Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-18 / 143. szám

SZERZŐDÉSKÖTÉS Megjegyzés A bácsbokodi idénybölcsödében Repkénnyel futtatott, díszes, villaszerű épület a bácsbokodi idény bölcsőde otthona. Május elsején nyílt meg, hogy segítségére legyen a dolgozó anyáknak. Huszonöt kisgyermek talál itt ott­hont, amíg szüleik a község ipari üzemeiben, vagy kint a határ­ban dolgoznak. Október 1-ig tölt itt boldog napokat 11 ipari dol­gozó, egy termelőszövetkezeti tag és 13 egyénileg dolgozó paraszt gyermeke. A korareggeli órákban ölelő karokkal köszöntik gon­dozónőiket, hogy este szipogva, könnyezve búcsúzzanak. Boldog, önfeledt kacagásuk fokmérője a róluk való gondoskodó szeretet nagyságának. Pajkos hancúrozással, vidám jókedvvel telnek az apróságok napjai. Annál több gonddal küzd Kovács Magdolna, a bölcsőde vezetője és a gondozónők. A tanács bürokráciája, az igen kevés segítség s annál több nemteljesített ígéret fosztja meg sok min­dentől e?t az otthont. Az idénybölcsőde fürdőszobával rendelkezik. A gépállomá­son motor is van a vízszolgáltatásra. Csak éppen az udvaron lévő kút vize fertőzött, úgy, hogy sem padlófelmosásra, sem ruhamo- sásra nem alkalmas. Jégszekrény is áll az éléskamrában, csak éppen jeget nem kapnak. Bácsbokodon npm tárpinának jeget? Dehogynem. Alig 300 lépésre, a tanácsháza udvarán lévő jégverem fele van. A bölcsődében viszont a mai melegekben nem egyszer megsavanyodik a tej. Az épületben lévő WC használhatatlan, Hátul, az udvarban lévő illemhely pedig esős időben megközelít­hetetlen. Az idénybölespde udvarát a gondozónők játszótérré va­rázsolták. Igenám, de napokqn át el kell zárni az apróságok elöl« A házhoz tartozó gazdasági épület ugyanis műtrágyaraktár, szállí­táskor pedig a műtrágya pora fertőzötté teszi á levegőt. Az idény- bölesőde részére nem gondoskodott a tanács zárható szemétgyűj­tőről, még kpvésbbé arrpl, hogy egy huzal meghosszabbításával az idénybplesőde mosodája is világításhoz jusson. A helyi taná­cson kívül felelősség terheli a járási tanács egészségügyi osztá­lyát is mindezekért, Kiskunfélegyháza dolgozó parasztsága teljesíti állampolgári kötelességét SZOMBAT délután volt, a pártkongresszus utáni héten, Néha-néha kövér esőcseppek hullottak alá a porló földre. — Ameddig a szem ellát, a város­földi Dózsa tsz többkilométer hosszúságú földjén, mindenfelől emberek igyekeztek a gyalog­ösvényeken egy szép kjs liget felé, melynek közepén az egy­kori fpjdesúr sárgafaiii kasté­lyában, ma a csoport központja van. Itt szokott eldőlni a hóvégi közgyűléseken, mit hogyan cse­lekedjen a csoport a jövedelme­zőbb gazdálkodás érdekeben. A Dózsa tagsága olyan yoit azon a napon, akár a megboly­gatott méhkas! Egyszer húsz fő állt egy helyen, hol meg hat- nyolc emhernyi csoportokban tárgyaltak valamiről. Aztán ők is továbbpszlanak s csak három­négy tag dugja össze a fejét. Ma közgyűlés lesz. Napirendjén egy-két közérdekű bejelentéstől eltekintve, egy pont szerepel: szerződéskötés a gépállomással a növényápolási munkákra.., t A SZOKATLAN diskurzus­ban nem igen látni a fiatalokat. Egyéb elfoglaltságuk is van. A Lányok fánclépéseket tanulnak, készülnek a közelgő előadásra. A fiatal csoporttagok pedig röp- labdáznak, csak úgy a maguk módján, ököllel. így aztán keve­set ütnek, inkább csak futnak a Labda után. Az idő közben tellik. Két órá­ra volt hirdetve a közgyűlés, máF megérkezett a járási kikül­dött és a főagronómus. Berobo­gott a gépállomás főmérnöke és a tsz agronómusa is. Mindjárt három óra. Az elnök pedig még nincs sehol. Ez persze nem új­ság a pózs|ban. Itt még egy gyűlést se kezdtek meg ponto­san. A tagok már elégedetlen­kednek. Szombat délután van és nem akarózík egyiknek sem gyűlésezni. HÁROM ÓRA. Az elnökről még mindig semmi hír. A tag­ság dönt. Nem várják meg Posta elvtárs érkezését, itt van Forgó elvtársnő, a párttitkár, meg az agronómus is, hát megkezdi a közgyűlést. Forgóné, a párttitkár igen rö­vidre fogja a szót. Elmondja a tagoknak, hogy á pártkongresz- jzús arra hívta fel a termelőcsa- portok figyelmét, hogy csak ak­kor lesznek erősek és gazdagon, ha nagyobb terméseredménye­ket érnek el, ha mind több ál­latot tartanak. Az egyiket pedig a másiktól nem lehet elválasz­tani, mert a több állattartás fel­tétele a nagyobb termés. Aztán a véleményekkel foglalkozott. Megállapította, hogy a kapások igen szépen fejlődnek, amihez az időjárás is kedvez, de a bő ter­més nagyobbrészt attól függ, ho­gyan végzik el a csoporttagok a következő hetekben a növény- ápolást. Hiszen csakis bő termés esetén oszthatnak több forintot és terményt munkaegységenként a zárszámadáskor. — Igaza van. Jól beszél — és ehhez hasonló közbeszólások: hangzanak el többfelöl. De ami­kor a párttitkár megállapítja, hogy a csoport 303 hold kapását csak gépi segítséggel tudják megművelni, — ezzel már nem értenek egyet. MEGINDUL A VITA. Mert harc nélkül nem megy semmi, főképp akkor nem, ha a régi és új között kerül sor a választás­ra. Mindenki előszedi tarsolyá­ból a maga igazát és szót se kér­ve, bizonygatásokba kezd. A vita éle a gépállomás ellen irányul. Egymás után sorolják fel a traktorosok régi hibáit. — Az ősszel is maguk miatt késett a vetés — veti oda a gép­állomás főmérnökének id. Gu­lyás Mihály, fogatos. Hiába jött ki hat traktor, jó volt, ha kettő ment belőlük. A többi ott dög­lött a földeken. Én most se ké­rek a gépi munkából. Közben megérkezik Posta elv­társ lg és -ami szabály, az sza­bály«, a közgyűlést megnyitja, s megállapítja, hogy az értekezlet határozatképes. FOLYIK TOVÁBB a közgyű­lés. Senki sem kér szót, majd minden percben közbekiált va­laki. — Bírunk vele gép nélkül is! — Minek tartjuk a negyven lovat, ha mindent a gépállomás­sal akarunk elvégeztetni! — Ha négyzetesen vetettünk volna, akkor jöhetne a gép, de így nem! — Hetven centi széles kuko­ricában çsak lókapával lehet dol­gozni. — Inkább ekézünk mi, de nem adúnk mindent a gépállomás­nak! — Azzal törődjenek inkább, hogy forintot osszanak a mun­kaegységekre. — Az fáj a vezetőknek, hogy sok a iavászok munkaegy­sége, ezért akarják a traktort!'— Leginkább a hátsó sorokból hangzanak ezek a megjegyzé­sek. A százegynéhány jelenlévő közt ki tudná megmondani, hogy ki a közbeszóló. MÁR A GYŰLÉS kezdetén látszik, hogy egyesek zavartkel- tést szerveztek. Vannak, akik ezt a maguk javára igyekeznek kihasználni. Bár a Dózsa is meg­vívta az őszön harcát az ellen­séggel, mégsem sikerült azt tel­jesen legyőzni. Egyesek most is bqmlasztangk, ha tudnak. Fő­képp a hátulkullogókat és a lus­tákat sikerült a gépállomás el­len hangolni, ök kardoskodnak legjobban a kukoriea harmados kiadása mellett. — Hiszen akkor nem kéne megfogni a kapanye­let. — Mindenképpen igyekeznek elterelni a tagság figyelmét a legfontosabbról — a növényápo­lási munkákról. A HANGADÓK ügyesen ki­használják, hogy a Dózsa tsz két csoportból tevődött össze. A vá­rosföldi Dózsa és a városföldi Törekvés 1950-ben egyesült. A csoport azóta a legnagyobb ne­hézségek ellenére is együtt ma­radt. Egyesek viszont, éppen most, amikor a legnagyobb szük­ség van a tagság együttes ere­jére — igyekeznek viszályt kel­teni, szakadást előidézni a csú- portban. Vitáznak, csűrik-csavae- ják a szavakat — a munka meg áll. Pár hét még és kezdődik az aratás. Ilyenkor már nines |w lye a nagy vitáknak. Tettekre, szorgalmas munkára van szük­ség. Eredmény pedig csak akkor lesz szép, ha mindenki teljes szívvel, egymást segítve dolgo­zik. Másképp a tagság körmére ég a növényápolás. így aztán, amit nyernének a gabonán, azt elveszíthetik a kapásokon. IDŐ, IDŐ — ez most a leg­fontosabb. Időt pedig csak a gépi munka tud megtakarítani a csoportnak. Emellett nem szo­rul bizonyításra, hogy 13 kilo­gramm búzáért, vagy 24 forin­tért senki más nem kapál meg egy holdat a csoportnak, csak a gépállomás. Érdekes, és önkénytelenül is megragadja a látogatók figye.- mét, hogy a fogatosok egyönte­tűen ellenzik a gépi munkát. A lovászok között ugyanis az a szólás járja, hogy »vagy lovász vagyok, vagy kapás«, de inkább az előbbi — mert, ha még sür­get is a munka, akkor se aka­rózik megfogni a kapanyelet. A lovász, az lovász... ők csak a munkaegységet nézik, nem pedig azt, hogy hány forint lesz an­nak az értéke. Pedig hát ez a lényeg. Ezt nem értik a fogato­sok, s ezért ők érvelnek legto­vább a gép ellen. HËT ÓRA, de még mindig folyik a vita. Hol Kellerman főmérnök, vagy Forgó elvtársnő, a párttitkár kér szót, hol pedig a tagok érvelnek. De már érez­hető, hogy a gépi munka ellensé­geinek fogyófélben vannak az ütőkártyái. A tagok le-lehurrog- ják őket. Forgó elvtársnő a szomszédos Kossuth tsz példáját hozza fel, kiknek hasonló a földje és mégis, már túlvannak az első Sápi kapáláson. Ez az érv • hat. Többgn helyeselnek, de van, akit a szomszédok mun­kája sem győz meg. FÉLNYOLC, alkonyodik. A járási főagronómus kér szót. Öt úgy ismerik, mint szaktekin­télyt. Érvei, egyszerű közvetlen szójárása meggyőzi a tagságúi. Elmondja, hogy ha lóvontatásu ekekapát használnak, akkor két fogathoz három ember ke.l. Kettő, aki az ekét tartja, egy aki a lovakat vezeti. Ha viszont traktorra kapcsolják az ekgka- pákat, felszabadulnak a lóveze- tpk, gyorsabban halad a munka és lényegesen olcsóbb is. Egy ió, átlagban három holdat ekéz meg naponta. Ha jobban hajtják ki­merül. A traktor pedig legkeve­sebb 15 holdat megkapál, leg­alább öt ló munkáját elvégzi, De a gép főként azért EME hogy a jó munka mellett, içfôt js nyer­jenek. Az idő pedig most a leg­fontosabb, mert a répát és a többi kapásnövényt most az ara­tás előtt sem tisztítja meg más a csoport helyett. Majd javasol­ta a tagoknak, próbálják ki a gépi munkát, a ha beválik, kös­sék meg a szerződést. A tagság egyöntetűen megszavazta ezt a javaslatot. A szerződés megkö­tése mpstmár a gépállomás munkájától függött, * ELÉRKEZETT a próba nap­ja. A kiküldött traktorosnak kö­zel húsz holdat sikerült meg­munkálni. Azután közbejött az eső. Esett majd egy hétig. Ez­alatt pedig azok, akik a közgyű­lésen vereséget szenvedtek, is­mét elkezdték bizonygatásaikat a gépi munka ellen. De az eső sem tart örökké és így Konfár Gábor, akit a vasárnapi trakto­rosnapon oklevéllel tüntettek k), már ezen a héten naponta, át­lag húsz holdon végez a növény- ápolással. A csoport tagjai, még azok is, akik sanda szemmel nézték a traktort, pár nap alatt megszo- rették a jól dolgozó Konfár Gá­bort. Valójában nem is a gép-e haragudtak ezek az emberek, hanem a hanyag, rossz munkát végző traktorosokra. Konfár Gá­bor nem ilyen traktoros. Û jó munkával harcolta ki a csoport bizalmát, s rrra már eredményei elismeréséül újabb és újabb földterületek megművelését bízza rá a tagság. A KECSKEMÉTI gépállomás­nak talán ez volt a legnehezebb szerződéskötése, de tanulsága megszívlelendő minden trakto­ros számára: a gépi növényápo­lás legjobb agitátora, a jó mun­kát végző traktoros. S. G. A kiskunhalasi vasútállomá­son különösen a hétfői hajnalo­kon igen nagy a személyforga­lom. Budapest, Baja és Kecske­mét felé indul ezekben az órák­ban vonat. A pénztár előtt már 3—4 óra között hatalmas tömeg verődik össze. A vonatok indulá­sát megelőző negyedórákban már dulakodás folyik a jegyekért. A kevésbbé szerencsések már leg­többször a mozgó vonatot érik A Megyei Begyűjtési Hivatal értékelése szerint az állat- és állati termékek begyűjtési ver­senyében a járások rangsora az alábbi: 1. bácsalmási 875.4 pont 2. bajai 831.5 » 3. dunavecsei 714.0 » 4. kiskunfélegyházi 661.1­5. kalocsai 629.2­6, kiskunhalasi 604.1 » 7. kunszentmiklósi 593.9­8. kiskőrösi 513.0 9, kecskeméti 501.4 A KISKUNFÉLEGYHÁZI vá­rosi tanács végrehajtó bizottsá­ga nemrég versenyre hívta me­gyénk városait a másodig ne­gyedévi adóbevételi terv teljesí­tésére. A legutóbbi tanácsülés — amelyen nagyszámú dolgozó pa­raszt vett részt — behatóan fog­lalkozott az adófizetés kérdésé­vel. Megtárgyalta és elfogadta a Végrehajtó bizottságnak a megye városaihoz intézett versenykihí­vását. A tanácsülésen termelő­szövetkezeti elnökök és tagok, egyénileg dolgozó parasztok vet­tek részt a vitában és felajám lásokat tettek félévi vagy több­havi adójuk befizetésére. Ez a versenykihívás tehát nemcsupáp a végrehajtó bizottság kezdemé­nyezése, hanem — a város egész dolgozó népét képviselő tanács­ülésen keresztül — a város adó­fizetőinek egyöntetűen elfoga­dott, jóváhagyott versenykihí­vása. AZT A TÉNYT, hogy a város becsületes dolgozó parasztsága valóban magáénak vallja a ta­nács kezdeményezését, bizonyít­ja az adóbevétel állandó emel­csak el. S mindebben az a legbosszan­tóbb, hogy az állomáson két sze­mélypénztár van. De a második mindig zárva mered az egymást taposó utazóközönségre. Evek óta így folyik ez. A halasi utazóközönség, — de mi is — választ szeretnénk kap­ni: miért nem nyitják meg a hétfői csúcsforgalom idején a második pénztárt is? 1. Baja 815.4 » 2. Kecskemét 634.1 * Egyes cikkféleségeket tekint­ve, százalékos teljesítményen alapján hízottsertésből és tejből a bácsalmási, vágómarhából, to­jásból és baromfiból a bajai já­rás teljesített legtöbbet. Legke­vesebb hízottsertést a kalocsai, legkevesebb vágómarhát, tejet és tojást a kecskeméti járás gyűj­tött be, míg baromfibeadásban a kiskőrösi járás eredménye « legrosszabb, kedése, a? adófizetési készség fokozatos javulása. Egyízben már megelőztük a megye valameny- nyi városát, sőt május végén — habár rövid időre is — elhagy­tuk a szinte megrendíthetetlen biztonsággal első helyen álló Baját is. A kongresszusi héten is 118.5 százalékra teljesítette a város előírt adóbevételi tervet, A VAROSBAN a tanáes, a pártszervezet és a tömegszerve­zetek felvilágosító munkája nyo­mán jelentős mértékben megnö­vekedőn az önkéntes adófizetők száma. A dolgozó parasztság az időben kézhezyett adóív számai­ból világosan látja, hogy a párt és kormány ígérete, a mezőgaz­daság megsegítése, a dolgozó pa­rasztság terheinek enyhítése nem 4 népnevelők meséje, hanem kézzelfogható valóság. Ez a ma­gyarázata annak, hogy megle­hetősen kevés kényszer, ntézke- dés alkalmazásával értük el je­lenlegi jó eredményünket. SZÁMTALAN olyan öntuda­tos, kötelességtudó dolgozó pa­rasztot lehetne felsorolni, miéi Kocsis János 8.5 holdas dolgozó paraszt. A múlt év végén is tú’- fizetése volt, kamattérítést is kapott a pontos fizetésért- Jú­nius elején még 1()0 forrni hiányzott félévi adójának rende­zéséhez. De minthogy tejből most jelentősebb bevétele voit, kifizetett 600 forintot s ezzel kö­zel háromnegyedévi adóját ren­dezte. Rádi Ferenc tanácstag, pákái lakos már május végén kifizette októberig esedékes adó­ját. Ezek a rendszerető, köteles­ségtudó parasztok most, a nagy dologidő kezdetén rendezik hi­vatalos dolgaikat, hogy ne zak­lassa őket azután se idéző, se végrehajtó, zavartalanul végez­hessék a termésbe takarítás öröm­teljes nagy munkáját. Persze, Kiskunfélegyházán is vannak hanyagok, megrögzött kötelességmulasztók, sőt elég szép számmal az állampolgári kötelezettség ellen lázító ellen­séges elemek Is. Ezekkel szem­ben természetesen kemény kéz­zel alkalmazza a végrehajtó bi­zottság a törvény szigorát. A Vereb Vilmos, Varga Mihály és hasonló zálogtárgy-sikkasztó, ál- iatrejtegető kulákokkal szemben nem lehet semmiféle elnézés, A FÉLEGYHAZI NÉP, a be­csületes dolgozó parasztok pedig helyesük a tanács határozott és erélyes fellépését a kötelesség- mulasztók ellen. Drahos László, pü. oszt. vezető. Panaszos levél: Címzett: a kiskunhalasi vasútállomás Változatlanul a bácsalmási járás vezet a begyűjtési versenyben Városok között:

Next

/
Thumbnails
Contents