Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-18 / 143. szám
mmmBmmasmBanm IX. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Ara SO fillér 1954 JUNIUS 18. PÉNTEK A MAI SZÁMBAN Szerződéskötés. — A bácsbokodi idénybölcsődében. —* Kiskunfélegyháza dolgozó parasztsága teljesíti állam- polgári kötelességét. — Változatlanul a bácsalmási járás vezet a begyűjtési versenyben. — Magyarország—» Délkorea 9:0, félidő 4:0, V______________________________J Tanuljunk sztahanovistáinktól Tizennyolc év telt el azóta, hogy Sztahanov, az irminói bányász félredobta a bányamunka eddig megszokott módszereit s megmutatta, hogyan lehet jobb szervezéssel s új technikával négyszerte több szenet termelni az addig érvényes normánál. Ennek a sikernek a híre a vihar sebességével járta be a szovjetországot és szinte robbanásszerűen váltotta ki a szocializmust építő dolgozó népben szunnyadó, alkotó energiát. A Sztahanov- mozgalom ma már milliárdokat takarít meg évente a szovjetgazdaságnak. Megrövidítette és megrövidíti az ötéves tervek végrehajtását. Az elméleti tudomány fejlődésével egyenrangú tényezője a technika haladásának. Megváltoztatja nemcsak a technikát, de a technikára vonatkozó nézeteinket is. Népi demokráciánkban, üzemeinkben minden előfeltétele megvan annak, hogy élmunkás- és újító-mozgalmunk felemelkedjék a Szta.hanov-mozgalom jelenlegi szintjére. De hol vagyunk mi — mondják egyes kétkedők — a Szovjetuniótól, amely már 18 éve fejleszti Szta- hanov-mozgalmát? Hol van a mi tervgazdaságunk attól, hogy napi, sőt óránkénti grafikont adhasson minden munkás kezébe? Hol van a mi üzemi könyvelésünk attól, hogy reggel megmondhassa a munkásnak, hogy előző napi termelése mibe került? Gyökerében helytelen felfogás ez. Nem kell-e este a napi termelés után minden mérnöknek, mesternek, művezetőnek, munkásnak tudni azt, hogy mi a holnapi feladat? És ha tudja, akkor ez elég ahhoz, hogy másnap reggel a munkás a munkahelyén találhassa, hogy időveszteség nélkül megkapja a kezdéshez szükséges szerszámot, anyagot, rendelkezést. A kongresszusi versenyben, ahol ezeket az előfeltételeket biztosították a munkásoknak, ott szép eredmények születtek, egyre több dolgozó érte el a sztahanovista szintet. Ahol ennek ellenkezője történt, ott nem tudott szélesebb mederbe jutni a sztahanovista mozgalom. így például a Bajai Gyapjúszövet- gyárban, ahol azért esett vissza a Sztahanov-mozgalom, mert a minisztérium elkésve adta kJ a szinteket. Hasonló volt a helyzet a mezőgazdaságban is. Több állami gazdaságban május 20-ig nem ismerték a dolgozók az új sztahanovista feltételeket. A városföldi állami gazdaság igazgató-helyettese nem tudott a minisztertanács és a SZOT erre vonatkozó közös határozatáról. Egyes állami gazdaságainkban 6zép eredmények születtek a munkaversenyben, de megyénkben az utóbbi hónapokban mindössze 15 dolgozó nyerte el a büszke sztahanovista címet. Ez a szám is azt mutatja, hogy állami gazdaságainkban a Sztaha- /íov-mozgalom még nem tudott mély gyökeret ereszteni. Fejlődésünk új szakasza megköveteli, hogy a munkaverseny s ennek fejlettebb formája a Sztahanov-mozgalom, mind politikai és szervezeti tekintetben, mind alapelveiben elősegítse a kormányprogrammban megjelölt célkitűzések megvalósítását. A minisztertanács és a SZOT legutóbbi munkaversennyel kapcsolatos közös határozata is ezt a célt szolgálja. Ez a határozat biztosítja, hogy az előre megállapított sztahanovista feltételek olyanok legyenek, amelyek a legszélesebb tömegek számára is lehetővé teszik, hogy rövid idő alatt elnyerjék a sztahanovista címet. Számos üzemben a kongresz- szusi munkaverseny során több és több munkás három hónapon keresztül tartotta teljesítményét és így megkapta az oklevelet. Ezek közül nem egy tovább folytatja a küzdelmet, hogy elnyerje a “-szakma kiváló dolgozója- kitüntető címet. A Kecskeméti Gyufagyárban a dolgozóknak közel a fele ma már teljesíti a sztahanovista feltételeket. Míg a kongresszusi verseny előtt az üzemnek 30 sztahanovistája volt, addig ma ez a létszám 44. A sztahanovisták nemcsak a termelékenység növeléséért versenyeznek, hanem küzdenek az önköltség csökkentéséért és harcolnak a selejt ellen is. Horváth Gyula hámozógépvezető 142 százalékra emelte termelékenységét. Hasonlókép szárnyalta túl a napi normát Zöldi István mártógépkezelő is Mindkettő egyidejűleg, selejtjéí is csökkentette. S. Bakos Sándor és Nagy Antal pedig újítással növelte a munka termelékenységét, csökkentette az önköltséget. Még nem minden üzemben tölti be hivatását a Sztahanov- mozgalom. Több helyen egyoldalúan csak a magasabb termelési eredmények eléréséért szállnak síkra a dolgozók. A jelenlegi helyzetben akkor tölti be hivatását a Sztahanov-mozgalom, ha nem egyoldalúan csak a magasabb termelési eredmények elérésére irányul, hanem figyelembe veszi a megnövekedőt! követelményeket is az anyagla- karékosság, a minőségi termelés területén. A kongresszusi verseny tapasztalatai azt mutatják, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a sztahanovisták megbecsülésére. Kérjük tanácsaikat, vegyük át tapasztalataikat. Bízzunk bennük és támaszkodjunk munkájukra. Nézzük munkájukat is, ne csak jelvényeiket. Az 6 példájukon tanuljuk meg, hogy a termelékenység emelésének, a gazdaságosabb termelésnek milyen nagyszerű hajtóereje a szocialista öntudattal dolgozó munkás, aki munkahelyét a jobb életért folytatott küzdelem fontos őrhelyének tekinti, A költségvetésről tárgyal az országgyűlés Az országgyűlés szerdai ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre a minisztertanács elnöke, Dobi István az Elnöki Tanács elnöke, a politikai bizottság több tagja, valamint a minisztertanács és a párt Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban a budapesti diplomáciai testület számos képviselője foglalt helyet. Az 1954. évi állami költségvetést, a költségvetési törvényjavaslatot és az 1953. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentést Nezvál Ferenc elvtárs előadó ismertette. Nezvál Ferenc elvtárs előadói beszéde után Farkas Mihály elvtárs, az MDP politikai bizottságának tagja emelkedett szólásra. Farkas Mihály elvtárs beszéde — Tisztelt országgyűlés! — Népköztársaságunk minisztertanácsa által az országgyűlés elé terjesztett 1954. évi állami költségvetés hűen tükrözi a Magyar Dolgozók Pártjának új politikája és ennek szellemében kidolgozott kormányprogramm célkitűzéseinek valóraváltását — kezdte beszédét Farkas Mihály elvtárs. — Az ezévi költségvetés számadatai szemléltetően bizonyítják, hogy népi kormányunk a párt útmutatása alapján eredményesen viszi előre hazánkat a felemelkedés, a növekvő jólét útján. Egy éve immár, hogy a minisztertanács az új kormányprogramm szellemében vezeti az ország ügyét és ezért talán néni is alaptalan annak a kérdésnek a felvetése, hogyan is állunk a kormányprogramm megvalósításával? Ezután ismertette a kormányprogramm célkitűzéseit, majd hangsúlyozta: pártunk politikája és a kormányprogramm végrehajtása terén népünk komoly eredményeket ért el. Ezeket az eredményeket azért sikerült rövid idő alatt elérnünk, mert népünk igaznak és helyesnek tekinti a párt politikáját. — Népünk lelkesedésének mindenekelőtt azzal adott kifejezést, hogy mind szorosabban tömörült pártunk és kormányunk köré, mind nagyobb támogatást adott a pártnak és a kormánynak, mert tudta, hogy ezzel csak meggyorsítja saját előrehaladását a szebb, boldogabb jövő felé — folytatta. Ezután idézett a dolgozók leveleinek sokaságából egy-kettőt, melyek megmutatják, hogyan vélekedett kezdettől fogva munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk a párt és a kormány politikájáról, majd így folytatta: — Olyan egység alakult ki pártunk, kormányunk és népünk között, amire eddig még nem volt példa a magyar történelemben. (Nagy taps.) Ennek az egységnek a létrejötte a párt és kormány politikájának legragyogóbb sikereihez tartozik. Emelkedett népünk életszínvonala Farkas elvtárs ezután elemezte, hogy milyen változásokat hozott népünk életében pártunk politikája és az új kormányprogramm eredményeként az elmúlt egy esztendő. — Mindenekelőtt emelkedett munkásosztályunk, népünk élet- színvonala. — 1953 júliusi, majd szeptemberi árleszállítások következtében a dolgozók több mint 800 millió forintot takarítottak meg. Az árleszállítás eredményeként a bérből és fizetésből élő egy család átlagos megtakarítása 1953- ban mintegy 425 forint. 1954-ben pedig a hús- és zsírleszállítást ligyeiembe véve, közel 1100 forintot tesz ki. Kormányunk 1953 június óta számos béremelést hajtott végre. — Előzetes számítások szerint 1953 első félévhez képest 1954 első felében a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, mintegy 20 százalékkal emelkedett. A lakosság életszínvonalának növelése érdekében hozott intézkedések eredményeképpen .jelentősen növekedett a városi és falusi dolgozók vásárló ereje, emelkedett az áruforgalom. —Pártunk új politikája és a kormányprogramm végrehajtása lényegesen megjavította a dolgozó parasztság gazdasági helyzetét. Csökkentek a mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek, a beadási kötelezettség, s az adómérséklés és más intézkedések 1953-ban közel 2 milliárd forinttal növelték a dolgozó parasztság jövedelmét. Mindez nagymértékben növelte a parasztság munkakedvét, mely a tavaszi szántás-vetési munkák gyors elvégzésében is megmutatkozott. A továbbiakban hangsúlyozta: pártunk és kormányunk az elmúlt esztendőben nagyobb gondot fordít népünk kulturális igényeinek kielégítésére - is. Az elmúlt év júniusa óta a budapesti és vidéki könyvtárakban, csak az állami könyvtárakat számítva, 4.5 millióval több könyvet kölcsönöztek, mint az előző esztendőben. Farkas elvtárs ezután a törvényesség megerősödéséről számolt be, majd így folytatta: — Fontos eredményként kell megemlíteni az amnesztia-rendelet végrehajtását, valamint az internálótáborok megszüntetését és a kitelepítettek helyzetének rendezését. A törvényesség megszilárdítása terén jelentős lépésnek kell tekinteni az ügyészség megszervezését. — Az elért eredmények mutatják, hogy mit jelent hazánk és népünk számára az új szakasz politikája. Pártunk 111 kongresszusa az ú,i szakasz jellegzetességéről, a Központi Vezetőség beszámolójában többek között a következőket állapítja meg: ■ “A szocializmus építésének új szakaszában egész politikánk és így gazdaságpolitikánk központi kérdése a munkásosztály állam- hatalmának és e hatalom alapján a munkás-paraszt szövetségnek további következetes megszilárdítása, a munkás-paraszt szövetség gazdasági bázisának kiszélesítése és megerősítése és ennek megfelelően a népiőlét állandó emelése, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítése, és a fogyasztási javak termelésének fokozása.« Ezek a megállapítások pártunk Központi Vezetőségének júniusi, októberi, decemberi határozatain alapulnak* Ezeknek szellemében dolgozik pártunk és kormányunk immár egy éve. — Az új szakasz e célkitűzéseinek megvalósítását tartja a< 1954. évi állami költségvetés is legfőbb feladatának. Ezért, amíg 1953-ban az összes beruházások több, mint 41 százaléka jutott a nehéziparra, addig ebben a költségvetési évben már csak 30 százalékot fordítunk a nehézipar fejlesztésére. A csökkentett ösz- szegű beruházáson belül jelentősen növekszik ez évben a mezőgazdaság, a könnyűipar, a 2 élelmiszeripar, valamint a szociális és kulturális ágazatok részesedése. Jólét, nemzeti egység, béke, szocializmus A továbbiakban Farkas elv- társ elmondta, hogy a magyar nép történelmében először fordul elő, hogy a dolgozó nép ilyen nagyarányban részesedik a nemzeti jövedelemből, majd a honvédelmi kiadások csökkentéséről szólva, így folytatta: — Mi a békét építjük és nem háborúra készülünk! De miután számottevő erők — különösen az Egyesült Államokban — továbbra is háború előkészítésének politikáját viszik, ezért pártunk és kormányunk helyesen cselekszik, amikor a honvédelmi kiadások csökkentése mellett továbbra is nagy gondot fordít fiatal, de erősödő néphadseregünk és egész honvédelmünk további fejlesztésére és megerősítésére — Tisztelt országgyűlés! — Kormányok politikáját nem utolsó sorban a költségvetés alapján lehet és kell megítélni. A költségvetés számadatai világosan mutatják, hogy egyik vagy másik kormány a nép, vagy egy kis kizsákmányoló csoport érdekében vezeti-e ai országot. A mi költségvetésünkből minden kétséget kizáróan mindenki megállapíthatja, hogy a kormány egyedül és kizárólag népünk érdekében, népünk ügyének szolgálata szellemében kormányozza az országot. Ezért nevezi népünk joggal a kormányt a »mi'kormányunknak- és nagy pártunkat a «mi pártunknak«, (Taps.) Ezután arról szólott, hogy a kapitalista országok költségvetéseit a növekvő deficit jellemzi» A kapitalista országokban a dolgozók magas adóztatásával biztosítják az állambevételek nagyrészét. Ezért ezekben az országokban szinte minden évben emelik a közszükségleti cikkek fogyasztási adóját. A jövedelmi adók a háború éveiben és a háború után az Egyesült Államokban tizenkétszeresére, Francia- országban közel háromszorosára, Angliában pedig 64 százalékkal emeltek. — Jólét — nemzeti egység — béke — szocializmus. — íme tisztelt országgyűlés, — Így lehet röviden kifejezni pártunk és kormányunk bel- és külpolitikáját. — Ezek a nagy gondolatok hatották át pártunk III. kongresz- szusának munkáját és hozott határozatait. Pártunk történelmi jelentőségű III. kongresszusa határozatainak végrehajtásával biztosíthatók az 1954. évi állami költségvetés népünk érdekeit szolgáló célkitűzései: (Folytatás a 2, oldalon.)
