Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-18 / 143. szám

mmmBmmasmBanm IX. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Ara SO fillér 1954 JUNIUS 18. PÉNTEK A MAI SZÁMBAN Szerződéskötés. — A bácsbokodi idénybölcsődében. —* Kiskunfélegyháza dolgozó parasztsága teljesíti állam- polgári kötelességét. — Változatlanul a bácsalmási járás vezet a begyűjtési versenyben. — Magyarország—» Délkorea 9:0, félidő 4:0, V______________________________J Tanuljunk sztahanovistáinktól Tizennyolc év telt el azóta, hogy Sztahanov, az irminói bá­nyász félredobta a bányamunka eddig megszokott módszereit s megmutatta, hogyan lehet jobb szervezéssel s új technikával négyszerte több szenet termelni az addig érvényes normánál. Ennek a sikernek a híre a vihar sebességével járta be a szovjet­országot és szinte robbanássze­rűen váltotta ki a szocializmust építő dolgozó népben szunnyadó, alkotó energiát. A Sztahanov- mozgalom ma már milliárdokat takarít meg évente a szovjet­gazdaságnak. Megrövidítette és megrövidíti az ötéves tervek végrehajtását. Az elméleti tu­domány fejlődésével egyenrangú tényezője a technika haladásá­nak. Megváltoztatja nemcsak a technikát, de a technikára vo­natkozó nézeteinket is. Népi demokráciánkban, üze­meinkben minden előfeltétele megvan annak, hogy élmunkás- és újító-mozgalmunk felemel­kedjék a Szta.hanov-mozgalom jelenlegi szintjére. De hol va­gyunk mi — mondják egyes kétkedők — a Szovjetuniótól, amely már 18 éve fejleszti Szta- hanov-mozgalmát? Hol van a mi tervgazdaságunk attól, hogy napi, sőt óránkénti grafikont adhasson minden munkás kezé­be? Hol van a mi üzemi köny­velésünk attól, hogy reggel meg­mondhassa a munkásnak, hogy előző napi termelése mibe ke­rült? Gyökerében helytelen felfo­gás ez. Nem kell-e este a napi termelés után minden mérnök­nek, mesternek, művezetőnek, munkásnak tudni azt, hogy mi a holnapi feladat? És ha tudja, akkor ez elég ahhoz, hogy más­nap reggel a munkás a munka­helyén találhassa, hogy idővesz­teség nélkül megkapja a kezdés­hez szükséges szerszámot, anya­got, rendelkezést. A kongresszusi versenyben, ahol ezeket az előfeltételeket biztosították a munkásoknak, ott szép eredmények születtek, egy­re több dolgozó érte el a sztaha­novista szintet. Ahol ennek el­lenkezője történt, ott nem tu­dott szélesebb mederbe jutni a sztahanovista mozgalom. így például a Bajai Gyapjúszövet- gyárban, ahol azért esett vissza a Sztahanov-mozgalom, mert a minisztérium elkésve adta kJ a szinteket. Hasonló volt a hely­zet a mezőgazdaságban is. Több állami gazdaságban május 20-ig nem ismerték a dolgozók az új sztahanovista feltételeket. A vá­rosföldi állami gazdaság igaz­gató-helyettese nem tudott a minisztertanács és a SZOT erre vonatkozó közös határozatáról. Egyes állami gazdaságainkban 6zép eredmények születtek a munkaversenyben, de megyénk­ben az utóbbi hónapokban mind­össze 15 dolgozó nyerte el a büszke sztahanovista címet. Ez a szám is azt mutatja, hogy ál­lami gazdaságainkban a Sztaha- /íov-mozgalom még nem tudott mély gyökeret ereszteni. Fejlődésünk új szakasza meg­követeli, hogy a munkaverseny s ennek fejlettebb formája a Sztahanov-mozgalom, mind po­litikai és szervezeti tekintetben, mind alapelveiben elősegítse a kormányprogrammban megjelölt célkitűzések megvalósítását. A minisztertanács és a SZOT leg­utóbbi munkaversennyel kap­csolatos közös határozata is ezt a célt szolgálja. Ez a határozat biztosítja, hogy az előre megál­lapított sztahanovista feltételek olyanok legyenek, amelyek a legszélesebb tömegek számára is lehetővé teszik, hogy rövid idő alatt elnyerjék a sztahanovista címet. Számos üzemben a kongresz- szusi munkaverseny során több és több munkás három hónapon keresztül tartotta teljesítményét és így megkapta az oklevelet. Ezek közül nem egy tovább folytatja a küzdelmet, hogy el­nyerje a “-szakma kiváló dolgo­zója- kitüntető címet. A Kecs­keméti Gyufagyárban a dolgo­zóknak közel a fele ma már tel­jesíti a sztahanovista feltétele­ket. Míg a kongresszusi verseny előtt az üzemnek 30 sztahano­vistája volt, addig ma ez a lét­szám 44. A sztahanovisták nem­csak a termelékenység növelé­séért versenyeznek, hanem küz­denek az önköltség csökkenté­séért és harcolnak a selejt el­len is. Horváth Gyula hámozó­gépvezető 142 százalékra emelte termelékenységét. Hasonlókép szárnyalta túl a napi normát Zöldi István mártógépkezelő is Mindkettő egyidejűleg, selejtjéí is csökkentette. S. Bakos Sán­dor és Nagy Antal pedig újítás­sal növelte a munka termelé­kenységét, csökkentette az ön­költséget. Még nem minden üzemben tölti be hivatását a Sztahanov- mozgalom. Több helyen egyolda­lúan csak a magasabb termelési eredmények eléréséért szállnak síkra a dolgozók. A jelenlegi helyzetben akkor tölti be hiva­tását a Sztahanov-mozgalom, ha nem egyoldalúan csak a maga­sabb termelési eredmények el­érésére irányul, hanem figye­lembe veszi a megnövekedőt! követelményeket is az anyagla- karékosság, a minőségi terme­lés területén. A kongresszusi verseny ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a sztahanovisták megbecsülésére. Kérjük tanácsaikat, vegyük át tapasztalataikat. Bízzunk ben­nük és támaszkodjunk munká­jukra. Nézzük munkájukat is, ne csak jelvényeiket. Az 6 példá­jukon tanuljuk meg, hogy a ter­melékenység emelésének, a gaz­daságosabb termelésnek milyen nagyszerű hajtóereje a szocia­lista öntudattal dolgozó mun­kás, aki munkahelyét a jobb életért folytatott küzdelem fon­tos őrhelyének tekinti, A költségvetésről tárgyal az országgyűlés Az országgyűlés szerdai ülését 10 óra után néhány perccel nyi­totta meg Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre a minisztertanács elnöke, Dobi István az Elnöki Tanács el­nöke, a politikai bizottság több tagja, valamint a miniszterta­nács és a párt Központi Vezető­ségének számos tagja. A diplomatapáholyokban a bu­dapesti diplomáciai testület szá­mos képviselője foglalt helyet. Az 1954. évi állami költségve­tést, a költségvetési törvényja­vaslatot és az 1953. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló jelen­tést Nezvál Ferenc elvtárs elő­adó ismertette. Nezvál Ferenc elvtárs előadói beszéde után Farkas Mihály elvtárs, az MDP politikai bizottságának tagja emelkedett szólásra. Farkas Mihály elvtárs beszéde — Tisztelt országgyűlés! — Népköztársaságunk minisz­tertanácsa által az országgyűlés elé terjesztett 1954. évi állami költségvetés hűen tükrözi a Ma­gyar Dolgozók Pártjának új po­litikája és ennek szellemében ki­dolgozott kormányprogramm cél­kitűzéseinek valóraváltását — kezdte beszédét Farkas Mihály elvtárs. — Az ezévi költségvetés számadatai szemléltetően bizo­nyítják, hogy népi kormányunk a párt útmutatása alapján ered­ményesen viszi előre hazánkat a felemelkedés, a növekvő jólét útján. Egy éve immár, hogy a minisz­tertanács az új kormánypro­gramm szellemében vezeti az ország ügyét és ezért talán néni is alaptalan annak a kérdésnek a felvetése, hogyan is állunk a kormányprogramm megvalósítá­sával? Ezután ismertette a kormány­programm célkitűzéseit, majd hangsúlyozta: pártunk politiká­ja és a kormányprogramm vég­rehajtása terén népünk komoly eredményeket ért el. Ezeket az eredményeket azért sikerült rö­vid idő alatt elérnünk, mert né­pünk igaznak és helyesnek te­kinti a párt politikáját. — Népünk lelkesedésének min­denekelőtt azzal adott kifejezést, hogy mind szorosabban tömörült pártunk és kormányunk köré, mind nagyobb támogatást adott a pártnak és a kormánynak, mert tudta, hogy ezzel csak meg­gyorsítja saját előrehaladását a szebb, boldogabb jövő felé — folytatta. Ezután idézett a dolgozók le­veleinek sokaságából egy-kettőt, melyek megmutatják, hogyan vélekedett kezdettől fogva mun­kásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk a párt és a kor­mány politikájáról, majd így folytatta: — Olyan egység alakult ki pártunk, kormányunk és né­pünk között, amire eddig még nem volt példa a magyar tör­ténelemben. (Nagy taps.) Ennek az egységnek a létrejötte a párt és kormány politikájának legra­gyogóbb sikereihez tartozik. Emelkedett népünk életszínvonala Farkas elvtárs ezután elemez­te, hogy milyen változásokat ho­zott népünk életében pártunk politikája és az új kormánypro­gramm eredményeként az elmúlt egy esztendő. — Mindenekelőtt emelkedett munkásosztályunk, népünk élet- színvonala. — 1953 júliusi, majd szeptem­beri árleszállítások következté­ben a dolgozók több mint 800 millió forintot takarítottak meg. Az árleszállítás eredményeként a bérből és fizetésből élő egy csa­lád átlagos megtakarítása 1953- ban mintegy 425 forint. 1954-ben pedig a hús- és zsírleszállítást ligyeiembe véve, közel 1100 fo­rintot tesz ki. Kormányunk 1953 június óta számos béremelést hajtott végre. — Előzetes számítások szerint 1953 első félévhez képest 1954 első felében a munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó reálbére, mintegy 20 százalékkal emelkedett. A lakosság életszín­vonalának növelése érdekében hozott intézkedések eredménye­képpen .jelentősen növekedett a városi és falusi dolgozók vásárló ereje, emelkedett az áruforga­lom. —Pártunk új politikája és a kormányprogramm végrehajtá­sa lényegesen megjavította a dolgozó parasztság gazdasági helyzetét. Csökkentek a mező­gazdasági termelésre nehezedő terhek, a beadási kötelezettség, s az adómérséklés és más intéz­kedések 1953-ban közel 2 milli­árd forinttal növelték a dolgozó parasztság jövedelmét. Mindez nagymértékben növelte a pa­rasztság munkakedvét, mely a tavaszi szántás-vetési munkák gyors elvégzésében is megmu­tatkozott. A továbbiakban hangsúlyozta: pártunk és kormányunk az el­múlt esztendőben nagyobb gon­dot fordít népünk kulturális igé­nyeinek kielégítésére - is. Az el­múlt év júniusa óta a budapesti és vidéki könyvtárakban, csak az állami könyvtárakat számít­va, 4.5 millióval több könyvet köl­csönöztek, mint az előző eszten­dőben. Farkas elvtárs ezután a tör­vényesség megerősödéséről szá­molt be, majd így folytatta: — Fontos eredményként kell megemlíteni az amnesztia-ren­delet végrehajtását, valamint az internálótáborok megszünteté­sét és a kitelepítettek helyzeté­nek rendezését. A törvényesség megszilárdítása terén jelentős lépésnek kell tekinteni az ügyészség megszervezését. — Az elért eredmények mu­tatják, hogy mit jelent hazánk és népünk számára az új sza­kasz politikája. Pártunk 111 kongresszusa az ú,i szakasz jel­legzetességéről, a Központi Ve­zetőség beszámolójában többek között a következőket állapítja meg: ■ “A szocializmus építésének új szakaszában egész politikánk és így gazdaságpolitikánk központi kérdése a munkásosztály állam- hatalmának és e hatalom alap­ján a munkás-paraszt szövetség­nek további következetes meg­szilárdítása, a munkás-paraszt szövetség gazdasági bázisának kiszélesítése és megerősítése és ennek megfelelően a népiőlét ál­landó emelése, a mezőgazdasá­gi termelés gyors fellendítése, és a fogyasztási javak termelésének fokozása.« Ezek a megállapítá­sok pártunk Központi Vezetősé­gének júniusi, októberi, decem­beri határozatain alapulnak* Ezeknek szellemében dolgozik pártunk és kormányunk immár egy éve. — Az új szakasz e célkitűzé­seinek megvalósítását tartja a< 1954. évi állami költségvetés is legfőbb feladatának. Ezért, amíg 1953-ban az összes beruházások több, mint 41 százaléka jutott a nehéziparra, addig ebben a költ­ségvetési évben már csak 30 százalékot fordítunk a nehézipar fejlesztésére. A csökkentett ösz- szegű beruházáson belül jelen­tősen növekszik ez évben a me­zőgazdaság, a könnyűipar, a 2 élelmiszeripar, valamint a szo­ciális és kulturális ágazatok ré­szesedése. Jólét, nemzeti egység, béke, szocializmus A továbbiakban Farkas elv- társ elmondta, hogy a magyar nép történelmében először for­dul elő, hogy a dolgozó nép ilyen nagyarányban részesedik a nem­zeti jövedelemből, majd a hon­védelmi kiadások csökkentéséről szólva, így folytatta: — Mi a békét építjük és nem háborúra készülünk! De miután számottevő erők — különösen az Egyesült Államokban — to­vábbra is háború előkészítésének politikáját viszik, ezért pártunk és kormányunk helyesen cselek­szik, amikor a honvédelmi ki­adások csökkentése mellett to­vábbra is nagy gondot fordít fia­tal, de erősödő néphadseregünk és egész honvédelmünk további fejlesztésére és megerősítésére — Tisztelt országgyűlés! — Kormányok politikáját nem utolsó sorban a költségve­tés alapján lehet és kell meg­ítélni. A költségvetés számada­tai világosan mutatják, hogy egyik vagy másik kormány a nép, vagy egy kis kizsákmányo­ló csoport érdekében vezeti-e ai országot. A mi költségvetésünk­ből minden kétséget kizáróan mindenki megállapíthatja, hogy a kormány egyedül és kizárólag népünk érdekében, népünk ügyé­nek szolgálata szellemében kor­mányozza az országot. Ezért ne­vezi népünk joggal a kormányt a »mi'kormányunknak- és nagy pártunkat a «mi pártunknak«, (Taps.) Ezután arról szólott, hogy a kapitalista országok költségveté­seit a növekvő deficit jellemzi» A kapitalista országokban a dol­gozók magas adóztatásával biz­tosítják az állambevételek nagy­részét. Ezért ezekben az orszá­gokban szinte minden évben emelik a közszükségleti cikkek fogyasztási adóját. A jövedelmi adók a háború éveiben és a há­ború után az Egyesült Államok­ban tizenkétszeresére, Francia- országban közel háromszorosá­ra, Angliában pedig 64 százalék­kal emeltek. — Jólét — nemzeti egység — bé­ke — szocializmus. — íme tisz­telt országgyűlés, — Így lehet röviden kifejezni pártunk és kormányunk bel- és külpolitiká­ját. — Ezek a nagy gondolatok ha­tották át pártunk III. kongresz- szusának munkáját és hozott határozatait. Pártunk történel­mi jelentőségű III. kongresszusa határozatainak végrehajtásával biztosíthatók az 1954. évi állami költségvetés népünk érdekeit szolgáló célkitűzései: (Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents