Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-16 / 141. szám

MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Kedd délelőtt 11 órakor meg- munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségé­nek első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Acs Lajos, Szálai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai _ Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség tit­kárságának tagjai, Boldoczki Já­nos külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsoíinyecz Mihály kohó- és gépipari minisz­ter, Kiss Árpád könnyűipari mi­niszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Bognár József bel- és külkeres­kedelmi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Szí­jártó Lajos építésügyi miniszter, Bebriís Lajos közlekedés- és postaügy] miniszter, Darvas Jó­zsef népművelési miniszter, Er- dey-Grúz Tibor oktatásügyi mi­niszter és Zsoldos Sándor egész­ségügyi miniszter, valamint a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomaíapáiholyban helyet fog­lalt J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagykövete, valamint a népi de­mokratikus országok diplomáciai testületének számos tagja. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bemutatta a Népköztársaság El­nöki Tanácsa titkárának jelenté­sét az Elnöki Tanácsnak a leg­utóbbi ülésszak óta végzett műkö­déséről. A jelentést az országgyű­lés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Olt Károly pénzügymi­niszter beterjesztette az 1954. évi állami költségvetést, a költségve­tésről szóló törvényjavaslatot, valamint az 1953. évi költségve­tés végrehajtásáról szóló jelen­tést, Erdei Ferenc Igazságügymi­niszter pedig a polgári perrend­tartásról szóló 1952. évi III. tör­vény módosításáról, a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény módosításáról és vé­gül a belkereskedelmi miniszté­rium és külkereskedelmi minisz­térium felállításáról szóló tör­vényjavaslatokat: Az országgyűlés a benyújtott törvényjavaslatok kinyomtatását és szétosztását határozta el és azokat előzetes tárgyalás céljából a gazdasági és pénzügyi, illetve a jogi bizottság elé utalta. Pesta László jegyző Ismertette Nagy Imrének, a minisztertanács elnökének az országgyűlés elnö­kéhez intézett levelét. A levélben a minisztertanács elnöke közli a minisztertanács határozatáét, amellyel javasolja az országgyű­lés ügyrendjének olyan értelmű módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a népköztársaság legfőbb A MEGYEI DISZ-bizottság elmúlt héten kibővített ülésen tárgyalta megyénk úttörő mun­káját, a DISZ Központi Vezető­ségé XII. ülésének határozata alapján. A kibővített ülésen részt veitek a járási és városi DISZ- titkárok, valamint úttörőtitkárok. Az értekezlet eredményességéhez nagyban hozzájárult, hosty a DISZ-központ űttöröosztá'yának munkatársai több mint két hétig tanulmányozták megyénk úttörő- munkáját és a kibővített ülésen beszámoltak tapasztalataikról. A beszámoló majd az azt kö­vető vita megállapította azokat a fő hiányosságokat, amelyek ed­dig az úttörőmozgalom munkájá­ban megmutatkoztak, vagy rész­ben v ég napjainkban i* gátol­ják jövendő DISZ-fiataljaink tiegyénk úttörőinek mind ered­mény esebb nevelését. Ismeretes, hogy pártunk a DISZ-szerveze­tekét bízta meg az úttörőmunkák vitelével, irányításával, az úttörők nevelésével. A gyakorlat azonban mind a mai napig azt mutatta, hogy DISZ-bizottságaink eddig különálló munkának tekintették az úttörőkkel való foglalkozást. A DISZ-titkárok nem értették meg, hogy az úttörőmunkát nekik kell elsősorban irányítani és vezetni, melyben legfőbb támaszuk az úttörőtitkár,. ügyésze az országgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehes­sen. Az országgyűlés az ügyrend ki­egészítésére vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Olt Károly pénzügymi­niszter szólalt fel. — Tisztelt Országgyűlés! — A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésében kife­jezésre jut a párt és a kormány politikájának fő irányvonala: a szocializmus alapjainak építése és ezzel párhuzamosan népünk anyagi és kulturális színvonalá­nak következetes emelése. A költ­ségvetés hűen tükrözi népgazda­ságunk fejlesztésének azt az irányelvét, amely az új szakasz kulcskérdésének megoldására, a mezőgazdasági termelés általá­nos fellendítésére vonatkozik. A költségvetés előirányzatai, a nép­gazdaság fejlesztésére, a dolgo­zók anyagi, szociális és kulturá­lis szükségleteinek fokozottabb kielégítésére, a honvédelemre és az államigazgatás feladataira fordítandó összegeik új arányai teljes mértékben kapcsolódnak azokhoz a feladatokhoz, amelye­ket a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tűzött dolgozó népünk elé, Az 1954. évi költség­vetés végrehajtása hozzá fog já­rulni a III. kongresszus határo­zatainak megvalósításához és je­lentős lépést jelent előre dolgozó népünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása útján. Utána az előadó rátért az 1953. év második felében végrehajtott pénz és anyagi eszközök átcsopor­tosításának a méltatására. Majd megvizsgálta az áruforgalomnak hatását az életszínvonal össze­függéseivel kapcsolatban. Ezután ismertette a szocializ­mus építésének új szakaszában elért nagy sikereket. 1953-ban népgazdaságunk jelentősen fejlő­dött. Az ipari termelés 11,8 szá­zalékkal, a mezőgazdasági terme­lés 18.4 százalékkal haladta meg az előző évit. A kormány intézke­dései nemcsak dolgozó népünk életszínvonalát emelték, hanem hatásukra komoly javulás állt be a termelésben, megnövekedett a parasztság termelési kedve, megszilárdult a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Ezután azokról a hibákról szólt, amelyek főleg a termelés átszer­vezése terén nyilvánultak meg abban, hogy egyes vezető szervek nem tartottak lépést a kormány- programm megjelenése után dol­gozó népünk tettrekészségével, — Tisztelt Országgyűlés! — Rátérek ezután az 1954. évi költségvetési javaslat ismerteté­sére. Az 1934. évi állami költség­vetés bevételei 49 milliárd és 684 millió forintot, kiadásai 47 mil­liárd és 891 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege 1 milliárd 793 millió forint felesle­get mutat. Volt olyan járási DISZ-titkár, aki elismerte, hogy DlSZ-bizott- ságuk érdemben nem foglalko­zott az úttörőmunkával, ilyen pont nem szerepelt az ülések napirendjén, inkább csak általá­nosságban vitáztak róla. Mint például a dunavecsei járási DISZ- bizottság. De hasonló értelemben nyilatkozott a felszólalók közül több elvtárs is. Annak a hatása, hogy a Dísz­munkát és úttörőmunkát régeb­ben országos viszonylatban is kü­lön irányították, még mindig erő­sen érezhető volt ezen az ülésen. A hozzászólásokból kitűn1:, hogy a járási DISZ-titkárok legtöbbje nem ismeri az úttörőszervezetek működését, így pedig azt irányí­tani sem tudják. DlSZ-szcrveze- tciftkben ez a reszortszellem oda­vezetett, hogy megyénk viszony­latában jelenleg az úttörőcsapa­tok többségének működése nem elégíti ki gyermekeink ér­deklődését. Hiányzik az úttörők mozgalmi életéből a rendszeres sport, az új és kedvelt játékok, a helyesen értelmezett romantika — általában Visszaesett a tábo­rozási élet, a táborozási mozga­lom. ÚJ ÜLÉSSZAKA — A költségvetés tervezetében kifejezésre jut a kormány politi­kájának az a célkitűzése, hogy népi demokratikus rendszerünk­ben mind következetesebben és átfogóbban érvényesüljön a szo­cializmus gazdasági alaptörvénye, hogy az ország termelőerőinek fejlesztését szervesen összekap­csolja a dolgozó nép és mindenek­előtt a munkásosztály anyagi és kulturális jólétének állandó eme­lésével. — Ennek a célkitűzésnek meg­felelően a dolgozók anyagi jólé­tének emelése érdekében az ál­lami költségvetés tervezete bizto­sítja olyan fontos — s részben már megvalósult — kormányzati intézkedések pénzügyi feltéte­léit, mint a hús- és zsírárak már­cius hó folyamán történt leszál­lítása. az elmúlt hónapokban mér végrehajtott, illetve tervbe vett bérpolitikai intézkedések, az öreg­ségi és rokkantsági járadékok és nyugdijak jelentős részének fel­emelése. — A kormány nagy figyelmei fordít dolgozó népünk és gyerme-' kei sokoldalú műveltségének és képzettségének emelésére, nagy áldozatokat hoz az egészségügy és szociális viszonyok továbbfejlesz­tése érdekében. Az emberről való gondoskodást tartja szem előtt kormányunk akkor, amikor ebben az évben 1.3 milliárd forinttal fordít többet a kulturális és szo­ciális célokra, mint 1953-bán. — Az állami költségvetés terve­zete a népművelési intézmények, tudományos kutatóintézetek to­vábbfejlesztésére, a színházak, valamint a sport- és testnevelési intézmények fenntartására, egyéb kulturális célok megvalósítására 850 millió forintot irányoz elő. Nagy összegeket fordítunk a költ­ségvetésből kulturális és művé­szeti céltámogatásokra. — Az emberről való szüntelen gondoskodás elve hatja át az egészségügyi és szociális célokra fordított kiadásaink minden téte­lét. A kórházi ágyak száma mint­egy 8 százalékkal, a bölcsődei fé­rőhelyek száma 20 százalékkal nőtt. —• Tisztelt Országgyűlés! — Dolgozó népünk anyagi jólé­tének állandó növelése szüksé­gessé teszi az alapvető élelmisze­rek termelésének jelentős mérvű fokozását. Az elkövetkezendő években, de már 1954-ben is elő­térbe kerül tehát a lakosság nö­vekvő ellátása élelmiszerrel, va­lamint a könnyű- és élelmiszer- ipar nyersanyagellátásának ki- szélesítése. Ezért vált a népi de­mokrácia fejlődése új szakaszá­nak kulcskérdésévé, további előrehaladásunk döntő láncsze­mévé a mezőgazdasági termelés általános, nagyarányú fellendí­tése. A költségvetésnek a nép­gazdaság fejlesztésére szolgáló ki­adásai között ezért jelentősen emelkedtek a mezőgazdaság fej­lesztését szolgáló előirányzatok. ELÉGTELEN a fiatalok között végzett politikai nevelőmunka is. Ez főleg abban mutatkozik meg, hogy DISZ-szervezeteink“ elha­nyagolták az úttörők hazafias ne­velését, haladó nemzeti hagyo­mányaink ápolását. Pedig ha csak azt az egyet állapítjuk meg, hogy Bács megye a magyar Alföldnek ez. a jelentős része Petőfi Sán­dor szülőhazája volt — már is hatalmas kiaknázhatatlan lehető­ségek állnak rendelkezésére DISZ-bizottságainknak az úttö­rők hazafias nevelésében. Ez pe­dig csak egy példa a sok közül. Hasonló értelemben nyilatkoz­hatunk a megyei DISZ-bizottság és a megyei tanács oktatási osz­tályának viszonyáról, mely eddig nem volt a legjobb. Bár Bakos elvtársnő a megyei DlSZ-bizott- ság iskolai osztályának vezetője ugyan tartja a kapcsolatot az ok­tatási osztállyal, de sem Mádi elvtárs, a megyei DISZ-bizottság titkára nem keresi fel a megyei tanács oktatási osztályát, sem Tóth elvtárs a megyei tanács ok­tatási osztályának vezetője nem látogatja a megyéi DlSZ-bizott- ságot. Ha vezetők közt nem ki­Annak érdekében, hogy a köz­ponti feladat megoldása terén már 1954-ben is eredményesen előre­haladjunk, a mezőgazdasági be­ruházások előirányzatét az előző évhez képest megkétszereztük. Több ezer traktort, számos kom­bájnt, cséplő- és egyéb mezőgaz­dasági gépet juttatunk a falunak, hogy megkönnyítsük és termelé­kenyebbé tegyük a mezőgazdasági munkát. Ezután elmondotta, hegy idén több mint 70 százalékkal növek­szik az öntözött területek nagy­sága s a költségvetési kiadások között kereken 1300 millió forin­tot fordítanak a gépállomások fej­lesztésére és megszilárdítására, s ez 62 százalékkal több az előző évi kiadásoknál. A mezőgazdaság állami szektora beruházásainak finanszírozását szolgáló kiadáso­kon kívül a szövetkezeti szektor beruházásainak megvalósításához hosszú- és középlejáratú hitelek címén jelentős összeget irányoz­tak elő, elsősorban a termelőszö­vetkezetek beruházásaira, építke­zéseire, állatállományának növe­lésére, továbbá silóépltésre, ha­lastavak és öntözőtelepek létesí­tésére, a termelőszövetkezeti ta­gok háztáji állatvásárlásaira. Amikor a kormány maximális segítséget nyújt a mezőgazdaság szocialista szektorának, ugyan­akkor hathatós támogatásban ré­szesíti az egyénileg dolgozó pa­rasztságot is. Számos intézkedés­sel növelte az egyénileg dolgozó parasztok érdekeltségét a terme­lés fokozásában, a szerződéses, valamint a beadásra kerülő egyéb termékek átvételi árának feleme­lésével, a gépállomások díjtéte­leinek leszállításával, az ingyenes állatorvosi szolgálattal, a kedvez­ményes áron történő tenyészállat- és vetőmagjuttatással. Olt Károly a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy a mezőgaz­daság fejlesztését szolgáló kiadá­sok elősegítik a népgazdaság alapvető két ága: az ipar és a mezőgazdaság tervszerű arányos fejlődését. A beruházások elősegítik a vá­ros és falu termelési és árukap­csolatainak kiszélesítését. A dol­gozó nép fogyasztási cikkekkel történő ellátása terén fontos sze­repe van az állami begyűjtési szer­veknek, rajtuk múlik, hogy a la­kosság élelmicikkel, az ipar mező- gazdasági nyersanyaggal zavarta­lanul el legyen látva. A lakosság reáljövedelmének jelentős emelkedése, a fogyasz­tási cikkek termelésének erőtel­jes fokozása biztosítja, hogy az állami és szövetkezeti keresttede- lem forgalma nagy mértékben emelkedjék. Az állami kiskeres­kedelem áruforgalma 1954-ben mintegy 22 százalékkal lesz ma­gasabb mint 1953-ban. Ezután Olt Károly vázolta kül­kereskedelmi kapcsolataink bő­vülését, majd az állami vállala­tok költségvetéseiről beszélt. Fel­tárta a tanácsok gazdálkodásában rejlő hibákat és hiányosságokat. elégítő a kapcsolat, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy miért hagy annyi kívánnivalót maga után az egyes DISZ- és út­törőtitkárok és a pedagógusok egymáshoz való viszonya a já­rási bizottságokon, a községek­ben, termelőszövetkezetekben és tanyákon. De így történhetett meg az is, hogy az úttörők nyaralta- tásl keretét egyidőbén osztotta szét a megyei DISZ-bizottság is és a megyei tanács oktatási osz­tálya is. VANNAK, persze a DISZ- és úttörőmunkának szép eredmé­nyei is megyénkben, méghozzá nem is elvétve. Igen hasznos ta­pasztalatokat mondott el és szép eredményeket sorolt fel a kecs­keméti úttörőház vezetője. Köve­tendő példa a hartai úttörők ki­emelkedően jó szakköri munkája, nemkevésbbé a bajai járás ma­gyar és nemzetiségi fiataljainak eleven szervezeti élete, népművé­szeti-, tánc- és énekcsoportjai. Példakép ugyanakkor az a szá­mos fiatal, aki eredményesen hajtja végre az MDP megyei bi­zottsága által adott pártmegbíza­Vázolta azokat az okokat, ame-< lyek szükségessé teszik a tanácsok hatáskörének további kiszélesíté­sét, önállóságuk fokozását min­den téren, így a költségvetési gazdálkodás terén is. A tanácsok gazdálkodási jogkörének kiszéle­sítésével megnő a tanácsok fele­lőssége. Ezzel egyidejűleg fokozni kell a pénzügyi ellenőrzést is. Olt Károly ezután áttért az 1954. évi költségvetés bevételi előirányzatának ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy az 1954. évi költségvetésnek bevételei túlnyo­mórészben a szocialista szektor­ból származnak. Az állami be­vételek fő forrása állami válla­lataink termelő munkája. Növek­vő bevételeket csak növekvő ter­melés — ezen belül a termélés gazdaságossága, a legmesszebb­menő takarékosság biztosíthat. A fő figyelmet ezért a munka ter­melékenységének állandó növelé­sére, az önköltség csökkentésére, az anyaggal való messzemenő ta­karékosságra, a termékek, áru­cikkek minőségének emelésére kell fordítanunk. Ezután az önköltség alakulásá­val, majd a lakosságtól származó adóbevételekkel foglalkozott. Alá­húzta, hogy az első negyedévben a mezőgazdasági lakosság 170 millió forinttal maradt adósa az államnak. Fontos feladat tehát, hogy megszilárdítsuk az állam- polgári fegyelmet és megjavítsuk az adófizetési készséget. Az egyéni takarékosságról szól­va megemlítette, hogy ez egyre Inkább gyökeret ver a falun isj A Bács megyei Vaskút községnek az ország valamennyi községéhez »Ahány ház, annyi betétkönyv« jelszóval intézett versenyfelhívá­sához, eddig több mint 2000 köz­ség csatlakozott, Befejezésül hangsúlyozta, hogy az 1954. évi költségvetés a szo­cializmus építése új szakaszának első költségvetése. Ezzel az orzággyűlés keddi ülé­se véget ért. Az ülésszak munká­ját szerdán délelőtt 10 órakor folytatja, PAPÍR. I ÉS RONCYGYÜJTŐ HÓNAP Június 15-től július 15-ig pa­pír- és rongygyűjtő hónapot tar­tanak megyénk városaiban, fal­vaiban. Ezekben a hetekben a MÉH gyűjti mind a rongyokat, mind a papírhulladékot. Aki a MÉH-nek átadja a rongyot, Il­letve papírhulladékot, az nem­csak pénzt kap ellenértékként, hanem elősegíti azt, hogy az ősz­szel gyermekeinket új tanköny­vekkel tudjuk ellátni. A fiatalo­kon, tanulókon, úttörőkön, diszis- tákon áll a papír- és rongygyűj­tés sikere. Életszínvonalunk eme­lését segítjük elő, ha gyűjtjük a hulladékot az iparnak. A legjobb gyűjtők a papírgyűjtő hetek alatt jutalomban részesülnek: tást, híres szőlő- és gyümölcster­mesztési kultúránk fellendítésé­ben. Helyes kezdeményezések is szóbakerültek ezen a kibővített ülésen. Nem egy felszólaló java­solta például, a termelőcsopór- tok és állami gazdaságok látoga­tását, melyeknek révén az úttö­rők megismernék a gazdaság éle­tét, a gépeket, állatokat s mind­emellett soha el nem múló élmé­nyeket szereznénk nekik. A ki­bővített ülésnek mégis az volt a legnagyobb eredménye, hogy a járási és városi DISZ-titkárok megértették, hogy nemcsak az úttörőtitkár feladata a jövendő DISZ-tagokkal való foglalkozás, sőt a DISZ-titkároknak kell irá­nyítani az úttörőmunkát, nekik kell közvetlenül vezetni, mely munkában az úttörőtitkárok/ és aktívák az első segítőtársaik. A MEGJELENTEK mind azon" nézetüknek adtak hangot, hogy részükre igen hasznos volt ez az értekezlet, sokat tanultak ebből a tapasztalatcseréből és a hallot­takat hasznosítni fogják gyakor­lati munkájukban. Nem kétséges szerintünk sem, hogy ennek az értekezletnek a hatása rövid idő alatt jelentős változást fog ered­ményezni jövendő DlSZ-fiatal- jaink — az úttörők életében, ha­zafias nevelésében, - r AZ ÚTTÖRŐMUNKÁRÓL TÁRGYALT A MEGYEI DISZ-BIZOTTSÁG KIBŐVÍTETT ÜLÉSE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents