Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-16 / 141. szám

Termelőszövetkezeteink erősítése a kongresszusi határosat tükrében A PÁRT- Ê8 KORMÁNYHA­TÁROZAT megjelenése óta lé­nyeges a változás járásunk ter­melőszövetkezeteinek életében. Növekedett a tsz-tagok jövedelme azáltal is, hegy háztáji gazdasá­gukba 105 fejőstehenet, 91 üszőt és 22 juhot vásároltak. 88 olyan tag van, aki házhelyet igényelt. Nyolc termelőszövetkezetben ter­ven felül tenyésztett malacokat osztottak szét a tagság között. Mindez növelte a munkakedvet, ez pedig a növényápolásban mu­tatkozik meg. A legtöbb termelő- szövetkezetben egyénekre jelöl­ték ki a területet. Tavaly a bács- szöllősi Üj Ötéves Terv tsz-ben 70 hold kukorica kapálatlan ma­radt. Ma felosztott területen dol­gozik a tagság, az első kapálást befejezték s a közepesen dolgozó szövetkezetek közé küzdöttek fel magukat. A termelőszövetkezetek jelen­legi eredményét az is segítette, hogy 14 olyan szövetkezetben, ahol e téren hibák voltak, újjá­szervezték a vezetőséget. A kö­zépparasztok szaktudásának érté­két szem előtt tartva, kilenc kö­zépparaszt került az új vezetősé­gekbe. Ezek láttán és hatására az a 20 tag, aki kilépni szándékozott, a napokban visszavonta kilépési nyilatkozatát. De egyre nagyobb számban térnek vissza az iparba távozott tsz-tagok is. Eddig mint­egy 28-an dolgoznak közülük is­mét a termelőszövetkezetben. AZ EREDMÉNYEK mellett azonban komoly hibák is van­nak termelőszövetkezeteinkben. A kunbajai Béke és a katymári Béke tsz kívülállókkal akarja megműveltetni kapásveteményei egyrészét. S ez ellen a községi tanácsok nem harcoltak idejében. Arra figyelmeztet ez minden köz­ségi vezetőt, hogy többet foglal­kozzanak a termelőszövetkezetek életével. A kunbajai Béke tsz- ben mindemellett a tsz-tagok kis- haszonbérleti földeket vettek ki művelésre. A községi tanács fi­gyelmét azzal akarták elterelni, hogy a haszonbérletet nem a sa­ját nevükre, hanem legközelebbi hozzátartozójuk nevére igyekez­tek íratni. Ilyen Kalmár István, akinek fia Kiskunhalason dolgo­zik, munkahelyét nem (hagyhatja el s apja műveli a földet. Mit tesz a járási tanács a ter­melőszövetkezetek jobb támoga­tására?, A gyengén működő termelő- szövetkezeteknek állandó segít­séget nyújtunk s ebbe a munkába bevonjuk a járás gépállomásait és állami gazdaságait is. A bácsal­mási állami gazdaság máris pat­ronálja a Petőfi tsz-t, a szövetke­zet 60 hold lucernájának leka­szálásához gépierőt biztosít. 16 pedagógus azt vállalta, hogy a könyvelés megjavításában segít a termelőszövetkezeteknek. A já­rásbíróság is felajánlotta, hogy meglátogatja a tsz-eket és jogi kérdésekben támogatást ad szá­mukra. Látogatását már me,g is kezdte, amelyet a fsz-ek tagsága nagy megelégedéssel fogadott. IGEN FONTOS, hogy termelő­szövetkezeteink és az egyénileg dolgozók közötti kapcsolat is job­ban megerősödjék. Ezért a múlt hetekben a bácsalmási Lenin és a mélykúti Alkotmány tsz ver­senyértékelésére több egyénileg dolgozó parasztot meghívtunk. Az ilyen látogatásokat tovább szervezzük, legközelebb június 20-án viszünk dolgozó paraszto­kat és tsz-tagokat élenjáró ter­melőszövetkezetekbe. Szövetkezeteinkben most azért folyik harc, hogy a növényápolás elvégzésével az aratás-ceáplés időszakára minden munkáskezet felszabadítsanak. A gabonabeta­karítást igen meggyorsítja és megkönnyíti az a 16 kombájn és 12 aratógép, amelyekre a tsz-ek szerződést kötöttek a gépállomá­sokkal. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK munkájának megjavítására a jö­vőben felszámoljuk a tsz-patroné- lás papírlörmaságát. A patronálók keressék fel a termelőszövetkezet tagságát, foglalkozzanak problé­máival. így valósítjuk meg a pártkongresszus olyan értelmű határozatát, amely szerint a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zése nemcsak az egyes dolgozók feladata, hanem az egész dólgözó népé. Vízin Gergely, járási vb elnök-h., Bácsalmás LEVELEINK NYOMÁBAN Lapunk május 6-i számában kö­zöltük Dér László elvtárs leve­lét, melyben a dunapataji gyógy­szerésznő munkáját bírálta. Ugyanis Rákóczi kartársnő sza- baddélutános volt és nagy kö­nyörgésre sem volt hajlandó a községi orvos által kiírt gyógy­szert kiadni. A panaszos levelet a Gyógy­szertár Vállalat Bácskiskúnme- gyei Központja vizsgálta ki és az alábbi választ írta: »A dunapataji gyógyszerésznő magatartása helytelen volt. Azon­ban a 3170—2/1954. N. M. számú rendelet biztosítja a gyógyszerész szabadidejét, mely idő alatt az orvos köteles a nála lévő készen­léti ládában elhelyezett gyógy­szerekből a legszükségesebbet ki­adni. A megtörtént esetben is az orvos rendelkezett az általa fel­írt vényen feltüntetett gyógy­szerrel, melyet köteles lett volna kiadni.« (Sárosi Józsefné igaz­gató. Zimai László főgyógy­szerész.) * Lapunk május 28-i számában közöltük Dobos Jánosné, Kalocsa, Rákosi Mátyás-u. 40. szám alatti lakos levelét, melyben a 32-es számú textil- és rövidáru bolt munkáját bírálta. Dobos Jánosné kisgyermekének szeretett volna napozót venni. A kirakatban volt is egy megfelelő, de hiába kérte az eladót, hogy vegye be, kérel­mét nem teljesítette. »A Népújságban megjelent cikkre válaszolva közöljük, hogy Dobos Jánosné panaszos levelét termelési értekezleten megvitat­tuk és úgy Rottler Piroskát, aki az árut nem vette ki a kirakat­ból, mint a többi dolgozóinkat is megbíráltuk és felhívtuk a figyel­müket, hogy a vevő kívánságára mindenkor ki kell venni az árut a kirakatból. Köszönetét mondunk, hogy ezt a hiányosságot Dobos Jánosné a Népújságon keresztül felfedte, reméljük, hogy az újságcikk, rész- ben pedig a termelési értekezleten elhangzott bírálat nyomán dolgo­zóink a jövőben nem fognak ilyen szabálytalanságot elkö­vetni.« (Karlicskó József, Dél- Bácsmegyei Népbolt.) ,i * Naponta 50—60 levelet is visz a postás a bácsalmási járási ta­nács pénzügyi osztályához. Sokan sérelmezik, hogy az 1954. évi adó­kivetés nem megfelelően történt — amit részben a területválto­zás is előidézett Jánosi István osztályvezető helyettes vélemé­nye szerint. A panaszos levelek intézési módja azonban csigalassúsággal halad annak ellenére is, hogy az adófelügyelők több mint egy hete kint tartózkodnak a területen és a jogos panaszokat a községek­ben igyekeznek orvosolni. Dudás István, Mélykút, Kos- suth-utca 7. szám alatti lakos szerkesztőségünkhöz küldött le­velében arról ír, hogy 4 hold és 1106 négyszögöl földterület után 6579 forint jövedelemadót fize­tett. Panaszát a mélykúti községi tanács, de a Népújság is továb­bította elintézés végett a pénz­ügyi osztályhoz. Közel három hónap alatt nem hogy az ered­ményről, hanem még arról sem értesítettek bennünket, hogy Du­dás István panaszos ügyének in­tézése folyamatban van-e. Rácz Fodor Jánosné tataházi lakós pa­naszát is április 9-e óta »inté­zik«. Nem helyes, hogy Nagy Ferenc elvtárs, a pénzügyi osztály veze­tője csak azt kíséri figyelemmel, hogy a beérkező leveleket kiad­ják-e az osztály illetékes előadói- nalk. Szükséges, hogy a panaszok elintézésének módját és a kivizs­gálási határidők betartását is el­lenőrizze. Fejögulyásaink "J el Pártunk III. kongresszusának tiszteletére kibontakozó munka- versenyben fejőgulyásaink szép eredményeket értek el. A reájuk bízott állatok figyelmes gondozá­sával növelték a tejhozamot. A kongresszusi hét alatt az istálló átlag több mint kilenc liter volt. A verseny kiértékelése után fejő­gulyásaink jó munkájuk elisme­réséül 9000 forint prémiumot kaptak. Fejögulyásaink nem pihentek meg habáraikon. Elhatározták, hogy még harcosabban küzdenek azért, hogy minél több tej és tej­termék kerüljön a dolgozók asz­talára. Erinek érdekében ver­senyre hívták megyénk állami gazdaságainak fejőgulyásait. A pártkongresszus tanácskozá­sának befejezése óta a 9.2 literes istálló átlagot ezidáig 11 literre növelték. De nagyon vigyáznak arra is, hogy egészséges állatokat neveljenek. Elhullás gazdasá­gunkban nem volt. Kónya János levelező, Városföld állami gazdaság A kalocsai Járási tanács helyes úton gér a panaszos levelek elintézésében A kalocsai járási tanács pa­naszügyi irodájára a kormány- programm óta jóval több pana­szos levél érkezük, mint azelőtt. A munkások, dolgozó parasztok sokkal bátrabban írnak, bírálják a hibákat, hiányosságokat. A pa­naszok legtöbbje jogos, amit a kivizsgálások eredményei is iga­zolnak.» Az utóbbi időben a le­velekben több községi tanácstag munkáját is bírálat érte. Azon­ban általános tapasztalat, hogy a panaszos levelek többsége lakás- problémákról szól. Ha közelebbről megnézzük, ho­gyan intézi a járási tanács a be­érkezett panaszos leveleket, a kö­vetkezőket tapasztaljuk: A járási tanács panaszügyi elő­adója a beérkezett leveleket ala­posan átolvassa és azokat azon­nal továbbítja ahhoz az osztály­hoz, amelyikhez tartozik az ügy kivizsgálása. A panaszos levelek kivizsgálása határidőhöz van kötve. Az egyes osztályok veze­tői és előadói egy héten belül legtöbbször helyszínen kivizsgál­ják a levelekben felvetett pana­szokat és meghallgatják a levél­írókat is. Ez a módszer a kalocsai járási tanácsnál jól bevált. Zaires Károly elvtérs a járási tanács elnöke időnként összehív­ja az osztályvezetőiket a pana­szos levelek intézésével kapcso­latosan. Ezeken a megbeszélése­ken elsősorban a panaszügyi elő­adó tart beszámolót a panasz­ügyek intézéséről. A vita során értékelik az elintézett ügyek módját és az osztályvezetők bí­CSERÉPTETŐS TANYA A CIGÁNYSORON A termelőszövetkezeti székház ^ ablakából belátni a széles, eperfákkal szegett sükösdi főut­cát. Szorgalmas nép fosztogatja ezekben az alkonyati órákban a kövérlombú fákat: a selyemher­nyótenyésztők. A levéltépők va­lamennyien asszonyok, gyerekek, — és ezeknek is nagyobb része ci­gány. Az egyik menyecske éppen az ablak alatt veszkődik a teli zsákkal. Szoknyájába apró lurkó kapaszkodik. Kövér, szerecsen- fekete testén tisztára mosott in- gecske. Kiflit majszol. Figyelem az utcát. A tőzegtelepről és az útépítésről teherautó hordja haza a munkásokat. Itt pedig a férfiak közt sok a cigány. — Szorgalmas népnek látsza­nak a sükösdi cigányok — jegy­zem meg. A szövetkezet elnöke mellém- lép az ablakhoz. — Már amelyik. Az ujjunk sem egyforma. No, de más nációban is keverve van a becsületes meg a dolcgkerülő ember. Sok cigány itt is csak lop meg koldul. De sok van olyan is. aki megkóstolta a becsületes munka ízét és keze szorgalma után tisztességesen él... — Hanem tudja-e? — fordul hozzám hirtelen. — Ajánlok va­lamit. Menjen ki a cigánysorra. Keresse Bogdán Jánost. Itt ugyan a fél falu Bogdán, de megismeri a házáról. Cseréptető csak azon van. — Jó — mondom engedelme­sen és felírom a nevet. — De ki az a Bogdán János? — A szövetkezet egyik legszor­galmasabb tagja. És cigány — mosolyodik el az elnök. • A három sor kunyhó között csakugyan messze virit a pi­roscserepes. a többinél nagyobb, gondozottabb ház. Kérdeznem sem kell: jó helyen iárok-e? A konyhaajtó előtt mélyen alszik esy bozontos kutya. Nem jelzi az idegent, van időm széjjelnézni a háztáján. Disznóól, tehénistálló áll az udvar sarkában. Csirkék szaladoznak a lábam mellett. A ház mögött parányi kert, tele szé­pen kapált borsóval, virágzó krumpli bokrokkal. Három perc múlva már a szo­bában ismerkedtek a Bogdán- családdal. À konyhából két 3ZO- ba nyílik, rendesen berendezve, az ablakon függönyök. Az öreg Bogdán 59 éves. Arca olyan, mintha fekete ébenfából volna faragva. Fia a hasonmása, fiatalabb kiadásban. Felesége ked­ves beszédű asszony. A két vihán- coló leányunokát próbálja elhall­gattatni minden siker nélkül, akik párfhetes kismacskákat abajgatnak a sarokban, csupa szeretetből majd megfojtva őket. Bogdán bácsi mesél. Elmondja, hogy az apja még teknőfaragó volt. 27 éves korában halt meg. Fadöntés közben kimelegedett az erdőn, megfázott. A nagy család szétszóródott. Ki kupec lett. ki az apa mesterségét folytatta. Bogdán János bekerült a sükösdi ma­lomba. 24 évet töltött ott. Ügyes, megbízható munkásnak bizonyult, társai megszerették. Évekig ő ke­zelte a motort is. Itt vált el élet­útja a többiektől. A tisztességes munka szerény, de biztos megélhe­tést adott családjának, magának pedig megbecsülést, jcíhírnevet a faluban. ■földosztáskor ő is az igénylők sorába lépett. S mert ismer­ték, kapott is öt holdat. Azon dol­goztak egészen 1952-ig. Az aszály akkor őket is a földhöz csapta. Az egyik csoporttag, akivel annak­idején együtt dolgozott a malom­ban, hívta a szövetkezetbe. Az öreg, Okos, sokat tapasztalt szem meglátta a Vörös Zászlóban a be­csületes emberek felemelkedésé­nek útját: belépett. A közgyűlé­sen nem sok vita volt felvételé­ben. A bizalmat már mint malom­munkás és újgazda kiérdemelte. Tavaly 303 munkaegységre ka­pott osztalékot. Húsz mázsán fe­lül gabonát, kukoricát, pénzt, mindent. Kölcsönt kaptak ők is tehénvásárlásra. A tehén öregfias már, így csak hat litert ad, de ép­pen a napokban folyatott be. Gyengefias korában megadja tíz literen felül. Négy disznójuk is van. Három erő® süldő és egy comwall-anyakoea, amely decem­berben ellett le kereken tíz mala­cot. Ötöt eladtak a süldőkből, be- ruházkodtak. Az idén két anya­disznót akar nevelni. Ha így jár az idő, lesz kukoricatermés bőven. Meg a munkát sem sajnálják a földektől. Egyénekre van osztva a szövetkezet kapásterülete. Csak ő és az idősebb fia tag, de a fele­sége és a menye is ott van velüik minden áldott nap a munkában. Hamarabb kiegyelték a cukorré­pát, mint a legtöbb tag. A Bogdán- parcellát messziről meg lehet is­merni: nincs azon a gyomnak híre sem. Az idén már 180 munkaegy­sége van. Paprikaültetésben egy nap alatt 5.3 munkaegységet sze­reztek négyen..: A menyecske a tűzhely előtt sürgölődik. Borsólevest főz vacso­rára és paprikáskrumplit. Az asz­talra magas, házisütésű félkenye­ret rak, szívesen marasztalnak va­csorára. Az unokák tejért nya­fognak, de csak éppen belekóstol­nak s a nagymamára sandítva a fiasmacaka tányérjába öntik. An­nak kérték. Beszélgetünk a jövőről is. Sze- retnének elköltözni a cigány­sorról. A családdal kinőtték a házát, a jószággal a portát. De megvárják, amíg a másik Bogdán- gyerek hazakerül a katonaságtól: fiatal erő nélkül nem akarnak a házépítés nagy munkájába fogni ... Hiszem, hogy a Bogdán-porta megmutatja majd a jövő utat azoknak, akik még szalmával fe­dett viskókban élnek s még nem ismerték fel az igazságot: a társa­dalomban az emberi élet alapja — a becsületes munka, G. K. rálják egymás munkáját. Az el­nök elvtárs szigorúan megköve­teli a leve'okben felvetett pa­naszok részletes kivizsgálását és a levelek megválaszolását. En­nek eredménye, hogy a kalocsai járási tanácshoz beérkezett leve­lek közül egy sem marad elinté­zetlenül és válaszolatlanul. Ügy az osztályvezetők, mint az elő­adók a panaszos leveleket ki­vizsgálás után megfelelő infor­mációval együtt visszaadják a panaszügyi előadónak, aki ezek­ből közvetlen hangú, részletes választ ír a levélírónak. A vála­szokban megírja a kivizsgálás eredményét. A levelezésen kívül a járási ta­nácstagok a járás különböző köz­ségeiben fogadónapokat tartanak, ahol a dolgozó parasztok hozzá­szólásaikban elmondják pana­szaikat, kérelmeiket. Legutóbb Kovács Lőrinc, járási tanácstag a hajósi pincéknél tartott fogadó­napot. Ez alkalommal számos pa­nasz hangzott el. A járási tanács kiküldötte a helyi tanáccsal meg­beszélte a panaszokból eredő te­endőket és határidőt tűzött ki azok gyors elintézésére. A kalocsai járása tanácshoz közérdekű panaszok is érkeznek, amelyekben például járdaépítés, kertépítés, villanyhálózat bővíté­sét kérik a járás dolgozói. A köz­érdekű problémák elintézésére különös gondot fordít a járási ta­nács. Ezt bizonyítják azok az in­tézkedések, melyek során Úszód község három kilométer hosszú villanyhálózatot, Hajós két kilo­méter betonjárdát, Miske új kutat kapott. Kalocsán pedig a vasutat és a várost megközelítő betonú tat építettek. Ezek a gyors intézkedé­sek növelték a járási tanács te­kintélyét. I : Nagy Lajosné fajszi lakos már személyesen is felkereste a járási tanács panaszügyi előadóját, aki­nek elmondotta lakásproblémá­ját. Ügyében azonnal helyszíni vizsgálatot indítottak, aminek alapján kétszobás lakást kapott a panaszos kétgyermekes anya. Azonban nemcsak lakásügyeket intézett ezidáig a járási tanács. Tamás Sándor 70 éves rézteleki lakos levélében megírta, hogy az elmúlt évben egy kataszteri hold földjét, amit bebiztosított, jégkár érte. Azonban a jégkár kifizeté­sét hosszú ideig halogatták. Már a megyei tanácshoz is fordult pa­naszával, ahonnan a járási ta­nácshoz irányították. Itt a pa- neszügyi előadó személyesen el­ment a panaszossal együtt a ka­locsai Állami Biztosítóhoz és pár napon belül kifizették a jégkár fejében járó 600 forintot. Egy má­sik példa: Hodován Gergely és Tamás János dusnofci lakosok esete, akik azzal a panasszal for­dultak a kalocsai járási tanács­hoz, hogy a dusnoki tanács ak­kori vezetői a favágásért járó jogos pénzüket nem fizették ki. A járási tanács közbelépésére három napon belül a favágóknak fejenként járó 900—900 forintot kifizették. Ezekből a példákból is látható, hogy a kalocsai járási tanács gyorsan és helyszínen in­tézi a panaszokat. A III. pártkongresszus úiabb erőt és lendületet adott a tanács tagjainak a dolgozókkal való szo­rosabb kapcsolat kiépítéséhez. Azonban ez a kapcsolat csak akkor lesz még elevenebb, ha to­vábbra is ilyen gyorsan és fele­lőségteljesen intézik a dolgozók panaszos ügyeit, ügyes-bajos dol­gait. A kalocsai járási tanács a pa­naszos levelek gyors elintézésén keresztül is erősíti a tömegQ,'kel való szoros kapcsolatát, ^

Next

/
Thumbnails
Contents