Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-15 / 140. szám
i Magyar ioîgezélî Pártja Központi Vezetőségének liatározata az MOP Ili. kongresszusa katáirozafalnak tanylsnányozásárál az 1804—1055-ös pártoktatási Éviiéit Casey Ausztráliái külügyminiszter MEGKEZDTE TÁRGYALÁSAIT GENFBEN MENDES-FRANCS VÁLLALTA 4 A KOSMÀNÏAI..4EUIÀS1 MEGBÍZATÁST Nyugati sajtóhangok a Laniel-kormány bukásáról miniszterrel, vasárnap Bedell-« Smith amerikai külügyminiszter- helyettessel és Krisna Menonnal, az indiai miniszterelnök személyes képviselőjével folytatott eszmecserét. hetnének és amely teljesíthetné követeléseiket : az ázsiai béke megteremtését, a Francia Unió biztonságát és bizonyos reformokat. A politikai zűrzavart jellemzi Chaban-Delmas, az ex-gaulleista URAS-pártcsoport elnökének nyilatkozata is. Azt mondta, hogy a mai körülmények között csakúgy alakulhat meg egy olyan kormány, amely eredményesen vihetne az ország ügyeit, ha az új kor- mányprogrammot a legfontosabb teendőkre vonatkozóan szorosan körülhatárolná. Véleménye szerint az új kormányprogrammnak tartalmaznia kellene Indokína, a Francia Unió és a választási törvény problémáinak megoldását, Az MDP III. kongresszusa a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazásával átfogóan elemezte pártunk és népi demokráciánk fejlődését. Tisztázta fejlődésünk jellegét és mozgatáerőit: világos perspektívát, elvi és gyakorlati útmutatást adott az elkövetkező évek feladatainak megoldásához. A marxizmus-leninizmus tanításai alapján \ megvilágította népi demokratikus államunk alapja: a munkás-paraszt szövetség további megszilárdításának útját. Az MDP Ili. kongresszusa a szocializmus gazdasági alaptörvényét figyclembevéve határozta meg pártunk és népi demokráciánk fő célját: a dolgozó nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának következetes emelését. Ennek érdekében legfontosabb feladatként a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztését és a közszükségleti cikkek termelésének fokozását jelölte meg. A kongresszus az egész népgazdaságban a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására irányította a figyelmet. Pártunk kongresszusa azt a lelkesítő célt tűzte ki, hogy a második ötéves terv időszakában az egész népgazdaságban — tehát a mezőgazdaságban is — lerakjuk a szocializmus alapjait. Az MDP III. kongresszusa a marxista-leninista államelmélet alapján feltárta népi demokratikus államunk és államigazgatásunk eredményeit és fogyatékosságait, elemezte a tanácsoknak, mint államhatalmi szerveknek és tömegszervezeteknek feladatait. Megjelölte államunk további erősítésének, a Függetlenségi Népfront fejlesztésének, a népi nemzeti egység szorosabbra fűzésének útját. Az MDP III. kongresszusa megvilágította, hogy további haladásunk hajtóereje és feltétele: népünk hazaszeretete, barátságunk a felszabadító Szovjetunióval és népi demokratikus országokkal, nemzetközi szolidaritásunk a békéért, a nemzeti függetlenségért harcoló népekkel. Az MDP III. kongresszusa a lenini pártépítési elveken alapuló új Szervezeti Szabályzatot fogadott el, amely jelentősen szélesíti a párton belüli demokráciát és ugyanakkor nagyobb követelményeket állít a párttagok elé, növeli a felelősséget a párt, a nép ügye iránt. Pártszervezeteinknek minden erőt összpontositaniok kell a kongresszus határozatainak végrehajtására. E munka sikeréhez elengedhetetlenül szükséges, hogy egész párttagságunk és elsősorban a párt akti va elmélyülte» tanulmányozza a kongresszus gazdag anyagát, hogy mélyebben megértse pártunk politikáját. Ennek érdekében az 1954— 1955-ös pártoktatási év a kongresszus határozatai tanulmányozásának éve legyen. A kongresz- szus anyagainak tanulmányozása elősegíti politikánk megértését és végrehajtását, még szilárdabbá teszi pártunk eszmei-politikai egységét. Londonban június 12-én megtartották Nyugat-Németország újrafelfegyverzése kérdésében a Szövetkezeti Párt és az úgynevezett Demokratikus Ellenőrzés Szövetsége által szervezett értekezletet. Az értekezleten több mint 300 küldött vett részt 51 szakszervezet, 35 munkáspárti és számos egyéb londoni szervezet képviseletében. Az értekezleten felszólalt Messer munkáspárti parlamenti képviselő és bírálta Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének politikáját. Nyugat-Németország újrafelfegyverzése — mondotta Messer — annyit jelent, hegy megkockáztatják egy új világháború kitörését A békét nem a háborús erők fokozása útján lehet elérni. A kongresszusi anyagok tanulmányozása alap- és felsőbb fokon (klasszikus Irodalommal kiegészítve) a következő témakörök alapján történjék: I. 9 magyar népi üemslírácia tízéves társasaim?, politikai és tiulturáüs tepcfÉse 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a poigári demokratikus és szocialista forradalomról, a munkásság és parasztság demokratikus diktatúrájáról, a polgári demokratikus forradalomnak szocialista forradalomba való átnö- véséröl. Fejlődésünk két szakasza, pártunk harca a proletárdiktatúra megvalósításáért és megszilárdításáért. 2. Népi demokráciánk társadalmi szerkezetének megváltozása. A munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, a népi egység kialakítása. 3. A kultúrforradalom kibontakozása. A köznevelés, a tudomány, az irodalom, a művészet fejlődéee. Népünk hazafias nevelése. A kialakuló erkölcsi-politikai egység, a hazafiság és prolc- íárnemzetköziség mint fejlődésünk mozgató erői. 4. Fejlődésünk nemzetközi körülményei. A nemzetközi helyzet a második világháború után. A Szovjetunió vezette béketábor következetes harca a tartós béke biztosításáért. A nemzetközi béke- mozgalom kiszélesedése és hazánk feladatai a béke védelmében. li. Népgazdaságunk fejlődése, jeletíisgi heSyzate és feladatai 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a szocialista iparosításról. Hazánk szocialista iparosítása. A marxizmus-leninizmus tanítása a munkás-paraszt szövetségről a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején. A mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átalakítása. A magyar mezőgazdaság helyzete. 2. Népi demokráciánk fejlődésének új szakasza. Az új szakasz jellemző vonásai a szocializmus gazdasági alaptörvénye érvényesülésének biztosítása és ennek érdekében a mezőgazdaság fokozott fejlesztése — az új szakasz legfontosabb feladata. A munkásparaszt szövetség gazdasági alapjainak megszilárdítása az új szakaszban. A munkatermelékenység eme- .lése, az önköltség csökkentése az egész népgazdaságban az életszínvonal emelésének alapvető feltétele. a) Feladataink a mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átszervezése terén. A Központi Vezetőség 1953 decemberi határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. b) A szocialista iparosítás az új szakaszban. A túlzott ütemű iparosítás felszámolása; az iparon belül zz arányosság helyreállítása; a nehézipar lassúbb ütemű fejlesztése. c) A szocialista kereskedelem feladatai a dolgozók életszínvonalának emelésében. d) Az osztályharc kérdései az új szakaszban. Harc a párt politikájának jobb- és baloldali eltorzítása clien. 3. A második ötéves terv irányelvei. Hl. Az áüaftísazs&tás és a tanácsok feladatai 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a burzsoa államgépezet szétzúzásáról és e tanítás alkalmazása pártunk politikájában. A marxizmus-leninizmus tanítása a szocialista államról. A proletár- diktatúra a munkás-paraszt szövetségen nyugvó szélesebb osztályszövetség. A Függetlenségi Népfront népi demokráciánk legátfogóbb társadalmi és politikai szerve, a népi- nemzeti egység emelője. 2. A tanácsok mint hatalmi szervek és a dolgozók tömegszer- vesetel. A tanácsok felső irányítása és a tanácsdemokrácia fejlesztése. A tanácsok államigazgatási munkája. Harc a bürokratizmus ellen. A tanácsok szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében és szocialista átszervezésében. Feladatok a szocialista törvényesség és az állampolgári fegyelem megszilárdítása terén. 3. A pártszervezetek feladatai a tanácsok munkájának irányításában és ellenőrzésében. iy. Ü párliminka kérdése?. Pártunk új Szervezeti Szabályzata í. A marxizmus-leninizmus tanításai a munkásosztály forradalmi pártjáról. Az MDF társadalmunk És népi demokratikus. államunk vezető ereje. 2. Pártunk fejlődése az MDP II. kongresszusa óta. Pártunk szervezeti erősödése. Ideológiai munkánk fejlesztésének feladatai. A káderek helyes kiválogatása és nevelése. 3. A Szervezeti Szabályzat a pártáiét alaptörvénye. A párt ideológiai, politikai és szervezeti egysegének jelentősége. A párton belüli demokrácia kiterjesztése, a kollektív vezetés elvének további elmélyítése. A bírálat-önbí- rálat fejlesztése. A párttagok megnövekedett kötelességei. A párt és a pártonkívüli tömegek közötti kapcsolat további megszilárdítása. A pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítése az alapvető jelentőségű iparágakban és falun. Pártszervezeteink fontos feladata, hegy az új oktatási év gondos előkészítésével, majd az év folyamán a tanfolyamok színvonalas ellenőrzésével és irányi- fásával, a helyi kérdések alapos ismertetésével is biztosítsák a kongresszus határozatainak eredményesebb végrehajtását s a párttagok és pártonkívüli tömegek öntudatának emelését. A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Casey ausztráliai külügyminiszter, aki a napokban visszatért Genfbe, megkezdte tárgyalásait az indokínai fegyverszünet létrehozására kidolgozott új tervéről. Casey szombaton Eden angoi külügyPárizs, 1954. június 14. (MTI) Mint a »Reuter« jelenti, Men- des-France közölte, hogy vállalja a kormányalakítási megbízást. A burzsoá sajtó az új kormány- többség létrehozatalának nehézségeiről ír és azt igyekszik bizonyítani, hogy éppen ezért felesleges volt kormányválságot felidézni. Politikai megfigyelők szerint az ország még csak a válság kezdetének kezdeténél tart. Rámutatnak arra, hogy míg a radikálisok nagyobb része nem kíván változtatni Franciaország jelenlegi külpolitikáján, addig a szocialisták azt hangoztatják, hogy a jelenlegi helyzetben nincs olyan kormánytöbbség, amelyben résztve1954. június 14 (MTI) A nyugateurópai sajtó tág teret szentel a francia kormány bukásának és a várható fejleményeknek. Az angol lapok cikkei és kommentárjai szinte egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi francia kormányválság igen súlyos. A legtöbb lap az indokínai politika csődjében látja a francia kormány bukásának okát. így a konzervatív »Sunday Times« tudósítója például azt írja, hogy »a válság kiszélesedéséhez hozzájárult a Laniel-kormány iránti bizalom csökkenése és Franciaországnak egyre fokozódó vágya az indokínai béke megteremtése iránt«, A jobboldali »Daily Mail« szerint »ha valaki a francia kormány bukásának okait keresi, megtalálhatja. Ez az ok: Franciaország veresége Indokínában«, A »Daily Worker« rámutat, hogy »a francia nép nem óhajtja az indokínai háború folytatását, ez a Laniel elleni szavazás nyilvánvaló értelme«. A »Reuter« kommentárja a francia kormányválságot úgy jellemzi, mint »zendülést Laniel miniszterelnök személyes vezetésével, Pleven miniszterrel ... és Bidault külügyminiszterrel szemben«. »A nemzetgyűlés vezetői — írja a továbbiakban — nincsenek meggyőződve arról, hogy az amerikaiak magatartása a legjobb, amit a béke érdekében tanúsítani lehetne.« A szövetkezeti mozgalom hetilapja, a »Reynold’s News« fentieken kívül a francia válság egy további okát »az európai védelmi közösségi szerződés ratifikálásának kudarcában« látja. Ugyanezt a nézetet vallja vezércikkében a konzervatív »Sunday Express« is. A lap latolgatja Laniel lehetséges utódait és azt írja: »Bárki lesz az utóda, biztosra vehető, hogy az európai védelmi közösségnek vége.« Az amerikai vonalhoz legköze- zelebb álló lapok nem leplezik a Laniel—Bidault-féle kormány bukása miatt érzett mély csalódott- j ságukat. így az »Observer« egye- I A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni agresszióban résztvett 16 állam képviselői hétfőn délben különértekezletre gyűltek össze Genfben. Ezen a nesen odáig megy, hogy a kor» mány bukását, mint »Franciaország nagyhatalmi politikájának végét« igyekszik feltüntetni. Hasonló hangnemben ír a »Daily Telegraph« is, hangoztatva, hogy »Franciaország az összeomlás szélére került, annak az erőfeszítésnek a következtében, hogy Ázsiában, Afrikában és Európában fenntartsa pozícióit«. A lap szerint »ezért valami módot kell találni terhének enyhítésére.« Több lap hangot ad ad annak a véleményének, hogy egy új kormánytól nem várható a francia politika alapvető változása, A »The Times« ezeket írja: »A jelek arra mutatnak, hogy ismét olyan i kormányválságra van kilátás, amelynek eredménye nem lesz más, mint a miniszteri tárcák felcserélése.« A »Manchester Guardian« ugyanakkor annak szükségességét hangsúlyozza, hogy »nemcsak a politikusoknak, hanem magának a politikának is meg kell változnia«. A lap azonban nem hiszi, hogy »a dolgok jelenlegi állása mellett a francia nemzetgyűlés ezt meg tudja valósítani.« A lap szerint ezért jobb lenne választásokat tartani, amely megváltoztathatná a jelenlegi »kényes pártpolitikai egyensúlyt«. A »Neue Zürcher Zeitung« című svájci lap is bő terjedelemben foglalkozik a kormányválsággal Hangsúlyozza, hogy annak előidézője »valóságban a hét év óta feltorlódott csalódás abban a politikában, amelyben mindegyik előző kormány egyformán bűnös«, A svájci lapnak az a véleménye, hogy a kormányválság csapása »mindenekelőtt az európai hadsereget érinti«. Az amerikai sajtó is »igen súlyosnak tartja a Nyugatra nézve a francia kormányválságot«. A »New York Herald Tribune« azt írja, hogy »a franciaországi politikai vihar csapást jelent a Nyugat számára és jelentősége felér Dien- Pien-Phu elestének jelentőségével«. A »The New York Times« is hasonló hangnemben ír és óva int attól, hogy »túlságosan félvállról vegyék a francia kormányválmegbcâsélésen — a kiszivárgott hírek szerint — arról tanácskoztak, hogy »van-e értelme« a koreai kérdés további megvitatásának a genfi értekezleten. NYUGAT-NÉMETORSZÁG ÚJRAFELFEGYVERZÉSE ELLEN London, 1954. június 14. (TASZSZ) Messer az értekezlet részvevőinek általános helyeslésétől kísérve felhívta az angol népet, tikája eilen. Bevág? nyilatkozata London, 1954. június 14. (TASZSZ) Mint a »Press Association« közölte, Bevan, az angol Munkáspárt úgynevezett balszárnyának vezetője június 12-én strathaveni (Lancashire grófság) beszédében kijelentette, hogy jelenleg kísérletek történnek a genfi értekezlet munkájának meghiúsítására. »A komoly veszély — mondotta Bevan — azzal kapcsolatban keletkezett, hogy az Egyesült Államok nemcsak arra határozta el magát, hogy hogy lépjen fel Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének polinem ismeri el, de ki is közösíti és ellenséges államok gyűrűjével zárja kö^ül a kommunista Kínát. Kína elismerése és az ENSZ-be való bebocsátása nézetem szerint olyan intézkedés volna, amely feltétlenül az emberiséget a béke útjára vezetné Genfben.« Bevan Anglia politikáját érintve kijelentette, hogy »Anglia komoly hibát követ el, amikor az Egyesült Államok uszályába kerül. Én itt az angolok döntő többsége nevében beszélek«, — mondotta. (MTI) sagot«. A KOREA! AGRESSZIÓBAN RÉSZT VETT 16 ÁLLAM KÉPVISELŐI KÜLÖNÉRTEKEZLETET tartottak genfben
