Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-10 / 136. szám

£di ke&zéLyetíi a kongresszus határúzatairól\ Válság és fegyverkezés

ták, hogy társat szereznek a munkához. A »Vörös Zászló-« táblái szinte magukért beszélnek. A dolgozóknak megváltozott viszonya a munkához, a szövetkezet növekvő eredményessége szent igaz, hogy csak a szocializmus építése közben bontakozhat így ki.

— De a szocializmus építése közben úgy kell vinni az ellenség elleni harcot, a kulákkal szembeni korlátozás politikáját itt a községben, hogy azok a középparasztságot ne sújtsák, — egészítette ki Morvái Mihály.

— NEM SZABAD az olyan eseteknek előfordulni, — veti fel Zsinór János —, hogy Balog Sándor végrehajtó olyan ijesztgetéssel igyekezzen a felvilágosító munka helyett egyeseket adófizetésre serkenteni, hogy mint Radies István is tette, eladta két süldőjét, hogy kötelességének eleget tehessen. Most nem lesz beadásra való sertése, de nem lesz, amit saját használatra levághasson. Arról nem is beszélve, hogy sokan most elkezdenek húzódozni sertések beállításától, mert azt mondják, én is úgy járhatok a végén, mint Radies István.

ÍGY FOLYIK a beszélgetés. A község kommunistái érzik, hogy a község becsületes dolgozóinak tekintete őket figyeli. MegerőAZ ESŐ MOSTANÁBAN sűrű vendég. Kocsik iparkodnak határból, gyalogosok igyekeznek mielőbb fedél alá jutni. Hosz- 3zabbra nyúlik az este, a pihe .lés ideje még nem érkezett el van még egy kis idő a beszélgetésre.

Miről is folyik a szó? Ami falun, városon a legidőszerűbb: kongresszus határozatainak megvitatása.

KOMMUNISTÁK vannak együtt, akik átérzik felelősségű két a helyi politika kialakításé oan. Átérzik, hogy: »A határozatok, melyekkel pártunk Központi Vezetősége népi demokráciánk fejlődésében új szakaszt nyitott, a szocializmus építésé nek egyetlen helyes és célravezető politikáját jelölik meg« és ebben fokozottabb példamutatásra van szükség, hogy a falun is előmozdítsák a szocializmus építését

A villanykörte megvilágítja az arcokat. Itt Sükösdön nagy és komoly problémák állanak még megoldatlanul. A komoly tekintetek azt az eltökéltséget tükrözik, hogy a helyi adottságok felhasználásával azok gyors megvalósítása mielőbb testet öltsön.

A LEGFŐBB KÉRDÉS a mezőgazdaság fellendítése. Azt mondja erről Petres Erzsébet:

— Fel kell számolnunk azt a megnyugvást, mely eltolt bennünket, amikor a kilenc mázsás gabonatermésre azt mondjuk, jó a termés. Hiszen a faluban mindenki emlékszik még 16 mázsás évi átlagtermésre is.

Hogyne emlékeznének, de amikor a hibák, saját hibáikkal tornyosultak. Elhanyagolták a főidet, nem trágyáztak, nem fordítottak gondot az állatállomány fejlesztésére. Hiszen az idén több trágyát hordtak ki a határba, mint hosszú évek óta együttvéve.

— Ezt az új szakasz új politikája eredményezte — mondja Zsinór János, mikor erre fordul a szó.

— Úgy van, — mondják egy szerre többen is.

NEM TAKARGATJÁK azon ban saját hibáikat sem. Nyíltan kimondják a szót:

— Hiányzott a kommunista példamutatás is. A helytállás, az osztályellenség elleni fokozott harc.

Ahol nincsenek ott a kommunisták, ott van az ellenség. Ez talán a bajai járás egyetlen községében sem bizonyosodott úgy oe, mint éppen Sükösdön. A község 84 kulákja ott emelt gátat a felemelkedés elé, ahol éppen rést talált. Moráth István nyílt szavakkal mutat rá:

— Igyekeztek megbújni a ko- sépparasztság soraiban. De lép ten-nyomon elárulták magukat, igazi lényüket nem tagadták meg. Izgattak a törvényesség betartása ellen, lazították az államfegyelem betartását.

SENKI NEM MOND ellen, hogy nem így volt. Mi volt az oka, hogy a sükösdi kommunisták, a község becsületes dolgozói bekötött szemmel jártak? — Mindent láttak, mindent hallottak és mégsem cselekedtek?

Azt mondják, a kollektív vezetés hiánya, a vezetők sűrű cserélgetése, a tömegkapcsolatok hiánya, a felvilágosító munka hiánya. Hiba, hiba, melynek kijavítására a júniusi határozatok óta erőteljes munka folyik és aminek felszámolásához a kongresszus határozatai további segítséget nyújtanak.

— A KONGRESSZUS határozata legfontosabb feladatként a termelőszövetkezetek további megerősítését tűzte ki, de sok segítséget nyújt a dolgozó parasztságnak is, — állapítja meg Kullmann Gyula. Ez pedig nagyon helyes. A mi községünkben is előbb-utóbb mind többen ismerik majd fel, hol is van igazi helyük. Csak meg kell nézni a célgazdaság vetéseit. Munkaerőhiány van és még sincs. Mert a dolgozók maguk álltak sorompóba a munkaerőhiány le-1 küzdésére, Egyénenként vállai- '

síteni a pártot, megszilárdítania tanácsot, érvényre juttatni a he lyi párt- és államvezetésben a kollektív vezetést, az új szakaszból fakadó helyi politika helyes és eredményes kialakítására. Az új szakasz, új légkört teremtett, az alkotó teremtő készség megnövekedett, az egyéni érdekelt ség növekedése a termelésben hosszú évek óta nem tapasztalt lendületet hozott, csak élni keli vele, a kapott lehetőségeket, a termelés emelésére iiányuló szándékot fel kell karolni, vagy amint Petres Erzsébet és Mangáné mondotta:

— A növekvő anyagi jólét, az életszínvonal állandó emelkedése, melyek a kongresszus határozataiból kicsendülnek, az az út, melyen most megindulva építjük jövőnket, — ránK azt á feladatot hárítja, hogy többet, jövőre még többet termeljünk Ennek a következetes harcnak pedig mi, kommunisták álljunk az élére.

KÉSŐ ÉJTSZAKA van már. Máskor ilyenkor már az első szendergésen túl volnánk. De most nem akar álom ülni a szemekre. Hiszen most mindnyájukról, egy egész község to vábbi munkájáról, felemelkedésük további útjáról beszélgettek meghányva-vetve a kommunisták tennivalóit,

Á genfi értekezlet szerdán újabb teljes ülésen foglalkozott az indokínai kérdéssel

GENF. (MTI) A kilenc küldöttség, amely a genfi értekezleten az indokínai béke helyreállításának kérdéséről tanácskozik, szerdán újabb nyilt ülést tartott. A szerdai ülésen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. ...

Módosították a lií utazási kedvezményeit

Az utazóközönség régi kívánságát teljesítette a vasút. Egy most kiadott új rendelet megszünteti a fizikai és értelmiségi dolgozók utazási kedvezményének különbségét. Eszerint az otthonuktól távol élő értelmiségi dolgozók is havonta — az eddigi kettő helyett, — ötször kapnak hazautazási kedvezményt, ha családosak.

Az egyetemi, főiskolai hallgatók, valamint a középiskolás (technikumi, stb.) diákok — akik tanulmányaikat kiegészítő nyári gyakorlatra utaznak — hivatalos igazolás alapján a tanulóknak járó 90 százalékos menetdíjkedvezményt vehetik igénybe, ha a gyakorlat ideje alatt nem kapnak fizetést. Az ösztöndíj nem számít fizetésnek. (MTI)

Churchill nyilatkozata

LONDON. (MTI) Churchill angol miniszterelnök kedden este beszédet mondott »az angolnyel- vűek klubjának« bankettjén. Churchill kifejtette, hogy »az emberiség útjának legveszélyesebb pontjára jutott: egyrészt a tudomány megnyitotta előtte a legteljesebb pusztítás szakadékét, másrészt elébe tárta a jólétnek és a boldogságnak azt a távlatát, amelyet egyetlen nép sem ismert soha«, Churchill állást foglalt »a katonai erő megszervezése« mellett, de ugyanakkor hozzáfűzte: »sohasem szabad szem elől tévesztenünk a Szovjetunióval való ellentéteink baráti és békés rendezésének fontosságát«. Az angol miniszterelnök kijelentette, hogy a világ mindkét táborának »az a feladata és az az érdeke, hogy együtt éljen békében és azon legyen, hogy áthidalja ellentéteit«.

A kecskeméti tanácsháza alkotója

Mióta ím-ban befejeződött a kecskeméti tanácsháza építése, sokan gyönyörködtek ebben a valóban nemes arányokkal megalkotott, műemlékké nyilvánított épületben. Az épület belső és külső kiképzése a legnemesebb stílus-hagyományok alapján készült, Alkotója Lech- ner Ödön és tervező társa, Pártos Gyula, korai alkotásaik közül valóban a legkiemelkedőbb építészeti mű a kecskeméti városi tanács árkádos, előre- ugró középrésszel, magas oromzattal, színes máj olikab étéit el díszített épülete.

Ma múlt k évtizede annak, hogy a kecskeméti tanácsháza alkotója, a magyar építőművészet kiemelkedő, európai-hírű alakja,

Lechner Ödön, váratlanul meghalt. Igen sok jelentős alkotást hagyott maga után. Egyike volt azoknak a nagyhirtí építészeknek, kik világviszonylatban is hírnevessé

tették a magyar építőművészeiét. Pollack Mihály, a Nemzeti Múzeum építője, Ybl Miklós, a budapesti Operaház, a Vámház, a Bazilika megalkotója. Schulek Frigyes, a Halászbástya lcöcsip- kézetének megálmodója és sokan mások alkotják Lechner Ödönnel együtt a magyar építőművészet derékhadát.

Lechner működését mégsem a nemesen arányos kecskeméti tanácsház, vagy az Iparművészeti Múzeum megalkotása tette híressé. Az ö munkásságához . fűződik egy olyan kísérlet, melynek célja egy új magyar építészeti stílus megteremtése volt. Sikerült-e ez nekif Mai szemmel nézve azt mondhatjuk, hogy nem. Újszerű formákat teremtő képzelete új utakat keresett ugyan, de nem tudott sallangoktól mentes, valóban nemzeti értékű építészeti stílus megteremtéséig eljutni.

Hatalmas viták kísérték Lechner munkásságát. Szemére vetették azt, hogy keleti építészeti elemeket aggat tele népi díszítő motívumok indokolatlanul nagy tömegével. Megvádolták azzal, hogy a francia reneszánsz építészeti hagyományait rontja el magyarosnak kinevezett díszítő elemeivel. Sokan tiltakoztak

élénkszínű kerámiával tarkított homlokzatai, oromdíszítései ellen. Ma, amikor hosszas építészeti viták után Indultak el építészeink a magyar nép hagyományainak megfelelő építészeti stílus kialakításának útján, nagyra kell értékelnünk Lechner Ödön úttörő munkásságát. Tevékenysége többek között arra int. hogy bátran és következetesen harcoljunk az újért, ne kényszeresük bele magunkat letűnt korok, sokszor elavult sémáival, ne másoljuk szolgaiéiba módon azokat.

Vájjon a fegyverkezési hajsza hozhat-e —, ha csak átmeneti leg is — gazdasági emelkedést háborús fellendülést nyugaton Azok, akik az egyre inkább fenyegető gazdasági válságot háborús kalandok segítségévei szeretnék megoldani, általában igennel szoktak válaszolni erre a kérdésre. Úgy gondolják, hogy ha a koreai háború időszakos fellendülést hozott az Egyesült Államokban, miért ne lehetne 1954-ben az indokínai háború kiszélesítésével meghosszabbí tani a fellendülés időtartamát Ezek azonban délibábos képzelődések! Nem veszik figyelembe ezek az álomkergetők, mi a különbség a most kibontakozó vál ság és az 1949-es (a koreai há ború kirobbanása előtti) helyzet között. Akkor ugyanis csak az USA-ban volt túltermelés, mégpedig csak néhány iparágban 1949-ben tehát a válság nem bontakozhatott ki minden terű létén. Ilyen körülmények között a koreai háború egészségte len »fellendülést« hozott az amerikai gazdasági életben.

A koreai háború volt tehát az ürügy arra, hogy az amerikai monopoltőkések óriási összegű háborús költségvetés elfogadását harcolják ki, nagyszabású hóbo rús előkészületeket hajtsanak végre. Gyártsunk tankot, repü lőgépeket, ágyút, bombákat Ezek adják a legmagasabb hasznot. Nekünk igazán mindegy, hogy a hadfelszerelés »felhasználása« millió és millió ártatlan ember életébe kerül — mondották. A tőkések azonban nem gondoltak arra, hogy a koreai háború által felidézett fellendülés lerövidíti a soronkövetkező válság bekövetkezésének határidejét is. Hiszen csökkentette súlyos adóterhekkel és magas árakkal megnyomorított lakosság árufelvásárló képességét. Ahol pedig a lakosság nem vásárló- képes, ott készletek halmozódnak fel, megnövekszik az eladhatatlan áruk tömege. Ez tudvalevőleg nincs jótékony hatással egyetlen kapitalistára sem.

Az amerikai gazdasági élet tehát a koreai háború kitörése után három évre már válság elé került. Csalhatatlan jelek mutatták ezt. Az idén februárban 10 százalékkal csökkent az USA ipari termelése, az 1953. júliusában elért legmagasabb ponthoz viszonyítva. Márciusban 32 szá zalékkal kevesebb acélt gyártottak, mint egy évvel azelőtt. Az áruházak forgalma március ban 11 százalékkal maradt a múlt év hasonló időszakának színvonala alatt. Az eladatlan árukészlet értéke februárban 3.5 milliárd dollárral növekedett a múlt év hasonló időszakához viszonyítva és összes értéke óriási összegre rúg: több mint 82 milliárd dollárra.

A gazdasági válságnak van azonban egy másik sötét következménye is. Az egyik amerikai szakszervezet adatai szerint ugyanis a munkanélküliek száma jelenleg közel 5 millió. Ez a szám állandóan nő. Emellett majdnem 9 millió olyan munkás dolgozik, akik a hét munkanapjaiból legfeljebb kettőt, hármat töltenek az üzemben, tehát részleges munkanélküliek. Kihat a válság a mezőgazdasági termelésre is. Növekednek a termelési költségek, állandóan szűkülnek a piacok, sok mezőgazdasági termény romlik meg, vagy veszít értékéből a hosszadalmas, kényszerű tárolás következtében.

A farmerek vagy a kölcsönöket kínálgató bankok hálójába kerülnek, vagy pedig eladhatják földjeiket és szaporíthatják az

országútak vándorainak számait A nagyvárosok szélein hatalmas nyomortanyák, ideiglenes ba- rak-városok keletkeznek. A gazdaságilag törvényen kívül került dolgozók százezrei hú-1 zódnak meg a legembertelenebb körülmények között, hulladék-1 ból összetákolt kunyhókban.

A gazdasági életben egyre nő a csődök száma. 1953-ban például 64 százalékkal több vállalkozó jelentett be csődöt, mint ez előbbi esztendőben.

Az Egyesült Államokban tehát a gazdasági válság fokozó- dik annak ellenére, hogy a gaz- daság nagyrészét hadi termelésre állítják át és az amerikai ipar mintegy 25 százaléka hadianya- got gyárt. Lehet-e ennél meggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy a fegyverkezési hajsza nem ment meg a válságtól?

Az USA politikusai az indokínai háborús kaland nemzetkö- zivé tételét forgatják a fejükben. Ez azonban nem akadályozhatja meg a gazdasági válság továbbfejlődését. Elsősorban azért, mert a nyugati országokban a gazdasági helyzet lé-* nyeges változásokon ment át a koreai háború kitörése óta. A nyugati országok túlságosan közel állnak a túltermelési válsághoz. A válság közeledését sietteti az is, hogy az amerikai kereskedelem a nyugateurópai államok piacait egymás után rabolja el. Ugyanakkor állandóan sürgetik az amerikai diplomaták Nvugat-Európában a fegyverkezési költségek nagyarányú növelését.

A nyugati országokban az ipari termelés színvonala 1953-ban alig érte el az 1952-es színteti Csökken a szénbányászat, az acél- és színesfémtermelés. Az ércbányászat és a kohászat olyan fejlett nehéziparral rendelkező országban, mint Belgium, egy év alatt 8 százalékkal, Francia- országban pedig 10 százalékkal csökkent. Nő a munkanélküliek száma is. A svéd acélipar hazájában egy év alatt 12 százalékkal nőtt a termelésből elbocsátott munkások száma. A gazdasági válságot siettetik a nyugateurópai államok egyre növekvő katonai kiadásai. Az Észak-AU lanti Szövetségben részvevő or- szágok katonai kiadásai öt éo alatt három és félszeresükre nö- vekedtek. Ez a növekedés egyre tart, mert a fegyveres erők fenntartása és a fegyverek gyártása mind többe kerül. Jelenleg az a helyzet, hogy a kiadások majdnem hogy kimerítik a jiyu- gati országok pénzügyi tartalékait.

A válság réme a dolgozók életszínvonalának rohamos csökkenését hozza magával. A fegyverkezés óriási terheket ró a lakosságra. Franciaországban a háború előtti időkhöz viszonyítva (a pénz értékének csökkenését figyelembevéve) két és félszeresére, Angliában kétszeresére, Olaszországban másfélszeresére nőttek az adók.

Ez pedig nyilvánvalóan csökkenti a nyugateurópai országoknak vásárlóképességét, gazdaságukat fogékonnyá teszi a válság iránt.

Az USA kormányköreinek háborút előkészítő politikája, a fegyverkezés fokozása, nem állítja meg a közeledő gazdasági válságot, csak súlyosbítja a gazdasági élet egészségtelen jelenségéit. Ez pedig az amerikai gazdaság és a többi kapitalista államok gazdasága közötti kapcsolatok folytán, pusztító hatás* gyakorol a nyugateurópai országokra.

Bidault Párizsba érkezett

PÁRIZS. (MTI) Bidault francia külügyminiszter Géniből szerdán reggel vonaton Párizsba érkezett:

Bidault szerda este vagy csütörtök reggel visszautazik Genf- be. Szerda délután felszólalt a francia nemzetgyűlés vitájában az indokínai kérdésről:

Szerdán befejeződtek az összefoglalók az általános iskolák VIII. és a középiskolák I—III. osztályában

Az általános iskolák VIII. és a középiskolák I—III. osztályában az évvégi összefoglalókat szerdán, június 9-én befejezték, a vizsgákat pedig június 14-től 17- ig tartják meg. Az általános iskolák I—VII. osztályában június

12-e lesz az utolsó tanítási nap* itt az összefoglalókra június 14 —17 között kerül sor. A tanév- záró ünnepélyek az általános és középiskolákban június 23-án lesznek, ekkor osztják ki a bizonyítványokat, (MTI)