Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-10 / 136. szám

£di ke&zéLyetíi a kongresszus határúzatairól\ Válság és fegyverkezés ták, hogy társat szereznek a munkához. A »Vörös Zászló-« táblái szinte magukért beszél­nek. A dolgozóknak megválto­zott viszonya a munkához, a szövetkezet növekvő eredmé­nyessége szent igaz, hogy csak a szocializmus építése közben bontakozhat így ki. — De a szocializmus építése közben úgy kell vinni az ellen­ség elleni harcot, a kulákkal szembeni korlátozás politikáját itt a községben, hogy azok a középparasztságot ne sújtsák, — egészítette ki Morvái Mihály. — NEM SZABAD az olyan eseteknek előfordulni, — veti fel Zsinór János —, hogy Balog Sándor végrehajtó olyan ijeszt­getéssel igyekezzen a felvilágo­sító munka helyett egyeseket adófizetésre serkenteni, hogy mint Radies István is tette, el­adta két süldőjét, hogy köteles­ségének eleget tehessen. Most nem lesz beadásra való sertése, de nem lesz, amit saját haszná­latra levághasson. Arról nem is beszélve, hogy sokan most el­kezdenek húzódozni sertések be­állításától, mert azt mondják, én is úgy járhatok a végén, mint Radies István. ÍGY FOLYIK a beszélgetés. A község kommunistái érzik, hogy a község becsületes dolgozóinak tekintete őket figyeli. Megerő­AZ ESŐ MOSTANÁBAN sűrű vendég. Kocsik iparkodnak határból, gyalogosok igyekeznek mielőbb fedél alá jutni. Hosz- 3zabbra nyúlik az este, a pihe .lés ideje még nem érkezett el van még egy kis idő a beszél­getésre. Miről is folyik a szó? Ami fa­lun, városon a legidőszerűbb: kongresszus határozatainak meg­vitatása. KOMMUNISTÁK vannak együtt, akik átérzik felelősségű két a helyi politika kialakításé oan. Átérzik, hogy: »A határo­zatok, melyekkel pártunk Köz­ponti Vezetősége népi demokrá­ciánk fejlődésében új szakaszt nyitott, a szocializmus építésé nek egyetlen helyes és célrave­zető politikáját jelölik meg« és ebben fokozottabb példamutatás­ra van szükség, hogy a falun is előmozdítsák a szocializmus építését A villanykörte megvilágítja az arcokat. Itt Sükösdön nagy és komoly problémák állanak még megoldatlanul. A komoly tekin­tetek azt az eltökéltséget tükrö­zik, hogy a helyi adottságok felhasználásával azok gyors meg­valósítása mielőbb testet öltsön. A LEGFŐBB KÉRDÉS a me­zőgazdaság fellendítése. Azt mondja erről Petres Erzsébet: — Fel kell számolnunk azt a megnyugvást, mely eltolt ben­nünket, amikor a kilenc mázsás gabonatermésre azt mondjuk, jó a termés. Hiszen a faluban min­denki emlékszik még 16 mázsás évi átlagtermésre is. Hogyne emlékeznének, de ami­kor a hibák, saját hibáikkal tor­nyosultak. Elhanyagolták a fői­det, nem trágyáztak, nem fordí­tottak gondot az állatállomány fejlesztésére. Hiszen az idén több trágyát hordtak ki a ha­tárba, mint hosszú évek óta együttvéve. — Ezt az új szakasz új politi­kája eredményezte — mondja Zsinór János, mikor erre fordul a szó. — Úgy van, — mondják egy szerre többen is. NEM TAKARGATJÁK azon ban saját hibáikat sem. Nyíltan kimondják a szót: — Hiányzott a kommunista példamutatás is. A helytállás, az osztályellenség elleni fokozott harc. Ahol nincsenek ott a kommu­nisták, ott van az ellenség. Ez talán a bajai járás egyetlen köz­ségében sem bizonyosodott úgy oe, mint éppen Sükösdön. A község 84 kulákja ott emelt gá­tat a felemelkedés elé, ahol ép­pen rést talált. Moráth István nyílt szavakkal mutat rá: — Igyekeztek megbújni a ko- sépparasztság soraiban. De lép ten-nyomon elárulták magukat, igazi lényüket nem tagadták meg. Izgattak a törvényesség be­tartása ellen, lazították az ál­lamfegyelem betartását. SENKI NEM MOND ellen, hogy nem így volt. Mi volt az oka, hogy a sükösdi kommunis­ták, a község becsületes dolgo­zói bekötött szemmel jártak? — Mindent láttak, mindent hallot­tak és mégsem cselekedtek? Azt mondják, a kollektív ve­zetés hiánya, a vezetők sűrű cse­rélgetése, a tömegkapcsolatok hiánya, a felvilágosító munka hiánya. Hiba, hiba, melynek ki­javítására a júniusi határozatok óta erőteljes munka folyik és aminek felszámolásához a kon­gresszus határozatai további se­gítséget nyújtanak. — A KONGRESSZUS határo­zata legfontosabb feladatként a termelőszövetkezetek további megerősítését tűzte ki, de sok segítséget nyújt a dolgozó pa­rasztságnak is, — állapítja meg Kullmann Gyula. Ez pedig na­gyon helyes. A mi községünk­ben is előbb-utóbb mind többen ismerik majd fel, hol is van igazi helyük. Csak meg kell néz­ni a célgazdaság vetéseit. Mun­kaerőhiány van és még sincs. Mert a dolgozók maguk álltak sorompóba a munkaerőhiány le-1 küzdésére, Egyénenként vállai- ' síteni a pártot, megszilárdítania tanácsot, érvényre juttatni a he lyi párt- és államvezetésben a kollektív vezetést, az új szakasz­ból fakadó helyi politika helyes és eredményes kialakítására. Az új szakasz, új légkört teremtett, az alkotó teremtő készség meg­növekedett, az egyéni érdekelt ség növekedése a termelésben hosszú évek óta nem tapasztalt lendületet hozott, csak élni keli vele, a kapott lehetőségeket, a termelés emelésére iiányuló szándékot fel kell karolni, vagy amint Petres Erzsébet és Man­gáné mondotta: — A növekvő anyagi jólét, az életszínvonal állandó emelkedé­se, melyek a kongresszus hatá­rozataiból kicsendülnek, az az út, melyen most megindulva építjük jövőnket, — ránK azt á feladatot hárítja, hogy többet, jövőre még többet termeljünk Ennek a következetes harcnak pedig mi, kommunisták álljunk az élére. KÉSŐ ÉJTSZAKA van már. Máskor ilyenkor már az első szendergésen túl volnánk. De most nem akar álom ülni a sze­mekre. Hiszen most mindnyá­jukról, egy egész község to vábbi munkájáról, felemelkedé­sük további útjáról beszélgettek meghányva-vetve a kommunis­ták tennivalóit, Á genfi értekezlet szerdán újabb teljes ülésen foglalkozott az indokínai kérdéssel GENF. (MTI) A kilenc kül­döttség, amely a genfi értekezle­ten az indokínai béke helyreál­lításának kérdéséről tanácsko­zik, szerdán újabb nyilt ülést tartott. A szerdai ülésen Molo­tov szovjet külügyminiszter el­nökölt. ... Módosították a lií utazási kedvezményeit Az utazóközönség régi kíván­ságát teljesítette a vasút. Egy most kiadott új rendelet meg­szünteti a fizikai és értelmiségi dolgozók utazási kedvezményé­nek különbségét. Eszerint az otthonuktól távol élő értelmisé­gi dolgozók is havonta — az eddigi kettő helyett, — ötször kapnak hazautazási kedvez­ményt, ha családosak. Az egyetemi, főiskolai hallga­tók, valamint a középiskolás (technikumi, stb.) diákok — akik tanulmányaikat kiegészítő nyári gyakorlatra utaznak — hivata­los igazolás alapján a tanulók­nak járó 90 százalékos menet­díjkedvezményt vehetik igénybe, ha a gyakorlat ideje alatt nem kapnak fizetést. Az ösztöndíj nem számít fizetésnek. (MTI) Churchill nyilatkozata LONDON. (MTI) Churchill an­gol miniszterelnök kedden este beszédet mondott »az angolnyel- vűek klubjának« bankettjén. Churchill kifejtette, hogy »az emberiség útjának legveszélye­sebb pontjára jutott: egyrészt a tudomány megnyitotta előtte a legteljesebb pusztítás szakadé­két, másrészt elébe tárta a jó­létnek és a boldogságnak azt a távlatát, amelyet egyetlen nép sem ismert soha«, Churchill ál­lást foglalt »a katonai erő meg­szervezése« mellett, de ugyan­akkor hozzáfűzte: »sohasem sza­bad szem elől tévesztenünk a Szovjetunióval való ellentéteink baráti és békés rendezésének fontosságát«. Az angol minisz­terelnök kijelentette, hogy a világ mindkét táborának »az a feladata és az az érdeke, hogy együtt éljen békében és azon legyen, hogy áthidalja ellenté­teit«. A kecskeméti tanácsháza alkotója Mióta ím-ban be­fejeződött a kecskemé­ti tanácsháza építése, sokan gyönyörködtek ebben a valóban ne­mes arányokkal meg­alkotott, műemlékké nyilvánított épületben. Az épület belső és kül­ső kiképzése a legne­mesebb stílus-hagyo­mányok alapján ké­szült, Alkotója Lech- ner Ödön és tervező társa, Pártos Gyula, korai alkotásaik közül valóban a legkiemel­kedőbb építészeti mű a kecskeméti városi tanács árkádos, előre- ugró középrésszel, ma­gas oromzattal, színes máj olikab étéit el dí­szített épülete. Ma múlt k évtizede annak, hogy a kecske­méti tanácsháza alkotó­ja, a magyar építőmű­vészet kiemelkedő, eu­rópai-hírű alakja, Lechner Ödön, várat­lanul meghalt. Igen sok jelentős alkotást hagyott maga után. Egyike volt azoknak a nagyhirtí építészek­nek, kik világviszony­latban is hírnevessé tették a magyar épí­tőművészeiét. Pollack Mihály, a Nemzeti Múzeum építője, Ybl Miklós, a budapesti Operaház, a Vámház, a Bazilika megalkotó­ja. Schulek Frigyes, a Halászbástya lcöcsip- kézetének megálmodó­ja és sokan mások al­kotják Lechner Ödön­nel együtt a magyar építőművészet derék­hadát. Lechner működését mégsem a nemesen arányos kecskeméti tanácsház, vagy az Iparművészeti Múze­um megalkotása tette híressé. Az ö munkás­ságához . fűződik egy olyan kísérlet, mely­nek célja egy új ma­gyar építészeti stílus megteremtése volt. Sikerült-e ez nekif Mai szemmel nézve azt mondhatjuk, hogy nem. Újszerű formákat te­remtő képzelete új utakat keresett ugyan, de nem tudott sallan­goktól mentes, való­ban nemzeti értékű építészeti stílus meg­teremtéséig eljutni. Hatalmas viták kísér­ték Lechner munkás­ságát. Szemére vetet­ték azt, hogy keleti építészeti elemeket ag­gat tele népi díszítő motívumok indokolat­lanul nagy tömegével. Megvádolták azzal, hogy a francia rene­szánsz építészeti ha­gyományait rontja el magyarosnak kineve­zett díszítő elemeivel. Sokan tiltakoztak élénkszínű kerámiával tarkított homlokzatai, oromdíszítései ellen. Ma, amikor hosszas építészeti viták után Indultak el építésze­ink a magyar nép ha­gyományainak meg­felelő építészeti stílus kialakításának útján, nagyra kell értékel­nünk Lechner Ödön úttörő munkásságát. Tevékenysége többek között arra int. hogy bátran és következete­sen harcoljunk az új­ért, ne kényszeresük bele magunkat letűnt korok, sokszor elavult sémáival, ne másoljuk szolgaiéiba módon azokat. Vájjon a fegyverkezési hajsza hozhat-e —, ha csak átmeneti leg is — gazdasági emelkedést háborús fellendülést nyugaton Azok, akik az egyre inkább fenyegető gazdasági válságot háborús kalandok segítségévei szeretnék megoldani, általában igennel szoktak válaszolni erre a kérdésre. Úgy gondolják, hogy ha a koreai háború időszakos fellendülést hozott az Egyesült Államokban, miért ne lehetne 1954-ben az indokínai háború kiszélesítésével meghosszabbí tani a fellendülés időtartamát Ezek azonban délibábos képze­lődések! Nem veszik figyelembe ezek az álomkergetők, mi a kü­lönbség a most kibontakozó vál ság és az 1949-es (a koreai há ború kirobbanása előtti) helyzet között. Akkor ugyanis csak az USA-ban volt túltermelés, még­pedig csak néhány iparágban 1949-ben tehát a válság nem bontakozhatott ki minden terű létén. Ilyen körülmények kö­zött a koreai háború egészségte len »fellendülést« hozott az amerikai gazdasági életben. A koreai háború volt tehát az ürügy arra, hogy az amerikai monopoltőkések óriási összegű háborús költségvetés elfogadását harcolják ki, nagyszabású hóbo rús előkészületeket hajtsanak végre. Gyártsunk tankot, repü lőgépeket, ágyút, bombákat Ezek adják a legmagasabb hasz­not. Nekünk igazán mindegy, hogy a hadfelszerelés »felhasz­nálása« millió és millió ártatlan ember életébe kerül — mondot­ták. A tőkések azonban nem gondoltak arra, hogy a koreai háború által felidézett fellendü­lés lerövidíti a soronkövetkező válság bekövetkezésének határ­idejét is. Hiszen csökkentette sú­lyos adóterhekkel és magas árak­kal megnyomorított lakosság árufelvásárló képességét. Ahol pedig a lakosság nem vásárló- képes, ott készletek halmozód­nak fel, megnövekszik az elad­hatatlan áruk tömege. Ez tudva­levőleg nincs jótékony hatással egyetlen kapitalistára sem. Az amerikai gazdasági élet tehát a koreai háború kitörése után három évre már válság elé került. Csalhatatlan jelek mu­tatták ezt. Az idén februárban 10 százalékkal csökkent az USA ipari termelése, az 1953. júliusá­ban elért legmagasabb ponthoz viszonyítva. Márciusban 32 szá zalékkal kevesebb acélt gyár­tottak, mint egy évvel azelőtt. Az áruházak forgalma március ban 11 százalékkal maradt a múlt év hasonló időszakának színvonala alatt. Az eladatlan árukészlet értéke februárban 3.5 milliárd dollárral növekedett a múlt év hasonló időszakához viszonyítva és összes értéke óri­ási összegre rúg: több mint 82 milliárd dollárra. A gazdasági válságnak van azonban egy másik sötét követ­kezménye is. Az egyik amerikai szakszervezet adatai szerint ugyanis a munkanélküliek szá­ma jelenleg közel 5 millió. Ez a szám állandóan nő. Emellett majdnem 9 millió olyan munkás dolgozik, akik a hét munkanap­jaiból legfeljebb kettőt, hármat töltenek az üzemben, tehát rész­leges munkanélküliek. Kihat a válság a mezőgazdasági terme­lésre is. Növekednek a termelé­si költségek, állandóan szűkül­nek a piacok, sok mezőgazdasá­gi termény romlik meg, vagy veszít értékéből a hosszadalmas, kényszerű tárolás következtében. A farmerek vagy a kölcsönöket kínálgató bankok hálójába ke­rülnek, vagy pedig eladhatják földjeiket és szaporíthatják az országútak vándorainak számait A nagyvárosok szélein hatalmas nyomortanyák, ideiglenes ba- rak-városok keletkeznek. A gazdaságilag törvényen kívül került dolgozók százezrei hú-1 zódnak meg a legembertelenebb körülmények között, hulladék-1 ból összetákolt kunyhókban. A gazdasági életben egyre nő a csődök száma. 1953-ban példá­ul 64 százalékkal több vállalkozó jelentett be csődöt, mint ez előb­bi esztendőben. Az Egyesült Államokban te­hát a gazdasági válság fokozó- dik annak ellenére, hogy a gaz- daság nagyrészét hadi termelésre állítják át és az amerikai ipar mintegy 25 százaléka hadianya- got gyárt. Lehet-e ennél meg­győzőbb bizonyítéka annak, hogy a fegyverkezési hajsza nem ment meg a válságtól? Az USA politikusai az indo­kínai háborús kaland nemzetkö- zivé tételét forgatják a fejük­ben. Ez azonban nem akadá­lyozhatja meg a gazdasági vál­ság továbbfejlődését. Elsősor­ban azért, mert a nyugati orszá­gokban a gazdasági helyzet lé-* nyeges változásokon ment át a koreai háború kitörése óta. A nyugati országok túlságosan kö­zel állnak a túltermelési válság­hoz. A válság közeledését siet­teti az is, hogy az amerikai ke­reskedelem a nyugateurópai ál­lamok piacait egymás után ra­bolja el. Ugyanakkor állandóan sürgetik az amerikai diploma­ták Nvugat-Európában a fegy­verkezési költségek nagyarányú növelését. A nyugati országokban az ipa­ri termelés színvonala 1953-ban alig érte el az 1952-es színteti Csökken a szénbányászat, az acél- és színesfémtermelés. Az ércbányászat és a kohászat olyan fejlett nehéziparral rendelkező országban, mint Belgium, egy év alatt 8 százalékkal, Francia- országban pedig 10 százalékkal csökkent. Nő a munkanélküliek száma is. A svéd acélipar hazá­jában egy év alatt 12 százalék­kal nőtt a termelésből elbocsá­tott munkások száma. A gazda­sági válságot siettetik a nyugat­európai államok egyre növekvő katonai kiadásai. Az Észak-AU lanti Szövetségben részvevő or- szágok katonai kiadásai öt éo alatt három és félszeresükre nö- vekedtek. Ez a növekedés egy­re tart, mert a fegyveres erők fenntartása és a fegyverek gyár­tása mind többe kerül. Jelenleg az a helyzet, hogy a kiadások majdnem hogy kimerítik a jiyu- gati országok pénzügyi tartalé­kait. A válság réme a dolgozók élet­színvonalának rohamos csökke­nését hozza magával. A fegy­verkezés óriási terheket ró a lakosságra. Franciaországban a háború előtti időkhöz viszonyít­va (a pénz értékének csökkené­sét figyelembevéve) két és fél­szeresére, Angliában kétszere­sére, Olaszországban másfélsze­resére nőttek az adók. Ez pedig nyilvánvalóan csök­kenti a nyugateurópai országok­nak vásárlóképességét, gazdasá­gukat fogékonnyá teszi a vál­ság iránt. Az USA kormányköreinek há­borút előkészítő politikája, a fegyverkezés fokozása, nem ál­lítja meg a közeledő gazdasági válságot, csak súlyosbítja a gaz­dasági élet egészségtelen jelen­ségéit. Ez pedig az amerikai gazdaság és a többi kapitalista államok gazdasága közötti kap­csolatok folytán, pusztító hatás* gyakorol a nyugateurópai orszá­gokra. Bidault Párizsba érkezett PÁRIZS. (MTI) Bidault fran­cia külügyminiszter Géniből szerdán reggel vonaton Párizs­ba érkezett: Bidault szerda este vagy csü­törtök reggel visszautazik Genf- be. Szerda délután felszólalt a francia nemzetgyűlés vitájában az indokínai kérdésről: Szerdán befejeződtek az összefoglalók az általános iskolák VIII. és a középiskolák I—III. osztályában Az általános iskolák VIII. és a középiskolák I—III. osztályá­ban az évvégi összefoglalókat szerdán, június 9-én befejezték, a vizsgákat pedig június 14-től 17- ig tartják meg. Az általános is­kolák I—VII. osztályában június 12-e lesz az utolsó tanítási nap* itt az összefoglalókra június 14 —17 között kerül sor. A tanév- záró ünnepélyek az általános és középiskolákban június 23-án lesznek, ekkor osztják ki a bizo­nyítványokat, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents