Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-10 / 136. szám

Jövedelmező a konyhakertészeí a nagybaracskai Petőfi termelőszövetkezetben Jól határoztak az elmúlt év őszén a nagyba- racskai Petőfi termelőszövetkezet tagjai, amikor úgy döntöttek, hogy ■ konyhaikertészetüket 20 holdra növelik. A szövetkezet asszonytagjai egy­mással versengve jelentkeztek brigádba és azon­nal munkához láttak. Hozzáláttak az ablakok készítéséhez, a blokkházak talajának előkészí­téséhez. Tavasszal aztán, ahogy az idő engedte, elkezdték a palántázást. Három holdon paprikát, 2 holdon paradicsomot, 10 holdon hagymát, 1 holdon étborsót, a többi táblákon pedig zöldség- és főzelékféléket ültettek. A környékből elsőnek 6000 fej salátát, 3000 csomó hagymát és 300 cso­mó retket küldhették a nagybaracskai Petőfi termelőszövetkezet tagjai a szabadpiacra, Közel 5000 forintot kaptak értük. Jövedelmező a konyhakertészet. Érdemes vele foglalkozni. A kiültetett paprrikapalántákon felül most szállítanak még a szabadpiacra 28.000 paprikapalántát, amiért körülbelül 7000 forintot kapnak majd. A szövetkezet tagjai úgy számítás nak, hogy a már értékesített növényféleségeken felül mintegy 150.000 forintra tehető majd a konyhakertészet jövedelmezősége. A kertészeti brigád tagjai szorgalmas mun­kával minőségi áruk termelésére törekednek. — Horváth Mátyás brigádvezető jól ért a kertészet­hez, de úgy véli, hogy nem elég ha csak ő érti annak minden csínját-bínját. Tapasztalatait át­adja a brigád valamennyi tagjának. Pencz Ist­vánná és Börzsönyi Istvánné egymással verseny­ben vannak, Penczné 104, Börzsönyiné 103 munka­egysége bizonyítja, hogy a lelkes versenynek vannak eredményei. A kongresszus határozatait az asszonyok is megvitatták. Megbeszélték, hogyan lehetne nö­velni a terméshozamot. El is határozták, hogy az őszi salátát és hagymát értékesítik a szabadpia­con és helyébe rögtön papőkapalántát ültetnek, így ugyanarról a területről kétszeri termést tud­nak majd betakarítani, Egyúttal növekszik a sa­ját jövedelmük is. Száz mázsa terméstől esnek el a tompái Szabadság tsz tagjai, amiért részesművelésre adták ki a kukoricát Küzdelem a jó szőlőtermésért A KECSKEMÉTI JÁRÁS ter­KÖZEL 450 HOLDON gazdál­kodnak a tompái Szabadság tsz tagjai. Jóminőségű fekete föld­jükről eddig minden évben gaz­dag termést takarítottak be. Ku­koricából tavaly is 30 mázsát termeltek holdanként. A JÓ TERMÉS egy jelentős .észétől azonban már most meg­fosztották magukat azáltal, hogy 30 hold kukoricájukból 10 hol­dat pénzért munkáltatnak, má­sik részét pedig részesművelésre adták ki. Arra hivatkoznak ők is, hogy kevés a munkaerő, nem tudják megművelni a területet. Ezen a véleményen van a tsz elnöke: Juhász Antal is. Pedig, ha jól szervezték volna meg a munkát, a 67 taggal és a munkaképes családtagokkal^ kö­zösen 80-an, maguk is elvégez­hetnék a növényápolást. Tisza János agronómus a mun­ka megkönnyítésére javasolta a négyzetes vetést, de a tsz veze­tősége nem fogadta el a jó ta­nácsot. Egyetlen hold kukoricát sem vetettek négyzetesen. HÚSZ IGÁSLO és elegendő ekekapa is áll a növényápolás rendelkezésére. De nagy hiba az is, hogy a területet nem osztot­ták fel a tagokra. A rossz mun­kaszervezésről tanúskodik, hogy a növényápolásra a tagságnak csak felét osztották, ennek nagy­része is a 20 holdas konyhaker­tészetben dolgozik. Nem vonták be a növényápolásba, a nagy munkák idejére az állattenyész­tésbe a bognár- és kovácsmű­helyben dolgozókat sem. Pedig az itt foglalkoztatott 17 fő mun­kaerejét a műhely nem köti le. MINDEZEK MIATT a 30 hold kukoricán csak holdanként 30 mázsás termést számítva = 100 mázsa kukoricától esnek el a tsz tagjai ősszel. Pedig jó mun­kaszervezéssel, amely párosult volna a tagok szorgalmával, el­kerülhették volna ezt a szégyen­letes megoldást. A tompái Szabadság tsz pél­dát vehet a kalocsai Iszkra ter­melőszövetkezettől, amely a mintegy 100 holddal nagyobb szántóterületen kevesebb mun­kaerővel rendelkezik. Az Iszkra vezetősége és tagsága azonban eredményesen használja ki a nagyüzemi gazdálkodás lehető­ségeit és előnyeit. Itt is hason­lóak az adottságok, itt sem ke­vesebb a munkaigényes növény. 10 holdon fűszerpaprikát, 10 holdon konyhakerti növényeket termelnek. Emellett 70 hold ku­koricájuk van, de burgonya, ré­pa, napraforgó is vagy 30 hold- nyi. Mégis sikerrel birkóznak meg a növényápolási munkával. melőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodói több, mint 20 ezer holdon termelnek szőlőt. A tő­kék szépen kifejlődtek. Mostmár a további munkától függ, hogy milyen lesz a szüret. A GYAKORI ESŐZÉS igen kedvez a szőlő legveszedelme­sebb betegségének: a peronosz- pórának. A szőlőtermelők azon­ban felkészültek a védekezésre. A kecskeméti járásban június 5-ig a terület nagyrészén befe­jezték a másodszori permete­zést. Helyenként pedig — mint Izsákon, a járás egyik legna­gyobb szőlőtermelő községében — már harmadszor permetezik a szőlőt az egyénileg dolgozó parasztok. (Meg kell azonban jegyezni, hogy az illetékes földművesszö­vetkezeti szerv hibájából Izsá­kon is hosszabb ideje hiányzik a mész. A dolgozó parasztok a környező községekben vásárol­ták meg a permetezéshez szük­séges meszet.) A PERONOSZPÓRA elleni védekezésben nagy segítséget nyújtanak a peronoszpórajelző­állomások. 24 ilyen állomás ál! a termelők rendelkezésére. A gépállomások, termelőszövetke­zetek és községi tanácsok keze­léséiben vannak. A készülékek 7—8 nappal előre jelzik a ve­szélyt, amelyre a termelőket dobszó, hangoshíradó és a mező­őrök útján figyelmeztetik. A közös veszély ellen a termelő- szövetkezetek és egyénileg dol­gozó parasztok vállvetve küzde­nek. A PERONOSZPÓRA elleni küzdelemben a gépállomások és szőlőtermelő agromómusok is sok segítséget adnak a termelőknek, A lajosmizsei gépállomás szőlé­szeti agronómusa idejében ellen­őrizte a földművesszövetkezeti boltokat: van-e elegendő mész és rézgálic a permetezéshez? A gépállomás pedig hat magas- nyomású permetezőgépet adót* használatra a környék szőlőter­melőinek. Támogatja a terme­lőket a szőlőtermés megmenté­séért folyó harcban a kerekegy­ház! és tiszakécsked gépállomás is, • Legjobb agitáció: a kommunista példamutatás Bozóki István após tagi egyénileg dolgozó paraszt 6.5 holdon gazdálkodik. Az április havi taggyűlésen vállalta, hogy a kon­gresszus tiszteletére teljesíti egészévi sertésbeadását. A legutóbbi taggyűlésen bejelentette, hogy ígéretének május 28-án eleget tett. Ezt többen megtudták. S. Bokács István, ifj, Szőlősi János még aznap beszállították az ólban heverő szép hízó­kat s ezzel ők is teljesítették egészévi sertésbeadásukat. Rá négy napra még öt egyénileg dolgozó paraszt követte Bozóki elvtárs példáját. Bozóki elvtárs már a harmadik negyedévi tojás- és baromfi­beadását is teljesítette s az adóban is túlfizetése van. Büszkén szokta elmondani paraszttársainak, hogy az állam iránti kötele­zettségét teljesítette, jut a szabadpiacra, ruhára és mindenre, amire szükség van. FABO GYULA, Nem pihentünk meg babérainkon... ■■■Ml Gárdonyi Gézái A TANÍTÓ ( ‘v- rész ) Termelőszövetkezetünkben nem hagyott alább a pártkongresz- ■ szust megelőző heteik lelkes munkairama. Még jobban dolgozunk S tovább. 34-en írták alá azt a jegyzőkönyvet, amelyben egyénen- S ként 6000 öl kukorica, 900 öl burgonya, 250 öl cukorrépa, 136 öl ; takarmányrépa, 2400 öl napraforgó — vagyis összesen 6 hold 86 ; Öl terület megművelését vállalták, s ezen a területen felelnek is a ! magas termésért. * A burgonyát, cukor- és takarmányrépát megkapáltuk. Rozs- “ vetéseink embermagasságúak. A jövő héten kaszáljuk a herét a g fcomkóróval együtt. A 44 holdas rozstáblához már összeállítottuk az aratóbrigá- jj dot. Kiss István brigádvezető nagy gonddal irányítja a munkákat g a brigádterv alapján. Minden munka elvégzése nagy fegyelem- jj mel történik. Mindenki tudja, hogy mit kell elvégeznie, s hogy a ; jó termés a jó munkától függ leginkább. Azt is tudja minden tag, g bogy ha több terem, több is jut a zárszámadáskor. Készen van 15 hold szőlőnk kapálása és permetezése is. A ■ szőlőtermelő-brigád kitett magáért, megküzdött az időjárással. ■ Pedig csak öt tagból áll a brigád, így három hold esik egy-egy g tagra, mégis készen vannak a szőlőmunkák. Kazinczy Ilona, kéleshalmi Bástya tsz. ■ Gépállomások, állami gazdaságok ! : Használjuk fel az áilómunkás gépeket növényápolásra ! A KUNSZENTMIKLÓSI gép­állomás dolgozói többhetes fára­dozás után Fordson-traktorból univerzális traktort készítettek. (Alkalmassá tették az állómun­kás gépet a növényápolásra. — .(Felszerelték függesztett kultivá- -torral, amely három sort művel egyszerre s mind a kultivátor, .mind a traktor szélességét a sor- itávolságnak megfelelően lehet ’bármikor állítani. Az átszerelt jFordsom és a két új Lanz-Bull- dog traktor a rászerelhető rövid- jgerendélyes kultivátorral kitűnő minőségi munkát végez. Ezt lát­va — nemcsak ■ a termelőszö­vetkezetek, de az egyénileg dol­gozó parasztok is igen érdeklőd­nek a gépi növényápolás iránt. jA nemrég megtartott bemutató •alkalmával egyetlen óra alatt 15 hold kukorica kapálására kötöt­tek szerződést az egyénileg dol­gozó parasztok. AZ ALLÓMUNKAS gépek kö­zül a Fordson- és Cormick-trak- torok igen alkalmasak növény­ápolás céljára, mert átszerelé­sük minden külső költség nélkül megoldható. A nagy termelőszö­vetkezettel rendelkező gépállo­másoknak különösen ajánlatos ezt a megoldást követniök. MINTEGY HÁROM nap alatt növényápolásra alkalmas gépet lehet szerkeszteni az állómun­kás gépekből. gépállomásaink ötietes­sége felmérhetetlen segítséget tud adni a növényápolásban. — Makai elvtárs például, a lajos- mizsei gépállomás főgépésze, az import Lanz-Bulldog után nem kapcsolt gépet szerkesztett, ha­nem rászerelhető rövidgerende- lyes kultivátort. Búza Dezső, ugyancsak a lajosmizsei gépál­lomás vezető mezőgazdásza, az univerzális traktor mellett a G35-ÖS gépeket is bevonta TK 420-as kultivátorral a növény- ápolásba. CSAK ILYEN módszerekkel válhatnak a gépállomások a dol­gozó parasztság nélkülözhetet­len segítőtársaivá a növényápo­lásban. GILA ISTVÁN, gépesítési előadó. ■ I A korcsma ablaka erősen vi- ! lágított. Valaki harmoni­I kázott benne. Megösmertem ki- \ csoda: Csík Lőrinc, a részegei I csizmadialegény. A szívem feldobogott, mikor az ! utcámra léptem. Még egy perc és én átölelve ! tartom az én kedves, kis, fiatal \ feleségemet. A bakter éppen szembe jött velem. — Jó estét, Marci! — köszön­töttem rá örömmel. — Jó estét felelte meghök­kenve. És rám bámult. — No — kérdeztem » meg sem ismersz talán? — Minden lélek dicséri az urat —, rebegte elfulladó léleg­zettel — csakugyan a mester úr volna? — Nem is az ördög. — Hát nem halt meg? — Láthatod. — Ajnye. ajnye! — szólott a fejét vakarva. Tovább akartam sietni, de ő visszatartott. — Megálljon, mester úr — nyögdécselte — álljon meg egy kicsit. — Mit akarsz? — Mit? Hát, hogy, egy kis baj van. — Micsoda? — Nem tudja még? — Nem. Meghalt tán a , _.asé- gem? — Dehogy halt. Nem halt a... — Hát mi a baj? — Ajnye. ajnye — csóválgatta tovább a fejét. — Nyögd ki hát, ne várakoz­tass. Hiszen alig várom már, hogy btthon lehessek. A bakter halkan és sajnálkozó hangon fakadt szóra: — Gyerek van a háznál. — Az én házamnál? Ráintett a fejével. — Micsoda gyerek? Vállat vont. Azután botjával a port turkálva felelt: — Azt mondják, hogy a... izé... a pap... Dehát én nem tudom. Csak aszonavák. ; s Azt hittem, leroskadok; A szemem előtt összefutottak a házak, a csillagok, a fák és a bakter, Az útfélen egy ledöntött fa- törzsök hevert. Leroskadtam arra. És egy kis idő múltán így szóltam a bak- terhez: — Mondj el mindent, amit tudsz. Őszintén. A bakter nem tudott egyebet, mint azt, hogy a pap szorgalma san átjárt hozzám. Vigasztalta az asszonyt, merthogy halálom hírét közölték. És hogy a fele­ségem az utóbbi hónapokban annyira elzárkózott, hogy senki se látta. Végre ezelőtt két héttel a bába is megjelent a háznál. Ekkor pattant ki a titok. r— És engem holtnak hittetek? — A papunk híresztelte. — Jól van — feleltem — hadd higyjenek halottnak. Eredj Mar­ci a dolgodra és ne szólj senki nek arról soha, hogy engem lát­tál. Megteszed? — Megteszem. — Esküdj meg rá. — Isten engem. fi lment. Eltűnt az éjszaká- ' J ban. Én meg ott maradtam egy da­rabig a fatörzsökön. Ültem. Té- pelödtem. Azután végignéztem a botomon. Erős, súlyos somfabot. Tavalyi vágás. Azután fölkeltem és elindul­tam a plébánia felé. A plébánia ablakai sötéten meredtek rám. Ellenben az én udvari ablakaimból kiszűrődött a világosság. Valami ösztönszerű késztetés­re átbotorkáltam az udvaron és lekanyarodtam a kerteknek. Mégis haza igyekeztem. Odalo­pakodtam az ablakhoz. Belestem a függönyhasadékon. Ott volt az egész família. A feleségem az ágyban ült és szoptatta a gyereket. A pap mel­lényben és nadrágban az aszta­lomnál félkaron könyökölve. Előtte az én kékviráaos csészém. Abban kevert valamit. Az anyö» som pedig a másik ágy fölvetés sével foglalatoskodott. És én néztem, néztem őkeU gondolat nélkül való butasággali /Ily annak tűnt nekevti y / mintha csak álmodtam volna ezt a képet. És azt is, hogy én mester vagyok. És hogy a» az asszony az én feleségem. Az nem az én feleségem, Az a papéi Nem igaz, hogy én mester va* gyök. Én valami csavargó va* gyök. Valami idegen senki ezen a helyen és ebben a faluban, Mi lesz, ha ide berontok? Ha agyonütöm a papot. Egy pillanat alatt összecsődül a falu, Engem elfognak. Felakasztanak. Hát akkor rendben lesz a vi* lág? Nem. Csak két emberrel lesz kevesebb benne. Otthagytam az ablakot és ki­léptem újra az utcára. Csak mentem-mentem, azt sem tudtam merre, azt se tud­tam hová. A szivemen, mint valami szorí­tó kígyó vonaglott a fájdalom. A papot mégis megölöm — ha* tároztam kábultságomban. — Ő megölt engem. Én megölöm őt. A számvetés tiszta. Visszatértem a ház elé és le­roskadtam a padra. Nem tudtam gondolkozni. A fejemben sötét örvény forgott és ebbe az örvénybe belekerül­tem én is. De benne zörgött o fiatalságom, múltam, jövőm, sze­relmem, küzdelmem. Meg mii mondjak még? — minden! de minden. f bben a rettenetesen lük- J-J tető agygomolygásbait eszembe jutott Arden Enoch me* séje. Az ős tengerészmese. A ten* gerész, aki húsz évi hányódás után hazatér és más férjnél ta* Iái ja a feleségét. Nem bántja őket, hanem visszatér szótlanul a tengerre. Igen, csakhogy ez a pap a lel* kék tengerésze. Vagy kalóza. Vagy tudomis én mije ... Rab­lója!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents