Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-10 / 136. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI IX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Ára 50 fillér 1951 JUNIUS 10. CSÜTÖRTÖK iSfi A MAI SZÁMBAN Esti beszélgetés a kongresszus határozatairól. Vál­ság és fegyverkezés. — Jövedelmező a konyhakerté­szet a nagybaracskai Petőfi termelőszövetkezetben. — Küzdelem a jó szőlőtermésért. — Gárdonyi Géza: A tanító. — Első feladat a Kecskeméti Epítőgépkarban- tartó Vállalatnál: A sok igazolatlan távolmaradás megszüntetése. ______________________J A takarékosság — míndannyíunk ügye Blaskovits Antal kecskeméti levelezőnk a napokban arról írt szerkesztőségünkhöz, hogy bár a nap még toronymagasságban állt, máris villanyfényben ra­gyogott a Rákóczi-út. A szük­ségesnél sokkal korábban gyúj­tották fel a közvilágítást. — Sok kicsi sokra megy — jut az ember eszébe a közmon­dás, ha végigjárja városunk üzemeit. A Kecskeméti Gépgyár ,-udvarán majd életveszélyes a közlekedés, annyi a szerteszét heverő különféle vas. Találunk itt hulladékot, selejtet, félig kész árut és szállításra váró cikket is. Ezt éveken át sem a gyár vezetősége, sem a párt- szervezet, sem az üzemi bizott­ság nem látta. A legutóbbi nagy- aktívaértekezleten kívülállók hívták fel erre az illetékesek figyelmét. — Sok kicsinyből halom nő — tartja a nép mondása. Aki az elmúlt hónapokban a Kinizsi Konzervgyár telepén forgoló­dott, tapasztalhatta, hogy ezré­vel hevernek az udvar egyik végében a különböző üvegek. A ládák faanyaga, amelyben tárol­nak az üvegek, már korhadás­nak indult. Nem is tudták, hogy milyen készletek tárolnak a korhadó ládákban. Újabb és újabb üvegszállítmányok jöttek, a régebbit nem használták fel, mert ott először rendet kellett volna teremteni. Ez a napokban végre megindult. A kongresszusi verseny adott erre lökést. A kongresszusi versenyben ke­rült megint előtérbe a sokoldalú anyagtakarékosság. A miniszter­tanács és SZOT határozatot ho­zott a munkaversenyre vonat­kozó feltételekre. Ebben a hatá­rozatban az anyag-, a szerszám- takarékosság az egyik fő köve­telmény. A sztahanovista cím elérésének egyik feltétele szin­tén a takarékosság. Az anyagta­karékosságnál elért eredmé­nyek nagyban hozzájárultak ah­hoz, hogy a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyá­ra elnyerte a megyei pártbizott­ság kongresszusi vea-senyzászla- ját. Közel másfél millió forint­tal használtak fel kevesebb anyagot a tervezettnél. Ahol az egész üzem dolgozói átérzik a felelősséget, hogy a ta­karékosság mennyire segíti előbbre munkájukat, ott a taka­rékossági mozgalom jelentős eredményt ér el. Az anyagtaka­rékosság jelentős eredményeket hozott az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban is. Itt különö­sen a hulladékanyag feihaszná- láeénál értek el sikert. Hulla­dékfából készítettek például 30 étkező asztalt. Újítással segítik elő azt, hogy gazdaságosabban, (Éesóbban termeljenek. Csiszoló­gépet, szerkesztettek, mely a csempe üregeket használhatóvá teszi. Az É.pítőgepkarbantaxtó •áillalatnal az egyik újítás le­hetővé teszi, hogy a hengerfúrá­sokat az üzemben végezzék. A Kinizsi Konzervgyárban a bádo­gos műhely hulladékból 150 pet­róleumkannát, 50 olajozót és 200 tésztaszűrőt készített. így segí­tették egyúttal a falusi dolgo­zókat. A kongresszus után azonban azt tapasztaljuk, hogy a kon­gresszusi versenyszakasz nagy­szerű kezdeményezései több he­lyen feledésbe mennek. Pedig a kongresszusi beszámolókból és a vitákból világosan kicsendült, milyen fontos, hogy a takarékos- sági mozgalom tömegmozgalom­má fejlődjön. Pártunk ismét felhívta figyelmünket a takaré­kosságra. Ezzel segítjük elő azt, hogy többet adunk a dolgozók­nak, szebb, gondtalanabb életet teremtünk a falun, városban. Nem-e közös akaratunk ez? Közös akaratunk! Mi teremt­jük meg a napsugaras jövőnket. Ez pedig olyan lesz, ahogyan dolgozunk érte. Éppen ezért mindnyájunknak harcot kell folytatnunk a pazarlás, a tékoz­lás ellen. De' idejében Kell fel­venni ezt a harcot. Most, a kon­gresszus ulán ezzel válaszolunk a kongresszusi határozatokra. Ne feledjük el, hogy késő a takaré­kosság, mikor már üres a szek­rény. A takarékossági mozgalom szélesítésében nagy feladat há­rul a szakszervezetre. Nem elég azonban, hogy az üzemi szak- szervezet csak a termelési érte­kezleten hívja fel a dolgozók fi­gyelmét a takarékosságra. Az helyes, de emellett még szüksé­ges, hogy megfelelő szemléltető eszközökkel mutassa meg a ta­karékossági mozgalom fontossá­gát. Még igen kevés faliújság- cikket olvastunk a takarékos­ságról. És ki találkozott már a dicsőségtáblán olyan munkás ne­vével, aki a takarékosságban nagyszerű eredményt ért el? Igen kevesen! De akadnak olyan dolgozók is, akik a nép vagyo­nát semmibe veszik. Kipellen­gérezzük-e ezeket?! Elvétve! Az önköltségcsökkentés, a ter­melékeny munka, a takarékos­ság egymástól elválaszthatatlan ikertestvérek. Ezért hívta fel a figyelmet rájuk a kongresszus. Ezeket a feladatokat együttesen kell megoldanunk. De ennek ér­dekében inkább ma, mint hol­nap fogjunk is hozzá! Rendel­kezésre állanak a kongresszusi verseny gazdag tapasztalatai. Fejlesszük tovább ezeket a ta­pasztalatokat. így még nagysze­rűbb eredményeket érünk el a kongresszusi határozatok valóra- váltásában, mert akkor előbb valósul meg üzemeinkben az anyag-, idő- és pénztakarékos­ság. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha mindnyájan törekszünk erre. Ha mindenki megérti, hogy a takarékosság mindnyájunk ügye, ekkor előbb valósulhat meg pártunk politikája, a kongresz- szusi határozatok, vagyis a jólét, a béke, a felemelkedés nagy- szerű programmia. »Jövedelmezőbbe akarjuk lenül terinelőszövetkezetünkel 910 HOLDON gazdálkodunk 144 taggal. 1949-ben alakultunk. Az azóta eltelt fél évtized alatt bizony sok nehézséggel kellett megküzdenümk. Voltak forró hangulatú taggyűlések, sokszor elégedetlenkedtek a tagok. Az idén azonban minden másképpen megy. Megnövekedett a munka­kedv, minden tag dolgozik az egyénekre felosztott területeken. Három és fél hold kapás meg­művelése jut egy-egy tagra. A területek egyénekre való felosz­tása nagyon okos dolog. Ennek köszönhetjük, hogy földjeink olyan tiszták, mint a pohár. Mi tagadás, tavaly néhány táblán­kat a gaz ette. Az idén 15 hold napraforgó, 20 hold burgonya kétszeri kapálását már befejez­tük. A 20 hold cukorrépát és a 10 hold takarmányrépát har­madszor kapáljuk. Nagy előre­haladás ez a tavalyi évhez ké­pest. Igaz, az idén az esős ta­vasz miatt úgy nő a gaz, mint­ha húznák, több kapálásra van tehát szükség. Az elmúlt évben a kukoricát csak egyszer kapál­tuk meg. Ahhoz képest tűrhető volt a termés. Majdnem 24 má­zsa termett egy holdon. AZ IDÉN NÉGYSZER akar­juk kapálni a kukoricát. Ebből hármat a gépállomás végez rna.id el. El akarjuk érni a 30 mázsás termésátlagot, mert mi is csat­lakoztunk a sárbogárdiak kez­deményezéséhez. Kiszámítottuk, hogy sokkal olcsóbba kerül a termelés, ha a gépállomással vé­geztetjük a kapálást. Csak dur­ván számítva, 1500 forintot ta­karítunk meg. Azonkívül a mi tagjaink sincsenek úgy lekötve, mert ilyenkor minden szorgal­mas munkáskézre szükség van. Meg kell mondanom azt is, hogy szép munkát végez az U3-mai kukoricatáblánkon ifj. Ámán József traktorista. A KONGRESSZUS beszámo­lóit mi is megvitattuk. Ezek nyo­mán elhatároztuk, hogy jövedel­mezővé tesszük gazdaságunkat. Tettünk már ennek érdekében előzőleg is lépéseket. Van 11 hold szárazkertészetünk. A bor­sóból legkevesebb 2400 forint jövedelemre számítunk. Létesí­tettünk szép baromfiállományt. 200 darab kiskacsánk van, saját keltetésű. Hozattunk 1000 darab kiscsibét, részben Bácsalmásról, részben Kiskunhalasról. Ezret magunk keltetünk. Van 74 kis­libánk és 70 kispulykánk. Az el­helyezésük az idén még kicsit nehézkes. Az egyik istállót ala­kítottuk át ideiglenesen. Jövőre csirkenevelőt és baromfiólat épí­tünk. Jelentős jövedelemforrás­sá akarjuk növelni a baromfi­állományt. 400 kacsatojast ad­tunk el az idén. VAN EZENKÍVÜL néhány elgondolásunk a jövedelmezőség növelésére. Saját darálóüzem­mel és fűrészteleppel rendelke­zünk. A fűrésztelephez még nem kaptuk meg az engedélyt, késik vele a megyei tanács. Pedig na­gyon kellene, mert jelentős épít­kezések folynak nálunk. Nyolc­van férőhelyes tehénistálló és 40 férőhelyes sertésfiaztató épül. Nem is beszélve arról, hogy 18 tagunk házat akar építeni a kis­lakásépítési akcióban. ELHATÁROZTUK azt is, hogy méhészetet létesítünk. A pénz már meg is van rá. 50 család­dal kezdjük. Már magam is szá- mítgatlam, hogy mennyi jöve- derr.et jelent ez az üzemág. Ha jól beválik, egy évben az 50 család a méz jelenlegi piaci árát számítva, több mint 100.000 forintot jövedelmez. Van szak­emberünk is hozzá: Nagy Már­ton. Ifj. Kiss Pongrácot pedig szakiskolára javasoltuk. AZ ŐSSZEL hat és fél hold gyümölcsöst telepítünk. Van 12 hold gyümölcsösünk, de az eles elhanyagolt volt eddig. 320 ba- rackfával újítottuk fel. Van a termelőszövetkezet területén 30 hold futóhomok, ezt akarjuk hasznosítani. 29 hold erdőt már telepítettünk ilyen homokos te­rületre. ÍGY SZERETNÉNK fejleszti ni a szövetkezetét, több jöve­delmet biztosítani a tagságnak, Ezért középparasztjainkat be­vonjuk a vezetésbe. Két brigád- vezetőnk középparaszt. Az ő ta­pasztalatukkal és segítségükkel haladunk a nagyobb jövedelme­zőség felé. Az ősszel heten lép­tek ki a szövetkezetünkből, de azóta 21 új jelentkezőt vettünk fel. VÉGEZETÜL még megjegy­zem, hogy a tojás- és soványba- romfibeadásunkat egész évre már teljesítettük. Nem akarunk elmaradni a növényápolás mel­lett a beadással sem. Elmondotta: NOVAK SÁNDOR, a jánoshalmi Uj Alkotmány termelőszövetkezet elnöke. A bajai járás állami gazdaságainak vezetői megvitatták az önköltségcsökkentés lehetőségeit A Központi Vezető­ség beszámolója, de több hozzászólás is foglalkozott az állami gazdaságok magas ter­melési költségeivel és ez alacsony termésho­zamokkal. A bajai já­rás állami gazdaságai­nak párt- és gazdaság­vezetői a kongresszus útmutatásai nyomán megvitatták teendőiket, hogy a munka jobb megszervezésével, a rendelkezésükre álló gépierő teljes kihasz­nálásával mint tudná­nak többet termelni, az önköltséget csökkente­ni. Az önköltségcsök­kentés terén még van­nak nehézségek. Ap­róbb mulasztások aka­dályozzák azoknak a terveknek elkészítését, melyeknek célja: az ol­csóbb termelés. A ba­jai állami gazdasághoz június 4-én még nem érkezett meg a jóváha­gyott pénzügyi terv. Ettől függetlenül a ba­jai állami gazdaság­ban éppen úgy, mint a garai Vörös Traktor ál­lami gazdaságban már készülnek a tervek a terméshozam növeléséi­re, a termelési költsé­gek csökkentésére. — Mind a két állami gaz­daság igazgatója meg­állapította, hogy az ön­költség csökkentésének két főútja: a termés­hozam emelése, és a rendelkezésre áliló gé­pek kapacitásának tel­jes kihasználása. A terméshozam eme­lésének egyik elenged­hetetlen feltétele a he­lyes vetésforgó alkal­mazása mellett az elő- trágyázás biztosítása. A bajai állami gazdaság­ban előtrágyázással és fészektrágyázással igyekszenek növelni a kukorica terméseredmé­nyeit. Úgy számolnak, hogy az elmúlt évhez viszonyítva, mintegy 6 mázsával több lesz a termésátlag holdan­ként. Németh Imre, a garai Vörös Tráktoir ál­lami gazdaság igazga­tója javasolta, hogy az állami gazdaságok elő­re kidolgozott, többéves vetésforgót készítsenek a tervszerű munka biz­tosítására. Javasolta to­vábbá azt is, hogy a felsőbb szervek a gaz­daságokat egytípusú gépekkel lássák el, mert különböző fajta gépek külön javítómű­helyeket igényelnek, ami szintén növeli az önköltséget. A bajai tangazdaság igazgatója az önköltség további csökkentésére az általános költségeK felülvizsgálását java­solta. Az érsekcsanádi célgazdaság 1200 mi­dőn gazdálkodik és az irányítást, valamint az adminisztratív mansát 41 dolgozó látja cl. — Ugyanakkor a bajai ál­lami gazdaságban, melynek területe 8000 hold, 39 adminisztratív dolgozó van. Nincs Meg tehát az arány a terü­let és' az adminisztra­tív munkaerők száma között. Ezenkívül az üres és kihasználatlan járatok nagyban emelik a ter­melés költségeit. A sü- kösdi célgazdaságban a fogatosok 1724 munka­nap helyett csak 957 munkanapot teljesítet­tek. A gazdaság gépki- használási tervét pedig csak 47 százalékra tel­jesítette. A termelekenyses io» kozásának elengedhe­tetlen követelménye a szilárd munkafegyelem, a munka jobb és ész­szerűbb megszervezése, A süküsdi célgazdaság­nál például rossz a munkaszervezés, Herte- lendi vezetőagronómus tervszerűtlen munkát végez az igafogatok beosztásánál. A felsőbb szervek számos helytelen in­tézkedése is gátolja áz önköltségcsökkentést. Az érsekcsanádi célgaz­daság például rendelke­zett kellő mennyiségű vetőburgonyával. Azt azonban át kellett ad­nia a MEZÖKER-nek, hogy máshonnan, távo­labbi vidékről kapjon vetöburgonyát. Ezekkel a kérdések­kel foglalkozott a ba­jai járás állami gazda­ságainak párt- és gaz- daságvezetőinek érte­kezlete. Az eddig meg­tett intézkedések, me­lyeket a terméshozam emelésére, az önköltség csökkentése érdekében hoztak, máris eredmé­nyesen szolgálják a kongresszus határoza­tainak vegrehajtaaat

Next

/
Thumbnails
Contents