Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-06 / 133. szám

EGY ÜZEMI PÁRTTITKÁR Tönteqs r<eenezeteink hírei A Kiakunhalaai Motor- és Gépjavító Vállalat egyike a me­gye azon üzemeinek, melyek az első negyedévben túlteljesítették előirányzatukat és a kongresz- 6zusi versenyben is becsülettel helytálltak. Cséplőgépek, fűka­szálók, traktorok, különböző me­zőgazdasági gépek, szerszámok mellett gépkocsik javításával is foglalkozik a vállalat. De ezen­kívül új gyártmányokat is ké­szítenek. Ebben az évben 1500 darab »Fürkész« kézi kénporozó gépet adnak a mezőgazdaság­nak. Pártunk III. kongresszusának rájuk vonatkozó részét megtár­gyalva, most térnek rá a tö­megcikkek gyártására. MÁV vá­rótermi padokból már eddig is 200 darab készült el, de készen- állnak a többi mintadarabok és csak a minisztérium döntését várják. Kerti székek, gyermek­ágyak, mosdóállványok szépki­vitelű mintadarabjaiban gyö­nyörködhet a látogató. Kicsiny, de lelkes csapat, összeszokott kollektíva, egymást segítő emberek, ak'k mindig új és nagyobb eredmények felé tör­nek. A vállalat tervleljesílési és önköltségcsökkentési adatai, va­lamint a személyes látogatás ta­pasztalatai alapján, körülbelül így lehetne jellemezni a vállalat dolgozóit. Közel se jelentse ez azt, hogy nincsenek hibáik — hiszen dolgoznak, ez pedig nem igen van hiba nélkül. Milyen lehet itt a pártszerve­zet, a termelés motorja és annak vezetője a párttitkár? Temyák Balázs elvtárs, (Ternyák papa, Balázs bácsi, ki hogy hívja) — november óta párttitkár a vál­lalatnál. Szeretik, jó szakember, becsülete van. Ezért választották meg tavasszal újból a pártveze­tőség élére. Minden lapon ott találnánk Ternyák elvtárs nevét, ha visz- szalapoznánk egy kissé a vállalat történetében. Különösen akkor, ha az anyagtakarékosságról sze­retnénk egyet-mást megtudni. Az idősebb szaktársak szerint: »a Balázs sose únja meg, hogy a még felhasználható hulladékot a pocsékoló orra alá dörzsölje, ha ez szükséges. Nincs olyan taggyűlés, ahol az anyagtakaré­kosságról ne beszélne«. De azt is elismerik, hogy nem általá­nosan beszél, — megjegyezzük itt, hogy Ternyák elvtárs, bár nem kérdeztük, de jóval túl van az ötvenen, mert csak győzzék hallgatni, annyi megtörtént ese­tet sorol fel. Viszont meg is van ennek a kitartó munkának az eredménye. A vállalat anyagfel­használásának 80 százaléka hul­ladékvas, új anyagot csak igen keveset, 15—20 százalékot kap az üzem, Ternyák elvtársat a fiata­lok is szeretik, mert sokat fog­lalkozik velük. Most is az a ter­ve, hogy egy pár jól dolgozó fiatalt felvegyen a pártszervezet tagjelöltnek. Nem kis büszkeséggel jegyy.i meg, amikor a kongresszusi ver­senyre terelődik a szó, hogy an­nak eredményeként ma már a gyárban »egy szem emberfia sincs«, aki 100 százalékon alul teljesítené tervét. Vagy ötször is elmondta, hogy a hulladékanya­gok 100 százalékos felhasználá­sával tudták elérni tervük túl­teljesítését. Felébredt bennünk a kétkedés. Nem túlzás ez? Nincs valami ennek a bízonygatásnak a hátamögött? Végigjártuk az egész üzemet. Tisztaság az ud­varon, példás rend a gépek mel­lett. Kár volt koptatni a sze­münket, nem találtunk elszórt anyagot, hulladékot. Szemlélődésünk közben töb­ben megállítják a párttitkárt és kérdezik: — Meg lesz ma tart­va a szeminárium? •— Ugyanis a vezetője szabadságon van. — Temyák elvtárs válaszaiból meg­tudjuk, hogy gondoskodott he­lyettesről. Az oktatásnak azon­ban menni kell. Nincs is lema­radás a pártszervezet szeminá­riumán, Kérdezünk, ő meg felel, így lassan megtudjuk, miközben az egyes műhelyeket járjuk, hogy a pártszervezet népnevelői az Uj Élet tszcs-t patronálják, kijavítják mezőgazdasági gépei­ket, szerszámaikat és mikor mi szükséges, segítenek nekik. Nem régen határozatot hozott a tag­gyűlés, hogy Felsőszállás-puszia egyénileg dolgozó parasztjait is segíteni fogják. Budai II. Kál­mán elvtárs, a pártszervezet nép­nevelő felelőse éppen ebben az ügyben van kinn. Ternyák elv­társ elmondja, hogy az önköltsé­get úgy igyekeznek tovább csök­kenteni, hogy az oxigénpalackos hegesztést csak kivételes eset­ben (vízvezeték karosszéria) használnak, egyébként mindent villamos hegesztéssel oldanak meg. Végezetül elérkeztünk oda, amire már igen kíváncsiak vol­tunk. A vállalat hulladék »tele­péhez« — egy kis sarokhoz. Nem több ez a hely, mint egy négy­zetméter, de Ternyák elvtárs még itt is restelkedve hajol le, mert itt a már semmire sem használható, mondhatnánk ócs­kavas között is talál egy 15—20 centis szögvasat — ezt még fel tudja használni az üzem ková­csa. Mentegetőzve jegyzi meg, hogy mielőtt a MÉH elvinné ezt a sok apróságot, ők mégegyszer átnézik. Így telik Temyák Balázs párttitkár élete második ottho­nában: a gyárban. Kevés em­berrel találkoztunk még, aki ennyire a magáénak érzi azt a helyet, ahol dolgozik, s kitartó munkájával olyan szép eredmé­nyeiről számolhat be, egy egész gyár viszonylatában, mint ő. S. G. DISZ Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár DISZ-fiataljai szép ered­ményt értek el a kongresszusi versenyben. A kongresszusi verseny lendületét most tovább fokozzák és a kecskeméti béketalálkozó tiszteletére békeműszakot tartottak. A fiatalok nemcsak a ter­melékenység növelésére törekszenek, hanem a minőségi munkára Is. Már a kongresszusi versenyben elérték azt, hogy a szőlőmag szárítással kapcsolatban eddig az üzemhez egyetlen egy reklamá­ció sem érkezett. A parajfőzelék gyártásánál is eleget tettek a minő­ségi követeléseknek. A kongresszusi hét alatt a DISZ-tagság létszáma 34 fővel szaporodott. A Kecskeméti Gyufagyárban a DISZ-fiatalok továbbfolytat­ják a harcot az önköltségcsökkentésért, a selejt ellen. Továbbfo­kozzák a kongresszusi verseny lendületét, amelyben Mihó Fe- rencné 126 százalékról 132-re fokozta teljesítményét. Napi tervü­ket példamutatóan túlteljesítették: Kovács Gizella, Kovács Mar­git, Tóth Mária I. és Zöldi István. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál a kongresszusi verseny alkalmával két fiatal nyerte el a sztahanovista címet. Az üzem fiataljai a kongresszusi verseny során vállalták, hogy 186 munkanapot takarítanak meg. Ezeknek termelési értéke 182.000 forint. 196 napot takarítottak meg, 191.000 forint értékben. A kon­gresszusi verseny kezdete óta az üzem fiataljai 387.000 forinttal termeltek többet a tervezettnél. MAGYAR—SZOVJET TÄRSASÄG A Magyar-Szovjet Társaság bajai járási szervezete május hó­napban a járásban 70 kisgy ülést szervezett, amelyen több mint 1200 dolgozó vett részt. Tíz helyen kultúrelöadást is tartottak; Több mint 6000 dolgozó tekintette meg a 13 helyen szervezett képkiállítást. Ezeken bemutatták a Szovjetunió fejlett mezőgazda­ságát, továbbá a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy győ­zelmének képsorozatát. A bácsalmási járási szervezet Katymáron és Bácsalmáson kultúrestéket rendezett. A bácsalmási rendezvényen resztvettek pesti művészek is. Csikérián a helyi kultúrgárdával rendeztek műsoros estet. A kiskunfélegyházi szervezet, a járási könyvtárral együttesen, Móricz Zsigmond-estet rendezett. A járásban 25 gyűlést tartottak a mezőgazdasági dolgozóknak. Az előadás után szovjet filmeket vetítettek. Az MSZT kiskunfélegyházi székházában az ifjúság ré­szére mesedélutánt rendeztek bábszínházzal egybekötve. Az előadásokon 250 gyermek vett részt. A Természettudományi Tár­sulattal együttesen klubestet tartottak. Mezősi Károly előadó a kiskunfélegyházi haladó hagyományokról beszélt, A klubesten megalakították a Petőfi-dalkört. MNDSZ Baján a városi MNDSZ helyiségében május 11-én egészségügyi előadást rendeztek. Az előadást dr. Jakab Imre főorvos tartotta; Május 18-án volt az MNDSZ új vezetőség-választó taggyűlése; A taggyűlést Majoros Ferencné nyitotta meg. Ezután sorkerült a vezetőség megválasztására. Elnöknek Stéger Mihálynét, helyet­tesének pedig Keresztes Gyulánét választották. Ugyancsak má­jusban nyílt meg a Bajai Posztógyár új napköziotthona; Jánoshalmán az MNDSZ-szervezet új vezetősége megkezdte munkáját. Május hónapban 50 asszonyt látogattak meg, akik kö­zül 40-et szerveztek be tűzőrségi szolgálatra. Hat asszony az úttörő pajtásokkal közösen meglátogatott a községben nyolc egyé­nileg dolgozó parasztot, akik élenjárnak a begyűjtésben és a me­zőgazdasági munkákban. A pajtások virágcsokorral és énekszóval köszöntötték a teiánelőket. lúomokinhjij kulUuáils életiről A KORMÁNY PROGRAMM végrehaj­tásának Homokmégyen is már kézzel­fogható eredményei vannak. Ezt bizo­nyítja az, hogy ebben az évben már több mint félmillió forint jutott a ho­mokmégy i dolgozóknak különböző for­mában államunktól. Megnövekedett a lakosság anyagi jóléte. Míg pl. az el­múlt év első negyedében mindössze 20 ezer forintot költöttek ruházatra, ad­dig 54 első negyedében 102 ezer forin­tot, több mint ötszörösét az előző év hasonló időszakának. Megnőtt a dol­gozó parasztság termelési kedve is. Ma már nincs egy talpalatnyi megművelet- len föld sem a község határában. Ha a község kulturális életét nézzük, távolról sem' találunk ilyen fejlődést. A homokmégyi tanács és pártszervezet figyelmét elkerülte a dolgozók kulturá­lis igényeinek kielégítése, emiatt igen súlyos problémák vannak. Ez érezteti hatását a gazdasági életben is, nehezen megy az adófizetés, súlyos lemaradás van a beadásban. A KÖZSÉG EGYETLEN kulturális intézménye — az iskolán kívül — a mozi. Ebből azonban a falu dolgozói­nak kevés örömük származik. Nem sze­retnek a moziba menni, mert nagyon ritka előadás az, amelyet nyugodtan végig lehetne nézni. Hol a hang, hol a kép rossz, van úgy, hogy egyszerre mind a kettő. Előfordul, hogy az előadás technikai okokból megszakad. Mind­emellett a mozi helyisége piszkos, ba­rátságtalan. Az előcsarnokban egyetlen kép, vagy egyéb a termet barátságosab­bá tevő tárgy nincs. Ez a mozihelyi­ség volna a község kultúrotthona is. E tényt azonban csak a rozoga, szúrág­ta, tokjából kiforduló ajtó fölé helye­zett frissen mázolt tábla jelzi. Itt a »kultúrotthovba« ritkán, csak égy-egy ilőadáson szórakozhatnak a község dol­gozói. Nincs a faluban egyetlen kis hely, ahol a heti munkát kipihenhetnék, a dolgozó parasztok összejöhetnének be­szélgetni, olvasni, vagy megtárgyalni i község, a termelés sokirányú pro­blémáját. A. fiataloknak sincs a kocsmán kívül szórakozási lehetőségük. A DISZ helyisége a falu központjában egy egész kis szobában van, melynek semmi fel­szerelése nincs. A poros padló, a pók­hálós fal még azokat a fiatalokat is el­riasztja, akik jószándékból néha-néha betévednek ide. A községben nincs egy asztalitenisz-felszerelés a fiatalok szá­mára, mindössze csak két sakkfelszere­lés van, az is magánhasználatban. A község biliárdasztala ismeretlen helyre eltűnt. A község népkönyvtára a be­gyűjtési hivatal kirendeltségének egyik szekrényében porosodik. Sokan nem is tudják, hogy könyvtára van a falunak. FELVETŐDIK, vájjon a község fia­taljai és idősebbjei szabadidőben hol szórakoznak, hol művelődnek? Vájjon a községhez tartozó szállások dolgozói­nak milyen lehetősége van a szórako­zásra, ha a községben is ilyen az álla­pot? A községi tanács eddig nem sokat törődött ezzel, úgy vélte, ez a népműve­lési osztály feladata. A népművelési ügyvezető és a község egy-két lelkes kultúraktívája küzdött e problémák megoldásáért, támogatás hiányában többé-kevésbbé eredménytelenül. A si­kerek, amelyet elértek, kevés, nem hat ki az egész község lakosságára. A köz­ségben ugyan van egy tánccsoport, mely igen figyelemre méltó munkát végzett eddig. A kalocsai járási kultúr- verseny első díját és vándorzászlaját nyerte meg ez év tavaszán. Azóta is több előadást tartott a községben. Most alakult a bábcsoport. Az iskolások tánc­csoportja nem régen mutatkozott be. Szereplésük nagy tetszésre talált a köz­ségben. Ez azonban egy csepp a ten­gerben. A PARTSZERVEZET — bár későn — de felismerte a helyzet tarthatatlansá­gát, s kezdeményezésére összeültek a község tömegszervezeteinek vezetői, legjobb kultúraktívái, és a népművelési ügyvezető, Fazekas elvtársnő vezetésé­vel megtárgyalták az említett hibák kiiavítására szükséges tennivalókat. A megbeszélés vitáján kialakult az a. Programm, mely jelentős javulást hoz­hat a község társadalmi, kulturális helyzetében. Elsősorban társadalmi munkával, a megyei tanács által ígért kultúrotthon felépítéséig, társalgó he­lyiséget fognak létrehozni a mozi elő­csarnokából, vagy más erre alkalmas helyen. A társalgóba rádiót, újságot, társasjátékot fognak biztosítani a nyu­godt, kulturált szórakozás érdekében. Uj helyiséget keresnek a könyvtárnak, melyet ízlésesen fognak berendezni. A mozi helyiségét is rendbehozzák. Azon­ban ahhoz, hogy a vetítés is jó legyen a tiszta moziban, a megyei moziüzemi vállalat segítsége szükséges. Az össze­jövetel részvevői elhatározták, hogy a nyáron több alkalommal, nívós rendez­vénnyel fogják szórakoztatni a község lakóit. Május 30-án megrendezték a gyermeknapot. Az iskola évzáróját is ünnepélyessé teszik tornabemutatóval, egésznapos majálissal. Tervbevették az a~atóünnepély rendezését. Július köze­pén pedig megrendezik a kalocsai já­rási népi együttesek találkozóját, mely­re meghívják a drágszéli, miskei, szak­mán népi együtteseket. A nyár folya­mán szabadtéri színpadot állítanak fel a sportpályán. Október 30-án megün- neplik a község felszabadulásának 10. évfordulóját. Erre az időre a pedagó­gusok vállalták, hogy feldolgozzák a község 10 éves történetét, melyet ismer­tetnek a község lakosságával, előadá­sokkal és szemléltető kiállításokkal. Foglalkoztak a Szabad Föld vasárnapok rendezésével, a tánccsoport népi együt­tessé alakításával iS. E nagy terv végrehajtását a felszabadulás 10. év­fordulójára való készülés jegyében akarják megvalósítani, éppen ezért egy 15 tagú bizottságot választottak. A bi­zottságba képviselve van a község minden rétege. Tagjai között van Bé- nyi János középparaszt, élenjáró dol­gozó. Fekete Ianácné névművész. Lajkó Imre, a tánccsoport leglelkesebb tagja* Kiss Szabó Józsefné kisiparos asszony, Darai Istvánné, 'postamester felesége, Regős János állatorvos, Rideg András tanító és még többen. FIGYELEMREMÉLTÓ kezdeménye» zés ez. Figyelmeztetés a községi tanács számára, — nem elég csak a község gazdasági ügyeivel foglalkozni. Ha nem törődik a lakosság kulturális és társa­dalmi problémáival, nem tudja felada­tát teljes egészében ellátni. — A köz­ségi tanács — legalább is a munkája azt mutatja — ezt eddig elhanyagolta. Most a kultúraktíva figyelmeztetését szívlelje meg és a végrehajtásában való hathatós segítéssel javítsa ki eddigi hibáját. Erre számíthatunk is, mivel Mezei elvtársnő — a tanács VB elnöke ígéretet adott. Figyelmeztetés e kezdeményezés a já­rási tanács végrehajtó bizottságának is, amely — bár megkapta a megyei tanáéi végrehajtó bizottságának határozatát — a kulturális és társadalmi élet megja­vítására vonatkozóan, * — azonban sematikus határozatok, s azok büro­kratikus továbbjuttatásán kívül mást nem tett. Ezt bizonyítja, hogy Kákonyi elvtárs, a járási népművelési előadói májusban egy hét alatt hét körlevelet bocsátott ki. Saját szavgi szerint két év óta, mióta e munkakört ellátja, o homokmégyi aktívaülés volt az első, melyen résztvett, s ahol a község kul­turális vezetőivel leült, és megbeszélte, vájjon helyesek-e a járás intézkedései, és melyek azok a problémák, amelyek eddig kikerülték figyelmét. Homokmé­gyen sok ilyen probléma van, de a já­rásban is. AHHOZ, HOGY Homokmégyen — de a járás minden községében — a kultu­rális életet megjavítsák, közelebb kell kerülni az élethez, ahol igen sok ma még a megoldandó probléma s amelyek megoldása nélkül az íróasztalok mellett elgondolt tervek megvalósítása csak vágy, önámítás marad. SZABÓ LAJOS. MB vol. munkatárs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents