Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-05 / 132. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPB/rcSKISKUNMiGYEI P/tRTBHOTTSAG/WAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM Ara SO fiitér 1954 JUNIUS 5. SZOMBAT Pártunk törvénye A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa új szervezeti sza­bályzatot fogadott el. Ez a sza­bályzat pártunk fejlődésének megfelelően, fokozottabb köve­telményeket szab pártszerveze­teink és tagságunk elé. Az elmúlt 10 esztendő alatt gyökeresen megváltozott hazánk gazdasági rendje. Ez a hatalmas fejlődés indokolttá tette pár­tunk szervezeti szabályzatának módosítását is, mivel ez min­denkor a való életre épül. Az ipari üzemek, bankok, a keres­kedelem és közlekedés a mun­kásosztály államának tulajdo­nába ment át. Mély, kitéphetet- len gyökereket eresztett a szö­vetkezeti gazdálkodás mezőgaz­daságunkban. Népgazdaságunk fejlett, erős nagyiparra támasz­kodva, minden előfeltételét meg­teremtette a népjólét tervszerű, állandó emelésének. Fejlődött és egységesebb lett pártunk, növekedett és szilárdult dolgozó népünk politikai, erköl­csi egysége. Ezek a körülmé­nyek megkívánják, hogy íokoz- euk a követelményeket a párt­tagság munkájával kapcsolatban és ezt pártunk alkotmányában Is rögzítsük. A szervezeti szabályzattervezet feletti vita élénk bizonyítéka annak, hogy párttagságunk féltő gonddal viseltetik pártunk szer­vezeti egysége és tisztasága iránt. A vita egyben igazolja azt is, hogy a párttagok elmé­leti színvonala emelkedett, és nőtt a tapasztalatuk a pártmun­kában. Sok értékes észrevétel, javaslat, módosítás érkezett la­punk szerkesztőségébe is, me­lyeket nyilvánosan is közöltünk. Pártunk III. kongresszusa fi­gyelembe vette a párttagság által beküldött javaslatokat, ahol (szükségesnek találta, a javasla­tok szellemében a szöveget ki­egészítette, vagy kiigazította. A párt szervezeti szabályzata olyan törvény, melynek megalkotásá­hoz egész párttagságunk hozzá­járult helyeslésével, vagy javas­lataival. Ez bizonyítja azt is, hogy párttagságunk mélyen át- érzi a párt törvényeinek fontos­ságát és annak szellemében vé­gezze munkáját — harcol a párt politikájának megvalósításáért. Az új törvény megköveteli a kommunistáktól, hogy élenjárja­nak a termelésben, példát mu­tassanak az élet minden terüle­tén, még magánéletükben is. — így válnak dolgozótársaik elis­mert vezetőivé, — akik biza­lommal követik őket és példát Vesznék róluk. Dolgozó népünk hatalmas lel­kesedéssel készült pártunk III. kongresszusára. Fokmérője en­nek a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkgverseny. De ■ kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében ennek a lelkes munkalendületnek állan­dósítására, további fokozására van szükség. Párttagjainknak kötelessége élenjárni a szocia­lista építés minden területén és példát mutatva vezetni ebben a munkában dolgozó népünket. Vannak már eredmények etekin- tetben. Párttagjaink jobban él­nek a pártdemokrácia nyújtotta lehetőségekkel. Nyíltan bírál­nak, bátran beszélnek és egyre inkább küzdenek a fogyatékos­ságok ellen. A szervezeti szabályzat egyik módosítása, mely kimondja, hogy a választások az alapszer­vezetekben is titkosak legyenek. Már az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a titkos választások nagymértékben meg­növelték a párttagok felelősség- érzetét. Az új vezetőségválasz­tások alkalmával párthoz és néphez hű harcos elvtársakat választottak a vezetőségekbe. Az új szervezeti szabályzat nagy figyelmet fordít a legna­gyobb pártbüntetésre, a pártból való kizárásra. Kimondja, hogy ezt csak a legsúlyosabb esetek­ben lehet alkalmazni. Nagy je­lentősége van ennek, de egyben figyelmeztet is, komoly gondot kell fordítani a párttagok neve­lésére. Küzdeni kell azért, hogy minden párttag kommunistához méltóan eleget tegyen párttag­ságával járó kötelességének. A kongresszus által hozott ha­tározatok végrehajtásához elen­gedhetetlen, hogy a pártvezetést magasabb színvonalra emeljük. Az új szervezeti szabályzat ezért rögzíti, hogy »a párt vaiameny- nyi vezetőszervének munkájá­ban érvényesülnie kell a párt­vezetés legfőbb lenini elvének, a kollektív vezetésnek: küzdeni kell a marxista-leninista párt­tól idegen személyi kultusz el­len. ..« Ezen a téren már vannak eredmények, de nagyon fontos, hogy a vezetés kollektivitását tovább fejlesszük a pártszerve­zetekben. Nem egy pártbizottságunk, pártszervezetünk részéről hajla­mosság mutatkozott arra, hogy időnként, saját belső ügyeik felé fordulva elhanyagolják az irá­nyító, szervező munkát. Ezért az új szervezeti szabályzat pon­tosabban meghatározza a párt- bizottságok és pártszervezetek feladatait is. Munkájuknak a tervek teljesítésére, a dolgozó nép anyagi és kulturális igé­nyeinek kielégítésére, a pártta­gok és a nép nevelésére kell irányulnia. Az új szervezeti szabályzat kifejezi államhatalmunk alapját képező két nagy szövetséges osztály, a munkásosztály és a dolgozó parasztság megbontha­tatlan szövetségét, s azt, hogy kifejlődőben van népünk erköl­csi, politikai, nemzeti egysége. Pártunk önkéntes harcos szö­vetség, melynek nagy feladata a szocializmus felépítése. Párttag­jaink az új szervezeti szabály­zat szellemében harcoljanak an­nak betartásáért — a kongresz- szus célkitűzéseinek megvalósí­tásáért, Korszerűsítik a Kecskeméti Gép­gyárat. A bejárat mellett egy­emeletes új épületet emelnek, melyben az emeleten helyezik cl az irodákat, a földszinten pedig a fürdőt, mosdót, öltözőt. Képünk az új épületet mutatja be. A kongresszus útmutatása nyomán — az önköltség csökkentéséért! Helvéciái állami gazdaság A párt harmadik kongresz- szusán elhangzottakat gazdaságunk vezetői és dolgo­zói nagy figyelemmel kísérték. A dolgbzók már a kongresszus előtt érezték annak fontosságát és jelentős versenyfelajánláso­kat tettek, amelyek alapján a munkateljesítmények a kon­gresszusi hét alatt további lendületet vettek. A kongresszus után a terme­lés még fokozottabb emelését tűztük célul és elhatároztuk a következők végrehajtását: A munkafegyelem tekinteté­ben a dolgozók indokolatlan el­maradását és az indokolatlan ké­séseket megszüntetjük. Gazdálkodásunk megjavítása érdekében minden munkát a dolgozókkal megbeszélve, minő­ségileg kifogástalanul és a be- ütemezésnek megfelelően hajt­juk végre. Figyelemmel kísér­jük és alkalmazzuk a korszerű agrotechnikai eljárásokat. Vezetőink, dolgozóink szakmai és politikai ismereteiket a leg­újabb szakkönyvek, folyóiratok E11 tanulmányozásával, szakkörök és szemináriumok látogatásával állandóan bővítik. lhatároztuk, hogy a meny- nyiségi és minőségi ter­melés fokozása mellett minél ol­csóbb termelvényeket adunk a dolgozók asztalára. Ennek érde­kében szem előtt tartjuk a következőket : A különféle anyagok szállítá­sánál és felhasználásánál szigo­rú takarékosságot vezetünk be. A ' pocsékolást, túlköltekezést megszűntetjük. KT gesz gazdálkodásunkat a * J terv irányítja, Attól való eltérést csak a legindokoltabb esetben engedünk. Minden erőnkkel, igyekezetünkkel, szo­cialista nagyüzemi lehetőségeink teljes kihasználásával (a gépesí­tés legnagyobbmérvű alkalma­zásával, jó munkaszervezéssel, szállítóeszközeinknél az üresjá­rat kiküszöbölésével) a minél alacsonyabb önköltség elérésére törekszünk. Bábri Pál statisztikus. Bajai vállalatok Baja üzemeinek, vállalatainak vezetői értekezleten vitatták meg tennivalóikat a pártkongresszus határozatainak végrehajtásában; A felszólalók rámutattak a még fennálló bürokratikus in­tézkedésekre, amelyek gátolják az önköltségcsökkentést. Klein Lajos, a bajai vízgazdálkodási hivatal vezetője elmondta, hogy a hivatalnak az árvízvédelmi munkálatokhoz nagymennyisé­gű fára volt szüksége. Az erdő­gazdasághoz fordultak kérésük­kel. Közben a felsőbb szervei? Nagyatádról irányítottak fát a hivatal címére, hatalmas fuvar- költség terheléssel, holott a fát helyben is beszerezhették volna; Az értekezleten beszéltek ar­ról, hogy az önköltségcsökken­tést eredményez a rejtett tar­talékok feltárása, az áru- és anyagmozgatás meggyorsítása, az elfekvő készletek forgalomba- juttatása. Az Állami Aruház ve­zetője elmondotta, hogy 3 millió forint értékű ilyen árut moz­gattak meg. As önállóság megteremtésével tanácsaink tovább szilárdíthatják tömeg kapcsolataikat HELYI TANÁCSAINKRA a gazdasági, kulturális és neveiö- munka terén már eddig is ha­talmas feladatok hárultak, de a szocializmus építése során az új szakaszban még nagyobb felada­tokat kell megoldaniok. Hogy ta­nácsaink nem minden esetben tudták feladataikat teljes siker­rel megoldani, ennek egyik je­lentős oka az eltúlzott költ­ségvetési központosítás, a gazdasági gúzsbakötöttség volt. Nagy Imre elvtárs kongresszusi beszámolója, a kongresszus ha­tározata ezen a téren nagy segít­séget fog jelenteni számunkra, hiányosságaink fokozatos felszá­molására, tömegkapcsolataink to­vábbi kiszélesítésére. A BAJA VÁROSI tanács mun­kájában is erősen éreztette ha­tását a gúzsbakötöttség. A ta­nács munkáját nem egyszer a felsőbb szervek intézkedése gá­tolta, az, hogy intézkedéseiket a helyi tanács megkérdezése nélkül hajtották végre. A tanács felelős például területén az áruellátás, illetve a kenyérelosztás helyes viteléért, de a trösztösített vál­lalat megyei központja a helyi tanács megkérdezése és tájékoz­tatása nélkül leváltotta a helyi kenyérgyár vezetőjét és műszaki vezetőjét. Ebből kifolyóan napo­kon keresztül városunk terüle­tén a kenyérellátásban zavarok mutatkoztak. A VÁROSI TANÁCS munká­ját az is nagyban gátolja, hogy a vállalati pénzügyi tervtárgya­lások során a személyes tárgya­lás kikapcsolásával utasítás formájában kapjuk meg a lét­szám és béralap megállapítást. A tanács vállalatainál beruhá­zásokat nem engedélyeztek. Er­re példa a Bajai Vendéglátóipari Vállalat. A tanács 1 millió fo­rintot fordított annak létreho­zására, további fejlődésének biz­tosítására. A fejlődés során azonban a vállalatot trösztösítet- ték, a trösztösítés után vállala­taink további beruházásokat éveken keresztül nem kaptak, bevételi terveiket állandóan emelték, ennek következtében az italboltok száma városunk területén csökkent, s az italbol­tok elszegényedtek. A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG, mint a területén ellenőr­zést gyakorló hatóság egyik ülé­sén foglalkozott a Bajai Ál­lami Biztosító ügymenetében ta­pasztalt hiányosságokkal és erre felhívta a VB-ülésen jelen volt állami biztosító vezetőjének fi­gyelmét. A végrehajtó bizottság megbízta a tanács személyügyi előadóját, hogy az észlelt hiá­nyosságok alaposabb megisme­rése céljából a helyszínen néz­zen utána a kérdésnek és meg­állapításait jelentse a végrehaj­tó bizottságnak. A végrehajtó bi­zottság e határozatáról értesítet­te az állami biztosító helyi és megyei szervét, akik ezt orszá­gos központjukhoz jelentették. Az állami biztosító budapesti központjának személyzeti osz­tályvezetője írásban, a megyei központ vezetője pedig személye­sen tiltakozott a végrehajtó bi­zottságnál ez ellen az eljárás el­len, s kijelentették, hogy ehhez a tanácsnak nincs joga s legeré­lyesebben elutasították a tanács intézkedési jogát azzal, hogy a tanács hatáskörét túllépte, s ebben a kérdésben semilyen in­tézkedési jog a tanácsot nem il­leti. Ez gyakorlati példa arra, hogy a tanács mint államhatalmi és ellenőrző szerv, a vállalatok felé eddig milyen tekintéllyel bírt s hatáskörét nem terjeszt­hette ki a területén észlelt hibák felszámolásáért folyó harcban. AZ ILYEN HIBÁK megszün­tetése és a tanácsnak, mint az államhatalom és az államigazga­tás helyi szervének megszilárdí­tása érdekében a kongresszuson elhangzott javaslatokat a ta­nácsok munkájának megjaví­tására, önállóságuk növeléséret tömegkapcsolataik kiszélesítése érdekében igen lelkesen fogad­tuk. A kongresszus határozatai nyomán a tanácsok önállóságá­nak megteremtésével és kiszéle­sítésével fokozódik a dolgozók kezdeményező és alkotókészsége és tanácsaink valóban képessé válnak arra, hogy biztosítani tudják a társadalmi, gazdasági és kulturális élet azon követel­ményeit, amelyeket a tanácstól választója — a dolgozó nép —- méltán elvár. VIRÁG JÓZSETNS, Baja város tanácsának VB-elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents