Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-03 / 130. szám

A kecskeméti Uj Tavasz tsz pártszervezete hogyan hasznosítja a kongresszus útmutatásait HUSZONKÉT CSALÁD gaz­dálkodik ősz óta a kecskeméti Uj Tavasz tsz 266 holdján. LJ holdas öntözéses kertészet és 3-1 hold szólő- és gyümölcsös mu­tatja, hogy az Uj Tavasz tsz tagjai megértették: jövedelmü­ket fokozni csak melléküzem­ágak beállításával lehet. Kicsi is meg új is a csoport, de erősségük — ahogy Szabó tmréné párttitkár és Domokos ■János csoportelnök mondja — -Olyan szorgalmas a tagságunk, nogy a hegyet is el lehetne vé- iük vitetni.« — Jelenleg kilenc párttagunk van — mondja Szabó elvtársno —, de tagjelöltfelvételek is van­nak folyamatban. A kongresszus útmutatásaiból részünkre azt lartom legelső feladatnak, hogy csoportunk pártszervezetét meg­szilárdítjuk és számszerűleg is löveljük. Hiszen a kongresszusi .íozzászóiások éppen azt bizo­nyították, hogy ott megy legjob- oan a munka és ott gyarapszik legszebben a tagság jövedelme, ahol erős a pártszervezet és min­den munkában a párttagok az elsők. Szabó elvtársno még csak két hónapja párttitkár. Elmondja, hogy a kongresszus útmutatásai igen nagy segítséget jelentenek számára, de emellett igényli a városi pártbizottság fokozott se­gítségét. De nem úgy, hogy ki­jönnék egy-két órára, átiutnak a földeken, adnak egy-két szem­pontot, beírják nevüket a láto­gatási könyvbe és továbbállnak. A csoport egész vezetősége is nagyon sérelmezte, hogy Krizsán elvtársat ősz óta nem látták, pedig igen sokat tudna segíteni a gazdasági munkák jobbátételé- ben is, mert tapasztalták, hogy ért hozzá. — Legjobban az a mondat tetszett tagságunknak — foly­tatja a beszélgetést Szabó elv­társnő —, amikor Rákosi elv- társ azt mondta, hogy -El kell érni, hogy a szövetkezet tagjai­nak jövedelme meghaladja az átlagos középparaszti jövedel­mei«. Ez pedig gép nélkül szin­te lehetetlen. Mi ezért továbbra js igényeljük a gépállomás se­gítségét, mert szeretjük a gépet és tudjuk, hogy milyen segítsé­get nyújt nekünk. De harag­szunk a gépállomás hanyag dol­gozóira, akik lejáratják a gépál­lomás tekintélyét, mind a cso­portok, mind az egyéni gazdák előtt. A jó traktorosokat mindig szívesen látjuk, de a rosszak se­gítségéből nem kérünk. AZ UJ TAVASZ tsz vezető: közösen a pártszervezettel ko­molyan mérlegelték, hogyan le­helne növelni a csoport jövedel­mét. Van egy rész a csoport te­rületén, körülbelül 12 hold, ahoi mindig víz áll, nem is olyan ré­gen rendszeresen halásztak ben­ne. Most kihasználatlanul áll. — A vízügyi igazgatóság csak most fogja tartani a szemlét — mondja legyintve Szabó elvtárs­nő — nem lesz abból halastó az idén. ezért határoztuk el, hogy egyelőre kacsateiepet létesítünk mellette. De a halastó tervéről nem mondunk le, tervünkben szerepeltetjük. Csibenevelőt is építettünk szovjet mintára, mint a szomszédos Szabadságharcos tsz. Most fogjuk üzembehelyezni. 200-as tyúktörzsállomány és. 500 csibe fér el benne. BESZÉLGETÉSÜNK során el­mondja Szabó elvtársno, hogy megoldható volna a pulykate­nyésztés is, de a baromfite­nyésztésnek olyan a normája, hogy nem ösztönző még a leg- fialalabbakra sem. Ezért nem is vállalja a tagság közül senki. Erről a tervünkről sem mon­dunk le azonban, mert a puly­katenyésztés igen kifizetődő. — Ősszel 10 hold szőlőt fo­gunk 20 vagon trágyával felja­vítani, mert szőlőtermésünk ho­zamának emelése igen fpntos. Ezenkívül ami most a legna­gyobb gondot okozza nekünk, a következő: Még mindig íróasztal melletti szempontból gyártják az egyes rendeleteket. így például ájlgttenyésztésünk feljavítását éppen az akadályozza, hogy a Nemzeti Bank helyi fiókja olyan irányárakat szab meg az állat- vásárlási kölcsönnél, hogy nevet­séges, sőt egyenesen akadályoz bennünket. Az Uj Tavasz tsz tagsága jó munkával igyekszik jövedelmét fokozni, ehhez azonban szüksé­ges, hegy az illetékes szervek is az eddiginél jobban tekintsék szívügyüknek a termelőszövet­kezetek segítését. — Az a célunk — mondja vé­gezetül Szabó elvtársno —, hogy a kongresszus útmutatásai nyomán jó munkánk eredmé­nyeként példamutató, megelége­dett, gazdag termelőszövetkezet legyen csoportunkból. S. G. A gen t* I t a n û c $ k ozás k örül Elutazott hazánkból a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Szerdán reggel elutazott ha­zánkból a Szovjetunió Kom­munista Pártjának a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszu­sán résztvett küldöttsége: K. J. Vorosilov, M. B. Mifyin és I. T- Vinogradov elvtárs. Az elutazó­kat a Nyugati-pályaudvaron ün­nepélyesen búcsúztatták. Ott volt Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének első titkára, Hagg Im­re, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Acs Lajos, Hidas István, Apró Antal, Hegedűs András, Szálát Béla elvtársak, a politikai bi­zottság tagjai, Bata István és Mekis József, a politikai bizott­ság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János elvtársak, a Központi Vezetőség titkárai, Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, valamint a Központi Vezetőség és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak több tagja. A búcsúztatás­nál megjelentek a tömegszerve­zetek vezetői és a társadalmi, kulturális, gazdasági élet számos képviselője. Megjelentek a pályaudvaron a hazánkban tartózkodó külföld' testvérpártok képviselői, va­lamint a baráti országok diplo­máciai képviselői, élükön J. D> Kiszeljov elvtárssal, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követével. A párt és a kormány vezetői meleg baráti légkörben búcsúz­tatták a Szovjetunió Kom­munista Pártja küldöttségét. (MTI) Martin Andersen Nexő halála BERLIN. Mint a Reuter és az AFP jelenti. Martin Andersen Nexő kedden este drezdai ott­honában meghalt. Martin Andersen Nexő I860 június 26-án a kopenhágai mun­kásnegyedben született, Apja kőfaragó volt. Fiatalsága szegénységben és nélkülözésben telt el, volt béres és cipész is, de közben tanult, tanító lett, Első elbeszélésgyüj- teménye 1896-ban jelent meg. Művei között szerepel a nálunk is megjelent »Hódító Pelle«, amellyel Nexő világhírnévre tett szert, valamint a »Szürke fény«. Martin Andersen Nexő a szov­jet nép őszinte barátja volt. El­sőízben 1922-ben járt a Szov­jetunióban, majd 1934-ben ismét elutazott a szovjet országba. A második világháború alatt — amikor Dániát a hitlerista csapatok 'tartották megszállva —- Nexőt börtönbe vetették. Sike­rült azonban a börtönből meg­szöknie. Svédországba menekült, majd ipnen — ezúttal hosszabb időre — ismét a Szovjetunióba ment, ahol éveket töltött. 1851-ben az idős költőt irodal­mi munkásságáért a Német De­mokratikus Köztársaság legma­gasabb kitüntetésével, a- Nem- zéti díj I. fokozatával jutalmaz­ták. (MTI) GENF. (TASZSZ) Tájékozott körök rámutatnak, hogy már bi­zonyos eredményekkel járt a 9 küldöttségnek az indokínai had­műveletek megszüntetésének alapeiveiiről folyó tárgyalása. _ A 9 küldöttség a Kínai Népköztár­saság küldöttségének javasiatá- aan foglalt aiapelveket tárgyal­ja. Bizonyos eredmények eléré­séről tanúskodik az is, hogy május 29-én megállapodás tör­tént a hadműveleteknek egész Indokína területén való gyors és egyidejű megszüntetése elősegí­tésének kérdésében. Úgy dön­töttek, hogy e óéiból a két pa­rancsnokság képviselői Genfben találkoznak és hogy a helyszí­nem is kapcsolat létesül. Június elsején megtörtént a két tél katonai képviselőinek elő­zetes találkozása, hogy megte­gyék a szükséges intézkedéseket a két parancsnokság képviselői­nek tanácskozására. Politikai megfigyelő körök vé­leménye szerint a Kínai Nép- köztársaság küldöttségének ja­vaslatait értékes hozzájárulás­nak tekintik az indokínai pro­bléma katonai oldalára vonat­kozó más kérdések tárgyalását illetően is. E javaslatok alapján megegyezés történt a többi kö­zött arra nézve, hogy a két pa­rancsnokság képviselői mind Genfben, mind pedig a helyszí­nen megtárgyalják a csapatok­nak a hadműveletek megszünte­tése utáni elhelyezési övezete kérdéseit. Rámutatnak, hogy közeledéi történt a Kínai Népköztársaság küldöttsége által felvetett más kérdésekben is. A hadműveletek megszünteté­séről szóló egyezmény t’sztelet- bentartása ellenőrzésének kér­dése — mint ismeretes — fontos helyet foglal el a Kínai Nép- köztársaság küldöttségének ja­vaslataiban. A javaslatok e cé­lok érdekében vegyes bizottsá­gok létesítését indítványozzák a két fél parancsnokságainak kép­viselőiből, indítványozzák továb­bá a nemzetközi ellenőrzés meg­teremtését a semleges országok bizottsága részéről. Rámutatnak, hogy a tanácskozás részvevői el­vileg egyetértenek azzal, hogy az ellenőrzést az említett ve- gyesbizóttságokpak. valamint a semleges államok bizottságának kell elvégezniök. Ezzel együtt ismeretessé vált, hogy az Egyesült Államok kül­döttsége a semleges államok bi­zottsága kérdésének tárgyalása- során olyan álláspontot foglalt el, ameiy nehézségeket okoz a megegyezéses döntés elérésében. Így amerikai részről kísérletet tettek arra, hogy a bizottság összetételének megállapításában ideológiai jellegű elképzeiásekb il Induljanak ki, pedig valamely ország áilamrendje nem dönt­heti el azt, vájjon résztvegyen-e a kérdéses ország a semleges országok bizottságában. (MTI) A/ indokínai háború vitája a francia nemzetgyűlésben PÁRIZS. (TASESZ) A francia nemzetgyűlésben június 1-én megkezdődött azoknak az inter­pellációknak vitája, amelyeket különböző parlamenti csoportok­hoz tartozó képviselők nyújtot­tak be a kqrmány indokínai po­litikájának kérdésében. Az elsőként felszólaló Pierre André (független köztársasági párt) követelte, hogy a kormány jelölje meg azokat a célokat, amelyeket Franciaország Indo­kínában el akar érni- Kijelen­tette, hogy nem. hisz a »katonai győzelem« lehetőségében. Pierre Meunier, a haladó köztársasá­giak szövetségének tagja bírálta Georges Bidault külügyminiszter magatartását. Bidault — mint Pierre Meunier -, mondotta — »megtorpedózta a genfi tanács­kozást azzal, hogy az Egyesült Államokkal folytatott különtár- gyalások útján megpróbálja nemzetközivé tenni az indokínai háborút«. Ezf vállalták — így teljesítették a császártöltési állami gazdaság dolgozói Bihari János munkacsapata az öregcsertői üzemegységben vállalta, hogy a növényápolás­ban 110 százalékos teljesítmény­nyel dolgozik, munkája minő­sége kifogástalan lesz. A mun­kacsapat 133 százalékos átlag­teljesítményt ért el. Takács gsigmond vezető ál­lattenyésztő ígérte, hogy az első negyedévi sertésszapprulati ter­vet 2UQ darabbal túlteljesíti. A terv 450 volt, a vállalás 650, — a teljesítés 941 darab! Varga János farmvezető bri­gádja nevében felajánlotta, hogy az első negyedévi terven felül 1500 liter tejét ad be. 2000 li­terrel teljesítette vállalását. Marokity István fejőgulyás 100 forint prémiumban része­sült, mert fej égi átlagát válla­lása. szerint 13Q százalékra emel­te. Kővágó Imre 140 százalékot ért el T- jutalma 150 forint. Heibl Józsefné anyakocagon­dozó terve 8 darab választási át­lag, 13 kg. átlagsúllyal. Eredmé­nye 9.5 darab, 13.5 kg-os válasz­tási átlagsúllyal. A pénzjutal­mon kívül egy 30 kg-os süldőt kapott. Ifj. Román József vállalta; hogy 5 kombájnt május -31-ig kijavít brigádjával. A brigád 14 nappal a határidő előtt teljesí­tette ígéretét. K issé nehéz eligazodni a Kalocsa} Mezőgazdasági Technikum folyosóin, különösen ha a tangazdaságba akarunk el­jutni ezen az úton- Egy kicsit nehéz vqU néha eligazodni a sok irányelv, ren­delet, utasítás között is — állapítja meg a technikum igaz­gatója, Varga András, — hiszen sokszor mechanikusan, a helyi viszonyok figyelembe vétele nél­kül próbálta kormányozni a mi­nisztérium még iskolánk és tan­gazdaságunk életét is. Miközben a kanyargós folyo­sókon, a technikum épülettömb­jei közé beiktatott udvarokon át­haladunk, bőven van módunk meggyőződni arról, hogy milyen szorgalommal és komolysággal készülnek mezőgazdaságunk jö­vendő szakemberei hivatásukra. — jelen pillanatban a közelgő vizsgákra. Csak pár szó jut ar­ra- mit is végeznek most az is- kqla diákjai- Kiderül, hogy rendkívül bölcsen van összekap­csolva az elméleti oktatás a me­zőgazdaság gyakorlatának meg­ismertetésével. Mire az itt ta­nuló fiatal kezébe adják a végbizonyítványt, gyakorlatban megismerkedhetik az összes év­szakokban időszerű gazdasági és üzemszervezési problémákkal is. ■Az elsősök a kora tavaszi nö- vényáppiáfi #s áilátteb.yésztési munkákban vesziiék részt tévé­EGY KIS ÜZEMGAZDASÁGTAN W kényén a tangazdaságban. A másodikosok a kora nyári és nyári tennivalókban, köztük az aratásban, cséplésbep mutathat­ják meg rátermettségükéi- A harmadevesek számára a komoly felkészültséget kívánó őszi munkák nyújtanak számtalan tapasztalatot. z így valóban bölcs dolog — mondja az igazgató, — hát még ha nem terhelték volna meg a tangazdaságot olyan üzemágakkal, melyeknek isme­rete helyes ugyan, de túlzott arányaik miatt veszélyeztették az oktatás eredményességét. Volt ugyanis egy általában he­lyes — de a kalocsai tangazda­ság viszonylatában nem éppen bevált — elve a földművelés­ügyi minisztériumnak. Ez az elv azt követelte meg, hőgy a ré­gi beruházásokat — ebben az esetben az eredetileg nem okta­tási célokra készült fangazdasá­gi épületeket — maximálisan használják ki árutermelésre. Ez az elv itt azt jelentette, hagy nagyüzemi sertéshizlalásiul lei- lett foglalkozniok, mert erre az épületek lehetőséget nyújtottak. 630 sertés hízik itt, — de ho­gyan? Úgy. hogy a takarmányt messze vidékekről kellett sok­szor drága szállítóeszközökön idehozni, Hiszen a tangazdaság észszerű állatsűrűségét ez a kényszerű helyzet egészségtele­nül megnövelte. Ilyen körülmé­nyek között nem tudta hfl.ly.lwu a szilárd takarmányba«:'! le- remteni, egyszóval nem lehs'att megtermelni a szükséges inenv- nyiségű kukoricát az oki itá-M célokat szolgáló vetésforgó '( 'bo­rítása nélkül. Lássuk csak a szá­mokat! A hizlaláshoz majdnem 5000 mázsa kukoricám vpn szükségük. A tangazdaság pe­dig csak 1500 mázsát termelhet. S zinte észre sem vesszük, máris pártunk III. kon­gresszusánál-; irányelveiről vitá­zunk. Az igazgató, Varga András elvtárs, — aki egyébként üzem- szervező lenne legszívesebben, ha nem lenne igazgató, fel­csillanó szemekkel magyarázz», milyen hatalmas jelentősége van annak, hogy pártunk Hl. kon­gresszusa felhívta a figyelmet a mezőgazdaságban a je vedelnre- zőség kérdésére, általában üzem- szervezési, üzemgazdasági pro­blémák fontosságára.' Már el is készítették a mezőgazdasági technikummal összefüggő tan­gazdaság profiljának hibád kiküszöbölő, az oktatás, és nem utolsó sorban a jövedelme­zőség szempontjait messzeme­nően figyelembe vevő tervszé- mókát. Ez azt jelenti, hogy les? már lehetőség oktatási célokat szolgáló juh- és baromfitenyész­tésre. méhészkedésrp. Megszű­nik a hizlalda fenntartásának méregdrága terhe is. Ez a látszólag egyszerű, üzem- szervezési probléma, melyre kongresszusunk is felhívta a í(gyeimet, lám ebben az intézet­ben a jöyő mezőgazdasági szak­emberei nevelésének egyik alapvető feltételeként- jelentke­zik. Számtalan ilyen kérdésről lehetne még szó — mondja Var­ga elvtárs, — melyeknek meg­valósításáért, a mezőgazdasá>: fejlesztéséért valóban érdemes harcolni. kongresszus tanácskozá­sainak reflektor fénye tehát ide máris elért. A hi­bák ellen harcolni, á mezőgazda­ság érdekében munkálkodni, fiatal, tetterős szakembereket nevelni állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, a me­zőgazdasági termelésnek — ezért dolgoznak ebben az iskolá­ban — a kongresszus után még .nagyobb lendülettel, -még Vilá­gosabb perspektívákkal a sze­mük előtt, Cs. L

Next

/
Thumbnails
Contents