Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-27 / 151. szám

ÖSSZEESKÜVÉS KECSKEMÉTEN AZ OSZTRÁK ÖNKÉNYURALOM ELLEN .

A június 30-i napfogyatkozásról

E HÓ 30-ÁN igen érdekes és Földünknek egy-egy helyére vonatkoztatva igen ritka természeti tünemény következik be. E napon ugyanis napfogyatkozás lesz, mely hazánkban mint részleges, a Szovjetunió egy részében és Észak-Európában pedig mint teljes fogyatkozás lesz látható. A legmélyebb hatást a teljes nap- fogyatkozás kelti, amely mindig feltűnő és nevezetes jelenség volt az emberiség életében. Erről tanúskodik egy 4651 évvel ezelőtt íródott kínai feljegyzés is. A régi népek azonban a napfogyatkozást is az istenektől származó égi jelnek tartották és féltek tőle. Egyik ókori történetíró leírása szerint, a váratlanul beállott napfogyatkozás még az egymással harcbanálló hadseregeket is elrémítette a harc folytatásától. De még napjainkban is találkozunk a fogyatkozásokkal kapcsolatos — már légen megcáfolt — babonás hiedelmekkel, Pedig közismert, hogy a napfogyatkozások végeredményben egészen egyszerű, jóelőre pontosan kiszámítható jelenségek. A legegyszerűbben a következőképpen lehetne megmagyarázni:

FÖLDÜNKRŐL a Nap és Hold korongja kb. egyforma nagynak látszik, A megfigyelés tanúsága szerint azonban ezen égitestek látszólagos átmérői bizonyos szabályossággal ingadoznak, a Nap és Hold Földtől való távolságának megfelelően. Ha a Föld napkörüld és a Hold földkörüli mozgása folyamán a Nap, Hold és Föld ebben a sorrendben, közelítőleg egy egyenesbe kerül, és ugyanakkor a Nap látszólagos átmérője nem nagyobb, mint a Holdé, úgy a Hold egy rövid időre eltakarja a Napot a földterület bizonyos része elől, ahol teljes fogyatkozás következik be.

Ugyanez a jelenség kissé távolabbról, ahol a Hold már nem egészen takarja el a Napot, mint részleges napfogyatkozás szem-* lélhető,

Abban az esetben, ha a Nap látszólagos átmérője nagyobb a Holdénál, és így a Hold nem fedheti el teljesen a Napot, gyűrűs napfogyatkozás következik be, mert a Napból egy gyűrűszerű, fénylő öv látható marad,

MIND ÉRDEKESSÉG, mind a tudomány szempontjából csak a teljes napfogyatkozásnak van jelentősége. Ez viszont mindig a földfelszínnek csupán egy keskeny sávjárói figyelhető meg, a legkedvezőbb esetben is csak 7—8 percnyi rövid ideig, és egy-egy helyen csak igen ritkán 200—300 évenként ismétlődik. Ugyanakkor a teljes napfogyatkozás olyan megfigyeléseket is lehetővé tesz la naplégkör külső rétegének megfigyelése, fényelhajlás), amilyenekre egyébként sohasem nyílik lehetőség. Ezért a teljes nap- fogyatkozás zónájába igen sok tudományos expedíciót küldenek* A hó végén bekövetkező teljes napfogyatkozás megfigyelésére magyar csillagász delegáció is utazott a Szovjetunióba, ahol ez a teljes napfogyatkozás sok helyen lesz megfigyelhető.

RÉSZLEGES napfogyatkozás — mint amilyennek majd mi látjuk a június 30-i napfogyatkozást —, már sokkal gyakrabban és lényegesen nagyobb területről látható. Ugyanis minden teljes fogyatkozás a környező nagyobb területről mint részleges fogyatkozás észlelhető.

A JUNIUS 30-1 napfogyatkozás nálunk részleges lesz: a Nap korongjának 82 százalékát takarja majd el a Hold. A fogyatkozás 13 óra 49.9 perckor kezdődik, legnagyobb fázisát 15 óra 6.8 perckor éri el és 16 óra 17.6 perckor végződik. A napkorong szaba- donmaradt sarlóalakú része még mindig sok fényt fog árasztani és ezért különösebb elsötétülés nem lesz.

KORMOZOTT ÜVEGEN ÁT megfigyelhetjük majd a holdkorong elvonulását a Nap előtt.

Ehhez már csak a derült égbolt hiányzik.

Magyar János, (Ismeretterjesztő Társulat.)

óUjij hajósi írnél í újat min

\ MINAP megjelent cik- künkben megemlékeztünk Kecskemét első vasútvonalának építéséről. Politikai, közbiztonsági és stratégiai okai voltak annak, hogy az osztrák államvasút társaság viszonylag gyo - san elkészült ezzel a feladatta'. A vasúttal szorosabbá vélték tenni az »összmonarchia részej- nek« kapcsolatát. Azt hitték, hogy vonaton könnyebben tudják bevetni a karhatalmi alakulatokat, ha kell a katonaságot is, az Alföldön elhatalmasodott betyárokkal szemben,- akik, mint az alábbiakból kitűnik, csak az önkényuralom előtt voltak valamennyien betyárok, de valójában akadtak közöttük szép számmal bujdosó honvédek és évekkel a szabadságharc elnyomása után még akciókat végrehajtó, szervezett szabadcsapatbeliek. A Kossuthot és társait vendégjog címén határain belül tartó Törökország akkor közvetlen szomszédunk volt, csak a Száva, a Duna és Déli-Kárpátok választották el tőlünk. Mindezek a körülmények állandó fenyegetést jelentettek az agyaglábakra épült osztrák birodalomra,

ÏJOGY a cselekvésre kész bujdosókat komolyan kell venni, arra éppen Kecskemét adott példát. A bujdosóknak Kecskeméttel a régi bajtár- siasság révén állandó kapcsolatuk volt. így számos kecskeméti híve volt Noszlopy Gáspárnak, a Dunántúl legendáshírű guerilla- parancsnokának, aki még Világos után sem adta fel a harcot. Többezer emberével állandó rettegésben tartotta az osztrák megszálló csapatokat, mint Kossuth teljhatalmú kormánybiztosa nyomtatott felhívásokat bocsátott ki, adót szedett, önkénteseket verbuvált és Komárom feladásáig Klapkával futárok útján tartotta fenn az összeköttetést, Komárom kapitulációja után vérdíjat tűztek ki fejére, majd egész hadosztályokat mozgósítottak ellene. Nem sikerült sem őt, sem embereit elfogniok az osztrákoknak. Feloszlatta szabadcsapatát. Ömaga országrészről országrészre bujdosva várta az alkalmat, mikor megint fegyverrel lehet küzdeni a gyilkos zsarnok ellen. Előbb Dunántúlon adták egymásközt kézről-kézre a bujdosót a megbízható magyarok. Mikor itt nagyon a nyomában voltak már az osztrákok kopói, hirtelen átcsapott a Dunán és Szabadszálláson tűnt fel. Innen Mezőberénybe ment, ahol egy barátjánál, mint kádárie- gény dolgozott. Az 1850. év elején Aradon, majd Kecskeméten végzett szervező munkát. Ellenállási mozgalmának hálózatát bővíteni akarván, innen is tovább ment, de elfogták. A börtönben megbetegedett. Az osztrákok példát mutató büntetésben akarták részesíteni, ezért rabkórházba utalták, hogy kigyógyítsák az ítélet előtt. A pesti Ludoviceumban volt a rabkórház. Noszlopy módot talált rá és megszökött innen. 1851-ben megint a Duna—Tisza közén szervezkedett. Még Rózsa Sándorral és embereivel is felvette a kapcsolatot.

Aztán hírét vette, hogy Kossuth utasítására Erdélyben »láthatatlan kormány« alakult. Ezer veszéllyel dacolva Kolozsvárott termett. De ezt az erdélyi szervezkedést egy Bíró Mihály nevű áruló feladása folytán leleplezték és tagjait letartóztatták. — Noszlopynak sikerült megmenekülnie. Kecskemét környékén folytatta szervező munkáját. Ekkor, az összeesküvők szerint, kiváló alkalom kínálkozott akcióba lépésre. Megtudták, hogy a véres császár alföldi utazásra készül. Ceglédtől Szegedig mindenütt volt beszervezett híve Noszlopynak. Azt tervezték, hogy a vasúttalan helyeken kocsin utazó császárt foglyulejtik és az Alföld vadvizes vidékén valahol mindaddig fogvatartják, míg helyre nem állítja az 1843as alkotmányt. Megtudták az utazás részleteit. Úgy gondolták, hogy a tervezett rajtaütést legsikeresebben Kecskemét és Félegyháza között hajthatják végre. Azt is megtudták, hogy a császárt 50 vasasnémet lovas fogja kísérni. 100 honvédhuszárt akartak ezek ellen csatasorba állítani.

1/ŐZBEN 1852 május 6-án, megjelent a »Magyar Hírlap« c. hivatalos lapban, hogy Noszlopy Gáspárt, mint lázadót és lázítót a haditörvényszék halálra ítélte és miután el nem foghatta, jelképesen, nevének a bitófára szögezésével az Újépület udvarán kivégeztette. Noszlopy nevetve értesült saját kivégzésének híréről. Nem ért rá derülni sokáig, mert nyakig volt a munkában. Azt akarta, hogy a 100 huszárról már messziről lássa a megtámadott ellenfél, hogy ezek nem holmi betyárok, hanem nemzetük érdekében fegyvert ragadott, igazi katonák. Szabályos honvédhuszár egyenruhát rendelt számukra. Bobory Károly és Szabó Károly ceglédi hazafiak 4000 Ft-ot adtak a szabadcsapat megszervezésére és leszerelésére.

1ZECSKEMÉT volt a köz- pont, Itt volt legtöbb megbízható, kipróbált embere Noszlopynak. Ezek közt vezető szerepet vittek: Gaál József volt honvédfőhadnagy, Zabolay Károly volt guerillahadnagy, Sár- közy Soma Aurél volt honvédhuszárfőhadnagy, ügyvéd és Vasváry Ferenc szabó, volt Hu- nyadi-husz ■ Az idő sürgetett. Vasváry, régi feljegyzések szerint, szép szál magyar ember, vállalta a ruházati cikkek elkészíttetését és a beszerzett felszerelések gyűjtését. A kecskeméti szabók éjjel-nappal dolgoztak, hogy idejére elkészüljenek. A városban sokan tudtak a dologról, Nagyon sokan reménykedtek a fantasztikus vállalkozás sikerében,

Közeledett Ferencz József látogatásának ideje. Gróf Forgách csendőrezredes, hogy a fogadás utolsó biztonsági előkészületeit megtegye, Kecskemétről Cehedre kocsizott. Visszafelé jövet Cegléd és Nagykőrös között egy akkoriban rettegett, híres rablófőnök támadta meg. A rablófőnök és a csendőrezredes között valóságos pisztolypárharc folyt le, Végülis a csendőrezredesnek hősi futással sikerült belül kerülnie Nagykőrös falai közé, ahonnan megfelelő erősítéssel folytatta útját haza Kecskemétre.

Ez az incidens végzetes volt a kecskeméti összeesküvés kimenetelére. A csendőrezredes szigorított járőrszolgálatot rendelte'. Erről Noszlopyék semmit sem tudtak. Kuthy gazdaember kocsija sarkantyús csizmákkal, hu- szárkalpagokkal, kardokkal, fegyverekkel megrakva ott álldogált Vasváryék kecskeméti háza előtt. Várták Szalkay Gergely volt honvédőrnagyot, ak* szintén kecskeméti volt és akit a csíny végrehajtására összeállított csapat parancsnokául szemeltek ki, Szalkay vállalta _ a megbízást, de érthetetlen okból a megbeszélt időre nem jelent meg, hogy átvegye és továbbszállítsa a huszárok beöl- töztetésére szolgáló felszerelést. 9 órakor kellett volna érkeznie, de már 10 felé járt, mégsem jött. Az összeesküvőle többször kirnentek a ház elé. Egyszer kardcsörgést hallottak. Azt hitték, hogy Szalkay érkezett meg. Arrafelé siettek és egy osztrák járőrbe ütköztek. A járőr felfedezte a kocsit az egyenruhákkal és fegyverekkel, Vasváryék hiába akarták letagadni a valóságot. Aki közülük a sötétség leple alatt menekülni nem tudott, letartóztatták, Még Vasváry 78 éves édesatyját is börtönbe hurcolták. Vasváryt a Stockházba vitték, majd másnap a nép elrettentésére laktanyáról laktanyára hajszolták. Gróf Forgách csendőrezredes személyesen vallatta. Megkergetőjét vélte benne felismerni. Otödnap kínzástól meggyötört apjával is szembesítették. Vasváry kezei ökölbe szorultak, mikor apját megpillantotta. Apja látva fia felin- dultságát, rákiáltott:

— Ne sajnálj! Ha öreg vagyok is, annyit meg tudok mutatni ezeknek, hogy, ha kell, egy jajszó nélkül meghalok a hazáért,

A/'ASVARYÊK minden fe’ nyegetés és bántalmazás ellenére tagadtak, de egy görög borkereskedő, akitől a nadrágra való bőröket vették és egy Reiner nevű bádogos tanúságot tett ellenük. Az öreget elengedték, de Vasváry és a többiek az Újépületbe kerültek. Noszlopyt ezúttal sem sikerült elfogni. Tanyai magyarok kocsin vitték ta- nyáról-tanyára Ceglédig. Ugyanígy menekült tovább Szolnokig. Nem akarta rejtegetőit bajba keverni. Onnan gyalog ment tovább mesterlegénynek öltözve. Elfogták. Akárhogy faggatták, kilétét sem volt hajlandó elárulni. Szembesítették volt összeesküvő társaival. Azok közül egy sem akadt, aki elárulta volna, De volt ott akkor, valami közönséges bűncselekmény miatt befogva, egy Csorba nevű felcser. Az egy rabséta alkalmával felismerte és saját szabadulása reményében feljelentette.

Vasváry még az Újépület foglya volt, mikor az összeesküvés főszervezőit: Noszlopy Gáspárt, Jubál Károlyt, Sárkozy Aurélt, Nagy Albertet és egy Hegymeghy nevű társukat felakasztották. Vasváryék a szokatlan mozgolódásból sejtették, hogy valami rendkívüli esemény készül, Az ablakok elé erősített kosárfonatokat már régebben megfúrták és azon át kiláttak az udvarra. Sok katona sorakozott ott fel. Gyalogosokon kívül tüzéreket is felvonultattak. Azon égő kanóccal álltak ágyúik mellett. Akkor elővezették Noszio- pyt és társait. Szekérre ültették őket. A katonák hangos vezényszóra megindultak, közrefogták a szekeret. Vasváryék tudták, hogy bajtársaiknak ez az utolsó út jók. Vasváry fel is jegyezte a nevezetes nap dátumát: 1853. március 3-a volt. Persze a szűk kilátó nyíláson túl nem tudták követni, merre mentek veiük pribékjeik. A nagy katonai kíséretből arra következtettek, hogy az osztrák hatóság a nép megmozdulásától tart és attól fél, hogy a legendáshírű szabadsághőst és társait kiszabadítják, Noszilcpyt és négy társát, köztük a Kecskemétről való Sárközyt, az öreg ferencvárosi temetőben felakasztották.

A KECSKEMÉTIEK közül Gaált és Zabolayt már

1852 őszén 20—20 évi sáncmunkára ítélték és végighurcolták Ausztria és Csehország hírhedt börtönein. Vasváry Ferencet

1853 májusában vitték Bécsbe. Hatévi sáncmunkára szólt az ítélete, amit Josefstadtban kellett volna kitöltenie. Ott találkozott a többi kecskéméi elítélttel és felvidéken lakó öccsével, akit szintén az összeesküvésben részesség miatt fogtak le.

1857-ben a trónörökös születése alkalmával kibocsátott amnesztia alapján szabadulták ki. Ha kalandos tervükkel el is buktak, hősök voltak, példaadók. Az utókor adósuk egy emléktáblává}, vagy legalább egy-egy utcanévvel!

Joós Ferenc,

(Ismeretterjesztő Társulat)

A napokban levelet kaptunk Mályik Mikló3né, Hajós, Kossuth Lajos-utca 137. szám alatt lakó dolgozó parasztasszonytól.

Levelében a következőket panaszolja:

Több paraszttársammal együtt beléptünk az I. típusú Lenin termelőszövetkezeti csoportba. Férjem külterületi postás, de én a csoportban akartam dolgozni.

Négy hold megmunkálását vállaltam és annyi is van használatomban. Amikor a helyi tanácshoz hivattak tervfelbontás végett, meglepődve tapasztaltam, hogy 4 hold és 1257 négyszögöl szántót, 800 négyszögöl szőlőt és 900 négyszögöl erdőt írtak a nevünkre. A mai napig még azt sem tudjuk, hogy a szőlő és az erdő merre van. Ugyanakkor a beadási kötelezettség teljesítését és az adó rendezését követelik tőlünk,

Mályik Miklósné levelét ki* vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy panasza jogos és helytálló. A Lenin termelőszövetkezetben ugyanis a területi összesítésnél 16 hold terület hiányzott. Erre a termelőszövetkezet elnöke, id* Szakáll Imre ahhoz a »megöl* dáshoz« folyamodott, hogy a hiányzó holdakat elosztotta a ta* gok között. Ezért »kaptak« Mályik Miklósék is több terű* letet, mint amennyit valójában használnak.

Szerintünk ez nem helyes meg* oldás és igazságosabb eljárás lenne, ha a termelőszövetkezet vezetősége figyelembe venné a becsületes tagok javaslatait és a kiosztott területet ismét felmér* nék. így meglesz az eltűnt 13 hold föld. Mályik Miklósnénak és még több tagnak nem kell fi* zetni olyan szántó és szőlő utáni amelyet ebben az évben más hasznosít,