Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-27 / 151. szám
Jövedelmező háztáji gazdálkodás egészíti ki a* öregcsertoi Béke termelőszövetkezet tagjainak részesedését Az öregcsertői Béke termelőszövetkezet központjában napközben az idős Vén Jánosnén kívül csak egyetlen asszonyt lehet találni. A többiek dolgoznak — ki erre, ki arra — kint a földeken. De ne higyje ám azt senki, hogy Ven néniék azért maradtak a csoport központjában, mert nem akarnának dolgozni! Csak éppen annyi fáradságot kell venni, hogy megnézzük a ház belső felében lévő kis »■sajtüzemet-«. Mert nyugodtan mondhatjuk annak, hiszen hirtelen össze sem lehetne számolni hány kikerekedett, vajszínű, zsíros sajt áll a prés alatt, mennyi van a sósvízzel telt dézsákban — és mindezt Vén Jánosné készítette ügyes segítőtársával, özv. Jenei Sándornéval. — Még a padláson is van ám! — mondja Jeneiné és máris igyekszik felfelé, hogy megmutogassa a száradni rakott juhsajtokat. — Bizony nehéz lenne azt összeszámolni, hogy az itt készített juhsajtból mennyi havonként a csoport jövedelme, de annyi biztos, hogy szép összegnek felel meg — mondja Vén Jánosné. Igaza is van — és ez jellemző a csoportra, mint a jó gazdára, hogy nemcsak arra számít, amit a földek termése ősszel, a betakarítás utánra ígér, hanem kihasznál minden olyan lehetőséget, ami a ház körül is kínálkozik. így vált azután lehetségessé, hogy a csoport tagjai minden hónapban megkapják a hónap folyamán szerzett munkaegységekre a 8 forint készpénzelőleget. Az előbb említettük, hogy a jó gazda nemcsak betakarítás után nyitja ki a pénztárcáját, hogy évi jövedelmének legnagyobb részét beletegye, hanem évközben is. így van ez a csoport tagjainál is. A »sok kicsi sokra megy« elvén a termelőszövetkezetből szerzett jövedelmüket a háztáji gazdaság ügyesen szerzett jövedelmével egészítik ki. Vén néni is elmondta, hogy az idén az egy holdnyi kerti földön megterem annyi, amivel a házkörüli jószágállomány kitelelhet és ami ezen felül marad, az kevés hozzájárulással egy teljes évre elegendő »boltpénz«-nek. A háztáji gazdaságban nevelt és most nevelődő baromfisereg az egész család évi hússzükségletét fedezi és nemcsak, hogy nem kell pénzt adni húsra, hanem még gyakran ebből lesz kiscipőre, ruháravaló Ven néni kisunokájának is. Jelenleg 20 kisliba és 50 darab baromfi nevelődik kis tanyájuk körül. De hamarosan még több is lesz, mert rövidesen újabb kiscsibék kelnek. Ezenkívül 2 sertés, egy tehén és egy üsző egészíti ki állatállományukat. özv. Jenei Sándorné is elmondja, hogy ő is sok gondot fordít a háztáji gazdaságának jövedelmezőbbé tételére. Szükség van erre, mert a csoportból kapott részesedésből hárman élnek meg. Rajta kívül 84 éves édesapja és 70 éves édesanyja. A csoportból kikerül mindhármuk egészévi kenyere, s a háztáji gazdaság jövedelme a csoportból kapott készpénzrészesedés mellett újabb jövedelmet biztosít számukra. DCántúi' Jlniús. ti agy jelen to s éq íí ú jítóm KÁNTOR LAJOST olyan embernek ismerik a kalocsai gépállomáson, mint aki mindig valamilyen újításon, észszerű megoldáson töri a fejét. — Kántor bácsi, a műhelyszerelő, sohasem fér a bőrébe — mondják róla tréfásan. — Sokat spekulál, hosszú hónapokon át. Egyszeresük elénk áll valami új dologgal. Most is így volt az aratást megelőző napokban. Egy újítást gondolt ki: a kombájnra sze- lelőrostát szerelt. Ezzel a gép- ből kikerülő gabona raktárképessé válik, közvetlen az aratás és cséplés után. Eddig ugyanis, mint tudvalevő, a kombájn által learatott és elcsépelt gabonát szelektálni kellett. FELKERESTÜK Kántor Lajost a gépállomáson. Nagy lelkesen beszélt újításáról. Fölvezetett bennünket a kombájnra és a legapróbb részletekig elmondotta, mi a lényege az új berendezésnek. — Alaposan megrágtam minden lehetőséget, mielőtt hozzá- kezdtem volna a kivitelezéshez — magyarázta. — Harmincéves malomgyakorlattal rendelkezem, így hát jól ismerem a gabona minden tulajdonságát. Hosszú éjszakákon át törtem a fejem, hogyan lehetne valami észszerű megoldást találni a kombájn által learatott és elcsépelt gabona tisztítására. így jutottam el ehhez a gondolathoz. — Ez a ventilátor — mutatta — hajtja fel a gabonát a kamrába. A gabonakamra eddig üres volt. Én ebbe a kamrába szereltem a tisztítóberendezést. Persze, legalább kétszer akkorát, mint a cséplőgépeken lévő rostafelületek, mert számítani kell arra, hogy sokkal több gabona megy át a készüléken, mint. a cséplőgépnél. Lényegében a cséplőgépen lévő, úgynevezett »kistisztító-művet« helyettesíti a berendezés. ALAPOSAN elmagyarázta minden apró rész rendeltetését. A régi, tapasztalt szakember hangja csendült ki minden szavából. És ahogy így elmondta, valóban igen egyszerűnek látszik az egész újítás. Már a földművelésügyi minisztériumba is elküldte az elgondolás tervrajzát. Állóhelyzetben már ki is próbálták. Nagyszerűen bevált. Bent az irodában Varga Ferenc vezetőmezőgazdásszal azt is kiszámítottuk, hogy mennyi költségmegtakarítást jelent ez az újítás. Ha 200 hold learatott gabonát veszünk alapul, 8 mázsa holdankénti átlagterméssel, akkor 1600 mázsa gabona megy keresztül a tisztítóberendezésen, Ha ugyanezt a műveletet cséplőgéppel végeznénk, 1600 forintba kerülne a tisztítás, mert mázsánként egy forintért tisztítanak cséplőgéppel. Ezenkívül számításba kell venni négy ember, legalább ötnapi munkáját. Különösen termelőcsoportoknál jelent ez komoly megtakarítást, mikor a munka lázas napjaiban, minden épkézláb emberre szükség van. Költségmegtakarítást jelent ez az újítás' olyan szempontból is, hogy a cséplőgép egy erőgépet is leköt. A GÉPÁLLOMÁS vezetősége elhatározta, hogy ha a gyakorlati munkában beválik Kántor Lajos újítása, valamennyi kombájnra rászerelik ezt a berendezést. Mielőtt elbúcsúztunk az újítótól, még elmondotta, hogy most újabb találmányon töri a fejét, újfajta négyzetes kukoricavetőgépet fog szerkeszteni; Zöldéi a rizs a kunpeszéri sziken A TOLDI-ban Arany János így írja le a sziket: »Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta, Nincs egy árva fűszál a törzs közt kelőben, Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.« Ez a látvány keserítette évtizedek óta a kunpeszéri embereket. A szik a homoknál is rosszabb. Mert a homokot szőlővel, akáccal meg lehetett szelídíteni. Megtűri a rozsot, megtermi a burgonyát is. De a konok szik csak arra jó, hogy ne legyen a helyén lyukas a föld. Jó esőben némi füvet ereszt, de nyári forrósagban csak kivirágzott fehér sóját tápod ja a jószág lába. S ezen a sziken ma rizst nevelnek a kunpeszéri szövetkezeti parasztok! A Dunavölgyi Főcsatorna ló- sóskás partján három szivattyú emeli a vizet. Az egyik, a legnagyobb másodpercenként 250 liter vizet zúdít a 240 méter hosszú, 20 méter széles főcsatornába. Kétoldalt terül a 60 holdas rizstábla. Cementcső, az úgynevezett duda árasztja el a főcsatornából a rizsföldet. A csillogó víztükörből üdezölden nyúlik a magasba a sűrű, rohamosan növő rizs milliónyi szálacskája. A zöld rizsmezőt cikk- :akkos föld adtak feketéje tarkítja. Ezeknek fontos szerepük van. A rizs állandó magasságú vízborítást kíván, a vízszintkülönbség nem érheti el a 30 cm-t sem. Egy 60 holdas táblát pedig nem lehet asztalsimára egyengetni. A gátak elkülönítik egymástól a különböző magasságú szakaszokat. Délebbre két kisebb szivattyú szívja mohón az Átok-csatorna vizét. Ezek másodpercenként 100 literes sugarat eresztenek a két, egyenként 15 holdas rizstáblára. A szivattyúknál 24 órás- a szolgálat, a Budapesti Talajjavító és öntöző Vállalat (Dutön) embéréi látják el. A rizsnek vízben kell úsznia s ha csak pár órára áll is le a szivattyú, a nap felszippantja, a talaj elnyeli a víztükröt s tönkremegy a növény. Pedig kár lenne érte, mert gyönyörű termést ígér. Mert víz mellett sok napfényt is kíván a rizs, — ebből pedig szintén nincs hiány az idei nyáron. Kiss György főmérnök, aki mindezt megmutatja és elmagyarázza, — azt is elmondja, hogy márciusban kezdtek a telep megépítéséhez. Sok nehézséggel küzködtek a kubikosok. A főcsatorna talaja például tőze- ges. Amint beleeresztették a vizet, megrokkant a felszín. Felét már kiburkolták s ezzel meggá- taliák a további süppedést. Májusban került földbe a rizs. Már a vetéskor értékes tapasztalatot szereztek a szövetkezetiek. Kipróbálták a földbevetést és a felszíni szórást is. Szerintük a földbevetés a tökéletes, mert másként a víz sodrása és a szél egy helyre tömörítette a magot. Kik ezek a bátor emberek, akik hadat üzentek a legyőzhe- tetlennek tartott sziknek itt, Kunpeszéren? Tíz család, II. típusú termelőcsoport tagjai. A csoport elnöke Juhász Pogány János, aki saját földjét engedte át a főcsatorna céljára. ■ — A felszabadulás előtt két testvér, két egyéni gazda is próbálkozott már itt a rizzsel — meséli az-elnök. — Német Imre és Mihály. Hilsz holdat vetettek, 1943—44-ben. A rizs elég szépen sikerült is, pedig sok eső volt rá azokban az években. De aztán jött a háború s abbahagyták, De Juhász Pogány Jánosék- nak nem a dugába dőlt egyéni próbálkozás adta a kedvet a rizstermeléshez. Hanem egy köhaj- tásnyira működik tőlük a pestmegyei ürbői rizskísérleti gazdaság, ahol tavaly 19 mázsás átlagterméssel fizetett egy hold tábla. Az elnököt nem hagyta nyugodni a gondolat. De a tagságnak is fájt naponta látni a 309 A JÖ SZÉNATERMÉS gyors betakarítása minden gazdának fontos érdeke. Nagy mértékben ettől függ az állatállomány jó átteleltetése s az állattenyésztési terv maradéktalan végrehajtása is. Ahol az esős időjárás miatt eddig halogatták a szénakaszálást, ott se késlekedjenek tovább: el vénülés előtt kaszálják le és gondosan szárítsák meg a szénát. A községi termelési bizottságok minden faluban vegyék kézbe a szénabetakarítás irányítását. Szervezzék meg a széna kalákában való behordá- sát, hogy még az aratás kezdete előtt pajtába, kazalba kerüljön <■ gazdag szénatermés. * ITT AZ IDEJE a bíborhere aratásának is. Az aratást akkor kezdjük, amikor a bíborhere- tábla fakóbarna és a gubókban a magvak már kemények. Eső után vagy harmatos reggeleken végezzük az aratást, mert a bíborhere könnyen pereg, különösen, ha erős napsütésben aratjuk. A gyűjtést is lehetőleg harmatos reggelen végezzük, éspedig aratás után egy-két nap múlva. A villahegyekre rakott bíborherét két-háromnapi további száradás után ponyvás szekerekkel hordjuk be és lehetőleg nyomban csépeljük el. — * A KUKORICA gyors fejlődésének egyik legfontosabb alapja, ha még aratás előtt meg járatjuk ekekapával, hogy az esők által letömött talaj szeilőssé váljon, a gyomok pedig kipusztuljanak. Ekekapa után járjuk végig kézikapával a sorokat s az elmaradt gyomokat vágjuk ki es az esetleg jelentkező fattyúhajtásokat kézzel csavarjuk le. — Helytelen é* sok kárt tesz az a régi szokás, hogy egyes helyeken a kukoricát éppúgy töltögetik, akár burgonyát. A kukorica minden esetben megsínyli a töl- tögetést, mert a tő mellé húzott földbe új gyökerek kapaszkodnak s ezek a gyökerek száraz idő esetén a száraz földbe kerülnek és nem tudják táplálni a növényt. ' * AZ ISTÁLLÓN tartott jószág a nyári hónapokban sokat szenved a legyektől, amelyek nemcsak az állat vérét szívják, de állandóan nyugtalanítják és károsan befolyásolják a növendek- állatokat a fejlődésben, a teheneket pedig a tejtermelésben. A jó gazda ugyanúgy megvédi állatállományát a legyek ellen, mint ahogy a gyomok ellen is védi a vetést. Jó védekezés, ha az ablakokat kékre festjük, de még jobb módszer, ha a falakat frissen meszeljük s a mészbe három-öt százalék Hungária Matador port keverünk. A trágyatelepet pedig permetezzük ,e időnként Hungária Matador porból készült oldattal. Válasz az olvasók kérdésére Tóth Ilona solti dolgozó kérdezi, hogy »a gyermek- telenségi adó hány évtől kezdődik a férfiaknál, ugyanígy a nőknél, továbbá akinek földje, vagyona van, annak hány évtől kezdődik és a rendes adónak hány százaléka teszi ki a gyermektelenségi adót.« A minisztertanács 8/953 február 8-án megjelent rendelete kimondja, hogy a gyermektelenségi adót nemre való tekintet nélkül 22 éves kortól kell fizetni. A 4. § (paragrafus) 2. bekezdése alapján: »Megszűnik az adókötelezettség a gyermek születését, illetőleg örökbefogadás hatálybalépésétől, továbbá az apaság elismerését, vagy bírói jogerős megállapítását, avagy a tartásnak közjegyzői okiratban vállalását követő hónap első holdas gazdaság kellős közepén azt a 100 holdas sziket, amely még a satnya fűtől is sajnálta az életet. így született meg a 90 holdas szövetkezeti rizstelep Kunpeszéren. Mennyit jövedelmez a szövetkezetnek a rizstermelés? Juhász Pogány János óvatos ember. Ötöl-hatol, hogy ezt most még nehéz megállapítani. A rizs kényes jószág, sok az ellensége, legfőbb a rossz idő. Megkérdeztük hát a magtermeltető vállalatot, amelynek szakembere látta a kunpeszéríek vetését, s véleményt tud mondani a várható termésről. — Holdanként legalább tizenhat mázsára lehet számítani Kunpeszéren. Ebből tíz mázsát kell beadnia a szövetkezetnek 250 forintos mázsánkénti áron. A fennmaradó mennyiségnek kb. felét kapják vissza hántolt formában. Kilogrammját 20 forintért értékesíthetik szabadon. Vagyis a 16 mázsa rizs után nagyjából számítva 7+8000 forint üti meg a szövetkezetiek markát. Amiből kitűnik, hogy igen jó üzlet a rizstermelés: nagy haszon az állam, de nagy a szövetkezet tagjai számára is. Az állam zsebében megmarad ez a pénz, amit eddig külföldi rizsért fizettünk, a szövetkezet pedig értékes forintok termőföldjévé tette az Átok-csatorna vizével, szorgalmával és leleménvességével a semmireseéó szikest. napjától. Megszűnik végül az adókötelezettség férfiaknál az 50, nőknél a 45, életév betöltését követő naptári év első napjától.« Az 5. § c. pontja kimondja, hogy az általános jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél a gyermektelenségi adónak az általános jövedelemadó az alapja. A 6. paragrafus kimondja »az adó mérve: az adóalap 4 százaléka, illetőleg a háztartási alkalmazottaknál havi 15 forint.« A 9. § előírja, hogy »az általános jövedelemadó fizetésére kötelezettek terhére a gyermektelenek adóját az általános jövedelemadóval együtt az illetékes járási (városi — városi- kerületi) tanács vb. pénzügyi csoportja veti ki, a kivetett adóról az adózót az általános jövedelemadóval együtt kell értesíteni.« * Fejes Erzsébet kecskeméti lakos a következőkre kér felvilágosítást: »A kukorica terméshozamának növelését elősegíti-e a két- háromszori kapálás után a töltögetés. Ugyanis már több esetben hallottam, hogy úgy Is jó, ha töltjük, úgy is jó, ha nem. Abból a szempontból szeretnék választ kapni, hogy melyik módszer a jobb és eredményesebb.« A kukorica töltögetése nem célszerű, mert ezzel elősegítjük a »léggyökerek« megszaporodását (ezek közvetlenül a kukorica tövénél lévő vastag, csöves gyökerek), melyek a tápanyagot csak elvonják a kukoricától. A töltögetéssel közvetlenül is kárt okozunk a kukoricának, növeljük a föld felületét és ezáltal elősegítjük a talaj kiszáradását, ami nem vezet a terméshozam növeléséhez. Az a kifogás sem áll fent, hogy töltögetés nélkül a szél kidönti a kukoricát, mert a símán művelt kukorica gyökerei mélyen belekapaszkodnak a talajba. A nyári csapadékot a gyökerek gyorsabban megkapják, míg a feltöltö- getett magasabb felületen annak nagy része elpárolog. Sokkal helyesebb eljárás, ha a töltögetés helyett mégegyszer elvégezzük a kukoricavetésterület gyomtalanítását. (Bene András asjnnnmus.)