Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-27 / 151. szám
AMI A HÍREK MÖGÖTT VAN Dü tű no re üizsqiíztiuik GUATEMALA Az utóbbi időkben már egymást érték a provokációk Guatemala, a kis középamerikai köztársaság ellen. A Latinamerikából érkező közlemények arról '’lanúSkodnak, hogy az Egyesült Államok szántszándékkal váltotta ki a feszültséget. Guatemala és a szomszédos országok- Nicaragua és Honduras között Ez a sokat emlegetett amerikai köztársaság, amint térképünk is mutatja, ■ Mexikó, San Salvador és Honduras szomszédságában terül el az észákamen- kai és a délamerikai földrész közötti földszoroson, melyet általában Közép-Amerikának neveznek. Területe akkora, mint Belgium, Hollandia, Dánia együttvéve. A vidék igen változatos. Hatalmas hegyek, sötét trópusi erdők, forró sivatagos vidékek, dús növényzettel rendelkező gazdag völgyek váltják egymást. Az utazók már régtől fogva nagy elragadtatással kfo- gadták a vidék gazdagságát és szépségét. »-Amerika virágoskerc- jé«-nek nevezték ezt az országot. Valóban a növényzet rendkívül, gazdag. Megtalálható itt a legértékesebb trópusi fák legtöbbje, így a mahagóni, paliszander kaucsukfa, több olajos- magvú, vagy illő anyagokat tartalmazó fa és növény. A folyók bővelkednek halakban. A természettudósok szívesen keresik fel ezt a vidéket, mert csupán lepkéből 3009 fajta él ezen a vidéken. Külön érdekessége, hogy honos itt a föld legnagyobo lepkéje is a Tisania. melynek szárnyai Vége között 25—30 centiméter a távolság. Rengeteg nagyszerű történelmi emléket őriz ez az ország, a Később a kapitalista ipar fejlődése megnövelte Guatemala jelentőségét. Eleinte a főtermékeik festékanyagok voltak. Később áttértek az ültetvényesek a kávé termelésére. A XX. szazad elején alapították az első banánültetvényeket Guatemalában. Az ültetvények gazdája egy amerikai monopólium, az »United Fruit Company« volt. A banán csakhamar a második helyet foglalta el az ország kivitelében. Az- »United Fruit« pedig az ország egyik gazdája lett. A monopóliumok szörnyű nyomorba taszították a guate- malai népet. Az ország lakosságának 9 tized része írástudatlanná vált. A kávéüjtetvényen egyrészén gyermekmunkások dolgoztak. A kizsákmányoltság ellen a guatemalai nép felszabadító mozgalmat indított. Harca a A latinamerikai sajtó rég leleplezte azt az aljas gyanúsítást, hogy Guatemala kormánya veszélyezteti a többi latinamerikai országot. Guatemala jelenlegi kormánya csak abban különbözik a köztársaság előző kormányaitól, hogy védelmezi az ország függetlenségét. többévezredes maja-indián állam kultúrájából. A spanyol hódítók irtották ki ezeket a csodálatosan művelt indiánokat kapzsiságuk- Dan. Pedig a maják már akkor rejlett irodalommal rendelkeztek, nagy eredményeket értek el a csillagászat és a matematika terén, ismerték az összes szabadszemmel látható bolygókat, hatalmas méretű és technikailag nagyszerűen megoldott épületeket, városokat emeltek. Fejlett államszervezetben éltek és többek között olyan naptárt szerkesztettek, amely pontosság tekintetében alig marad el a mai naptárunk mögött. Jellemző, hogy a spanyol hódítókat követő szerzetesek még a véletlenül megmaradt nyomait is elpusztították ennek a kultúrának. Jelenleg három kéziratot ismerünk és egy pár kőbevésett feliratot. A lakosságnak több, mint fele indián, vagy pedig az európaiak és indiánok házasságából származó félvér. Az államban sok feudális maradvány tartotta fenn magát, így életük alig különbözött a rabszolgáétól. Helyzetük akkor sem változott, amikor a XIX. század elején a többi spanyol gyarmattal együtt Gua‘e- mala is kikiáltotta függetlenségét. Az indiánok továbbra is a kávé- és cukornádültetvények rabszolgái maradtak. helyi nagybirtokosok és a külföldi monopolisták ellen irányult. Az amerikai monopóliumok gazdái ekkor a szokásos módszerhez folyamodtak. A nemzeti felszabadító mozgalom elfojtására véreskezű diktátort juttattak uralomra Guatemalában. A diktátor első dolga volt, hogy bevezesse a kényszermunkát. A nép 13 éves harc után végre megdöntötte a zsarnok uralmát. A jelenlegi elnök, Jakobo Árbenz, a dolgozó nép támogatásával egy sor demokratikus reformot léptetett életbe. Megalakult az Országos Munkásszó- vetség és a Parasztszövelség. — Földreformot is hajtottak végre. Számos törvény korlátozza a külföldi monopóliumok, mindenekelőtt az »United Fruit« rémuralmát. A társaság azonban ebbe nem nyugodott bele. Ultimátumot nyújtott át Árbenz kormányának. Közben állandóan megsértette Guatemala törvényeit. Ezért 1953. januárjában Guatemala kormánya kénytelen volt kisajátítani a társaság tulajdonában lévő földek egyré- szét. A kisajátítás a társaság birtokának 80 százalékát érinti. — Komoly érdekeltségei vannak még Guatemalában egy amerikai vasúttársaságnak és egy villamostársaságnak. A monopóliumok mesterkedései A földreform és a Guatemalában végrehajtott más demokratikus átalakulások az amerikai reakciós sajtó fékevesztett kirohanásait váltották ki. A reakciós amerikai lapok odáig mentek, hogy a Guatemalában végbement változásokat olyannak minősítették, melyek »veszélyeztetik az amerikai kontinens békéjét és biztonságát«. Braddon, az »United Fruit« egyik nagy részvényese, az USA volt külügymlniszterheiyettese egy nyilatkozatában még a Guatemala elleni beavatkozásra is uszított. A szomszédos országok mindenesetre megfogadták Amerika tanácsát és reakciós kormányaik fokozottan ellenséges politikát kezdtek folytatni Guatemalával szemben. Felhasználták erre a célra a középamerikai államok szervezetét, amelynek éle Guatemala ellen irányult. 1953 elején fegyveres lázadás tört ki a guatemalai kormány ellen. A felbérelt lázadók a hatalmat az »United Fruit« guatemalai ügyvédének akarták átadni. Érdekes, hogy magukat »krisztus katonáinak« nevezték és azt hirdették, hogy »keresztes hadjáratot« indítanak a kommunizmus ellen. A kormánycsapatok a fegyveres felkelést a guatemalai parasztokkal karöltve elnyomták. A nép azonban erélyesen visszautasítja az imperialisták mesterkedéseit, hogy visszatérjenek azok az idők, amikor Guatemalában még osztatlanul uralkodtak a külfö.di monopóliumok. Ez a háttere valamennyi északamerikai provokációnak, amely a kis, szabadságszerető ország ellen irányul. Az amerikai monopolisták megszokták, hogy hűbéreseiknek tekintsék és szabadon fosztogassák a latin- amerikai népeket. Jellemző az amerikai diplomáciára, hogy a guatemalai dolgozó nép mozgalmait is az úgynevezett »Amerikát fenyegető — kommunista veszéllyel« hozták összefüggésbe. A »latinamerikai szovjet beavatkozás elleni' harc első kongresszusa« című provokatív jellegű értekezlete a Guatemalát környező államok reakciós kormányainak olyan határozatot hozott, .hogy fel kel! lépni a guatemalai nép »lázadása« ellen. A kommunistaellenes koholmányok ürügye alatt az USA katonai szövetséget is kötött Hondurassal és most ez‘ a Guatemalával szomszédos országot a fegyveres beavatkozás kiinduló pontjaként akarja felhasználni. Az amerikai imperialisták a »vörös veszedelemről« szóló handabandázással álcázzák hondurasi, valamint nicaraguai fegyverszállításaikat, a katonai provokációk előkészítését a guatemalai határokon. Nem véletlen, hogy a latinamerikai országok széles társadalmi körei megbélyegzik az Egyesült Államok mesterkedéseit. Sok latinamerikai országban bizottságok alakultak Guatemala védelmére. Drew Pearson reakciós amerikai újságíró ezekhez az eseményekhez fűzött kommentárjában a -Daily Mirror« című lapban keserűen ismerte el, hogy a legtöbb latinamerikai országban »Guatemalával éreznek együtt, nem pedig az Egyesült. Államokkal«, Földrajza, gazdasági élete Az amerikai beavatkozás előzményei /tiIUTÄN Elekes atyát magához szólította az egek ura, Zombory tisztelendő úr személyében fiatal hitoktató került hozzánk. Uj hitoktatónk arról volt nevezetes, hogy rettentően sok volt benne a felebaráti szeretet. Én, mint afféle nehéz- felfogású hatodik osztályos, eleinte sehogy sem bírtam megérteni, miért kell a felebaráti szeretetnek testi fenyítésekben megnyilvánulni. Később azonban megvilágosította elmémet Zombory atya. Ez úgy történt, hogy fülemnél fogva beráncigált az irodába, ahol o.ztán pofonokkal vegyített előadásban tárta, fel előttem, a poklok borzalmait. Beszélt a pogányokat tüzes vassal simogató ördögöktől, s megemlítette a forró olajjal teleöntött üstöt, amelyben fortyogva sülnek-főnek a magamfajta elkárhozottak. Végezetül felütötte öklével államat és így szólt hozzám, felebaráti szeretettől csordultig telt hangon: — Na látod. Ha nem követelném tőled meg a. hittanulást, mindörökre elkárhozna könnyelmű lelked. Az a hittanóránkénti öt-hat pofon, az egynéhány kormos és fenekes a nádpálcától — megnyitja előtted az örök boldogság kapuját. Mert ne felejtsd el: tülöké, szenvedőké a mennyek országa. Zombory tisztelendő úr szívélyes felvilágosítása azt az elhatározást érlelte meg bennem, hogy ezután birkatürelemmel viselem el a hitvány testemre mért pálcaütéseket. Hiszen az előrelátó ember nem, adja oda az örök vígasságot holmi földi örömökért. Elhatározásomat tett követte. Még aznap délután felkerestem Domokos Pista barátomat, akiről csak annyit kívánok megjegyezni, hogy semmivel sem volt fogékonyabb koponyája, az enyémnél. Pedig Pista komám is gyakran gurult a sarokba Zombory atya barátságos pofonjától, de ez sem tudta megélesíten: gyatra agyvelejét. /t BUTASÁGBÓL tehát bőven jutott mindkettőnknek. CT Csupán a földrajzot, a matematikát, a történelmet, a csillagászatot és az ehhez hasonló könnyű tárgyakat bírtuk tökéletesen megtanulni. Ezért aztán sűrűn kaptunk dicséretet jó öreg tanárunktól, de még sűrűbben kénköves pokollal való fenyegetést bűnös lelkünk gyámolitójától: Zombory tisztelendő úrtól. Egyszóval: amit a tanár úr jótulajdonságnak mondott nálunk, azt Zombory atya az ördöggel való cimborálásnak nevezte. Mi tehát menthetetlen áldozatává lettünk Lucifernek. Domokos Pista akkor is a fizikát bújta nagy buzgalommal, amikor elmentem hozzájuk. Megkopogtattam ujjam hegyével a fejebubját és ilyesmiket mondtam neki elkeseredve: — Veszedelmesen közeledik a vizsga, egykomám! És mi hiába esküdtünk össze az ördögök királynéjával, nem sok jóval kecsegtet bennünket a vizsga. Mert aki hittanból rosszul felel, az akár egy betűt sem tanult volna egész esztendőben. Az eredmény csak egy lehet a hittanból való elbukás esetén: bukás minden tantárgyból. Pista komám rámemelte szomorúan csillogó barna szemét és azt mondta — ahogy visszaemlékszem rá: — Nyomorult lelkünket már bajosan menthetjük meg a gyehennák kínjától, de azért meg kell vele próbálkoznunk. — Mivel akarsz próbálkozni? — csillant meg a szememben egy mákszemnyi remény. — Azt javasolom — folytatta Pista — keressük fel estére Zombory atyát... Különben hat szál gyertyát ajándékoztam ma leggel Szent Antalnak. Alkonyaikor bekopogtattunk Zombory tisztelendő úrhoz. Pista azonban annyira rettegett már az örök kárhozattól, jobban mondva a vizsgán való elbukástól, hogy a nagy sietségben »Tessék!« nélkül nyitott az előszobába. Remegő lábakkal botorkáltunk tovább s mivel nem sietett elébünk a vendéglátó gazda, bckukucskáltunk a fogadószoba üvegezett ajtaján. EMITÖ látvány tárult a szemünk elé.. -. Aztán egy fiatal asszonynak álcázott ördög surrant ki a másik ajtón. Hirtelen parfömillathoz hasonló kéngözszag csapott az orrunkba. Vacogva verődtek egymáshoz a zápfogaink cs elfehéredve kapkodtam friss levegő után. Kínzó menekülési vágy ébredt fel bennem, Pista azonban megragadta a karomat. — Egy lépést se mozdulj! Alighanem meg vagyunk mentve..; De ekkor már ott állt előttünk Zombory atya is. Kinyitotta egy kicsit az ajtót, ránkmeresztette sárga üveggolyóra emlékeztető szemet és azt kérdezte szokatlanul meleg hangon: — Mi az óhajotok, kedves gyermekeim? — Referálni szeretnénk hittanból — vágta rá Pista, sanda pillantást vetve a másik ajtóra. — Boldogsággal tölti el lelkipásztori szivemet szokatlan kérésetek— válaszolt Zombory atya, — de éppen az örök boldogságról elmélkedtem, amelyet most már minden bizonnyal ti is elfogtok nyerni. Pista komám keresztet vetett örömében és átszellemült arccal kérlelte tovább a tisztelendő urat. — Betéve tudjuk a katekizmust, szent atyám! Kérve-kérjük ónt, mint bűnös lelkünk fáradhatatlan gyámolítóját, engedjen bennünket referálni. — Jelenleg nem lehet — tessékelt kijjebb bennünket Zombory atya. — Látomásaim vannak. Angyal jelent meg előttem az imént is... Jóleső sóhaj szakadt fel kocsonyamódra reszkető keblemből. Akit én női testet öltő sátánnak néztem az előbb, igy hát valóságos angyal volt. Nem is mulasztottam el kifejezni megkönnyebbülésemet. — Hála legyen az összes mennybéli szenteknek — motyogtam felvidulva, — már azt hittem, ördögöt láttam odabent. Zombory atya rámbámult. Megrezzent kissé a tokája, s halvány arca még halványabb lett egy árnyalattal. De azián ismét felvillant szemében az irántunk való mélységes szeretet. Kijött az előszobába, becsukta magamögött az ajtót, s kedveskedve simogatta meg Üstökűnket. — Ha már ennyire akarjátok, készséggel teljesítem kereste- két. De csak azzal a feltétellel — tette hozzá mosolyogva — ha legalább hármasra feleltek. — Hármasra?! — kiáltott fel sértődötten Pista, — kitünőrei tisztelendő atyám. Kitűnőre! Tessék csak bennünket kikérdezni! — Na jól van — fogott velünk szokása ellenére kezet Zombory atya, — menjetek haza nyugodtan, majd imát mondok értetek, mint megtért bűnösökért. Beírom a kitűnőt. VIZSGA napján bennünket állított példaképül az osztály elé 2tombory tisztelendő úr. Egyszóval — kitűnőre vizsgáztunk minden tantárgyból egy földreszállott angyal közbenjárásával . i I B US1 VINCE.
