Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-27 / 151. szám

A nemzetközi feszültség enyhítését célzó stockholmi értekezlet bizottságaiban kidolgozott javaslatok Egy kis ország népe ellenáll Június 19-én hajnalban repüiö- gépberregés verte fel Guatemala La Nueva-nak, a kis Guatemala fővárosának csendjét. Néhány perc múlva megdöbbentő jele­netnek lettek tanúi a tegnap még békés város lakosai: a gé­pekből bombák hulltak alá, s tűzokádó gépfegyverek pásztáz­ták végig az utcákat. Szinte ugyanezekben a pillanatokban fegyveres csapatok lépték át Honduras felől a határt és be­nyomultak Guatemala területére. Meglepőek voltak-e június 19 hajnalának eseményei? Meg­döbbentőek, de mégsem megle­pőek. Mert mióta 1944-ben a kis ország szabadságszerctö népe elkergette Ubico-t, az amerikai zsoldban álló diktátort, s előbb Arevalot, majd Arbenzet emelte az elnöki székbe, hogy demo­kratikus átalakulás bontakozzék ki, a támadás veszélye Damok­lész kardjaként függött Guate­mala felett. Tíz esztendő alatt 56 összeesküvést szőttek, jórészt amerikai segítségre támaszkod­va, — hogy megbuktassák a kormányt, s különösen kiszéle­sedett az aknamunka azóta, hogy földosztás céljaira kisajátítottak 90.000 hektárt az amerikai tu­lajdonban lévő United Fruit gyü­mölcstermelő társaság tulajdo­nából. Hosszú volna elmondani, hogyan próbálta az Egyesült ÁI- iamok ez év elején a pánameri­kai értekezleten a nyugati fél­teke többi országait Guatemala ellen hangolni, hogyan látta el hadianyaggal a Guatemalával szomszédos Hondurast és Nica­raguát, hogyan kürtölte világgá a nyugati sajtó heteken keresztül, hogy Guatemala lengyel fegyve­reket vásárol, mert »agresszióra készül«. (Az alig négymilliós Guatemala a 160 milliós Egye­sült Államok ellen!) A támadók kemény ellenállás­ra találtak. Arbenz elnök már 20-án átvette a hadsereg főpa­rancsnokságát és rádióbeszédé­ben kijelentette: »egyetlen gua* temalai sem akarja elveszteni szabadságát és nem akar meg­válni a demokratikus rendszer­től. Azon a nyelven fogunk be­szélni a betolakodókkal, amelyen ők akarnak velünk — a fegy­verek nyelvén«. így is történt. Június 22-én megindult a koi- híánycsapatok általános ellentá­madása, s a legújabb jelentések arról számolnak be, hogy az in­tervenciósok fejvesztetten mene­külnek a hondurasi határ felé, miközben az országban nyugod­tan zajlik tovább az élet. A guatemalai kormány azon­ban nemcsak a fegyveres ’ éi ő- ket sorakoztatja fel az interven­ciósok megleckéztetésére. Toriel- lo külügyminiszter közvetlenül a támadás után kérte az ENSZ biztonsági tanácsának összehívá­sát. A tanács 21-én ült össze, s az Egyesült Államok reakciós erői azonnal akcióba léptek. A brazil és Colombia! küldötten ke­resztül olyan határozati javasla­tot nyújtottak be, amely arra irányult, hogy Guatemala pa­naszát a pánamerikai értekezlet »békebizottsága« vizsgálja meg. A pánamerikai szervezet pedig köztudomásúan washingtoni irá­nyítás alatt áll. A szovjet kép­viselő vétót emelt e javaslat el­len, s végül a francia küldött ál­tál előte-lesztett javaslatot fo­gadták el, amely a csatározások beszüntetésére sr úlítja fel a har­coló feleket. A felhívásnak a támadóknál nem volt foganatja, ezért Guatemala külügyminisz­tere 22-én ismét kérte a bizton­sági tanács összehívását. Ezt » tanács soros elnöke, az amerikai Cabot-Lodge azonnal elutasítot­ta! E példa nélkül álló tett olyan visszatetszést keltett a biz­tonsági tanács többi tagja köré­ben, hogy Lodge 23-án kényte­len volt visszakozni és közölni, hogy a tanács mégis összeül. Guatemalában még ropognak a fegyverek. A fegyvergyárosok úgy látszik, nem okultak a ko­reai és indokínai példán, s nem tanulták meg, hogy kis népek is hatalmas tettekre képesek, ha szabadságukat védik. Biztató kilátások az indokínai kérdésben STOCKHOLM. (TASZSZ) A nemzetközi feszültség enyhítését célzó — most lezárult — stock­holmi értekezlet a határozatokon kívül elfogadott bizonyos javas­latokat is, amelyeket az értekez­let. bizottságaiban dolgoztak ki. A politikai bizottság javas­lata a német kérdésben. Az értekezlet részvevőit — mondja a javaslat — az a meg­győződés hatja át, hogy a béke oszthatatlan és a német kérdés békés megoldása lényeges jelen­tőséggel bír a nemzetközi fe­szültség enyhítése szempontjá­ból. A. genfi tárgyalások menete lehetővé és szükségessé teszi, hogy a lehető leggyorsabban új­ra felvegyék a négy nagyhata­lom között Berlinben megsza­kadt, tárgyalásokat. Kívánatos, hogy a Nyugatné­met Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság kormányai résztvegyenek a tárgyalásokban. A tömegpusztító fegyverek eltiltása érdekében A poLitikai bizottság javaslatot fogadott el a leszerelés kérdésé­ben, valamint a tömegpusztító fegyverek eltiltására vonatko­zóan. Az értekezlet részvevői hatá­rozottan támogatják az ENSZ alapokmányában kifejezésre jutó elvet, amely elutasítja a hábo­rút, mint a nemzetközi konflik­tusok megoldásának eszközét. Az eszeveszett fegyverkezési haj­sza, továbbá az atom- és hidro­génbomba különösein gyors fej­lődése és felhalmozása, az e fegyverekkel végzett kísérletek, fokozzák a nemzetközi feszültsé­get és ez a helyzet háborúra ve­zethet. Ezért azoknak az országoknak kormányaihoz fordulunk, ame­lyek atom- és hidrogénbombákat tudnak készíteni, egyezzenek meg az e fegyverekkel való to­vábbi kísérletek beszüntetésé­ben és ugyanakkor jelentsék ki, hogy háború esetén nem hasz­nálják ezt a fegyvert. Az értekezlet részvevői üdvö­zölnek minden javaslatot, amely az atomenergia békés felhasz­nálására irányul. Vessenek véget a hideg­háborúnak. : A nemzetközi feszültség eny­hítése • érdekében megtartott nemzetközi értekezlet részvevői szükségesnek tartják — mondja a javaslat —, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapok­mányát annak szelleme és be­tűje szerint alkalmazzák olymó­don, hogy az megfeleljen a né­pek reményeinek, hogy a Kínai Népköztársaság minden további halogatás nélkül elfoglalja az ENSZ-ben őt megillető helyét, hogy minden állam — társadal­mi és politikai rendszerére te­kintet nélkül — amely be kíván lépni az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, megkapja erre a lehetőséget és hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete mindent átfogó jellegűvé váljék. így az Egyesült Nemzetek Szervezete elsőrendű szerepet játszhatna a nemzetközi feszültség enyhítésé­ben. Az értekezlet ellenzi a kato­nai szerződéseket, vagy koalí­ciókat, amelyek a feszültség fo­kozására irányulnak vagy ve­zetnek. A népek közötti kulturális kapcsolatok bővítése. A. kulturális, ügyekkel foglal­kozó bizottság javaslata a többi között a következőket mondja; A népek, közötti kulturális kapcsolatok elsőrendű szerepet játszanak a béke megszilárdítá­sához és fenntartásához szüksé­ges kölcsönös megértés és biza­lom helyreállítása szempontjá­ból. Az értekezlet felszólítja a vi­lág minden kulturális szerveze­tét, kövessenek el minden tőlük telhetőt, hogy a kormányok ad­ják meg a kulturális kapcsola­tok fejlesztéséhez szükséges ked­vezményeket és engedéseket. Az értekezlet részvevői felhí­vással fordulnak a kutatókhoz és a pedagógusokhoz, hogy kutató és neveíőmunkájukat minden erejük és tehetségük latbaveté- sével annak érdekében folytas­sák, hogy erősítsék mindazokat a tényezőket, amelyek közelebb viszik egymáshoz az embereket: az emberszeretet saját népük és kultúrájuk, valamint minden nép és minden kultúra tisztele­tét és szeretetét. A kereskedelmi megkülön­böztetések ellen, a minden ország közötti kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztéséért. Az értekezlet gazdasági bizott­ságában elfogadott javaslat a többi között így hangzik: A hidegháború és a .nyomá­ban járó nemzetközi feszültség mesterséges korlátok létesítésé­re vezetett, amelyek a különböző gazdasági és társadalmi rendsze­rű országok között akadályozzák a normális kereskedelmi kap­csolatokat, gátolják a világke­reskedelem fejlődését és káro­san hatnak sok ország gazda­sági egyensúlyára. A nemzetközi feszültség eny­hülésének elősegítése táljá­ból az értekezlet a többi között ja­vasolja: Használjanak ki minden lehe­tőséget az országok közötti ke­reskedelmi kapcsolatok kiter­jesztésére az országok gazdasági és társadalmi rendszerére való tekintet nélkül. Szüntessenek meg minden megkülönböztető intézkedést és tilalmat, amelynek célja a kü­lönböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti nor­mális kereskedelmi kapcsolatok meggátlása. Az országok — gazdasági és társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül — tartsanak fenn egymással diplomáciai kapcsola­tot,. mert ez a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztése és a keres­kedelmi egyezmények megkö­tése szempontjából, alapvető fon­tosságú. Az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján minden ország között normális kereskedelmi kapcsolatok jöjjenek létre. Ez az elmaradott országok gazda­sági előrehaladásához is szüksé­ges. (MTI) Lengyel Népköztársaság A hits- és tejellátás megjavítása Lengyelország bizonyos vajda­ságaiban még mindig tapasztal­ható, hogy hús- és tojásbeadás nem megy elég ritmikusan es így a folyamatos ellátásban zök­kenők állnak be. Gdansk kör­nyékén például a közelmúltban nagy lemaradások voltak tapasz­talhatók, amelyek azonban a Nemzeti Tanács jó munkájának eredményeképpen ma már tel­jesen kiküszöbölődtek. Emiocin- ben is hasonló jelenség volt ta­pasztalható, amire a vajdasági tanács csak a negyedévi jelen­tésből szerzett tudomást. Azóta a jelentkező hibákat felszámol­ják és ,ma már itt is megnyug­tató a helyzet. A vajdasági ta­nácsok jó munkájának köszön­hető, hogy jelenleg az egész or­szág területén a hús- és tojás­beadásban nagy fejlődés tapasz­talható, ami azt eredményezte, hogy a termelők jórészének el­engedték a hátralévő beadási kötelezettség teljesítését. Fontos tényező a beszolgáltatási köte­lezettségek maradéktalan telje­sítésének ösztönzésére a politi­kai munka. A kulákokat rá kell bírni arra, hogy adósságaikat az állammal szemben hiánytalanul törlesszék, a dolgozó parasztsá­got pedig fel kell világosítani arról, hogy a mezőgazdasági termékek beszolgáltatása egye­nes arányban van az egész élet­színvonalának megjavításával. Lengyel plakátkiállítás Prágában A napokban lengyel plakát- kiállítás nyílt meg Prágában. A kiállítás bemutatja a felszabadult Lengyelország 10 évének leg­jobb művészi plakátjait. Két­száztizenöt politikái, színházi, film, és sportplakát szerepel a kiállításon, A csehszlovák mű­vészi körök és a sajtó nagy el­ismeréssel. nyilatkoztak a kiál­lítás anyagáról,. amely ideoló­giailag,- művészileg és technikai­lag egyaránt magas színvonalon áll. , , ■ y' t *' , ■ " Két hete sincs, hogy a koreai intervencióban az amerikaiak vezetésével részt vett 16 ország a genfi értekezleten végleg meg­hiúsította a koreai kérdés vitá­jának folytatását. A megegyezés ellenségei — különösen az óceán túlsó partján — örömujjongás­ban törtek ki, de boldogságuk nem tartott tovább néhány nap­nál. Jól iátszódott, hogy az indo­kínai konfliktus megoldására megvan a lehetőség, s hogy a két szembenálló fél álláspontjai fokozatosan közelednek egymás­hoz. Június 19-én soronkívül Kam­bodzsa és Laosz kérdését tűzték a zárt tárgyalás napirendjére, megszakítva a Vietnamról folyó vitát. És ezen a napon megegye­zés született. Megállapodtak ab­ban, hogy a harcoló felek kato­nai képviselői azonnal megbe­szélésre ülnek össze cs 21 napon belül benyújtják javaslataikat a konfliktus rendezésére. De a június 19-i dátum neve­zetes azért is, mert ezen a na­pon hozta nyilvánosságra íilen- des-France. az új francia mi­niszterelnök kormányának név­sorát. Miért keli felfigyelnünk erre az új kormányra, amely a második világháború utáni soro­zatos francia kormányválságok után már 22-ik kabinet? Azért, mert Mendes-France — noha burzsoá párt tagja s számos te­kintetben szembenáll a tömege­ket képviselő kommunista párt­tal — kormányának legfőbb programmjaként az indokínai béke megteremtését vallja. Már­pedig ez a programmpont a francia nép túlnyomó többségé­nek támogatását élvezi. Nem véletlen, hogy a Mendes-France kormány hatalomra kerülése ria­dalmat keltett Washingtonban, s hogy Bedell-Smith, a genfi érte­kezleten részvevő amerikai kül­döttség vezetője már 20-án sür­gősen Párizsba utazott, mert ta­nácskozni akart az új francia miniszterelnökkel. Pontosan nem tudjuk, miről folyt szó a meg­beszélésen, de kétségtelen, hogy az amerikai államtitkár nyomást akart gyakorolni az új francia kormányra. Hogy ez mennyire nem sikerült neki, világosan ki­tűnt két nappal később, amikor Mendes-France közölte; Svájcba utazik, hogy haladéktalanul tár-! gyaljon Csou En-lajjal az indo­kínai kérdésről. És 23-án a berni francia nagy- követség épületében találkozott a kínai és a francia kormány­fő. Megbeszélésről csak szűk­szavú közlemény látott napvilá­got, mégis feltétlenül biztató az a rövid nyilatkozat, amelyet Mendes-France tett a találko­zást követő sajtókonferencián- »Ez az őszinte és mindenre ki­terjedő megbeszélés — mondotta — azt a reményt kelti bennem, hogy a genfi értekezlet kedvező előrehaladást tehet majd.« Igen jogosan reménykedhe­tünk, mert ma már nemcsak a néptömegek, hanem több ország kormánya részéről is egyre ha­tározottabb a kívánság; véget kell vetni az indokínai konflik­tusnak. A békés rendezést szol­gálják majd azok a tárgyalásuk is, amelyek Nehru indiai minisz­terelnök és Csou En-laj között folynak India fővárosában. Itt nem egyszerűen két politikus ül a tárgyalóasztalnál, hanem egymilliárd ember. S hiába igyekszik az amerikai küldöttség a genfi értekezleten további aka­dályokat gördíteni az indokínai béke útjába, a békét követelő tömegek hangja. erősebbnek bi­zonyul. (MTI) Megyei lakótielyismereti pályáiéi A bácskiskunmegyei tanács itatási és népművelési osztálya Természet és Társadalomtu- imányi Ismeretterjesztő Tár­lat megyei szervezetének tá- ogatásával) csatlakozva a Nép- jzi Múzeum és a Népművé- eti Intézet által megrendezen- , 1954. évi országos néprajzi ■üjtőpályázathoz, új kormány- ogrammunk és a III. pártkon- esszus útmutatását követve ; iskolai és iskolánkívüli hon- giereti nevelés elősegítése, va- mint haladó hagyományaink ltárása céljából megyei lakó- üyismereti pályázatot irt ki, idagógusok (aktív és nyugdí- s), tanár- és tanítóképzős nö- mdékek számára. A pályázat két fokozatban ke- 1 lebonyolításra: alapfokozata Néprajzi Múzeum által kidol- izott lakóhelyismereti kérdőív szletes feldolgozása a megye ilamelyik helyiségében. FeJ- bb fokozata a kitöltött lakó- üyismereti kérdőív adataiból induló részletesebb gyűjtésen apuló lakóhelyismereti pálya­unka összeállítása. A legjobb tlyamunkák mindkét fokozat- in díjazásban részesülnek. A dyázat alapfokozatában a leg- bb lakóhelyisiTiereti kérdőívet dolgozónak járásonként égy- |y járási' első' díjat (300 Ft), íy-egy járási második díjat 30 Ft) és egy-egy járási har­madik díjat (100 Ft) biztosítunk. ' A pályázat felsőbb fokozatá­ban a legjobb pályamunkák szerzőit egy megyei első díj­ban (1000 Ft), egy megyei má­sodik díjban : (500 Ft) és egy megyei harmadik díjban (300 Ft) részesülnek. A pályamunkákat két pél­dányban a megyei tanács okta­tási osztályán Csikesz Ferenc szakfelügyelő elvtárs címére kérjük megküldeni. Beküldési batáridő: alapfo­kozat részére: 1954 szeptemberi., felsőbb fokozat részére: 1954 október 31. A lakóhelyismereti kérdőíve­ket és pályamunkákat a megyei tanács VB oktatási osztálya és népművelési osztálya és a Kecs­keméti Katona József Múzeum küldötteiből álló bírálóbizottság bírálja el. A lakóhelyismereti pályamunkák bírálóbizottságá­ban a Néprajzi Múzeum és a Népművészeti Intézet kiküldöt­tei is helyet foglalnak. A pályá­zat eredményhirdetését a megyei sajtó, valamint a Néprajzi Mú­zeum Adattárának Értesítője te­szi közzé. A pályamunkákon fel kell tün­tetni a gyűjtő nevét, pontos lak­címét, a gyűjtés helyét és ide­jét, valamint az- adatszolgáltatók személyi adatait.. Kórossy Artur, népművelési osztályvezető.. lltttiiiépijeiMciéleiióI

Next

/
Thumbnails
Contents