Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. június (9. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-27 / 151. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG Al MOPB/tCSKISKUNMCGYEI PÂRTBI20TTSA6ANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 151. SZÁM Ara 50 fillér 1954 JUNIUS 27. VASÄRNAF A MAI SZAMBAIN Nemzetközi szemle. — A június 30-i napfogyatkozásról. — Kántor Lajos nagyjelentőségű újítása. — Válasz az olvasók kérdésére. — A dunavecsei járás termelő­szövetkezeteinek fejlődése egy év távlatában. — A kis­kunfélegyházi vágóhídon. — Amire büszkék a szabad- szállási . Vörös Traktor termelőszövetkezet tagjai. — A kecskeméti színház szereplése a »Magyar Dráma Hetén«. V________________________________________--------------------------------------V A termelési bizottságok feladatai A kongresszus határozatainak megvalósítása nyomán Tapasztalatcsere a dávodi Szabadság tsz-ben Kint a határban már sárguló gabonatáblák kalászai hajladoz­nak a szélben. Az ósziárpa mar igen sok helyen érett a kaszára. Meg is kezdték már megyénk­ben több helyen az aratást. A meleg időjárás hatására a többi gabonafélék is rohamosan érnek. Fontos feladat áll tehát elöt- „ünk. Most kezdjük meg az or­szág következő esztendei kenye­rének betakarítását. Ebben a munkában sok segítséget tudnak adni a községi termelési bizott­ságok. A mezőgazdasági határozat végrehajtásában nagy szerepük van a termelési bizottságoknak. Az eddigi tapasztalatok során bebizonyosodott, hogy nagy szük­ség van ezekre a tevékeny, pa­raszti társadalmi szervekre. A tekintélyes, dolgos egyéni gaz­dákból, a tapasztalt termelőszö­vetkezeti tagokból, kiváló. agro- nómusokból és állatorvosokoól álló bizottságokra, szívesen hall­gatnak a dolgozó parasztok. A falusi pártszervezetek ' és tanácsok a termelési bizottsá­gok segítségével tudják elérni leginkább azt, hogy a mezőgaz­dasági határozat végrehajtása csakugyan egész dolgozó paraszt­ságunk, egész népünk ügye le­gyen. A termelési bizottságok feladata a mezőgazdasági terme­lés természetének megfelelően igen sokféle. A tapasztalt, gon­dos gazda,'szemével kell mérniök a helyi lehetőségeket és javas­latokat kell tenniök minden he­lyi erőforrás kiaknázására. Számos példa bizonyítja, hogy már eddig is milyen sokoldalú tevékenységet fejtettek ki a ter­melési bizottságok. Most, az aratás megkezdése idején pedig az a feladatuk, hogy segítsék a falu dolgozóit a termés szem- veszteségnélküli betakarításáért. Több helyen már tettek előké­születeket erre a termelési bi­zottságok. Kecelen a termelési bizottság már tavasszal feltérké­pezte a községet. Hat részre osz­tották a határt. Mindegyik kör­zetért egy-egy termelési bizott­sági tag vagy több tag a fele­lős. Elkészítette a bizottság a növényápolási, aratási és csép- lési kampánytervet. A bácsal­mási termelési bizottság nem­rég tartott értekezletet. Itt meg­beszélték az előttük álló, legfon­tosabb feladatokat. Megállapí­tották, hogy ezekben a napok­ban minden erőt mozgósítani kell a harmadik kapálások befe­jezésére, hogy az aratás, cséplés idejére ne torlódjon össze a munka. A növényápolásban ma­guk a termelési bizottságok tag­jai járnak az élen. A bizottság tagjai járják a határt és figye­lik a gabona érését, hogy min­denütt alkalmas időben kezdőd­jön a munka. Sót azt is elhatá­rozták, • hogy segítségét adnak azoknak a , paraszttársaiknak, «kik valamilyen oknál, fogva munkaerőhiánnyal küzdenek, — Például olyan családnál, ahol a fiú katona és így tovább. Kiskunhalason Vili József, 16 holdas középparaszt, a terme­lési bizottság tagja, jól mozgó­sította a bodoglári határrész dol­gozó parasztjait a növényápo­lásra. Három hold kukoricájá­nak harmadszori kapálását rövi­desen befejezi, a beadásban és adófizetésben is élenjár. Elhatá­rozta, hogy elsők között végez az aratással és csépléssel is. Ál­landóan járja a határt és fi­gyelmezteti dolgozó paraszttár­sait, hogy jól készüljenek fel a betakarítási munkákra. Kiskunmajsán a termelési bi­zottság tüzérséget szervezett. A községet körzetekre osztották fel és figyelik a gabonát, hogy mihelyt viaszérésben lesz, azon­nal figyelmeztessék paraszttár­saikat, hogy kezdjék meg az aratást. Fülöp Mihály, 6 holdas dolgozó paraszt, a termelési bi­zottság tagja, 1000 négyszögöl ősziárpatábláján megkezdte az aratást. Aratás után azonnal felszántotta a területet és nyári burgonyát vetett bele. Az ilyen példa serkentőleg hat a község dolgozó parasztjaira. Most, az aratás megkezdése idején különösen fontos, hogy a termelési bizottság és a tanács' között szoros együttműködés alakuljon ki. A termelési bizott­ságok, a tanács mellett működő társadalmi szervezetek, melyek feladata, hogy segítsék a dol­gozó parasztok jó kezdeménye­zéseit és javaslataikkal, bátor bírálataikkal előmozdítsák a község mezőgazdasági termelésé­nek fejlődését, fejlesszék minél' szélesebbkörű mozgalommá a mezőgazdaság fellendítéséért .fo­lyó harcot, amelynek igen fon­tos állomása most az idei ter­més betakarításának sikeres el­végzése. Éppen ezért a községi tanácsok kérjék a termelési bi­zottságok segítségét, javaslatait az egyes problémák megoldásá­ban, hallgassák meg a termelési bizottságok tagjainak egészséges elgondolásait. Ezzel elősegítik a kezdeményezéseket és a terme­lési bizottságok akkor valóban betöltik feladatukat. Sok a teendő most. A terme­lési bizottságok tagjainak, akik tapasztalt, helyi viszonyokat jó! ismerő dolgozó parasztok, min­den segítséget meg kell adni a szemveszteségnélküli aratáshoz. Az aratás után, közvetlen pedig saját példamutatásukkal mozgó­sítsanak a tarlóhántás és a má­sodvetés elvégzésére. A tapasz­talt gazdák könnyen meggyőzhe­tik., paraszttársaikat, hogy a má-. sodvetéssei mennyivel jövédel- mezőbbé válik a gazdálkodás. Van tehát bőven tennivaló a termelési bizottságok tagjainak Tőlük, ; az. ő segítségüktől is" függ az .'idei aratás sikere. ' A dávodi Szabadság tsz-ben tapasztalatcsere értekezletre gyűltek a nagy baracskai, her­cegszántói, csátaljai termelő- szövetkezetek elnökei. A dávodi táblákon bőven akad látnivaló. A 186 cm magas rozs 13—14 mázsás termést Ígér. Pa­taki János, a csátaljai Budai Nagy Antal és Gorjonáez István, a hercegszántói Felszabadulás elnöke egyöntetűen megállapít­ja: a dávodiak még rajtuk is túltettek. A rozs jó elövetemény után került a földbe. A tábla nyáron tarlóhántást kapott, utána mélyebb szántást, kultl- vátorozást és szeptembr 28-án már végeztek a vetéssel. Idén tavasszal pedig nem mulasztot­ták el a fejtrágyázást. A búza előveteménye ku­korica volt. Minőségi talajmun­kát végeztek az ősszel,, holdan­ként egy mázsa 20 kg szuper- foszfáttal növelték a talaj ter­möeréjét. Még az ■"---*i tervet k észítettek, a táblákat parcellák­ra osztották- s így kísérleteznek : melyik agrotechnikai eljárás a leghasznosabb. A tavasszal parcellák szerint egyszer, má­sutt ‘ kétszer, egy különálló parcellán pedig három részben végezték el a fejtrágyázást. Azt tapasztalták, hogy legjobb a kétszeri fejtrágyázás. Üzem­tervükben a várható búza­termést 9 mázsára becsülték, a valóságban pedig 16—17 mázsát takarítanak be. Igen hasznos dolgot láttak a növényápolási • bemutatón a szomszédos csoportok elnökei. A négyzetesen vetett kukoricatáb­lákat gép kapálja keresztben, hosszában. Külön megcsodáltak egy lóvontatta íejkapát, amely egyszerre három sort müvei meg. A szövetkezet elnöke, a nö­vénytermelési brigádvezető és a kovács készítették egy nap alatt régi fejkapák összeszerelésével. A vendégek megnézték a szövetkezet állatállományát is. Meggyőződhettek róla itt is, Az elmúlt 10 nap alatt a nö­vényápolási munkák meggyor­sultak. Baja város után a kis­kőrösi járásban is befejezéshez közeledik a kapásnövéhyek ara­tás előtti gyomtalanítása. Az aratás megyénk több te­rületén már megkezdődött. A ga­bonák hirtelen érése még foko­zottabban megköveteli, hogy az aratás általános megkezdése előtt kapásnövényeinket teljesen megszabadítsuk a gyomoktól. Ezen a téren a bajai és bácsal­mási járás területén van a leg­nagyobb lemaradás. Az elkövetkezendő pár nap alatt gépállomásainknak maxi­mális segítséget kell nyújtani a gyomtalanítás végrehajtásában. A gépi kapálás területén már eddig is jó munkát végzett a lajosmizsei és a mélykúti gép­állomás. Az ő példájukat kö­vessék a többi gépállomások is. Megengedhetetlen az, hogy még a mai napig is vannak gépállo­mások, mint például a kiskun- majsai, páhi — amelyek növény­hogy a dávodiak jól gazdálkod­nak. A tehenek fejési átlaga 8.5 liter, a tej zsírtartalma 3.8— 4.6. A szarvasmarhaállományt a szaporulatból frissítik s a jöve­delmezőség emelésére három szerződéses bikát nevelnek. A tapasztalatcserén megtár­gyalták a szövetkezeti elnökök az aratást, cséplést is. ápolási munkát még nem végez­tek. A növényápolási versenyben termelőszövetkezeteink járások és városok szerinti rangsora a megyei tanács legújabb értéke­lése szerint a következő: 1. Baja város, 2. kiskőrösi járás, 3. dunavecsei járás, 4. kecskeméti járás, 5. kalocsai járás, 6. kiskunhalasi járás, 7. kiskunfélesrházi járás. s. bajai járás. 9. kunszentmik- lósi járás, 10. bácsalmási já­rás, 11. Kecskemét város. A növényápolás együttes ér­tékelése szerint a járások kö­zött kialakult ranffscc -» alábbi* 1. Baja város, 2. kiskőrösi járás, 3. kecskeméti járás, 4. dunavecsei járás, 5. kun- szentmiklósi járás, 6. Kecs­kemét város, 7. kalocsai já­rás, 8. kiskunhalasi járás, 9. kiskunfélegyházi járás, 19. bácsalmási járás, 11. ba jai járás. BENE ANDRÁS, megyei agropropagandista Lőrincz László a tavalyi tapasztalatok felhasználásával készül az aratásra LŐRINCZ LÁSZLÓ a kiskunfélegyházi gép­állomás egyik legjobb kombájnosa. A sovány, nyurga és igen csendes fiatalember tavalyi, lelkiismeretes munkájával már megbecsülést, elismerést szerzett a kiskunfélegyházi Lenin ter­melőszövetkezetben nemcsak magának, hanem a gépi munkának: a kombájnnak is. Lőrincz László most ismét aratásra készül: kombájnját az idén vezeti másodszor a Lenin ha­talmas gabonatáblájának. Mert ha már bemu­tatjuk Lőrincz Lászlót, azt is el kell mondani róla, hogy nem olyan idős, mint amilyen jó szak­embere ő a kombájnnak. Mindössze másfél év­vel ezelőtt, 1952 őszén került a kombájniskolára: itt tanulta meg a kombájnaratás alapvető isme­reteit, itt sajátította cl mindannak a tudásnak jelentős részét, amely a legjobbak közé emelte. Természetesen nagyon sokat, felmérhetetlenül sokat számítanak a tavalyi tapasztalatok. Nem is tagadja, hogy ezek nélkül nagyobb izgalommal tekintene a kiindulás felé. — Tavaly ugyanis nem egyszer volt zökkenő a munkában — mondja visszaemlékezve. — Sok, előre nem látható akadály merült fel, melynek leküzdése drága órákat vélt igénybe. Hihetetle­nül hangzik, de az is előfordult, hogy a csoport elnöke, vagy brigádvezetöje meg sem jelölte a következő aratá-sra kerülő táblát. így ha az egyik helyen munkáni bcvéacztem. magamnak kellett újabb területet keresni, ahol már kombájn alá ■érett a búza. E? nemcsak időt, hanem üzemanya­got. is jócskán igénybe, vett.. / — Régi doing'ez már, nem. is nagyon érdemes ■há nytorgatni ’<—• mojwtta=később a fiatal kámbáj­nos, — mert az a fontos, hogy a tanulságot én is meg a csoport is leszűrtük belőle. Ma éppen ki akarok menni a csoportba, hogy az agronómus- sal együtt személyesen megbeszéljük a tennivaló­kat, és körülnézzünk, hol, mikor lehet megkez­deni az aratást. EZZEL FEJEZŐDIK majd be számára az ara­tásra való többhónapos, gondos előkészület. De amint később elmondotta, nemcsak a területtel volt néha fennakadás, hanem a géppel is. A magfelvonó készülék Evart AC 2397-es jelzésű lánca nem egy esetben okozott gondot Lőrincz Lászlónak, de a többieknek is. Mivel ez a lánc meglehetősen lágy anyagból készült, hamar elko­pott, megnyúlt, vagy elszakadt. Mégis ebből a szinte naponta szükséges kis alkatrészből olyan keveset kapott a gépállomás, hogy ez a munká­ban gyakorta okozott fennakadást. Azután el­mondta,: hogy voltak olyan hibák is, amelyek ugyan az ő gépén tavaly nem fordultak elő, de úgy gondolta, hogy ezeket sem árt megelőzni. Észrevette, hogy társainál többször előfordult, hogy. a járókerék tengelyhidak, mivel nagy rez­gésinek yanríák kitéve — eltörtek. Ezt a jövőben úgy igyekeznek megakadályozni, hogy erre az alkatrészre merevítő részt hegesztettek. Ezt az újítást Lőrincz László és a gépállomás va­lamennyi kombájnosa alkalmazta gépén... MOSTMAR minden rendben van a gépén, hétfőn útnak indul vele, hogy a nap bármelyik órájában, amikor arra szükség van, azonnal meg­kezdhesse az aratást a csoport 288 hold kombájn- aratásra váró gabonájában, MINDEN ÓRÁT KI KELL HASZNÁLNI a növényápolás befejezésére

Next

/
Thumbnails
Contents