Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-25 / 122. szám

Kommunista Pártja, s ennek bölcs politikája, amelyet Marx- Engels-Lenin-Sztálin tanítása hat át, egész munkánk vezérlő csil­laga. Az új helyzet' nyújtotta lehe­tőségek' felhasználásának, ame­lyeket a felszabadítás hozott, volt azonban egy elengedhetet­len, alapvető feltétele. Ëz a fel­tótéi: olyan politikai erő, olyan párt léte, amely tudja hová, milyen feladatok megoldására kell harcbavinnie a munkásosz­tályt, milyen szövetségeseket kelj megnyernie számára, amely pártnak világos elgondolása volt arról, hogy milyen úton milyen eszközökkel lehet kiv^etni a nemzetet az összeomlásból, olyan párt, amely ismerte a magyar valóságot, s egyben fel volt Vér­tezve azzal az elmélettel — a marxizmus-leninizmus győzhe­tetlen elméletével — amely al­kalmas volt arra, hogy ilyen tör­ténelmi kataklizmában a cselek­vés biztos iránytűje legyen. Olyan politikai erőre, olyan pártra volt szüksége népünk­nek, amely képes ;volt arra, hogy élére álljon a harcnak, pél­dát mutasson, s megszervezze á munkásosztály, a parasztság, a dolgozó tömegek harcát a nem­zeti felemelkedésért, az új, sza­bad, független Magyarországért, a lerombolt népgazdaság újjá­' II. Nemzeti Rátétek most elvtársak, a nemzetközi helyzet kérdéseire. A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa óta eltelt időben a nemzetközi helyzetet a kapita­lista világrendszer további gyen­gülése és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok további megerősödése jellemzi. Ennek a megerősödésnek ered­ményeképpen az elmúlt eszten­dők folyamán a béke és a demo­krácia tábora sikereket ért el a nemzetközi feszültség enyhíté­séért, a békéért, az új világhábo­rú elhárításáért vívott harcban. Az Amerikai Egyesült Álla­mok imperialistáinak az a tö­rekvése, hogy uralmukat ,,az egész világra kiterjesszék, hogy akaratukat ráerőszakolják a többi országokra, egyre na­gyobb akadályokba ütközik. Ezt tapasztalhatták az ameri­kai imperialisták Koreában. Az a tervük, hogy Korea elfoglalá­sával szilárdan megvessék lábu­kat az ázsiai kontinensen, s utána megkezdjék Ázsia népei­nek gyarmatosítását, kudarc-1 ba fulladt. A hős koreai nép és a ’kínai önkéntesek vissza tudták verni ezt az imperialista próbál­kozást, s példájukkal új erőt adtak a gyarmati és függőség­ben élő népek szabadságharcá­nak. A koreai háború az első ko­moly háborús vereség, melyet az Egyesült Államok fennállása óta elszenvedett. Ehhez a ku­darchoz járulnak Újabb nehézsé­gek, melyek az amerikai gaz­dasági életben jelentkeznek. A tőkés Országok tudják, hogy az amerikai gazdasági hanyatlás rájuk is kihat, hogy az amerikai tőkések igyekeznek a ' nehéz helyzetből az ő rovásukra ki­utat találni: ez növeli, az impe­rialista tábor belső ellentéteit, napvilágra hozza az Egyesült Államok és szövetségesei kö­zött folyó versengést, mely egy­más piacainak, gyarmatainak ei- hódításáért folyik. AZ egymással marakodó kapi­talista államok tömbjévé) szem­ben egyre nagyobb vonzóerőt gyakorol a gazdaságilag, politi­kailag, kulturálisan gyorsan wö- sődő, fejlődő szocialista világ példája, a Szovjetunió és a népi demokráciák .harmonikus, egymás megbecsülésén és köl­csönös segítésén alapuló viszo­nya. Ebben a helyzetben egyre nő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének s szi­lárd bástyájának jelentősége, befolyása, tekintélye. Nemcsak a szocializmust építő százmilliók, de az egész haladó emberisét benne látja biztonságának, jobb jövőjének zálogát. A béke min­den híve. a földkerekség min­den becsületes embere. - (hálás szeretettel és bizakodással támo­gatja a Szovjetunió harcát a (Folytatás az 1. oldalról.) építéséért,. az emberibb életért, a szocializműsért. 'A magyar nép szerencséjére volt ilyen politikai erő, ilyen, a harcok tüzében kikovácsolódott, megedződött párc Magyarorszá­gon: a Magyar Kommunista Párt. (Hosszantartó taps.) A munkásosztály egyesülése után ez a párt a Magyar Dolgozók Pártja lett! Ez a párt vezette a dolgozó nép harcát a felszabadu­lás előtt, biztosította és biztosít­ja az ország felszabadulása óta annak a történelmi, mélyreható, a magyar nép sorsát formáló át­alakulásnak megvalósulásé':, amely új Magyarországot hozott létre, újjáalakította és újjáala­kítja nemzetünket. Ez a párt, a mi egységes pár­tunk, a legutóbbi évtized sors­döntő, történelemformáló har­caiban nemcsak azt bizonyította be, hogy számára nem létezik más érdek, mint a nép szolgá­lata, hanem azt is, hogy alapjá­ban elsajátította a zseniális le­nini-sztálini stratégia és taktika művészetét és képes ezt eredmé­nyesen alkalmazni az osztáiy- harc, a forradalom, a szocializ­mus építésének bonyolult Viszo­nyai közepette. Dicsőség a magyar munkás- osztály, a magyar nép pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának! (Lelkes taps. A küldöttek feláll­va tapsolnak, felkiáltások: Éljen a párt!) ősi helyset békéért és örömmel, rokonszenv- vel üdvözli minden új sikerét minden eredményét, melyből új erőt, új. kitartást merit. S a kö­szönet, a hála őszinte érzése olyan mértékben fokozódik, ahogy újabb és újabb milliók győződ­nek meg a Szovjetunió világ- történelmi jelentőségű harcáhak helyességéről, s igazságáról. Egyre többen értik meg, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha s erői szakadatlanul nö­vekednek. (Taps.). A Szovjetunió növekvő erejé­nek tudatában minden külpoliti­kai erőfeszítését arra Irányítja, hogy . megakadályozza az újabb háborút, minden tette azt a célt szolgálja, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, hogÿ az Összes népeket a béke, és barát­ság, politikája hassa át. A szov­jet kormány ismételten kinyilat­koztatta, hogy nincs olyan vitás nemzetközi kérdés, melyet ne le­hetne békés útón megoldani, A szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy kiszéle­sítse gazdásági, kereskedelmi, kulturális kapcsolatait a külföl­di Országokkal, íigyelembevéve a kölcsönös érdekeket, hogy ez­zel is elősegítse a kölcsönös, megértés és a béke szellemét. A békéért küzdő emberek száz­milliói a Szovjetunióban látják szerte a világon azt az erőt, mely köré szorosan felzárkózva ellen tudnak állni a háborús gyujtogatóknak. A Szovjetunióval vállvetve egymást kölcsönösen segitve és támogatva testvéri egységben küzdenek a békéért Európában és Ázsiában a népi demokráciák országai, köztük a hatalmas erővé vált Kínai Népköztársa­ság. A kínai dolgozó nép a felszabadulás óta eltelt öt eszten­dő folyamán nemcsak a polgár- háború sebéit gyógyította be, de a kommunista párt vezetésé­vel rátért' a szocialista építés útjára. A lengyel, a román, a csehszlovák, bolgár, albán népi demokratiküs országok, a Né­met . Demokratikus Köztársaság egészségesen, erőteljesén fejlőd­nek, évről-évre nő gazdasági erejük. A Koreai Népköztársa­ság dolgozó "fiepe, miután a kínai önkéntesékkel együtt hősi har­cokban visszaverte a/, ameri­kai agresszorok támadásait, a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok önzetlen ba­ráti segítségével gyorsan ta­karítja él a háború romjait. A népi demokratikus országok gazdasági és politikai megerősö­dése fontos béke.téhyező Is. Min­denki megérti, hogy ha a Szov­jetunió egyedül, szocialista szövetségesek nélkül győzelme- sen verte vissza az imperialisták m'lndeh támadását, akkor ma, rútkor szövetséges, baráti népi demokráciák- veszik körül.' még erősebb, még legyőzhetetlenebb. E népi demokráciák viszonya felszabadítójukhoz, a nagy Szov­jetunióhoz egyre szorosabb, egy­re bensőségesebb. Ez a testvéri barátság nemcsak hatalmas erő­forrása a demokratikus tábor­nak, de a nemzetközi béke egyik legfontosabb támasza és bizto­sítéka. A Szovjetunió és a béketábor erősödésének céltudatos harcá­nak eredményeképpen a hideg­háború hosszú esztendei után először érezhető a nemzetközi légkör valamelyes enyhülése. Hozzájárul ehhez a viszonyla­gos enyhüléshez az a tény, hogy a Szovjetunió is, tudósai munká­jának eredményeként rendelke­zik atom- és hidrogénbombával, ami végetvetett az atomzsarolás­nak és megnehezíti »az erő po­litikáját«, melyet az amerikai imperialisták űznek. Ugyanak­kor azonban a nemzetközi légkör javulásának legkisebb megnyil­vánulására az amerikai agresszi­vitás fokozódása a válasz. Bátran el lehét mondani, hogy hatalmas új erő jelentkezett a világpolitika porondján: a népek békeakarata, korunk százmillió- : kát mozgató, ellenállhatatlan mozgalma. Mint Malenkov elvtárs mondotta, a legutóbbi évek legfontosabb eseménye, ko­runk jellegzetessége, hogy a béke és a népek biztonsága Védelmé­nek ügyét különböző társadalmi csoportokhoz tartozó, különböző politikai nézetű és vallású embe­rek milliói veszik kezükbe. A népek növekvő békeakara­tának egyik legjelentősebb ered­ménye, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország hosszas vonakodás után kénytelenek voltak tárgya­lásokat kezdeni a Szovjetunióval a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására. A béke nagy ügyének erősö­dését jellemzi a genfi konferen­cia, melyen, mint az öt nagyha­talom egyike, resztvesz a Kínai Népköztársaság is. A konferen­cián kezdettől fogva két vonal jelentkezett. Az egyik az ame­rikai, mely nein akar számot- vetni azokkal a történelmi ese­ményekkel, melyek megváltoz­tatták Ázsia erőviszonyait, és mindenáron fenn akarja tartani az imperialista gyarmatosítást. A Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy minden népnek joga van nem­zeti függetlehségére és arra, hogy maga döntsön sorsa felett. Az amerikai imperialisták sü­ketek és vakok a változásokkal szemben, melyek Ázsiában le­folynak, nem Vonták le a tanul­ságokat Korea és Vietnam né­peinek hősi szabadságharcaiból. Az Egyesült Államok ■ kormánya -nem ismeri el« a Kínai Nép­köztársaságot, egyszerűen nem akar tudomást Véhni 'erről a ha­talmas országról, mely egyre nö­vekvő tényező a béke megőrzé­sében, és az elnyomott népek szabadságharcában. Az amerikai imperialisták szemethúnyfiak az olyah tények előtt; mint a má­sik hatalmas ázsiai ország, India megjelenése a világpolitika po­rondján, Indonézia és Burma fellépése a gyarmati politika él­lén. Ilyen viszonyok között eddig nem járt eredménnyel az ame­rikai imperialistáknak az a gör­csös igyekezete, hogy kiszélesít­sék a vietnami háborút. ■ A háborús , katartdorpólitika helytelensége, irreális volta kezd felderengeni az . amerikai politi­kusok egy részének agyában ÍS, de különösen magában az ame­rikai népben. A londoni Times nem téved, mikor ez év május ló-i vezércikkében megállapítja; »Az amerikai közvélemény a hidegháború dacára... szilárdan békeszerető... az amerikai nép szenvedélye továbbra is a béke marad,« Az amerikai imperialisták a béke és a haladás erőinek elő­nyomulására kétségkívül a há­borús hisztéria újabb felszításá­val, a javuló nemzetközi légkör újabb megmérgezésévei igyekez­nek válaszolni. A ; béke híveinek ezért sza­kadatlanul éberen kell őrköd• niök, résen kell 'lenniük, hogy minden téren idejekorán szembe szánjanak az imperia­lista agresszióval, hogy visz- szaszorítsák s a háborús terveik elodázására kényszerítsék, A ml népühk, saját jól felfo­gott éltlekében és a béketábor hű tagjaként, szilárdan követi a béke külpolitikáját, meft ez fe­lel meg minden tekintetben lét­érdekeinek. JöVő fejlődésünk legfőbb biztosítéka a békê, s ezért mindent meg kell ten­nünk, hogy a magyar népi de­mokrácia külpolitikája is hoz­zájáruljon a béke megszilárdítá­sához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés kiszélesítéséhez. Országunk külpolitikája arra Irá­nyul, hogy minden más ofszág- gal az egyenjogúság és a kölcsö­nös érdekek tiszteletbentártása alapján együttműködjön. A magyar népi demokrácia külpolitikáját is az az elv ve­zérli, hogy nincs jelenleg olyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani az érdekelt országok közös megegyezése alapján. A magyar népi demokráeia kor­mánya ennek a szellemnek meg­felelően arra törekszik, hogy a nemzetközi feszültség enyhíté­sére normális kapcsolatokat épít­sen ki más országokkal, tekintet nélkül arra, hogy az illető orszá­gokban milyen politikai rendszet van uralmon. Egész külpolitikánk alapja a Szovjetunióval és a béketábor­hoz tartozó többi országgal való szilárd barátság. A Szovjetunió­val és a többi baráti országok­kal való együttműködés további elmélyítése, az ezekkel az or­szágokkal létrejött politikai, gazdasági és kulturális megálla­podások minél teljesebb meg­valósítása és továbbfejlesztése külpolitikánk alapvető feladata. A magyar nép történelmi ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a béke biztosításának a mi nem­zetünk fejlődése szempontjából különös jelentősége van. De hazánk történelmi tapasz­talatai nemcsak a béke előnyeit bizonyítják, hanpm azt is, hogy a magyar nép békés fejlődését csak akkor és csak úgy tudta biztosítani, ha elszántan sorom­póba szállt békéje és független­sége véde! mère a haladó nem­zetközi erők oldalán. A szocia­lizmus építésének feltételeit ma is csak úgy tudjuk biztosítani, ha cselekvőén kivesszük részün­ket a béke és a háború erői közötti világméretekben folyó nagy mérkőzésből, ha a béketa- bor soraiban, a felszabadító Szovjetunió oldalán, mint füg­getlen Ország saját aktív külpo­litikával járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés minél szélesebb körű megvalósí­tásához. Ez az egyetlen, lehetsé­ges, valóban nemzeti külpolitika. (Taps.) A magyar nép érdekei, a béke [ megvédése mindenekelőtt azt * Pártunk II. kongresszusa óta népgazdaságunk erőteljesen to­vábbfejlődött. Különösen gyors ütemben emelkedett az iparí ter­melés és özén beiül méginkább a nehézipar, illetve a termelő- eszközöket előállító ipar terme­lése. IPAR A párt II. kongresszusa óta eltelt három év alatt — aZ 1951 —1953-as években — ipari ter­melésünk 73 százalékkal emel­kedett. Az ipari termelés érté­kének emelkedése a három év leforgása alatt 37 milliárd forint volt. Ez az összeg — azonos ára­kon számítva ' — 22 és fél szá­zalékkal nagyobb, mint amek­kora volt az egész magyarorszá­gi ipari termelés értéke i938-ban. Nehéziparunk termelése a má­sodik kongresszu» óta eltelt há­rom év alatt — tehát ugyancsak 1951—53-ban 118.3 százalékka1, könnyűiparunk 40.7 százalékkal, élelmiszeriparunké pedig 03.2 százalékkal emelkedett. Ugyan­ezen idő alatt a munka terme­lékenysége gyáriparunkban £7 százalékkal nőtt meg. (Egy mun­kásra eső termelési érték, vál­tozatlan' áron.) A termelés ön­követelfk meg, hogy me támad-* jón fel a német militarizmus a német imperializmus. Ezért a‘ magyar nép a legnagyobb he­lyesléssel és rokonszénvvel kí­sérte a Szovjetunió minden lé­pését, melyet a némát és a a osztrák kérdés békés, demokra­tikus megoldása érdekében tett# Országunk minden módon erősí­tette és szorosabbra vonta kap­csolatait a Német Demokratikus Köztársasággal, melynek létre­jöttét sokát ígérő történelmi fr.ru dulatnak tekintette az égésá nemet nép és örömmel üdvözö,- te a Szovjetunió elhatározását, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal, mint szuverén) állammal rendezi kapcsolatait. . A Magyar Népköztársaság kormánya ezért szükségesnek tartotta, hogy külön nyilatkozat­ban szögezze le, hogy helyesli és támogatja azt a javaslatot, me­lyet a Szovjetunió küldöttsége az »összeurópai kollektív bizton­sági szerződés« megkötésére a berlini értekezleten tett. A mi országunk, amelynek számára az Egyesült Államok és más nyugati országok, a oéke- szerződés éllenére, mindmáig nem tették lehetővé, hogy at Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben fésztvegyen és álláspontjait ott kifejthesse, aktív részese akar lenni a nemzetközi feszült­ség enyhítésére és a tartós béka biztosítására irányuló erőfeszí­téseknek. Ezért minden erőnk­kel támogatjuk a Szovjetunió­nak a berlini értekezleten az európai kollektív biztonsági szer­ződés létrehozása tárgyában elő­terjesztett javaslatát, mely a Magyar Népköztársaság számára is lehetővé tenné, hogy vala­mennyi -— nagy.és kis — euró­pai állammal együtt, mint egyen­rangú fél, aktívan résztvegyer» a nemzetközi együttműködés fo­kozott kiépítésében. A magyar nép helyesli a Szovjetunió ja­vaslatát, mely reális biztosítéko­kat teremt a német militarizmus újjászületésével és bármilyen újabb agressziós kísérletével szemben Európában. A magyar népi demokrácia külpolitikája teljés erővel támo­gat minden olyan tervet, mely az egységes, demokratikus, béke- szerető Németország megterem­tését célozza, mert ebben látja az európai béke legbiztosabb zálogát. Végül a magyar nép szükségesnek tartja, hogy orszá­gát felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, — ami­re a békeszerződés aláírásakor a nyugati nagyhatalmak is köte­lezték magukat , hogy ott is hallathassa szavát a béke bizto­sítása, a nemzetközi feszültség enyhítése. a tömegpusztító fegyverek eltiltása érdekében. NépkOztársasdguk külpolitiká­ja a béke és a nemzetek közötti megértés politikája, s mindent I megteszünk, ami erőnkből telik, I hogy e politika győzelmét bizto­sítsuk. költsége viszont csak 8 száza­lékkal csökkent. Hasonló a kép, ha népgazdasá­gunk fejlődését nem a II. kon­gresszus óta eltelt három eszten­dő alatt, hanem a hároméves tervidőszakot követő Ötéves ter­vünk időszakában vizsgáljuk. Ismeretes, hogy az ötéves nép- gazdasági tervünk megvalósítá­sát 1950-ben kezdtük el és az idén fejezzük be. Gyáriparunk termelése hároméves tervünk befejezésekor, ötéves népgazda­sági tervünk elindításakor már 37.5 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. Noha ez év vé­géig még több, mint hat hónap van hátra, hozzávetőlegesen már meg lehet állapítani, hogy a legfontosabb ipari termékek ter­melése miként alakult a2 első Ötéves tervidőszakban. Így a széntermelés az 1949. évi 11.81 millió tonnáról 1954-re 22.65 millió tonnára, a villamösener- gía termelésé megfelelően 2520 millió kilowattóráról 5100 millió kilowattórára, a nyersvas ter­melése 398.000 tonnáról 801.000 tonnára, az acéltermelés 860.000 tonnáról 1,678.000 tonnára, a (Folytatás a.3. oldalon.) 111. A magyar népgazdaság fejlődést’

Next

/
Thumbnails
Contents