Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-16 / 115. szám

Válasz Farkas Pál elvtárs„Ki lehet a párt tagja?" című hozzászólására Vita a magyar nyelv védelméről I». Egy helyesírási verseny tapasztalatai A szervezeti szabályzat terve­zetében javasolja, hogy a követ­kező mondatot vegyék be: »A ■párt tagja az lehet, aki elméleti­leg állandóan képezi magát.« Ezzel a javaslattal nem értek egyet, először azért, mert a jelen­legi szervezeti szabályzat Ili. pontjának b) bekezdése kimond­ja, hogy a párttag kötelessége »szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátí­tania marxizmus-leninizmus ta­nításait.« Az új szervezeti szabályzat- tervezet a párttag kötelességeit kimondja és jogait tárgyaló 3. pont f) bekezdése alatt leszöge­zi, hogy: »szakadatlanul fcjlesz- sze politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, sajtátítsa el Csokonyavisontán súlyos ba­jok vannak a begyűjtés nyilván­tartása körül. Ezek a hibák nemcsak hanyag munka, figyel­metlenség következményei. Ja­nuárban a községi tanács nyil­vántartója töltötte ki a beadási lapekat s munkáját a VB-titkár: Horacsek András irányitotta. Nézzük hát Horacsek szemé­lyét. Ki is ez az ember tulajdon­képpen? Szikártermetű, térdnad- rágos férfi — sokszor alig lát­szik ki az íróasztalán tornyosuló vaskos papírkötegek mögül. 1945. ben vetődött erre a vidékre a messzi Erdélyből. — Néhány év­vel ezelőtt Csokonyavisontán te­lepedett meg s azóta itt tanács- titkár. Múltját, régebbi életét a Községben senki sem ismeri — mindössze annyit tudnak róla, nogy Nagybányán illatszerkeres- xedelemmel foglalkozott, majd a felszabadulás után a környező falvakban működött, mint »köz- igazgatási szakember«. No meg azt, hogy tavaly júliusban a falu kulákjai nagy nekibuzdu­lással »leendő« jegyzővé válasz­tották. A kulákok tehát oiyany- nyira megbíznak Horacsekben, hogy ő lenne a jegyzőjük az ál­taluk óhajtott »kulákparadi- csomban«. Ez mindenesetre sokat mond, de még többet bizonyítanak a tanácstitkár cselekedetei. Nemrégiben a tanács végre­hajtó bizottsága elhatározta, hogy elszámoltatja a hátralékos kulákokat s néhány dolgozó pa­rasztot is, akik kötelességüket hosszú idő óta elhanyagolták. A listát összeállították és a titkár a VB-ülés elé terjesztette. Ed­dig nem is volna semmi baj, ha­nem a »véletlen« csodálatos já­tékaként másnap csak a dolgozó parasztok névsora került a be­gyűjtők kezébe, mert Horacsek — mint ő maga mondotta — a kulákok listáját az íróasztal fiókjában »felejtette«. Az tör­tént tehát, hogy néhány köteles­ségét elmulasztó dolgozó parasz­tot elszámoltattak s ez nagyon helyes, de annál felháboritóbb, hogy a kulákok »jó emberük« mesterkedése révén markukba nevethettek. A tanácstitkár segédletével sikkadt el januárban a nyilván­tartási lapokról a kulákok hátra­léka. Erre az évre pedig a tör­vényesnél kevesebb kötelezettsé­get írtak elő Csokonyavisontán a kulákok számára. így erősödött az atyafi ságos kapcsolat a kuiá- kok és a »jegyzőjelölt« tanács- titkár között. Sok szál fűzi Ho­racsek Andrást a falu kukkjai­hoz: Jellemző példa erre az is, hogy á szomszédban lakó egyik kulákasszony szokta etetni a tanácstitkárék állatait. S arról is sokat beszélnek a faluban, hogy Horacsekék esténként hol az egyik, hol a másik kuláknái vendégeskednek. A község kulákjai tehát nye­regben érzik magukat, mindent megtesznek, hogy zavarják a falu életét, befolyásuk alá ke­rítsék a becsületes dolgozó pa­rasztokat. Nyiltan és arcátlanul hátráltatják a beadás teljesíté­sét. Gyalus István dolgozó pa­raszt elmondta, hogy szinte meg­a marxizmus-leninizmus tanítá­sait.« A jelenlegi szervezeti szabály­zat és a tervezet között ebben a kérdésben azt látom nagy kü­lönbségnek, hogy míg a fennálló szervezeti szabályzat úgy hatá­rozza meg a párttag kötelességei között a marxizmus-leninizmus tanítását, igyekezzék elsajátí­tani, addig a tervezet kimondja, hogy kötelessége elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanítá­sait, sőt a politikai tudás mel­lett kötelezően előírja a szakmai tudás fejlesztését, ami a szocia­lizmus építésének új szakaszá­ban döntő jelentőségű és ebben a tervezetben ki van emelve a párttag ideológiai képzésének fontossága. Másodszor. Az elvtárs javaslata a tagjelölt­szégyenítették, amikor a tojást és a baromfit a begyűjtőhöz vitte. Útközben több kulák ds megszólította: »Minek adod be azt a tojást, nézz meg engem, én még semmit sem adtam be.« S ezekre a szemtelen szavakra sokszor nem kapnak meitó vá­laszt. Mondjuk meg őszintén: a kulákok »tanácsára« sok dolgo­zó paraszt is halogatja a be­adás teljesítését. S éppen ez a céljuk Horaese- kéknak, a falu kulákjainak. Se­gít ebben a tanácstitkár mellett dolgozó két testvér: Kalmár Éva és Kalmár Erzsébet. A ku­lák Kálmán István rokona a két Kalmár-lánynak. így aztán, amikor az ő beadási lapját állí­tották ki, még inkáb sutba dob­ták a törvényeket: neki egyma­gának 90 kilóval kevesebo hús­beadást állapítottak meg, mint amennyit kellett volna. Fele­désbe ment Kálmán tavalyi 257 kiló tojásbeadási hátraléka is. Kálmán István nemrégiben jár- iatlevelet kért egy sertés eladá­sához. Bár még most .s adós tavalyról 168 küónyi sertésbe­adással — több, mint 15 ezer forint adóval is tartozik — mégis megkapta a passzust és a sertést eladta. Csokonyavisontán újabban nagy divat az állatok »kivándor­lása«. Az idei áliatszámlálás — március elseje óta — mintegy 70 darab hatvan kilón felüli sertés egyszerűen eltűnt a köz­ségből. Egy részük »szabályos« járlatlevéllel, más részük anél­kül, A falu kulákjai zavartalanul együttműködnek a szomszédos Lábod községbeli rokonaikkal, ismerőseikkel. Eladás... vásár­lás... majd ismét eladás, rövid idő alatt sok gazdát cserél — egy-egy borjú, vagy sertés — s a vágásra alkalmas állatok cso- konyavisontáról elvándorolnak a lábodi rokonokhoz, majd onnan felvétel kérdésében olyan magas követelményeket állít az egy­szerű dolgozó elé, s főleg a szo­cialista szektorok paraszti dol- gozió elé, ami gátolná az egész­séges pártépitést, és ellentétbe kerülne a KV 1953. évi határo­zatával, miszerint a tsz-ben példamutató, becsületes dolgo­zókat tagjelöltség nélkül, köz­vetlenül taggá vehetünk fel, po­litikai előképzettség nélkül. Véleményem szerint a módosí­tott szervezeti szabályzat terve­zete a párttagok kötelessége és jogai között világosan és érthe­tően meghatározta az ideológiai képzés fontosságát, ezért az ere­deti szöveget módosítás nélkül elfogadom, egyetértek vele. Katz József né, Baja városi pártbizottság. ki tudja hová. A községben el­burjánzott a feketevágás. Ápri­lis 30-án például a községi föld­művesszövetkezet levágott há­rom darab marhát és két ser­tést. Vágási engedélye még má­jus 5-én sem volt — illetve, ahogy az ügyvezető mondotta: szóbeli engedélyt kaptak Hora­csek Andrástól. De hát aki a törvényeket ismeri, az jól tudja, hogy vágási engedélyt csak írás­ban és csakis indokolt esetben szabad kiadni. Végeredményben az történt, hogy a földműves­szövetkezet — amelynek éppen őrködnie kellene a törvényesség betartása felett — a tanácstitkár tudtával feketén vágott. Felháborító esetek ezek. Azt bizonyítják, hogy a kulákok és spekulánsok támadást indítottak a falu igazi érdekei ellen, szinte napról-napra megkárosítják a dolgozó parasztokat, az egész országot. Mit szólnak mindehhez a köz­ség becsületes dolgozó paraszt­jai? Varga Jánosné, Bók Imre, Gáspár József, mind ezt mond­ják: — tudjuk teljesíteni a be­adást, de amíg ilyen titkár dol­gozik a tanácsnál és ott lesz a Két Kalmár-lány is, addig nem lesz rend a mi falunkban. — Nincs rend — így mondják a dolgozó parasztok s arra gon­dolnak, hogy bizony jelenleg sokszor nem az ő szándékuk, akaratuk érvényesül Csokonya­visontán, hanem a kulákoké. Jogosan kérdezhetjük: hogyan történhetett mindez, miért nem jut el a becsületes dolgozó pa­rasztok szava a pártszervezethez, a járás vezetőihez? Hiszen ebben a faluban több, mint száz párt­tag él és dolgozik. Gépállomás, termelőszövetkezet van, s szinte naponta ott jár a megyei vagy a járási pártbizottság, a tanács és a begyűjtési hivatali egy-egy munkatársa. (MTI) A Népújságban indult vitához szeretném én is saját tapászta- lataimat elmondani. Nagy örömmel hallottam, hogy isagy Imre eivtárs beszédé­ben az általános iskola legfon­tosabb feladatául a helyesírás tanítását jelölte meg. — Legfon­tosabb követelmény — mondot­ta, — hogy mire az általános is­kolából kikerülnek a tanulók, helyesen írjanak magyarul. — A MDF Központi Vezetőségének határozata is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Kimondja a határo­zat: »Az eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítani a nyelvtan és helyesírás tanítására.« Mennyit harcoltam én ugyanezért a cé­lért! Munkámban sokszor elke­serített a legtöbb kartárs részé­ről tapasztalt közöny, nemtörő­dömség, olykor a munkám hát­ráltatása, a javító szándékú, épí­tő kritikának önelégültségük, vagy kényelemszeretetük miatt sérelmes gáncsoskodásnak való feltüntetése. Most vita ihatatlan­ná vált a tény: igenis, nem ta­nítjuk meg helyesen írni a ta­nulókat az általános iskolában. Ennek volt szomorú tükörképe ->Anyanyelvűnk az iskolában« c. folyóirat 1953. decemberi számá­ban közölt »Helyesírás felmérése a gimnázium I. osztályában« c. cikk. Berettyóújfalu gimnáziu­mának három I. osztályában vég­zett tollbamondás alapján a gimnáziumi tanulók helyesírási készségét mutatta be Borsányi József tanár. A téli szünetben olvastam ezt a cikket. Azonnal Három szó: dolgozz, jobb­ra, képességűek leírásában ér­tek el gyengébb eredményt az ált. isk. VII. osztályos tanulói a gimnáziumi tanulókénál. Akkor ezeket nagyon megjegyezték s azóta ezek leírásában sincs kü­lönösebb baj. Hosszú és fáradságos út ve­zetett idáig. Hosszú, mert hiszen már IV. osztályos koruk óta ve­zetem ezeket a tanulókat. És fáradságos, mert sokféle eljárást kellett kitalálnom, s mert renge­teg, következetes munka kellett hozzá, amelybe nem szabad bele­fáradni, nem szabad megunni. Első harcom a szülőkkel kel­lett megvívnom, amikor IV. osz­tályos korukban, az új tanítónál szokatlan volt o sok önálló házi- feladat. Mindig valamelyik óra anyagáról kellett rövid, néhány- mondatos fogalmazványt készí­teni, olykor aktuális esemény­ről, élményről beszámolni. Az iskolában is minden órán írat­tam a tanulókkal, (Vázlatot, a megoldott számtan példára a fe­leletet, stb.) A házi füzeteket he­tenként rendszeresen beszedtem, gondosan jaxntottam, osztályoz­tam. IV. osztályban ú. n. »he­lyesírási szakkörire hívtam őket hetenként egyszer, ahol minden héten más és más típus­hiba került sorra, (Pl. igekötök, -ság-ség képzős szavak, stb.) V. osztálytól kezdve minden nyelv­tan órán a póldamondatokat a leggyengébb tanulókkal iratom fel. így egy sem meri lemásolni c j tábláról, mind önálló munkj; kényszerül. S csak annak vet.. ■ az a gondolatom támadt, hogy az én VII. osztályos tanulóimmal elvégzem ugyanezt a helyesírási felmérést. Alig vártam, hogy a szünetnek vége legyen. Rögtön az első órán lediktáltam a kö­zölt szöveget. (Tehát szünet után, amikor még a tanulók nincsenek benne a rendes munkában.) A szöveg a következő: — Az öntudatos diák munka* készsége sohasem száll alább, Becsületesen el szokta végezni munkáját. A lusta diák tudatlan­ná válik. Ez az utóbbi minél beljebb kerül a munka tömegé•* be, annál kevésbbé tud eredmé­nyesen dolgozni. Hiába szólnak rá, hogy dolgozz többet. Ilyen­kor száját lebiggyeszti és hall­gat. Ha szabadidő van, eszeve­szetten cikázik az udvaron. Az öntudatos diák bátran szeme közé néz a nehézségeknek. A DISZ-munkában a vezetöszere- pet játssza, versenyeken díjat nyer. Elégedettség, meggondolt- ság tükröződik arcán. Nincsenek jobbra-balra tartozásai. Súlyt helyez a becsületességre, s le­sújt a csalókra. A kisebb ké- pességüeknek segít. Az eredmény számokban kife­jezve a következő volt: A közölt 19 nehéz helyesírásit szó alapján hibaátlag osztályon­ként: gimn. I. a.: 7.7 — 1. b.: 8.2 — I. c.: 5.1 — ált: isk. VII. b.: 3.4. (Továbbtanulás szem­pontjából számításba nem jöhe­tő elégtelen és elégséges tanulók nélkül: 2.9.) értelme. A készen kapott helyes­írási dolgokat nem jegyzik meg a tanulók. Javításkor minden szó helyes leírását nyelvtani ma­gyarázattal támasztjuk alá. Így válik tudatossá helyesírásunk. Ez a magyarázata annak, hogy egy- egy szó leírásakor szüleikkel, nagyobb testvérükkel is vitába mernek szállni. — A nehéz he­lyesírásé szavakat állandóan gyüjtetem. A dolgozatban elő­forduló hibásan írt szavakat, típushibákat mondatba foglalta­tom. De legjobban fokozta az eredményt, a helyesírási verseny. E legutóbbi, folyóiraton keresz­tül rendezett helyesírási verseny valósággal lázba hozta őket. A legfontosabb megszerettetni a tanulókkal a nyelvtant és a helyesírást, mert enélkül ered­ményt nem várhatunk. Hogy mennyire szeretik tanítványaim ezeket, bizonyítja az, hogy ha txidomást szereznek valamelyik kartárs hiányzásáról, könyörög­nek, hogy nyelvtan óra legyen, írjunk és elemezzünk. Itt is lát­hatjuk, hogy a kedvvel végzett munka sokkal eredményesebbt Végül vegyük hozzá ehhez a helyesírási versenyhez azt, hogy ezek a tanulók még másfél évet fognak tölteni az általános is­kolában. Vili. osztályos koruk­ban, évvége felé újra fel fogom mérni a helyesírási készségüket, hasonló nehéz szövegen. Remé­lem, hogy nem fogok várako­zásomban csalatkozni. VARGA LÁSZLÓNÉ igazgatóhelyettes, Kiskunhalas, BELFÖLDI HÍREK A nyár — a nagy szünidő any- nyi más szórakozása mellett — nagy élményt ígér az úttörőknek: a táborozást. Az idei nyáron 26 központi táborban, 16 napos időközökben 14.600 gyermek üdül. Az ország üzemei saját költségükön 17.000 gyermeket helyeznek el úttörő­táborokban. Néhány megye — Heves, Borsod és Hajdú — az iskola és a szülői munkaközös­ség segítségével önállóan üdül­ted úttörőit. A megyei DISZ-bi- zottságok városban és falun vasárnaponként az otthonmaradr úttörők részére sport- és kultúr­műsorral egybekötött találkozó­kat rendeznek. Kilencven kiváló úttörőnk a népi demokráciákban nyaral majd. Minden városban és faluban táborozási bizottság alakul, mely a gyermekek javaslata alapján dönti el, hogy a jól tanuló és jó úttörőmunkát végző tanulók kö­zül kit küldjenek üdülni, • Az elmúlt évekhez hasonlóan ezen a nyáron is ingyenes ju­talomüdülésben részesülnek az egyetemek és főiskolák hallga­tóinak legjobbjai. Az ország valamennyi egyete­meiről és főiskoláiról mintegy háromezer hallgatót részesít népi demokráciánk jutalomüdülésben: egy-egy hallgató üdülése 10 na­pig tart. A kitüntetettek a Bala­tonnál, Fonyódon és Révfülöpön, az Alföldön, Sóstón és Gyopáro­son, a hegyvidéken pedig Bol­dogkő váralján élvezhetik majd a nyár örömeit. Az üdültetésben a hazánkban tanuló külföldi ösz­töndíjas hallgatók is részt vesz­nek. Időíárásíeleniés Várható időjárás vasárnap es­tig: Változó felhőzet, eső nélkül. Holnap délnyugatról növekvő felhőzet s néhány helyen, főleg a Dunántúlon eső. Mérsékelt délkeleti-déli szél. Még erős éj­szakai lehűlés, többféle talaj­menti fagy. A nappali hőmér­séklet kissé emelkedik. — Vár­ható hőmérsékleti értékek; Va­sárnap reggel plusz 1—plusz 4, délben 15—18 fok között. (MTI) Kulákok kai cimboráló tanácstitkár Hibásan írta: 1. a. I. b. I. c. VII. b. tudatlanná 5 4 2 2— 5% (1— 3%) beljebb 11 16 4 3— 8% (3—11%) annál 2 1 — — — kevésbbé 27—73»/ 41—87% 26—54% 3— 8% (2— 7%) dolgozz 5 6 2 5—14% (2— 7%) lebiggyeszti IS 30 20 9—28% (4—14%) hallgat IS—50% 30—63% 17—35% 4—11% (1— 3%) cikázik — — — — — szeme közé 24—66% 30—6.3% 27—56% 13—37% (9—33%) játssza 36- 100% 44—93% 45—92% 19—54% (16- 59%) díjat 15 21 12 2— 5% (2— 7%) elégedettség 19—53% 31—65% 17—35% 9—28% (4—14%) nincsenek 15—41% 17—36% 18—37% 6—17% (5-18%) jobbra 12 7 — 9—28% (7—25%) súlyt helyez 10 6 11 1— 2% (1— 3%) lesújt 16 23 15 12—34% (9—33%) kisebb 9—25% 23—48% 3— 6% 8—22% (5—18%) képességűT. 9 6 4 7—20% (4—14%)

Next

/
Thumbnails
Contents