Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-16 / 115. szám
Válasz Farkas Pál elvtárs„Ki lehet a párt tagja?" című hozzászólására Vita a magyar nyelv védelméről I». Egy helyesírási verseny tapasztalatai A szervezeti szabályzat tervezetében javasolja, hogy a következő mondatot vegyék be: »A ■párt tagja az lehet, aki elméletileg állandóan képezi magát.« Ezzel a javaslattal nem értek egyet, először azért, mert a jelenlegi szervezeti szabályzat Ili. pontjának b) bekezdése kimondja, hogy a párttag kötelessége »szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítania marxizmus-leninizmus tanításait.« Az új szervezeti szabályzat- tervezet a párttag kötelességeit kimondja és jogait tárgyaló 3. pont f) bekezdése alatt leszögezi, hogy: »szakadatlanul fcjlesz- sze politikai és szakmai tudását, emelje műveltségét, sajtátítsa el Csokonyavisontán súlyos bajok vannak a begyűjtés nyilvántartása körül. Ezek a hibák nemcsak hanyag munka, figyelmetlenség következményei. Januárban a községi tanács nyilvántartója töltötte ki a beadási lapekat s munkáját a VB-titkár: Horacsek András irányitotta. Nézzük hát Horacsek személyét. Ki is ez az ember tulajdonképpen? Szikártermetű, térdnad- rágos férfi — sokszor alig látszik ki az íróasztalán tornyosuló vaskos papírkötegek mögül. 1945. ben vetődött erre a vidékre a messzi Erdélyből. — Néhány évvel ezelőtt Csokonyavisontán telepedett meg s azóta itt tanács- titkár. Múltját, régebbi életét a Községben senki sem ismeri — mindössze annyit tudnak róla, nogy Nagybányán illatszerkeres- xedelemmel foglalkozott, majd a felszabadulás után a környező falvakban működött, mint »köz- igazgatási szakember«. No meg azt, hogy tavaly júliusban a falu kulákjai nagy nekibuzdulással »leendő« jegyzővé választották. A kulákok tehát oiyany- nyira megbíznak Horacsekben, hogy ő lenne a jegyzőjük az általuk óhajtott »kulákparadi- csomban«. Ez mindenesetre sokat mond, de még többet bizonyítanak a tanácstitkár cselekedetei. Nemrégiben a tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy elszámoltatja a hátralékos kulákokat s néhány dolgozó parasztot is, akik kötelességüket hosszú idő óta elhanyagolták. A listát összeállították és a titkár a VB-ülés elé terjesztette. Eddig nem is volna semmi baj, hanem a »véletlen« csodálatos játékaként másnap csak a dolgozó parasztok névsora került a begyűjtők kezébe, mert Horacsek — mint ő maga mondotta — a kulákok listáját az íróasztal fiókjában »felejtette«. Az történt tehát, hogy néhány kötelességét elmulasztó dolgozó parasztot elszámoltattak s ez nagyon helyes, de annál felháboritóbb, hogy a kulákok »jó emberük« mesterkedése révén markukba nevethettek. A tanácstitkár segédletével sikkadt el januárban a nyilvántartási lapokról a kulákok hátraléka. Erre az évre pedig a törvényesnél kevesebb kötelezettséget írtak elő Csokonyavisontán a kulákok számára. így erősödött az atyafi ságos kapcsolat a kuiá- kok és a »jegyzőjelölt« tanács- titkár között. Sok szál fűzi Horacsek Andrást a falu kukkjaihoz: Jellemző példa erre az is, hogy á szomszédban lakó egyik kulákasszony szokta etetni a tanácstitkárék állatait. S arról is sokat beszélnek a faluban, hogy Horacsekék esténként hol az egyik, hol a másik kuláknái vendégeskednek. A község kulákjai tehát nyeregben érzik magukat, mindent megtesznek, hogy zavarják a falu életét, befolyásuk alá kerítsék a becsületes dolgozó parasztokat. Nyiltan és arcátlanul hátráltatják a beadás teljesítését. Gyalus István dolgozó paraszt elmondta, hogy szinte mega marxizmus-leninizmus tanításait.« A jelenlegi szervezeti szabályzat és a tervezet között ebben a kérdésben azt látom nagy különbségnek, hogy míg a fennálló szervezeti szabályzat úgy határozza meg a párttag kötelességei között a marxizmus-leninizmus tanítását, igyekezzék elsajátítani, addig a tervezet kimondja, hogy kötelessége elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanításait, sőt a politikai tudás mellett kötelezően előírja a szakmai tudás fejlesztését, ami a szocializmus építésének új szakaszában döntő jelentőségű és ebben a tervezetben ki van emelve a párttag ideológiai képzésének fontossága. Másodszor. Az elvtárs javaslata a tagjelöltszégyenítették, amikor a tojást és a baromfit a begyűjtőhöz vitte. Útközben több kulák ds megszólította: »Minek adod be azt a tojást, nézz meg engem, én még semmit sem adtam be.« S ezekre a szemtelen szavakra sokszor nem kapnak meitó választ. Mondjuk meg őszintén: a kulákok »tanácsára« sok dolgozó paraszt is halogatja a beadás teljesítését. S éppen ez a céljuk Horaese- kéknak, a falu kulákjainak. Segít ebben a tanácstitkár mellett dolgozó két testvér: Kalmár Éva és Kalmár Erzsébet. A kulák Kálmán István rokona a két Kalmár-lánynak. így aztán, amikor az ő beadási lapját állították ki, még inkáb sutba dobták a törvényeket: neki egymagának 90 kilóval kevesebo húsbeadást állapítottak meg, mint amennyit kellett volna. Feledésbe ment Kálmán tavalyi 257 kiló tojásbeadási hátraléka is. Kálmán István nemrégiben jár- iatlevelet kért egy sertés eladásához. Bár még most .s adós tavalyról 168 küónyi sertésbeadással — több, mint 15 ezer forint adóval is tartozik — mégis megkapta a passzust és a sertést eladta. Csokonyavisontán újabban nagy divat az állatok »kivándorlása«. Az idei áliatszámlálás — március elseje óta — mintegy 70 darab hatvan kilón felüli sertés egyszerűen eltűnt a községből. Egy részük »szabályos« járlatlevéllel, más részük anélkül, A falu kulákjai zavartalanul együttműködnek a szomszédos Lábod községbeli rokonaikkal, ismerőseikkel. Eladás... vásárlás... majd ismét eladás, rövid idő alatt sok gazdát cserél — egy-egy borjú, vagy sertés — s a vágásra alkalmas állatok cso- konyavisontáról elvándorolnak a lábodi rokonokhoz, majd onnan felvétel kérdésében olyan magas követelményeket állít az egyszerű dolgozó elé, s főleg a szocialista szektorok paraszti dol- gozió elé, ami gátolná az egészséges pártépitést, és ellentétbe kerülne a KV 1953. évi határozatával, miszerint a tsz-ben példamutató, becsületes dolgozókat tagjelöltség nélkül, közvetlenül taggá vehetünk fel, politikai előképzettség nélkül. Véleményem szerint a módosított szervezeti szabályzat tervezete a párttagok kötelessége és jogai között világosan és érthetően meghatározta az ideológiai képzés fontosságát, ezért az eredeti szöveget módosítás nélkül elfogadom, egyetértek vele. Katz József né, Baja városi pártbizottság. ki tudja hová. A községben elburjánzott a feketevágás. Április 30-án például a községi földművesszövetkezet levágott három darab marhát és két sertést. Vágási engedélye még május 5-én sem volt — illetve, ahogy az ügyvezető mondotta: szóbeli engedélyt kaptak Horacsek Andrástól. De hát aki a törvényeket ismeri, az jól tudja, hogy vágási engedélyt csak írásban és csakis indokolt esetben szabad kiadni. Végeredményben az történt, hogy a földművesszövetkezet — amelynek éppen őrködnie kellene a törvényesség betartása felett — a tanácstitkár tudtával feketén vágott. Felháborító esetek ezek. Azt bizonyítják, hogy a kulákok és spekulánsok támadást indítottak a falu igazi érdekei ellen, szinte napról-napra megkárosítják a dolgozó parasztokat, az egész országot. Mit szólnak mindehhez a község becsületes dolgozó parasztjai? Varga Jánosné, Bók Imre, Gáspár József, mind ezt mondják: — tudjuk teljesíteni a beadást, de amíg ilyen titkár dolgozik a tanácsnál és ott lesz a Két Kalmár-lány is, addig nem lesz rend a mi falunkban. — Nincs rend — így mondják a dolgozó parasztok s arra gondolnak, hogy bizony jelenleg sokszor nem az ő szándékuk, akaratuk érvényesül Csokonyavisontán, hanem a kulákoké. Jogosan kérdezhetjük: hogyan történhetett mindez, miért nem jut el a becsületes dolgozó parasztok szava a pártszervezethez, a járás vezetőihez? Hiszen ebben a faluban több, mint száz párttag él és dolgozik. Gépállomás, termelőszövetkezet van, s szinte naponta ott jár a megyei vagy a járási pártbizottság, a tanács és a begyűjtési hivatali egy-egy munkatársa. (MTI) A Népújságban indult vitához szeretném én is saját tapászta- lataimat elmondani. Nagy örömmel hallottam, hogy isagy Imre eivtárs beszédében az általános iskola legfontosabb feladatául a helyesírás tanítását jelölte meg. — Legfontosabb követelmény — mondotta, — hogy mire az általános iskolából kikerülnek a tanulók, helyesen írjanak magyarul. — A MDF Központi Vezetőségének határozata is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Kimondja a határozat: »Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a nyelvtan és helyesírás tanítására.« Mennyit harcoltam én ugyanezért a célért! Munkámban sokszor elkeserített a legtöbb kartárs részéről tapasztalt közöny, nemtörődömség, olykor a munkám hátráltatása, a javító szándékú, építő kritikának önelégültségük, vagy kényelemszeretetük miatt sérelmes gáncsoskodásnak való feltüntetése. Most vita ihatatlanná vált a tény: igenis, nem tanítjuk meg helyesen írni a tanulókat az általános iskolában. Ennek volt szomorú tükörképe ->Anyanyelvűnk az iskolában« c. folyóirat 1953. decemberi számában közölt »Helyesírás felmérése a gimnázium I. osztályában« c. cikk. Berettyóújfalu gimnáziumának három I. osztályában végzett tollbamondás alapján a gimnáziumi tanulók helyesírási készségét mutatta be Borsányi József tanár. A téli szünetben olvastam ezt a cikket. Azonnal Három szó: dolgozz, jobbra, képességűek leírásában értek el gyengébb eredményt az ált. isk. VII. osztályos tanulói a gimnáziumi tanulókénál. Akkor ezeket nagyon megjegyezték s azóta ezek leírásában sincs különösebb baj. Hosszú és fáradságos út vezetett idáig. Hosszú, mert hiszen már IV. osztályos koruk óta vezetem ezeket a tanulókat. És fáradságos, mert sokféle eljárást kellett kitalálnom, s mert rengeteg, következetes munka kellett hozzá, amelybe nem szabad belefáradni, nem szabad megunni. Első harcom a szülőkkel kellett megvívnom, amikor IV. osztályos korukban, az új tanítónál szokatlan volt o sok önálló házi- feladat. Mindig valamelyik óra anyagáról kellett rövid, néhány- mondatos fogalmazványt készíteni, olykor aktuális eseményről, élményről beszámolni. Az iskolában is minden órán írattam a tanulókkal, (Vázlatot, a megoldott számtan példára a feleletet, stb.) A házi füzeteket hetenként rendszeresen beszedtem, gondosan jaxntottam, osztályoztam. IV. osztályban ú. n. »helyesírási szakkörire hívtam őket hetenként egyszer, ahol minden héten más és más típushiba került sorra, (Pl. igekötök, -ság-ség képzős szavak, stb.) V. osztálytól kezdve minden nyelvtan órán a póldamondatokat a leggyengébb tanulókkal iratom fel. így egy sem meri lemásolni c j tábláról, mind önálló munkj; kényszerül. S csak annak vet.. ■ az a gondolatom támadt, hogy az én VII. osztályos tanulóimmal elvégzem ugyanezt a helyesírási felmérést. Alig vártam, hogy a szünetnek vége legyen. Rögtön az első órán lediktáltam a közölt szöveget. (Tehát szünet után, amikor még a tanulók nincsenek benne a rendes munkában.) A szöveg a következő: — Az öntudatos diák munka* készsége sohasem száll alább, Becsületesen el szokta végezni munkáját. A lusta diák tudatlanná válik. Ez az utóbbi minél beljebb kerül a munka tömegé•* be, annál kevésbbé tud eredményesen dolgozni. Hiába szólnak rá, hogy dolgozz többet. Ilyenkor száját lebiggyeszti és hallgat. Ha szabadidő van, eszeveszetten cikázik az udvaron. Az öntudatos diák bátran szeme közé néz a nehézségeknek. A DISZ-munkában a vezetöszere- pet játssza, versenyeken díjat nyer. Elégedettség, meggondolt- ság tükröződik arcán. Nincsenek jobbra-balra tartozásai. Súlyt helyez a becsületességre, s lesújt a csalókra. A kisebb ké- pességüeknek segít. Az eredmény számokban kifejezve a következő volt: A közölt 19 nehéz helyesírásit szó alapján hibaátlag osztályonként: gimn. I. a.: 7.7 — 1. b.: 8.2 — I. c.: 5.1 — ált: isk. VII. b.: 3.4. (Továbbtanulás szempontjából számításba nem jöhető elégtelen és elégséges tanulók nélkül: 2.9.) értelme. A készen kapott helyesírási dolgokat nem jegyzik meg a tanulók. Javításkor minden szó helyes leírását nyelvtani magyarázattal támasztjuk alá. Így válik tudatossá helyesírásunk. Ez a magyarázata annak, hogy egy- egy szó leírásakor szüleikkel, nagyobb testvérükkel is vitába mernek szállni. — A nehéz helyesírásé szavakat állandóan gyüjtetem. A dolgozatban előforduló hibásan írt szavakat, típushibákat mondatba foglaltatom. De legjobban fokozta az eredményt, a helyesírási verseny. E legutóbbi, folyóiraton keresztül rendezett helyesírási verseny valósággal lázba hozta őket. A legfontosabb megszerettetni a tanulókkal a nyelvtant és a helyesírást, mert enélkül eredményt nem várhatunk. Hogy mennyire szeretik tanítványaim ezeket, bizonyítja az, hogy ha txidomást szereznek valamelyik kartárs hiányzásáról, könyörögnek, hogy nyelvtan óra legyen, írjunk és elemezzünk. Itt is láthatjuk, hogy a kedvvel végzett munka sokkal eredményesebbt Végül vegyük hozzá ehhez a helyesírási versenyhez azt, hogy ezek a tanulók még másfél évet fognak tölteni az általános iskolában. Vili. osztályos korukban, évvége felé újra fel fogom mérni a helyesírási készségüket, hasonló nehéz szövegen. Remélem, hogy nem fogok várakozásomban csalatkozni. VARGA LÁSZLÓNÉ igazgatóhelyettes, Kiskunhalas, BELFÖLDI HÍREK A nyár — a nagy szünidő any- nyi más szórakozása mellett — nagy élményt ígér az úttörőknek: a táborozást. Az idei nyáron 26 központi táborban, 16 napos időközökben 14.600 gyermek üdül. Az ország üzemei saját költségükön 17.000 gyermeket helyeznek el úttörőtáborokban. Néhány megye — Heves, Borsod és Hajdú — az iskola és a szülői munkaközösség segítségével önállóan üdülted úttörőit. A megyei DISZ-bi- zottságok városban és falun vasárnaponként az otthonmaradr úttörők részére sport- és kultúrműsorral egybekötött találkozókat rendeznek. Kilencven kiváló úttörőnk a népi demokráciákban nyaral majd. Minden városban és faluban táborozási bizottság alakul, mely a gyermekek javaslata alapján dönti el, hogy a jól tanuló és jó úttörőmunkát végző tanulók közül kit küldjenek üdülni, • Az elmúlt évekhez hasonlóan ezen a nyáron is ingyenes jutalomüdülésben részesülnek az egyetemek és főiskolák hallgatóinak legjobbjai. Az ország valamennyi egyetemeiről és főiskoláiról mintegy háromezer hallgatót részesít népi demokráciánk jutalomüdülésben: egy-egy hallgató üdülése 10 napig tart. A kitüntetettek a Balatonnál, Fonyódon és Révfülöpön, az Alföldön, Sóstón és Gyopároson, a hegyvidéken pedig Boldogkő váralján élvezhetik majd a nyár örömeit. Az üdültetésben a hazánkban tanuló külföldi ösztöndíjas hallgatók is részt vesznek. Időíárásíeleniés Várható időjárás vasárnap estig: Változó felhőzet, eső nélkül. Holnap délnyugatról növekvő felhőzet s néhány helyen, főleg a Dunántúlon eső. Mérsékelt délkeleti-déli szél. Még erős éjszakai lehűlés, többféle talajmenti fagy. A nappali hőmérséklet kissé emelkedik. — Várható hőmérsékleti értékek; Vasárnap reggel plusz 1—plusz 4, délben 15—18 fok között. (MTI) Kulákok kai cimboráló tanácstitkár Hibásan írta: 1. a. I. b. I. c. VII. b. tudatlanná 5 4 2 2— 5% (1— 3%) beljebb 11 16 4 3— 8% (3—11%) annál 2 1 — — — kevésbbé 27—73»/ 41—87% 26—54% 3— 8% (2— 7%) dolgozz 5 6 2 5—14% (2— 7%) lebiggyeszti IS 30 20 9—28% (4—14%) hallgat IS—50% 30—63% 17—35% 4—11% (1— 3%) cikázik — — — — — szeme közé 24—66% 30—6.3% 27—56% 13—37% (9—33%) játssza 36- 100% 44—93% 45—92% 19—54% (16- 59%) díjat 15 21 12 2— 5% (2— 7%) elégedettség 19—53% 31—65% 17—35% 9—28% (4—14%) nincsenek 15—41% 17—36% 18—37% 6—17% (5-18%) jobbra 12 7 — 9—28% (7—25%) súlyt helyez 10 6 11 1— 2% (1— 3%) lesújt 16 23 15 12—34% (9—33%) kisebb 9—25% 23—48% 3— 6% 8—22% (5—18%) képességűT. 9 6 4 7—20% (4—14%)
