Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-16 / 115. szám
KISGYÜLÉS REZTELEKEN A nyári burgonyalermesztés agrotechnikája A vetőgumó előkészítése K i ü I t e t é s Növényápolás gumók előkészítéséről szeretnék tájékoztatást közölni, míg a cikksorozat következő folytatása a felszedés és tárolás teendőivel foglalkozik, ha már az is időszerű kérdéssé válik.) ami káros hatást eredményez, A burgonya kirakása után fel-* rakjuk az ablakokat egymásután ellenkező irányban felnyitva és kereszthuzatot adunk* majd hasurákkal árnyékoljuk 3 így óvjuk a közvetlen napsugártól. Ha fedett helyen, állványokon szándékozzuk a jarovizálást elvégezni, 1—1.5 méter széles polcok készítésénél szükséges, hogy a polcok közötti magasság 30-40 cm. legyen. Ilyen távolságú elhelyezés mellett már elegendő fényhez jutnak a gumók. Legcélszerűbb, ha a polcokat 2—3 cm-es lyukbőségű dróthálóval tudjuk elkészíteni, így ugyanis alulról is fényt kaphatnak a gumók. Ezzel az eljárással elérhetjük, hogy a gumók 1—2 centiméteres, zömök, úgynevezett fénycsírákat fejlesszenek. Ugyanakkor a jarovizálás folytán lehetőség adódik arra is, hogy a fertőzött, beteg, cérnacsí- rás gumókat kiválogassuk, szelektáljuk. így azután egészséges vetőgumókat ültethetünk ki és egészséges termésre is számíthatunk. Kísérleti eredményeink igazolják, hogy a jarovizálásra 25—30 nap elegendő. Ennél hosszabb idő észrevehetően nem rontja, de nem is javítja önmagában a tenyészértéket. A hazai nyáriültetés időpontja késői fajták esetében június 20- 30, közép és korai fajták esetében július 1—10-ig terjed. A ki- ültetést tehát minden esetben a késői fajtákkal kezdjük meg. törjenek. Legjobb, ha a jarovizálás helyéről a burgonyát lapos ládákban szintén csak 2—3 sor vastagságban tudjuk elszállítani az ültetés helyére. A burgonyát a ládákból kiszedva óvatosan, kézzel helyezzük a fészkekbe. Ezután földdel takarjuk be a gumókat, ugyancsak vigyázva arra, hogy a csirákat ne törjük le. A fészkekre beültetés után se lépjünk rá, mert azzal is letörhetjük a csírákat. burgonya termesztése sokkal költségesebb, mint a tavaszié, Ez minden kétséget kizáróan igy is van, de egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztem, hogy az elsőrendű vetőgumi előállítása a célunk, amely a következő utántermesztések során sokszorosan megtéríti a faradságot. Vér Róbert, Kecskemét, Kísérleti Gazdaság, Elállt az eső és a felszakadt 1 lelhők közül kisütött a nap. A földeken nem lehetett dolgozni, így rövid idő alatt népes csoport gyűlt össze a vézteleki takács kirendeltsége előtt. Hamarosan élénk beszélgetés bontakozott ki a legfontosabbról: a népjólét emelése ügyéről. — A tavaszi munkákkal szépen haladtunk — mondja Pécsi Sándor —, alig van olyan, aki még nem vetette el a kukoricát. — Okultunk a múlt év tapasztalataiból — veti közbe Kór- sas László. — Mifelénk sok gazdánál az a szokás, hogy trágyázott földbe és mélyszántásba veti a kukoricát, jóidőben. Én tavaly 30 mázsát termeltem holdanként, igaz, nem sajnáltam a kapálást. Az idén különösen megjött a kedvünk, azon leszek, hogy most se’legyen kevesebb termésem. Szót szó követ: kibomlik a beszélgetés során, hogy a szállás dolgozó parasztjai közül ki hogyan kívánja növelni termés- eredményeit és ezzel jövedelmét. Nagyon igazuk van; az okos ember nem szégyel vanulr.i másoktól. Majd arra fordul a szó, hogy sell is a bővebb termés, mert sok mindent akarnak venni az idén. Ki ruhát, cipőt, ekét — kinek erre, kinek arra van szüksége. — Az elmúlt néhány nehéz év után azért most az volna jó, hogy még kevesebbet kellene beadni. így a parasztok könv- nyebben teljesítenék, jól járna az állam, a parasztok meg többet tudnának vásárolni, — állapítja meg Kórsos László. — Egy-egy dolgozó paraszt pedig azt veti közbe, hogy sok az adó, ebből is el kellene engedni, Heves vita indult. Egyesek Helyeslik, amit Kórsos László mondott. A vita során azonban kiderül, hogy a beadás és az adó csökkentéséből semmi haszna sem lenne a rézteleki parasztoknak, de kárát látná államunk és egész népünk. Kórsos László és a községben minden dolgozó paraszt több ruhát, cipőt, egyéb holmit akar venni. Egy vetőgépre a földművesszö- vetkezetben nemrégen öt vevő is jelentkezett. Többek között minden szállási embernek kívánsága, hogy a község után most a szállások is kapjanak villanyt. Ugyanakkor azt szeretnék, ha autóbuszjáratot kapnának Kalocsa és Dunapataj felé. Vájjon lenne-e a beadás további csökkentéséből, vagy mint egyesek gondolják, az »elengedéséből« több ruha, cipő, vetőgép, villany és autóbusz, stb. a szállási dolgozó parasztoknak? A ruhához a gyapot, a vetőgéphez vas, a villanyhoz többek között réz, stb. szükséges. Ezeknek a nyersanyagoknak nagyré- szét külföldről hozzuk be és az iparcikkek mellett sertést, tojást és egyéb mezőgazdasági termékeket is kell adni érte. Államunk tehát ezeket a nyersanyagokat csak úgy tudja biztosítani; ha a rézteleki dolgozó parasztok is teljesítik beadási kötelezettségüket. A megállapított meny- hyiségekre szüksége van államunknak. Ha csökkentenénk a beadást, úgy szükségszerűen kevesebb lenne a ruha, cipő, mezőgazdasági felszerelés stb. Kevesebb élelem jutna többek között az ipari dolgozók számára is, ami újra csak azt eredményezné, hogy kevesebb iparcikk kerülne a falunak. Igaza van Dusnoki Sándor középparasztnak, amikor megállapította, hogy a beadással és az adófizetéssel járul hozzá a parasztság az egész országunk, tehát a falu gazdagításához is. Jogosan kérheti-e a szállás parasztsága a villanyt, az autóbuszt és több iparcikket államunktól? Az idei évben a község áruforgalma mintegy 60 százalékkal több, mint az előző évben. A beszélgetés során elmondották, hogy 5 év alatt sem használtak fel annyi műtrágyát, mint az idén. Tóth István felsőereki dolgozó paraszt egymaga 7 mázsát használt fej trágyázásra. Tehát bízvást várhatnak az állam segítségnyújtása után több termést a réztelekiek. Egyed István pl. 4 kh. földet és lóekét vett, felesége legutóbb 15 méter baril e tot. Államunk tehát sorban teljesíti a parasztság felé, amit a kormányprogremmban vállalt. Ezzel szemben a szállás parasztsága nem teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét, Az első negyedben sok mázsa tojással, baromfival, sertéssel maradt adósa államunknak. Tóth László dolgozó paraszt 24 ezer forintért házat vett. 1200 forintért bevezettette a villanyt. Mácsai Sándor 14.000 forintért lovat vett. Ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy -nincs pénzük adóra«. Számos dolgozó paraszt hasonlóképpen gondolkozik. Ezért az első negyedben csak 45 ezej: forintot fizettek be az adóba. Ezzel szemben a villany bevezetése 600.000 forintba kerülne az államnak, ami az egész község másfélévi adója. Az állam többet adott a községnek, mint az eddig befizetett adó. Az iskolák tatarozása 30.000 Ft. 60 dolgozó parasztasszony részesült ingyenes babakelengyében, ennek összege 24.000 Ft. Az ingyenes állatorvosi szolgálat a tavaszi hónapokra 36.000 forint megtakarítást jelent a parasztság részéről. Honnan vegye az állam a több iparcikkhez, a villanyhoz stb. szükséges nyersanyagot és beruházási összeget? Csak a beadásból és az adóból veheti. Ezért a rézteleki parasztok kívánsága is csak úgy teljesülhet majd, ha példásan teljesítik ők is állampolgári kötelezettségüket: a beadást, és az adófizetést. Ezért most a község elmaradása a legnagyobb akadálya annak, hogy emelkedjék a dolgozó parasztok életszínvonala. Államunk az új begyűjtési törvénnyel jelentősen csökkentette a beadási kötelezettségeket. Olyan módon állapították meg a beadást, hogy az elég legyen a szükségletek biztosításához, ugyanakkor bőven maradjon a szabadpiacra is. Ezért több csökkentés, vagy elengedés nem lesz. Államunk azonban biztosít olyan kedvezményeket, amelyek élősegítik'á terméshozamok emelését, tehát egyaránt hasznos a dolgozó parasztoknak s egész népünknek is. Pl. A réztelekieknek mintegy 80—100 kh. után nem kell terményt, és 40—50 kh. után pedig nem kell húsbeadást teljesíteniük, és magasabb termés után prémiumot kapnak a szerződött növények, után. Hasonlóan hasznos a törzskönyvezés után járó kedvezmény. Csoki Sándornak két törzskönyvezett tehene van. 40 hl. tejhozamot kíván elérni utánuk. A tej* nek 60 százalékát átadja a begyűjtő szerveknek, így 8 mázsa abraktakarmányban részesül kedvezményes áron. — Komoly kedvezményben részesültem én is — mondja Dusnoki Sándor. Az első negyedben teljesítettem sertésbeadásomat, így 3 mázsa kukorica kedvezményt kaptam. Államunk tehát megbecsüli a kötelességtudást. Dusnoki Sándor azt is elmondotta, hogy két dolgozó paraszttársával: Török Ferenccel és Tóth Istvánnal van versenyben: az állampolgári kötelezettségek teljesítése és a nagyobb terméshozamok elérése terén egyaránt. A verseny eredményeként nincs hátralékuk és nagyobb terméshozamokat érnek el, mint a környéken lakó dolgozó parasztok. Méltán illeti megbecsülés és tisztelet ezeket a dolgozó parasztokat, öntudatos élenjárói ők nagy nemzeti programmunk megvalósításának, a népjólét emelésének. Kéztelek elsősége veszélyeztetve van, amint a beszélgetés során kiderült, és a versenyzászlót csak úgy tudják megőrizni, ha minden dolgozó paraszt lelkesen követi az ő példájukat. — Mi minden évben teljesítettük kötelezettségeinket államunkkal szemben. Az év végéig az idén is teljesítjük — állapította meg Pécsi Sándor. — Azonban hamarosan kiderül, hogy nincs igazuk azoknak, akik így gondolkoznak, — Pécsi Sándor maga sem helyeselné, ha úgy történne, hogy a bolti árukat, amiket most kíván megvenni, csak az év végén kapná meg a község. Vagy pl. a műtrágyát nem a tavaszon kapták volna meg, hanem csak az aratás után. Ebből nyilván semmi jó nem lenne. Hasonlóan az üzemek dolgozóinak is nemcsak az év végén van szükségük élelemre, az iparnak nyersanyagra, hanem ma és holnap is. Éppen ezért minden dolgozó parasztnak egyéni érdeke, hogy állampolgári kötelezettségeit folyamatosan teljesítse. Ugyanakkor igazuk van azoknak a dolgozó parasztoknak, Dusnoki Sándornak és számos társának, hogy a notórius hanyagokkal és nemteljesítőkkel szemben érvényesíteni kell a törvény szigorát. »Ha a 10 százalékos felemelésből sem okulnak, alkalmazni kell náluk a helyszíni behajtást.« Joggal követelik ezek a dolgozó parasztok, hogy az állampolgári kötelezettségek teljesítéséből mindenki egyaránt vegye ki a részét. Előrehaladásunk mindenki érdeke és csak közös összefogással juthatunk előre, közös ügyünk megvalósításához. A mi államunk azt akarja, hogy minden dolgozó paraszt jól éljen és nem azt, hogy egyesek abból gyarapodjanak, amit a közösségtől vontak el törvényszegő módon. A kiegyulés részvevői a helyes utat választották, amikor elhatározták, hogy rendezik fennálló hátralékaikat a kongresszus tiszteletére. Ez a módja annak, hogy megalapozzák a saját maguk és egyben egész népünk jólétét. Molnár Frigyes (A Népújság 1954 március 26-i számában ugyanezen cím alatt jelent meg egy cikkem, amelyben a nyári burgonya- termelés talajelökészítésévcl foglalkoztam. Jelenlég a vélea MEZŰKER versenyzászlaját, a mintegy 600 forint értékű kerté« szeti szerszámokkal együtt. Az átadás a május 11-én megtartott közgyűlésen történt meg. A tagok örömmel fogadták az ajándékot és egyben megfogadták, hogy megtartják a vándorzászlót. A termelőszövetkezet tagjai elhatározták azt is, hogy az öntözésre rendelkezésre álló vizet, amely 3000 négyszögöl területet foglal el, a még gazdaságosabb kihasználás érdekében tenyész- hallal fogják megtölteni. Ez az ő számításuk szerint a következő évben mintegy 3000 kiló halat eredményez. Maróti Dezső, Járási tanács. Dunavecsa. A tavaszi tervteljesítésben a császártöltési gépállomás jár élen. 3156 normálholdas tervével szemben 5459-et teljesített, ami 172 százaléknak felel meg. Egy gépükre 363 normálhold elvégzett munka esik, az egy gépre jutó műszaknormák száma 123. A megye legjobb brigádvezetőjét is a császártöltési gépállomás mondhatja magáénak. Poór Lajos 1050 normálholdas tervével szemben 2868-at végzett 272 százalékos eredménnyel. A brigád egy-egy gépére 575 normálhold és 204 műszaknorma esik. Poór Lajos után következik a solti gépállomás brigádvezetője: Mihó P. István, aki 102 százalékban teljesítette tavaszi tervét. A brigád egy-egy 'gépe 320 normálholdnak megfelelő talajmunkát végzett. A brigádok legutóbbi 10 napos versenyében a császártöltési Frank Ferenc és a madarasi Baranyi András tört élre. A megye legjobb traktorosát szintén a császártöltési gépállomás adja. Kapitány Ignác Ginál János váltótársával 210 normálholdas terve helyett 611-et munkált meg, amely 295 százalékos tervteljesítést jelent. A szabadszállási gépállomáson dolgozik a megye második legjobb traktorvezetője: Bognár László, 259 százalékos tavaszi tervteljesítéssel. Az utolsó dekádban a legjobbak közé zárkózott fel Török János a tompái gépállomás és id. Jérő László, a szabadszállási gépállomás dolgozója. A megyében 9 gépállomás. 42 brigád és 338 traktorvezető teljesítette tavaszi tervét, A nyáron történő kiültetést az elöcsiráztatásnak, illetve jarovi- zálásnak kell megelőznie. Tekintettel arra, hogy a burgonyát csak nyáron ültetjük ki, te- nyészideje (vegetációja) három hónappal megrövidül. Ezért a tenyészidőt mesterséges előcsí- ráztatással, illetve jarovizálás- sal kell meghosszabbítani olyanképpen, hogy már 1—2 cm-es csírákkal rendelkező gumókat ültetünk ki. (Gondoljunk a palánta előnevelésére.) — A jaro- vizálás úgy történik, hogy a vetőgumót ládákban, deszkán, vagy szalmán, kocsiszínben, vagy pajtában, világos, de nem nyirkos pincében, kiürült melegágyban, vagy egyszerűen elkészített 30—10 cm. mélységű futóárkokban 1—2, de legfeljebb háromsoros vastagságban úgynevezett »szórt fényen« tartjuk 3—4 héten keresztül a kiültetés előtt. Ez azt jelenti, hogy úgy kell árnyékolnunk, hogy a közvetlen napsugár ne érhesse a gumókat, de emellett mégis elég világos és vízmentes legyen a hely, ahol a jarovizálást végezzük. Arra is vigyázni kell, hogy a jarovizálás idején túlságos felmelegedés ne forduljon elő. A jarovizáláshoz szükséges hőmérséklet 18—20 fok Celsius. Amennyiben kiürült melegágyakat használunk jarovizálás- ra, a burgonya alá olyan vastag szalmaréteget vagy sűrű dróthuzalt tegyünk, amely megvédi a burgonyát az esőzések okozta nedvességtől. Ellenkező esetben ugyanis a gumók nem csírákat, hanem gyökereket fejlesztenek, A í'énycsírákkal rendelkező gumókat 70 cm. sor- és 30—40 cm. tőtávolságra ültetjük ki, a már ismertetett módon előkészített talajba. Az ültetés mélysége legalább 10—12 cm. legyen a talaj lazaságától, vagy kötöttségétől függően. Ha a talaj laza, homokos, akkor mélyebben, ha kötött, sekélyesebben kel’ ültetnünk. Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a csírák le ne Lényegében egyezik a tavaszi ültetésű burgonya növényápolásával. A kelés után egy sara- bolásból, később egy mélykapálásból, virágzás előtt pedig a sekély feltöltésből áll a növény- ápolás. Szükséges azonban az is, hogy a tenyészidő folyamán többször átvizsgáljuk burgonyatábláinkat és az esetleges beteg töveket el- távolítsuk belőle. A felsoroltak alapján sokan arra gondolhatnak, hogy a nyári A solti Űj Etet termelőszövetkezet életéből Közölni kívánok néhány eseményt a solti Uj Élet termelő- szövetkezet életéből. 1954 április 30-án a termelőszövetkezet az 1954. évi hízottsertésbeadási kötelezettségét teljesítette. A hat sertés összsúlya 9.03 mázsa volt. A beadott jószágok után 15.60 mázsa tengeribeadási kedvezményben részesül a termelőszövetkezet. A hízónak való süldők már a jövő évre is biztosítva vannak. A második negyedévi tej- és tojásbeadásnak is eleget tett a termelőszövetkezet. A melegágyak szakszerű beállításáért, a palánták gondos neveléséért, ápolásáért, valamint az öntözőbarázdák létesítéséért a kertészeti munkacsapat elnyerte
