Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT RÉGI KECSKEMÉTI MÁJUSOK Kéf- üzem párosversenye A kongresszus tiszteletére a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára dolgozói Jtiunkavcrsenyhcn végzik munkájukat. A mindjobban szélesedő munkaverseny azt eredményezte, hogy megyénkben az első helyre küzdöttek fel magukat. A forgácsoló üzem dolgozói pedig a párosversenyben maguk mögött hagyták versenytársukat, a Budapesti Mélyfúró Berendezések Gyára forgácsoló üzemének dolgozóit. Pál Károly sztahanovista esztergályos Vékony Lajos sztahanovista esztergályossal versenyez. Pál Károly áprilisi eredménye 300 százalék. Vékony Lajos budapesti esztergályos eredménye 191.3 százalék. Tóth László sztahanovista esztergályos 231.9 százalékot ért el. míg budapesti versenytársa Payer Lajos sztahanovista esztergályos csak 194.5 százalékot. Seres Balázs 81 százalékkal szárnyalta túl fővárosi versenytársát. Szíjártó Lajost. Mindkét üzemben vállalások hangzottak el a műhelyátlag emelésére. Ezen a téren a budapestiek 14.7 százalékkal túlteljesítették vállalásukat. A kiskunfélegyháziak 0.6 százalékkal elmaradtak. A műszaki vezetés feladata, hogy segítse a félegyházi dolgozókat, hogy ezen a területen is túlszárnyalhassák a oudapesti versenytársaikat. MORVÁI LASZLONË. Újabb vállalások a Kecskeméti Építőgépkarban- iartó Vállalatnál Az elmúlt napokban a Kecskeméti Építőgépkarbantartó Vállalatnál műszaki megbeszélést tartottak, amelynek célja az volt, hogy kiküszöböljék azokat a hiányosságokat, melyek gátolják a terv teljesítését. Az értekezleten kitűnt, hogy a dolgozók nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni akarják április havi tervüket. Ennek érdekében újabb vállalások történtek. Antal Péter csoportvezető dolgozói felajánlották, hogy május 1-ig három szárítószalagot, 46 csillét és 2 betonkeverőt készítenek el. Kerekes Imre csoportjának munkásai vállalták, hogy a hó végére teljesen kijavítanak 8 kazánt, Dómján József csoportjának dolgozói pedig 15 benzinmotor kijavítását és átadását vállalták. Az üzemben a munkások fokozzák teljesítményüket. Áprilisban egyetlen egy munkás nem dolgozott 100 százalékon alul. Halász József lakatos, aki március hónapban csak 94 százalékot ért el, áprilisban már 150 százalékos eredménnyel dolgozott. A jólteljesítök mind elméleti, mind gyakorlati segítséget nyújtottak. Április 1-től 10-ig 134.5 százalékos átlageredményt értek el a dolgozók. Balogh László. A Kalocsai x^Iargit-maloin dolgozói három nappal lerövidítették a karbantartási időt A KALOCSAI Margit-malom- nál 21 napot ütemeztek be a kai-bantartási munkákra. Már a munka beindulásakor a dolgozók azon töprengtek, hogyan lehetne ezt a határidőt csökkenteni. A dolgozók megvitatták a tennivalókat és elhatározták, hogy a kongresszus tiszteletére április 20 helyett már 2I-én befejezik a karbantartást. Amit a dolgozók vállaltak, azt valóra is váltották. Április 21-én délután már befűtöttek a kazánba és másnap már zsákolták a lisztet. A malom megnyithatta kapuit az örletők előtt: A dolgozók előre elkészített “haditerv•« alapján végezték a karbantartást. Nagy Lajos fő- molnár irányította a munkát. Téglás István almolnár a sziták, Vékony Béla a lefolyócsövek, Schiffer Zoltán a daragépek, Márton István a hengerszékek, Kákony István a tisztítóberendezések és pihentetőkamrák karbantartási munkáit irányította. A »haditervben« nemcsak azt fektették le, hogy ki mit csinál, hanem azt is, hogy melyik napon milyen feladatot kell elvégezni. így az egész karbantartás ideje alatt nem fordult elő fennakadás. AZ ERŐTELEPEN Mácsui Sándor főgépész irányításával úgy végezték a karbantartási munkát, hogy sikeresen vehessék fel a harcot a fajlagos szénfogyasztás csökkentéséért; Horváth István silómester sem akart elmaradni az általános karbantartásban. A silónál dolgozók tudják, hogy a jóminőségű liszt előállításához az első lépést a szakszerű átvétellel és gondos tárolással kell megtenni. Czakó Mátyás igazgató segített a karbantartó-brigádoknak a munkaerő átcsoportosításával, az anyagok biztosításával. Brigádokat alakított. Ezek az udvart hozták rendbe, virágágyásokat készítettek, sőt az utcán az úttest rendbehozataláról sem feledkeztek meg. MA MÁR kellemes látványt nyújt a malom udvara a látogatónak: Virágoskert köszönti a belépőt. Láthatja, hogy a dolgozók röplabdapályán, nyáron az udvari fürdőmedencében szórakozhatnak, pihenhetnek. Most azt tervezgetik, hogyan lehetne a fürdőt megnagyobbítani, az épületeket is külsőleg tataroz- tatni. Ezekre a munkákra is még ebben az évben sorkerül; Kákonyi Ferencné levelező. Çjakab naptól a májusaiig Lázadó Jakab mester Magyarországi Jakab mester — maitre Jacques de Hongrie a párizsi egyetem diákja, 215 évvel ezelőtt parasztlázadast szervezett a franciaországi Piccardiá- ban. Jakab mester neve azóta fogalommá vált. Jakab napja a jelszabadulás, a széttört bilincsek ünnepe lett. Világszerte a köztudatban annyit jelenteti: szabadság! Májusi „pofozas" Kecskeméten a céhbeli inasok és legények szabadnapjukat Jakab napján ünnepelték. Katona József édesapja a kecskeméti takács-céh főcéhmestere volt. Feljegyzései között találtak Jakab- napi régi nótát, amelyet a május 1-i felvonulók énekeltek, »Ma van Jakab nap, Ma van Jakab nap, Ma iszik a pap. De a szegény mests.•legény Csak amikor kap/« Ezen a napon a céhek megvendégelték a legényeket és inasokat. Hogy milyen »bőkezű-' voit ez a vendégelés, erről a fenti ének ad képet. Kecskeméten Jakab napján szabadult fel az inas. Ékkor «ütötték« a nagy nyitva <osság előtt legénnyé. Ez a művelet »pofonnal« járt. A mester kézzel ütötte, a céh öreglegénye pedig a céh címeres botjával mérle az inasra az ütést. Ez volt az inaskar megszámlálhatatlan pofonjai után az utolsó ütés, „Legényröpílés" 'A ‘»pofozást-» a »legényröpi- tés» követte. Nagyot lódítottak az inasból legénnyé vált szegénylegényen. A szegénylegény a kizsákmányolás újabb lépcsőfokára jutott, Sanyarú életükről sok-sok nóta tzóll. Később a panaszos Jakab-nó- ta helyett felcsendültek a békjótrázó Internacionále hangjai. A céhek zászlóit pedig a munkásmozgalom vörös lobogói váltotta fel. A munkások párizsi kongresszusa május elsejét ünneppé emelte. Az ösztönösségen azóta egyre jobban győzött a tudatosság, a társadalmi gazdasági viszonyok megváltoztatásának kemény és újító akarata. Május elseje a nemzetközi munkásszolidaritás küzdelmes, nagyszerű és megragadó szép ünnepe lett. A május elsejei felvonulások dalaiba belopództak a Marseilleise forrongó ritmusai is. Erre Kecskeméten Vágó Béla tanította a munkásokat. A kizsákmányolok azonban mindent elkövettek, hogy a munkások ne ünnepelhessék május elsejét. A gyárakban dolgoztatták a munkásokat. Még kevesen voltak Kecskeméten, akik ezen a napon nem mentek dolgozni. Ezek ezen a napon vagy a »Piros Alma», vagy a Pápai-féle vendéglőben találkoztak. Sokan ünneplőbe öltöztek és családjukkal kimentek a közeli erdőkbe. Így ünnepelték május elsejét. 1919 feledhetetlen május J. 1919-ben, a tavasz első napjaiban országunkban a nép kezébe vette a hatalmát, saját sorsának intézését. Ebben az esztendőben igen nagy volt a készülődés a munkások ünnepére. Május elsején Kecskeméten hatalmas tömegben vonult fel a nép. A város utcáin zengett az akarat: a haza a szabad milliók otthona lett! Az impozáns, feledhetetlen május 1-i felvonulásról Nagy Antal, a Gyufagyár munkása így emlékszik vissza: A május elsejei felvonuláson rcsztvett Kecskemét lakóinak közel 90 százaléka. Azóta sem láttam Kecskeméten ilyen hatalmas tömegmegmozdulást. A Szabadság-téren négy helyről is beszéltek az ünneplő közönséghez. Az egyik emeletről Takács István párttitkár szólt a néphez. A Kun-féle üzlet elölt Simon István, a Luther-palota erkélyéről Szili István és az Uj Kollégium előtt Tóth László intézte ünnepi szavait a hatalmas tömeghez. A délelőtti ünnepség minden mozzanata arról beszélt, hogy a munkások a Tanácsköztársaság kihirdetése óta jó fejjel növekedtek öntudatban, harcosságban. A szívből jövő szeretet áradt Kecskemét utcáin. Délután örömteli hangulatban szórakoztunk a széktói Kiserdőben, ahol derűs, öreg munkás, kipirult, tágranyilt szemű gyermek, éneklő fiatalok dalaitól visszhangzott az erdő. A felszabadult. őszinte öröm ünnepe volt ez a délután. Viruló májusi a Horthy rendszerében a májusfa és a bitófa állt egymással szemben. Végül is 1945-ben a Szovjetunió segítségével ledöntöttük a bitófát. Azóta virul a szabad májusfa, amelyen lobogó zászlónk hirdeti: Magyarország az urak, a bankárok, az iparbárók, a nagybirtokosok kiváltságos országából a dolgozó nép hazája lett. Azóta új májust ünnepiünk, mert kiléptünk a sárból, a sötétségből az ötéves terv nyomán, a szocializmus építése során az emberi élet napsugaras tavaszába. A májusi seregszemlén lobogó zászlóink hirdetik az országépítés diadalát. A seregszemle pedig bemutatja az építő valóságot, a munka számtalan csodáját, az emberi és társadalmi igazságot, milliók egyetlen, hatalmas aka- latát ; ; s A feledhetetlen 1919 május 1. A májusi felvonulás szervezői: Takács István párttitkár, Sziic* Lajosné nőszervezö. A képen még látható Jó Mária, a kercskc-* delini és magántisztviselők szakszervezetének küldötte. A Körösi-utcából a Uákóczl-útra vonul a hatalmas tömeg. ElőB látható egyenruhában Czigány János, a Novara hadihajó hő» tcngcrészőrmcsterc. Czigány János elvtársat később a fehérterror banditái gyilkolták meg. A menetelő zenészek az Internacionále* játszák. Az óvónő- cs tanítónőképző iskola növendékei a Cifrapalota élőt* csatlakoznak a menethez. A jobbszélen Horvát Ambrus, a Magyar Alföld c. munkáslap szerkesztőbizottságának tagja látható. Az ünneplő tömeg a nagygyűlés színhelyére érkezik. Képünk a fel'' vonulást a Takarékpénztár előtt (jelenleg Szikra könyvkereskedés)' örökíti meg. A felvonulásban a vörös katonák is resztvettek. A hatalmas felirásuu olvasható: Pusztuliajiak a rabs/.olgatartók!