Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

Hogyan Tegezhetne még eredményesebb munkát a dusnoki gépállomás? FOLYIK A VERSENY gépál­lomásunkon. Traktorosaink, bri­gádjaink egymással — mindany- nyian pedig a tavasszal vagyunk versenyben, »amely« bizony igen a sarkunkba lépett. így nekünk is a sarkunkra kell állnunk, hogy az egy traktorra eső 316 normálhóldas tervünket teljesí­teni tudjuk. Legjobb dolgozóink kongresz- szusi vállalásukat már teljesítet­ték. így Szabó György 168, Heim János 159, Deli János 134, Mácsai Lajos 156, Kopr't- vanac István 121, Papp István 118, Habermaier Ferenc és Kochl András 100 százalékra tel­jesítette a tavaszi tervet. Az utolsó dekádban Fekete Péter 220, Mácsai Lajos 210, Kapitány Lajos, Karászi István 180, Szabó György, Bánáti László, Heim János és Deli János 170 száza­lékra teljesítették dekád tervü­ket. A brigádok versenyében az Előre vezet (brigádvezető Heim Miklós) 115 százalékkal, utána a Táncsics következik (brigádve­zető Gerjeni Pál) 103 százalékos terv teljesítéssel. Lelkiismeretes munkát végez­tek brigádvezetőink a megműve­lendő területek felkutatásában. Gépállomásunk 3908 normálhoíd traktormunkát végzett 15 erőgé­pével a tavasz folyamán. Ez a tavaszi tervnek 81 százaléka. Miért van mégis, hogy a ha­sonló körülmények között dol­gozó többi gépállomás előbb­re van és többen teljesítették már tavaszi tervüket? ELSŐSORBAN azért, mert <•> jól dolgozók csak kisebb há­nyadát teszi gépállomásunk trak­torosainak. A nagyobbik felével nem nagyon törődnek sem a bri­gádvezetők, sem pedig az agro- nómusok. S itt van még javí­tanivaló: többet kell törődni az elmaradó traktorosokkal a terü­letek biztosításában, a jó mun­kamódszerek ismertetésében. A brigádvezetők törődjenek töb­bet a traktorosok ellátásának megjavításával is. Ösztönözzék a gépállomás vezetőségét, hogy szélesítse ki a készétellel vaió ellátást. Üljenek össze tapasz­talatcserére: ismertessék a le­maradókkal a legjobb traktoro­sok módszereit, az élenjárók lá­togassák meg a gyengébbeket te­rületükön. A mezőgazdászok tartsanak kevesebb értekezletet, ne gyárt­sanak annyi jegyzőkönyvei, hogy ezeket a jegyzőköny­veket azután két-három agronó- mus két-három napig gépelje s végül szépen dossziéba helyezze. A brigádtervek és brigádmenst- iránytervek elkészültek s ott po­rosodnak a szekrényben, mert nem reálisak. A traktorosok pe­dig ide-oda vándorolnak a mui- ka után gépükkel tervszerűtle- nül, mert nem tudják, hogy TJO méterrel odébb is van munka, csak amikor már két-három kilométerre elhúzattak. Javasol­juk Sendula elvtársnak, hogy jobban tartsa kézben a körzeti gazdászokat. Nem igen tartják meg, hogy kötelesek ellenőrizni a traktorosok munkáját. így a gyenge vagy rossz munkát nem tudják kifogásolni és figyelmez­tetni a traktorost. A dolgozók maguk panaszolják, hogy hete­kig nem látnak mezőgazdászt a gépek környékén sem. A főag- ronómus elvtárs például még nem látogatta meg a hajósi ho­mokvidéken dolgozó traktorosa­inkat. Járt ugyan arra, de úgy­látszik, nem saját traktorosa­inkra és munkájukra volt kí­váncsi, hanem az erdőgazda­ságban lévő irodában ellenőr­zött, A KÖRZETI SZERELŐ nem ellenőrzi kellőképpen a kötelező napi műszaki karbantartás el­végzését, mert a traktormunkák elszámolólapján nem igazolja. Ha a kötelező karbantartást a traktorosok elvégzik, akkor a körzeti szerelők miért nem fi­gyelmeztetik őket annak az el­számolólapon való feltüntetésére és miért nem igazolják? Az el­végzett karbantartásért a trak­torosnak és a munkagépkezelő­nek bér jár, amit ha nem tün­tet fel, jogos járandóságától fosztjuk meg. Ez különösen a hajósi brigádra vonatkozik. S erre a gépállomás műszaki ve­zetése sem figyelmeztette a bri­gádvezetőt. Traktorosainknak érezniök kell, hogy törődnek velük. Ak­kor nagyobb kedvvel, jobb szír- vel dolgoznak és még jobb eredményeket érnek el. Gyetvai Imre, dusnoki gépállomás. A bácsalmási járásban már a növényápolásra készülünk Járásunkban befejezés előtt állnak a tavaszi munkálatom. Elmaradás a kukoricavetésben mutatkozik, tervünket április 25-ig 79 százalékban teljesítet­tük. Ezzel szemben a tervezett helyett 14 százalékkal nagyobb területet trágyáztunk le. Zabvetésünk 180. a burgo­nyáé 106, a napraforgóé 102, a cukorrépáé 108 százalék. A tavasziárpának viszont csak 88%-át vetettük el, mert nem volt vetőmagunk, de a dolgozó parasztság igyekezett zabbal pótolni a hiányt. A tavaszi vetésben a követ­kező rangsor alakult ki közsé­geink között: Csikéria az első. Itt a mezőgazdasági állandó bi­zottság és a termelési bizottság hetenként határszemlét tartott. A második Kunbaja, ahol a termelési bizottság egyen­ként felkereste a dolgozó pa­rasztokat és megbeszélte velük a tavaszi vetések fontosságát. Kunbaja után Katymár, Bácsszőlős, Mátételke, Tata­háza, Madaras, Mélykút és végül Bácsalmás következik a járási versenyben. Majdnem valamennyi terme­lőszövetkezetünk példamutatóan előbb fejezte be a tavaszi mun­kálatokat, mint az egyéniek így a bácsalmási Lenin és a mélykúti Alkotmány tsz áp­rilis 9-re már kész volt a szántással, vetéssel. A Lenin tsz 53 hold kukoricát, fészkestrágyázással, négyzetesen vetett. S a négyzetes vetést szinte kivétel nélkül valameny- nyi tsz alkalmazza. Az egyéni­leg dolgozó parasztok azonban csupán hat holdat vetettek négy­zetesen. Mivel a tavaszi munkák első szakaszának végefelé járunk, a járási tanács már most készül a növényápolásra. Ecélból tar­tunk értekezletet a hét folya­mán a mezőgazdasági állandó bizottságok részére, a járás ve­zetői pedig a termelési bizottsá­gok elnökeivel beszélik meg a feladatokat. Már most ellenőriz­zük, hogy termelőszövetkezeteink ho­gyan javították ki a nö­vényápoláshoz szükséges gé­peket, s amennyiben ez még nem történt meg, segítséget adunk. A végrehajtó bizottság még e hét folyamán meglátogatja a járás területén lévő három gépállo­mást is, ugyancsak a munka­gépek ellenőrzése céljából. A növényápolás megkezdése előtti időszakot termelőszövet­kezeteink igyekeznek építkezés­re fordítani. A mélykúti Alkot­mány tsz-ben rövidesen elkészül egy 12 kutricás sertésfiaztató. Ezután nyomban hozzáfognak egy korszerű szarvasmarhaisiálló építéséhez. A Termőkalász tsz- ben 25 kutricás sertésfjaztaló építése folyik. Vízin Gergely. időfárásfelentés Várható időjárás szombat es­tig: ma erősen felhős idő, sok­felé eső. Holnap felszakadozó felhőzet, de még néhány helyen, főleg a délnyugati megyékben kisebb futóeső, esetleg zivatar, mérsékelt szél. Enyhe éjszaka, a nappali hőmérséklet emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek szombaton reggel: 7—10, délben 15—18 fok között. (MTI) INI U cÁclóiiáq. Afémeth Antal 13 holdas tompái dolgozó paraszt adósa az ál~ ^ " lamnak. Adós 2.5 kiló soványbarom!ival, 8 kiló tojással és 1893 forint adóval, amit az első negyedévben kellett volna befizetniet — Ma már a második negyedév egyharmada is mögöttünk áll — miért adós hát még mindig Németh Antal? — mondják a tóm» pai tanácsházán, de ezt kérdezzük talán meg egyenesen magától Németh Antaltól. Vagy 12 kurtafarkú kismalac szalad be anyja után a kis tanya udvarára, mögöttük vállára terített ködmönben Németh Antal jön egyenként szemügyre véve a malacokat, meg az anyjukat, mielőtt azok az ólba szaladnak. Mint általában minden parasztembernek neki is van egy szenvedélye: nagyon szereti az állatokat, különös sen a malacokat. Az anyakocával együtt most is négy disznó göm■> bólyödik a teli góré melletti ólakban. — Tavaly tavasszal 18 süldőt neveltem fel és adtam el —- mondja Németh Antal. — Amikor tavaly ősszel a kormány olyan sok kedvezményt nyújtott, bizony én is elgondolkoztam, hogy kel* lene még egy kis földet, meg egy házat is venni, mert ami hat hold homokom volt, az éppen csak a beadásra valót, meg az évi ke* nyérszükségletet termette meg. A jószágoknak mindig úgy kelleti pénzért vásárolni a takarmányt. így vettem most az idén a mala* cok árából Sztani Kálmántól 4 hold és egynéhány négyszögöl jő fekete földet 6000 forintért. Ezt a tanyát is most vettem, a körű* lőtte lévő 2 hold földdel, szőlővel. Már ennek az árába is fizettem valamennyit — meséli az olyan ember örömével, akének régi vágya, küzdelmes napok távoli álma teljesült. A/fert nézzük csak meg, honnan emelkedett ennyire Németh ■L’*- Antal. Olyan nagytagú parasztcsaládnak volt gyermeket mint amilyen sokezer nyomorgóit akkoriban Magyarországon. Kicsiny gyermekkorában megismerte már a munkátt a béresek kenyerének keserű ízét. Még akkor sem tudott kiemelkedni a napszámos sorból, amikor megnősült 1941-ben. 1942-ben elvitték katonának és csak jóval évek múltán került vissza a családjához, az asszonyhoz, akinek a saját gyerekén kívül apja halála után nyakába szakadt öt testvérének és beteg anyja eltartásának gondja. Az asszony is beteges lett, meg a sok gond, baj felőrölte az ide* geit. A szomszédok azon csodálkoztak, hogy egyáltalán kibírta és nem őrült bele a gondba. Amikor a férje visszajött a háborúból bizony-bizony elölről kellett kezdeni az életet. És 10 év alatt annyira jutottak, hogy ma már földet, házat tudtak venni. Némethné két leánytestvérét becsülettel férjhez adta, az öccsét mezőgazdasági technikumba küldhette tanulni és már az ó gyermekei is szépen felcseperedtek, iskolás mind a kettő, még talán tovább is tanulnak majd a középiskolában. Németh Antal az idén eladta a tehenét. 5000 forintot kapott érte. Ennek az árából egy hold szőlő alá felforgatták a talajt és beültetett egy holdat gyümölcsössel. De a tehén helyett is beke* rült már egy szép kis üszőborjú az istállóba. így tehát jó befek* tetés volt ez is. Egy hiba van csak: Németh Antal még mindig nem gondol arra, hogy teljesítse elmulasztott beadási kötelezettségét. Pedig hát nem is olyan nagy tételről van szó: két és fél kiló sovány* baromfi és 8 kiló tojás! meg az 1893 forint adó. Ennyivel tartozik ő az államnak. T\e hát miért nem adja be? Némethné ügyes, okos háziasz* szpny. Van vagy 20 szép tyúkja, abból eddig már kilencet elültetett. Három kottás alatt húsvétkor keltek ki a kiscsibék és most vagy 60 darab futkároz elevenen a kis tanyaudvaron> A többi 11 — amint ő maga is mondta — hálás, jófajta, jótöjó ezekből? tyúk. Vajion az a 8 kiló tojás és a baromfibeadás nem futná — Majd a nyáron, ha felnőnek a csibék — majd akkor be* adjuk — mondja Németh Antal mentegetőzve, amikor erről be* szélek vele. ügy látom, azért bizonytalanságán, hogy ő maga U érzi; itt nincs rendjén valami! Megkérdezem, hogy mit szólna akkor, ha a földre csak jú* niusban kapná meg a műtrágyáját, a szőlőre csak akkor kapna rézgálicot, vagy a földművesszövetkezeti boltjában csak akkor kopna új ekét, júniusban — amikor beadását teljesíteni akarja, Beismeri, ő is, hogy azzal már nem sokra menne. Pedig, ahogy az állam gondoskodik minden dolgozójáról, minden parasztember* ről, úgy kell nekünk is segíteni, támogatni az államot. Ahogy meg* vannak a jogaink, úgy megvannak a kötelességeink is, amit szé* gyen nem teljesíteni. — Ez így igaz — teszi hozzá egy kis töprengés után Némelh Antal is. Én csak egy példát tudnék még hozzátenni: amit a magam életében tapasztaltam — veti fel egy kis gondolkodás Után, — Sokszor bosszankodom amiatt, hogy amikor borotválkozom> nem elég éles a penge. Arra pedig eddig tényíeg nem gondoltamt hogy azok, akik ezeket a pengéket gyártják, talán éppen úgy bosszankodhatnak rám, meg azokra a dolgozó paraszttársaimra, akik halogatják a beadást. És joguk is van a bosszankodásra! LTát bizony így beszélt a végén Németh Antal, mert rájött, hogy ha minden dolgozó paraszt az ö eddigi példáját kö­vette volna, akkor nemcsak az államot érte volna károsodás, hanem üt magát is azzal, hogy kevesebb iparcikk, növényvédőszer jutott volna neki és minden dolgozó paraszttársának. Szégyenkezett is egy kicsit eddigi helytelen gondolkozása miatt, de végül azért mégis keményen szorított velem kezet és csak arra kéri: figyel­jük meg, rövidesen az ő neve sem lesz azok között, akik miatt szé­gyenkezni kellene. KULCSÁR ÉV Aj M'Wanák Imre köz- ségi agronómus Ersekcsanádon. Ami­kor alig egy negyedéve megérkezett a faluba, sokan kérdezték; ugyan mi újat tud nekünk majd mondani az agro­nómus, akik úgy ismer­jük a földet, mint a te­nyerünket? Hát ebben sok az igazság, de ab­ban még több, hogy a föld ismerete mellett nagy szükség van azok­ra az agrotechnikai el­járásokra is, amelyek a talajt több termésre serkentik. Hanák Imre munká­hoz látott. A tanács ak-. koriban alakította meg a 36 tagú termelési bi­zottságot. Péter Jánost választották meg elnök­nek. Hanák Imre se­gítőtársat talált Sü- pe Alajosban, a tanács mezőgazdasági előadó* jában. Szakmai tanfo­lyamokat kell szervez­ni — javasolta az agro­nómus. Es rövidesen 60 dolgozó paraszt jelent­kezett a növényter­mesztési, állattenyész­tési, szölöművelési tan­folyamok hallgatására. Az agronómus vetített­képes előadásokat is tartott, annak bizonyí­tására, hogy az agro­technikai és zootechni- kai eljárások alkalma­zása egyet jelent a gazdaság fejlődésével, gyarapodásával. mikor kitava­szodott, már arról folyt.a beszéd a. községben: milyen sze­rencse is ért bennün­ket az agronómussal! Hanák Imre mindig a határt járta ezekben a napokban. Tudomásá­ra jutott, hogy Farkas József húzódozik a fej­trágyázástól. — Drá­ga a műtrágya — men­tegetőzött — nem kifi­zető. .4 z agronómus magyarázni kezdte, hogy a takarékosság szép erény, de ott kell alkalmazni, ahol az he­lyénvaló. A műtrágyá­val való takarékos* kodást pedig nagyon drága áron kellene majd megfizetni. Mert miről van szó? Két hold őszi kalászos fej­trágyázásához 1 mázsa műtrágya kell, ami alig 100 forintba kerül. Az elérhető terméstöbblet pedig, ha szabadpiaci áron értékesíti, közel 1200 forintot ér. Farkas József még aznap meg­vásárolta a műtrágyát. első Benedek egy napon te­mérdek kukacot észlelt a földjén. Tanácsot kért az aaronámustálj aki azonnal látta, hogy a csócsárlók károkozásá­val áll szemben. — Agritoxal szórja be a földet Benedek bácsi. És mert a kár­okozó a búzaföld mel­letti rozstarlóról húzó­dott át, a tarlón 2—3 mesgyét szántson visz- sza. fi alig telt el pár nap, Felső Benedek boldo­gan újságolta, hogy el­tűnt a csócsárló. Ha­sonló tanáccsal segítet­te az agronómus Ke­nyeres Bénit és Hor­váth Mihályt. Az utób­binak segített besze­rezni' a minőségi ku- koricavetőmagbt is. Wgy fűződik nap­Mról-napra szoro­sabbá a kapcsolat Ér- sekcsanádon az agro­nómus és a dolgozó va- rasztság között. űz olvasó kérdez ­Gyöngyösi Sándor, a har- tai Béke termelőszövetkezet tagja írja: 79 éves vagyok. 2 kataszteri hold földdel lép­tem a termelőszövetkezetbe. Ezenkívül 800 négyszögöl szőlőm is van. Szeretném tudni, van-é nekem barom­fi- és tojásbeadási kötele­zettségem, mert kérik tőlem? Az új begyűjtési rendelet számos kedvezményt nyújt a dolgozó parasztoknak. Ezek kö­zött szerepelnek a szociális ked­vezmények is. Szociális ked­vezményt kapnak a mezó'gazda- .sági termelőszövetkezetek öreg. vagy munkaképtelen tagjai, akik a . szociális-kulturális' alapból juttatást élveznek. Ök mentesek a háztáji gazdaság után előírt 3 kg. baromfi- és tojás-, vagy en­nek megfelelő zsírbeadás alól. Jogosultságukat a . termelcszö- • vetkezet vezetősége írásban kő-.- a Népújság válaszol teles igazolni. Gyöngyösi Sán-» dórnak tehát — tekintettel elő­rehaladott korára >— nincs be­adási kötelezettsége. + Rácz Aladár kiskunhala« olvasónk érdeklődik: kör­nyékünkön tiszta íajnyulat nem lehet kapni és én belga vagy magyar óriásnyulakai szeretnék venni. Kérem a szerkesztőséget, adjon taná­csot hol lehetne íajnyulakat beszerezni. Javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot a kiskunfélegyházi nyúlteny észtő teleppel, Címe: Frémesállattenyésztő Vállalat Nyúltelepe Kiskunfélegyháza. Itt bizonyára be tudja szerezni a szükséges fajnyulakat. Mi is a belgaóriást ajánljuk, meat *z nagytestű és a bundája is'érté­kes*

Next

/
Thumbnails
Contents