Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-06 / 106. szám
ramm célkitűzéseinek sittecesebb végrebajfásáért Kecskemét kommunista aktíváinak értekezlete , Kecskemét város kommunistái jnagyaklíva értekezletre gyűltek össze, hogy megtárgyalják a Központi Vezetőség júniusi határozatainak sikeresebb megvalósításának kérdéseit. Az értekezlet beszámolóját 'Halandó, István Vlvtárs, a Kecskemét városi párt- bizottság első titkára tartotta. Halanda elvtárs beszámolóját azzal kezdte, hogy pártunk júniusi- határozata egész dolgozó népünk életszínvonalának emelését, az emberről való gondoskodást tette központi kérdéssé. 13 feladat megvalósítása áll pártunk minden tagja, az ország minden becsületes dolgozója előtt. Június óta értünk el eredményeket, most azonban olyan akadályok merültek fel, melyek felszámolása nélkül nem tudunk még sikeresebben előbbre jutni a párthatározatok megvalósítása terén. A Programm sikeresebb megvalósításáért indítjuk meg a harcot, melynek feltételei adva vannak, csak éppen felhasználni nem tudjuk még teljes mértékben. Városunk ipari üzemeinek első negyedéves térvleljesítését taglalva, megállapíthatjuk, hogy az elmaradás súlyos. Különösen szembetűnő ez a Gépgyárnál, a 84 l/ Építőipari, a 64/7. Épületszerelő, a Tatarozó, valamint a Lakatosipari Vállalatoknál és a Kinizsi Konzervgyárnál. Emellett kétségtelen vannak jó eredményt elért üzemeink is, mint például az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár, Gyufagyár és a Cipő- ayár. Ipari üzemeinkben a termelést általában a bér- és tervfegyelem lazasága jellemzi. Jelentős a béralap túllépés összege, amit nem lehet csak objektív okokkal magyarázni. Látni kell, hogy emö- gött az összeg mögött nincs termelési érték, melynek következ- lében olyan vásárlóerő lép fel, mely az áruellátás terén zavarokat tud előidézni. A béralaptúllépés oka elsősorban a terv nemteljesítése, ezenkívül pedig sok más tényező. Ilyen tényezők: a termelékenység nemkielégítő emelkedése, a normalazítás és nem utolsó sorban a pártszervezetek politikai munkájának hiánya. Sajnos üzemeinkben sem a párt, sem a gazdasági, sem pedig a szakszervezet vezetői nem harcolnak megfelelően ezeknek az állapotoknak megszüntetéséért. Közvetlenül a termelő munka irányítását végző vezetők, sokszor nem a párt és a kormány utasításait tartják elsősorban szem előtt, hanem inkább a dolgozók előtti »olcsó népszerűségre-< törekednek, s emiatt a termelékenység emelésének rovására indokolatlan engedményeket tesznek. Meg kell mondani, hogy ez hamis álláspont és semmi köze sincs a marxista ideológiához. Ez a »népszerűség«, becsapása a dolgozóknak, mert az életszínvonalat nem a normák lazításával, hanem a tervek teljesítésével, a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével lehet emelni. Nem jobb a helyzet az állampolgári fegyelem kérdésében sem. A városi tanács munkája e téren nem kielégítő. Súlyos elmaradás tapasztalható városunk beadási és adófizetési terveinek teljesítésében. Ugyanakkor a tanács olyan parasztoknak hosszabbítja meg a sertésbeadás időpontját, akiknek 6—7 darab egyéves sertése van az ólban. A kötelezettségüket nem teljesítő kulékokkal szemben sem alkalmazzák a törvényességet. Az ilyen eljárás sérti a becsületesen teljesítő dolgozó parasztok önérzetét is, mert ezgk a spekuláns, nemteljesítők kinevetik a becsületes teljesítőket. Ha parasztságunk jelenlegi helyzetét vizsgáljuk, a kormány támogatása eredményeként a beadásban és adófizetésben való elmaradás nincs arányban a parasztság anyagi erősödéséhez viszonyítva. Ezt igazolja az idei kecskeméti piaci felhozatal, amely messze túlszárnyalja az elmúlt évek piaci forgalmát. A tervek teljesítése az alapja a dolgozókról való gondoskodásnak. Ezért minden vezető számára központi kérdés legyen az önköltség csökkentésének, a termelékenység emelésének kérdése, mert csakis ez biztosítja a magasabb életszínvonalat. Úgy beszéljünk a néphez, hogy érezze: a párt és a kormány hozzáfordul, hogy vele együtt oldja meg az ő ügyét előmozdító feladatokat. Mozgósítsuk dolgozóinkat e nagyszerű programm sikeres végrehajtására — fejezte be beszámolóját Halanda elvtárs. A hozzászólók bírálták a városi pártbizottság munkáját, mert a vállalatvezetők, műszaki vezetők marxista-ideológiai képzettségének emelésére nem fordított kellő gondot. Emiatt a gazdasági vezetők elméleti felkészültsége nem üti meg a kívánt mértéket. Kádár Endre elvtárs felvetette, hogy számára igen fontos a politikai gazdaságtan tanulása. Mielőtt Kecskemétre helyezték, ebben az oktatási formában tanult. Itt azonban hiába kérte az oktatásra való beosztását, ezt a mai napig sem a megyei, sem pedig a városi pártbizottság nem intézte el. , A hozzászólók a tervteljesítésben történt elmaradás okát vizsgálva, főleg az objektív nehézségekre hivatkoztak. Az építőipar vezetői például arra hivatkoztak, hosv a téli hónapokban az építkezést nádpalló hiányában nem tudták folytatni. Az anyagot a minisztérium nem biztosította számukra. A béralaptúllépés onnan származik, hogy a munkátlan időszakban a dolgozók ré szére a bér 50 százalékát ki kellett fizetni. Hivatkoztak a munkaerővándorlásra, a munkás- és szakmunkáshiányra. Többen arról beszéltek, hogy az elmaradás még ezután sem lesz kiküszöbölhető teljes mértékben. Hibáz- taiták a Tervhivatalt, az úton-út- lélen tapasztalható bürokráciát. A Gépgyár részéről azt vetették fel. hogy a dolgozók vándorlásának az oka, hogy nincs rendes mosdójuk, ebédlőjük. A gazdasági vezetők, szinte kizárólag objektív nehézségekkel foglalkoztak. Ezekre az önmagukon kívülálló okokra hivatkozva, ezek mögé .• igyekeztek' minden nehézséget sorakoztatni. Németi József né elvtársnő hozzászólása azonban rámutatott, hogy nem lehet mindent az objektív nehézségekre hárítani. Kétségtelen, vannak objektív nehézségek. Ezt kihasználja az osztályellenség és befolyásuk alá vonják a munkások egy részét is. Azonban nem befolyásolhatja ez a kommunista vezetők munkáját, mert ők arra hivatottak. hogy a tömegek éterre álljanak, nem pedig arra, hogy a tömegek uszályába kerüljenek. A termelést azonban nemcsak objektív, hanem szubjektív okok is gátolják, amelyek az emberek gondolkozásából fakadnak. Meg kell szüntetni a pártban és gazdasági vezetésben eluralkodott kispolgári nézeteket, amelyek akadályozzák a termelést. Hiszen a kormányprogrammal mindenki egyetért, mert a jólét emelésére irányul. Azonban meg kell magyarázni, hogy a pregrámm megvalósulása csakis a munkások és parasztok kezemunká- jának gyümölcse lehet. Tehát nehézségeink elhárítása érdekében elsősorban jó politikai munkát kell végezni. A megyei párt választmány ülése A megyei pártválasztmány legutóbbi ülésért megválasztotta a megyei pártbizottság tagjait, titkárait és a megyei fegyelmi bizottság tagjait. A megyei pártbizottság tagjaivá: Dallos Ferenc Halanda István Kassa Vilmos Mádi Lajos Németi József Ördög László Petőfi Sándor Szabó Károly és Zárai Károly elvtársakat, a megyei pártbizottság első titkárává Németi József elvtársat, titkárokká: Zárai Károly és Ördög László elvtársakat választotta. A megyei fegyelmi bizottsági! tagjaivá: Bojtos Gyula Gyuska Mária Kiss Lajos Kovács Viktor es Szeiepcsényi Imre .elv-' társakat választotta nieg.-i^ A minisztertanács határozata a káros szennyvíz tisztításáról A minisztertanács legutóbbi ülésén hozott határozata érteimében nem szabad szennyvíz- tisztító berendezés nélkül tervezni és létesíteni olyan ipari vagy egyéb vállalatot, üzemet, intézményt, amelynek működésénél közegészségügyi vagy népgazdasági szempontból káros szennyvíz keletkezik. A már meglévő ilyen üzemeket el kell látni szennyvíztisztító berendezéssel, a nem kielégítően működő berendezéseket pedig korszerűsíteni kell. E határozatra azért volt szükség, mert az ország iparosításának fejlődésével nagymértékben nőtt a vízfogyasztás, amivel együtt jár a folyók, tavak vizének szennyeződése. Ipari üze-* írjeink és iparvállalataink nagyrésze eddig nem léteaítettf szennyvíztisztító berendezéseket/ Ezek hiánya miatt ériékes alapanyagok mentek veszendőbe/ ugyanakkor káros anyagok jutottak a folyókba, A minisztertanács határozata előírja, hogy az egész országra kiterjedően meg kell határozni a szennyvíztisztító berendezések: létesítésének, illetőleg korszerűsítésének sorrendjét. A berendezések megépítéséről az illetékes ipari minisztériumok gondoskodnak és erre a célra mintegy 250 millió forintot fordítanak. (MTI7 Sokfajta hópaiackot gyártunk A Budapesti Höpalack és Üvegipari Vallalat 11 tele kivitelben gyárt hőpalackot. Idén csaknem 206.000 darabot készítettek, amelyből külföldre is szállítottak. A nyár közeledtével további kél új típust hoznak forgalomba. Ezek egyike gyermekhöpa- lack, amelynek űrtartalma ne- gyeuhter, szoptatós üvegként is használható. A benne tárolt folyadék 12 óráig őrzi a meleget, j Idáig 2000 mar elkészült és májusban kerül forgalomba. A hőtároló edény ugyancsak negyedliteres és 24 óráig lehet benne hidegen tartani vajat, tagylaltot. Előreláthatólag a kirándulók körében lesz legnépszerűbb. Hamarosan megkezdik a sorozatgyártását. 1 kniucnni járás kommunista akínámuk értekezlete A dolgozó [parasztok között végzendő politikai munkáról s a törvényesség betartásáról tárgyalt kedden a kalocsai járás kommunistáinak aktívaértekezlete. Az értekezleten megjelent s a vitában felszólalt Sémeti József eivtáis, az MDF bácskiskunmegyet bizottságának első titkára is. Az aktívaérlekez- let beszámolóját Simon Ferenc elvtárs, a kalocsai járási pártbizottság titkára tartotta. A mezőgazdaság fellendítésére hozott párt- és kormányhatározat dz egész nép terveztetését, optimizmusát váltotta ki — kezdte beszámolóját Simon elvtárs. — Járásunk dolgozó parasztságé nak termelési kedve is rendkívül megnőtt. 3900 ka- tasztráüs hold tartalékterületünket mind bei bevették. Sőt az igények kielégítésére, még vagy 5060 katasztráiis holdra lenne szükség. Több földet trágyáztunk meg, mint a felszabadulás óta összesen. A tavaszi vetéseket járásunk területén lényegében elvégeztük. Tennelőcso- portjaink példamutató munkát végeztek a tavaszi vetéseknél, úgyszintén példásan ttljesitet- ték beadási kötelezettségeiket is. Merőben más képet mutat a községek begyűjtési helyzete. Annak ellenére, hogy sok egyénileg dolgozó paraszt példát mutat áz adófizetésben és a beadásban, a községek messze elmaradnak a termelőszövetkezetek beadási teljesítményei mögött. Ezt mutatja járásunk, községeinek összesített begyűjtési eredménye: hízottseités 34.8 százalék, vágómarha 65.9 százalék, baromfi 35,3 százalék, tojás 26.5 százalék, tej 81.3 százalék. Akadnak olyanok is, akik úgy vélik, hogy az életszínvonalat az állampolgári kötelezettségek teljesítése nélkül is lehet emelni. Akadnak olyan emberek, párttagok, sőt pártvezetők, tömegszer- vez.eti vezetők is, akik mindent felülről, a kormányintézkedésektől várnak és nem törekednek arra, hogy saját munkájukkal hozzájáruljanak a dolgozó nép jólétének.- saját jólétüknek emeléséhez. Ilyenek Gréksa János, párttag, öregeseitől lakos, aki a oeadasabol meg semmit nem teljesített, vagy Jettel Sándor, aki szinten párttag és tanácstag is, de nem mondhatjuk el róla, hogy példamutató. Az ősszel veu egy lovat, most hazat akar építeni, de az állampolgári ko- telezeusagéról megfeledkezik. De sorolhatjuk lovább egyénenként, Homokmégyrői Kapitány Györgyöt és Hideg Mátyást, Géderlakról Posztobúnyi isit un, vagy Eajszról Kelemen Pál és Farkas József párttagokat, akik úgyszintén nem teljesítettek még semmit. Nem is beszélve Szakmarról, ahol a községi pártszervezethez tartozó párttagok közül mindössze 3 elvtárs teljesítette beadását. Hasonló a helyzet a dusnoki pártszervezetnél is. Vannak üzemeink is, ahol sokan dolgoznak földdel rendelkezők, de vagy ők, vagy családtagjaik beadási kötelezettségüket nem teljesítik. A miskei paprikaüzemben például 20 dolgozó hátralékos. A szakmán állami gazdaságban pedig a vezetők maguk is tartoznak az államnak. Gőg elvtárs, Herc.regfal- vi elvtárs, Gödé elvtárs is hátralékos. Ugyanitt Csupor István tehenész, párttag 70 kilogramm sertéssel, több mint 10 kilogramm baromfival, úgyszintén tojással hátralékban van. Ugyanakkor havonta megkeresi az állami gazdaságban az 1200—1300 forintot. De sorolhatnánk ilyen példát még többet is. öregcsertön például a dolgozó parasztok sérelmezik, hogy nem vághatnak hetenként legalább egy sertést, vagy borjút, de arról elfeledkeznek, hogy községük nem képes annyi vágóállatot. begyűjteni, hogy a lakosság saját ellátását biztosítsák. nemhogy a városnak is adjanak. Pedig a begyűjtés alapja annak is, hogy a falut Iparcikkekkel ellássuk. A begyűjtött készletekből szállítunk külföldre is mezőgazdasági termékeket s, ezért a mezőgazdaság száméta fontos cikkeket kapunk. A járási tanács, a községi tanácsok, a járási begyűjtési hivatalok is nagy mulasztást követtek el, hogy eddig nem hajtó Itak végre elszámolásokat. Félreértelmezték a párt és a kormány határozatát. Nem értették meg azt, hogy azzal tient sértik meg partunk parasstpoiitikáját, ha törvényes keretek közöli elszámoltatják mindazokat a hátralékosokat, akik nem akarják megeneni az aliam iránti kötelezettségek teljesítését, Súlyos felelősség terheli ezért a járási pártbizottságot is. Mivel politikai munkája során, csak a Kedvezményeket hangsúlyozta, az áliampQlgái 1 kötelességek teljesítéséről viszont igen kevés szó esett. Pedig az éppúgy hozzátartozik az emberekről való gondoskodáshoz, mint a kedvezmények, mert begyújtás nélkül, adófizetés nélkül, nincs a városnak élelem, a falunak több gép, iparcikk, műtrágya, stb. Nem véletlen, hogy nő azoknak a dolgozó parasztoknak a szama, akik követelik, hogy számoltassák el a kulákokat és a késlekedő, kötelezettségeiket nem teljesítő dolgozo parasztokat. Mégis Vannak, akik »népszerűtlen« feladatnak tartják szorgalmazni a beadást, pedig a becsületes, kötelességtudó dolgozó parasztok előtt — márpedig a falu többsége ilyenekből áll — ez nem hálátlan feladat. Sőt a példamutató parasztok Igazságérzete meg is kívánja, hogy amit ők megtettek a törvény szerint az országért, azt tegye meg más Is —. mondotta befejező szavaiban Simon elvtárs. A beszámoló után elhangzott hozzászólások világosan megmutatták a kommunisták, a járás vezetőinek tennivalóit. Dusnoki József elvtárs, szakmart középparaszt elmondotta, hogy az ó földjei semmivel sem jobbak a többiekénél, ahogy ezzel sokan igyekeznek elmaradásukat magyarázni. — Nem fogadhatunk el ilyen kifogást, ha az egyik teljesíteni tudja a beadást, miért nem bírná a másik is. Az az igazság, hogy Szakmaron hallgatnak az ellenség hangjára. Kilencen vettek földet, öt pedig házat vásárolt. De azt tapasztaljuk, hogy éppen ezek panaszkodnak a legtöbbet. Legelőször tehát a kulákokat t's ezeket a notórius nemteljesítőket kell kötelezni a törvény betartására, mert csak akkor fog megjavulni a beadás és az adófizetés Szakmaron. Ugyanezt követelte hozzászólásában Faragó Domonkos elvtárs, hajósi dolgozo paraszt is. — Minden törvényszegővel szemben szigorúan alkalmazni kell a törvényes öünicluszank» ciókat. Ez nekem éppúgy véleményem, mint a beadást és aa adófizetést példamutatóan teljesítő paraszitársaimnak. Amíg ez nem történik meg, addig az elmaradóknak mindig lesz okuk kifogásokra hivatkozni, márpedig mi nem vagyunk hajlandók szégyenkezni senki miatt. Molnár elvtárs, a szakmán tanácselnök elmondotta, hogy az egyéni népnevelő munkának maris vannak eredményei Szakmaron. így az elmúlt héten több baromfit és tojást sikerült begyűjteni, mint az elmúlt három hónapban együttvéve. Hasonló értelemben nyilatkozott az egyéni agitáció sikeres alkalmazásáról Habaz elvtárs, aki elmondotta, hogy a népnevelők munkájának eredményeként egy nap 228 kilogramm tojást adtak be Miskén. Hajóson még jobbak a politikai tömegmunka beadásban megmutatkozó eredményei. Például csak a múlt hét csütörtökön 340 kilogramm tojást és 140 kilogramm baromfit gyűjtöttek be. Ez a pár példa is világos bizonyíték arra, hogy a meggyőző egyéni népnevelő- munkát nem pótolja sem a kis-* gyűlés, sem a parasztgyűlések tartása — bár kétségtelen, hogy ezekre is szükség van. A kalocsai járás kommunistáinak ez az értekezlete igen tanulságos és értékes volt. A beszámoló és a hozzászólások helyesen tükrözték a járás valamennyi kommunistájának é? becsületes dolgozó parasztjának véleményét és kívánságát. Az értekezlet ráirányította a figyelmet a járás legégetőbb kérdéseire. Szigorúan alkalmazni a törvényességet a kulákokkal és a? elmaradókkal szemben. Fokozni az egyéni meggyőző népnevelőmunkát a begyűjtés és az adófizetési kötelezettségek teljesítésének érdekében. Ez most s legfőbb feladati
