Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-06 / 106. szám

Látogatás a 15-ös számú vasáruboltban HA EGY KÉVÉSSÉ forgalmas napon megy is be az ember a kecskeméti vaskereskedelmi bol­tokba, meglepően sok vevőt lát. A vásárlók között vannak házi­asszonyok, városi kisiparosok, dolgozók. Bár először említettük a vásárlók között a városiakat, mégis azt állíthatjuk, hogy talán jóval kevesebben vannak, mint a város határán kívüleső ta­nyákról, vagy Városföldről, Lászlóíalvárói, Lakitelekről és a környező kis községekből jött dolgozó parasztok, parasztasszo- ayok. ,— A paraszti vásárlók ebben az esztendőben igen megsokasod­tak boltunkban — mondja Sim- kó Vilmos, a 15-ös számú bolt vezetője, aki a beszélgetés köz­ben is udvariasan és előzéke­nyen szolgálja ki vevőit. ... És igaza van, mert ebben az üzletben egy nap alatt többezer forint értékű mezőgazdasági esz­közt, kisgépet forgalmaznak. Április 27-én például — éppen piaci nap volt. Számítva a nagy keresletre, a legfontosabb áruk­ból erre aznapra frissítették fel a készletedet. A mezőgazdasági Kisgépek közül el is adtak egy azecskavágót, 2 boronát és szá­mos más kisebb szerszámot. — Nagy az érdeklődés tűzhelyek iránt is. A 28-as számú vasáru boltban ugyanezen a napon 10 tűzhelyet vettek meg, többnyire dolgozó parasztemberek. ELVITATHATATLAN TÉNY tehát, hogy a dolgozó parasztok vásárló- képessége jelentősen meg­növekedett. Különösen a gazdasági felszere­lések kereslete terén látunk ug­rásszerű emelkedést. Ez egyben annak a biztos jele Is, hogy dol­gozó parasztságunk termelési kedve sokkal kedvezőbb, jobb, mint valaha. Ebből adódik, hogy tömegesen megnőtt azoknak a száma, akik új, jobb gazdasági eszközökkel, szerszámokkal akar­ják végezni az idei mezőgazda- sági munkákat azért, hogy mi­nél eredményesebb termést ér­iének el. A boltokban egyes arukból van is készlet bősége­sen, vagy legalábbis olyan kész­let, amely képes kielégíteni a vásárlók szükségleteit. Akárme­lyik dolgozó paraszt nyugodtan indulhat el otthonról, ha perme­tezőgépet, ekét, borsajtoiót, szeeskavágót, kukoricamorzsolót, ooronát akar vásárolni. Mind­ezeket megtalálja a vasáru bol­tokban. De tudvalevő, hogy ezen­kívül még sok mindenre szük­ség van egy paraszti gazdaság­ban. Sokan keresik a boltokban például az ckekapakat. K 15-ös számú üzletben van ;s belőle készleten vagy 5 darab, mégsem lehet őket eladni, mert a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat nem adott az ekekapákhoz takarólapot, bár az áru átadásakor megígérték, hogy azonnal intézkednek a takaróla- pofe leszállításáról is. HIÄBA KERESNEK azonban a boltban ágturészeket, fekete lágyhuzalt és úgynevezett kötö­ződrótokat, bográcsot, vagy drót­szövetet, a vidék jellegének meg­felelő szőlőmetszőollókat. (Gyü­mölcsfához használatos metsző- öüók, — amelyekre kevésbbé van szükség, — vannait!) Nem nagy dolgok ezek, de sok­szor bosszúságot okoznak a dol­gozóknak, hogy éppen ezeknek az áruknak a hiánya akadályoz­za a munkájukat. Ha esetleg jól körülnéznének a nagykereske­delmi vállalatok, raktáraikban talán egyik-másik hiánycikk kö­zül akadnának feleslegesnek lát­szó készletekre. Ezek az áruk valószínűleg megvannak vala­hol (a helytelen áruterítés miatt nem éppen ott, ahol kellenének) csak a belkereskedelmi minisz­tériumnak is utána kellene néz­nie, hogy hol!? A szocialista kereskedelem kialakításáért, fegszélesebb- körii megvalósításáért folyó harc egyik legfontosabb alapja az áruelosztás helyes megszervezése a dolgozók ke­resletének megfelelően. Erre nagyobb gondot kellene for­dítani mind a minisztériumnak, mjnd a nagykereskedelmi válla­latoknak. A FENTIEKEN KÍVÜL még egyebet is háílottunk.: a : 15;.. .szá­mú vasáru boltban. Egy-két olyan esetet, ami nem lehet? jel­lemzője a szocialista kereskede­lemnek és aminek egyáltalán nem lenne szabad előfordulnia. Az elmúlt' hét folyamán a bolt zománcedényeket és gyorsacél menetfúrókat rendelt. Az árut megkapták a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattó: azzal a kis »-szépséghibával«, hogy a 8 literes fazekak között az elsőrendű áruk közé másod­rendű, hibás áruk voltak bele­keverve és a 17.20 forintos ár­ban kiadott gyorsacél menetfú­rók helyett ugyanazon az áron Csepel menetfúrókat kaptak, ami­nek az ára tulajdonképpen csak 12.40 forint darabonként. A BOLT VEZETŐJE értesí­tette a Nagykereskedelmi Válla­latot a tévedésről, de a vállalat mindenáron kibúvót keresett és nem akarta elismerni, helyesbí­teni a hibát. Lapunk hasábjain egy ízben megbíráltuk már a Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat áruelosztását, de úgylátszik, ebből a bírálatból még mindig nem tanullak a vállalat vezetői, különben nem fordulnának elő a vállalatnál ilyen esetek, amelyek sértik a dolgozók érdekeit, A tompái gépállomás büszkeségei PÁLMAI MÁTÉ gépállomás­igazgató jelenti Tompáról: Május 1-ig gépállomásunk ta­vaszi tervét 135 százalékra tel­jesítette. A négy brigád verse­nyében a Haladás-brigád tört élre. Kollár Ferenc vezetésével: tavaszi tervét. 222 százalékra teljesítette. Élenjáró traktorosa­ink egész sóra ért el kimagasló eredményt. Androvics István 301.4; Farkas János DISZ-tag 209, Török János 201, Juhász Péter 200, Borsos István 180 százalékos teljesítménnyel zár­ták az áprilist, Megjegyzés ISMÉT A HALASTAVAKRÓL A pálmonostórai Keleti Fény termelőszövetkezet 2 holdon akar halastavat létesíteni. A tagság még az ősszel nagy lelkese­déssel fogadta el a halastó tervét, számítva arra, hogy mint mel­léküzemág jelentős jövedelmet biztosít majd a szövetkezetnek- Annál is inkább bizakodtak, mert ígéretet kaptak jócskán a me­gyei tanács részéről. Papp elvtárs, a megyei tanács építési elő­adója az ősszel kintjártakor a legmesszebbmenőkig való támo­gatást ígérte meg. Az artézikút, amely a halastavat vízzel táplálná, hosszas huza-vona után elkészült. A földmunkát azonban még mindig nem kezdték meg. — Papp elvtárs egy hónappal ezelőtt, mikor csoportunkban járt,, megígérte, hogy értesíti a kalocsai vízügyi igazgatóságot. A vízügyi igazgatóság műszaki segítsége nélkül ugyanis nem tudjuk elvégezni a földmunkákat. Mi is küldtünk levelet az igazgatósághoz. Még sem történt semmi ezideíg — pa­naszkodik Huszka Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. — Itt van a nyakunkon a növényápolási munka. Most sokkal nehezebb lesz elvonni a munkaerőket a tó építésére. Igaza van Huszka Sándornak. Többet kellene törődni a me­gyei tanácsnak a halastavak ügyével. A Keleti Fénynél annál is sürgősebb a dolog, mert van egy másik baj is, ami szintén össze­függ a halastó építésével. Az elkészült artézikút ugyanis percen­ként négy hektó vizet ömleszt a föld felszínére. Ez naponta 5789 hektó vizet jelent. Ez a töménytelen vízmennyiség arra folyik, amerre lejtős talajt talál. Máris veszélyezteti a csoport és az egyénileg dolgozó parasztok legelőjét. Sürgős intézkedésre van tehát szükség, hogy a vizet a meghatározott irányba tereljék, pon­tosan kijelöljék a halastó helyét, . • CKetehia a példa... KELEBIA két évvel ezelőtt, az országban elsőnek fejezte be az aratást és a begyűjtést. — Azóta is általában az elsők kö­zött van a járásban az állami feladatok teljesítése terén. Kele- bia példáját az utóbbi időben is­mét sokszor halljuk tanácsaink­nál. A község vállalta, hogy má­sodik negyedévi adóbevételi ter­vét a III. pártkongresszusig 66 százalékra teljesíti, KÖZSÉGEINK többsége elma­radt az adófizetésben. Időszerű Gyorsítsák meg a tejbegyüjtést a kecskeméti járásban Dolgozó parasztságunk nagyrésze az elmúlt hónapokban becsülettel igyekezett eleget tenni tej beadási kötelezettségének. Több községben pártunk III: kongresszusának tiszteletére komoly felajánlásokat tettek dolgozó parasztjaink, amit már sokan teljesítettek is. Mélykúton és Tatahá­zán a tejtermelők- azon versenyeznek egymással, hogy ki szállít be több és jobbminőségű tejet. — Kiss. Gáspár mélykúti lakos az első negyedévre 500 liter tej leszállítását vállalta. Vállalását több mint 300 százalékra teljesítette azzal, hogy az első negyedévben 1572 liter tejet szállított, be. Kiss Gáspár egyedileg takarmányozza tehenét és jórészt ez is hozzásegítette ahhoz, hogy ma­ps tejhozamot érjen el. Grisák János ugyancsak mélykúti lakos az első negyedévben 1706 liter tejet szállított, pedig a vállalása csak 400 liter volt. Ezért 3780 forintot kapott. Mélykúton a község vezetői is jó példával járnak elől a tejbeadásban. A mélykútiakról nyugodtan példát vehetnének a kecskeméti jáiás községei, ahol bizony lemaradás mutatkozik a tejbegyüjiésben. Nem volna szabad előfordulni annak, hogy maguk az állandó bizottság tagjai elmaradjanak kötelezettségük teljesítésével, mint például Ladánybenén Turnyuli Péter, akinek első negyedévi tejbeadási kötelezettsége 408 liter és ezzel szemben még meg sem kezdte a szál­lítást. Berenyi István, szinten ladánybenei lakos, bár a helyi földművesszövetkezet igazgatósági tagja, első negyedévre beütemezett 198 liter tej­beadásából még egyetlen litert sem teljesített. Hasonló eset előfordul a járás még néhány köz­ségében is. — Vájjon mikor akarják teljesíteni kötelezettségüket ezek a dolgozók? Nem várhat­nak addig jó teljesítést, kötelességtudást a töb­biektől, míg maguk nem mutatnak példát a kö­telességteljesítésben. A jó eredményt elért köz­ségek tapasztalatai, példája mutatja a helyes utat és ha ezt választják a kecskeméti járás le­maradt községeinek funkcionáriusai és vezetői, nem kell sokáig szégyenkezni a lemaradás miatt. SZŰCS DÉNESNÉ Tejipari Egyesülés, Kecskemét. tehát ismertetni Kelebia módsze­rét, tapasztalatait, EliSÖSORBAN IS a tanács végrehajtó bizottságának helyes politikai-szervező munkájáról kell szólni. A VB. minden har­madik héten részletesen tárgyal­ja az adófizetés helyzetét, állá­sát. Meghatározzák, hogy ezután az adóbeszedő kiket keressen fel. Megállapítják a napi befi­zetési átalányt. Megbeszélik* hogy hol és kik tartanak kis- gyülést. Egyik főfeladatmak tart­ják a tanácstagok közötti neve­lőmunkát. A 45 adófizető ta­nácstagból harminckét ten ren­dezték adójukat. A VB tagjai rendszeresen eljárnak a dolgozó parasztok közé, Cserkó elvtárs, VB.-titkár hetenként két-három napot is a hat árban tölt. Ez idd alatt elsősorban felvilágosító munkát végez, de ellenőrzésre is jut ideje. i A PÉNZÜGYI állandó bizott­ság tagjai közül Novák József és Korsósné igen jól dolgoznak, Mindketten rendezték adójukat és sikeres meggyőző munkátvé- geznek társaik között. Helyesein használja fel a tanács a hangos- híradót Is. A jó adófizetőket nó­tával dicsérik, serkentik, a hát­ralékosokat figyelmeztetik, bírál­ják. Salamon Lszló dolgozó pa­raszt, miután ■ nyilvánosan fi­gyelmeztették, rendezte tartozá­sát. A TANÁCSNAK jó a kapcso­A TAPSIFÜLESEK HAZÁJÁBAN Kiskunfélegyházán oan az ország egyik legnagyobb tenyész- ayűl telepe. A 900-at elérő tenyészdllomány tőként három fajtába sorolható; a berlini fehér, az dugóra és az alig ismert. ,,proszka‘\ Grről a telepről szál­lítják az ország min­den részébe a megren­delőknek — úgy ter­melőszövetkezeteknek, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok­nak — a nemcsak kül­sőre mutatós és szép, hanem igen értékes lé­ny és zny álakat, A tele­pen csak olyan nyílta­kat tenyésztenek és vsak azokat adják to- vábbtenyésztésre is, amelyeknek prémje is értékes. Egy-egy ilyen tenyésznyúl értéke sok­szor eléri a 80 forintot is, ami azt mutatja> hogy igen érdemes nyúltenyészettel fog­lalkozni egyéni ter­melőknek és termelő­it öv étke zeleknek is. Például egy olyan dolgozó paraszt, aki legalább öt anyanyuUit tart, négyszeri éltetés­sel felnevelhet 1Z0 té­ny észnyulat. Köztudo­mású, hogy a berlini fe­hér 3—3 és fél, de gyakran k kilós súly­ra is fplgyarapodik. A háromkilós átlag súlyt véve alapul, egy év alatt 300 kiló tenyész-. nyulat értékesíthet, 12.50 forintjával kiló­ját. Prémjét ugyancsak jól megfizetik, ez is legalább 1200 forintot ■jövedelmez. így össze­sen 5700 forintot jö­vedelmez egy év alatt egy ilyen kisebb nyúl- tenyészet, ami annál is inkább jelentős, mert felnevelésük úgy­szólván semmibe sem kerül — kerti hulladék­ból eltarthatók — és így a velük eltöltött idő búsásan kamato­zik. Már említettük, hogy a telepen három nyúl- fajta tenyésztésével foglalkoznak. A berlini fehér, — amelyből a telepen a legtöbb van jelenleg — kimondot­tan prémnyúl. Sima, fekte szőre van és kék szeme. Prémjében ke­vés a koronaször, ami állandó hullása miatt teszi értéktelenebbé a többi nyúlprémeket. A telep helyettes ve­zetője: Lajos Ilonka kissé csendesen, de hangjában nem kis büszkeséggel mondja el, hogy három év óta sikerrel tenyésztik ezt a fajta nyulat és már sikerült csaknem tel­jesen megszüntetni az elhullást. Mosolyogva meséli el, hogy a te­lepnek van egy rókája, de a hamisszemtí, ra­vasz állat az utóbbi időben már csak ke­nyeret eszik, . hisz az elhullást sikerült meg­szüntetni. Van a telepnek egy másik érdekessé­ge: a tihanyi nyúlte- nyészetben kitenyész­tett „oroszka(> nevű nyúlfajta, amely még csak rövid idővel ez­előtt került a félegy­házi telepre, de máris sikerrel folyik a te­nyésztése. Már százá­val vannak a telepen ezek a „kormos%> orrú nyulak, amelyeknek ugyan nemcsak az or­ra, hanem a füle, farka és a lábai is egyfor­mán „kormosak^, Ez a legszívósabb, a be­tegségekkel szemben legellenállóbb fajta. — Csak az a kár — mondja Lajos Ilonka, — hogy még nagyon kevesen ismerik ezt, a nyúl fajtát mind a ter­melőszövetkezeteink­ben, mind az egyéni gazdaságokban — és igen kevesen kérik to­vábbiéiig cszlésre. őszintén szólva mi nem is csodálkozunk ezen, — . csakhogy er­ről nem Lajos Ilonka, sem pedig a . telep- ve­zetője: .Hoff er. Béla. tehet. Kiegészítésűí azonban még azt is el kell mondanunk, hogy mielőtt a telep bejára­tát átléptük vobm — egy jókora figyelmez­tető tábla állta útun- kats Idegeneknek be­lépni szigorúan tilosi Az, hogy mi mégis bejutottunk a telepre, az csak annak a vélet­len csodának köszön­hető, hogy a telep ve­zetője, Hoff er elv társ éppen nem tartózko­dott a telepen. Amikor később beszéltünk vele, bizony nem titkolta aggodalmát attól a kel lemetlen „fejmosástól ‘ tartva, amit már egy­ikben kapott a Buda pesti Gyapjútermelo Vállalat közpon tj át ó L azért, mert a rádió riporterének átengedte lépni a telep kapuját az igazgatóságtól ka­pót látogatási engedély nélkül. — De hátha idege­neknek tilos a telepre jönni, hogy jutnak el a tény észny ulák á ter­melőkhöz, vagy a ter­melőszövetkezetekbe — érdeklődtük meg H of­fer elvtárstól. Nem titkoltuk rosz- szdlásunkat, am ikor tudatta velünk, hogy nekik a tenyésztőkhöz semmi közük — bár amint mi is megállapí­tottuk — a budapesti igazgatóság lélek ve­szejtő bürokratizmusa ennek az oka. A nyúiteny észtöknek ugyanis Pestre kell el­küldeni a megrende­lést, ahonnan azután értesítik a telepet, hogy a címre küld­jék el a tenyésznyula- kat. Így azután sikerül a vállalatnak elérni, hogy senki-fia idegen ember a lábát be ne lehesse a telepre. Hogy miért-e tilalom, azt megmagyarázni senki sem tudja. Pedig a te­lepnek és munkásainak egyáltalán nem kell szé­gyenkezni elért ered­ményeik miatt, mert az eddigiek mellett ugyancsak az ö lelkes munkájukat dicséri még az is, hogy az or­szágban kiveszöf élben lévő angóra tenyészté­sét viszik napról-napra tökéletesebb sikerre. Nemrégen -'/ö tenyész- angórával indultak, — ma már 218 értékes angóranyúlja van a te­le onek* lata a helyi pártszervezettel" is, amely minden segítséget megad a tanácsnak. Dobó Mihály, Pa* tocskai Mihályné pártvezetősegi tag, Tímár István elvtárs egyé­nileg dolgozó paraszt, amellett, hogy teljesítette állammal szem­beni kötelezettségét,. szívesen tart kisgyűléseket is. A TERVSZERŰ, szívós nevelő- munka eredménye ma az, hogy az adózók nagyrésze rendesen* havonként fizeti adóját es több mint 100 dolgozó paraszt túlfize­tésben van. A kulákokat is rá­kényszerítik kötelességük telje­sítésére. Mindehhez hozzájárul Maring adóbeszedő harcos mun­kája is, aki állandóan járja te­rületét. KELEBIA dolgozó parasztsága az első negyedévi adófizetés» tervet 94.6 százalékra teljesí­tette. A második negyedévi terv­nek eddig 25 százaléka folyt be, De van hiányosság is Kelebiá'n. A pénzügyi állandó bizottság hat tagjából csak a fele dolgo­zik. A kongresszus tiszteletére indított mozgalomhoz igen ke­vesen csatlakoztak. A járási ta­nácsnak segítenie kell kijavitan a meglévő hiányosságokat és lel kesíteni a járás többi községé Kelebia követésére. Koós Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents