Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

példányban. A rádióelőfizetők száma 1938-ban 419.200 volt, je- enleg meghaladja az 1,100.000- ■t. A rádió különösen a falun erjed. Már folynak a magyar elevízió kísérleti adásai Is, Népünk műveltségének ki- szélesedését legjobban a köz- oktatásügy fejlődése tükrözi. Jelenleg háromszor annyi tanuló szerzi meg az általános iskola 8 osztályának megfelelő képzettséget, mint a háború előtt. Ugyancsak háromszorosára emelkedett a középiskolások és ötszörösére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A közép- és főiskolai diákok többsége mariKás és paraszt származású: népi demokráciánk megteremti saját értelmiségét.

A lakosság növekvő kulturális .gényei megkövetelik a közoktatásügy minőségi fejlesztését. Mindenekelőtt ki kell szélesíteni és meg kell szilárdítani az egész közoktatás alapját: az általános iskola rendszerét. Különösen a falusi és tanyai iskolák fejlesztésével kell meggyorsítanunk a szaktanerőkkel ellátott 8 osztályos általános iskola teljes kiépítését az egész országban. A művelt, kultúrált, a városi lakossághoz hasonlóan széleslátókörű, öntudatos parasztság a falu szocialista fejlődésének elengedhetetlen feltétele.

Az alsófokú oktatás fejlesztése kapcsán nem egyszer találkozunk olyan véleményekkel, mintha most az általános iskolák mögött másodrendű kérdésként kívánnánk kezelni a felsőoktatás ügyét. Erről- természetesen szó sincs. A szocializmust építő Magyarországnak a jövőben nem kevésbbé, hanem nagyobb mértékben lesz szüksége középiskolai és egyetemi képzettségű szakemberekre. Egy pillanatra sem tévesztjük szem elől, hogy az egyetemi hallgatóság munkás, paraszt többsége az oktatásügy demokratizálásának legalább oly nagy, vagy nagyobb diadala, mint az általánossá tett általános iskola. Az általános iskola nyolc osztálya nemcsak cél, hanem eszköz is: a legtehetségesebb fiatalok számára út a közép- és főiskolai műveltség felé. Továbbra is teljes mértékben időszerű a magasabbfokú oktatás fejlesztése, de a jelen helyzetben nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly!

Néhány évvel ezelőtt a középes felsőoktatás területén a munkás-paraszt többség biztosítása és a szakkáderek minél tömegesebb, minél gyorsabb kiképzése volt a két legfontosabb feladat. E feladatokat ma lényegében megoldottaknak tekinthetjük. A főiskolai beiskolázásban most a szociális származás mellett egyre jobban előtérbe kell kerülnie a tehetség és a kiváló tanulmányi előmenetel követelményeinek. A szocializmust építő Magyarországnak nemcsak képzett, hanem kiválóan képzett szakemberekre van szüksége. A főiskolai oktatásban a valóban egyetemi, tudományos színvonalú szakmai képzést és a marxizmus-leninizmus elmélyültebb tanulmányozását kell biztosítani.

Az egyetemek minőségi fej.- /esztése: hosszú folyamat és nem jelenti a tanulmányi követelmények átmenetnélküli, ugrásszerű emelését. Egyes főiskolákon azt tapasztaljuk, hogy a minőség emelésének jelszavát félreértik. Ahelyett, hogy fokoznák a pedagógiai segítséget, inkább magukra hagyják a gyenge előképzettségű, de egyébként szorgalmas és tehetséges diákokat. Az egyetemeken jelenleg még 7800, főleg munkás- és parasztszármazású szakérettségis tanul. Megfeszített munkát várunk tőlük, de ugyanakkor teljes pedagógiai támogatást is kell számukra nyújtani, hogy le tudják küzdeni előképzettségük gyengéit.

Az oktatás ismeretközlő feladatai mellett előtérbe kell állítani az iskola nevelő feladatait. Ahhoz, hogy pedagó(Folytatás az 1. oldalról.)

gusaink megfelelhessenek a lakozódó követelményeknek, a család, a társadalom részéről nagyobb támogatásra és megbecsülésre van szükségük. Az oktatás tartalmát tekintve a tárgyi Ismeretek szilárd kialakítása mellett nemzeti kultúránk értékeinek: a magyar nyelv, irodalom és történelem oktatásának elmélyítésére kell törekedni,

A népi demokrácia jó munkájának eredményei mutatkoznak meg a testnevelés, a sport fejlődésében és azokban a sikerekben, melyeket a magyar sportolók a nemzetközi versenyeken elértek. Ezek a sikerek erősítik a népek békés együttélésének szellemét és növelik, a rokonszenvet nemcsak a magyar népi demokrácia — de az egész béketábor ifánt. (Lelkes taps.)

Ifjúságunk hazafias nevelését nemzeti művelődésünk és történelmünk gazdagabban feltárt örökségével kell megalapozni. Az iskolai oktatómunka helyesen hangoztatja, hogy büszkék vagyunk Budai Nagy Antal, Dózsa György, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Rákóczi Ferenc, az 1848 és az 1919 hősi hagyományaira, melyek mind egy-egy lépést jelentettek népünk évszázados felszabadító harcában.

A történelmi fejlődés azonban nemcsak forradalmi ugrásokból, hanem a forradalmat előkészítő békés fejlődés, a reformok szakaszaiból is áll, amelyeknek megvannak a maga hősei. Oktató munkánk foglalkozzon ennek megfelelően Apácai Cseri János, Tessedik Sámuel, Bolyai Farkas, Széchenyi István, Eötvös Lóránt és a magyar társadalmi haladás, a magyar tudomány és technika más úttörőivel is.

Túl a közoktatás kérdésén hadd szóljak ezzel kapcsolatben néhány szót népünk hazafias neveléséről. A szocialista hazaszeretet, népi demokratikus hazánk szeretete nálunk egyre szélesedik és mélyül, de még nem hatja át kivétel nélkül az egész dolgozó népet. Oktatásügyünk, tankönyveink előreszaladnak, ha ezzel nem számolnak. De annál inkább építhetünk az egész népben régtől élő demokratikus hazaszeretet hagyományaira és azokra a nagy eredményekre, amelyeket tíz év alatt e hazafias eszményekből máris valóra váltottunk. A szülőföld, a haza szeretete, felvirágzása és békéjének védelme kivétel nélkül mindenkit mellénk állít, aki büszke arra, hogy a haza végre szabad, müveit és erős. (Nagy taps.)

Az a mélyreható változás, mely az utolsó években a népi demokrácia minden területén végbement, fejlesztőén hatott a tudományos életre. A tudományt soha olyan társadalmi megbecsülés nem vette körül, soha olyan támogatásban nem részesült, mint a dolgozók államában. Ennek eredményeképpen jelentékenyen fejlődött a tudományos munka, különösen a műszaki és természettudományok területén. Az eredményekben nem kis része van a Magyar Tudományos Akadémiának, mely 1949. évi újjászervezése óta jelentős munkát végzett szocializmust építő társadalmunk tudományos szükségleteinek kielégítése terén.

A Magyar Tudományos Akadémia többszáz tudományos dolgozó részvételével, elkészítette az első ötéves tudományos tervet és jelenleg folyik a második ötéves tudományos terv kidolgozása. Az Akadémia műszaki és kémiai tudományok osztályainak szakmai bizottságaiban bizonyos fokig megvalósult a tudomány és a gyakorlat szakembereinek együttműködése.

A tudósok lelkes odaadó munkája, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat előkészítésében megmutatta, milyen jelentős segítséget képes adni tudományos életünk a szocializmus építésében. Az erőteljesen fejlesztett műszaki kutatás mellett azonban fokozatosan fejleszteni

kell a mezőgazdasági tudományokat és a társadalmi tudományokat.

Tudományos életünk fejlesztésében igen eredményesnek mutatkozik az újrendszerű tudományos minősítések bevezetése, amely emeli a tudományos munka tekintélyét és kutatóinkat magasabb eredmények elérésére ösztönzi. Megvalósult a tudományos káderek képzésének intézményes formája, az aspirantura. Jelenleg kb. 700 aspiráns dolgozik itthon és 100 a Szovjetunióban.

Rákosi elvtárs ezután a társadalomtudományi ágak fejlődésének eredményeiről, a közgazdaságtudományok helyzetéről beszélt, majd így folytatta:

Egy másik terület, melynek jelenlegi állapota elmarad a fejlődés támasztotta követelményektől, a filozófia. Vezető filozófusainknak vannak számottevő eredményei, elsősorban a reakciós, nyugati filozófiai irányzatok bírálata terén. Munkájukban, különösen tanítványaik munkájában azonban túlteng a filozófiai történeti kutatás. Nekünk arra kell törekednünk, hogy fiatal kádereink mór tanulmányaik során megismerkedjenek korunk élő társadalmi, világnézeti problémáival.

A reakciós filozófiai irányzatok mai magyarországi megjelenési formái elleni harc gyengeségét egyes filozófusok azzal igyekeznek szentesíteni és igazolni, hogy a reakciós, imperialista »filozófiának« hazai képviselői jelentéktelenek voltak. Ez önmagában igaz, de ez ne tevesszen meg minket. Amint a magyar filozófia haladó örökségét sem elsősorban a hivatásos filozófusok, hanem kiváló költők, írók, társadalmi kérdésekkel mélyen foglalkozó politikusok munkáiban találjuk meg, ’a reakciós világnézetek »legjelentősebb« képviselői — ugyancsak nem hivatásos filozófusok, hanem írók, történetírók stb. voltak. Lehetne azt állítani, hogy pl. a szellemtörténészek nézetei a mai magyar társadalomtudományban és az értelmiség gondolkozásában egyáltalán nem hatnak? A Horthy-rendszerben a marxista filozófusok ne ellenséges filozófusokat keressenek (bár ilyenek is vannak, ha még oly jelentéktelenek is), hanem ellenséges filozófiai áramlatokat — s azonnal bőven lesz tennivalójuk. A marxista filozófusok egyik fontos feladata, hogy a múlt, de különösen a két világ háború közötti ellenforradalmi korszak filozófiájának káros és jelenleg is ható örökségét leleplezzék és a népi demokráciánk jelen fejlődésében felmerülő kérdéseket elemezzék.

A dolgozó népet szolgáló, a haladás eszméit hirdető új magyar irodalom és művészet jelentékeny fejlődésen ment át az utolsó évek folyamán. Számottevő sikereket ért el itthon és külföldön a magyar film, mely tovább fejlődött az új élet és a történelmi témák ábrázolásában.

A uni nagy pártunk immár negyedik évtizede harcol népünk szabadságáért, a szocializmus ügyének győzelméért. Egy negyed századon át a fald alatt, az illegalitás nehéz viszonyai közepette küzdött a munkásosztály, a dolgozok életérdekeiért, s a reakció ellen vívott hősi, áldozatos harcával már akkor, a legnagyobb üldözések közepette megnyerte a nép legjobbjainak támogatását, szeretetét és elismerését. A felszabadulás óta eltelt majdnem tíz esztendő folyamán a Magyar Dolgozók Partja az ország elismert vezető erejévé vált és biztos kézzel irányította azt a fejlődést, melynek eredményeképpen hazánkban a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép lett az ország gazdája.

Pártunk küzdelmei hazánk megerősítéséért. népünk jólétének állandó emeléséért azért járnak sikerrel, mert pártunk politikai és szervezeti össze- forrottsága, ideológiai egysége ■szakadatlanul erősödik és mind

Fellendülésben van a színházi kultúra. A képzőművészeteknek nyújtott fokozottabb állami támogatás megkönnyíti az alkotó munka kibontakozását. A zenei előadóművészek újabb sikerei mellett mind több eredményt értek el a zeneszerzők is.

Különösen örvendetesek a felszabadult élet ábrázolása terén elért irodalmi sikerek. Gyors ütemben erősödik a népi demokrácia nevelte Írók tábora, szaporodnak a szocialista realizmus szellemében fogant müvek. Uj irodalmunk nagy népszerűségnek örvend a népi demokráciák országaiban és különösen a Szovjetunióban, ahol klasszikusaink mellett egyre gyakrabban jelennek meg fordításban ma élő íróink művei. Az elmúlt évben a Szovjetunióban 25 magyar mű fordítása jelent meg, körülbelül 1,280.000 példányban.

Az irodalom új fejlődése és

művészeti életünk egységének megszilárdítása érdekében tovább kell javítani a párt és állam irányító tevékenységét. Fel kell számolni a bürokratikus, vagy túl közvetlen beavatkozást az alkoto munka folyamatába. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy az írói munka elsősorban az író dolga. Ugyanakkor az írói munka eredménye: maga a

mű — a nép ügye. Akár a jelen, akár a történelem témáit dolgozza is fel, a nép pártján állva, a nép kérdéseire kell válaszolnia,

Meg kell szüntetni a párt és állami irányítás túlcentralizá- lását. Érvényesíteni kell azt az elvet, hogy az egyes területek elvi és gyakorlati problémáit a párt segítségével maguk a területen dolgozó művészek és kritikusok oldják meg. Azok a kommunista és pártonkivüli írók, művészek és kritikusok, akik a párt célkitűzéseit szív- vel-iélekkel magukénak vallják, nyílt elvi vitákban küzdjék le a polgári ideológia és a szek- táns nézetek maradványait, alakítsák ki a pártos álláspontot a művészi alkotó munka elvi, politikai és szakmai kérdéseiben. Messzemenő hatáskörrel kell felruházni a kulturális életnek azokat a műhelyeit, amelyek helyileg az alkotó munka támogatására hivatottak. A művészeti szövetségektől, könyvkiadóktól, színház- és filmdramaturgiáktól, szerkesztőségektől a nagyobb felelősség és önállóság alapján több kezdeményezést várunk.

Nagyobb megbecsülésben és segítségben kell részesíteni az elvhű. következetes és éber kritikát. A szabadság és az önállóság kiterjesztése a kritikai munka színvonalának emelése nélkül eszmei és művészi visszafejlődéshez vezethet, míg a kritika egyidejű fellendülése mellett tehetséges író- és művészgárdánk könnyebben kibonthatja alkotói képességeit a népi demokrácia szocialista kultúrájának további felvirágoztatására.

(Nagy taps.)

szilárdabbá válik. Ebben az erősödő politikai, szervezeti egységben van a párt legyőzhetetlen ereje! (Lelkes taps.) Az elmúlt év júniusában megtartott központi vezetőségi ülésnek történelmi jelentőségű határozatai meghatványoztak pártunk erejét, növelték harci készségét és továbbfejlesztették pártunk politikai és szervezeti szilárdságát, ideológiai egységét. Pártunk sorainak megbonthatatlanságát erősítették a pártunk vezetésében végbemenő elvi jelentőségű változások. A káros egyszemélyi vezetés módszerét — amelyből annyi hiba és kár származott* — a kollektív vezetés lenini elve és gyakorlata váltotta fel. A párt. egysége erősödött és erősebb ma, mint valaha, mert erősödött a pártvezetés egysége is.

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy nagy pártunk megerősödve, megbonthatatlan egységbe forrva érkezett el kongresszusunkhoz. (Lelkes, ütemes tapsj Ebben van •*=

elvtársak — pártunk harcának és munkájának egyik legértékesebb eredménye.

Pártunk ereje, befolyása annak köszönhető, hogy a dolgozó nép pártja, hogy össze- lorrva a dolgozó tömegekkel, azok célkitűzéseit valósítja meg. Pártunk az elmúlt évek folyamán újra bebizonyította, hogy ' minden helyzetben ki tudja munkálni népünk számára a legjobb rendszabályokat, hogy nem fél nyíltan, bátran, önkritikusan feltárni aa elkövetett hibákat, s hogy gyorsan, határozottan hajt végre fordulatot ott, ahol ezt népi demokráciánk érdeke megköveteli.

A bírálat és önbírálat pártunk fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje, s ezért pártunkban feltétlenül biztosítani kell, hogy a bírálatot és önbírálatot nyomon kövesse a hibák és hiányosságok gyors és maradéktalan felszámolása, a pártmunka megjavítása. Ahol a kritika szabadon érvényesük ahol a párt meghallgatja és orvosolja a dolgozók panaszait ott erősödik a pártdemokrácia, ott szorosabbá válik a párt és a széles tömegek kapcsolata és megnövekszik a pártszervezetek tekintélye. Ahol viszont nem segítik elő a párton belül a kritikát, figyelmen kívül hagyják a kellemetlen jelzéseket, vagy éppen elfojtják, üldözik a bírálatot, ott gyengül a párt és a tömegek kapcsolata, meri a párt nem értesül idejekorán olyan jelenségekről, amelyek később komoly következményekkel járnak. A kritika gyakran a tömegek kezdeményezésének, alkotóvágyának megjelenési formája és akt ezt elfojtja, mérhetetlen kár* okoz pártunknak.

Olyan légkört kell teremteni a pártban, amelyben az egyszerű tag félelem nélkül bírálhat, adhatja elő panaszát, vagy bejelentéseit. A pártban nem maradhat felelős munkahelyen olyan elv- társ, aki nem tud kollektiven dolgozni, aki elfojtja a kritikát, aki elzárja a párt elől a pártdemokrácia friss, éltető levegőjét (Taps.)

A bírálat és önbírálat alkalmazásával kapcsolatban helytelen nézetek is elterjedtek a pártban. Egyesek azt hisziki hogy minden esetben főleg a hibákról, vagy elsősorban a hiányosságokról kell beszélni és csak mellékesen az ered-1 ményekről. Az eredmények lekicsinylése helytelen.. Ne hallgassuk el — elvtársak — se az eredményeket, se a hibákat; értékeljük minden esetben pártszerűen, kommunista józansággal az elvégzett munkát^ mert csak így tudjuk helyesen meghatározni további előrehaladásunk tennivalóit.

Pártunk választott vezetőszerveiben a legjobb, legtapasztaltabb kommunisták tízezrei vannak. Hatalmas erő( nagy tudás és komoly tapasztalat összpontosul pártunk választott vezető szerveiben. Ezi az erőt, tudást és tapasztalatot maradéktalanul hasznosítani kell a pártvezetés minden láncszemében. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a választott szervek minden fontos kérdési behatóan megtárgyaljanak és azokban döntést is hozzanak;

A pártdemokrácia ápolása és erősítése mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy pártunk a demokratikus centralizáció alapján épül fel, ami azt jelenti, hogy az alsó pártszervek alá vannak rendelve a felsőbb pártszerveknek és a felsőbb szervek határozatai a párt minden tagjára kötelezőek; A pártban vasfegyelemnek kell uralkodni: ezért nem szabad tűrni a pártban semmiféle fegyelmezetlenséget, a párt- és kormányhatározatok megsértését, vagy figyelmen kívül hagyását.

Biztosítani kell az új szakasa politikájának egyöntetű helyes értelmezését. Erre annál is inkább szükség van, mert pártunkban még elég erős a régihez való ragaszkodás. Másrészt, különösen az utóbbi időben tapasztalható, hogy az ú'

(Folytatás a 3, oldalon.)

VI. A párt