Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

(Folytatás a 2. oldalról.

szakasz politikáját jobboldali opportunista irányban torzítják el. Vannak, akik azt hiszik, hogy az új szakasz politikája lazább állami és munkafegyelmet jelent. A dolgozókról való gondoskodást egyesek úgy értelmezik, hogy a béralaptúllépés, a normák lazítása ellen már nem szabad olyan határozottan fellépni, mint a múlt év júniusa előtt, hogy a begyűjtés és adóbeszedés elhanyagolható, mert az együttjár a pa rasztok >* nyugtalanít ásóval- »•zaklatásával«. Ezek a helytelen nézetek és az a tény, hogy nem folytatunk ellenük következetes harcot, nagyon komoly károkat okoztak már az államnak.

Vannak olyan elvtársak is, akik az új szakasz politikáját úgy értelmezik, hogy kulákve- szély már nincs. Ennek következtében a kulák aktivitása megnőtt, anélkül, hogy a pártós állami szerveink részéről komoly ellenállásba ütközött volna.

Pártunk helyes politikáját meg kell védeni mind a »baloldali", mind a jobboldali veszéllyel és eltorzítással szemben. Feltétlenül biztosítani kell a párt- és kormányhatározatok helyes és egyöntetű értelmezését, pontos és maradéktalan gyakorlati végrehajtását. A pártot tehát az eddiginél erőteljesebben kell az éberség szellemében nevelni, gondoskodni kell arról, hogy a kommunista éberség necsak az ellenséggel szemben, hanem a párt politikájának végrehajtásában megmutatkozó »baloldali« és jobboldali torzításokkal szemben is , fokozódjék.

Rákosi Mátyás elvtárs ezután ismertette a párt növekedésének adatait az alapszervezetek, a tagok és tagjelöltek számára, a tagság összetételére vonatkozólag. A többi között felhívta a figyelmet arra is, hogy az értelmiségiek száma a pártban még mindig kevés és elmarad az értelmiségiek növekedésének aránya mögött. Itt is változtatni kell úgy, hogy az arra érdemes új és régi értelmiségiek legjobbjait nagyobb szómban, bátrabban vegyék fel a pártba. Ugyanakkor gondosan kell őrködni azon. hogy a pártba ne kerüljenek- be opportunisták, karrieristák, megalkuvók, vagy éppen ellenséges elemek.

A Központi Vezetőség múlt év júniusi ülése rámutatott arra, hogy pártunkban elmaradás tapasztalható az ideológia és az elmélet torén. Az új szakasz feladatai a dolgozó nép fokozott közreműködését és aktivitását követelik meg. Ezért rendkívül megnőtt a propaganda és az agitáció szerepe. Az ideológiai munka megerősítése és továbbfejlesztése viszont elengedhetetlen előfeltétele a propaganda és agitációs munka megjavításának. Központi Vezetőségünk az elmúlt hónapokban napirendre tűzte a pártpropaganda, az agitáció, a köznevelés és az irodalom kérdéseit s kidolgozta a velük kapcsolatos feladatokat. Központi Vezetőségünk e határozatai számottevő segítséget nyújtottak pártunk új politikájának megértéséhez és végrehajtásához. Pártunk központi lapja, a Szabad Nép és elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle munkája e téren javult; gyakrabban foglalkozik azokkal az elméleti és ideológiai kérdésekkel, melyek népi demokráciánk új fejlődési szakaszával kapcsolatosak. Mindez azonban csak szerény kezdet.

I den módon elő kell segíteni bátorítani kell az ideológiai és elméleti munka kibontakozó- I sát.

Az osztályharc régi tapasztalata, hogy az ellenség befészkeli magát arra a területre, melyet elhanyagolunk. Ez természetesen az ideológia területére is vonatkozik,

A kapitalizmus anyagi bázisa erősen összeszűkült, de a kapitalista gondolkodás gazdasági bázis nélkül is tovább él és még hosszú esztendőkig a legkülönbözőbb formákban igyekezni fogja befolyását népi demokráciánk minden területén éreztetni. A tőkés ideológia hazai megmaradását minden eszközzel támogatja, tovább élteti az imperialista környezet is, mely módját ejti annak, hogy ideológiáját a legkülönbözőbb csatornákon át eljuttassa hozzánk. Az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk, hogy a régi rend hívei nacionalista, soviniszta nézetek terjesztésével kísérleteztek és megpróbálták életre kelteni az antiszemitizmust, a fasizmus aljas fegyverét. A reakció erőfeszítései különösen arra irányulnak, hogy politikai befolyása alá vonja a dolgozó parasztság tömegeit. Ilyen viszonyok között fokozottabban szükséges, hogy a párt minden tagja feltétlenül megszerezze az eszmei, politikai fel- készültségnek azt a fokát, mely munkaköre jó ellátásához szükséges, mely képessé teszi őt arra, hogy új kérdések felvetésénél gyorsan, helyesen tájékozódjék, s megfelelően tudjon határozni.

Az előttünk álló nagy feladatok sikeres végrehajtása jelentős mértékben a kádermunka területén még mindig megmutatkozó komoly hiányosságok gyors és alapos megszüntetésétől függ. Igaz, a Központi Vezetőség júniusi határozata óta ezen a területen is van némi javulás, de a párt kádermunkájában még mindig erősen érezhető a bürokratikus, sőt nem egyszer rideg magatartás. Még mindig gyakori eset, hogy az elvtársakkal, akiket munkába állítanak az arra illetékesek nem is beszélnek, hanem egyszerűen a káderanyag alapján határoznak. Persze nem szabad fi- I gyeimen kívül hagyni az éber- I ség követelményeit, a káderek I múltbeli hibáit, politikai botlá- I sait, de megítélésüknél min- I dig tekintetbe kell venni a I felszabadulás óta végzett munkájukat és a velük való közvetlen, személves foglalkozás I alapján kell dönteni. Véget kell vetni a bürokratikus, csak kérdőívek és papírok alapján folyó kádermunkának. (Taps.)

A fejlődés egyre inkább olyan kádereket követel, akik nemcsak a pártmunkában jártasak, de műveltek s egyben valamely területen még komoly szaktudással is rendelkeznek, ami elméleti képzettséggel párosulva,

! lehetővé teszi számukra, hogy bonyolult helyzetekben is tájékozódni tudjanak és helyesen in- I tézkedjenek.

Az eddigieknél fokozottabban kell bevonni a pártvezetés minden ágába a munkásokból és parasztokból lett értelmiségieket. Ugyancsak rá kell térni arra, hogy a párt funkcionáriusgárdáját a párthoz hű, a gazdasági és kulturális élet, az állam- apparátus, a tömegszervezetek, pártpolitikai tapasztalattal vagy elméleti felkészültséggel és jó szaktudással rendelkező vezetői- I bői erősítsük meg. j

A káderek kiválogatásánál I a párt tapasztalat. szaktudás I marxista és általános müveit- I ség és fejlódőképesség mellett j a legnagyobb mértékben figye- 1 lembe kell venni a bátor, ge- I rinces, egyenes kommunista I magatartást. Olyan kommu-1

Pistákra van szüksége a pártnak és az államnak, akiknek I nemcsak a feje, hanem a szíve is a helyén van, (Taps.) akik I helytállását a nehéz helyzetek I csak szilárdabbá teszik, akik I szívósan, engesztelhetetlenül és I eredményesen harcolnak a bajok, I a hibák ellen.

Rákosi Mátyás elvtárs ezután I a pártiskolák munkájáról és a !

f pártoktatás feladatairól szólt, majd igy folytatta:

Hatékonyabbá kell tennünk a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. A párt- és I államvezetés egyik gyengesége a megfelelő ellenőrzés hiánya es határozatlansága. Erre vezethető vissza, hogy fontos, egész I népünk életére kiható határoza- I tokát nagy késéssel, vagy hiányosan hajtanak végre, ami nagy politikai és gazdasági káro- I kát okoz. Meg kell javítani az ellenőrzést felülről, de feltétlenül ki kell egészíteni és ösz- sze kell kapcsolni a párt és a I széles dolgozó tömegek alulról I történő ellenőrzésének igénybe- I vételével. Csak a széles tömegek I aktivizálásával lehet biztosítani, hogy a határozatok, melyek a I dolgozó nép érdekében jöttek létre, meg is valósuljanak.

Hátráltatja a párt fejlődését, de a népi demokrácia egész I növekedését a bürokratizmus,

I a túlzott centralizáció, a rengeteg szervezés és megkötöttség,

I mely elfojtja a kezdeményezést,

I nem nevel önállóságra, elmossa az egyéni felelősséget. Az íróasztal mellőli vezetés módszere, az írásos jelentések alapján történő döntések, a határozatok tömkelegének gyártása, a végtelenségbe menő és egymást követő ülések és tanácskozások azt eredményezik, hogy a vezetés és a vezetők gyakran elszakadnak az élettől, és ezért határozataik, intézkedéseik gyakran papírsza- gúak.

Párt- és állami funkcionáriusaink közül sokan abban a téves hitben élnek, hogy a papírral csodákat lehet művelni, I hogy elegendő, ha meghozzák a határozatot és akkor már I minden kérdés simán, magától megoldódik. Ne papírból tanul-1 mányozzák az életet, mert abból úgysem ismerik meg, hanem I tartsanak eleven kapcsolatot az I élettel! És akkor döntéseik, határozataik helyesebbek lesznek, I ha célba találnak és megvalósul- j nalc!

A bürokrácia ikertestvére a túlzott centralizáció! A bürokrácia és a túlzott centralizáció kezd egész fejlődésünk akadá' lyává válni. Gyorsan változtatni kell ezen a tarthatatlan helyzeten. Centralizációra szükség van, de olyan centralizációra, amely bátran támaszkodik az apparátus és vezetőinek tudására, szakképzettségére, amely bízik a munkatársakban, megadja mindenki számára a szükséges hatáskört, amely növeu a vezetőség és a munkatársak felelősségtudatát és fejleszti kezdeményezésüket.

Fokoznunk kell a munkát a tömegszervezetekben és meg kell javítanunk bennüK a párt vezetését és irányítását. Vonatkozik ez mindenekelőtt a szakszervezetekre, melyek munkájában komoly javulás van és, amelyek nálunk is a szocializmus iskolái, különösen, ha jól dolgosunk bennük. Ehhez elsősorban az kell, hogy elvtársaink ;s szervezeteink alaposan vá gtassák meg viszonyukat a szakszervezeti munkához, bedőljék meg jobban a szakszervezeti munkát. Biztosítani cell, hogy a szakszervezetek a lehető legnagyobb mértékjén részt vegyenek a dolgunk életszínvonalának megjavításában és a mezőgazdaság fejlesztésében. Az eddiginél ha- I ionlíthatatlanul nagyobb erővel I is nyomatékkai kell foglalkozni i munkaversennyel, mely egész szocialista termelésünk egyik egfontosabb lendítőkereke, mely I ia jól kifejlesztjük, minden terű- I eten előrevisz bennünket. Ezért I )árttagjaink a szakszervezetek- I >en, az üzemekben az eddiginél I íatványozottabb erővel álljanak I [ munkaverseny élére, szervezők, irányítsák jobban, mint ‘ddig és mutassanak mindenütt léldát, a munkaversennyel kap- solatban, támogassák a termeié- I enység emelésére, az önköltség I sökkentésére, takarékosságra I rányuló rendszabályokat, ve-1 essék a szakszervezetek harcát I munkafegyelemért, a selejt-»

Központi Vezetőségünk határozatai megkövetelik, hogy lapjaink és folyóirataink rendszeresen vessenek fel ideológiai kérdéseket, bíráljanak nyíltan, bátran, nem általánosságban, hanem konkrétan; magyar vonatkozásokban — személyekre való tekintet nélkül. Egészséges szellemű, a haladást szolgáló ideológiai vitákat kell indítani, illetve ilyen viták kibontakozását elő kell segítenünk az irodalom, a tudomány, a művészetek legkülönbözőbb területein.

'A fordulat, melyre az ideológiai és elméleti munka terén feltétlenül szükség van, még nem történt meg. Ezért min,*

gyártás ellen.- A mi munkásosztályunk a termelésben, a munkaversenyben csodákat tud művelni, ha lelkesítjük, s támogatjuk kezdeményezescit, találékonyságát, s megmutatjuk a: összefüggést, mely mindennapi egyszerű munkája, s a szociáliséi jövő nagy célkitűzései között cnnáll. (Taps.)

A szakszervezetben dolgozó üvtársak ugyanakkor képviseljék következetesen a dolgo- :ók jogos érdekeit, gondoskod- anak róla, hogy a dolgozók jontosan megkapják mindazt, unit a munkavédelem megkövetel, amit a munka törvénykönyve, a kollektív szer- ;ődés és a népi demokrácia illama számukra biztosít.

Pártszerveink és pártszerve- eteink még mindig nem támo- ;at.ják eléggé a Dolgozó Ifjúság Szövetsége munkáját és nem nindig látják világosan azt a ontos szerepet, melyet a DISE i szocializmus építésében, a népi lemokráeia megerősítésében ját- zik. Változtatni kell ezen. A ASZ, a dolgozó ifjúság e harcos zerve, a párt édes gyermeke minden módon kifejezésre :ell juttatni, hogy a párt segíti, ímogatja, gondját viseli, állatiban törődik vele.

Az MNDSZ további eredmé- yesebb munkája a dolgozó nők evelése és mozgósítása terén lükségessé teszi, hogy nagyobb legértésre és segítségre találjon iind a pártszervezetek, mind jdig az állami szervek részé- >1.

A párt szervezeteinek sokkal ibbet kell foglalkozniuk az yan laza tömegszervezetekkel, elyek az új szakasz feladataink megvalósítása folyamán ttek létre, mint a falusi ter- elési bizottságok. Ezek kibon- koztatják a falu dolgozóinak icíatíváját a párt- és kormány- itározatok megvalósítására.

Pártszervezeteinknek az eddiginél hasonlíthatatlanul többet | kell foglalkozniuk a földműves szövetkezetekkel. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozó pa rasztság sajátjának tekintse e szövetkezeteket, hogy bennük meg ne sértsék a szövetkezeti demokráciát s tagjai anyagilag is érdekeltek legyenek a szövetkezet fejlesztésében.

Végül a pártszervezetek fordítsanak fokozott figyelmet a legnagyobb tömegszervezet, a tanácsok munkájára. A párt- szervezetek segítsék, vezessék politikailag jobban és ellen őrizzék alaposabban a tanácsokat, ne hagyják őket magukra, de ne helyettesítsék őket és ne sajátítsák ki funkcióikat. Pártszervezeteinknek meg kell érteniök a párt és az állami funkciók különbözőségét és azt, hogy a tanácsok feladatait a párt nem láthatja 1. Pártszervezeteink küzdjenek a tanácsokban elharapózó bü rokratizmus ellen, ne tűrjék, hogy a tanácsok érdesen, ride- I gén bánjanak a' lakossággal. Különösen ügyeljenek a párt- szervezetek arra, hogy a ta nácsok tartsák be és tartassák be az állami fegyelmet, anélkül, hogy a lakosságot zaklatnák, vagy nyakra-főre adminisztratív rendszabályokat alkalmaznának. Küzdjenek a törvényesség betartásáért és a törvénytelenségek ellen mindenütt élesen lépjenek fel.

Ezek azok a feladatok, melyeket pártunknak az előttünk álló időszakban meg kell oldania. Semmi kétség, hogy harcokban megedzett nagy pártunk az új szakasz feladatait is sikeresen megoldja. Ennek biztosítéka pártunk helyes politikája, növekvő ereje és az erősödő támogatás, amelyben népünk pártunkat részesíti. Pártunk népünk segítségével legyőz minden akadályt és megoldja mindazokat a feladatokat, melyek helyes politikájának sikeres végrehajtását biztosítják. (Taps.)

Elvtársak!

Pártunk főirányvonala: a szo- ializmus alapjainak lerakása ■rszágunkban és ezzel együtt lépünk anyagi és műveltségi I

\

! színvonalának következetes emelése, valamint szakadatlan küzdelem azért, hogy szocialista építő munkánkat békében folytathassuk.

Pártunk főirányvonalának megvalósításához szükséges, hogy még jobban kiszélesít - lsük és megerősítsük pártunk I kapcsolatát a dolgozó néppel s még szorosabbra zárjuk {»ártunk sorait, hogy pártunk most egységesebb, összekova- csoltabb legyen, mint valaha volt, mert pártunk főereje, politikájának helyessége mellett, ideológiai, politikai és I szervezeti egységében, a cselekvés egységében rejlik. Ezért I óvnunk kell pártunk egységét, mint a szemünk fényét, mint legdrágább kincsünket! (Taps.) I Biztosítani kell, hogy pártun-1 I kon az ellenség nem rést, de hajszálrepedést se találjon, (Taps.)

Pártunk fő irányvonalának1 valóra váltása alapvetően függ attól, hogy társadalmi rendünk vezető ereje, a magyar munkás- osztály, minden eddiginél egységesebben, ön tudatosabban, fe- ! gyelmezettebben sorakozzék fel pártunk mögé. Minden erőnkkel szilárdítanunk kell a párt és a munkásosztály kapcsolatait és biztosítanunk kell az ipari munkásság vezetését a szocialista építés minden területén.

Pártunk fő irányvonalának sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges továbbá, hogy méginkább megerősítsük, megbonthatatlanná tegyük a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államunk alapját, eddigi nagy vívmányaink megtartásának és további, új győzelmeinek zálogát!

Pártunk fő irányvonalának

eredményes megvalósítására ki kell szélesítenünk azt az alapot, amelyen pártunk politikája és népi államunk nyugszik: létre kell hoznunk, ki kell fejlesztenünk a Függetlenségi Népfrontot, mint az összes hazafias és békeszerető erők legszélesebo összefogását országunkban, mint valamennyi hazája boldogulásáért és felemelkedéséért küzdeni kész, jóakaratú magyar ember egységes tömegmozgalmát!

Pártunk fő irányvonalának sikeres megvalósítása megköveteli tőlünk, hogy állandóan erősítsük munkás-paraszt államunkat, a népi demokrácia államát; hogy minél szélesebb tömegek vegyék ki cselekvőén részüket az állam munkájában és az ellenőrzésben. Mert a népi demokrácia állama tiégső fokon maga az államot építő munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a kisemberek millióinak összessége!

Pártunk fő irányvonalának győzelméhez múlhatatlanul szükséges, hogy elmélyítsük, tovább szilárdítsuk és még bensőségesebbé tegyük kapcsolatunkat, népünk őszinte

barátságát a kommunizmust építő Szovjetunióval; hazánk

felszabadítójával, a világbéke- harc zászlóvivőjével, (Percekig tartó ütemes taps.) valamint a népi demokratikus országokkal és közeledést hozzunk létre minden olyan országgal, amely az imperialista rablóháború ellen saját függetlenségéért és a békéért folytat küzdelmet !

Az út, — fejezte be a beszá- ! mólót Rákosi elvtárs — amelyet a júniusi fordulat jelent, helyes út! Ezen az úton kell előrehaladnunk törhetetlenül! Ezen az úton követi pártunkat munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk! (Taps.)

Ez az út a felemelkedésnek, a magyar nemzeti függetlenség megszilárdításának, az erős, művelt, virágzó Magyarországnál útja! (Szűnni nem akaró viharos tapp, hurrá kiáltások!) "