Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

IX. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Ara SO fillér _________1951 MÁJUS 26. SZERDA-----------------N

A

z MDP Központi Vezetőségének beszámolója

Rákosi Mátyás elvtárs beszédének folytatása

_________________________________________________/

III. kongresszusa

A Magjai* Dolgozók Pártja

Az MDP Központi Vezetőségének beszámolója Rákosi Mátyás elvtárs beszéde

(Rákosi Mátyás elvtárs beszédének első részét lapunk május 25-i számában közöltük. Rákosi

Szocialista építésünk és népgazdaságunk növekedése természetszerűleg kihatott társadalmunk fejlődésére is, Ezt a fejlődést az jellemzi, hogy gyorsan nő a dolgozók száma, ezen belül még gyorsabban nő az ipari munkásság és az értelmiség, viszont a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság gépesítésének hatására csökken a parasztok száma,

Számszerűleg ez a fejlődés abban mutatkozik meg, hogy 1949. január 1-től 1954. január 1-ig az ország összes keresőinek száma 3,910.400 főről

4.400.000 főre nőtt, azaz 489.000 fővel, 12.5 százalékkal emelkedett. Ugyanezen időszak alatt az ipar és a kereskedelem álla- mosításk, valamint a termelőszövetkezetek fejlődése következtében a szocialista szektor keresőinek száma 1,170.100 főről 2.946.400 főre, 1,776.300 fővel, 151.8 százalékkal emelkedett. A parasztok száma ez idő alatt 230.000-rel, 11.7 százalékkal csökkent. E csökkenésben a túlzott iparosítás szívó hatása is muta+1'-'”0,k. A bérből élő fizikai munkások száma ez 5 év alatt 1,200.000 főről 1,660.000 főre, tehát 460.000-rel, több mint 38 százalékkal emelkedett.

Az értelmiség számszerű fejlődésére bizonyos támpontot ad az a tény, hogy jelenleg ötször- annyi az egyetemi és főiskolai hallgatók száma, mint 1938-ban volt. Nem kétséges, hogy társadalmunk leggyorsabban növő rétege az értelmiség: ez a jelenség a szocialista fejlődés velejárója, egyben mutatója egész népünk kulturális színvonala emelkedésének.

önálló kisiparos ez év januárjában nem egészen 60.000 volt, önálló kiskereskedő 4600. Az egyénileg dolgozó parasztok, az önálló kisiparosok és kiskereskedők ez év január- 1-én

17.000 munkást és alkalmazottat foglalkoztattak. Az önálló kisiparosok a nemzeti jövedelem 0.7 százalékát termelték, a kereskedők a kereskedelmi forgalom l százalékát bonyolították le.

A felsorolt számok azt mutatják, hogy az utolsó öt év alatt tovább erősödött és növekedett a népi demokrácia szocialista alapja, tovább csökkentek a kapitalista maradványok, ami a magyar dolgozó nép egységének és összefon-ottságának további megszilárdítását eredményezte. Ez az egység nyilvánult meg a múlt évi országgyűlési választásokon, ahol dolgozó népünk szinte egyemberként sorakozott fel a népi hatalom célkitűzései mögé.

Az elmúlt esztendők legfonto- *a.bb változása az ipari munkáselvtárs beszédének második részletét az alábbiakban közöljük:)

ság számának, súlyának és jelentőségének megnövekedése. Ezt a munkásosztályt egyre inkább a népi demokrácia, a szocialista építés neveli és formálja. A munkásosztály fiai előtt szabad ma minden pálya. A magyar munkásosztály a szocialista iparosítás következtében megerősödött, koncentrálódott, vonzóereje meghatványozódott s most már nemcsak történelmi szerepénél, de műveltségénél és számánál fogva is hivatott vezető, hegemon erő hazánkban. (Taps.)

Megváltozott a dolgozó parasztság is. Egyrésze a termelőszövetkezetek útján már megkezdte a szocializmus építését a falun és az ipari munkássággal vállvetve erősíti népi demokráciánk alapjait s szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetség szálait. Az egyénileg dolgozó parasztság is más, mint a felszabadulás előtt volt.

Népi demokráciánk vívmányainak, nemzetünk gazdasági és kulturális eredményeinek a parasztság is egyenjogú részese és élvezője. Ennek megfelelően az egész dolgozó paniszt- sá ma gazdagabb, politikusabb, műveltebb, igényesebb. Megnőtt szemhatára s ma jobban értékeli, mint bármikor azelőtt, a munkás-paraszt szövetséget. Az új szakasz politikája, mely a mezőgazdaság fejlesztéséve' kapcsolatban az egész dolgozó parasztságnak segítségére siet, meggyőzte az egyénileg dolgozó parasztokat arról, hogy a párt és a kormány felismeri, őszintén feltárja és kijavítja a hibákat, melyeket a gazdaságpolitikában elkövetett s ezzel újra szorosabbra fűzi a munkás- paraszt szövetséget.

A mi viszonyainkra is áll az, amit Lenin az orosz parasztságról mondott: »A parasztság elégedetlen lehet hatóságaink munkájának egyik vagy másik részletével, lehetséges, hogy panaszkodik rá. Ez természetesen lehetséges és elkerülhetetlen, mert apparátusunk és állami, gazdasági szervezetünk még túlságosan rossz ahhoz, hogy ennek elejét vegyük, de mindenesetle teljesen kizárt, hogy komolyan elégedetlen legyen velünk az egész parasztság.« (Lenin Művei 33. köt. 424 old.)

A mi parasztságunk elégedetlensége is hasonló. Bosszantja, ha a tanács ridegen- bánik vele, ha a bürokrácia zaklatja, ha a szövetkezetben nem tudja megvásárolni azt, amire szüksége van. De ha ez a parasztság a múltra gondol, a Horthy-idök három millió koldusára, az embervásárok megalázott népére, a csendőr, a szolgabíró és a nagybirtok uralmára. a kuiak basáskodásáxa.

arra, hogy a paraszt előtt zárva volt a felemelkedés minden útja, hogy ő is, gyermekei is ki voltak rekesztve a kultúrából, a nemzet életéből, hogy maga a paraszti név is megvetést és ei- nyomottságot fejezett ki s ösz- szehasonlítja mindezt a jelennel, úgy a választás nem kétséges: azok oldalán áll, akik az átikos múlttól megszabadították.

A parasztság túlnyomó többsége azt a népi demokráciát választja, mely szélesre tárta előtte és gyermekei előtt a szabad érvényesülés kapuját, mely megbecsüli őt és munkáját és bevonja minden területen az államépítés minden ágába. A parasztság saját tapasztalatából meggyőződött róla, hogy a tőkés diktatúránál sokkal jobb a népi demokrácia, a proletárdiktatúra s e meggyőződés mellett szilárdan kitart. (Hosszantartó, lelkes taps.)

Értelmiségünk zömének nincsenek már kételyei arra nézve, hogy megtalálja-e helyét a népi demokráciában, bár egy kis részé még visszafelé tekint. A régi értelmiség túlnyomó többsége meggyőződött róla, hogy a népi demokrácia nagyra értékeli, megbecsüli a hazájához hű értelmiség munkáját, olyan lehetőségeket nyújt képessége^ ki- fejlesztéséhez, amiről a tőkés időben szó sem lehetett.

A népi demokrácia jó munkájának hatására azoknak a polgári elemeknek jelentékeny része, mely kezdetben kritikusan, sőt ellenségesen nézte az új fejlődést, becsületesen beilleszkedett az építés munkájába.

Minél egységesebb és szilárdabb a népi demokrácia társadalmi és állami rendje, annál szűkebb területre szorulnak ösz- sze a megvert régi, tőkés rend olyan maradványai, melyek nem tanulnak a fejlődésből, s változatlanul ellenséges magatartást tanúsítanak: volt gyárosok, bankárok, nagykereskedők, spekulánsok, kulákok, kártevők, ^ a népvagyon meglopói, a szocialista építés szabotáló!. Ezek az elemek itt nyüzsögnek köztünk, nem felejtették el a múltat, nem tették le a fegyvert, nem adták fel a reményt, hogy külföldi segítséggel még visszanyerjék elvesztett hatalmukat. De a népi demokrácia növekvő ereje óvatosságra kényszeríti őket; sokan közülük már elhelyezkedtek a különböző intézményekben, vállalatoknál, az építkezéseken, az állami gazdaságokban, s onnan folytatják most már mint -dolgozók-, szívósain, alattomosan aknamunkájukat a népi demokrácia aláásására. Az osztály- harc tapasztalatai azt mutatják, hogy az ellenség fokozódó elkeseredéssel védi még megmaradt területét és így megpróbálja visszanyerni azt, amit elvesztett. Ebben a törekvésben támogatják az imperialisták, akik százféle úton-módon sietnek szorongatott ügynökeik segítségére, bátorítják őket, megpróbálnak nyomást gyakorolni társadalmunkra, hogy ezzel is könnyítsenek hazai cinkosaik helyzetén.

Ezt tapasztalhattuk a múlt évben, amikor az ellenség az olyan helyes intézkedéseket, mint az amnesztia, az internálások megszüntetése, a begyűjtési és adóhátralékok elengedése, azonnal igyekezett félremagyarázni, a maga hasznára fordítani és úgy beállítani, hogy e rendszabályok a népi hatalom gyengeségének a jelei. A kulákok a falun rögtön aktivizálódtak, támadást kezdtek a termelőszövetkezetek ellen, arra biztatták a parasztságot, hogy ne teljesítse a beadást, ne fizessen adót, s akkor az idén is el fogják engedni. A gyárakban megbúvó ellenség a tervteljesítés, a munka és termelési fegyelem ellen agitált.

Az ellenség agitációját megkönnyítette, hogy pártszervezeteink, tanácsaink, állami szerveink megengedhetetlen liberalizmust tanúsítottak ebben a helyzetben és nem léptek fel kellő eréllyel az ilyen jelenségekkel szemben. Az ilyen ellenséges támadások és kísérletek visszaverése nemcsak állami feladat, sőt gyakran az állam el sem tudja végezni, mert nem egyszer olyan álcázott formában jelentkezik, melynek leleplezését csak politikai eszközökkel, párttagjaink és pártszervezeteink, de a népi demokrácia minden hívének felvilágosító munkájával lehet elérni. Jó ideig azonban sajtónk és agitációnk túlságosan aláhúzta mindazt, amit a párt és a kormány intézkedései nyújtottak, de elhanyagolta annak kihangsúlyozását, hogy a nép anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelességek teljesítése, valamint a kártevők, a rendbontók, a szabotálok leleplezése is. Némi javulás ezen a téren csak az utolsó időben mutatkozik, de közben az ellenséges aknamunka elég komoly károkat okozott népi demokráciánk politikai és gazdasági életében.

Pártszervezeteinknek, párttagjainknak, a népi demokrácia minden hívének résen kell lennie és éberen kell őrködnie, hogy az osztályelienség bármilyen megnyilvánulását azonnal felismerje és visszaverje.

Az éberséget a népi demokrácia jelenlegi fejlődési szakaszán tehát fokozni kell. De ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy ez az éberség ne öltse fel általános bizalmatlanság és gyanakvás formáját azokkal szemben, akik a felszabadulás előtt nem álltak a mi oldalunkon, vagy a Horthy- rendszer különböző szervezeteinek voltak tagjai. A felszabadulás óta eltelt évek eredményei — mint mondottuk — az ilyen emberek zömét meggyőzték a népi demokrácia igazáról. Közülük nagyon sokan a népi hatalom híveivé váltak, s őszintén együttÁltalános fejlődésünk eredményei e területen is megmutatkoznak. Népi demokráciánk kulturális eredményei fokozatosan megváltoztatják népünk világnézetét, kiszélesítik műveltségét, emelik öntudatát, gazdagabbá,

működnek velünk a szocializ- mus építésén. Ugyanakkor gyakran tapasztalható, hogy azok az elvtársak, akik a párt, vagy állam területén kádermunkáva) foglalkoznak, ezt a fontos tényl nem egyszer figyelmen kívül hagyják és ezzel eltaszítják az átnevelődő, hozzánk fejlődő kádereket. Az éberséget nem egy elvtárs túlzott bizalmatlansággal, gyanakvással helyettesíti s ilyen esetekben a káderekkel vaió foglalkozás szinte a kihallgatás vagy a nyomozás jellegét ölti fel s több kárt okoz, mint hasznot. Az éberség eltorzulása mutatkozik az olyan káderes vagy személyzeti osztályvezető munkájában is, aki az új erők munkába állításánál elsősorban a saját biztonságát tartja szem előtt, akit folyton gyötör a félelem, hogy hátha mellé fog, s akkor őt fogják felelősségre vonni, s ezért annyira óvatos, hogy túlzott elővigyázatossággal visz- szaveti, hátráltatja az eléje kerülő káderek fejlődését. Ki kell küszöbölnünk az ilyen jelenségeket, melyek zavarják az any- nyira szükséges, helyes éberséget, s ugyanakkor nehezítik hogy a népi demokrácia mindér. polgárát oda tudjuk áliítan*., ahol a legeredményesebben dolgozhat a szocializmusért.

Népi demokráciánk társadalmi és államrendjének további megszilárdulásával párhuzamosan erősödik honvédségünk is, hazánk függetlenségének, békés építő munkánknak őre és biztosítéka. Növekszik a honvédség egészséges harci szelleme, tudása, fegyelme, ütőképessége. A népi demokrácia egyik fontos feladata a fejlődés erőteljes támogatása; az ifjúság hazafiság- ra nevelésénél ennek megfelelően ki kell emelni a. honvédelem fontosságát és jelentőségét (Taps.)

Rákosi elvtárs ezután a tanácsok munkájával foglalkozott, majd így folytatta:

A népi demokrácia mostani fejlődési szakasza új tartalmat, új lehetőséget és új jelentőséget ad a Népfrontnak* Ez év végén lejár a helyi tanácsok négyéves mandátuma és az új tanácsok megválasztása csakúgy, mint a múlt évi országgyűlési választások és a kormány megalakítása, a Népfront jegyében fog lefolyni. Ez a Népfront, mely természetesen nem jelenti a régi pártkoalíció felújítását, pártunk vezetésével a szakszervezetektől a termelőbizottságokig a meglévő tömegszervezeteket fogja össze. A Népfront, mint a legszélesebb tömegeket átfogó társadalompolitikai szerv, jelentékeny mértékben elő fogja segíteni nemzetünk politikai és morális egységének további megszilárdulását és nagy lépést jelent előre a szocializmus építésének útján. (Lelkes taps.’

sokoldalúbbá teszik életét.

Nehány kiragadott számadat szemlélteti a fejlődést. 1938- ban 8152 mü jelent meg nyomtatásban, 17,272.000 példányban,

1953-ban 18.767 mű 51,079.000 (Folytatás a 2. oldalon.)

IV, A népi demokrácia társadalmi és államrendjének további megszilárdulása

V, A népi demokrácia kulturális fejlődése