Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-03 / 79. szám

r A M AISZ A M II A N BÀCSKISKUNMEGYEI AZ MDP B#CSKIS K UN MEG Y El PARTBIZOT TSX6ANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 70. szám. Jra gQ fillér ’95- ÁPRILIS 3. SZÓ' AT A császártöitési állami gazdaság az első akar lenni. — 84 holdon kertészkedik a hartai. Haladás termelő- csoport. — Fák hete. — Jövedelmező a selyemgubó- termelés. — Tegyük széppé, otthonossá kultúrotthonainkat. l _____________________________________-J A z első napon elhangzott a me- ayei pártválasztmány beszámoló­ja, Pénteken került sor a beszá­moló és a határozati javaslat feletti vitára. A vita során el­hangzott felszólalásokat az aláb­biakban közöljük, A beszámoló és a határozati javaslat felett megnyitott vitá­ban elsőnek Csiliik István az imrehegyi Béke tsz elnöke szólalt tel, — Az 1952-es évi rossz ter­mést, valamint azokat a hibákat, melyeket pártunk Központi Ve­zetősége is feltárt, a mi szö­vetkezetünk is megsínylette. — Csoportunkban voltak olyanok, akik azt gondolták, hogy a jú­niusi határozat után a csopor­tot felosztják. De a tagságnak az a része, aki következetesen kitaütott a szövetkezeti gazdál­kodás álláspontja mellett, elha­tározta, hogy nem engedi fel­osztani a csoportot. Határoza­tunk ellenére mégis voltak, akik kiléptek, de ezekért nem volt kár, mert nem oda valók voltait, nem vették ki részüket a közös munkából, csak gyengítették a csoportot.. A tagság nagy része most már másként nézi az éle­tet. Pártunk és"kormányunk se­gítsége új bizalmat öntött a tag­ságba, s hozzáfogtunk a tavaszi munkákhoz. A császártöltési gépállomás segítségével kihord- tuk a trágyát földjeinkre. Elvé­geztük a szőlőnyitást, szépen “halad a metszés is, valamint a íejtrágyázás. Elvetettük a ba- oot, lencsét is. A kongresszus tiszteletére több vállalás tör­tént. Tagságunk vállalta, hogy a beadást a háztáji gazdálkodás után április 4-re teljesíti. Cso­portunkban megjavult a mun­kafegyelem is. A szőlőnyitásban olyan nők és fiatalod is részt- vettek, akiket azelőtt csak rit­kán lehetett látni a határban. Simon Ferenc .elvtárs, a kalocsai járási pártbi­zottság titkára elmondotta, hogy bár a kalocsai járásban vannak eredmények, azonban még nem tettek meg mindent annak ér­dekében, hogy a Központi Ve­zetőség határozata előtt elköve­tett hibákat felszámolják. — ügy gondolom, hogy hibá­inkat kijavítani csak úgy tud­juk, ha a járási bizottság többet tartózkodik kint a községekben es a helyszínen ad segítséget. Ezt a kérdést a járási küldött­értekezleten is sokan felvetették és jogosan bírálták emiatt a já­rási pártbizottságot. Befejezésül elmondotta, csak most jöttek rá arra, hogy a politikai munkate­rén náluk is hiba volt, amelyért elsősorban őt terheli a felelős­ség. Ugyanis a jb. tagjai min­dig abba a községbe mentek, ahol a legjobban ment a mun­ka, mert ezeken a helyeken nem kellett olyan nagy erőfeszítése­ket tenni. Ezen a helytelen mód­szeren akarnak 'és fognak vál­toztatni a jövőben. A vitában felszólalt Dallos Ferenc a megyei tanács VB.-elnöke hoz­zászólásában részletesen elemez­te a tanácsapparátus eddigi munkájának hibáit és hiányos­ságait. Többek között elmon­dotta, hogy a tanácsoktól sokat várt a dolgozó nép. A tanácsok ugyanis olyan állami szervek a szocializmus építésében, ame­lyek a demokratikus centraliz­mus alapján biztosítják a dol­gozók közreműködését az állam vezetésében. Ennek a várakozásnak azon­ban a tanácsok nem feleltek meg. Fejlődésük nem volt egy- vonalú. Sok területen, különö­sen pedig a törvényesség be­tartása területén gyengék vol­tak. Az elmúlt évek hibái akadá­lyozták a tanácsokat abban, hogy közel kerülhessenek a la­kossághoz és az állam tényle­ges politikai bázisai legyenek. A tanácsok gyenge munkája és a kellő pártirányítás hiánya azt eredményezte, hogy ,a válasz­tott szervek kezéből az irányítás átcsúszott az igazgatás kezébe. Működésük így jórészt formá­lissá vált. — Az a körülmény, hogy a tanácsok munkáját a 111. párt- kongresszus napirendre tűzte, nagy lelkesedést és örömet vál­tott ki a tanács dolgozóiból. Ez az intézkedés pártunk részéről olyan szintre fogja emelni a ta­nácsok munkáját és tekintélyét, amilyen fontos szerepet kell, hogy betöltsenek a szocializmus építésében. Ilyen légkörben,, pártbizottságaink segítségével, tanácsaink meg fogják oldani mindazokat a feladatokat, me­lyeket pártunk és népünk elvár tőlük, — mondotta végezetül Dallos elvtárs. Vizinger Károly szabadszállási középparaszt ar­ról beszélt, hogy a júniusi hatá­rozat óta az egyénileg dolgozó parasztok termelési kedve meg­nőtt. Nagy kedvvel fogtak a szőlő- és gyümölcstermesztéshez. Azon­ban három év óta kérik illeté­kes helyeken, hogy permetező- gépet szeretnének venni, de még mindig nem intéztek sem­mit. Azután elmondta, hogy o egy 14 holdas középparaszt, aki minden hónapban pontosan fi­zeti adóját, mégis elment a vég­rehajtó a lakásukra. Felhívja a figyelmet, hogy szüntessék meg végre “azt a lehetetlen állapo­tot, hogy a végrehajtók a pon­tes adófizetőket is állandóan zaklatják. Dr. Vágvölgyi Ferenc a bajai járás küldötte foglalko­zott az egészségügy terén elért eredményekkel és hiányossá­gokkal. Több gondot kell fordí­tani mezőgazdasági üzemeink­ben a munkásszállások és üzemi konyhák tisztaságára. A dolgo­zók munkaruhával való ellátása sem minden esetben kielégítő. Javasolta, hogy ezeket a kérdé­seket a párt- és a szakszervezet közösen oldja meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei tanács egészségügyi osztályának élén nincs osztályvezető, sem osztályvezetöhelyettes, s ez ká­ros hatással van a megye egész­ségvédelmére. Az egészségügyi dolgozók vállvetve akarnak har­colni a munkásokkal a szocializ­mus építéséért és ehhez kéri a megyei pártbizottság segítségét. Vujnovics Anlal a kiskunfélegyházi gépállomás igazgatója, a gépállomások előtt álló feladatokkal foglalkozott. Gépállomásunk tavaszi munká­jának 29 százalékát végezte el eddig, A munkák legnagyobb ré­szét termelöcsoportoknál végez­tük. A hiba az, hegy nem tud­tuk elérni még, hogy .traktoro­saink állandó területen' dolgoz­zanak. Egyik vagy másik hely­től átcsoportosítjuk traktorosa­inkat, ami kiesést jelent mun­kájukban. Hegedűs elvtárs a gépállomások országos tanács­kozásán megjelölte referátumá­ban, hogy a jó gépkihasználás érdekében két műszakban kell dolgozni. Gépállomásunkon -lö gép közül 30 dolgozik éjjeli mű­szakban; azonban ez a teljesít­mény nem kielégítő. Nagy a munkaerővándorlás gépállomásunkon. Mivel nem tudunk állandó munkát biztosí­tani a szakmunkásoknak, azok más, állandó munkaterületet keresnek maguknak és így a gépállomás szakmunkás nélkül marad. Papp Mihály kiskunhalasi járási instruktor a pártszervezetek munkájával fog­lalkozott.. Ha megnézzük a párt- szervezetek politikai életét, meg kell állapítani, hogy ezen a te­rületen “vannak eredmények. — Azonban nem lehet elmondani azt, hogy most már minden tel­jesen rendben van. Az új veze­tőségekbe sok tapasztalatlan elvtárs. került és megmondhat­juk, hogy a mi segítségünk sem üti meg még azt a mértéket, mint amilyenre szükség volna. Ezért szükséges, hogy a ' megyei és a járási pártbizottság na­gyobb gondot fordítson az in­struktorok és az új alapszervi vezetőségek segítésére. Az áru­ellátás rendszertelenségéről be­szélt még Papp elvtárs. Az áru- elosztás a földművesszövetkeze-. teknél nem egyformán történik. Sokszor előfordul, hogy az egyik községben van elegendő áru, ugyanakkor a szomszédos köz­ségben nem tudják kielégíteni a lakosság szükségletét.- Javasolta, hogy a MÉSZÖV az áruelosz­tásban tegyen tervszerű és he­lyes intézkedéseket. Szikora Mihályne kiskunmajsai küldött hiányolta, hogy a beszámoló nem foglalko­zott az MSZT és a Szabadság- harcos Szövetség munkájával. Pedig az MSZT az, amely el­mélyíti a Szovjetunió iránti szeretetet, a Szabadságharcos Szövetségben pedig a fiatalok képzik magukat a haza védel­mére. Foglalkozott az oktatás kérdésével. Az alacsony tanul­mányi átlagok okát abban látja, hogy nevelőink évközben gyen­dagógusra viszonylag még ma is sok gyermek jut. A tanácsok munkájával foglalkozott és meg­állapította, hogy azok az állandó bizottságok jegyzőkönyveit nem olvassák el, pedig abban igen sok értékes javaslatot találhat­nának. A végrehajtásokkal kap­csolatban felvetette, hogy a za­varok a rossz könyvelés miatt állnak elő. Egyízben az egyik MNDSZ-asszony panaszkodott, hogy 780 forint adóhátralékot írtak ki a részére. Amikor utána néztek, kiderült, hogy mindösz- sze 58 forint hátraléka volt. Vé­leményem az, — mondotta —, ha ilyen hiányos munkát végez­nek a tanácsok, nem tudják ki­szélesíteni kapcsolatukat a dol­gozó nép széles rétegeivel. El­mondta, hogy Kiskunmajsa köz­ségnek 16.000 lakosa van, de még kultúrterme nincs. — Nincs Uttörőházunk. Ezt felvetettük a megyei pártbizottságnak, de még ezideig választ sem kaptunk kérdésünkre. Felhívta a figyel­met arra, hogy nagyobb gondot fordítsunk az. állami intézetek által gondozott gyermekekre. Hegedűs islván a bajai városi bizottság, titkára hozzászólásában foglalkozott az­zal, hogy , a pártértekezlet óta a párt munkája megjavult. Főcél­juk az ak'tivaliálozat kiépítése, mçly folyamatban van. Több segítséget várnak azonban a me­gyei pártbizottságtól és kéri, hogy a pártbizottság ülésein többször vegyenek részt a fel­sőbb szervek vezetői vagy osz­tályvezetői. — A mezőgazdaság fejlesztésének nagy jelentőségét pártszervezeteink és parasztsá­gunk megértette. Városunk te­rületén a tavaszi vetés 70 szá­zalékban van elvégezve, az őszi vetéseket» pedig 100 százalékig fejtrágyáztuk. Termelőszövetke­zeteink jól felkészültek a tava­szi munkákra. Pártértekezletünk vállalta, mivel erre adottságunk megvan, hogy gabonatermésünk átlagát hét és fél mázsáról ki­lenc mázsára emeljük. Tólh Sándor a sertéstenyésztő vállalat veze­tője első negyedévi tervük sike­res teljesítéséről számolt be Mind a négy üzemükben 100 százalékon felül teljesítették az előirányzatokat. Befejezték gaz­daságukban a tavaszi munkákat. Sikeres munkájuknak az volt a legfőbb oka, hogy eredménye­sen harcoltak a munkafegyelem megszilárdításáért és több mint 700 dolgozó áll versenyben pár­tunk III. kongresszusának tisz­teletére. Egyik biztosítéka volt a ;ió eredményeknek az is, hogy az állattenyésztésbe sikerre) vonták be a nőket. Nem becsül­ték le a politikai munkát sem. Sokat foglalkoztak a dolgozók­kal, segítették a 100 százalékon aluli teljesítőket is. A munka- fegyelem megszilárdításának egyik biztosítéka volt a dolgo­zók kulturális Igényeiről vaió gondoskodás. 150—160 fő műkö­dik kultúrcso^ortjukban. Örömmel adott számot arról, hogy megyénk termelőszövetke­zeteinek s egyénileg termelő dol­es eddig 200 kocát bocsátott rendelkezésükre a vállalat. Fel­szólalása végén ígéretet “tett ar­ra, hogy második negyedévi ter­vük teljesítésében is hasonló eredményeket étnek el. Karászi József a bácsalmási járási pártbizottság első titkára hangsúlyozta az ál­lampolgári kötelezettségek tel­jesítésének fontosságát. Ezen a téren a járásban komoly erőfe­szítésekre van szükség. Hiszen a tavaszibúza vetésnek alig több, mint 21 százaléka van a föld­ben. A zabvetést sem fejezték még be. Hasonló a helyzet majd­nem az összes növényféleségek tervével, bár a vetési határidők lejártak. Pedig, ha idejében vé­geztek volna a tavaszi munkák­kal, minden holdi/h 1—2 mázsást terméstöbbletre számíthattak volna. Komoly elmaradásról számolt be a beadás terén. Különösen gyengén áll a járás tojás- és baromfibeadásban. A vágómar­habeadás is csak alig 40%-r<? áll. ígéretet tett a pártértekez­letnek, hogy a politikai munka fokozásával, a kommunisták mozgósításával harcol a hiányos ságok kiküszöböléséért, a párt és kormányhatározatok végre­hajtásáért. Tólh László elvtárs, a szocialista munka hő­se, a hartai gépállomásnak a mi­nisztertanács vándorzászlajával való kitüntetéséről beszélt. —• Hangsúlyozta, hogy elsősorban a traktorvezetők áldozatos, fá­radságot nem ismerő műnkáyí veit a siker lő biztosítéka. . ­— A szorgalom, a sokszög ne­héz körülmények között végzett munka nem volt eredmény telen — mondotta. Kihatott a gépállo­más körzetéhez tartozó termelő­szövetkezetek és egyéni parasz­tok terméseredményeire. A gon­dosan végzett talajmunka és gépi növényápolás következté­ben termelőszövetkezeteink jó­val magasabb termésátlagokat értek el. Véleménye szerint fel­mérhetetlen segítséget nyújtot­tak az élenjáró szovjet munka- módszerek és tapasztalatok. A hartai gépállomáson kezdemé­nyezték először az óragraiiko- ncs módszert, melyet azóta már több traktorista alkalmaz. A gépállomás traktorosai úgy vé­lekednek, hogy másként nem Is tudtak volna ilyen kimagasló teljesítményeket elérni. Büszkén hangoztatta, hogy nincs szebb feladat, mint az or-' szág kenyeréért dolgozni. Nincs nagyobb kitüntetés, mint része­sévé lenni országunk, megyénk felvirágoztatásának. Ünnepélye­sen ígéretet tett Tóth elvtárs arra, hogy a jövőben is rendsze­resen átadja munkamódszereit* tapasztalatait munkatársainak* Vállalta pártunk IIL kongresz- szusának tiszteletére, hogy a kongresszusig 800 normálholdat fog megmunkálni. Beszámolt karcagi tapasztala­tairól. Ebben a termelőszövet­kezeti városban tovább tudta fokozni teljesítményeit. A ieg­(f’olyíaíáia » 2* oldalon.) gén osztályoznak és egy-egy, ptsígozó parasztságának 2000 süldőt A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET MÁSODIK NAPJA A beszámoló és a határozati javaslat feletti vita

Next

/
Thumbnails
Contents