Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK Bég alig iiilviiiallilv a haj­nal, amikor a miskei legény hús­vét reggelén jó hangulatban éb­redve, tréfásan így köszönti az édesanyját: Édesanyám gyújtson egy szál gyertyát, Hadd bokszoljam a nyalka csizmám szárát. Édesanyám nem jól ég a gyertyája, Nem lesz fényes a nyalka csizmám szára, Régen volt ugyan, hogy gyer­tyavilág mellett fényesítették a niskeiek a csizmájukat, dehát t nóta, nóta marad mindég, még évtizedek múltán is. Ez a nóta pedig még régről emlékezetes a miskeieknck. Hogy is ne lenne az, amikor mniden legény húsvét reggelén ezzel indul annak a <zép és felejthetetlenül vidám napnak, amikor együtt örül öreg, fiatal a szép tavasznak, no meg a gyönyörűen kiöltözött szép miskel lányoknak. Mert bizony Miske már csak azért is megérdemelné a híres­séget, hogy ott olyan sok szép lány van mindig. Meg is akad rajtuk hamarosan a legények szeme, mert nincs is olyan 16— 17 éves kislány a faluban, aki­nek ne lenne már szeretője. (Er­refelé ugyanis úgy mondják, aki­nek komoly udvarlója van.) tliskr házai nem voltak mindig ilyen szépek és a fiatal­jai nem voltak mindig ilyen bol­dogok és gondtalanok. Többnyi­re szegény, földhözragadt pa­rasztemberek lakták. Csak ami­kor errefelé is elterjedt a paprikatermelés — úgy néhány évtizeddel ezelőtt — akkor lett az itteni népnek egy kicsit jobb sorsa. Persze eleinte a földekhez mérten korlátozva volt, hogy hány százalékán termelhetnek paprikát. így kötötték meg a sze­gények kezét, nehogy véletlenül boldogulhasson közülük valame­lyik, Ma már minden miskei pa­rasztember annyi paprikát ter- rgelhet, amennyit csak tud •— és elmondhatjuk, hogy olyan jó áron értékesítheti, ahogy még so­ha. Államunk bőkezűen gondosko­dott a miskeiekről is. Ezt a mis- keiek gondtalan, dalos kedvén is észre lehét venni. Nagy készülő­dés és lázas munka előzi meg ilyenkor a tavaszi ünnepeket. Takarították, meszelték a több­nyire egyszerű tornácos házakat. A patak mellett nótázó lányok vidám nevetése verte fel a csen­det. A sokrétű csipkés, fodros fehér szoknyákat itt mosták hó­fehérre; U r h á n Erzsiké kezében már hetekkel ezelőtt meg-meg- éllt a simítókanál, amivel kis há­tuk alját tapasztotta, amikor el­gondolta, hogy őt most köszönti először Vörös Feri és az ő há­zuk előtt most az idén szólal meg először a nóta, amit csak olyan lánynak énekelnek, ame­lyiket hamarosan feleségül vesz az a legény, aki a házukat ke­rülgeti. Erzsók néha el-eldúdol- gatta magában, úgy munka köz­ben ezt a dalt: Jaj de bajos, jaj de bajos A szerelmet titkolni, Tövis közül az ibolyát kiszedni Kiszedném, de megszúrja a kezemet. 'Azt szeretek, kit az anyám nem enged. Azután beszaladt a nyivel rövidebb ez az út, azt nemcsak a tömött éléskamra bi­zonyítja, hanem a hosszú sorban kiaggatott ruhák, Erzsi szobájá­ban. Gyönyörű ruhák, hirtelen megszámolni sem lehet, amint egymásra borulva suhogtatja selymüket az ablakon beszökő tavaszi szellő. Erzsi szép kék szeme szeretettel mosolyog az édesanyjára, meg a drága ruhák­ra, de mit is tehetne mást egy fiatal leány, aki olyan boldog és szép napokat él, mint a kis Urbán Erzsi? Nemcsak Urbán Erzsi az egyet­len boldog, vidám fiatal leány Miskén, hanem a többiek is. Akármelyik házba toppanunk is be, ahol csak leány van a ház­nál, mindenütt kacagás, nótaszó járja, Csak Pctrcczékuél nem hallani a kis Bori hangját. — Elment a barátnőjéhez, a Marikához, Kisternyére, az or­szág másik felébe — mondja az anyja. — Levél útján ismerték meg egymást, míg az iskolába jártak. Marika már kétszer is volt itt, most azután őt is el­vitték. Megérkezésekor azt írta haza a levelében, hogy nagyon szép vidék az arra. Amikor haj­nalban ment a vonat a hegyek között, azt hitte, felhők úsznak az égen. Nem gondolta ő, hogy olyan magasba nyúlnak azok a hegyek. De örülök én is, hogy elment, mert bizony én fiatal koromban nem igen mehettem a szomszéd falunál tovább! Olyan elevenen, örömmel be­szél Petreczné, de azért a végén felsóhajt, hogy mégis jó lenne, ha már hazajönne az ő Boriká- ja, hiszen már itt az ünnep. Az­után dalolgatni kezdett — és meleg anyaszíve talán nem is sej­tette, hogy kis csomagjával a ke­zében Bori már igyekszik haza az állomásról. Hazahúzta a szíve, no meg a vidámnak ígérkező miskei ünnep. Dehát milyen is egy tavaszi ünnepnap, egy olyan községben, ahol elevenen élő népszokások teszik gazdagabbá, tartalmasab­bá az emberek életét. Ott hagytuk el. hogy amint húsvétkor virradni kezd — a legények elbúcsúznak édes­anyjuktól és »bandába« verőd­ve indulnak, hogy sorra megön­tözzék a lányokat. Rendszerint négy csoportot — melyet a fel­nőtt fiúk alkotnak — rezesbanda kisér. Nemcsak a nagyoknak, a felnőtteknek járó mulatság azon­ban a locsolkodás, hanem az is­kolásoké is. Csak őket nem a re­zesek, hanem a cigányok kísérik. Régi jó miskei szokás már, hogy a lányoknak az első szerenádot, az első táncnótát a cigány húz­za. így azután a sok legény vi­dám éneklésére, meg a nagy zeneszóra lehetetlen, hogy sorra ki ne nyíljanak a tisztára me­szelt kis házak muskátlis, virá­gos ablakai, vagy éppen kis­kapui, ahol kíváncsi leányszemek lesik a nótázó legényeket: vájjon kinek a háza előtt állnak meg ma először. Azok meg ezalatt egyre éneklik: Az alvégen végesteien végig Minden kiskapuban virág nyílik,-,', Vagy: Kék ibolya, kék ibolya Búra hajtja a fejét, Nincsen aki, nincsen aki Megöntözze a tövét. A községben szlovákok is vannak, mégpedig szép szám­mal. Ennek köszönhető, hogy sokszor felcsendülnek a leg­szebb szlovák nóták a magyar lányok házai előtt is, mert szlo­vák és magyar fiatalok együtt mennek köszönteni a lányokat. Tetetett szomorúsággal szól ez a dal is, ami arról igyekszik meggyőzni a lányokat, hogy a magányos ember életénél sok­kal szebb a páros élet, mert ha már a virág is, a madár is a párját keresi, miért ne keres­hetné — és éppen ezen a regge­len a párját a miskei legény?; Szmutná je tá hóra gye nyenyi jahoda Álé szmutnyéjsá tá gyévká cső nyéma frajéra ,, , Amikor a legények a lányos­házhoz bemennek, már várjak őket a lányok, meg a rokonok, akik először sorra kínálják a legényeket minden jóval. A le­gények jókedvükben megtáncol­tatják még a nagymamát is, úgy igazi magyar ember módjá­ra. Ezután se vége, se hossza a vidám beszélgetésnek, élcelődés­nek, no meg közben az amúgy is a legszebb ruháikban viruló le­ánykák »öntözgetésének«. De rövid idő múlva mégis tovább l eli menni, mert a legényekre még sok lányosháznál várnak ezen a napon. Amikor a 25—30 tagból álló csoport kivonul a házból, hátramarad »egy« le­gény, mégpedig az a legény, aki a ház leányának udvarol. Ilyen­kor adja át a leány a fiúnak as- ajándékot, A vidám iinucp nem ér véget egy nap alatt. Másnap a lányok mennek csoportokban a fiúsházhoz. Az ajtó elé érve meg­kérdezik: — Hát itthon van-e a legény? ■— Itthon. Gyertek — hangzik belülről a válasz. Erre a lányok bemennek, hogv megkeressék a legényt, aki ek­korra már jól elbújt valahol a házban. Amikor megtalálják a lányok, a magukkal hozott roz­maringággal jól megverik a le­gényt. (Kellett neki, amiért el­bújt a vendégek elől.) A kivá­lasztott leány azonban itt is megkapja az ajándékot egy gon­dosan becsomagolt kis batyuban: amibe almát, diót és sok finom ínyenc falatot rakott a ház népe. A leányok az utcán nem éne­kelnek. Csendesen és komolyan vonulnak egyik háztól a mási­kig. De azért bent az udvarban gyakran felcsendül a vidám csalogató nóta: Rozmaringot akartam szakajtanl. De az ága nem akart lehajtani. Barna legényt akartam én szeretni, De a szőke jobban tudott ölelni, Ezt az utcát megmértem, hogy hány öles. Lám megmondtam barna legény, ne szeress, Mert teérted sokan haragszanak rám, De ha szeretsz, azért csak gyere hozzám> Aste bálba mennek a fiatalok. És ezen a bálon tavaly is, meg azelőtt is nem egy fiatal pár döntötte el, hogy őszre egybekel­nek. Vájjon az idén hány szép fiatal pár határozza el magát arra, hogy közös, boldog családi tűzhelyet alapít? Hány fiatal leány fog majd évek múltán erre a mai szép és felejthetetlen nap­ra visszagondolni Miskén, ott, ahol oly meleg szeretettel és hí­ven őrzik a legszebb népi ha­gyományokat, népszokásokat. ÚJ épületei kap a bajai kórház •zobába, hogy megnézze — talán már századszor az ajándékot, amit a Ferinek vett. Nem nagy, z— de annál kedvesebb ajándék, amivel egy egyszerű lány is ki tudja fejezni szeretetét, hűségét fc- és éppen ezért olyan kedves, drága ajándék annak, aki kap- |a: Urbán Erzsi szülei termelő­szövetkezeti tagok. Egyszerű •zegényemberek voltak mindig fc- a csoportban találták meg a biztos megélhetés, a boldogulás legrövidebb útját: És hogy meny­A bajai kórház gazdasági hi­vatalának ablakai a bácsbokodi országút melletti utcára nyílnak. Az utca forgalma, a járművek zaja, igen befolyásolta a hivatal munkáját. Az épület régi, vert­falu magánlakásból vált elsőíz­ben gondnoklakássá, majd ké­sőbb gazdasági hivatallá. A régi épület a kórház előteré­ben nemcsak elcsúfította a kilá­tást a szépen kiképzett szülészeti pavillonra, hanem roskadozó fa­lai a bedüléssel is fenyegettek. Az új kormányprogramm lehe­tőséget adott arra, hogy ezt a helyiséget le lehessen bontani és korszerűen tervezett és felépí­tésre kerülő épületben folyhat a munka. A bajai kórház tehát nemcsak új, korszerű sebészeti műtőt kap, hanem új gazdasági hivatali épületet is, hogy meg­javulhasson a betegek egészség­ügyi ellátása,, (Meződi János.) Hatékony szervező, mozgósító, segítő erő Kiskunmajsán a termelési bizottság A kiskunmajsai tanács mezőgazdasági osztálya legutóbb a» alábbi jelentést küldte a tavaszi munkák eredményéről: Tavaszi szántás 96 százalék, elvégezve 3835 holdon. Istálló- trágyázás 82 százalék, 2380 holdon. Tavaszibúzát 196 holdon ve­tettek, ebből az egyéni gazdáké 158 hold, holott tervük sem volt. Tavasziárpából terven félül 33, zabból 7 százalékkal vetettek töb­bet a gazdák. Kész a cukorrépa- és lucernavetés is. A 600 hol­das tervből több, mint 400 holdon elültették a burgonyát is. A takarmányrépa vetés 82 százalékos. Fejtrágyázást 1799 holdon végeztek a községben, a vetésterület 90 százalékán, A szőlőnyitás 96 százalékos, azaz 1833 holdon kész, a metszés eredménye 7t százalék. Az egyénileg dolgozó parasztok ezenfelül április elején elvetettek már 181 hold kukoricát is. Milyen része van ebben az eredményben az 52 tagú termelési bizottságnak? Hogyan felelt meg kéthónapos működése során a ráruházott bizalomnak? A bizottság elnöke Turcsányi János pedagógus. 28 éve tanít mezőgazdaságtant az iskolában. Az ő elméleti tudása és a többi bizottsági tag gyakorlati tapasztalatai kitűnően kiegészítik egy­mást. A bizottság rendszeresen ülésezik, kezdeményez, javaslato­kat tesz és öntevékenyen munkálkodik, legaktívabb valamennyi bizottság között, É vek óta nagy gondot okoz Kiskunmajsán a vetőburgonya leromlása. A termelési bizottság a tavasz elején levelet írt több nyírségi községbe vetőmag ügyben. Egyidőben sorrajárták a gazdákat és összeírták a szükségletet. Majd két bizottsági tag elutazott Mándokra és másfél vagon kitűnő nyírségi vetőburgo­nyát hoztak haza a faluba. Két nap alatt megtörtént a kiosztása is. A példán felbuzdulva a földművesszövetkezet is hozott ugyan­onnan másfél vagon burgonyát. Ezzel a község végeredményben azt a csorbát köszörülte helyre, amelyet a járási tanács követett el. Mert a községi tanács ugyan még a tél végén felterjesztette kérelmét 1 vagon burgonyavetőmagra csereképpen — de a járás még ma sem tud választ adni, hogy mikor érkezik meg ez a mag. Hasonló zűrzavar volt a takarmányrépamag körül is. A majsaiaí: igénylését Kiskunhalasra szállították és végül sok huza-vona után március 25-én jutott el Kiskunmajsára az igényelt 10 mázsa vető­mag. A répavetés 82 százalékos eredménye ennek a rovására írható, A szántásban is segítséget nyújtott a bizottság. Megszervezte a körzetekben a fogat- és vetőgépkölcsönt. Kígyóson Terbe Dávid és Oláh Lajos, Kőkúton Halász Sándor 8—10 gazdatársának is segített a szántásban-vetésben, M ég hó állt a földeken, amikor a termelési bizottság sürgette a határszemlét. Majd megindították a fejtrágyázás és ta­vaszibúza vetés jelentőségének ismertetését. Nem annyira beszél­tek róla, mint cselekedtek: Kis Bús Dávid, Gáspár István, Terbe Dávid és a többi termelési bizottsági tag elsőnek Vetettek tavaszi búzát. így esett, hogy a községbe szállított 145 mázsa tavaszibúza vetőmagból 130 mázsa földbekerült, holott a község az őszi kalá­szosok tervét is 108 százalékra teljesítette. Hasonló eredménnyel járt a fejtrágyázás érdekében végzett széleskörű agitáció is: 1000 mázsa műtrágya fogyott el eddig Kiskunmajsán, de a szövetke­zetnek máris igényelnie kellett újabb szállítmányt a szárbaindulás előtti fej trágyázáshoz. Nagy hiány volt a községben lucehnavetőmagból is. A bizott­ság tagjai felkutatták azokat a dolgozó parasztokat, akik tavaly magfogásra termesztettek lucernát és megszervezték a cserét. De gondoskodtak jóelőre arról is, hogy jövőre már ne legyen ilyen nehézség. A vetőburgonyáért Nyírségben járt tagok máris lekö­töttek Mándokon nagymennyiségű lucerna-, nyúlszapuka- és som- kórómagot az idei termésből. A termelési bizottság a mozgatója a gyümölcsfák helyee ápo­lásának, a régi szőlők felújításának és az erdősítésnek. Ed­dig 70 hold szőlő került kiforgatásra és újratelepítésre és a fák hete keretében 4000 csemetét ültettek el. A termelési bizottság legközelebbi terve szerint újabb határ­járást indít, megállapítani, hogy minden földdarab be van-e vetve? Turcsányi János most készül egy újabb előadásra a kukoricavető­mag előcsíráztatásáról. A bizottsági tagok minden gazdát figyel­meztetnek: így végezze el a kukoricavetést. A bizottsági tagok legutóbb elhatározták, hogy összejövete­leik céljára egy állandó helyiséget kérnek. Itt szakkönyvtárat ál­lítanak fel, megrendelik az összes szaklapokat, ' folyóiratokat és rendszeres tanulásba fognak, hogy szerzett új ismereteiket is azonnal szétvigyék a dolgozó parasztság körében. r Í gy válik a kiskunmajsai termelési bizottság egyre hatéko­nyabb szervező, mozgósító, segítő erővé a falu termelésé­nek fellendítésében, Megyénkben a fák hete alatt, több mint 700 ezer facsemetét ültettek el Megyénkben soha nem zárult ilyen szép eredménnyel a fák hete, mint az idén. A dolgozó parasztok, DISZ-fiatalok és út­törők százai kapcsolódtak be a fásításba. Egy lsét alatt erdők, fasorok születtek. Több, mint 700 ezer darab facsemete került új, állandó helyére. Kecskemé­ten a Sertéstenyésztő Vállalat dolgozói 10.000 darab kisfát ül­tettek el a telep környékén. A város DISZ-fiataljai pedig 150 ezer darab csemetét helyeztek el a környék kilenc termelőszö­vetkezetének dülőútjain. A tom­pái Uj Élet termelőszövetkezet­ben 170 ezer, a borotai Vörös Október termelőszövetkezetben 120 ezer kisfát ültettek él ezen a héten. Bugac-pusztán az újon­nan létesülő 8 hektáros erdőbe a fák hete alatt 20 ezer darab tölgyfa került kiültetésre. A fák hete véget ért, de Bu­gac-pusztán, a bajai állami gaz­daságban és ezenkívül még sok község határában most is ülte­tik a fákat. SUkösd község legel­tetési bizottsága a legelők szélén mezővédő erdősávot létesít. Er­re a célra eddig már 140 ezer csemetét ültettek ki. A hajósi legeltetési bizottság is rövidesen elülteti a kétszázezredik lomb­es nyárfacsemetét a legelő szé­leik

Next

/
Thumbnails
Contents