Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-15 / 89. szám

Hogyan tehetjük jövedelmezővé termelőszövetkezeteinket

(A fulöpjakabi Alkotmány termelőszövetkezet példájából)

»Felhívjuk a termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak figyelmét arra is, hogy fordítsanak nagy gondot a termelőszövetkezetek sokoldalú fejlesztésére... Törekedjenek arra is, hogy helyes arányban fejlesszék a melléküzemágakat...«

(A termelőszövetkezeti dolgozók országos , , tanácskozásának felhívásából.)

Mindenki tudja — de főképpen a gazdálkodó ember, ~ hogy as ősszel, vagy tavasszal elvetett terményből nem máról-holnapra lesz jövedelem. A búzának, kukoricának előbb meg kell nőnie, be kell érnie és sok munkát kell ráfordítani addig, amíg pénzzé válik. A pénz viszont olyan jószág, amelyre minden nap szükség van. A csizma ugyan eltart egyik ősztől a másikig, — de a mindennapos kiadásokkal nem lehet aratásig, vagy kukoricatörésig várni, így van ez a termelőszövetkezetekben is. Hogyan oszt havonta készpénzelőleget az a szövetkezel, ahol csak terménybetakarításkor áll a házhoz pénz? Viszont: van-e olyan szövetkezet, ahol ésszel-okossággal nem lehetne olyan melléküzemágat teremteni û növénytermesztés és állattenyésztés mellett, amely az év minden szakában hoz valamit a konyhára? Ilyen termelőszövetkezet nincs. De van olyan vezetőség és tagság, amely még nem kereste és nem fedezte fel a lehetőségeket. Ezek tanulhatnak a fulöpjakabi Alkotmány tsz példájából. Ez a szövetkezet többféle melléküzemágból gyarapítja az egyébként szőlő- és gyümölcstermelésből

eredő egyetlen jövedelmét. Vegyük sorra ezeket.

Kertészet

n tagság a szövetkezet megalakulása óta kertészkedik, jelenleg 20 holdon. A kertészetből eredő jövedelem eléri a 150—

200.000 forintot. Pedig eddig csupán ásott kútakból öntöztek és a hideg vizet tavaly is megsínylette a vetemény. Idén már a februárban elkészült ártézi kút látja el langyos öntözővízzel a kertészetet, amelyben főleg paprikát, retket, karfiolt, kalará- oét, káposztát termesztenek. Az ártézi kút körül azonban hiba van. Kompresszor nélkül nem tudnak belőle vizet nyerni. Ebben az ügyben többször fordultak már kéréssel a megyei beruházási vállalathoz. Az idő sürget. A termelőszövetkezet kertészetének léte, vagy nem léte függ most attól, hogy idejében megkapják-e a többször sürgetett kompresszort, vagy nem? A kertészeti munkacsapat már régen serénykedik* Most fejezték be egy csatorna ásását. A retket már a jövő héten piacra viszik, ültetésre készek a palánták is, csak várják az idő felmelegedését.

A kertivetemény részben szerződéses, részben piacra kerül. Tavaly nyitott a szövetkezet Kiskunfélegyházán egy zöldségboltot, a Mezőker-áruda szomszédságában. És bizony a fülöp- jakabiak boltja igen hamar elesalogatta a Mezőker vásárlóit is. Alig győzte a szövetkezet naponta szállítani a friss árut;

Tíz holdon dinnyét is vet idén a szövetkezet. A tagok elmondják, hogy egy ügyes dinnyekertész ekkora területről 150.000 forint értéket is megtermel. Po- nyi Ferenc pedig ügyes ember ; : :

A kertészet tehát a dinnyével együtt több mint 300.000 forintot jövedelmez az Alkotmány tsz- nek, tavasztól-őszig. S ez a szép összeg az asszonyok kezén át jut a kasszába. Mert a kertészetben három férfi kivételével csupa fiatal lány és asszony dolgozik;

Méhészet

Czinege Károly méhészeti szakiskoláról került tavaly a szövetkezetbe. — Ha már szakember van, legyen méhészet is — határozta el a tagság. S még bosszankodtak is: miért nem jutott előbb eszükbe? Mert az adottság kitűnő: kiterjedt akácos és 60 hold gyümölcsös ad legelőt a méheknek, de vándorolta^ ák is őket. 24 családdal kezdik, de jövőre már 60-ra szaporítják számukat. A 24 családtól ez évben 19 mázsa mézet várnak. Ez 20 forinttal számítva kilóját,

38.000 forint mellékjövedelmet jelent,

Nyúltenyésztés

Idős Bodon László, a szövetkezet pénztárosa, lelkes házinyúl- barát. Háztáji gazdaságában tízesével neveli a derék tapsifüleseket. Az egyik gyűlésen javasolta, hogy a szövetkezet is tartson nyulat. Ö vállalja a gondozásukat. Lakása 300 méterre van a kertészettől.

Azt is kiszámította: mennyi jövedelmet jelentene a nyúlte- nyésztés. 50 anyanyúl darabonként 6 szaporulatot és évenként csupán három ellést számítva — 900 kisnyúlat ad. (De köztudomású, hogy a nyúl évente ötször is szaporodik.) Ebből nevelkedjék fel csak 700 darab háromkilós súlyúra. Az értékesítő vállalat 12 forintot fizet a nyúl kilójáért — ez 700 nyúl után kerek

25.200 forint;

Javaslatát el is fogadta a tagság. Hamarosan ketrecekbe kerülnek a szép bécsi-fehér és tarkalepke anyák, amelyek szaporulatai nemcsak jó húsnyúlak, de

prémjükért is jó pénzt fizet a vállalat^ . ,

Baromfitartás

Az Alkotmány tsz idén a baromfiállományt is jócskán megszaporítja. 350 tyúk után 1000 darabot nevelnek jövőévi törzsnek. Saját keltetőgépükben van már a tyúktojáson kívül többszáz kacsa- és libatojás is. Az építő-brigád most dolgozik a modern baromfinevelő elkészítésén, addig a tagokhoz adják nevelésre az apróbaromfit. Mindenki szívesen vállalja gondozásukat; *•

300 birkája is van a szövetkezetnek. A gyapjú, a tej, a bárányok eladásából ugyancsak a készpénzbevétel növekszik.

Pénzforrás

és jó kapcsolat az egyéni parasztokkal

A szövetkezet jövedelmező melléküzemágához tartozik a jól felszerelt kovács- és bognárműhely is.

Elsősorban mindennemű munkát elvégez, nem kell a szövetkezetnek a kovács- és bognármunkákért borsos árat fizetnie, A fát saját erdejükből termelik ki, saját fűrésztelepük dolgozza fel és saját ügyes tagjaik készítenek belőle mindenfajta szerszámot.

Emellett a szövetkezeti bognár- és kovácsműhely egyénileg dolgozó parasztoknak is dolgozik. Méghozzá 10 százalékkal olcsóbban, mint mások. És jobban is. Ezt Tóth Imre tudná leginkább megmondani, akinek olyan fédérés kocsit készített a műhely, hogy mindenki megdicséri;

Ugrina János kovácsmester, a szövetkezeti pártszervezet vezetőségi tagja tudja, hogy lelkiismeretes munkáján nem kevesebb múlik, mint a szövetkezet és a kívülálló dolgozó parasztok szoros kapcsolata. S éppenséggel nem haragszanak a szövetkezetre a »maszek« mesterek sem a faluban. Sőt: Hideg József bognár meg-megkéri Gáspár Mátyást, a szövetkezet bognárát: ezt, vagy amazt a darabot csinosítsa már meg. így teremt csak a kovács- és bognárműhely hármas hasznot a szövetkezetnek és a harmadik a legfontosabb, habár nem is pénzben jelent legtöbbet. De szép példája annak: hogyan segíti a szövetkezet az egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodását is, hogyan erősíti velük a kapcsolatot egy jól felszerelt kocsiráfon, egy gondosan megpatkolt lovon, egy remekbe- készült új kocsin keresztül.

Mindenki tudja, hogy a fulöpjakabi Alkotmány tsz földje nem a legjobb talaj. Tagjai is olyan egyszerű emberek, mint másutt. Miben rejlik hát annak titka, hogy ez a szövetkezet egyike a legjobbaknak, nemcsak a megyében, de az országban is? Abban, hogy tagjai ésszel gondolkodnak és megtalálják a módját: hogyan lehet leleményességgel, ügyességgel kiaknázni minden lehetőséget a jövedelem gyarapítására. Tavaly csak 8 forint, készpénzt tudtak osztani munkaegységenként. Tudják, hogy az idei osztás sikere rajtuk múlik. Ezért születik meg a kertészet mellett a méhészet, a nyúltenyésztés, a baromfitartás is.

A Kecskeméti Gyufagyárban az egyenletes termelésért munkálkodnak a fiatalok

Á Kecskeméti Gyufagyár dolgozói teljesítették első negyedéves tervüket; A kongresszusi versenyben a munkások felajánlásukat már 0.2 százalékkal túlteljesítették; A fiatalok napi tervük teljesítésével küzdenek az egyenletes termelésért, amely nemcsak azt biztosítja, hogy teljesíthetik terveiket, hanem azt is, hogy a dolgozók minél több fontos fogyasztási cikkhez juthatnak; A napi tervek túlteljesítésében szép eredményt ért el: Boda Margit, aki a töltőgépnél

107 százalék helyeit napi 111 százalékos eredményt ért el. Kovács Margit a csomagolóban 7 százalékkal teljesíti túl napi előirányzatát. Rózsa Franciska a töltőgépnél 107 százalék helyett 114 százalékot ér el. Példát mutat Zöldi István DISZ-titkár. 110 százalék helyett 136 százalékos eredménnyel dolgozik. Kiváló eredményt ér még el Tóth Mária I. és Mihó Ferencné. Mihóné másfélgépen tartja a sztahanovista szintet^

Szűcs Mihály né.

Fiataljaink az elsők kozott

Kecskemét ifjúsága teljesíti hazafias feladatát. Kecskeméten az üzemi ifjúság mintegy 70— 75 százaléka vesz részt á kongresszusi versenyben. Az üzemek ifjúságán kívül vállalások

hangzottak el a termelőszövetkezetek, a gépállomások, a hivatali és iskolai DlSZ-szerve- zetekben is. Több üzemben a fiatalok 100 százaléka végzi versenyben munkáját,

A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban

nagy munka folyik, hogy az üzem bőségesen elláthassa a fogyasztókat. A konzervüzem ifjúsági brigádja a »legjobb minőségű« brigád büszke címéért küzd. Bakó Antal DlSZ-brigád- ja kongresszusi vállalását már 28 százalékkal túlteljesítette. — Több ifjúmunkás napi tervének

túlteljesítésével fáradozik, hogy a városi lakosság minél több, jobb konzervhez juthasson» ilyen Batka Etelka, akinek napi átlaga 170 százalék. Halász Klára sztahanovista naponta 130 százalékot ér el. Burján Ilona ennél is többet, máris 145 szá- zaléknál tart.

Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban

most van szervezés alatt a DISZ-brigád megalakítása. Az üzemben jröpgyűléseket tartanak, melyeken újabb-újabb fogadalmak történnek. A kongresz- szusi versenyben eddig kiváló eredményt ért el: Szabó Júlia, akinek vállalása 130 százalék,

Az Uj

termelőszövetkezetben a párt megbízatása nyomán a fiatalok vállalták, hogy megtisztítják a gyümölcsfákat. Ezt a fogadalmat másfel héttel a vállalási határidő előtt valóraváltották. Vállalták továbbá 20 holdas zöldségeskertjükhöz a melegágyait elkészítését. Itt is egy héttel korábban végeztek a munkával.

A városi DISZ-bizottság vállalta, hogy a »fák hete« alatt minden termelőszövetkezetben

teljesítése 200 százalék. Szijjár- tó Anna. fogadalma 145 százaiéi kos teljesítményről szól, eredménye 191 százalék. Kiss József 61 és Dinai Mária 58 százalékkal szárnyalja már túl vállalását,

Tavasz

elültetik a fákat. Az űzetni- és diákfiatalok segítségével •— két tsz kivételével — ez a vállalás is megvalósult. A fásításban a legjobb eredményt érték el a Mezőgazdasági Technikum DISZ fiataljai. Ezek a fiatalok április 9-ig 23.000 csemetét ültettek el. A Szakérettségis Kollégium fiataljai szép munkát végeztek a Győzelem, Béke és Kossuth tsz« ben, (Váradi Gyula.)

Akácos útj ha végig megyek rajtad én...

Qzombaton délután 3 óra körül szokatlanul vidám társasán got hozott az autóbusz a nagykőrösi betonon. Amikor a végállomásra ért ■— az iskolához — szinte egymás hegyén-hátán özönlött ki belőle vagy 25 szakérettségis fiú. Gyalog folytatták to-> vább az útat a kecskeméti Béke termelőszövetkezetbe, amely lehetett még olyan két kilométernyire. Ilyen hosszú út, különösen betonon elég távolinak tűnik, de ha olyan vidámkedvű ismerősök, jóbarátok mennek együtt, mint ezek a fiúk, akkor rövid idő alatt eljutnak a csoport központjába.

A csoportban már várták őket. A féltetejű kis raktárépület■» bői csakhamar előkerültek az ásók, meg a kapák és a csoport máris indult, hogy megkezdje a munkát.

— De hol vannak a csoport diszistái? s= kérdezzük Szigeti Imrét, a termelőszövetkezet DISZ-titkárát.

Kissé szégyenkezve válaszol, pedig igaza van:

■=. Tizenhét DlSZ-tagunk van, akik többnyire fogatosok, vagy a növénytermelésben dolgoznak. Nagy munkájuk van nekik is ma> a burgonyát vetik. A fogatok pedig már kora reggeltől késő estig dolgoznak. Ezért különösen jól esik most egy kis segítség, mert magunk bizony nem értünk volna rá egyhamar elültetni ezeket a fákat.

Azért a csoport tagjai közül eljött segíteni Gyurász Mihály, a növénytermelési-brigád vezetője. A csoportban min* denki csak Mihály bátyámnak hívja. Most ugyan dohog egy kicsit, biztosan felmérgesítették valamivel. Ő már reggel óta itt van kint a földön, hogy kitapossa a nyomot az elültetendő akácfasor* nak, hogy szép egyenes legyen. A nagy tömegben elveszett, eltapo* solódott a nyom. Gyurász Mihály mérgelődik egy kicsit — csak úgy magában, hogy most azután csinálhatnak akármit, nem less egyenes az út. A fiúk is észreveszik, hogy az öreg sajnálja egész félnapi munkáját, de hát ők sem tehetnek egyebet, minthogy vigasztalni próbálják.

— Ne féljen, olyan egyenes lesz az út, hogy maga olyat még nem látott.

Hát az igaz is. Az egysorba ásott nyolcvan gödörbe alig fél óra múlva ott sorakoztak a fiatal kis akácfák, Bállá Sándor, az Építész/D. osztálytitkára a sor végéről kommandirozza a társait

— Menj onnan Guszti, nem látok! r-, mondja egyik buzgói* kodó társának, míg nagy szakértelemmel »egyenesbe nézi« a fákat. Gyurász bácsi a sor másik széléről les rá, kicsit bizalmatlanul, — de azután csakhamar mosolyra derül a máskor egy kicsit szigorú arc, — a fiúk megérdemlik, hogy megdicsérjék őket. Kész az út egyik fele —i egyenesen húzódik rajta végig az akácos, A fiúk újra ásni kezdenek *■» a másik soron. Sietnek, mert hát, mi tagadás benne, estére várja őket a mozi, és a város többi szórakozó helye. Fél 6-ra elkészülnek a másik sorral is, 160 facsemetét ültettek el összesen.

/ gyurász Mihály nagyon meg vari elégedve, de ö nem olyan 'Jr ember, hogy hangos, nagy szóval köszöntgessen, dicsér* gessen. Csak annyit mond a fiúknak búcsúzáskor, hogy:

te- No ez derekas munka volt! de a szavaiban megérzik hogy milyen hálás a segítségért, melyet soha nem fog elfelejteni még akkor sem, ha majd sok nyarat megérve munkából ballaç hazafelé a tűző nap sugaraitól védelmet nyújtó akácos úton,