Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 86. szám

A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez Az I. fejezet 1, pontjához A szabályzat-ter vezetet alaposan ál tanulmá­nyoztam és ezzel kapcsolatban a következő mó­dosításokat javaslom: Az I. fejezet első pontja kimondja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja egyesíti soraiban a ma­gyar nép leghaladóbb erőit; a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. Pártunk továbbfejlesztése és megszilárdítása ér­dekében, ezzel kapcsolatban pártszervezeteinknek «gen komoly feladata a tag- és tagjelöltfelvétel. Az eddigi tapasztalatok a tag- és tagjelöltfel­vételek kérdésében mind a hivataloknál, mind az olyan vállalatoknál, ahol értelmiségi dolgozók voltak túlsúlyban, komoly probléma volt. Például kecskeméti viszonylatban a felsőbb szervek által megadott százalékos, vagy szám szerint megsza­bott felvételi engedélyek miatt sok esetben igen kevés párttagot, illetve tagjelöltet vehettek fel a fent jelzett alapszervezetek. Ezért javaslom, hogy az új szervezeti sza­bályzat mondja ki; »A felsőbb pártszervezeteknek nincs joguk korlátozni az alapszervezetek tag-, illetve tagje- löltfelvételi jogát, ha kizáró jellegű ok nem áll fenn. Nem szabhatják meg az egyes alapszerve­zetek növekedési arányát sem számszerint, sem százalékos arányban.« így, szerintem, az olyan helyeken is, ahol kevesebb a dolgozók száma, vagy többségükben értelmiségi dolgozók, nagyobb mód és lehetőség lesz arra, hogy kiváló munkájuk elismerésekép­pen pártunknak tagjai lehessenek. BÁNHIDI LAMBERTNE, Eszakbácsmegyei Népbolt Központ alapszervezete vezetőségi tagja. Pártbüntetés kérdéséhez A módosított szervezeti szabályzatot tanul­mányozva, az alábbi észrevételeket teszem: Szerintem a párttagságban való visszaminő­sítés nem téveszthető össze a tagjelöltséggel, mi­vel az előbbi pártbüntetésből ered, még az utóbb1 kitüntetésnek veendő, azon osztályhü dolgozók számára, akik előtt jó munkájuk révén megnyí­lik az MDP kapuja. Ezért javaslom, hogy a XIV. fejezet 47. pont­jának módosítása a következő legyen: »Azt a párttagot, aki nem teljesíti, vagy elhanyagolja a párt iránti önként vállalt kötelességeit, egy évig terjedő párttagságában való visszaminősítéssel keU büntetni. A visszaminősítésnek ez a megfogalmazása, szerintem tükrözi a megkülönböztetést a tagje- lcltfelvétel és a tagjelöltté való visszaminősítés kérdésében. Módosítást javaslok a kiszabott pártbüntetés sorrendjének megállapításában és megfogalma­zásában is. A szabályzat-tervezet XIV. fejezeté­nek 46. pontja második bekezdésében kiszabott pártbüntetéseket az eset súlyosságának megfele­lően két részre való tagolásban javaslom. a) Dorgálás, megrovás, szigorú megrovás; b) Szigorú megrovás figyelmeztetéssel, párt­tagságban való visszaminősítés és végül pártból való kizárás. így a párttagságban való visszaminősítés a pártból való kizárás előtt áll, ami nyomatékosan rávilágít a pártbüntetés súlyosságára. KIRÁLYHAZI KÁROLY párttag, Kecskemét. Il Kiizpoiili Revíziós Bizottság elnevezésének kérdéséhez A módosított szervezeti sza­bályzat tervezetéhez én is hozzá kívánok szólni. Még pedig an­nak VIII. fejezetéhez. Nem ta­lálom ugyanis helyesnek a »Köz­ponti Revíziós Bizottság« elne­vezést. Helyette javaslom a -Központi Ellenőrző Bizottság« meghatározás beiktatását. Ja­vaslatom megtételére az alábbiak késztetnek: 1. Maga a szervezeti szabály­zat tervezet is az »ellenőrizni« szóban fogalmazza meg a bizott­ság feladatát. 2. Az MDP Központi Vezető­sége a közelmúltban határoza­tot hozott a közoktatás helyze­téről és feladatairól. E határozat 11-b. pontja kimondja: »Anya­Az a sokirányú megbecsülés pártunk és kormányunk részé­ről, amely eddig is megnyilvánult kormánykitüntetések, Kossuth- díjak és számos más formában, most dokumentumszerüen _ lesz lerögzítve pártunk alkotmányá­ban. A szervezeti szabályzat-ter­vezet ugyanis kimondja, hogy á Magyar Dolgozók Pártja a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság s a haladó értelmiség legjobbjait egyesíti soraiban. Pártunk alkot­mányának ezt a kitételét színhá­Nagyon helyesnek tartom a Szervezet i szabályzat-tervezetnek azt a pontját, amely kimondja, hogy az egyes párttagok fegyelmi ügyeit rendezni kell. Minálunk is vannak olyan fegyelmi ügyek, amelyek már több mint egy éve húzódnak, de végleges döntést még nem kaptunk ezekkel kap­csolatban. Lehet, hogy azóta az elvtársak már régen jóvá is tet­ték hibájukat és további jó nyelvünk oktatását és a magyar nyelv tisztaságáért folyó harcot az ifjúság hazafias nevelésének fontos részévé kell tenni.« Mi azt tanítjuk iskoláinkban, hogy kerüljük az idegen szavak használatát, ha a fogalom meg­határozására van jó magyar sza­vunk, különben vétünk anya­nyelvűnk tisztasága ellen. Ez bi­zony kemény harcot jelent, mert eléggé teletűzdeli a köznyelv idegen szavakkal, szép magya­ros beszédünket. Széles néptö­megeink, de különösen a falusi tömegek, — úgyis idegenkednek a nem magyaros beszédtől. 3. A »revízió« szó pedig, mint fogalom, átkos örökségtől terhes. A múlt emlékét hordozza magá­zunk számos tagja örömmel vette tudomásul. Értelmiségi dolgo­zóink már várták, hogy nagyobb lehetőségük nyíljon arra, hogy az élcsapat tagjainak sorába léphessenek. Színházunk dolgozói már eddig is komoly agitációs és propa­ganda munkát végeztek. A művészet dolgozóinak az a foko­zott megbecsülése, amely a szer­vezeti szabályzat-tervezetben megnyilvánul újabb lendületet fog adni ezirányú munkánknak. munkájuk gátlástalan végzésé­ben gátolja őket az ilyen admi­nisztratív mulasztás. Csak he­lyeselni tudom ezt a pontot, mert ezután nem engedi meg, hogy egyes párttagjaink, ha hibát követnek is el, több mint egy évig hordozzák magukkal a bi­zonytalanság súlyos terhét. Bay Gyula, a Kecskeméti Állami Katona József Szín­ház párttitkára. ban. A »revízió«, a »nem, nem, soha« a múlt soviniszta nacio­nalizmusát kelti önkéntelenül is az emlékezetünkbe. Igaz, hogy a »Központi Reví­ziós Bizottság« elnevezésben a »revíziós« szó új tartalommal te­lítődik, mint például a gyár szó is, mely a múltban rettegést, fé­lelmet, munkanélküliséget és kényszer-robotot jelentett a mun­kásosztály számára, ma viszont örömet, és a munka új tartal­mát keltette életre. ügy érzem, pártunk iközponti szervezete az »ellenőrző« szó megjelöléssel el tudná kerülni mindazt az emléket, amit a múlt egyesekben esetleg felidézne. — Ugyanakkor ez a szóhasználat anyanyelvűnkön ugyanazt jelen­ti, mint az idegen »revízió« szó használata. Szabó János, pedagógus, Baja, À XIV. fejezethez A pártfegyelem kérdéséhez a XIV. fejezetben kiegé­szítésként javasolnám a követ­kezőket; Az egyes pártszerveze­tek foglalkozzanak a tagrevízió so­rán rosszindulatból, vagy helyte­len indokból kizárt párttagok ügyének felülvizsgálásával. Fon­tosnak tartom ezt a kérdést azért, mert a kizártaié között sokan vannak, akik munkájukon keresztül bebizonyították, hogy méltók a párttagságra. jL' glaJkozni kell, szerintem, azoknak az ügyével is, akiket ugyan nem zártak ki, de tagsági könyvüket azonban nem kapták meg olyan indokolással, hogy nem szerepeltek a központi nyilvántartásban. Ezt azért is szükségesnek tartom, mert a leg­több esetben a bírálat elfojtása és személyes ellentét voit a fő rúgója ennek a helytelen káder- politikának. Mészáros Ferenc párttitkár, Kecskeméti Gépgyár. Az értelmiség párthoz való viszonyának kérdéséhez A fegyelmi ügyek rendezésének kérdéséhez Újonnan választott atapsservezeteink munkája ÜZEMÜNKBEN, a Bajai Gyap­júszövetgyárban, szövődéi alap- szervezetünk vezetőségének új- jáválasztása után a munka erő­teljesebb lett. A pártszervezet eleget tett annak a kötelességé­nek, hogy az osztályvezetőkkel karöltve oldjon meg olyan kér­déseket, melyek a dolgozók munkájának igazságosabb elbírá­lását eredményezhetik. Félda er­re Varga elvtársnő viszonya a munkához. Az alapszervezet ve­zetősége megtalálta annak mód­ját hogy a személyes beszélge­tés és felvilágosító munka ered­ményein keresztül bizonyítsa be, hogy minden dolgozó helytállá­sára szükség van a tervek ma­radéktalan teljesítéséhez. A SZÖVÖDE DOLGOZÓI sok­százezer vetéssel voltak adósak. Ez a lemaradás veszélyeztette a kongresszusi verseny sikerét. Az alapszervezet vezetősége, a szö­vődéi művezetők, segédmüveze- tők és szerelők vállalták, hogy fokozottabb segítségnyújtással, a dolgozók megsegítésével a le­maradást törlesztik. MI LETT AZ EREDMÉNY? A dolgozók többtízezer vetéssel túl is teljesítették a tervet. Ez bizonyítja, hogy a szövődé alap­szervezetének új vezetősége a kollektív munkaszellem megte­remtésével példát mutatott az üzem valamennyi dolgozójának, melyik az az egyedüli helyes és járható út, mely a Bajai Gyap­júszövetgyárat a kongresszusi versenyben az elsők közé sorol­hatja. BORKOVICS ISTVÁN, üzemi párttitkár. Á Kiskunfélegyházi Gépgyár a kongresszusi versenyben A Kiskunfélegyházi Gépgyár kommunistái — mint ezt ter­melési eredményeik igazolják — példát mutatnak a kongresszusi versenyben. Ahol pedig a Kom­munisták élen játnak a terme­lésben, ott a pártonkívüli dolgo­zók is kiváló eredményeket ér­nek el, így van ez a Kiskun­félegyházi Gépgyárban is. A gyár dolgozol eiső negyed­éves tervüket 101 százalékra teljesítették. — Tervünket teljesítettük. — Milyen szép ez a jelentés egy gyár részéről. De sokan nem is sejtik, hogy mennyi küzdelem, nem ritkán pedig éjszakázás hú­zódik meg egy-egy ilyen győ­zelmi jelentés mögött. — Merem állítani — mondotta a tervteljesítés történetét elbe­szélő Nagy elvtárs, a gyár párt- titkára, — hogy első negyedévi tervünk teljesítése döntően dol­gozóink öntudatán és & vezetők példamutató magatartásán mú­lott. Olyan hóvégi hajrá még nem volt üzemünkben, hogy negyed­évi tervünket teljesíteni tudjuk, mint az elmúlt hónapban. Ezt a szinte éjjel-nappali munkát az okozta, hogy egyik mezőgazdasá­gi kisgépünk, a „fürgedaráló“ öntvényeit az Angyalföldi öntöde legnagyobbrészt csak március közepe táján szállította le. így aztán, hogy ne maradjunk le, az igazgatótól kezdve a segédmun­kásokig, mindenki jóformán éj­jel -nappal lent volt a műhelyek­ben. Csak így tudtuk elérni, hogy a »Deyl« háromsoros répakapá­ból 32-vel, magtakaró boronából 100-zal és fürgedarálóból pedig 372-vel többet termeltünk az elő­irányzatnál. De ezeket a gépeket a félegy­háziak nem azért gyártották éjt-nappallá téve, hogy garmadá­ban napozzanak a gyár udvaián, hanem azért, hogy mielőbb kint­legyenek rendeltetési helyükön, a mezőgazdaság különböző szek­toraiban. Ez azonban a Csepeli Mezőgazdasági Kisgép Nagyke­reskedelmi Vállalatnak úgylát­szik nem sürgős, ök még csak tegnap közölték válaszukat a gyár elsejei expressz levelére. E levélben azt írták, hogy pár napon belül lejönnek a gépekért, mert a SZÖVÓSZ-szal most tár­gyalják meg a gépek szétosztá­sát. Ez aztán tervszerű és gyors szétosztás! Ök még tárgyalnak, a gépgyár udvarán pedig már mozogni sem lehet a sok fáradt­sággal elkészített mezőgazdasági gépektől. A pártvezetőség tagjai, de az üzem minden dolgozója szívesen beszél erről a kampányról. Vízhányó József elvtárs elmon­dotta, hogy eddig nem hitte volna azt — milyen hatalmas eredmények elérésére képes egy gyár, ha a munkások és a mű­szaki értelmiség vállvetve együtt dolgozik, és olyan feladatokat hajt végre, amelyek most a me­zőgazdaság fellendítését és az életszínvonal emelkedését segítik elő. — Ebben látom biztosítékát annak — mondotta Vízhányó elvtárs, — hogy májusban az ed­digieknél nagyobb eredmények­ről számolhatnak be megyénk küldöttei a pártkongresszus­nak. Körülbelül ez, vagy hasonló a véleménye a többi elvtársnak is. De a pártszervezet és a gyár vezetősége nem feledkezik meg arról sem, hogy az ilyen hajrá- munkát nem lehet állandósítani. Ezért törekednek a megalapo­zott termelési sikerek biztosí­tására. Ezt pedig csak a maga­sabb színvonalú vezetés, a mun­ka jobb megszervezése — és ami a' legfontosabb; a szocialis­ta munkaverseny továbbfejlesz­tésével lehet elérni. Ebből ki­indulva határozta el a pártszer­vezet közösen az üzemi bizott­sággal, hogy összehívják a gyár vezetőit és megbeszélik egy hosz- szabblejáratú versenyvállalás megkötésének feltételeit; Az értekezleten Nagy elvtárs, a pártszervezet titkára ismer­tette a pártvezetőség határo­zatát a kongresszusi pótfelaján­lások megtételével kapcsolatban. — A pártvezetőség megtárgyal­ta és megvalósíthatónak látja egy olyan pótfelajánlás megté­telét — mondotta Nagy elvtár.-. — hogy üzemünk dolgozói má jushavi tervüket hat nappal a határidő előtt, május 24-re tel­jesítik. A pártvezetőségnek ez a hatá»' rozta igen helyes és előrete- kintő volt. Mezőgazdaságunk feladatai pedig ma nagyon és nehezek. Dolgozó parasztságunk­nak komoly szüksége van az ipar támogatására. Minél több kisgépet tud most iparunk gyár­tani, annál bővebb termést fog már az idén is betakarítani pa­rasztságunk. Ezért mondotta Szabó Ödön elvtárs művezető a következő­ket: — Az esztergamühely dolgo­zóinak az a véleménye, ha a mű­szaki vezetés biztosítani tudja it műhely mezőgazdasági kisgip- öntvénnyel való folyamatos ellá­tását, akkor vállalják, hogy második ne­gyedévi tervüket 10 nappal előbb, május havi tervüket pedig a pártkongresszus megkezdéséig teljesítik. Az egyes műhelyek nevében ha­sonló értelemben nyilatkoztak a többi művezetők is, Meg kell azonban mondanunk 4 hogy a földművelési minisz­térium nemhogy segítenéj hanem inkább akadályozza ezek­nek a vállalásoknak a teljesíté- sét, Itt az április havi első dekád vége, de még mindig nincs el­döntve, hogy kapják-e a félegy­háziak továbbra is a mezőgazda- sági kisgépek öntvényeit, avagy sem? A gyár dolgozói több hatá­rozottságot várnak e tekintetben is gazdasági irányító szerveink­től. De nemcsak a tervteljesités vonalán ért el szép eredménye­ket a gépgyár. Az újonnan meg­választott pártvezetőség a kon­gresszusi munkaverseny lelkes ütemét felhasználva igen szép patronáló mozgal­mat is fejlesztett a gyárban. Egy komplex-brigádot és hal patronáló-brigádot szerveztek* A pártvezetőség tagjai maguk is aktív részvevői' a patronáló brigádoknak. Vízhányó elvtárs és Makány József UB-elnök bri­gádja az Alkotmány tsz-t patro­nálja. Nagy olvtárs párttitkár és csoportja a Fejlődés tsz-nek se­gít. A Komplex-brigád a helyi gépállomás két traktorját javí­totta ki. Vas Antal és társai a Dózsa tsz rossz teherautóját egy éjszaka rendbehozták. Hasonló támogatást nyújt a Bem József tsz-nek a Balogh-brigád és A Vörös Csillag tsz-nek a Nyitrai- csoport; Vetőgép komplett javítás, autó­alkatrészhegesztés, tábori kohó) ráfhúzó, satupad, alkatrészcserék és javítások szerepelnek az egyes brigádok feljegyzéseiben; így halad a kongresszusi verseny jelenleg a Kiskun­félegyházi Gépgyárban. Szépek ezek az eredmények. De a vál­lalt feladatok is nagyok. Mégis bízunk abban, hogy ha a gyáe párttagjai továbbra is teljesítik kommunista kötelességüket, ak­kor az üzem dolgozói becsülettel helyt fognak állni — példát mu­tatva megyénk üzemeinek — a kongresszusi verseny reájuk eső szakaszán. ______ i M a tartják a bajai f járási kultúrversenyt Vasárnap tartják a bajai ja-* rási kultúrversenyt, melyre he­tek óta lázas izgalommal ké­szültek a járás délszláv, ma­gyar és német színjátszó-, ének­és táncegyüttesei. A kultúrver­senyt a Központi Filmszínház­ban rendezik. A kultúrverseny- nyel cgyidóben nyílik meg a Kultúrházban a népmfivcszetá kiállítás is.

Next

/
Thumbnails
Contents