Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 86. szám

A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata a genfi konferenciával kapcsolatban Harctéri hírek Vietnamból Párizs. (MTI) A francia demo­kratikus sajtó idézi a vietnami demokratikus rádió és hírügy­nökség egyik Párizsba érkezett jelentését, amely közli, hogy a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormánya hajlandó részt- venni a Genfben április 26-án A vietnami demokratikus rádió jelentése szerint az ostromtüzér­ség a Dien-Bien-Phu körüli vé­dőövezet minden szakaszán pén­tek dél óta állandóan tűz alatt összeülő nemzetközi értekezle­ten. A vietnami egységes nemzeti arcvonal nyilatkozatot tett közzé, amely a többi között megállapít­ja: »az amerikai imperialisták katonai beavatkozása nem akadá­lyozhatja meg az indokínai kér­dés békés megoldását.« tartja a franciák állásait. Élénk csatározások folynak a tonkini delta körzetében is. A partizánosztagok napról- napra megszakítják a Hanoi és kikötővárosa, Haiphong közötti gépkocsiútat és vasútvonalat, amelyeken a francia expediciús hadtest utánpótlásának legna­gyobb része bonyolódik le; Párizsba érkezett jelentések szerint megszakadt a közlekedés Szaigon és Dalat, Bao-Daj főha­diszállása között is. Partizánosztagok a péntekre virradó éjjelen megtámadták Vientiane, Patet-Lao közigazga­tási fővárosának repülőterét és felgyújtották a hangárokat. Az­óta szünetel a légi közlekedés ez­zel a repülőtérrel. (MTI) A hadihelyset Ázsia népei követelik Kína törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben MOSZKVA. (TASZSZ) A „Pravda“ külföldi sajtószemlét közöl „Ázsia népei követeli is Kína törvényes jogainak hely­reállítását az ENSZ-ben“ címmel. Gyeljuszin, a szemle szerzője megállapítja, hogy az utóbbi idő­ben az ázsiai országok sajtójá­ban ismételten jelennek meg cikkek és kiemelkedő közéleti személyektől eredő nyilatkoza­tok, amelyek követelik a Kínai Népköztársaság törvényes jogai­nak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ázsia népei — írja Gyeljuszin — követelik, vessenek véget an­nak a helyzetnek, hogy a Kínai Népköztársaságot önkényesen tá­voltartják az ENSZ munkájától. Ezek a követelések annyira állhatatosak és határozottak, hogy több nyugateurópai ország kormánya, amely általában az Egyesült Államok politikájának sodrában halad, már nem tudja figyelmen kívül hagyni ezeket a követeléseket. A nyugati államok nem tudják megukudályuzui, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a nemzetközi politika erős és fontos tenyezojeve váljék Berlin (MTI) Az Amerikai Egyesült Alilamok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország nyugat­németországi főbiztosa együttes nyilatkozatban kijelentette, hogy kormányuk nem ismeri el a Né­met Demokratikus Köztársaság szuverenitását. A nyugati főbiztosok ezzel Adenauernek a bonni parla­mentben elhangzott kérését tel­jesítették. A pártonkívüü »Berliner Zei­tung« a nyugati főbiztosok nyi­latkozatával kapcsolatban hang­súlyozza: A Német Demokratikus Köz­társaság már ma is jelentős po­litikai és gazdasági tényező, amely igen széleskörű kereske­delmi kapcsolatot tart fenn az államok egész sorával. Ezek a kapcsolatok nemcsak a mi érde­keinket szolgálják, hanem part­nereink érdekeit is. A szélma­lomharcot folytató nyugati Don Quijote-k nem tudják megaka­dályozni, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság a nemzet­közi politika egyre erősebb és egyre fontosabb tényezőjévé vál­jék, Külföldi Hírek PÁRIZS (MTI) Laniel minisz­terelnök pénteken délután a nemzetgyűlésben nyilatkozatot tett az indokínai háborúval kap­csolatban. Laniel hangoztatta, hogy Ho Si Minh elnök által előterjesz­tett javaslatokat a kormány csu­pán gesztusnak tekinti. Szerinte a francia diplomácia minden erőfeszítést megtesz a tárgyalá­sok megindítására. Bejelentette -a nemzetgyűlésnek, hogy semmit sem fog mondani a katonai hely­zetről, hogy »Franciaország és a világ előtt ne keltsük azt a be­nyomást, hogy tanakodunk ak­kor, amikor harc folyik«. Beje­lentette továbbá, hogy az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország szakértői április 12-én Párizsban összeülnek a genfi ér­tekezlet előkészítésére. Bao Dajt, valamint Khemr és Patet-Lao királyait tájékoztatják ezekről a megbeszélésekről. Laniel ezután a következők­ben határozta meg a francia kor­mány feladatait: »1. Az Fgyesüit Államok segítségéve! tovább kell folytatni Franciaország katonai erőfeszítéseit. 2. Teljesen szaba­don kell megkezdeni a genfi tár­gyalásokat, hogy megoldásra ve­zessenek.« Laniel hozzátette: »A kormány a közeli hetekben ismét érintke­zésbe lép majd a parlamenttel, amennyiben a helyzetben mély változások következnének be,« * . LONDON. (MTI) A pénteki angol sajtó Dulles tervezett lon­doni útjával foglalkozva nem titkolja, hogy cseppet sem lel­kesedik az amerikai külügymi­niszter »villámlátogatásáért«. A »Daily Worker« abban látja Dulles utazásának célját, hogy »letörje az ellenállást az indo­kínai háború kiterjesztését célzó tervével szemben, minthogy az egész világon sürgős tanácskozá­sok folynak és sok helyen kife­jezetten ellenzik Duiies tervét.« A »Daily Telegraph« washing­toni tudósítója utalva arra, hogy hivatalosan még nem jelentet­ték be Dulles útját, azt a véle­ményét hangoztatja, hogy »Dul­les döntése európai útját ille­tően, valószínűleg azon fordul meg, milyen erősen ragaszkod­nak az angolok és a franciák ahhoz a politikájukhoz, hogy nem csatlakoznak a szövetséges nyilatkozathoz a genfi éi-tekez- let befejeződése előtt. * ROMA. (MTI) Di Vittorló, a CGIL főtitkára csütörtökön Ró­mában sajtóértekezletet tartotta külföldi sajtó képviselői részére. Először a CGIL tömegerejéről beszélt és rámutatott arra, hogy az 5 millió tagot számláló CGIL az egész Olaszországban megtar­tott üzemi bizottsági választáso­kon a szavazatok 79 százalékát szerezte meg. Ezután bejelentette, hogy a CGIL kereken szembehelyezke­dik az »európai védelmi közös­ségről« szóló szerződéssel. Az »európai védelmi közösség­ben« való részvétel azt jelenti — mondotta —, hogy egy nem­zetfeletti hatóság ellenőrzi az ország hadiiparát, . valamint a kelettel való kereskedelmi kap­csolatait. A szerződés ratifiká­lása azt jelenti, hogy ez a nem­zeten felülálló hatóság jogot kap arra, hogy ellenőrzést gyakorol­jon az ország alapvetően fontos gép- és vegyfipara felett. Nehru riasztónak minősítette Dulles beszédét Az »AFP« jelentése szerint Nehru, India miniszterelnöke pénteken beszédet mondott az egyik parlamenti pártcsoport ülésén. Nehru beszédében »riasz­tónak« minősítette Dulles emlé­kezetes nyilatkozatát az Indokí­nában létrehozandó »közös ak­cióról«. (MTI) Az indokínai helyzet Párizs. (MTI) Az indokínai francia parancsnokság és az amerikaiak Indokínában műkö­dő képviselői mindent elkövet­nek, hogy bevonják a vietnami nép elleni háborúba más indokí­nai országok népeit is. A »Combat« és más lapok je­lentése szerint Norodom Szilta­nuk, »Kambodzsa királya« ápri­lis 8-án parancsot adott Khmer lakosságának »általános mozgó­sítására«. A Magyar Rádió vasárnap délután 16.25 órakor helyszíni közvetítést ad Bécsbőí, az Ausztria—Magyarország válo­gatott labdarúgómérkőzésről. Be­szélő: Szepesi György. Este 22.20 órakor a Magyar Rádió a Magyarország B)~ Ausztria B) válogatott labdarú- gómérkőzésről és a nemzetközi vívóversenyről közöl hangképe­ket. Mindkét sporteseményt a Koa- suth-adó sugározza. (MTI) Mi újság az országiján ? A Népművészeti Intézet elő­adássorozatot Indított az ország­ban működő üzemi- és területi zenei szakkörök részére. Az anyagok gyakorlati tanácsokat is tartalmaznak, megjelölik pél­dául, hogy milyen hanglemeze­ket, vagy filmet használhatnak az oktatás illusztrálására, s hogy az előadó milyen olvasmányok­kal bővítheti a témára vonatko­zó ismereteit. A szükséges hang­lemezeket a tanácsok, az intéz­mények, vagy a SZOT meg­vásárolja és azokat az ismerte­tés anyagával együtt a helyi ze­nei szakkörök rendelkezésére bocsátja. Az első előadást Gál György Sándor írta a XIX. század zené­je egyik kiemelkedő mesterének, Muszorgszkijnak életéről és művészetéről. Az előadássorozat Iránt érdeklődő .csoportok az anyagot a Népművészeti Intézet zenei osztályán kaphatják meg. Az első előadást további 18 kö­veti majd, például Erkelről, Beethovenről és Chopinről, Bach művészetéről, Verdiről. * 1954 január 1-én kezdte meg önálló működését .a »Human« oltóanyagtcrmelö- és kutatóinté­zet. Ma már előállítja az úgyne­vezett kombinált oltóanyagokat, amelyek egy oltással védettséget biztosítanak több fertőző megbe­tegedés — például diftéria, szamárköhögés és, tetanusz ellen, Képzeljük el egy pillanatra Lloyd George és Clemanceau, tehát az első világháború idejé­nek vezető angol és francia poli­tikusai visszatérnének esaládi kriptájukból cs földi életük napi szokásaihoz híven beülnének egy órácskára megszokott klub­jukba. Az ital megrendelése után minden bizonnyal mindketten az újságot kezdenék el böngészni. Alig olvasnának azonban pár sort, dörzsölni kezdenék szemü­ket, vájjon jól látnak-e? »Wil­liam Knowland szenátor, az amerikai szenátus köztársasági párti többségének vezetője — táncolnának előttük a sorok — csütörtökön kijelentete: az Egye­sült Államok kongresszusa fel­függesztheti a külföldi amerikai segéllyel kapcsolatos döntéseket mindaddig, amíg Amerika szö­vetségesei nem foglalnak állást a délkeletázsiai »közös akcióra" vonatkozó amerikai javaslattal kapcsolatban.« Hogyan, hát ide jutottunk? — hördülne fel a két egykori államférfi, kik pedig a maguk idejében szinten nem ve­tették meg a zsarolás és fenye­getés politikáját, csakhogy ezt bölcsebbnck találták zárt ajtók mögött gyakorolni. — Idejutot­Genf „Nem nai Talán hosszabbra nyúlt ez a mese, mint szükséges lett volna, így próbáltuk azonban még szemléletesebbé tenni, hogy mi­lyen alapvetően változott meg az elmúlt évtizedben az impe­rialista államok egymásközti vi­szonya, hogy az amerikai impe­rializmus mennyire fittyet hány legközelebbi szövetségesei önálló döntési jogára és hogy a nem­zeti önérzetnek ez a semmibevé­tele mennyire nem vált ki nyil­vános tiltakozást az érinteti kormányok tagjai részéről. Nem véletlen persze, hogy ez a folyamat éppen most, Genf előtt mutatkozik meg Ilyen éles világításban. Nem véletlen, hogy Genfhcz közeledve Dulles ameri­kai külügyminiszter már csak­nem mindennap szükségesnek érzi, hogy újabb és újabb beszé­det mondjon, nem véletlen, hogy ezek a beszédek fokról-fokra ag­resszívebb hangot ütnek meg, amint nem véletlen az sem, hogy amíg Knowland szenátor a dollárokat lóbálja, addig Dulles hirtelen elhatározással bejelenti, hogy vasárnap Londonba, majd Párizsba utazik »villámlátoga­tásra«. tunk — háborognáiiak, — hogy, egy amerikai szenátor úgy zsa-* tolhat bennünket, mint egy fog» pasztagyáros a sarki drogért* tulajdonosát, vagy ahogy ifjúsá-i gunk boldog idején egy angol, vagy francia gyarmati kormány­zó tanította a fehér civilizáció tiszteletére valamely bennszü­lött törzs főnökét? — No, de őfelsége kormánya — folytatná feltehetően a dörmögcst Lloyd George — bizonyára jól meg­mondta véleményét ezeknek a tiszteletlen és modortalan yen- kiknek. Az imperialista intriká­ban megőszült két egykori poli» tikus hiába lapozna azonban to­vább újságjában, sehol egy sor utalást sem találna arra, hogy a brit, vagy francia kormány va­lamely tagja a nemzeti önérzet, a nemzeti becsület nevében tii» takozott volna az ellen a meg­szégyenítő felte\és ellen, hogy az angol vagy francia politikai megfelelő számú dollárbankjcgy nyiltszíni átadásával befolyásol­ni lehet. Mindczckután való­színű, hogy a két elaggott poli­tikus sietve visszatérne elhagyott sírjába, megátkozva azt a kjin.v- nyelmű órát, amelyben ezt a földi kiruccanást elhatározta. iy gyönyörűség" A berlini konferencia bezárá­sa óta lezajlott események «* napnál is világosabban mutat­ják, hogy a nemzetközi feszült­ség fenntartásában, a hideghá­ború folytatásában érdekelt amerikai körök félnek és fáznak a genfi értekezlettől és ezt az értekezletet mindenképpen zá­tonyra akarják futtatni. Genf »nem olyan esemény, amelynek mi különös gyönyörű­séggel nézhetnénk elébe« — írta nem sokkal a berlini konferen­cia befejezése után a »New York Herald Tribune«-ban Walter Lippmann, az egyik legismer­tebb jobboldali amerikai újság­író. Az előbbi idézet sokatmon­dó, de azért az amerikai maga­tartásnak csak egyik oldalára világít rá. Mélyebb bepillantást enged az amerikai szándékokba a washingtoni »Star« pár liéttei ezelőtt írt cikke, amely kereken a következőket mondja: »Az Egyesült Államok nem engedhe­tik meg Franciaországnak, hogy béketárgyalásokat folytasson In­dokínában. Egy fegyverszünetet bármiféle feltételekkel jöjjön is az. létre, őrültség lenne elfogad­ni.« A „koalíció szétesésétől" való félelem Vagyis nemcsak arról van szó, hogy a hidegháború amerikai lovagjai attól tartanak, p.ogy a genfi tárgyalások esetleg nem a számukra legkedvezőbb eredmé­nyekkel zárulnak, hanem arról van szó, hogy ezek az urak sem­miféle eredményt nem kívánnak és minden megegyezést kárhoza- tosnak tartanak. Miért ez a ret­tegés a megegyezéstől, ds még csak az egyszerű tárgyalásoktól is? Azért, mert Berlin óta nem­csak a nemzetközi közvélemény­ben, de bizonyos hivatalos nyu­gateurópai körökben fs határo­zottan és félreérthetetlenül meg­nőtt a feszültség enyhítéseitek kívánsága. Ez a körülmény s e körülmény mögött a feszültség tényleges enyhülésének lehető­sége lidércnyomásként neheze­dik ma az amerikai nagytőke politikai képviselőire. Ez a hi­degháborús érdekszövetség, mint az ördög a tömjénfüstlöl, úgy irtózik a feszültség enyhülésétől. A feszültség csökkenése a proli­tok csökkenését hozná, ugyanis az amúgyis válságtól remegő mo­nopóliumoknak, A feszültség csökkenése, a háborúd hisztéria fenntartására épült belső elnyo­más és a külső »szövetségesei;« szükségszerű lazulását eredmé­nyezné. Az »atlanti szent biro- d: ’om« szétesésétől való féle­lem különösen erőssé vált tz el­múlt hetekben az amerikai re­akció házaíáján. »Az első lépés egy másodikhoz, majd egy har­madikhoz vezetne és egy nap szétesve találnánk az egész nagy koalíciót, amelyet oly sok költ­séggel építettünk fel« — mon­dotta a genfi konferencia össze­hívását támadó beszédében Judd, az amerikai kongresszus egyik ismert köztársaságpárti tagja. A legutóbbi események arról tanúskodnak tehát, hogy a nem­zetközi reakció érzi és rettegi a megegyezést követelő erők növe­kedését. Ereznie kell ezeknek az erőknek a növekedését, hiszer* ezen erők hatására válaszolt a? angol burzsoá sajtó nagyrésze elutasítóan, vagy legalábbis ki­térőin Dulles indokínai inter­venciót követelő felhívására. A genfi értekezletnek — szögezte le pénteki számában a londoni »The Times« — csak akkor van értelme, ha nem zárják ki tö­kéletesen a tárgyalásokon ala­puló béke lehetőségét Indokíná­ban, akárcsak Koreában. A dul- lesi megnyilatkozások mögött rejlő veszélyt helytelen lenne le­becsülni. A nemzetközi feszült­ség enyhüléséért küzdő széles tömegeknek, a megegyezést kí­vánó nemzetközi közi élem-öv­nek megvan azonban az ereje ahhoz, hogy támogatva :i Szov­jetunió és a Kínai Népköztársa­ság békés rendezésre törekvő politikáját, sikerekhez segítse a genfi értekezletet.

Next

/
Thumbnails
Contents