Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-02 / 78. szám

r A AfA I S iA M BAN BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPP BffCSK!SKUNM£G Y El PAR TBIZOT TSffG AN A K*L A P JA IX. ÉVFOLYAM, 7S. szám. Jra SO fillér 1934 ÁPRILIS 2. PÉNTEK % I Tavaszi munka gépállomásunkon.. » <— Törzstenyésztő munka a bajai járás termelőszövetkezeteiben. — A lajosmizsei Alkotmány termelőszövetkezet tagjainak terve az országos tanácskozás után. — Közel 3000 ember tekintette meg a kecskeméti cukrászkiállítást. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET ELSŐ NAPJA Fáradhatatlanul dolgozzunk népünk növekvő jólétéért, szocialista építésünk győzelméért Csütörtökön délután }él 4 órakor kezdődött meg a megyei tanács feldíszített nagytermében a Magyar Dolgozók Pártja oi cskiskunmegyei pártértekezlete. A pártértekezleten résztvettek a Központi Vezetőség küldöttei, valamint megyénk legjobb kom­munistái. A pártértekezletet Zárai Károly elvtárs, a megyei párt- bizottság 11. titkára nyitotta meg, majd a pártértekezlet elnökévé egyhangúlag Ördög László elvtársat, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetőjét választották. Az elnökségbe bevá- asztották Altomáfé Iván nenvyr.tsxi miniszter elvtársat, Németi lózsef elvtársat, a megyei pártbizottság 1. titkárát, Szabó János ibezredes elvtársat, Erdei Lászlóné elvtársnőt, az MNDSZ főtitkár- iclyettesét, Dallos Ferenc megyei tanácselnök elvtársat. Vö­rös Vilmos kiskunhalasi járási titkár elvtársat, Halanda István xecskeméti városi bizottság titkár elvtársat, Karászi József oácsalmási járási titkár elvtársat, Kiss Bálint fülöpjakabi tsz-elnök elvtársat, Tóth László traktoros elvtársat, a szocialista munka . lősét, Szabó Károly ' belügyminisztériumi megyei főosztályvezető elvtársat, Csikós Jánosné elvtársnőt, a Kecskeméti Gyufagyár sztahanovistáját, Titkos Ferenc elvtársat, a bajai gépállomás rombajnvezetőjét, Dekov Iván elvtársat, a kecskeméti kórház párttitkárát, Szűcs Bóláné elvtársnő MNDSZ megyei titkárt, Mádi Lajos elvtársat, a DISZ megyebizottságának titkárát, Baski József né elvtársnőt, a lajosmizsei gépállomásról és Nagy Ambrus elvtárs, szabadszállási küldöttet. Ezután megválasztották a jelölő-, a mandátum- és szavazat- szedő bizottságot. A bizottságok megválasztása után Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság első. titkára tartotta meg a megyei párt- választmány beszámolóját. ' A megyei pártválasztmány beszámolója Németi elvtárs, a megyei párt- oizottság titkára a beszámoló elején részletesen ismertette a nemzetközi helyzetet. Majd ösz- szefoglalta a felszabadulás óta álért eredményeinket. Megyénk az elmúlt 10 év alatt az országos fejlődéssel együtt iparosodott. 30 új üzemet építettünk, köztük olyan gyárakat, mint a Bányá­szati Berendezések Gyárát Kis­kunfélegyházán, a Kecskeméti Lakatosipari Vállalatot, a Bács- bokodi Tejüzemet. Meglévő üze­meinket bővítettük, korszerűsí­tettük. Megkezdtük a Kalocsai Farostlemezgyár és Erőmű, a kecskeméti víztorony és ugyan­csak Kecskeméten újabb 180 la­kásos ház építését. Fejlesztettük vasúti, országúti hálózatunkat és az autóbusz forgalmat. A dol­gozó parasztság helyzetében a földreform következtében beál­lott változás, valamint az egész­ségvédelem, a szociálpolitika, kultúra terén elért eredmények összefoglalása után részletesen ismertette a beszámoló a Köz­ponti Vezetőség elmúlt évi jú­nius 27—28-i ülése óta történt változásokat, melyek a szocializ­mus építése. közben elkövetett hibáink kijavításával, a szocia­lizmus céltudatos építésének programmjával, a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésének célki­tűzéseivel a jómódú városi és falusi élet távlatait 'és tenni­valóit tárták fel. A júniusi határozatok — hangsúlyozta a beszámoló — új szakaszt nyitottak életünkben, melynek lényege abban áll, hogy a szocializmus építését úgy foly­tassuk, hogy emelkedjék dol­gozó népünk, elsősorban mun­kásosztályunk életszínvonala. — Ezt úgy valósítjuk meg, hogy nagyon jelentősen emeljük a mezőgazdasági termelést. Üzemeink Az ipar, a munkásosztály ér­dekében tett intézkedések végre­hajtása során — folytatja a be­számoló — az elmúlt kilenc hó­napban munkásosztályunk élet- színvonala jelentősen emelke­dett. Ezt segítette a bérrende­zés, az árak csökkentése, a pénz­bírság eltörlése, egészségügyi lé­tesítmények erőteljesebb építé­se, az idevonatkozó rendszabá­lyok határozott érvényesítése, a kollektív szerződések kétoldalú tiszteletbentartása. Az ipari ter­melést a szokatlanul nehéz tél, a közlekedési akadályok és a vil­lamosenergiaellátás körül mu­tatkozó zavarokon kívül nem egyszer, a felső irányító szervek észszerűiken intézkedései is ne­hezítették. Ezek a hibák páro­sulva a pártszervezeteink gyen­ge munkájával, oda vezettek, hogy meglazult a munkafegye­lem egyes üzemeinkben, s me­gyénk ipari üzemei januári ter­vüket csak 98, februári tervüket pedia 89 százalékra teljesítették. helyzete Üzemeink jelentős béralaptúllé­péssel dolgoztak. A kongresz- szusi versennyel kapcsolatban megállapította a beszámoló, hogy bár a dolgozók lelkes vál­lalásokat tettek, mindezideig nem tudtunk döntő fordulatot elérni a munkafegyelem meg­szilárdítása, a takarékosság és az önköltségcsökkentés terén. Ipari üzemeinkben fő feladat, hogy pótoljuk a tervek teljesí­tésében mutatkozó elmaradást, végetvessünk a béralaptúllépés­nek, fokozzuk a takarékosságot, és csökkentsük az önköltséget. Pártszervezeteinknek politikai munkával kell elősegíteniük e célok- megvalósítását. A beszámoló megállapította, hogy bár javult a helyi és szö­vetkezeti ipar termelése, még mindig nem minden esetben a lakosság szükségleteinek kielé­gítését tartják szem előtt. Bizo­nyos fokig javított a helyzeten, hogy június óta 910 kisiparos kapott iparengedélyt, főleg ko­vácsok, bognárok, ácsok, kőmű­vesek és borbélyok. Pártunk út­mutatása e kérdésben is helyes­nek bizonyult. A kereskedelem helyzetével foglalkozva megállapította a be­számoló, hogy a vásárló erő, különösen a dolgozó parasztság között jelentősen növekedett. A szövetkezeti kereskedelem azon­ban még nem áll hivatása ma­Falusi dolgozóink helyzetével foglalkozva emlékeztetett a be­számoló azokra a kedvezmé­nyekre, melyek pártunk és kor­mányunk helyes politikája nyo­mán növelték a parasztság ter­melési kedvét, biztonságát. — — Meggyőződésünk — foly­tatja a beszámoló —, hogy pár­tunk helyes utat mutatott, ami­kor a mezőgazdasági termelés fellendítését, az önkéntesség messzemenő biztosítását java­solta és ezért helyénvalónak tartjuk, ha körvonalazzuk, mit kívánunk tenni megyénkben a mezőgazdasági termelés fellen­dítése, szövetkezeteink erősítése érdekében. Megyénk- nagy kiterjedése, kedvező éghajlata, talajviszo­nyai következtében számottevő helyet foglal el népünk élelme­zésében. Gabonaterületeink az ország kenyérellátásának csali- nem 10 százalékát adják. A bácskai területek sertéstenyész­tése, sziki és homoki legelőink juh- s pulykaállománya, szarvas­marhaállománya az ország je­lentős hús-, zsír-, tejbázisát ké­pezte és képezi ma is. Szőlőterü­letünk, híres gyümölcsállomá- nyunk az ország szőlőterületének negyedrészét, bortermésünk egy- harmadát szolgáltatja. A világ­piacon is ismert kecskeméti kaj­szibarack exportunk 60 száza­lékát képezi. Meleg fekvésű ta­lajaink érlelik a városi dolgo­zók és a konzervipar számára a legkorábbi zöldségféléket. Soha nem volt nagyobb lehetősége annak, hogy fellendítsük bács­kai acélos búzánk, sertéstenyész­tésünk, ízes-zamatos gyümöl­cseink, zöldségféléink, homoki boraink jó hírnevét. Törekvé­seinkben mögöttünk áll fejlett szocialista iparunk, munkásosz­tályunk támogatása és egyetért velünk minden becsületes dol­gozó paraszt. Dolgozó paraszt­ságunk e terv nagyszerűségét felismerve hozzá is látott, hogy a mezőgazdasági termelés fon­tos ágait, melyek adottságaink­nak megfelelnek, rendbehozza és tovább fejlessze. — Pártszervezeteink cs kom­munistáink tehát — hangsú­lyozza a beszámoló — minden erejükkel, akaratukkal, tudá­sukkal karolják fel e nagyszerű tervet. Legyenek a mezőgazda­ság fejlesztésének bátor, áldo­zatkész harcosai. Járjanak elől jó példával, ne sajnálják a fá­gaslatán. A SZÖVOSZ központ­ja például elnézi, hogy főleg a tanyavilágban szatócs jellegű, zsúfolt, piszkos és hiányosan el­látott üzletek legyenek. Arra '.s nagy figyelmet kell fordítani, hogy érvényesüljön a szövetke­zeti demokrácia, minden paraszt magáénak érezze a szövetkezetét, s az a dolgozók többségét ma­gában egyesítő paraszti tömeg­szervezetté váljék. Megyei, járási és falusi párt­szerveink nélkülözhetőnek tar­tották a politikai harcot terve­ink teljesítéséért, elhanyagolha­tónak a kommunista példamuta­tást a párt- és az állami fegye­lem szigorú betartását. Jellemző Dusnok és Akasztó községek esete. Dusnokon március köze­pén összesen 6 kg. baromfi, és 3 kg. tojás gyűlt be. 76 tehéntartó gazda közül 3 teljesíti rendsze­resen tejbeadását. Egyetlen párt- és tanácstag sem tett eleget be­adási kötelezettségének. A ta­nácselnökhelyettes maga is hát­ralékos. Hasonló a helyzet Akasztón, ahol 79 választott párt- és tanácsvezetőből egy sem A falusi osztályok helyzetével foglalkozva megállapítja a be­számoló: június után követke­zetesen alkalmaztuk azt a taní­tást, hogy a proletárdiktatúra viszonyai között a kisárutermelő parasztság az állam sokoldalú támogatása és a párt türelmes nevelőmunkája nyomán önként, fokozatosan a szocialista fejlő­dés útjára fog térni. Világos, a dolgozó parasztság e téren is az anyagi érdekeltség szempontjá­ból nézi a szövetkezetei s ha u szövetkezetek jól dolgoznak, nem késlekednek ők sem ezt áz utat választani. A szövetkezeti parasztság az új, egységes paraszti osztály képviselője falun. Életszínvona­la a kormányhatározatok után egyre jobban megközelíti a kö­zépparasztokét. Ha ebben az év­ben termelését fokozni tudja, el is éri ezt a színvonalat. Ennek biztosítása nehéz, fáradságos munka, és többek között helyes magatartás kérdése a szövetke­zetben élő középparaszttal' szem­ben. A falusi osztályharc szilárd bázisa a termelőszövetkezeti pa­rasztságon kívül a szegénypa­rasztság. Megyénk gyengeminő­ségű homokos területein közel 24.000 szegényparaszti gazdaság van. Megkülönböztetett gazda­kérdésével foglalkozva megálla­pítja a beszámoló, hogy az to- vább erősödött és szilárdult. —r Pártunk és kormányzatunk be­csülettel igyekszik eleget tenni e szövetségen belül a reá háruló feladatoknak. Ezért csökkentet­tük az adót, a beadást. Ezért nyújtunk termelési segítséget géppel, műtrágyával, növényvé­dőszerrel, hogy dolgozó paraszt­ságunk emelhesse termelését, megtalálja a maga számítását rt ez serkentse jobb munkára, többtermelésre. Az utóbbi idő­ben ezeket az intézkedéseket politikai munkánk, egyoldalúan hangsúlyozta. Háttérbe szorult a másik szerződő fél, a dolgozó parasztság kötelezettségének je­lentősége, teljesítette beadási kötelezettsé­gét. A begyűjtés — folytatta a be­számoló — a város és falu élel­mezésének ügyét veti fel. A dol­gozó parasztság egyrésze a kon­gresszus tiszteletre teljesíti is állampolgári kötelességét. Ha párt- és tanácsszerveink e kér­déssel többet, foglalkoznak, ha tudatosítják a beadás szükséges­ségét, jobb munkával elősegítik a kommunisták példamutatasá:, megszilárdítják a párt- és állami fegyelmet, mely pártunk továb­bi sikereinek egyik feltétele, ak­kor rövid idő alatt pótolhatjuk és pótolni is tudjuk a beadás­ban mutatkozó súlyos elmara­dást. sági és politikai segítséget kell nekik nyújtani. Bátrabban be kell őket vonni a termelés irá­nyításába, hogy. gazdaságuk nö­vekedjék, jólétük emelkedjék. Legdöntőbb feladataink közé tartozik, hogy helyreállítsuk a megromlott jóviszonyunkat a középparasztsággal. A szőlő- és gyümölcsterület felszorzásával, a kuláklista helytelen alkalma­zásával sok középparaszt gazda­ságát gyengítettük. Nem egy­szer szembeállítottuk őket pár­tunkkal. Most türelemmel, anyagi segítséggel, felvilágosító szóval kell segíteni őket, hogy szakértelmüknek, termelésben való jártasságuknak megfelelően bevonhassuk őket a falusi ter­melés, a tanácsok, a földműves­szövetkezetek irányításába. Le­gyenek 'középparasztjaink saját gazdaságuk, a mezőgazdasági termelés fellendítésének lelkes harcosai. Ne tűrjük, hogy egyes elvlársak a középparasztokat: elvtelen engedményekkel pró­bálják megnyerni, mert hi­szen az adófizetés, a beadás tel­jesítése, az ő érdekük is. Csak így tudunk több ekét, boronát, műtrágyát, rézgálicot és egyéb segítséget adni a falunak. Az elvtelen engedmények nem erő­ÍFolytafáxa a 2. «WaJnn.1 Mezőgazdasági termelésünk fellendítése megyénkben radságot dolgozó népünk ügyé­ért, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, népünk jóléte fokozásáért. A munkás-paraszt szövetség Jelentős elmaradás van beadási terveink teljesítése és az adófizetés terén Legdöntőbb feladatunk, hogy jó viszonyt építsünk ki a középparasztsággal

Next

/
Thumbnails
Contents