Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-02 / 78. szám

sitik, hanem gyengítik a munkás-paraszt szövetséget.

A kulákkérdéssel foglalkozva

megállapítja a beszámoló, hogy ezen a térep több hibát követtünk el. A Központi Vezetőség határozata után megyénkben is megszüntettük az e téren elharapózott törvénytelenségeket. — Egyidejűleg azónban nem folytattunk eléggé következetes harcot a kizsákmányoló és ellenségeskedő kulákság ellen, amely manapság főleg államosított javai visszaszerzésével, a'z adó és a beadás, a tavaszi munsa szabótálásávai próbálkozik. Kelt Antalné csávolyi kulákasszony nyugaton éiő rokonainak államosított házát «ellenőrizte« — mondván —, ha visszajönnek rendben legyen. Megfenyegette a lakókat, hogy ha hibát találna, lesz nemulass. Barczák István rsikériai kulák azt híresztölt, hogy a beadási kedvezmény csak* ámítás. Ha a parasztok kedvet kapnak a munkához, ősszel majd

(Folytatás az 1. oldalról.)

visszavonjuk. Máshol ennek az ellenkezőjét hirdeti. Azt suttogja, nem érdemes a beadást teljesíteni, mert a hátralékot úgyis újból ’elengedi a kormány. Czé- kus Balázs bakrtaszáilási kulák, amikor sürgették a tavaszi munkái, kijeftrttette, hogy addig egy tenyérnyit sem vet el, amíg a tanács nem ad igaerőt es. vetőmagot. Cinikusan mondta: »legfeljebb gaz terem a főidőn, ezzel csak az állam károsodik, nemde?

— Azt hiszem, világos — mi ezt nem nézhetjük tétlenül. Figyelmeztető szóval, ha keli törvényeink szigorával követeljük meg kötelezettségeik maradéktalan teljesítését, törvényeink tísz- teletbentartását. ügy gondoljuk, ilyenirányú • intézkedéseinkben számíthatunk a dolgozó parasztság támogatására. Mindjárt megjegyezzük, a kulák elleni harcban nemcsak balról, hanem jobbról is követhetünk el hibát, ez nem keVésbbé gyengítené a munkások é* r r>aras»mk szövetségét.

A jól jövedelmező, gazdag termelőszövetkezetek megteremtéséért

Termelőszövetkezeteink helyzetével kapcsolatban ismertette a beszámoló a szövetkezeteink megerősítése érdekében tett intézkedéseket. Megállapította, nogy a termelőszövetkezetből kilépők nagy százaléka középpé* reszt volt, ki a hibák láttán megtorpant. Elősegítette ezt a rossz munkafegyelem, az alacsony termésátlag miatti gyenge jövedelmezőség és az a körülmény, hogy a középparasztokat sók helyen kihagyták a vezetésből, bizalmatlanul fogadták, itt-ott még ki is gúnyolták. Termelőszövetkezeteink okulva a tapasztaltakon, jobban érvényesítik a szövetkezeti demokráciát. Figyelembe vették a tagság igényét és így készítették el idei terveiket. Megállapíthatjuk — hangsúlyozza a beszámoló, — hogy nagyrészük törekedett a aazdaság sokoldalúvá, jövedelmezővé tételére. Aliul erre lehetőség Van, kiegészítő üzemágakat létesítettek, hogy ezzel is segítsék gazdaságik fellendülését. Megállapította a beszámoló, hogy szövetkezeteinket az utóbbi hónapokban sem pártszervezeteink, sem tanácsszerveink nem segítik kellőképpén. Párt- és tanácsszerveinket e mulasztásért iúlyós felelősség terheli, hozzá kell látnunk tehát, hogy termelő- szövetkezeteinket hathatósan támogassuk.

Több csoportunkban alacsony termésátlagot terveztek —• mondván, ezt biztosan túlteljesítik. Az ilyen tervek semmire sem mozgósítanak és különösen nem emelik a jövedelmet. Egyes csoportok a jelek szerint a külter- jesség irányában haladnak, holott lehetőségeik lennének, hogy jövedelmezőbb ipari növényeket, zöldségféléket termeljenek, vág'/ fejlesszék állatállományukat. A: állattenyésztés szövetkezeteinkben gyenge lábon áll. Kevés a szaporulat és az állati termék. Emiatt nem biztosít magas jövedelmet. Az is hiba, hogy az állattenyésztés területére nem a legkiválóbb dolgozóikat állítják, igen helytelenül még nagyon kevés ezen a területen a női dolgozó.

A továbbiakban hangsúlya J'a a beszámoló, hogy növelni kelj a vezető szaktudását és csökkenteni a vezetők cserélgetését.

Nagyobb gondot kell fordítanunk a munkaerő biztosítására. Mindenekelőtt a családtagok bevonásával kell pótolni azt a kb. 5000 főnyi munkaerőhiányt, mely jelenleg Csoportjainkban fennáll. Feltétlenül segítséget kell nyújtania ezen a téren a DISZ-nek és az MNDSZ-nek is.

Stabil brigádszervezeteket ke'.! létrehozni. El kelt látnunk termelőszövetkezeteinket. . a szükséges gazdasági, felszereléssel és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében lehetőleg a kapás- és ipari növények területét egyénekre kell osztl’níi Felhívja a beszámoló Kecskemét és a megy a

üzemeit, a kísérleti intézetek dolgozóit, a honvédséget, hogy fordítson nagyobb gondot termel öszÖvetkezeteink putronálésá- ta. E- téren — hangsúlyozza a beszámoló — távolról sem használjuk ki a lehetőségeket. A jobban dolgozó termelőszövetkezetek vezetői és dolgozói pedig segítsék az elmaradókat, hogy azok is jobb munkával, jobb eredményekkel fejleszthessék gazdaságukat, növelhessék a szövetkezeti mozgalom tekintélyét.

Nagy jelentőséget tulajdonit a beszámoló a gépállomásokon és termelőszövetkezetekben működő szakemberek munkája támogatásának. Részükre egészséges munkafeltételeket, lakást, illetményföldet kell biztosítani. Csak ebben az esetben várhatunk tőlük teljesértékű munkát. Emellett le kell lepleznünk keményen az Alpáron, Tiszaujfalun, Púlmo- nostorán és másutt azokat a ku- lákokat. akik ä jelek szerint elérkezettnek látják az időt, több éve felajánlott földjük visszaszerzésére, illetve a szövetkezet szét- robbantására. .

Mezőgazdasági termelés fellendítése nagy feladatok elé állítja megyénk vezetőit és minden dolgozóját. Meggyőződésünk, hogy földművelésügyi kormányzatunknak komolyabb segítséggel kellene támogatni megyénket, annak jelentőségéhez mérten. Nem tudjuk például vannak-e tervei « földművelésügyi minisztériumnak megyénkkel kapcsolatban és ha Igen, milyenek azok a tervek. Itt lenne az ideje, hogy ezt közölje velünk az FM, lesz-e faiskolánk, szőlőoltványtelepünk, irályén támogatást kapunk ezen a téren, kapunk-e és mikor, például traktorokat és nem utolsósorban jártas, tapasztalt vezető szakembereket az irányító munkához.

Gépállomásaink helyzetének Ismertetése során megállapította a beszámoló, hogy meg kell gyorsítani a szerződéskötéseket és meg kell javítani a szövetkezetek és a gépállomások közötti viszonyt.

— A szövetkezetek és gépállomások között az egészséges viszony egyik feltétele — mondotta Németi elvtárs. — hogy egészévi munkájuk szerződésbe legyen foglalva, meghatározva annak határidejét és minőségét. Tekintsék e szerződések betartását elvtársaink becsületbeli kötelességüknek.

Javítanunk kell a gépállomások dolgozóinak ellátásán. Az e téren tapasztalt közöny több gépállomásunk igazgatója és párttitkára részéről leljesen tűrhetetlen. Az ételt, a ruhát, a szállást. az emberhez méltó munka- feltételeket igazgatóinknak és pártszervezeteinknek biztosíía- niok kell. Nemcsak azért, mert ez a minőségi munka egyik feltétele, hanem mindenekelőtt azért, mert a mi társadalmunkban az emberről való gondoskodás törvény, melyet minden vezetőnek feltétlenül személőtt

kell tartania.Rendkívüli jelentősége van annak — mondotta Németi elvtárs, — hogy nagyobb teret biztosítsunk az élenjáró traktorosok, sztahanovisták tapasztalatainak elterjesztésére. Még az olyan kiváló szakember munkamódszere sem terjed el, mint Tóth László elvtárs által sikeresen al- kalma7.ott óragrafikonos rendszer.

A mezőgazdasági termelés fellendítésének döntő emelője az állami gazdaság. A kormányprogramm óta mutatkozik bizonyos fejlődés állami gazdaságainkban. Kezdik ellátni azt a feladatukat is, hogy a környék szövetkezeteit, egyénileg termelő dolgozó parasztjait vetőmaggal és jóminőségü qllatSllomártr.yal lássák el. Több mint 10.000 anyakocát és malacot juttattak például megyénk parasztgazdaságainak.

Tennivalóink a nr

Szólanunk kell a mezőgazdaságban közvetlenül előttünk álló tennivalókról.

Őszi gabonavetésünk bár szépen áttelelt, azonban a fejlődésben elkésett és az erős téli lágy miatt 4—5 százalékos hiánnyal kelt ki. Ezért a tervezett búzavetést, melynek eddig alig a felét teljesítettük, legsürgősebben be kell fejeznünk. Serkentenünk kell az ősziek fejtrágyázását, hengerelését, fogasolását.

A takarmánytermesztés terén döntő feladat a takarmánybázis biztosítása. El kell érni, hogy idejében vessünk, jól megmunkált talajba és jóminőségű növény- ápolást végezzünk. Különös gondot kell fordítanunk a kukoricára. mert itt a mulasztások miatt még mindig nagyon alacsony á termésátlag. Ez pedig kihat a hús- és zsíi termelésre.

Állatállományunk számszerű

Gazdaságaink azonban még nem váltak a nagyüzemi gazdaságok példaképévé. Sók helyett laza a munkafegyelem, nem alkalmazzák a fejlett termelési eljárásokat. Nagyón alacsony a termésátlag és magas az önköltség. Hibák vannak a közös vagyon megbecsülése terén is. Pártszervezeteink az állami gazdaságokban tehát, javítsák meg a termelés pártellenőrzését és az ezzel összefüggő pártpolitikát munkát. A kommunisták tekintsék elsőrendű pártügynek a fejlettebb módszerek bevezetését, a munka- fegyelem megszilárdítását, az önköltség csökkentését, a szocialista tulajdon védelmét. Ebben az évben igazolniok kell állami gazdaságainknak a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. ' Több gazdasági és szakmai segítséget kell nyujtaniok a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg termelő dolgozó parasztoknak.

ezőgazdasógban

gyarapodása és hozama nem tart lépést a követelményekkel. Szorgalmaznunk kell teliát a sertés-, baromfi- és a juhszaporulatot. Ha elégséges takarmányt tudunk teremteni, állatállományunkat már az idén megkétszerezhetjük.

Szőlőink és gyümölcsöseink egy része kiöregedett, vagy kipusztult. Csakis gondos kezeléssel, jó növényvédelemmel és a talajerő növelésével biztosíthatunk magasabb termésátlagot. Feladatunk, hogy szerves- és műtrágya alkalmazásával szőlőink és gyümölcsöseink talaját megjavítjuk és elterjesszük a most folyó metszéseknél a szakembereink által javasolt eljárásokat. Ha ez sikerül, szorgalmas munkával — úgy véljük — elérhető a holdanként! 10 hektoliteres átlagtermés, mely egymillió hektoliter bort, tehát magas jövedelmet biztosítana megyénk dolgozó parasztságának.

Kultúrfelodataink

társadalmi segítségre, hogy kultúrintézményeink ellátút- tabbak, barátságosabbak, tisztábbak, vonzóbbak legyenek.

Nagy gondot kell fordítandók pártszervezeteinknek az iskolapolitika kérdéseire. Sok még a

fegyelmezetlenség és eléggé ele csonv a tanulmányi' színvona Egyik ilyen probléma a tanulói iskolai és iskolánkíviill magatartásában fellelhető fogyatékosságok elleni küzdelem. Sok a fegyelmezetlenség, a szülők és nevelők iránti tiszteletlenség. Közös erőfeszítéssel feltétlenül javítanunk kell a tanulók hazafias szellemű nevelésén is.

Ezután a beszámoló részlete-^ sen tárgyalta megyénk közegészségügyét» A dolgozók szelesebb rétegét vontuk be a társadalombiztosításba. Javult nA üzemegészségügy. Bővültek kórházaink, rendelőintézeteink, bölcsődéink. Javult a gyógyszerellátásunk. Kórházaink közül a bajai és a félegyházi javult? Nem mondhatjuk el ugyanezt a kecskeméti, a kalocsai és a ha-* lasi kórházról, különösen ezeic szülészeti osztályairól. A zsúfoltság, megfelelő intézkedések hiánya, jogos elégedetlenséget keli a dolgozók körében. Súlyos hibái* vannak az állami gondozott gyermekek között. Sok nevelőszüld olyan ingyen munkaerőnek te-» kinti ezeket a gyerekeket, akiket' felesleges iskoláztatni, elhanyagolható ellátásuk és ruházkodásuk. Gyakran goromba bánásmódban részesítik őket. Gon-) doskodnunk kell arról tehát,! hogy gyermekeink emberséges ’ viszonyok között nevelkedjenek, biztosítsuk továbbképzésüket.! pihenésüket, fejlődésüket. Szóvá' kell tenni, hogy e kérdésben súlyos felelősség terheli nemcsak a megyei tanácsot, .hanem felsőbb állami szerveinket is.

Osztatlan megelégedést keltett! pártunknak és kormányzatunknak az az intézkedése, mely a< törvényesség, a közbiztonság megszilárdítását szolgálja. Az ügyészi intézmény felállítása, a széleskörű amnesztia, a renclős- ségek és tanácsok vonalán élha-* rapózott jogtalan zaklatások' é» visszaélések energikus felszámolása nagyon sok jogos sérelmet és törvénytelenséget orvosol. Mindezek hatására javult a tanács és a belügyi szervek kapcsolata a dolgozókkal. Egyre kevesebb a törvényt- sértö eljárás és a jogtalan zaklatás.

Megyénk kulturális életének problémái között foglalkozott a beszámoló a kultúrotthonok, könyvtárak fejlődésével, a kecskeméti színházzal, a mozgókép- színházak helyzetével. Megállapította, hogy a falusi kultúrotthonok még nem váltak a falusi és kulturális élet igazi központjaivá. Felszerelésük hiányos, egyik-másik elhanyagolt, barátságtalan. Kevés még a kényelmes, tiszta, barátságos olvasóterem Is könyvtáraink mellett. Falusi mozijaink műsorpolitikája sem üti meg sokszor a mértéket. Megyénk párt- és tanács- szérveinek tehát számolva a dolgozók megnövekedett kulturális igényeivel nagy gondot kell fordítaniok arra, hogy'a dolgozók szocialista műveltsége, hazafias, internacionalista nevelése, egységes nemzeti kultúránk, a falu kulturális és társadalmi élete fejlődjék. Elő kell segíteni az egészséges helyi kultúrpolitika kibontakozását. Nagyobb gondot kell fordítani megyénk gazdag népművészeti hagyományainak ápolására, így a kalocsai hímzésre, halasi csipkére, a szeremlei szőttesre. Közkinccsé kell tennünk népdalainkat, táncainkat, haladó népi szokásainkat. Segítenünk kell a megyénk képzőművészetét, irodalmi életét. Fokoznunk kell az ismeretterjesztő munkát, különösen az egyes termelési ágak agro- és zootechn lírájának ismertetését. Biztosítani kell a dolgozók szórakozási igényeinek kielégítését, megkülönböztetett • gondot kell fordítani a tanyai területek, a szlovák, a délszláv, a német anyanyelvű dolgozók társadalmi életére. Javítanunk kell a mozik műsorpolitikáját, technikai ellátottságát és a közönségszervezést. Az állami támogatás mellett jobban kell támaszkodni a

Ezek után Ismertette a beszámoló a pártunk helyzetével, pártszervezeteink munkájával összefüggő kérdéseket, ismertette a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata utáni belső helyzetét pártunknak, majd rátért a soronkövetkező pártfeladatokra.

Pártszervezeteink — folytatta a beszámoló. — ha helyesen akarják megoldani pártunk politikáját, ha megfelelő helyi politikát akarnak, jobban kell ismsrniök területük problémáit, a lakosság anyagi helyzetét, az egyes rétegek gazdasági erejét, társadalmi életét. Ismerhlök kell termelési kultúráit, terveiket és nem utolsósorban a dolgozók hangulatát. Csak így fejezhetik ki határozataink amit a nép gondol, csak így küzdhetnek velünk együtt vállvetve a dolgozó tömegek pártunk zászlaja alatt.

Pártszervezeteinknek harcolni ok kell pártunk helyes politikájáért, eszmei, ideológiai, elvi egységéért. Le kell küzde- nünk mindenfajta elhajlást pártunk politikájától. Ebben a hatebnn kell párttagságunkat kommunista emberré nevelni.

Pártszervezeteinket, a kommunista és pártonkívüli dolgozók figyelmét, tudását, szorgalmát, tapasztalatát nagy nemzeti ügyünk, a mezőgazdaság fellendítése szolgálatába kell állítani. Türelmesen kell ismertetnünk nap, mint nap pártunk politikáját, határozataink lényegét, mélyebb értelmét, összefüggéseit és jövő terveinket. Pártszervezeteink életében fejlesztenünk kell mindenekelőtt az alulról jövő bírálatot. Csakis ezúton fokozhatják pártszervezeteink, a dolgozók magasszínvonalú kezdeményezését, melyre elengedhetetlenül szükségünk van, Nagyon dicséretes és felkarolandó' például a kecskeméti járási párt- bizottság kezdeményezése'a szőlőéj gyümölcskultúra fellendítése érdekében. El kell érnünk, hogy minden járás, • község, sőt termelőszövetkezet hasonló tervvel, elképzeléssel, kezdeményezéssel éljen, hogy a legrövidebb k,ő alatt az adott területen a leghatékonyabban hajthassuk végre a dolgozók javára pártunk politikáját. Fejlesztenünk kell az eszme.» politikai munkát. Általában még mindig sok a határozat és kevés az elméleti munka, a vita.

További erőfeszítéseket kell tennünk a kollektív vezetés fejlesztésére. Még távolról sem kielégítő a hibák és fogyatékosságok bátor bírálata. Gyakori az olyan önbírálat, melyet nem követ tényleges javulás. Helyénvaló tehát, ha megyei bizottságunknál csakúgy, mint másutt, a kollektiv vezetés segítségévek elvi-politikai harcban kovácsoljuk ki pártunk egységét, küzdjük le a régihez való ragaszkodást, az ingadozást, s tétovázást.

Pártunk élcsapatjellege megköveteli, hogy megszervezzük, rendszeresen tájékoztassuk és munkába lendítsük a pártaktívákat. A pártaktíva méllett megítélésünk szerint falusi pártmunkánk egyik legdöntőbb feladata a pártonkívüli aktíva tevékenységének fokozása, tájékoztatásuk, munkájuk jobb irányítása. E munka közben főleg a termelésben jártas kis- és középparasztokra kell támaszkodnunk, kik a tömegszervezetek, tanácsok, termelési bizottságok és a kulturális munka különbőz* ágaiban nélkülözhetetlen segítséget adhatnak pártszervezeteinknek.

Javítanunk kel! a párt- é? szakmai oktatást. Meg kell szí(Folytatása a 3. oldalon.)

Feladataink a párfmunkában