Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-08 / 83. szám

A propagandamunka megjavításáéi*! HATALMAS — sikerekben gazdag év áll mögöttünk. Épt- tömunkánk során megváltozott országunk arculata. Uj gyárak százai ontják a közszükségleti cikkeket. Egyre jobban fejiöcük és szépül a magyar falu. A legnagyobb változás mégis az emberben ment végbe, aki­nek munkája formálja népünk jövendőjét. Ez a forradalmi vál­tozás az emberben a marxizmus- teninizmus tanítása alapján va­lósult meg s papról-napra mind szélesebb tömegek gondolkodá­sát hatja át. DOLGOZÓ NÉPÜNK nevelé­se igen sokoldalúan történik. Eb­ben nyújt többek között segítsé­get a pártirodalom. Pártunk ki­adványainak tanulmányozása át­alakítja gondolatainkat, szélesíti látókörünket, formálja magatar­tásunkat. Segít a helyes út fel­ismerésében és abban, hogy le tudjuk győzni magunkban a régit, az elavultat, ami a múlt­ba visszahúz. Segít kifejleszteni bennünk a szocialista ember nagyszerű vonásait. így jut el a párt hangja az írásos kiadvá­nyokon keresztül sokezer dolgo­zóhoz. Megyénkben, hasonlóan az or­szág többi részeihez, az simult hetekben zajlottak le a vezető­ségválasztó taggyűlések. A be­számolókból gyakran hallottunk ilyen mondatokat: »Nem foglal­koztunk megfelelően a propa­gandamunkával.-' »Elhanyagol­tuk a pártoktatást.« A felszóla­lásokból is világosan kitűnt, hogy az egész párttagság köve­teli a propagandamunka megja­vítását. MIÉRT ILYEN ERŐTELJES most ez a követelés? Ma már ott tartunk, hogy senkinek sem közömbös, hogy az égyes sze­mináriumokon semmi újat nem adó, unalmas felolvasásokat kell végighallgatnia, vagy pedig ér­dekes előadásban új ismereteket szerez, izgalmas viták közepette mélyíti el a tanultakat. De itt többről is van szó. Elvtársaink érzik, hogy megfelelő politikai és elméleti ismeretek nélkül nem végezhetik jól mindennapi mun­kájukat. Hazánk fejlődésének új szakasza, a kormány programút végrehajtása sok olyan uj kér­dés elé állítja pártíunkcionáriu- sainkat, propagandistáinkat, ál­lami és gazdasági szerveink ve- íetőlt, amelyeket csak politikai ás elméleti tájékozottsággal le­het megoldani. EZEKRŐL A KÉRDÉSEK­RŐL tárgyalt megyénk propa­gandistáinak ankétja, amelyet a -Propagandista« című folyóirat szerkesztősége hívott össze.-----■ :• -................. — Az ankétnak az a célja — mondotta Horváth János elv­társ, a Propagandista főszerkesz­tője —, hogy megvitassa a fo­lyóirat eddigi munkáját, l^emer­je, hogy milyen segítséget nyuj- Lott a megye propagandistáinak és mindazoknak, akik tanulás közben, vagy gyakorlati munká­jukban tájékozottságukat felül­múló elméleti-politikai problé­mákba ütköztek, A Propagan­dista a pártoktatók szaklapja ős célja, hogy elősegítse a propa­gandisták munkáját, pártunk politikájának mind jobb végre­hajtását. De a lap csak úgy tudja maradéktalanul betölteni ezt a feladatát, ha az elvtársak minden problémáikat és észrevé­teleiket közük velünk. AZ ANKÉTON FELSZÓLA­LOK egész sor észrevételt, szá­mos problémát és több hiányos­ságot soroltak fel a propaganda- munkával kapcsolatban. Már az is pozitív eredménye volt az an­kétnak, hogy ezek a felszólalá­sok mindjárt vitává alakultak át. Vízin Gergely bácsalmási pro­pagandista elmondotta, hogy szemináriumain több komoly vi­ta volt a NÉP helyes alkalmazá­sának kérdéseiről. Amit aztán a Propagandista cikkeinek segítsé­gével tisztáztak. — A baj most csak az nálunk — mondotta —, hogy a járási pártbizottság nem foglalkozik érdemben a folyóirat terjeszté­sével, pedig akinek csak egyszer is segítséget nyújt egy-egy vitás kérdés tisztázásában, az tudja, hogy milyen segítséget je­lent számára s ezért rendszere­sen járatja. Bácskai János Vaskútról kér­te, hogy a Propagandista a marxizmus klasszikusainak az egyes kitételeit cikkeiben ma­gyarázza világosabban, A rész­vevők többsége ezzel nem értett egyet. — Ne a klasszikusok, például Sztálin elvtárs meghatározásait boncolja fel a Propagandista, hanem az olyan problémá­kat adja érthető cikkben, amelyeket nekünk kellene ősz* szeszedni több klasszikus mű­ből. Szerintem ez volna a he­lyesebb, — mondotta Máté elv­társ, kecskeméti propagandista, — Elméleti tudás — módszer­tani hozzáértés nélkül nem lehet helyes. Nekem ezen a téren nyújtott komoly segítséget a Propagandista — mondotta Os- vát elvtárs Kecskemétről. Ez volt a véleménye Füzesi elv­társnak Kiskunhalasról és Far­kas elvtársnak Kiskunfélegyhá­záról is. Az elvtársak kérték, hogy a Propagandista többet fog­lalkozzon módszertani kérdések­kel. — Legjobban hiányolom a Propagandistából a tananyaghoz szükséges magyarvonatkozású kérdésekben adandó segítséget — mondotta Szél István elvtárs, kecskeméti propagandista — egyben kérte, hogy lehetőleg ne vonjanak össze kéthónapi szá­mot. Borsodi elvtársnő, a Pártokta­tók Háza vezetője elmondotta, hogy a propagandistáknak leg­komolyabb problémája a beve­zető előadások megtartása az egyes oktatási formák, de külö­nösen a párttörténet egyes feje­zeteinél. Ezen a területen kémes segítséget a megye propagandis­tái a folyóirattól. PARTOKTATÖINK KÉRTEK, hogy a Propagandista az okta­tási év elején közölje az egész­évi tananyaghoz felhasználható szépirodalmi jegyzékét. De emellett adja meg a kiemelendő részeket is. így folyamatosan el tudnák olvasni az egyes irodal­makat. •—• Azt mutatja a tapasztala­tunk — mondotta Jakab Sándor- né Kunszentmiklósról — hogy­ha egy regényből idézünk, lehe­tőleg ismernünk kell az egész művet, mert sose tudhatjuk, hogy az elvtársak mi Iránt fog­nak még érdeklődni egy-egy re­gényből. Én szinte várom min­dig a Propagandistát, hogy se­gítsen felkészülésemben, Ki­mondhatom, hogy eddig még mindig megtaláltam benne mindazt, amire hallgatóim egy­szerű, világos választ vártak. SZAMOS TAPASZTALAT és javaslat került szóba még az ankéton, amely mind azt bizo­nyította, hogy propagandistáink­nak a folyóirat már eddig is ko­moly segítséget nyújtott, ezért az oktatási munka megjavításá­hoz továbbra is igénylik a Pro­pagandista nagyobb segítségét. Időjárásielentés Várható időjárás csütörtök estig: Keleten kevés felhő, nyu­gaton felhősebb idő. Ma nyu­gaton még több helyen, holnap legfeljebb néhány helyen eső. Mérsékelt,* helyenként élénkebb szél. Az éjszakai lehűlés kissé erősödik. A nappalt felmelege­dés alig változik. Várható hő­mérsékleti értékek: csütörtökön reggel 2—5, helyenként talaj- menti fagy, délben nyugaton: 12—15, keleten 16—19 fok kö­zött. t O t V o s M ost 35 esztendeje, 1919 április 9-őn halt meg Eötvös Lóránd. A kivájó tudóst és lelkes hazafit a Magyar Ta­nácsköztársaság méltán tekintet­te saját halottjának. Nemcsak tudományos eredményei, hanem nagyszerű emberi egyénisége, népe iránt érzett lángoló szere­tető is méltóvá teszik arra, hogy emlékezzünk reá. Eötvös Lóránd 1848 július hó 7-én született. Apja Eötvös Jó­zsef, az első felelős magyar kor­mány minisztere, a nép jogainak és a szabadságnak szenvedélyes szószólója volt. Tanulmányait Heidelbergben és Königsbergben végezte, ahol korának legkivá­lóbb fizikusait: Kirehhoffot, Bunsent, Helmholtzot és Neu- mannt hallgatta. A doktori vizs­gát 1870-ben tette le a legjobb eredménnyel. Hazajött és meg­kezdje tudományos munkáját, Dolgozik a Természettudományos Társulatnál, az egyetemen előbb magántanár, majd rendes ta­nár. Előadásait a dialektikus gondolkodás jellemezte. 1886- ban a róla elnevezett törvénnyel lepte meg a világot. Ebben a törvényben a felületi feszültség­re vonatkozó méréseit összegez­te. Kimondja, hogy a molekulá­ris felületi energia változása egy fok hőmérséklet emelkedés­nél az anyag nemétől független. Lóránd általánosan egyforma mennyi­ség. (Eötvös-féle állandó: 0,227) Ezt-a törvényt a gyakorlati ve-, gyászét sikerrel alkalmazza, de nagy jelentősége van filozófiai szempontból is, mert az anyagi világ egysége dntlek-u'.c.H e.ve­itek nagyít/ntosságú bizonyítéka. E ötvös tudományos és tanári működése Ilik­ben igen jelentős egyetemi re­formjavaslatot is adott be a mi­niszterhez, amelyben heiyesen világította meg a korabeli egye­temi oktatás káros tüneteit, és ezek kiküszöbölésére olyan ja­vaslatokat tett, amelyek az el­múlt évek során a mi népi de­mokráciánk egyetemi reformjá­nak is fontos részeit alkottam 1888-tól három évtizeden ót Eötvös a gravitáció kérdésével foglalkozott. Egyszerűségükben is zseniális kutatóeszközök és kísérleti eljárások kidolgozásá­val kezdte meg munkáját. A Coulomb-féle ingának Új for­máját készítette el, amelyet ma is Eötvös-mérlegnek, vagy ingá­nak . nevezünk. Tudományos kutató és nép­szerűsítő munkássága közelebb vitte a tudománypolitikai és társadalmi élethez is, 1889-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. 1891-ben a budapesti Tudományegyetem rektora lett, ás ugyanebben az évben az ál­tala kezdeményezett és alapított Matematikai és Fizikai Társulat elnökévé választották. 389’-ben vallás- és közoktatásügyi mi­niszterré nevezték ki, Valameny- nyi pozíciójában meglátta kora társadalmának hibáit, káros tü­neteit. Beszédeiben állandóan két téma szerepel: a hazafiság helyes értelmezése és az igazi tudományos munka összeférhe­tetlensége a pénz- és dicsvágy. gyal, az üzleti szellemmel. Nem látta azonban át, hogy a »haza- fiatlanság« az osztályharc meg­nyilvánulása. a haszonlesés pe­dig a kapitalizmus velejárója. Bar az okokat nem ismerte fel, a bajok tüneteit élesen osto­rozta. lyjlNISZTERI munkájának 1 ‘ programmja, melyet megvalósítani törekedett, min­den részletében haladó Pro­gramm volt, nem az ö hibája, hogy belőle kevés valósult meg. Legfontosabb intézkedése az ap­járól elnevezett kollégium fel­állítása volt, amelynek célja az volt, hogy jólképzett középisko­lai tanárokat neveljen és zavar­talan tanulási lehetőséget bizto­sítson a legjobb szegénysorsú diákok számára. Haladószellemű nemzetiségi politikája nyilvá­nult meg abban, hogy megszün­tette a nemzeti függetlenséget követelő román egyetemi hall­gatók ellen indított fegyelmi vizsgálatot, Németország Szocialista Egységpártja IV. kongresszusának távirata a Szovjetunió Kommunista Pártjához Berlin (MTI) Németország Szocialista Egységpártjának IV. kongresszusa keddi záróülésérői egyhangúlag hozott határozattal táviratot intézett a Szovjetunió Kommunista Pártjához. A táv­iratban többek között ezeket ír­ják: Németország Szocialista Egy­ségpártjának IV. kongresszusa testvéri szeretettel, szívélyes, harcos üdvözletét küldi önök­nek. Üdvözletünkkel el nem múló hálánkat akarjuk kifejez­ni, amellyel a Szovjetunió dicső­séges Kommunista Pártjának tartozunk. — Az a tény, hogy a szovjet kormány szuverén államnak is­merte el a Német Demokratikus Köztársaságot, megszilárdítja köztársaságunk erejét és tekin­télyét. A szovjet kormány e tör­ténelmi jelentőségű határozata hatalmas ösztönzés valamennyi német hazafi számára, hogy to­vább erősítse a Német Demo­kratikus Köztársaságot és még eltökéltebben, még bátrabban harcoljon az egységes, demokra­tikus, békeszerető és független Németországért. *— Pártkongresszusunk a párt* a német munkásosztály és vala- mennyi haladó német ember döntő feladatául nyílvánította a német militarizmus felújítása és a bonni és párizsi háborús pák-* tumok megvalósítása ellen, vala-* mint a Németország részvételé-* vei kötendő összeurópai kollek-* tív biztonsági egyezményért fo. lyó küzdelmet. — A IV. pártkongresszus » német munkásosztály akcióegy-* ségének megteremtését és adó!-* gozó parasztsággal kötött sző-« vétség továbbfejlesztését Német-* ország Szocialista Egységpártja főfeladatának nyilvánította. Abban a küzdelemben, ame­lyet a nép életszínvonalának szüntelen emeléséért, hazánk de-* mokratikus újraegyesítéséért ví- vünk, a Szovjetunió győzelmes Kommunista Pártját tekintjük példaképünknek. Az indokínai kérdésről NEW YORK (TASZSZ) A »The New York Times« wash­ingtoni tudósítójának közlése szerint az amerikai szenátusban hangoztatják, hogy lehetséges az Egyesült Államok szélesebb- körű beavatkozása az indokínai háborúba. Az Egyesült Államok kormánya elhatározta, — mutat rá a tudósító —, hogy ameny- nyiben szükség lesz »Délkelet- Azsia fékentartására«, »összefo­gott akciókat« kell indítani In­dokína népei ellen. E határo­zatnak megfelelően az Egyesült Államok kormánya még fogja kísérelni, hogy létrehozza a »Szabad országok Iront lát« a »kommunisták« ellen. PÁRIZS (MTI) A Lancia mi­nisztertanács kedden délelőtt szükkörü ülést tartott, amelyen résztvett Ely tábornok, a fran­cia vezérkari főnökök közös bi­zottságának elnöke, továbbá a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke, a légierők vezérkari fő­nöke és a haditengerészet ve­zérkari főnöke is. Értesülések szerint a kormány­nak azok a tagjai, akik az indo­kínai háború végsőkig való foly­tatása mellett vannak, helyesük azt az amerikai tervet, hogy y& amerikai légihaderő nagyarányú beavatkozásával mentsék ki az expediciós hadtestet nehéz hely­zetéből. A kormány más tagjai azonban még haboznak, hogy támogassák-e azt a tervet, mely nyilvánvalóan heves tiltakozási okozna a francia közvélemény­ben. PÁRIZS (MTI) Gilbert De Chambrun haladó képviselő ked­den délelőtt interpellációt jegy­zett be az indokínai kérdéssel kapcsolatban. Interpellációjában a következőket kérdezi a kor­mánytól: »Vájjon a francia kormány­nak továbbra is az-e a célja, — mint arra a francia parlament előtt kötelezettséget vállalt —» hogy tárgyalások útján oldja meg az indokínai háború kérdé­sét, s vájjon hajlandó-e meg­erősíteni kijelentéseit ezzel kap­csolatban?« A képviselő a to­vábbiakban rámutat arra, hogy a francia közvélemény becsüle­tes békét akar Indokínában, olyan békét, amely megvédel­mezi a francia népnek és a viet­nami népnek jogos érdekeit. 1894-ben hátat fordított a po­litikai életnek és két évvel ké­sőbb ismét az egyetemen tanít, Ekkor már a földi gravitáció mellett a földi mágneses erő térbeli változásainak mérésévei is foglalkozik. 19Ü1-—1903 évek­ben igen érdekes méréseket vég­zett a Balaton jegén, a kövei- kező években pedig Magyaror­szág rendszeres nehézkedést és mágneses feltérképezését tűzte ki célként maga elé. A kormány szűkmarkúsága miatt azonban csak kisrészt készült ez el. —- Ilynemű munkálatokat végzett Szegeden, Szabadkán, a Horto­bágyon és Kecskeméten is. Ezek a mérések mutatták meg, hogy hol érdemes olaj- és íöldgázku- tatási próbafúrásokat * végezni. Eötvös Lóránd a geológiai ás­ványkutatási gyakorlattól lávol- tartotta magát, mert a kapitaliz­mus prof ithaj húszasával ösztö­nösen szembehelyezkedett. E ' LETE UTOLSÓ szakaszá­ban íéirehúzódva, már csak kedvelt műszerei között élt. Ebben az időben történt az Eöt- vös-eífektusként ismert jelenség bizonyítása. Ennek lényege az, hogy ha egy test kelet felé mo­zog, súlya fogy, ha nyugat felé, súlya no. A méréseket Hecker tanár végezte az Atlanti- és In­diai-óceánon Eötvös tanácsai és irányítása mellett. Később nagy­szerű szerkezetet is készített, amelyben az effektus laborató­riumban lg kimutatható. Halálát hosszú, súlyos beteg­ség előzte meg. Utolsó pillana­táig forrón szerette hazáját es bizton hitte annak eljövendő nagyságát. Eötvös életművét itthon nem folytatták, legfeljebb eltorzítot­ták, kiforgatták és kiárusítot­ták. A nevét viselő Geofizikai Intézet olajkutató ügynökség lett, mely kormánytámogatás híj- ján az Angol—Iráni Olajtársa­ság szolgálatába szegődött. Eötvös zseniális életműve mégis megtalálta a kapcsolatot az igazi gyakorlattal, az embe­riség életének megjavításáért, » természet átalakításáért folyta« tott munkával. Lenin rendeleté­re szovjet tudósok a kurszki te­rületen 18.000 mérést végeztek, sőt Eötvös tudományos elméleti örökségét is továbbfejlesztették. Nyikiforov, Numerov és mások cikkei foglalkoznak Eötvös mun­kájának elvi továbbfejlesztésé­vel. UAZÁNKBAN csak a fel- 1 'szabadulás óta értékelik igazán munkásságát és egyéni­ségét. Legnagyobb egyetemün­ket, a budapestit, róla neveztük el. Népgazdasági terveinkben tovább folytatjuk hazánk feltér. képezését Eötvös módszereivel, A megújhodott Magyar Tudomá­nyos Akadémia pedig támogatja az Eötvös munkáját elvileg to­vábbfejlesztő kutatásokat, Csongor Ed éné.

Next

/
Thumbnails
Contents