Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-08 / 83. szám

A jó munkaszervezés, a nők fokozottabb bevonása a termelőmunkába — a jövede'mező gazdálkodás legfontosabb alapja A kongresszusi vállalások teljesítésén munkálkodnak a Bajai 64—2 Építőipari Vállalat dolgozói Megjegyzés A kritika legyen építő... A bajai járásban 24 termelőszövetkezet tett kongresszusi vál­lalást. 20 termelőszövetkezet már teljesítette is ígéretét. Például a bácsbokodi Vörös Csillag tsz őszi vetésterületének eddig 70 szá­zalékán végezte el a fejtrágyázást. Elvetettek 5 hald borsót, 24 hold zabot, 25 hold napraforgót, 30 hold cukorrépát, 18 hold ta­vasziárpát, 60 hold burgonyát. A tavaszi szántást befejezték. A szövetkezet egészévi élőállatbeadásának eleget tett. A hercegszán­tói Felszabadulás tsz-ben végeztek 12 hold tavasziárpa, 20 hold zab, 4 hold borsó, 2 hold zöldség vetésével, 3 hold hagyma dug­ványozásával. A tavaszi szántás 90 százalékát itt is elvégezték. 16 holdas gyümölcsösükben elvégezték a tavaszi faápolást és per­metezést. Hasonlóan a többi termelőszövetkezet is: a bácsbokodi Uj Otthon egészévi állatbeadását, a bácsborsódi Uj Élet, a felső- szentiváni Vörös Október, a nagybaracskai Petőfi, a garai Vörös Csillag és Füi^t Sándor, a csátaljai Budai Nagy Antal, a csá- volyi Haladás, a bátmonostori Vörös Csillag évi sertásbeadásá- nak 50 százalékát teljesítette. A termelőszövetkezetek példája nyomán a járás egyénileg dolgozó parasztjai is versenyre keltek a tavaszi munka gyors el­végzéséért, a többtermésért. 194 dolgozó paraszt lépett párosver­senyre. A dolgozó parasztok 70 százaléka már teljesítette vállalá­sát. A felsőszentiváni Varga György nemcsak a tavaszi vetéssel végzett, de eleget tett egészévi baromfi- és tojásbeadási kötelezett­ségének. Erdős Ferenc Csátalján, Hellenbarth Márton né Bácsbo- kodon ugyancsak eleget tettek egészévi tojás- és baromfibeadásí kötelezettségüknek. Mitos János Hercegszántón pedig egészévd élő- állatbeadásának eleget tett. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a bajai járás ter­melőszövetkezeteiben és az egyénileg dolgozó parasztok soraiban is él a versenyszellem és lelkes felajánlásokkal készülnek a pán III. kongresszusára. A versenyt szélesíti, mélyíti a járási tanács versenybizottsága, amely hetenként értékeli a verseny eredmé­nyeit és röplapjain — amelyeket eljuttat a járás egész területére — tudatosítja azokat. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának szövetkezeti csoportja, agropropagandistája — a minden héten megküldött je­lentések ellenére, de még a Népújság cikkei nyomán sem tud a bajai járás termelőszövetkezeteiben folyó versenyről, az elért eredményekről. Különben FM. 625—7/1954. E. Molnár András ál­tal aláírt és kibocsátott körlevélben nem állna ez a megállapítás: •»... egyes járások, mint a bajai járásban is, alig van a tsz- tagoknál versenymozgalom, vagy a járási tanács nem ismeri.. -, ezzel a közömbösséggel szinte akadályozzák az egészséges ver­seny kibontakozását.« Minket ez a bírálat sem gátol abban, hogy munkánk további fokozásával, termelőszövetkezeteink versenymozgalmának tovább- élesztésével résztvegyünk a párt- és kormányhatározat valóravál- tásában, a többtermés eléréséért, a bajai járás elsőségéért folyó harcban, Kiss Ferenc, járási tanács mezőgazdasági osztályvezető, Kecskeméten a tavaszi munkában a borbási pusztarész vezet TERMELÖSZÖVETKSZ3,- TEINKBEN az elmúlt évek ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a jövedelmezőség eléréséhez nem elég csupán a kedvező területi adottság és a nagyszámú tagság. Van még ezenkívül olyan erő, amely sok akadályt képes le­győzni, s amely sok helyen pótol­ni tudja a kedvező feltételek hiá­nyát is: -ez az erő a szervezett­ség. A munkák megszervezésén múlott nem egyszer, hogy ter­melőszövetkezeti tagságunknak több, vagy kevesebb, kisebb, vagy nagyobb részesedés jutott. Számos példát lehetne arra fel­sorolni, hogy sok helyen nem is annyira a tagság számán, hanem a munka helyes megszervezésén múlott, hogy a teimést idejében betakarították. Előfordult olyan eset is, ahol ennek az ellenkező­jét tapasztalhattuk a munka cél­szerűtlen megszervezése folytán. A FÜLÖPSZÁLLÁSI DÓZSA 1 ermelőszövetkezetben például 'öbbszáz mázsa takarmánynak v aló répa ment tönkre, mert a felszedés után nem hordták be idejében a földről. Ennek hiá­nyát most a tavasszal érezte meg a tagság, amikor úgy kellett pénzért megvenni 60 mázsa ku­koricát a takarmány pótlására. Nemcsak termelőszövetkezeti vezetőinknek, hanem termelő­szövetkezeti tagságunknak is fo­kozott érdeke az, hogy hasonló esetek az idén mar ne fordulja­nak elő. Ezért határozta el a Dó­zsa termelőszövetkezet vezetősé­ge is, hogy az idén megjavítja a munkaszervezetet, megerősíti a brigádokat és a tagság közös akaratára egyénekre osztják fel a kapások területét és a tagok egyénileg lesznek felelősek a vállalt terület pontos és jó meg­munkálásáért, annak termésho­zamáért. A MUNKA MEGSZERVEZÉ­SÉT már az is könnyebbé teszi, hogy a termelőszövetkezet ren­dezte földterületeit és a taglét­számhoz viszonyítva most már annyi földjük van, amennyit be­csületes munkával, jól meg tud­nak művelni. Ez azonban nem minden! A még meglévő földte­rület nagysága ugyanis megkí­vánja, hogy ne csak a csoport férfi tagjai vegyék ki részüket a közös munkákból, hanem szükség van a szorgalmas asszony- és leánykezekre is. A brigádok újjászervezését már elvégezték a fülöpszállási Dózsa termelőszövetkezetben. Megtörtént a területek egyének- ie való feloszlása is. Egy ter­melőszövetkezeti tagra két hold kukorica, 400 négyszögöl burgo­nya és ugyanannyi napraforgó növényápolási munkája jut, az állattenyésztési dolgozókat kivé­ve. A szőlők növényápolási mun­káit továbbra is közösen egy bri­gád végzi, mert így gazdaságo­sabb a munka. JELENLEG A CSOPORTNAK 102 tagja és 2600 hold földje van, amelyből 1400 hold a legelő. A szántóföldön eddig a tavaszi terv­nek megfelelően elvetettek 20 hold burgonyát, 50 hold tavaszi­búzát, 60 hold tavasziárpát és 20 hold napraforgót. A csoport férfi­tagjai elvégezték a szőlő nyitá­sát és a metszésnek is már csak mintegy 15 százaléka van hátra. De érdemes megnézni, mit csi­nállak már a tavaszi munkák megkezdése óta a csoport asz- szonytagjaü? Ha végigolvassuk a tagok névsorát, azt láthatjuk, hogy a csoportban nem kevesebb, mint 49 asszonynak kellene dol­gozni. Ezek közül azonban már­cius hónapban mindössze 27 nő­dolgozónak van munkaegysége. Kevés olyan asszonyt találunk, akinek az október óta eltelt félév alatt munkaegységeinek száma elérte, vagy esetleg meghaladta volna a 80-at. ELMONDHATJUK, hogy a csoport vezetősége. nem végzett meggyőző, gondos felvilágosító munkát a nők fokozottabb bevo­násáért a termelő munkába. Ta­lán egyrészt igazuk van abban, hogy a parasztasszonyok nagy­része azért nem jöhet a cso­A bajai építőipari dolgozók is munkával készülnek a pán kon­gresszusra. Versenyben munkál- kodnak vállalásaik teljesítéséért. A 29/53 munkahely kőművesei már két napot nyertek a ver­senyben. A 21 53 munkahelyen növelték 2 százalékkal az átlag­teljesítményt, a 2/54 munkahe­lyen Paszterkó Márton kőmű­ves-brigádja vállalta, hogy az építési határidőt egy nappal megrövidíti. Teljesítése eddig már fél nap. A 22 53 kiskőrösi munkahelyen a dolgozók vállalták, hogy 10 portba dolgozni, azért nem vehet részt a közös munkában, mert kis családjuk van. De vájjon ki kér­dezte meg ezeket az asszonyokat, hogy szeretnének-e egyáltalán dolgozni? — ha például napközit állítanának fel a csoportban? Vagy ki kérdezte meg Ágoston Lajosnét, a csoport kiváló fejőnő­jét, aki félév alatt már 207 mun­kaegységet teljesített, hogy munkája mellett hogyan ér rá még gyermekneveléssel is fog­lalkozni? Mert bizony őnéki is van elég gondja, törődése a gye­rekeivel, hisz nem kevesebbet, mint tizennégyet nevelt fel, akik között még a legkisebb alig 5 éves. Hogyan csinálta ő, hogy az elmúlt esztendőben is majd­nem 700 munkaegysége volt? — Nem ördöngösség az! — mondo­gatja sokszor maga is, csak azt kell belátni, és megtanulni min­den termelőszövetkezeti asz- szonynak, hogyan becsülje a kö­zös vagyont, a közös munkát, mert ha azt nem becsüljük meg, a törzs kiszárad és megmarad­nak a rövidéletű ágak. A MÚLT VASÁRNAP ala­kult meg a termelőszövetkezet MNDSZ-szervezete. Vezetői a csoport legkiválóbb asszonyai. Az ő feladatuk most, hogy • a szervezeten belül a párt és a ve­zetőség segítségével harcoljanak azért, hogy egyre több nődol­gozója legyen termelőszövetke­zetüknek. Hisz a közös munka megéri az áldozatot, a fáradsá­got, mert azzal Is nagyobb lesz a tagság jövedelme, virágzóbbak a csoport földjei és megalapozot­tabb lesz a tagok gyermekeinek jövője is. nappal előbb fejezik be az épít­kezést. Ebből eddig már egy na­pot teljesítettek. A munkahely átlagteljesítménye 122 százalék. Kiemelkedő brigádok: Nagy Jó­zsef (163%) és Dudás Imre ÜSS százaléké brigádja. A csengődi munkahelyen már felemelték az átlagteljesítményt 136.5 százalékra. A Sibaltn kő­műves-brigád 220 százalékká!, Molnár Józsefné segédmunkás- brigádja 117 százalékkal és Bar­na István^segédmunkás -brigádja 114 százalékkal dolgozik. A legutóbbi városi tanács vég­rehajtó bizottsági ülésen megál­lapították, hogy a utlfái -Törek­vés« és a városföldi »Szabadság- harcos«, legkorábban készült el a tavaszi vetéssel. A »Kossuliid­ban fékezte a vetést, hogy kissé elmaradtak a fejtrágyázásban. Késve fogott a vetéshez a Vörös Csillag tsz. A puszták közül Borbás jár a* élen. Itt igen szépen haladt a fejtrágyázás az egyénileg dolgo­zó parasztok földjén is. Elma­radt Méntelek és Belső-Nyír. bajai mentőszolgálat beszél... KIGYULLAD A JELZŐLÁM­PA a telefonközpontban. A vo­nal túlsó végén felcsendül u hang: Kérem sürgősen a 4—ii-et. A vonalat gyorsan szabaddá te­szik és máris éles csengetés szá­ntja a. telefonügyeletet a bajai mentőállomáson. Népi demokráciánkban legfőbb érték az ember. Egészségügyi in- ézményeink egész sora áll a dol­gozók egészségének védelmé­ben. A mentőszolgálat is a dol­gozó ember védelmét szolgálja, hogy gyors megjelenésével mi­előbb orvosi segítséget, kórházi ágyat biztosíthasson. A BAJAI MENTŐ ÁLLOM Â ST 1950-ben szervezték át. Addig mint a Vármegyék és Városok Mentőegyesülete töltötte be hi­vatását. Az átszervezés óta, mini az Országos Mentőszolgálat Ba­jai Mentőállomása működik. Ez­után a mentőállomás gépparkja is megnövekedett. A két gépkocsi helyett ma már négy msntőkocsi látja el a betegszállítást. A men­tőállomás élére orvos került, alti az irányításon kívül súlyos ese­tekben az orvosi szolgálatot is ellátja. Ragyogóan tiszta otthona van 'a bajai mentőállomásnak az Engels Frigyes-utcában. A gép­kocsivezetők és mentőápolók öt­ágú mentőőrségb " látják el a központi szolgálatot. Az őrspa­rancsnok, egyben a telefonügye­letet is ellátja. KÜNN FELHARSAN a men­4—449 itt a töautó szirénája, de kevesen tud­ják, mi is történik benn a mentő­állomáson a kivonulást megelő­ző percekben. Miközben a tele- joniigyeletes fején a fejhallgató és a betegszállításra vonatkozó adatokat veszi fel, egyik keze egy csengő gombján már elren­deli a riasztást. Egy hosszú és károm rövid csengőjel, helyi balesetet jelez. Két hosszú, egy rövid csengőjel vidéki egyszerű betegszállításról ad hírt. Egy hosszan elnyúló csengőjelzés he­lyi betegszállításra rendeli el az indulást, két hosszú és három rövid csengő jel vidéken történt balesetre mozgósítja a kivonu­lást. A jelzések a felkészülésre ad­nak utasítást, A gépkocsivezetők a jelzésekből már tudják, melyik kocsitípussal álljanak útiaké- szén. Miközben még folyik a telefonbeszélgetés, már készül a kocsi menetlevele és egy perc sem telik el, a mentőkocsi útjá­ra indul. A MENTŐŐRSÉG TAGJAI nemcsak szakmai, de hathónapos mentőszaktanfolyamot is végez­tek, hogy hivatásukat maradék­talanul be tudják tölteni. A tan­folyamon az első segélynyújtáson kívül tudásukat az élettan, kór­tan, anatómiai sebészet, szülészet, gyógyszertan alapismereteivel is gyarapították. Mindezekre nagy szükségük van, hiszen nem egy­szer gyors és azonnali beavatko­zásukkal nemcsak életet kell menteniük, de az új élet világra- jöttében is segédkezniük kell. A kivonulásoknál a mentő­autók a megengedett legnagyobb sebességgel sietnek. Visszafelé vezető útjuk menetsebességét mindenkor a l^cteg állapota szab­ja meg. Nem egyszer kibontott vörös zászlót lenget a szél a men­tőautóról: életveszélyt jelent, egy élet gyors megmentéséről van szó. Ilyenkor a mentőautónak előzési joga van, előtte az utat minden jármának szabaddá kell tenni. A KIVONULT AIENTÖŐR- SÉG tagjainak a szállításra váró beteg, vagy baleseti sebesült ál­lapotának gyors felismerése nemcsak a szállítás, de a közbe- vetö beavatkozás feletti elhatá­rozást is el kell bírálni. Kiindu­láskor a telefonügyelet baleseti kivonulás, vagy szülés esetén azonnal értesíti a kórházat, fel­készülés és helybiztosítás vé­gett. De. más esetek is előfordul­nak, amikor a mentőőrség tag­jainak maguknak kell intézked- niök. Ilyen esetekben, — például a beteg injekcióval való ellátására —• igénybe veszik az útjukba eső községek orvosait, egészséghá- zait, hogy a beteg szállítóképes­ségét biztosíthassák. A mentőszolgálatban nagy sze­repet játszik a „kapcsolt szállí­tás“. Az elmúlt napokban tör­tént, hogy betegszállításra az egyik mentőautót Kunbajára hívták. Visszafelé való útjukban Bácsbokodon meg kellett szakí- taniok útjukat, mert egy súlyos baleset áldozatát is Bajára kel­lett szállítani. A bácsbokodi rendőrőrs a mentőszolgálat fi­gyelmét felhívta, hogy Csávoly sürgős segítséget kér egy kai tö­rést szenvedett beteg azonnali kórházba szállítására. A mentő­autó Csávolyon ezt a beteget is felvette és mindhárom beteget perceken belül beszállította. A KAPCSOLT SZÁLLÍTÁS a mentőszolgálatban jelentős szerepet játszik üzemanyagmeg­takarításban, az üres és kihasz­nálatlan kilométerek megtakarí­tásában. Hasonló szerepet tölt be a betegszállításról kórházba ér­kezett mentőautó telefonon ke­resztül való jelentkezése, hogy beérkezett hívásokra a központ­ba való jelentkezés helyett azon­nal útnak indulhasson. A mentőszolgálat grafikonja jelentős csökkenést mutat az üzemi balesetekhez való kivonu­lásoknál. A dolgozókról való fo­kozottabb gondoskodás, az üze­mekben a védőberendezések al­kalmazása minimumra csökken­tette a mentőszolgálat igám/bevé­telét. Az év első három hónapja- ban mindössze egyetlen egy ilyen kivonulást jegyzett fal a baleseti napló. A KÖZSÉGEKBEN az orvosi szolgálat, az egészségházak is nagyban csökkentették a kórház felé irányuló betegszállítást. A községekben a szakorvosi rende­lések is nagyban hozzájárultak a dolgozók egészségvédelméhez. A bajai mentőszolgálat az egész megyét behálózza. A me­gyében egyedül a bajai közkór­ház rendelkezik elmeosztállyal. A megye egész területérőt ide- szállítják a betegeket. Többször előfordul, hogy a mentőszolgálat kocsijai a megye községeit jár­ják. A mentőszolgálat ilye tikos is betölti hivatását. Bérkocsikai és taxikat vesz igénybe, súlyo­sabb baleseti kivonulásoknál még a közületi kocsikat is moz­gósítja. AZ EMBER ÉPSÉGÉÉRT, egészségének védelméért, a leg­nemesebb hivatás betöltésével, az emberi érték megmentéséért állnak éjjel-nappal szolgálatban a bajai mentőszolgálat dolgozóit Az elmúlt évben az ö segítse- giikkel a mentőkocsiban látott napvilágot közel tíz újszülött. Nem egy beteg gyors kórházba- juttatásával életet mentettek. Nagy és felelősségteljes a hiva­tás, melyet betöltenek és ez a felelősségtudat növeli bennük hivatásérzetüket, — segítségnyúj­tást embertársaiknak.

Next

/
Thumbnails
Contents