Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPP BXCSKISKUNMEG Y El PÄRTBIZOT TSA6ANAK LAPJA A MAI SZÁMBAN A pártoktatás időszerű kérdései. — Nemzetközi szemle. — Kongresszusi verseny falun. — Több megbecsülést az asszonyoknak a bajai járás termelőszövetkezeteiben. — Az álnokság odújában. — Népművészeti és népvise­leti kiállítás nyílt felszabadulásunk ünnepén Kecskeméten. IX. ÉVFOLYAM, 81. szám. Ara SO fillér 1954 ÁPRILIS 6. KEDD I*avíérídiozleíck uísi n ■ A pártéletben az alapszervi vezetőségek újjáválasztana után döntő jelentőségűek voltak a pártértekezletek. A járási párt- értekezletek után a megyei pártértekezlet zárta le megyénk­ben a pártértekezletek sorát, A beszámolók megmutatták a pártbizottságok kétéves munká­ját, különösen kiemelve a jú­niusi párthatározat óta eltelt időt. Megyénk döntő mértékben mezőgazdasági jellegű. Tehát a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatok szellemében kell pártmunkán­kat irányítani, A Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­sége azt a megbízást adta a me­gyei és járási pártbizottságok­nak és a falusi pártszervezeted­nek, hogy mozgósítsák a falusi kommunistákat, a falu minden dolgozóját a mezőgazdaság íej- esztésére hozott határozatok égrehajtására; karolják fel és ejlésszék a dolgozók helyes kezdeményezéseit, javaslatait. Megyénk nagy kiterjedése, kedvező éghajlata, talajviszo­nyai következtében számottevő helyet foglal el népünk élelme­zésében — állapította meg a megyei pártértekezlet beszá­molója. — Gabonaterüieteink az ország kenyérellátásának csak­nem tíz százalékát adják. Emel­lett állattenyésztésünk az ország jelentős hús-, zsír- és tejbázisát képezi. Szőlőterületünk, híres gyümölcsíaáUományunk. az or­szágos területnek a negyedré- ,zét, bortermelésünk egyharma- Ját jelenti. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy pártbizottságain­kon nagy felelősség nyugszik. Hiszen nemcsak megyénk dol­gozó népe, hanem az egész or­szág számonkéri tőlünk a ránk rótt feladatok kommunista be­csülettel való végrehajtását. E feladatok végrehajtása ér­dekében azonban még sok ten­nivalónk van. Meg kell javítani a falusi lakosság körében a po­litikai felvilágosító munkát. Eb­ben minden párttagra szükség van. Minden párttagnak képes­ségei szerint ki kell vennie ré­szét e nagy feladatok megoldá­sából. Pártszervezeteink — foly­tatta a megyei pártértekezlet be­számolója —, ha helyesen akar­ják megoldani pártunk politiká­ját, ha megfelelő helyi politikát akarnak folytatni, jobban kell ismerniük területük problémáit, a lakosság anyagi helyzetét, az egyes rétegek gazdasági erejét és társadalmi életét. Ismerniök kell a helyi termelési kultúrát, terveket és nem utolsó sorban a dolgozók hangulatát. Csak így fejezhetik ki határozataink, amit a nép gondol, csak így küzdhet- nek velük együtt vállvetve a dolgozó tömegek pártunk zász­laja alatt. Minden erőforrást fel kell tud­nunk használni politikánk vég­rehajtása érdekében. A párton- kívüli aktívák széles tömegeit kell mozgósítanunk és bevonni mun­kánkba. Szocialista szektorainkra.- ter­melőszövetkezeteinkre, állami gazdaságainkra és gépállomása­inkra komoly feladatok várnak a mezőgazdaság fellendítése te­rén. Pártbizottságaink részéről fokozottabb segítség szükséges számukra. Termelőszövetkezete­inknek el kell érniök ebben az évben, hogy tagságuk életszín­vonala a jómódú középparasztok életszínvonalára emelkedjék. — Legjobb biztosíték erre, hogy erős, jóiműködő pártszervezete legyen a termelőszövetkezetek­nek. Ahol nincs pártszervezet, ott törekedni kell arra, hogy ez a tagság legjobbjaiból megala­kuljon. Állami gazdaságainknak fel­adata, hogy termelésüket gazda­ságosabbá tegyék, termelőszövet­kezeteink, egyénileg dolgozó pa­rasztságunk részére minőségi vetőmagot termeljenek. Tenyész- szenek fajtiszta törzsállatállo­mányt és tanítsák meg a terme­lőszövetkezetek tagjait, valamint az egyénileg dolgozó parasztokat a legújabb termelési, agrotechni­kai módszerekre. Gépállomásainknak olcsó és jóívégzett gépi munkával kell segítséget nyújtani termelőszö­vetkezeteinknek és egyénileg dolgozó parasztjainknak. Szük­séges, hogy járási pártbizottsá­gaink kellő súllyal foglalkozza­nak szocialista szektoraink meg­erősítésével. Fordítsanak na­gyobb gondot pártszervezeteim; munkájának megjavítására. — Tartsák szem előtt az egyénileg dolgozó parasztokkal való fog­lalkozást, különösen pedig me­gyénk középparasztságának se­gítését. — Feladataink sokrétűek. Tennivalók vannak a tanácsok pártirányítása, a tömegszerveze­tek munkájának segítése, a föld­művesszövetkezetek munkájá­nak megjavítása és a falu áru­ellátása érdekében végzendő munka terén. A pártértekezletek beszámolói tükrözték az e téren elért ered­ményeket és felmerülő hiányos­ságokat. A határozati javaslatok megszabták a feladatokat, a pártértekezletek utasították az új választmányokat e feladatok megvalósítására. A most következő lépés tehát a hozott határozatok maradékta­lan megvalósítása. Megyénk je­lenleg az utolsók között kullog a begyűjtésben. A párthatároza­tok feladatul tűzték ki a begyűj­tés száz százalékig való teljesí­tését. Ezt a határozatot becsü­lettel végre is kell hajtani. Itt az ideje, hogy a tavaszi munkákat: szántást, vetést befejezzük. Idő­ben kell hozzáfognunk a nö­vényápolási munkákhoz. Nem állhatunk adóssággal pártunk III. kongresszusa elé. Ezért párt­bizottságaink és pártszervezete­ink legfőbb feladata, a pártérte­kezletek határozatainak végre­hajtása, népünk jólétének szaka­datlan emelése, a munkás-pa­raszt szövetség megszilárdítása érdekében, Nagysikerű kuli űrbem utaló felszabadulásunk évfordulóján #4ecskeinéien Április 4-én délután fél 4-től estig a megye .egjoob népi együtteseinek játékában gyö­nyörködött a Katona József Színházat zsúfolásig megtöltő közönség. A változatos műsort nagy tetszéssel fogadták. Nagy sikerrel szerepelt a bemutatón az országoshíru drágszéli és sze- remlei népi együttes. A dragsze- lieket a »mátkatojás« című he­lyi eredetű népijátékukért és -csalogatójükért«, a szeremleie- ket pedig a »koszorúkötes« cí­mű helyi népszokás előadásáért jutalmazta megismétlődő taps­sal a közönség. Nagy sikert ara­tott az érsekcsanádiak lakodal­masa. Ebből a községből 60-an jöttek Kecskemétre az április 4-i vendégszereplésre. Meleg ünneplésben részesült a katymári délszláv és a nemes­nádudvari németajkú kultúr-, csoport is. A nemzetiségi köz­ségek dolgozói sok „szép ősrégi népszokást, éneket, táncot eie­venítettek fel és játszanak a felszabadulás óta. Ezek közül a katymáriak nagy sikerrel adták elő -csalogató« című táncukat, melynek az volt az érdekessége, hogy a nézők közül is maguk közé csaltak néhányat. A tare- számok mellett dalokat is adtak elő saját anyanyelvükön. Kecel, Bátya, Úszód és Geder- lak községben. Számos paraszt­ember elhatározta, hogy új csa­ládiházat épít. Nap-nap után szaporodik azoknak a száma, akik a TÜZÉP-től építési anya­got igényelnek. Mivel a TÜZÉP még nem tudja, hogy hol adták ki az építési engedélyeket, azért nehezebben megy az építési anyagnak a terítése. TAZLÁRON is többen fordul­tak a tanácshoz építési engedé­lyért. A dolgozók elhatározták, hogy az ONCSA-telep mellé építkeznek, vagyis ott egész új falurész kezd majd kialakulni. Szombaton a tázlári tanácsel­nök telefonon kérte a megyei tanácsot, hogy sürgősen jelölje­nek ki az ONCSA-telep melleit házhelyeket, hogy minél előbb megindulhasson az építkezés. A bajai dolgosó parasztok teljesítik vállalásaikat... A bajai határban.a tavaszi munka láza ég. Folyik a szántás, vetés, az ősziek fejtrágyázása, a harc a többtermésért. A mező- gazdasági állandó bizottság, a termelési bizottság tagjainak példa- mutatása nyomán mind többen végeznek a vetéssel és teljesítik pártunk III. kongresszusára tett vállalásaikat. Valcsik János példáját követve Szabó István, Bosnyák Ist­ván, Krun József, Ács József és még számos dolgozó paraszt vég­zett a tavasziárpa- és zabvetéssel. Az ősziek fejtrágyázását sem mulasztották el. Az élenjé . dolgozó parasztok a mezőgazdasági munka gyors elvégzése mellett nem feledkeztek meg az állam iránti kötelezett­ségeik teljesítéséről sem. Valcsik János nemcsak az idei, de az 1955. évi sertésbeadási kötelezettségének eleget tett már. Baromfi­beadását, valamint tojás- és vágómarhabeadását is szintén telje­sítette. Szabó István, Krun József és Ács József egészévi tojás- és baromfibeadásuknak eleget tettek. Az élenjárók között halad­nak még Ádám József, Katanics Antal, Konyát' József és Bosnyák István. Kecelen és Tázláron igen nagy az érdeklődés a családiházak építkezése iránt A MINISZTERTANÁCS hatá- ozatának a családiházak épí- éséről igen nagy a visszhangja GYERMEKVILÁG Nagy Erzsiké 6800, 7400, 7600. Gádort Béla 7100, 7600, 8100. Gyenei öcsi 9280, 9360. Miféle titokzatos számok ezek? — kérdezi az olvasó. Egyforma, rózsaszínű kartonlapokon olvas­hatjuk ezeket a számokat. Nincs ezeknél nagyszerűbb »káder­jellemzés« egy 8—10 hónapos csecsemő e-világbeli tevékenysé­géről. Aggódó örömmel mérege­tik naponta a szépen gömbölyö- dő csöppségek súlyát a kiskőrösi bölcsődében. A bölcsőde hét dol­gozója derekas munkát végez, élen Gál Juliannával, a bölcsőde vezetőjével. Az eredetileg 20 fé­rőhelyre tervezett gyönyörű, tá­gas termekben jelenleg 28 apró­ság »lakik«. A gondozók mindent megtesznek azért, hogy azok a titokzatos számok állandóan nö­vekedjenek, és az apróságok jól érezzék magukat a hófehér ógyacskákban, békésen aludja­nak a koratavaszí napfényben a bölcsőde terraszán. Külön törvé­nyei' vannak ennek a kis világ­nak, ezeket a törvényeket a la­kók alkotják a legteljesebb de­mokratikus szellemben. Px-óbál- ja csak valaki áthágni ezeket a törvényeket és mondjuk félórá­val később kezdeni meg a táplál­kozást. A bölcsőde, amely jelenleg a községi területi bölcsőde nevét viseli, nem régi létesítmény. Idénybölcsődeként indult az el­múlt esztendő májusában. Ké­sőbb a kívánalmaknak meg­felelően állandó jellegűvé alakí­tották ót és azóta egyre emel­kedik a létszám. Pedig a felsze­relés kevés, sok kiskőrösi dolgo­zó család szeretné még elhelyezni gyermekét»ebben az igazán szép, napsugaras, derűs intézményben; A tanács rendszeresen gon­doskodik a bölcsőde ellátásáról; De még igen kevésszer kérdezték meg a bölcsőde dolgozóitól, hogy vájjon az ő helyzetük rendben van-e. Van kérdezni való. A böl­csőde dolgozói most kormányunk rendelkezése után rendszeresen 12 órás munkaidőben dolgoz­nak. Van ugyan egy »szabad­délutánjuk« hetenként. De mi­lyen szabaddélután ez? Az a dolgozó, akire rákerül a sor, csak a szabályos 8 órás munkaidő után mehet haza. Szüksége volna a bölcsőde dol­gozóinak mástermészetű segít­ségre is. Nem tudnak éppen el­foglaltságuk miatt családlátoga­tást végezni. Gyakran előfordul# hogy a szülők a nyitvatartási idő után fél-, vagy egy órával ké­sőbb jönnek csak a gyermeke-' kért. : Nem szabad elfeledkeznünk gyermekeink áldozatos szívű gondozóiról, a bölcsődék fehér- köpenyes, szorgalmas munká­sairól sem. Hiszen nálunk a szocializmus fő törvénye a dol­gozókról való gondoskodás. Sütkéreznek az apróságok a bölcsőde napsugaras terraszán.

Next

/
Thumbnails
Contents