Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

A párloktatás időszerű kérdései Palmiro Togliatti a Szovjetunió legutóbbi javaslatáról. Az 1953—54-es oktatási év­nek olyan szakaszához értünk, amikor különösen szükség van pártszervezeteink és propagan­distáink fokozott tevékenységé­re. Minden erőnkkel harcolnunk kell az idei oktatási év sikeres befejezéséért s ezzel egyidőben a következő oktatási év jó elő­készítéséért. Az egész alsófokű pártoktatá­sunkban a soronkövetkező anyag »a mezőgazdaság fejlesz­tésének s szocialista átépítésének kérdései«. Ennek sikeres feldol­gozása nagyban elősegíti a párt politikájának megértetését a párttagság és a pártonkívüli dol­gozók széles rétegében. Az anyag nagy jelentőségét tekintve szükségessé vált a pártoktatás jelenlegi kereteinek kibővítése. A mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átszervezése végső­sorban az alapszervezetek jó, vagy rossz munkáján múlik. Ép­pen ezért szükséges, hogy ezeket a problémákat elsősorban az alapszervezetek vezetőségi tagjai lássák helyesen, hogy az alap­szervezet munkája középpontjá­ba tudja állítani e feladat meg­valósításáért folyó harcot. A vezetőség újjáválasztása során igen sok új vezetőségi tag ke­rült az alapszervezetek élére, akik közül több nincs bevonva, vagy pedig egyáltalán nem vett részt pártoktatásban. De akad­nak a régi vezetőségi tagok kö­zül elég sokan olyanok, akik jelenleg sem tanulnak. Ezért biztosítanunk kell elsősorban az alapszervezetek vezetőségi tag­jainak bevonását a pártoktatás­ba. Ezenkívül be kell vonnunk a pártcsoportbizalmíakat, párt­tagokat. Helyes, ha a most folyó okta­tási anyag tanulmányozásában résztvesznek a nemrég megala­kult termelési bizottságok tag­jai, a tanácsok, végrehajtó bi­zottságok mellett működő be­gyűjtési és állandó bizottsági ta­gok, termelőszövetkezeti tagok és egyéni parasztok is. Az újon­nan bevont hallgatókkal egyrészt azokat a politikai iskolákat kell feltölteni, amelyek jelenleg hiá­nyos létszámmal dolgoznak. Ott, ahol teljes létszámmal fo­lyik a pártoktatás, helyes új tan­folyamok indítása. Ezeknek ve­zetésével meg kell bízni azokat a propagandistákat, akiknek tan­folyamai évközben feloszlottak, vagy esetleg kettőt egybevontak, függetlenül attól, hogy eddig milyen oktatási formában vég­zett propagandamunkát, Ennek a feladatnak ered­ményes megoldása igen alapos politikai és szervező munkát, igényel járási pártbizottságaink­ul és alapszervezeteinktől. Kü­A hét derekán újabb nagyje­lentőségű szovjet békekezdemé- lyezésröl adtak hírt a táviratok. A Szovjetunió jegyzéket nyúj­tott át a három nyugati hatalom képviselőinek. Közölte velük, hogy célszerűnek tartja az euró­pai kollektív biztonságról szóló szovjet javaslat megtárgyalásá­nak folytatását. Ezt a javasla­tot a Szovjetunió a berlini érte­kezleten terjesztette, elő. Akkor » nyugati hatalmak ellenzése miatt nem került sor megegye­zéses döntésre. A nyugatiak egyik fó ellenérve az volt, hogy az európai biztonságról szóló egyezménytervezet kizárja — Amerikát. Nos, a mostani szov­jet jegyzék leszögezi: »a szovjet kormány a maga részéről nem látja akadályát, hogy pozitívan oldják meg az Egyesült Álla­moknak az összeurópai kollektív biztonsági szerződésben való részvétele kérdéséi.« A szovjet kormány ezenkívül kijelenti: »kész az érdekelt kormányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak u cszakatlanti szerződésben vaíó lönösen a jelenlegi időszakban, amikor itt a tavaszi munkák dandárja, ami egyébként is la­zulást szokott előidézni egész pártoktatási munkánkban. A szervezési tennivalókon túl, az eddiginél sokkal több tartalmi segítséget kell biztosítani a pro­pagandisták munkájához, első­sorban a propagandista szeminá­riumon keresztül. A propagandista szeminárium csak akkor tölti be szerepét, ha a vezetők és a propagandisták is alaposan felkészülnek, isme­rik az egész anyagot. Az eddigi tapasztalatok szerint itt különö­sen fennáll annak a veszélye, hogy az elvi kérdések alapos, mély megvitatását egy-két gya­korlati probléma felszínes meg­beszélésével helyettesítsék. Az egész anyag megértetése lehetet­len olyan elvi kérdések tisztázá­sa nélkül, mint például »mi te­szi szükségessé a mezőgazdaság szocialista átszervezését«, vagy »mi a lényege a lenini szövetke­zeti tervnek«. Természetesen pártprepagan- dánk akkor eredményes, ha az a mindennapi élettől, a gyakorlat­tól nem elvont. Ezért szükséges, hogy ennek az anyagnak a ta­nulmányozása során világosan lássák a hallgatók, hogyan ér­vényesülnek nálunk a lenini szövetkezeti elvek. Milyen hi­bákat követtünk el a mezőgaz­daság szocialista átszervezése és fejlesztése során? Igen sokat segít a propa­gandistáknak, ha a járási bi­zottság agit.-prop. osztálya vagy a mezőgazdasági osztály vezetője tájékoztatót ad a járás mezőgaz­dasági problémáiról és feladatai­ról, Ez elő fogja segíteni, hogy propagandisták megfelelő helyi ismeretek alapján tudják meg­mutatni, hogyan alkalmazta a járás, a község pártszervezete a marxizmus-leninizmus tanítá­sait. Nem kisebb a feladat a ká­deroktatás terén sem. A követ­kező hetekben már az ismétlé­sekre, az eddig tanultak össze­gezésére kerül sor. Ennek az a célja, hogy felfrissítse az eddig tanultakat. Az oktatási év során számos elvi kérdést nem sike­rült elég alaposan megértetni a hallgatókkal. Most az ismétlések során konzultációkon keresztül adunk az eddiginél alaposabb segítséget e kérdések jobb meg­értéséhez, Különösen gondot kell for­dítanunk az SZKP történet II.—■ III. évfolyamaira. Ezek a tan­folyamok a felszabadulás óta el­ső alkalommal fejezik be isko­lán kívül az SZKP története ta­nulmányozását. A propagandis­ták lelkes és szorgalmas mun­részvétele kérdését«. Az új szovjet lépés kiemelkedő jelentőségű akció a béke érde­kében. Berlinben a szovjet dip­lomácia megmutatta, hogy '’an másik megoldás az »európai vé­delmi közösségnek« elkeresztelt támadó blokk helyébe; az l'ssz- európai kollektív biztonsági egyezmény, amely — megteremt­ve a hat nyugati ország »kis- Eurőpája« helyett az igazi euró­pai közösséget, — véget vetne Európa kettészakításanak és el­lenséges tömbökre osztásának s megakadályozná a német impe­rializmus új háborús kalandjait. A magyar kormány az elsők kö­zött csatlakozott az európai kol­lektiv biztonság eszméjéhez, s a testvéri népi demokráciák is ki­fejezték, hogy készek támogatni ezt a tervet. A kollektív bizton­ság gondolata erőteljes támoga­tásra talál széles nemzetközi kö­rökben is; helyesléssel fogadják nyugaton mindazok, akik való­ban akarják a nemzetközi lég­kör enyhülését, az ellentétek tárgyalások útján történő bckcs kájától függ elsősorban az össze­foglalók sikere. Ezért pártbizott­ságaink biztosítsanak megfelelő konzultációs anyagot a propa­gandisták részére, emellett ma­guk a pártbizottságok tagjai is tartsanak minél több konzultá­ciót. Segítsék ezt a munkát a járási pártmunkás könyvtárak a konzultációs ügyelet, előadások, segédanyagok fokozott biztosí­tásával. Most az idei oktatási év befe­jezésével egyidöben elő kell ké­szítenünk a következő oktatási évet is. Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatók politikai érettségük­nek leginkább megfelelő okta­tási formában tanuljanak to­vább. Ezzel is meg akarjuk aka­dályozni annak a bürokratikus módszernek az érvényesülését, hogy a hallgatók politikai kép­zettsége és saját véleményük figyelembevétele nélkül legye­nek a pártoktatásba bevonva, Ez a munka azt is megkö­veteli, hogy minden egyes hall­gató egészévi munkájáról, fejlő­déséről rövid feljegyzést készít­senek a pártoktatók az illetékes alapszerv részére, megjelölve, hogy az egyes hallgatókat mi­lyen oktatásba javasolják. Szük­séges, hogy pártszervezeteink az elmúlt oktatási év jó tapaszta­latai alapján kiválogató bizott­ságokat hozzanak létre az alap­szervezet vezetősége, a propa­gandista és a pártcsoportbizalmi bekapcsolásával, messzemenően érvényesítve az önkéntesség el­vét a különböző oktatási for­mákra való bevonásnál. Azokat a hallgatókat, akik rendszeresen résztvettek az egyes foglalkozá­sokon és szorgalmasan tanultak, magasabb oktatási formába, azo­kat pedig, akik sokat hiányoz­tak rendszertelenül tanultak vagy a tanult anyag jelentős részét nem értették meg, ugyanabba az oktatási formába vonják be. A jövő oktatási év sikere nagyrészt azon múlik, hogy biz­tosítani tudjuk-e az oktatási év eredményes befejezését. Ha most gyors és hathatós intézke­déseket tudunk tenni, nem két­séges, hogy munkánkat e téren is siker fogja koronázni. Oláh Margit, MB. pol. munkatárs, A bujái termelő• szövetkezetek végeztek a tavaszi vetéssel Baja termelőszövetkezetei a III, pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaiknak eleget tettek. A Vörös Fény és a Micsurin tagjai befejezték az árpa, zab, napraforgó, cukor- és takar­mányrépa vetésüket. Egyedül kukoricavetésük van még hátra. megoldását, akik békét akarnak. Annál nagyobb zavart okozol t az új szovjet lépés Washington, Eondon, Párizs kormánykörei­ben és ez a meglepetéssel ve­gyes ijedtség tükröződik a bur- zsoá sajtóban is. Amikor a sa­rokba szorított nyugati propa­gandisták kissé felocsúdtak — es amikor végre megkapták a Dul- les-féle boszorkánykonyhákban sebtiben főzött utasításokat, — elkezdték ismét pengetni egy­részt a -szovjet pálfordulasnak«, másrészt a »nyugati biztonság aláásásának« már eléggé lehan- golódott húrjait. Azt mondjak: ellentmondás van abban, hogy a Szovjetunió tegnap támadónak bélyegezte az Atlanti Szövetsé­get, s ma mégis fontolóra veszi csatlakozásának lehetőségét... nem tudják, vagy inkább nem akarják megérteni, hogy a két atlanti szövetség — a jelenlegi agresszív tömb és egy olyan szervezet, amely lemondva tá­madó céljairól, helyet ad a Szov­jetuniónak — jellegében és cél­kitűzésében alapvetően külön­bözne egymástól. Az atlantizalt próféták eddig mindent megtet­tek, hogy a »védelmi célok« fel­iratú fehér lepellel valahogyan eltakarják a minduntalan kiüt­köző szuronyokat, clömerede/ö ágyúcsöveket és csak úgy csö­pögtek a kencttcljes békeszóla­RÓMA. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitká­ra, a Szovjetuniónak a nyugati hatalmakhoz intézett legutób­bi javaslatával kapcsolatban sajtónyilatkozatot adott. A Molotov külügyminiszter jegyzékében foglalt szovjet javas­latra a legmegfelelőbb pillanat­ban került sor — mondja a többi között a nyilatkozat — és csak azt kívánhatjuk, hogy az nemcsak jelentős mértékben járuljon hoz­zá a nemzetközi kapcsolatok feszültségének további csökken­téséhez, hanem valóban új kor­szakot is nyisson ezekben a kap­csolatokban. A szovjet javaslat igazi értéke abban van, hogy konkrét lehető­séget ad arra, hogy végleg el­A minisztertanács március hó 10-i 16. sz. rendeletével a köte­lező biztosításról szóló eddigi rendelkezéseket a dolgozó pa­rasztság javára lényegesen mó­dosította. Jelentősen emelkedett a kártérítés alapjául szolgáló katasztrális holdanként! biztosí­tott érték, amelyet a rendelet átlagosan másfél—kétszeresre, egyes növényeknél három-négy­szeresre emelt. Ez azt jelenti, hogy változatlan biztosítási di­jak mellett kár esetén, nagyobb kártérítést kapnak a termelők, mint a múlt évben. Eddig az egyénileg gazdálko­dók szántóterületén termelt min­den növény egyforma értékre volt biztosítva. Mindegy volt, hogy lucernát, búzát, vagy má­kot vert el a jég, a gazda az illető járás területi besorolása szerint a minden szántóföldi nö­vényre egyformán megállapított 360 forinttól 480 forintig terjedő kártérítést kapta, száz százalé­kos jégkár esetén. Ebben az év­ben — a rendelet értelmében — a kártérítést például a búzánál, a területi besorolás szerint hol­danként 700 forinttól 1000 forin­tig terjed, a máknál pedig ke­reken kettőezer forint. A módosító rendelet ugyanis a jégkártérítés nagymértékű fel­emelése mellett a szántóföldi növényeket terméshozamuk ér­téke alapján négy növénycso­portba sorolta és a kártérítést növénycsoportonként határozta meg. Az első növénycsoportba a napraforgó, a takarmányfélék, stb. tartoznak. A biztosítási ösz- szeg katasztrális holdanként egy­ségesen 500 forint. A második növénycsoport­nál, — amelybe a többi közt például a búza, kukorica, borsó, moktól, s hányszor fuvolázták: a mi védelmi jellegű Atlanti Szö­vetségünk nem irányul a Szov­jetunió ellen... most szavukon fogták őket. Ha valóban békés, védelmi jellegű az Atlanti Szö­vetség, mondjon le az elzárkó­zásnak, a katonai tömbök szer­vezésének politikájáról, adjon helyet az európai biztonság és a béke védelmében érdekelt más országoknak is. Eddig nyugaton azt a hazug­ságot szajkóztak, hogy a Szov- jetunió részéről »veszély fenye­geti a nyugat biztonságát« — hogyan állíthatják ugyanezt most, amikor a Szovjetunió haj­landónak mutatkozik csatlakozni az agresszív terveiről lemondó Atlanti Szövetséghez? Az At­lanti Szövetségen kívülálló Szov­jetunió sem fenyegette a nyuga­tot, — hogyan »áshatná alá« te­hát a nyugat biztonságát az At­lanti Szövetség tagjaként? Ezek­re a kérdésekre világos választ kell adni. Nem a Szovjetunió kö­vetkezetes békepoliiikájában kö­vetkezett be törés, hanem ellen­kezőleg: a nyugati hatalmak kényszerülnek színvallásra: vagy lemondanak egy kényszerű »pal- fordulással« eddigi agresszív terveikről, vagy végleg leleple­zik magukat, mint a béke, a megegyezés dühödt ellenségeit, a háborús politika eszelőseik hagyják azt az útat, amely a vi­lág kettéosztásához, a háborúhoz vezet. Ez a javaslat a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében új kor­szakot nyithat. A Szovjetunió ezt a javaslatát akkor tette meg, amikor a leg­utóbbi hidrogénbombarobban­tások kézzelfoghatóan bebizonyí­tották az emberiség előtt, hogy egy újabb világháború most mar civilizációnk elpusztításához ve­zetne. El kell tehát ítélni éa véglegesen fel kell számolni azt a politikát, amely újabb háború kirobbantását eredményezné. Az erőszak, a megfélemlítés, a pro­vokáció, a katonai tömbök é■» agresszív célokat szolgáló liadse- legek létrehozásának a politiká­ját, bab stb. tartozik, a biztosítási összeget a területi besoroláslók függően 700 forinttól ezer forin-*1 tig állapították meg. A harmadik növénycsoport nö­vényeinél: például a cukorrépá­nál, repcénél, burgonyánál <* biztosítási összeget, szintén a te­rületi besorolástól függően, a rendelet 1200 forinttól 1800 fo­rintig határozta meg. A negyedik csoportba tartozó növényeknél, mint például a rizs, hagyma, mák, stb. a biztosí­tási összeg országosan katasztrá­lis holdanként kettőezer forint, A kártérítés a szőlő és gyü­mölcsös terület jégbiztosításánál is az eddiginek másfélszeresére emelkedik. A rendelet a biztosí­tási értéket a tavalyi 1100—1700 forint helyett a szőlőnél, terü­leti csoportok szerint holdanként 1650—2550 forintban, a gyümöl­csösnél egységesen 1500 forint­ban állapította meg. A fizetendő dijak itt is változatlanok. A kár megállapításánál min­dig azt veszik figyelembe, hogy a jégverés mekkora kái’t oko­zott. Száz százalékos jégkár ese­tén a teljes biztosítási összeget, kisebb jégkárnál annak arány- lagos részét kapja a termelő. A kárbecslést az Állami Biztosító kárbecslői a tanács és a káro­sult részvételével végzik. A rendelet egyidejűleg csök­kentette a szerződésesen termeli dohány, gyapot és fűszerpaprika biztosítási díját. Kedvezőbb lett a biztosítás új rendszere termelőszövetkezeteink számára is, mert a kártérítés felemelésével egyidejűleg a fi­zetendő díjtételt a rendelet le­szállította. Dolgozó parasztságunk nagy várakozásokkal tekint az idei gazdasági év elé és azt reméli, hogy szorgalmas munkája nyo­mán az idén a tavalyinál is gaz­dagabb termést takaríthat be. A gondos növényápolással és jó munkával elérhető terméshozam magasabb, mint a kötelezően biz­tosított terméshozam értéke, — Minden termelőszövetkezet el­dolgozó paraszt terményeit a kö­telező biztosítási értékhatáron felül, a várható teljes termésho­zam értékéig az Állami Biztosí­tónál önkéntesen biztosíthatja. A kötelező biztosítás alapján az elmúlt évben többezer tűzlcá- rosult és mintegy 130 e?er jég- károsúlt kapott soktízmillió fo­rint kártérítést. A párt- és kormányprogramm szellemében hozott határozat szerint az idén a jégkárosultak sokkal magasabb kártérítésben részesülnek. Tudni kell azonban, hogy a biztosítás csak úgy nyújt­hat mind többet, ha a dolgozó parasztság kötelességének tartja a biztosítási díj pontos megfize­tését. (MTI) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 1954 április 4-i szá­mában »A megyei pártértekezlet második napja« cím alatt a kon­gresszusi küldöttek névsorában elírás folytán Iván Istvánná, s bácsalmási járási pártbizottság tagja helyett, a helyes szöveg Iván István, kiskunhalasi peda­gógus, NEMZETKÖZI SZEMLE Szovjet béke-jegyzék Magasabb jégkártérítést kapnak * a termelők

Next

/
Thumbnails
Contents