Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-29 / 101. szám

r A MAI SZÁM B A PS N BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPBXCSKISKUNME&m PMHTBIZOTTSKAKMAK LAPJA Molotov és Bidault újabb megbeszéléseket folytat az indokínai kérdésiről. — Május 1 ünnepére készül a falu népe. — Sokoldalú munkát végez a tiszakccskei ter­melési bizottság. —■ Forog a szerencsekerék. — Gyors­lista a Második Békekölcsön negyedik sorsolásának harmadik napjáról. IX. ÉVFOLYAM, 101. szám. Ara 50 fillér 1934 ÁPRILIS 29. CSÜTÖRTÖK Szilárdítsuk meg az állampolgári fegyelmet N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága első titkárának beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén Pártunk Központi Vezetősége június óta, több olyan határoza­tot hozott, amely dolgozó népünk életszínvonalának megjavítását mozdítja elő, melynek megvalósí­tása azonban a pártszervezetek, a kommunisták aktív munkáját követeli meg. Az árleszállítások nagyban lövették dolgozóink vásárló ere­iét, Az új begyűjtési rendszer­től és a mezőgazdaság fejleszté­séről szóló határozat a paraszt­ság termelési kedvének hatalmas növekedését eredményezte. Az dlmult esztendőkben jelentős területek maradtak parlagon, amit parasztjaink most, az utolsó holdig művelés alá vettek. Több földet trágyáztak meg, mint bármikor a felszabadu­lás óta. Parasztságunk hozzáfo- iott gazdaságának fejlesztéséhez. Műtrágyával növeli a talajerőt, kisgépeket vásárol, fejleszti ál- atállományát, rendbehozza épü­leteit. Megszaporodtak a házvé- eiek is. Az áruforgalom növe­kedésére jellemző, hogy a kecs­keméti járásban 1954 első ne­gyedévében 24 millió forint for­galom volt a boltokban. Nem mondhatjuk el azonban nz't, hogy most. már minden a .egnagyobb rendben van. A párthatározatok felhívták a párt- szervezetek, kommunisták fi­gyelmét arra, hogy az új szakasz politikájának megvalósításáért kemény küzdelmet kell vívniok. A kommunisták sok helyen mégis úgy gondolták, hogy a rendeletek, engedmények önma­gukért agitálnak es most már minden fog menni magától. A kommunisták szinte kizárólag a kofmányprogramm által nyúj­tott kedvezmények, népszerűsí­tésével foglalkoztak. A kormány jelentősen csökkentette, illetve ■lengedte a parasztság begyűjté­si hátralékát. Törölte a kivetett kártérítéseket. Részben, illetve eljesen elengedte a parasztok adóhátralékait. Az új begyűjtési rendszerben lényegesen csök­kentette a termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok be­adási kötelezettségeit, úgy növé­nyi-, mint állati termékekből. Az új begyűjtési rendszert három évre előre szabta meg. Gyökere­sen megváltoztatta a termelési szerződések rendszerét, olymó­don, hogy ezek előnyösebbé vál­tak a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok számára. Leszállította a gépállomások díj- . ételeit. Megvalósította az egész mezőgazdaságban az ingyenes állatorvosi szolgálatot és még hosszasan lehetne sorolni a kü­lönféle engedménjreket, kedvez­ményeket. A Központi Vezetőség felhívta * figyelmet arra is, hogy az en­gedmények és kedvezmények mellett érvényt kell szereznünk az állampolgári fegyelemnek mindén téren, az adófizetésnél, a begyűjtésnél, az összes állam- polgári kötelességek teljesítésé­nél. Erről azonban a legtöbb he­lyen megfeledkeztek pártszerve­zeteink kommunistái. Elfelej­tették, hogy a határozatok meg­valósítását. az életszínvonal eme­lését, csak a jobb és fegyelme­zettebb munkával, az állampol­gári kötelességek példás teljesí­tésével lehet biztosítani. Ezt a hiányosságot kihasználta az osztályellenség, a kulákok. Amellett, hogy elsősorban ők nem teljesítették állampolgári kötelezettségeiket, azt terjesztik, hogy »nem érdemes az adót és a beadást teljesíteni, mert úgy is elengedi az állam«. A ku-: Iák arra spekulál, hogy ezzel szembeállítsa a dolgozó pa­rasztjainkat államunkkal, azáltal, hogy azok elveszítsék a kapott kedvezményeket, kötelezettsé­geiket pedig 10 százalékkal fel­emeljék. Pártszervezeteink mun­kája közben tehát ne feledkezze­nek meg az osztályellenség el­leni harcról és az állampolgári kötelezettségek teljesítése érde­kében végzendő politikai felvi­lágosító munkáról sem. Megyénk a begyűjtésben az utolsó helyen kullog. A június utáni időkben párt- és állami szerveink elhanyagolták az adó­val, begyűjtéssel való foglalko­zást. Elavultnak, a parasztok zaklatásának tartották ezekkel a kérdésekkel való foglalkozást. Pártunk és kormányunk határo­zatai sok kedvezményt biztosí­tottak parasztságunk számára, hogy ezzel a népjólétet, az élet- színvonalat növelni tudja. Mind­ezek biztosításának alapja azon­ban az állampolgári kötelezett­ségek példás teljesítése. Lesz-e abból jobb élet, ha az adófize­tést, begyűjtést elhanyagoljuk? Feltétlen nem! A begyűjtött ál­lami készletekből látjuk el a várost és" az ellátatlan falusi dolgozókat élelmiszerrel. A be­adás szolgáltatja az ipar számá­ra fontos nyersanyagok nagy ré­szét is. A begyűjtés tehát alapja a falu iparcikkel való ellátásá­nak. A begyűjtött készletekből tartalékolunk nehezebb eszten­dőkre, vagy szállítunk külföldre, cserébe a mezőgazdaság számá­ra fontos cikkekért, mint például rézgáücért, műtrágyagyártáshoz szükséges nyersanyagokért, stb. Az életszínvonal emeléséért foly­tatót harc nemcsak a pártszer­vezetek feladata, hanem egész dolgozó népünk ügye. Ezért a kommunistáknak tudatosítani kell a tömegekben, hogy a pártha­tározatok, a kormányprogramm akkor válik élő valósággá, ha példásan eleget tesznek adófi­zetési és beadási kötelezettségük­nek. így jut több, jobb, olcsóbb áru a falura, igy épül több is­kola, szülőotthon, kórház, kisla­kás, így emelkedik a falu jóléte, kultúrája. A kommunisták feladata nem könnyű. Ezért lettek meg­erősítve járási pártbizottságaink, ezért törekszünk állandóan a falusi pártmunka megjavításá­ra. Pártszervezeteink, kommu­nistáink feladata most, felelős­ségei jesebben folytatni a harcot, mint eddig, pártunk politikájá­nak megvalósításáért, az állam- polgári fegyelem megszilárdí­tásáért: MOSZKVA (TASZSZ) A szov­jet nép nagy sikereket ért el a gazdásági es kulturális építés­ben, a dolgozók jólétének eme­lésében. E sikereket azért értük el, mert a kommunista párt szilárdan és biztosan vezeti a szovjet országot azon az úton, amelyet V. I, Lenin, lángeszű vezérünk és tanítómesterünk, a kommunista párt és a szovjet állam alapítója mutatott. A párt és a központi bizottsága, élén J. V. Sztálinnal, Lenin művének nagy folytatójával, a lenini útmutatásokat követve szakadatlanul erősítette, erős szocialista hatalommá, a világ békéjének megingathatatlan tá­maszává tette a szovjet államot — mondotta beszéde elején N. Sz. Hruscsov, majd így foly­tatta: A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának március 14-i válasz­tásán népünk újból megmutat­ta szilárd összeforrottságát a kommunista párt és a szovjet kormány körül. A legközelebbi időszakban legfontosabb feladatunk az, hogy nem csökkentve figyel­münket a nehéziparnak, a szov­jet gazdasági élet legfőbb alap­jának fejlesztése iránt, meg­szervezzük a mezőgazdaság ro­hamos fellendítését, lényegesen fokozzuk a közszükségleti cik­kek gyártását, az elkövetkező két-három év leforgása alatt bőségesen ellássuk a lakosságot iparéi kitekkel és élelmiszerek­kel, lényegesen emeljük a dol­gozók életszínvonalát. . A Szovjetunió 1954. évi álla­mi költségvetésének tervezete óriási összegeket irányoz elő a népgazdaság valamennjú ága­zatának fejlesztésére. A nép nagy ügyéért, a kom­munizmus felépítéséért harco­lunk. E cél, érdekében erőnk tel­jes megfeszítésével kell dolgoz­nunk. V. I. Lenin több ízben hang­súlyozta, hogy a kommunista társadalom építésében elsőren­dű jelentőségű a munka terrne-^ lékenységének emelése. Jelentős emelkedést értünk el a munka termelékenysége te­rén; 1953-ban az ipari munka termelékenysége országunkban 71 százalékkal szárnyalta túl az 1940-es színvonalat. Ezen a té­ren azonban vannak még ko­moly fogyatékosságok. Számos iparágban, sok vállalatnál nem fordítanak kellő figyelmet a ter­melés gépesítésére és különösen a segédmunkálatok gépesítésére. Az ötödik ötéves terv kereté­ben az ipari termelés egész nö­vekedésének mintegy háromne­gyedét a munkatermelékenység emelése révén kell elérnünk. Az ipar további fejlődésének nagy tartaléka a termelési ka­pacitások teljesebb kihasználá­sa. Amikor valamennyi iparág dolgozóinak erőfeszítéseit a munka termelékenységének to­vábbi emeléséért folyó harcra irányítjuk, teljes' erővel hang­súlyozni kell a termelés minő­ségi javításának és az önköltség csökkentésének elsőrendű és halaszthatatlan feladatát is. A párt központi bizottságának szeptemberi és februári—már­ciusi teljes ülései súlyos fogya­tékosságokra derítettek, fényt a mezőgazdaság számos ágában, kijelölték e fogyatékosságok le­küzdésének útjait. A szovjet emberek bizonyosak abban, hogy a meglévő hibákat a legközeleb­bi időben kiküszöbölik. Az or­szágnak ' dolgozói nagy energiá­val fogtak a mezőgazdaság fej­lesztését célzó intézkedések meg­valósításához. A pártnak es a kormánynak a szűzfölelek termővé tét‘lé­ben való részvételre szólító felhívása széles visszhangra talált. Két hónap leforgása alatt több, mint félmillió szovjet hazafi kérte, hogy állítsák munkába az új föl­dek megmunkálásánál. Több, mint 80.000 agronómust, mérnököt, gépkezelőt és egyéb szakmunkást irányí­tottak erre a megtisztelő és felelősségteljes munkára. Szocialista iparunk kielégíti a mezőgazdaság gépszükségleteit. Amikor valamennyi mezőgaz­dasági növény terméseredmé­nyének emeléséért harcolunk, törekedni kell a kolhozokban és a szovhozokban minden föld ész­szerűbb kihasználására, a to­vábbiakban pedig folytatnunk kell a vetésterület növelésével kapcsolatos munkát, mégpedig az új földek hasznosításával. Mi az, ami sok vezető káde­rünkből hiányzik? Azt monda­nám, hogy a konkrétság a mun­kában, az a képesség, hogy ide­jében észre tudják venni és ki tudják küszöbölni a fogyatékos­ságokat. Nem kevés olyan elv­társ. van, aki egyre csak a párt központi bizottsága által felfe­dett hibákat soroigatja, viszont sajátmagánál, a kolhozban, vagy a kerületben, a területen, vagy a köztársaságban a konkrét hi­bákat nem veszi észre, nem tö­rekszik azok kiküszöbölésére, lanyhán végzi szervező munká­ját, Á gép- és traktorállomások, a szuvhozok minden dolgozójának, minden kolhozparasztnak és minden mezőgazdasági szakem­bernek arra a harcra keil össz­pontosítania erőfeszítéseit, amely a konkrét hibák ellen, minden gép- és traktorállomás munká­jának megjavításáért folyik. A lakosságnak kitűnő minő­ségű élelmiszerekkel, az ipar­nak nyersanyaggal való ellátása szempontjából igen nagyjelentő­ségű az állattenyésztés fejlesz­tése. Országszerte széleskörű ver­seny folyik az idén megnyíló országos mezőgazdasági xiáüítá- son való részvétel jogáért. ,E ki­állításnak fontos szerepe lesz az élenjáró kolhozok, gép- és traktorállomások, szovhozok, me­zőgazdasági termelési újítók ta­pasztalatainak terjesztésében. Ezután arról beszélt Hruscsov elvtárs, hogy á sikeres haladás érdekében állandóan javítani, tökéletesíteni kell az államappa­rátus munkáját. A Szovjetunió Kommunista Pállja központi bizottságának »A párt- és államapparátus munkájában észlelhető komoly fogyatékosságok« című határo­zata után konkrét intézkedések történtek az irodai, bürokratikus vezetési módszer kiküszöbölésé­re, csökkentik a felesleges le- velezgetést és jelentésgyártást, erősítik az alsófokú munka ele­ven vezetését. Emellett megkell jegyezni, hogy néhány vezető nem vonta le a szükséges kö­vetkeztetéseket az SZKP köz­ponti bizottságának útmutatá­saiból és mindezideig nem han­golta át tevékenységének stílu­sát . és módszereit. Az utóbbi időben több hatá­rozat született néhány miniszté­rium decentralizálásáról. Amint a tapasztalatok mutatták, azok­nak a nagy minisztériumoknak, amelyek a népgazdaság sok ágát és tömérdek különböző vál­lalatát egyesítik, nehéz operatí­van vezetniük az iparágakat és vállalatokat. A minisztériumok átszervezé­sét nem mechanikusai) kell elvé­gezni, hanem azt a feladatot kell szem előtt tartani, hogy fokoz­zuk az államapparátus munka­képességét és tovább javítsuk » vállalatok irányítását, — hangsú­lyozta N. Sz. Hruscsov. E célból lényegesen csökkenteni kell » levelezgetést, a felduzzasztott je­lentésgyártást, kíméletlenül k*. kell irtani a bürokratizmust, a papirosszagú vezetési stílust, A népgazdaság sikeres fej­lesztésében fontos szerepet ját­szik a legszigorúbb takarékos­sági rendszer következetes vég­rehajtása. Az állami költségve­tés sokmilliárdos kiutalásokat; irányoz elő gazdasági és kultu­rális építésre. Ezeket az anyagi eszközöket jó gazda módjára kell felhasználni, a szó szoros értelmében számba kell venni és őrizni kell a nép minden ru­belét, minden kopejkáját. Hatalmas hazánk minden vá­rosában és falujában népi moz­galom folyik a szocialista ipa? további fejlesztéséért, a köz­szükségleti cikkek termelésének fokozásáért, a mezőgazdaság nagyarányú fellendítéséért, Minden támogatást és széles­körű terjesztést megérdemel Moszkva város és a moszkvai terület élüzemelnek hazafias kezdeményezése. Ezeknek az üzemeknek a dolgozói versenyt indítottak a munka magas ter­melékenységéért, a termelés fo­kozásáért a jelenlegi termelési területeken, a minőség javításá­ért és az önköltség csökkentésé­ért. Szélesedik a verseny Lenin­grad, Kiev, és az ország más ipari gócpontjainak vállalatai­ban. A verseny során sok ól; munkafogás és munkamódszer születik. Az élenjárók kezdemé­nyezései és tapasztalatai azon­ban nem mindenütt találnak tá­mogatásra. Mindenütt tűrhetetlen és ár­talmas a sablonosság, a formá­lis elintézésmód, de különösen tűrhetetlen a verseny szervezé­sében. (Folytatás » *2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents