Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-29 / 101. szám

Molotov és Bidault újabb megbeszéléseket folytat az indokínai kérdésről Elvtársak! A szovjet állam fejlődésének egész történeté szemléltető példája a Szovjet­unió békeszeretetének, a Szov­jetunió más országokkal való kölcsönös kapcsolatairól szóló lenini elvek következetes meg­valósításának. Feladatunk az, hogy tovább­ra is világos, a népekhez kö­zelálló békeszeretó politikát folytassunk, erősítsük a ke­reskedelmi kapcsolatokat a külföldi országokkal, állan­dóan fejlesszük velük a ke­reskedelmet a kölcsönös elő­nyök alapján. Még a szovjet hatalom első éveiben V. I. Lenin ezt mon­dotta: »-Van egy erő, amely na­gyobb, mint bármelyik ellenséges kormány vagy osztály óhaja, akarata és elhatározása — ez az erő; az általános világgazdasági viszonyok, amelyek kényszerítik őket, hogy a velünk való kapcso­latoknak erre az útjára lépje­nek.« (Lenin Művei 33. k. 142.1.) Az élet megerősítette Vlagyi­mir Iljics e szavainak igazságát. A különböző ellenségek minden mesterkedése ellenére évről-évre bővül a Szovjetunió külkereske­delme. Jelenleg 51 külföldi ál­lammal folytatunk kereskedel­met. 1953-ban a Szovjetuniónak .-cüiíöldi cégekkel folytatott ke­reskedelme 11 százalékkal emel­kedett az előző évhez képest és majdnem négyszerese volt a há- óorú előtti színvonalnak. Az országok közötti kereske­delmi kapcsolatok kiterjesztésé­re és megerősítésére vonatkozó javaslatok, a Szovjetunió kor­mányának intézkedései a nem­zetközi feszültség enyhítésére, lelkes támogatással és helyeslés­sel találkoznak a világ minden országában. De az, amit az em­bermilliók helyeselnek, nyugta­lanságot és dühödt támadáso­kat kelt egyes személyiségek­ben, akik igen felelős helyeken állnak az Amerikai Egyesült Ál­lamokban és más országokban. Dulles úrra, az Egyesült Államok külügyminiszterére gondolok el­sősorban. Ugyanakkor, amikor a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tesz, hogy eloszlassa a kölcsönös bizalmatlanság semmivel sem igazolható légkörét, Dulles urat szinte beteges düh fogta el. Számos felszólalásában hirdeti a durva erőszak politikáját, há­borús hisztériát, gyűlöletet és más népek iránti megvetést szít, fenyeget egész államokat és kü­lönösen a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot, a népi demo­kratikus országokat. A józan gondolkozású embe­rek, akik a nemzetközi feszült­ség enyhítésére törekednek, az egész világon elítélik az Ame­rikai Egyesült Államok uralko­dó köreinek a több mint 500 millió lakosú nagy Kínai Nép- köztársasággal szemben folyta­tott megkülönböztető politiká­ját. Ez a rövidlátó politika ku­darcra van ítélve. (Hosszantartó taps.) A szovjet állam megszületé­sének első napjai óta gyak­ran hallottuk, hogy különbö­zőképpen fenyegetik a szov­jet népet és ismerjük az ilyen módszerek értékét. Nem ijedünk meg fenyege­tésektől, minket nem lehel megfélemlíteni. (Folytatás az 1. oldalról.) MOSZKVA. (TASZSZ) J. Zsu- kov, I. Plisevszkij és G. Rasz- Ezagyin, a »Pravda« különtu- dósítói írják Géniből: Az álta­lános figyelem középpontjában Nam írnak, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság küldöttsé- ', 3 . vezetőjének tartalmas, kézzelfogható érvekkel alátá­masztott felszólalása áll, mely éles ellentétben áll a délkoreai; külügyminiszter tartalmatlan és demagóg felszólalásával. Ami a délkoreai külügymi­niszter beszédét illeti, ezt kizáró- leg a háborús hisztéria szítására törekvő amerikai propaganda ér­dekei diktálták; Emlékszünk rá, hogy Hitler es társai mielőtt megtámadták országunkat, hogyan hangoztat­ták a Szovjetunió gyengeségét, és mert gazdagodni akartak a Szovjetunió rovására, háborús Kalandba sodortak más impe­rialista rablókat is. Közismert, hogy ez mivel végződött. Nem Kétséges, hogy ha akadnának Hitlernek új utánzói, őket is elkerülhetetlenül ugyanaz a sors en. iía az imperialisták megpró­bálnák új háborút kirobban­tani, ez elkerülhetetlenül az egész kapitalista rendszer csődjével végződik. (Viharos taps.) Népünk nem akar háborút, mert tudja, hogy a háború vérontást, hatannas áldozatokat és pusztításokat okoz. Nem akarnak háborút a világ népei sem, amit fényesen bizonyít a hatalmas, békemoz- galom. A béke ügyé Szempontjából sokkal jobb volna, ha Dulles és a kapitalista országok más sze­mélyiségéi józanabbul kezelnék nyilatkozataikat. Igen jól tud­juk, hogy a Dulles-léle emberek nem szeretik a szovjet államot és még kevésbbé a kommunista pártot. Mi sem akarunk beszel­ni itt semilyen rokonszenvröl a kapitalizmus iránt, amely kímé­letlenül kizsákmányolja a mun­kásosztályt, leigázza a népedet, elviselhetetlen körülménye Két teremt a sokmilliós dolgozó tö­megek 'számára. Nem avatkozunk más államok beiügyeibe. De népünk éppúgy, mint sokszázmillió ember ez egész földkerekségen, együtt- érzett és együttérez azokkal a népekkel, amelyek felszabadító harcot folytatnak a gyarmatosí­tók, az imperialista hódítók ellen és teljes sikert kíván az elnyo­mott népeknek felszabadító har­cukban. Viszont. mindig úgy tartottuk és úgy tartjuk, hogy a szocializ­mus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése lehetséges, és mivel ez a két rendszer léte­zik, kereskedelmi kapcsolataik erősítése szükséges, nem pedig kölcsönös ellenségeskedés és a gyűlölet szítása. Maguk a né­pek határozzák meg magatartá­sukat az országukban fennálló rendszerrel kapcsolatban. A szovjétország továbbra is állan­dóan békés külpolitikát fog foly­tatni, törekedni fog a nemzet­közi feszültség enyhítésére, az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének foko­zására, a világ békéjének meg­szilárdítására. (Hosszantartó taps.) Miért lármáznak az imperia­listák a Szovjetunió részéről fe­nyegető állítólagos veszélyről, noha nagyszerűen tudják, hogy a Szovjetunió békepolitikát foly­tat és senkit sem akar megtá­madni? Propaganda céljából lár­máznak. A Szovjetunió részéről fenyegető állítólagos veszélyről szóló fecsegéssel akarják megfé­lemlíteni a nyárspolgárokat, hogy könnyebben tudják kisaj­tolni az adókat, biztosítani az imperialista monopóliumok nagy profitját. Az imperialisták hisztériát szilva próbálják igazolni az örült fegyverkezési hajszát, amellyel enyhíteni akarják a A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszteré­nek Korea békéjénél: helyreállí­tásáról szóló programmja meg­felel a koreai nép létérdekeinek és minden, a béke és biztonság megerősítésében érdekelt nép­nek. Annak ismeretében — folytat­ják a tudósítók, — hogy a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság küldöttségének javaslatai mindenütt nagy érdeklődést és őszinte rokonszenvet keltenek, a genfi értekezlet kulisszái mö­gött működő bizonyos körök már április 27-én este megkezdték az. újságírók »megdolgozását« ab­fenyegetö gazdasági válság csapásait. Az amerikai im­perialisták meg akarják fé­lemlíteni a nyugatcurópai népeket is, kényszeríteni akarják ezeknek az orszá­goknak kormányait, hogy többet költsenek fegyverke­zésre. Es mivel a nyugateur'ópai or­szágok gazdasági élete anélkül is végsőkig túlfeszített, az ame­rikai kapitalisták segély ürügyé­vel eladják nekik fegyverzetü­ket, hatalmas profitot vágnak ezért zsebre és leigázzák ezeket az országokat. Az imperialisták félnek a szovjet állammal való békés versenytől, mert a kapitalista rendszer, nyilvánvalóan nem állja ezt a versenyt. Az ameri­kai burzsoá sajtóban ma egyre gyakrabban kap hangot az az aggodalbrn, hogy a Szovjetunió fejlődésének gyors üteme és a nép anyagi jólétének emelkedé­se vonzóerőt gyakorol a kapita­lista országai: dolgozóira. Jel­lemző ebből a szempontból a »New York Herald Tribune« április 11-i cikke, amelyben igen figyelemreméltó beismerések vannak: »Mi — írja a lap — továbbra is az »elmaradt oroszokról« szóló elcsépelt legendákkal áltatjuk magunkat, a gigászi szovjetha­talom pedig sokkal gyorsabban megszilárdítja gazdasági hatal­mát, mint Nyugat-Európa. A súlyt áthelyezték a fogyasztási cikkekre. Akár hiszik, akár nem, de ez valószínűleg a legveszélye­sebb esemény a XX. század má­sodik felében. (Derültség a te­remben). Szomorú és megcáfol­hatatlan tény (hozzátesszük: szomorú az imperialisták számá­ra) az, hogy a háború után a Szovjetunióban óriási ipari és technikai haladás megy végbe: Óriási az orosz méretek szerint és hatalmas még a mi mérté­künk szerint is.« A világ dolgozói saját sze­mükkel látják, hogy a Szovjet­unióban és a népi demokratikus országokban, ahol a hatalom a népé, sikeresen valósítják meg a békés építés terveit, minden a nép jólétének további emelését szolgálja. Állhatatosan folytatni fogjuk a szovjet állam megerősíté­sére irányuló munkánkat, emeljük népünk életszínvo­nalát. a népgazdaság minden ágának fejlesztésére törek­szünk. Állandóan erősíteni fogjuk a Szovjetunió védel­mi képességet, hogy abban az esetben, ha az imperia­lista agresszorok őrült mó­don megsérteni merészelnék a szovjet emberek békés munkáját és megtámadnák hazánkat, pusztító vissza- csapást mérjünk rájuk, meg­ismételjük azt a leckét, me­lyet a szovjet nép és bátor fegyveres erői a hitlerista hódítóknak adtak a második világháborúban. A szovjet nép. biztosan halad a kommunizmus felé • vezető egyenes, nyílt úton. Akárhogy is őrjöng az ellenség, képtelen feltartóztatni győzelmes hala­dásunkat éppúgy, amint képte­len feltartóztatni a nap keltét. (MTI) ból a célból, hogy e javaslatok hazug magyarázatát juttassák a sajtó hasábjaira. A »Pravda« tudósítói befeje­zésül azt írják: csak az egysé­ges, független, demokratikus állam megalakítása biztosítja Koreában a tartós békét. A tá­volkeleti béke fenntartásában leginkább érdekeit államoknak biztosítaniok kell Korea békés fejlődését és meg kell terem­teniük a szükséges előfeltétele­ket Korea egységes, független, demokratikus államként való újraegyesítéséhez. (MTI) GENF. (MTI) Genfi körök­ben általában kedvezően ér­tékelik, hogy a külügyminisz­terek konferenciája az elnökség kérdésében elért kompromisz- szumos megoldás után kedden, az első munkaülésen, hozzálát­hatott az első napirendi pont, a koreai kérdés megvitatásához. A keddi üléssel kapcsolatban még nyugati megfigyelők is utalnak arra, hogy amíg a délko­reai kormány külügyminiszteré­nek beszéde üres, átlátszó, elcsépelt szólamok elismétlésé- re szorítkozott, Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere konkrét és reális -programmot terjesztett elő a koreai kérdés békés és igazsá­gos megoldására. A keddi ülés után a genfi ér­tekezlet részvevői és á sajtó kép­viselői a koreai és az indokínai kérdésre vonatkozó további meg­beszélések esélyeit latolgatták. A nyugati, elsősorban a francia küldöttek a vietnami néphad­sereg Dien Bien Phu-nál folyó sikeres hadműveletei miatt láza­san szorgalmazzák, hogy mérték­adó tényező már most, a koreai kérdés megvitatásával párhuza­mosan kezdjenek hozzá az indo­kínai probléma megoldását szol­gáló megbeszélésekhez. Van Vaithajakon thaiföldi külügymi­niszter, a genfi értekezlet egyik elnöke sajtónyilatkozatában ki­jelentette, hogy országa örömmel üdvözölné a fegyverszünet meg­kötését Indokínában. A thaiföldi küldöttség vezetőjének vélemé­nye szerint a fegyverszünetet övezetenkint lépésről-lépésre kellene megvalósítani. A fegyver- szünet ez esetben a Vörös-folyó Delta-vidékén, Dien Bien Phu Annak érdekében, hogy mi­előbb helyreállítsák Korea nem­zeti egységét és megteremtsék az egységes, független és demo­kratikus Koreát: 1. »Ajánlják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság kormányá­nak: a) egész Korea lakosságának szabad akaratnyilvánítása alap­ján tartsanak összkorcai nemzet­gyűlési választásokat és a nem­zetgyűlés válassza meg majd az­után Korea egységes kormányát; b) a szabad összkorcai nem­zetgyűlési választások előkészí­tésére és lefolytatására, vala­mint az Észak- és Dél-Korea közötti gazdasági és kulturális közeledést előmozdító halasztha­tatlan intézkedések megtételére alakítsanak összkorcai bizottsá­got Észak- és Dél-Korea képvi­selőiből, akiket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy nemzetgyűlése, illetve a Koreai Köztársaság nemzetgyűlése küld ki. A bizottságban Észak- és Dél- Korea legfontosabb demokra­tikus társadalmi szervezeteinek is képviselve kell lenniök; c) az összkorcai bizottság egyik elsőrendű feladataként egy összkoreai válaszlási törvényter­vezet kidolgozását kell előírnia. A választási törvénynek olyan­nak kell lennie, hogy biztosítsa a választások valóban demokra­tikus jellegét, annak szabadsá­gát olyan feltételek között, ame­lyek lehetetlenné teszik a kül­földi beavatkozást, valamint azt, hogy a helyi hatóságok es a ter­rorista csoportok nyomást gya­A Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására' szovjet és kínai szakszervezeti delegáció érkezett hazánkba a május elsejei ünnepségekre. A szovjet delegáció vezetője Nina Pav­lovna Vasziljeva. a Karéi Fi,ruf területén, valamint Laoszban és Kambodzsában lépne életbe. Az indokínai kérdés megoldá­sának előkészítésére szolgálnak azok a megbeszélések, amelye­ket Molotov szovjet külügymi­niszter Bidault francia külügy­miniszterrel folytat. A »Journal De Geneve« értesü­lése szerint Molotov és Bidault szerdán és csütörtökön délelőtt újabb megbeszélést tart ebben a kérdésben. A csütörtöki eszmecserén; amelyre Molotov genfi szállásán kerül sor, mindkét részről az in­dokínai kérdés szakértői is meg­jelennek. A »La Souisse« című genfi lap szerdai jelentése úgy véli* hogy az indokínai kérdéssel kap­csolatos tárgyalásokba nemsoká­ra a Vietnami Demokratikus Köztársaság, valamint Bao Daj képviselőit is bevonják. A lap hangsúlyozza, hogy a közvetlen érdekelt, bár egymással szem­benálló csoportok küldötteinek részvétele a geníi értekezleten a koreai precedens alapján in­dokolt. A »Neue Zürcher Zeitung« szerdai vezércikkében a genfi ér­tekezlet egyik első tanulsága­ként azt állapítja meg, hogy az ázsiai államok általában eluta­sítják az amerikai gyámkodás# és beavatkozást. A lap szószerint a következőket írja: »Az ázsiai államok. alapvető közös törekvése, hogy ne legye­nek hatalmi politika tárgyai; hanem saját sorsuk nemzetkö­zileg elismert tényezőivé válja­nak. Ugyanakkor meg kel! állapítani, hogy az ázsiai népek nem utasítják el a kommunizmus eszmevilágát.« — hangoztatja h »Neue Zürcher Zeitung.« (MTU karolhassanak a lakosságra. A bizottságnak meg kell tennie a, szükséges intézkedéseket annak, érdekében is, hogy Korea lakos­sága számára biztosítsak a gyü­lekezési szabadságot, a sajtósza­badságot. biztosítsák, hogy a* ország minden állampolgára po­litikai és vallási meggyőződésére, nemre cs nemzetiségre való te­kintet nélkül szabadon állíthas­son jelölteket a törvényhozó szervekbe; d) Korea gazdasági talpraállá- sának elősegítése, a koreai nép anyagi jólétének emelése, nem­zeti kultúrájának megőrzése é- fejlesztése céljából — ami fon­tos lépés a Korea nemzeti egy­ségének helyreállításához szük­séges feltételek megteremtése céljából — az összkoreai bizott­ság tegyen haladéktalanul intéz­kedéseket a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság és a Ko­reai Köztársaság gazdasági és kulturális kapcsolatainak hely­reállítására és fejlesztésére. Ida tartoznak; kereskedelmi, pénz­ügyi műveletek, közlckedésügy, határlörgalom, szabad költözkö­dés és levelezés, kulturális és tudományos kapcsolatok stb. 2. mondják ki, hogy Korea te­rületéről hat hónapon belül ki kell vonni minden külföldi fegy­veres erőt. 3. a távolkeleti béke fenntar­tásában leginkább érdekelt or­szágoknak biztosítaniok kel! Korea békés fejlődését és meg kell teremteniök a szükséges elő­feltételeket Korea egységes, füg­getlen. demokratikus államként való újraegyesítéséhez.« SZSZK Szakszervezeti Tanácsá­nak elnöke. A kínai delegáció vezetője Hszi Ping-Vu, a Kínai Orszá­gos Szakszervezeti Szövetség végrehajtóbizottságának tagja., a Sanhszi tartomány szakszer­vezeti tanácsának elnöke. (MTÜ Az egységes, iüggetleii,(leiiioki*atikus Koreáért A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének határozati .javaslata Korea nemzeti egységének helyreállítására és szakad összkoreai választások megtartására Szovjet és kínai szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba május 1-i ünnepségekre a

Next

/
Thumbnails
Contents