Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-19 / 66. szám
BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AI /Vî PP BtfCSKlS K UNM CG Y El PXR TßfZOT TSAG ANA K LAPJA IX. ÉVFOLYAM, G6. szám Ara ő(P fillér 1951 MÁRCIUS 19. PÉNTEK r \ A M AI S Z Á M XI A N Megyénk DISZ ifjúságának aktívaülése. — Gogol születésének 145-ik évfordulójára. — A kongresszusi versenyzászlóért. — Kecelen új korszak kezdődött a szőlőtermelésben. — A begyűjtés hírei. <__________________________ ______________________) A jó termésért Eljött a tavaszi munka ideje. A fontos feladatok között is a legfontosabb, hogy a mezőgazdaság minél több kenyérgabonát adjon az országnak, hogy minden család asztalán bőven legyen kenyér. Ennek érdekében jói és idejében kell elvégezni a tavaszi munkát. Megyénk területén az első vetést a bugaci Béke termelő- szövetkezet végezte. Tíz hold tavaszibúzát vetett el. A bugaciak példáját követte a kerekegyházi Dózsa, a városföldi Dózsa, a Helvéciái Táncsics és számos más termelőcsoport. A talaj adottságoknak megfelelően a kecskeméti járásban indult meg legkorábban a tavaszi szántás-vetés, mivel a járás legnagyobb része homokos terület. Már az első tavaszi napokon a beérkezett jelentések szerint 20 hold zabot, 17 hold mákot, 210 hold borsót, 230 hold tavaszi- búzát, 70 hold napraforgót és 30 hold tavasziárpát vetettek el a járás községeiben. A többi járásban, ahol hasonló talajadottságok vannak, például a kun- szentmiklósi és a kiskunhalasi járásban — lassabban indult meg a vetés. Most ezekben a napokban dől el. hogy milyen termést takarítunk be. Éppen ezért tonlos, hogy egyetlen perc alkalmas időt sem pazaroljunk el, amelyet hasznosan a tavaszi munkákra (ordíthatnánk. Haladéktalanul le kell bonyolítani a tavaszi- búza vetőmagcseréjét. Az állam tisztított, kiváló minőségű tavaszibáza vetőmagot ad a termelőknek és a termelők cseribe ugyanannyi őszibúzát, vagy bizonyos átszámítási kulcs szerint megfelelő súlyú más kenyér- és takarmánygabonát adhatnak az államnak. Az arra rászoruló dolgozó parasztok kölcsön is kaphatnak vetőmagot. A tavaszibúza elvetésére alig egy-két nap áll rendelkezésre, mégis a tanácsok sokhelyütt úgy dolgoznak, mintha időmilliomosok lennénk. A kunszentmiklósi járásban például 3400 holdon kellene tavaszibúzát vetni és március 15-ig még csak 200 mázsát cseréltek a dolgozó parasztok. Tekintettel arra, hogy nagyon rövid idő áll rendelkezésre, községi tanácsainknak fokozottabb segítséget kell adni a vetőmag- cseréhez. De az sem elég, ha a vetőmagcserét gyorsan lebonyolítjuk: A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtása, népünk érdeke többet követel tőlünk. Ahhoz, hogy népünknek bőven legyen kenyere, az is szükséges, hogy minden termelőszövetkezet, minden gazda megválogassa: milyen földbe veti a tavaszibúza mag- x'át. A búzának a legjobb földet kell kapnia, olyat, amelyet már ősszel felszántottak, olyat, amelyet a belvizek a legkevésbbé veszélyeztetnek: Bármilyen sürgős feladat, hogy gyorsan elvessük a tavaszi búzát.. nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy kenyérgabönatermé- sünk nagyobbik részét az őszibúza és a rozs adja. Őszi vetéseink sokhelyütt megsínylették a kedvezőtlen időjárást, ezért különösen féltő gonddal kell ápolnunk azokat. Fejtrágyázással jelentősen növel lie tjük a terméshozamot. Államunk az idén többször annyi műtrágyát ad a mezőgazdaságnak, mint tavaly. De sok helyen még mindig a raktárba hever a műtrágya és nem tölti be hivatását. Sokszoros felelősség nyugszik a tanács vezetőinek és tanácstagok vállán, hogy megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak: milyen nagy anyagi hasznot hajt a műtrágyázás. Sokan arra hivatkoznak, hogy drága a műtrágya. Csajkás János tompái egyénileg dolgozó paraszt ezeknek így válaszolt: „Sokan szívják a jogukat, hogy drága a pétisó. Hit ingyen nem adják az biztos. De ha nekem csak egy-egy mázsával terem több a majdnem 5 hold vetésemen és ezt az 5 mázsát 200 forintjával adom is el a szabadpiacon, máris dupláját kaptam vissza a pétisó árának,“ Egy mázsa pétisó 96 forintba kerül és ezzel két holdnyi vetést lehet ffjtrágyázni. A terméshozam holdanként legalább egy mázsával növekszik, a fejtrágyázás tehát álig 100—120 nap múlva sokszorosát hozza vissza annak a pénznek, amennyi a pétisó ára volt. Ezek fontos feladatok, amelyeket azonnal végre kell 'hajtani A tél az idén sokáig tartott, ezért most nagy versenyfutás folyik az idővel. A tavaszibúza vetésének sikere napokon, sőt órákon múlik. A siker csakis főiünk függ. Döntő tényező itt: a gyorsaság. Minden talpalatnyi föld felszántásáról és elvetéséről gondoskodni kell. Pártszervezeteink ne kíméljék tehát erejüket. Segítsék, támogassák, ellenőrizzék a tanácsot és a mezőgazdasági szervek munkáját. Fáradhatatlanul újra és újra magyarázzák meg a falu dolgozó népének, hogy a dolgozó parasztok ezzel a munkával saját kenyerüket és egész népünk kenyerét biztosítják. Nem szabad megfeledkezni a termelési bizottságokról. Ezekre is nagyon fontos feladatok hárulnak. A termelési bizottságok tagjai élenjáró, tapasztalt dolgozó parasztok, akik maguk is tudják, hogy mit jelent az, ha ebben az időszakban késünk a munkával. Dávodon a termelési bizottság tagjai mutatnak elsősorban példát. 35 holdon már a tavaszi munka első napjaiban elvetették a tavaszibúzát. Párt- és tanács- szerveink szíwel-lélekkel, minden tehetségükkel segítsék a termelési bizottságokat és a dolgozó parasztokat a magasabb terméshozamért vívott harcban. A li el véé iái a állami gazdaság koratavasziakat elvetette A HELVÉCIÁI állami gazdaság elvetett 40 hold borsót, 25 hold tavasziárpát és 10 hold takarmányfélét. 102 hold őszi kalászosvetésen szervest rágyával felül tx-ágyázást végeztek, ezenkívül vetésterületük 80 százalékán műtrágyát szórtak el. A munkaerő zömét mostmár a szőlőbe és gyümölcsösbe irányították. 450 munkás dolgozik a szőlészetben. Eredményük igen szép, mert a szőlőterület 35 százalékán kész eddig a nyitás. 6000 gyümölcsfa mészkén- ieves permetezéséhez most fogtak, miután egyszeri permetezést már végeztek. A GAZDASÁG lajosmizsei üzemegységének dolgozói is igyekeznek a tervet túlteljesíteni, hogy a helvéciai központ vei’senyvállalását sikerre vigyék. Itt nagy örömmel fogadták a munkások a bérrendezést. Kiszámították, hogy a legalacsonyabb teljesítményben végzett munka után is 25.50 forintot tudnak keresni. Márton Mihály munkacsapata egyöntetűen vállalta a tavaszi munkák 110 százalékos teljesítését. Márton Mihály március 8-án tizenegyedmagával látott munkához. Ismertette társaival, hogy egy héten belül 2160 mázsa trágyát kell a szőlőben szétteríteni és leásózni. A munka sürgősségét megértve ezen a napon 155 százalékban teljesítették a trágyázás! tervet. NAGY ERZSÉBET és Komcsik Katalin 150—150 százalékos eredményt ért el. Márton Mihály a két legjobb dolgozóval együtt almafaritkitó metszést végzett. Ők 114 százalékos eredménnyel dolgoztak. A teljesítmény arányában a trágyahordók 37—39, Márton Miháiyék 39 forintos keresethez jutottak. A kecskeméti gépállomás felkészült a tavaszi munkára — de vontatottan halad a szerződéskötés À kecskeméti tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a kecskeméti gépállomás tavaszi munkára való felkészülésével. Az ülésen a gépállomás igazgatója bejelentette, hogy a kormány megfelelő segítséget ad a gépállomásnak, hogy feladatait végre tudja hajtani. A jelenlegi 34 szántótraktorhoz, 2 univerzál traktorhoz és 3 8 csak cséplés- hez alkalmas traktorhoz ez év folyamán még 16 szántótraktort, 3 Zelort, 6 kombájnt és jelentős mennyiségű munkagépeket biztosít. Eddig a gépállomáson 4 agronómus dolgozott. Az agronómusok létszámát 13-re emelték, köztük 3 egyetemi végzettségű mezőgazdász is van. A gépállomás kapott 3 mérnököt, akik egyetemet végeztek, Kecskeméten is bevált az áramclosztás menetrendje A VILLA MOSEN ERGIÁV A L való takarékos gazdálkodás ma népgazdaságunk egyik legfontosabb kérdése. Többhelyütt az ái’amszolgáltatás nem volt kielégítő az úgynevezett csúcsidőkben, vagyis akkor, amikor még az üzemeknek is szükségük volt villanyenergiára, de már meggyűltük a fények az utcákon és a háztartásokban.’Mivel ezt a kérdést csak országosan lehetett megoldani, mert áram- telepeink a távvezetékeken keresztül egymással össze vannak kapcsolva, ezért a minisztertanács határozatot hozott az energiaelosztás menetrendjéről. Központilag szabályozták az energiafogyasztást. Dolgozóink leleményessége, odaadó munkája, bátor találékonysága ezen a területen is úrrá lett a nehézségeken. KECSKEMÉTEN pár héttel ezelőtt állapították meg a nagyobb üzemek energiafogyasztásának a menetrendjét. A vízmű, a gépgyár, az AKK, a hűtőház, a Kinizsi Konzervgyár, a vitlanymalom éjjel-nappal kap áramot, több vállalat csak bizonyos időben. így például a Lakatosipari Vállalat reggel 6-tól este 10-ig. Az áramelosztás eme új rendje Kecskeméten is bevált. Minden üzem tudja, hogy mennyi energia áll rendelkezésére, ehhez szabták a munkát, a műszakokat. Azóta nem fordult elő, hogy a csúcsidőben vagy valamelyik üzemet, vagy valamelyik városrészt kellett volna lekapcsolni. így az energia biztosítva van mind az üzemek, mind a magánfogyasztók számára. Sőt nem egy vasárnap fordult elő, hogy a ceglédi és nagykőrösi távvezetékeket is el tudták látni árammal. A gépállomás a következő gépeket javította ki: 17 traktor főjavítását (a megyei gépjavítónál), 4 traktor főjavi* tását (saját műhelyben), 13 traktornál a folyó javításokat, 39 ekénél, 20 tárcsánál, 6 kul* livátofnál, 23 vetőgépnél, 25 cséplőgépnél, 7 aratógépnél, A kombájnná! és 26 kazalozónál végeztek kisebb-nagyobb javí* tást. Nagy segítséget nyújtottak a védnökséget vállaló üzemek. A Kinizsi Konzervgyár, a Kecske* méti Gépgyár, a Lakatosipari Vállalat, az Alföldi Konzervgyár, az Örkényi mezőgazdasági szakiskola, a honvédség szerelőműhelyének dolgozói mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy s gépállomás határidőre befejezhette a javításokat. A gépállomáson egy-egy me* zőgazdász segíti a termelőszö* vetkezetek tavaszi munkáját. -** Jelenleg a gépállomáson 15 ag* ronómus van, a gépállomás kör* zetéhez pedig 16 termelőszövet* kezeti csoport tartozik. Ugyszól* ván egy-egy agronómusra egy termelőszövetkezet patronálása jut. H iányosság a gépállomás munkájában, hogy csak igen vontatottan indultak meg az éves gépi munkákra a szer* ződéskötések. Ha ezen a tex’ü* létén nem gyorsítják meg a> munkát, akkor nincsenek meg az előfeltételek a gépek jó kihasználására. Fejlődik a kisipari termelőszövetkezetek hálózata Június óta a lakosság nagyobb igényeket támaszt kisipari termelőszövetkezeteinkkel szemben. A kisipari termelőszövetkezetek úgy igyekeznek a lakosságnak segítségére sietni, hogy megjavítják a munka minőségét, fejlesztik szövetkezeteik hálózatát, beállítanak a javítási munkát elősegítő gépeket, pontosabban betartják a határidőket és választékosabb cikkeket termelnek. Kisipari termelőszövetkezeteink az utóbbi időben jelentős fejlődésen mentek keresztül. — 1950-ben megyénk területén mindössze 12 kisipari termelő- szövetkezet volt, 1951-ben 80 szövetkezetünk volt, míg az 1953-ik évben már 83 szövetkezet 3848 taggal. Kecskeméten működik 16 szövetkezet 70 részleggel és fiókkal, egy felvevőhellyel és egy .szövetkezeti bolttal. Kalocsán van 6 szövetkezet, 25 fiókkal, illetve részleggel és egy szövetkezeti bolttal. Kiskunfélegyházán találunk hat szövetkezetei 39 fiókkal, illetve részleggel és egy szövetkezeti bolttal. Kiskunhalason alakult öt szövetkezet 28 részleggel, egy szövetkezeti holttal. Baján pedig hat szövetkezet 39 részleggel és egy szövetkezeti bolttal. De nemcsak ezekben a nagyobb városokban működnek a kisipari szövetkezetek, hanem megyénk községeiben is. Kisipari termelőszövetkezete-» ink jelentős mértékben fejlőd-» tek. De a fejlődéssel nem min-* dig tartott lépést a belső de-» mofcrácia, a vezetés és a műn-» ka. Hiányosság mutatkozik még a dolgozókról való gondoskodásnál is. Nem valósitják meg aa egészségügyi és munkavédelmi, továbbá a védőberendezések felállítását. Nincs biztosítva egyes helyeken a legelemibb tisztái-» kodási eszköz, a mosdó, törül-» köző, öltözőhelyek, védőberendezések. Ahhoz pedig, hogy kis* ipari termelőszövetkezeteink tovább fejlődjenek, szükséges, hogy a vezetők sürgősen szüntessék meg ezeket a hiányosságokat, : I
