Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-19 / 66. szám

Megyénk DISZ ifjúságának aktívaülése Kiss Gyula oktatásügyi miniszter- helyettes nyilatkozata gyermek érdekeit szolgálják. Á szülők még jól emlékezhetnek túra, hogy a Horthy-Magyaror— szagon a háborúelőtti utolsói években az elemi iskolákból a- gimnáziumokba mindössze a ta­nulók öt százaléka került. Mostf az 1954—55. tanévre több, mint* hatszorannyit veszünk fel a kö­zépiskolákba. Míg az »urak or­szágában« a középiskolákba fel­vetteknek mindössze 4 százaié-» ka lehetett munkás- vagy pa­raszt származású tanuló, addig az? idei tanévben ez a szám 67 szá­zalék. Népi demokráciánk poli­tikája, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmi­ségünk gyermekei a jövőben is megfelelő számarányban kerül­jenek a középiskolába. A szülők számára az sem kö­zömbös, hogy gyermekeik melyik iskolatípusban tanuljanak to­vább, A párthatározat, a kor­mányprogramra világosan mu­tatja a követendő utat. A mező- gazdaság fejlesztését hosszé# időre biztosító határozatok kü­lönösképpen a mezőgazdasági technikumokra hívják fel a fi­gyelmet. Földművelésügyi kor­mányzatunk a technikumok ré­szére megad minden segítséget. Március .15-től a nyolcadik osztályos tanulók már hivatalo­san is, írásban bejelentik a to­vábbtanulással kapcsolatos el­határozásukat. A nevelők továbbra is a gyer­mekek és a szülők segítségére sietnek. Az oktatás fontosságán túl még nagyobb figyelmet for­dítanak majd öntudatos fiatal­jaink eme nagy problémájára. A továbbtanulás kérdését a szülő, a pedagógus és a tanuló jól összehangolt munkájával eredményesen igyekszünk meg­oldani — fejezte be nyilatkoza­tát Kiss Gyula miniszterhelyet­tes. Fiataljaink elmondották, hogy nagy kedvet éreznek és lelkese­déssel fognak hozzá a megye szőlő- és gyümölcstermelésének fellendítéséhez. De e célkitűzé­sek végrehajtása során nem té­vesztik szem elől a gabonater­melés növelésének fontosságát A nagyaktíva a megye fiataljai­nak adott pártmegbizatás mara­déktalan teljesítésének légköré­ben ért véget, Megyénk DISZ -ifjúsága nagy- aktiva ülésen tárgyalta meg DISZ-szervezeteink feladatait a mezőgazdaság termelésének fej­lesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat végrehajtásában, a DISZ Központi Vezetőség ha­tározata alapján. Az ülésen résztvett Hollósi Ervin elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének Kedves ifjú elvtársak, paraszt- fiatalok! A Központi Vezetőség és a minisztertanács együttes határo­zata a mezőgazdaság fejlesztésé­re az egész magyar dolgozó nép elé nagy feladatokat tűzött. A határozat kimondja, hogy az el­következendő 2—3 év legfonto­sabb feladata a mezőgazdasági termelés hozamának nagyará­nyú emelése. A határozat meg­állapítja, hogy az életszínvonal emelkedésének, az ipar további fejlődésének előfeltétele, hogy a mezőgazdasági termelést nagy­mértékben fellendítsük. Megyénk párt és állami szer­vei, á dolgozó parasztság és a parasztfiatalság előtt io az a fel­adat áll, hogy megteremtsük a város és a falu lakosságának bőséges élelmiszerellátását, a könnyűipar és az élelmiszeripar nyersanyagszükségletét. A hatá­rozat helyes arányt állapít meg a mezőgazdaság egyes ágazatai­nak fejlesztésében. Hogy milyen mértékben fejlesszük a mezőgaz­daság egyes ágazatait, e tekin­tetben pártunk és kormányunk a népgazdaság szükségleteiből indul ki. Ezt a határozatot az egész dol­gozó magyar nép nagy lelkese­déssel fogadtat. Hiszen mind a munkásosztály, mind a dolgozó parasztság és értelmiség érde­keivel egybeesik az életszínvo­nal emelésének e nagyszerű pro- grammja. Megyénk dolgozó pa­rasztsága is nagy lelkesedéssel tagadta ezt a határozatot. Megyénk parasztfiatalságát is nagy tettvágyra buzdította .ez á aatározat. Az ifjúság most azt kérdi, hogy mit tehetne a mező- gazdaság mielőbbi fejlesztése ér­dekében. A mi pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztala­taiból tanulva, a mezőgazdaság fejlesztésének azt az ágát bízva ifjúságunkra, amelyben ifjúsá­gunk lendülete és hozzáértése már egy év alatt is komoly ja­vulást idézett elő a népélelme­Megyénk döntő termelési ágá­ban, a szőlő- és gyümölcsterme­lésben akarjuk a termésátlagot nagymértékben emelni, mert mezőgazdasági dolgozóinknak ez a »második kenyere«. A világ­hírű magyar szőlő- és borterme­lés hírnevét, rövid időn belül vissza akarjuk állítani, 1. Most az a célunk, hogy a szőlő- és gyümölcstermelésben a termésátlagokat olyan mérték­ben növeljük, hogy a bor- és musttermelésben kataszteri hol­danként 10 hektoliteres megyei átlagtermést érjünk el már ez év végére. Ennek a feladatnak a megvalósítása azt jelenti, hogy a népgazdaság számára a ml me­gyénk közel egymillió hektoliter bort és mustot adna. Ennek el­lenértékéként pedig, dolgozó pa­rasztjaink közel egymilliárd fo­rint bevételhez jutnának. 2. Hogy ezeket a célkitűzése­inket megvalósíthassuk, az szük­séges, hogy a meglévő szőlőtala­jaink termőerejét a lehetőségek­hez mérten minél jobban gaz­dagítsuk. Ezért a rendelkezé­sünkre álló szerves- és műtrá­gyát a kenyérgabona után a szőlő- és gyümölcstermelésben hasznosítsuk. Már az idén el kell érnünk, hogy szőlőterületünk 25 százalékán, mintegy 20.000 ka­taszteri holdon a szerves- és műtrágyázást elvégezhess ük. 3. A meglévő szőlő- és gyü- mölcsfaállományunk nagy szá­zaléka hiányos és kiöregedőben van. Ennek pótlására már az titkára, Németi József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Bács- kiskunmegyei Bizottságának tit­kára. Borszéki Lajos elvtárs beszá­molójában foglalkozott azzal a pártmegbizatással, amelyet a megyei pártbizottság adott a megye dolgozó parasztfiataljai, DISZ-szervezetei részére, idén el akarjuk érni, hogy ta­vasszal közel 500 kataszteri hold szőlőt újonnan telepítsünk és a kipusztult szőlőtőkék és gyü- mölcsfaállomány körülbelül 12 százalékát pótoljuk. 4. A szőlő agrotechnikájának legfontosabb része a peronosz- póra elleni védelem. A pero- noszpóra elleni küzdelem rész­ben anyagi, felkészültség, de fon­tos politikai kérdés is. Az ifjú­ság a peronoszpórajelző állomá­sok és a gazdák észrevételei alapján nagy segítséget tud nyújtani abban, hogy a oero- noszpóra kártételét 10 századéit alá szorítsuk az idei gazdasági évben. 5. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgo­zó parasztfiatalok előtt megvan a lehetőség arra, hogy egyéni képességüket és szaktudásukat saját területükön érvényesíthes­sék. Számos helyen sztahano­vista-parcellák létesítésével, a fiatalok a termésátlag löonszö- rösét akarják elérni. Ezért új agrotechnikai trágyázás!, met­szési, permetezési és növény­ápolási módszereket akarnak be­vezetni. A megyei pártbizottság csak üdvözölheti ezt a törek­vést. Az egyéni paraszti fonok előtt is megvan a lehetőség ar­ra, hogy saját területeiken érvé­nyesíthessék szaktudásukat a termésátlagok fokozása érdeké­ben. 6. Ifjúságunk élettapasztalatát gazdagítja, ha a szőlő- és gyü­mölcstermelésben jártas szak­emberek, gazdák szaktudását a parasztfiatalok körében a DISZ- szervezetek elterjesztik. Az idő­sebb gazdatársak, szakemberek élettapasztalatának, a fiatalság lendületének és munkaszerete­tének társítása közelebb visz Oroszország népe a XIX. szá­zadban nemcsak gazdasági es társadalompolitikai vonatkozás­ban készült fel a XX. század világtörténelmi jelentőségű for­radalmára, megteremtette a mű­vészet, az irodalom terén is az Októberi Forradalom előkészíté­séhez méh ' osztályharci eszközt. A XIX. század nagy irodalmi nagyságai — az irodalmi hagyo­mányok kissé halvány színű ér­tékei ellenére is olyan dús eszmeiséggel telített művekkel ajándékozták meg a világot, amelyek ma is, világviszonylat­ban is a század legértékesebb művészi termékei. A múlt történelmi, eszmei és művészi hagyományainak érté­ke új társadalmi rendünk kiala­kításának egyik talpköve. Köte­lességünk tehát, hogy úgy érté­keljük ezeket a hagyományokat, amint ezt jövőbemutató erejük megérdemli. Ez teszi kötelessé­günké, hogy 145 év távlatából ból — hacsak mozaik képekben is — megemlékezzünk a XIX, század orosz irodalmának egyik legnagyobb alakjáról, a cári Oroszország egyik legharcosabb tollú írójáról, Nyikolaj Vaszü- jevics Gogol-ról. 1809-ben Ukrajna egy kis fa­lujában született szegény nemesi családból. Életének szakaszai, középiskolai tanulmányai, péter­vári tisztviselősége a környezet, amiben élt, különösen Puskin barátsága, írói magatartásának fontos tényezőjévé válnak. írói pályájának kezdetére, legna­gyobb műveinek alkotására Pus­kin barátsága nyomta bélyegét. Puskin azonban csak témavá­lasztásban, a társadalmi valóság művészi ábrázolásában segített a bennünket célkitűzéseink meg­valósításához, a termésátlagok fokozásához. 7. Szőlő- és gyümölcstermelé­sünk felvirágoztatására irá­nyuló célkitűzéseink a paraszt­fiatalokkal megszerettetik gaz­dag földjeinket, termelőszövet­kezeteinket és állami gazdasága­inkat. Megismertetik fiatalsá­gunkkal a szőlő- és gyümölcs- termelés agrotechnikájának el­sajátítását. A szőlő- és gyü­mölcstermesztés szeretető elő­segítheti fiatalságunkban a mun­kafegyelem megszilárdítását. Jó munkás kollektívák kialakítását eredményezheti a termelőszövet­kezetekben, gépállomásokon, ál­lami gazdaságokban és az egyéni gazdaságokban is. 8. A szőlő- és gyümölcsterme­lés felvirágoztatásában az ipari ifjúmunkások akkor tudnak nagy segítséget ftyujtani, ha minél több mezőgazdasági kis- és nagy­gépet, növényvédöszert és mű­trágyát, valamint kéziszerszá­mot juttatnak a mezőgazdasági parasztfiatalok részére. A DISZ- szervezeteknek és a parasztfia­taloknak nem szabad elfeled­kezni arról, hogy megyénk csak­nem minden területén fő fel­adat a kenyérgabona termésát­lagának nagymértékű emelése. A kenyérgabona kérdésének megoldása hosszú időn keresz­tül mezőgazdaságunk egyik leg­döntőbb feladatát képezi. Ezéft meglévő gépeink, trágya- és mütrágyakészletünk hasznosítá­sát is elsősorban a kenyérgabo­na területén kell fokoznunk. A mezőgazdaság fejlesztése az egész dolgozó nép, a munkás- osztály, a dolgozó parasztság es az értelmiség ügye. Ma a mező- gazdaságban dolgozó paraszt­fiataljaink munkája egyenérté­kű Sztál inváros kohászainak, Komló bányászainak munkájá­val. Ma a szőlő- és gyümölcster­mesztés felvirágoztatásáért indí­tott programm megteremtheti a falu ezreinek legjobbjaiból az élenjáró mlntagazdükat, az álla­mi gazdaságok, termelőszövetke­zetek és gépállomások kiváló dolgozóit. A párt és állami szervek, a vezetők és szakemberek minden időben támogatni fogják az ifjú­ságot e nagy célkitűzéseik vég­rehajtásában. Az ifjúságtól és a DISZ-szervezetektől azt kéri pártunk, hogy erejüket és szak­fiatal írónak. Elbeszélései kö­zül a »Köpönyeg« óriási hatást ér ei. Akákievics Akákl köpö­nyegje a velejáró emberi mél­tóság öntudatával az orosz nép felszabadulása felé mutató fej­lődésének jelképévé vált. Aká­kievics Akáki meghalt, mert el­veszik tőle azt, ami számára fel­szabadulni vágyó emberi öntu­datot jelenti: a köpönyeget. Az egyébbként idealista felfogású Dosztojevszkij is ezért nevezi Gogol »Köpönyegét« a nép szé­les tömegeit nevelni tudó iroda­lom példaképének. A főnemesi Oroszországot, a gyekabristákat vérbefojtó, a szellemi eletet gúzsbakötő cárizmust a XIX. század első felének két hata.- mas írója, Puskin és Lermon­tov szólaltatja meg. Műveik esz­mei mondanivalójában különö­sen magávalragadó a nagybirto­kos osztályról hirdetett megmá­síthatatlan ítélet; ez a társadal­mi réteg a »fölösleges emberek« tömege. Gogol, a Puskin és Ler­montov által megkezdett kriti­kát kiszélesíti. Bírálatának fényszóróját rávetíti mindazok­ra a társadalmi rétegekre, ame­lyek résztvesznek a cárizmust kiszolgáló rendszer élnikénysze- rítésében. A Revizorban az orosz kisvá­rosok romlott, cinikus, népzsa­roló urait mutatja be. Gogol itt ragyogó írói módszert választ. Hőseinek erkölcsi értékét, nép­hez való viszonyukat maguk a szereplők mutatják be, amikor Hlesztakov, a fővárosi szélhámos közéjük kerül. A lelkiismeretlen Kiss Gyula oktatásügyi mi­niszterhelyettes az általános is­kolák nyolcadik -osztályos ta­nulóinak továbbtanulásáról nyi­latkozott: — A tanulókat mindössze né­hány hónap választja el évvégi vizsgáiktól — mondotta. —• A iélévi bizonyítványosztáskor hű képet kaptak eddigi tanulmá­nyukról és útbaigazítást további munkájukhoz, további tanulá­sukhoz. Vonatkozik ez főképpen azokra, akik ebben a tanévben fejezik be az általános iskola nyolcadik osztályát. Hol folytas­sák tovább a tanulást? — A pedagógusok e téren is •nagy segítséget nyújtottak tanít­ványaiknak. Mar az év elején minden tanítványukkal elbeszél­gettek, megkérdezték tőlük, hol szeretnének továbbtanulni. — Pedagógusaink feljegyzései­ből végső következtetést még nem vonhatunk le, de tájékozó­dást már mindenesetre nyer­tünk. Az általános iskolában a nyolcadikosok nagyrésze már elhatározta, hogy folytatja a ta­nulást. Az is örvendetes viszont, hogy az általános iskolákban el­sősorban a felsőbb osztályosok, a nyolcadikosok érdeklődése nagymértékben a termelőmunka problémái felé fordul. Sokan tervezgetik, hogyan segítenek majd szüleiknek a vizsgák után, hogyan állnak be szüleik mellé a mezőgazdasági munkába. A továbbtanulók megértették: a/, országnak művelt, képzett em­berekre van szüksége. Az eddi­gi jelentkezésekből azonban az is kiolvasható, hogy sajnos a munkás- és parasztszármazásü kitűnő és jeles tanulók közül többen még bizonytalanok a to­vábbtanulás kérdésében. A jól tanuló gyerekek szülőinek kö­telessége mindenekelőtt megér­tetni gyermekeikkel, hogy a to­vábbtanulásuk elsősorban a tudásukat nem kímélve álljanak nagy nemzeti ügyünk megvaló­sításának az élére — megyénk mezőgazdaságának szőlő- és gyümölcstermesztésének felvirá­goztatásában. * A nagyaktíva ifjú részvevői­nek hozzászólásaiból kitűnt, ho-gy már várták és örömmel teszik magukévá ezt a pártmeg- bizatást. tisztviselő-garnitúra megretten a számonkérés lehetőségétől. Ez a tény alkalmat ad Gogolnak ar­ra, hogy a város urai jellemük­nek megfelelően mutassák meg minden aljasságukat, «sőt még tetőzi is azzal, hogy a nép gá­lád vezetőt ugyanolyan szélhá­mos előtt játszák el magukat mentő szerepüket, mint ők- Ez­által teszi őket Gogol nevetsé­gesekké. Gogol bírálata nagyon fájt az illetékeseknek, mert vi­lágosan megértették a vígjáték­ból : Oroszország vezető rétege nemcsak gazember, de nevetsé­ges is. Gogol szerette népét, ha­záját — fájt neki szenvedése. S ezáltal, hogy megmutatta a Re­vizorban a valóságos képet, a társadalmi valóság elismerteté­sében tovább vitte a népet a forradalom felé vezető úton. Gogol legragyogóbb regénye a Holt lelkek. A mű megírásának terve — 3 kötetben — a kriti­kai realista ábrázolásmód leg- magasabbrendű fokán élt az író­ban; átfogó képet akart nyúj­tani Oroszország társadalmi el­lentéteiről.. Az első kötetben Oroszország szomorú képe tárul elénk, a fejlődni nem akaró ne­messég valóságos típusaival. — Csicsikov holtielkeket akar vásá­rolni, mert az adójegyzékből még nem törölt jobbágyok meg­vétele alap a pénzhitel elnyeré­sére. Csicsikov csaló. Földje nincs, csak meghalt jobbágyok névjegyzékei, de milyen szomo­rú lehet az az Oroszország, amelynek nemesi vezetőinél még az erkölcstelen eszközökkel ka­pitalizálódni vágyó Csicsikov is különb. Honnan vette Gogol ezt aa éles típusteremtő erőt, a társa­dalmi ellentétek Ilyen magával­ragadó feltárását? Gogolt az-os­torozásban a nép szeretető ve­zette. Egyike azoknak, akik leg­tisztábban látták és legfájóbban nézték Oroszország tájait. A nép sorsa nála szubjektív élmény :s — a nép panasza lelkiisroereté- ben ömlik. Gogol úgy igyekszik segíteni népén, hogy meggyú- tölteti a valóságot. Az ívó éle­tében nem láthatott konkrét tár­sadalmi tényt, amely a felsza­badulás felé mutatott volna. De Gogol bízott a népben. A vég­telen és szomorú orosz tájakor, meglátta a végtelen értékekkel, fejlődési lehetőségekkel rendel­kező orosz népet. Ez Gogol ha­zaszeretetének az alapja. S a történelem valóban őt igazolta 1917-ben. Gogol írói pályája nem volt töretlen, Életének utolsó szakaszában súlyosan megbeteg­szik. A Holt lelkek második kö­tetében már eltűnt az a politikai tisztánlátás, amit az elsőben mutatott. Az a tény, hogy Go­gol életének utolsó szakaszában letért a nép osztályhelyzetét fel­táró útról, nem teljesen az 5 hibája. Korában, I. Sándor és Miklós cár uralma alatt semmi jel nem mutatott arra, hogy a Gogol által hangoztatott társa­dalmi felfogás érvényesülhet. — Gogol így szellemi törtségében is a világirodalom egyik legna­gyobb alakja. Ahogy ő ábrázolta a nép sorsát, ahogy ő szerette népét, ahogy ő bízott a nép te­remtőerejében,' tanítójává tette minden idők igazságot keres? írójának. Rési János, gimn. tanár, A Magyar Dolgozók Pártja Bácskiskunmegyei Bizottsága pártmegbízatása a megye dolgozó paraszt Jtataijai, DISZ• szervezetei részére Gogol születésének 145-ik évfordulójára

Next

/
Thumbnails
Contents