Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-19 / 66. szám
Megyénk DISZ ifjúságának aktívaülése Kiss Gyula oktatásügyi miniszter- helyettes nyilatkozata gyermek érdekeit szolgálják. Á szülők még jól emlékezhetnek túra, hogy a Horthy-Magyaror— szagon a háborúelőtti utolsói években az elemi iskolákból a- gimnáziumokba mindössze a tanulók öt százaléka került. Mostf az 1954—55. tanévre több, mint* hatszorannyit veszünk fel a középiskolákba. Míg az »urak országában« a középiskolákba felvetteknek mindössze 4 százaié-» ka lehetett munkás- vagy paraszt származású tanuló, addig az? idei tanévben ez a szám 67 százalék. Népi demokráciánk politikája, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk gyermekei a jövőben is megfelelő számarányban kerüljenek a középiskolába. A szülők számára az sem közömbös, hogy gyermekeik melyik iskolatípusban tanuljanak tovább, A párthatározat, a kormányprogramra világosan mutatja a követendő utat. A mező- gazdaság fejlesztését hosszé# időre biztosító határozatok különösképpen a mezőgazdasági technikumokra hívják fel a figyelmet. Földművelésügyi kormányzatunk a technikumok részére megad minden segítséget. Március .15-től a nyolcadik osztályos tanulók már hivatalosan is, írásban bejelentik a továbbtanulással kapcsolatos elhatározásukat. A nevelők továbbra is a gyermekek és a szülők segítségére sietnek. Az oktatás fontosságán túl még nagyobb figyelmet fordítanak majd öntudatos fiataljaink eme nagy problémájára. A továbbtanulás kérdését a szülő, a pedagógus és a tanuló jól összehangolt munkájával eredményesen igyekszünk megoldani — fejezte be nyilatkozatát Kiss Gyula miniszterhelyettes. Fiataljaink elmondották, hogy nagy kedvet éreznek és lelkesedéssel fognak hozzá a megye szőlő- és gyümölcstermelésének fellendítéséhez. De e célkitűzések végrehajtása során nem tévesztik szem elől a gabonatermelés növelésének fontosságát A nagyaktíva a megye fiataljainak adott pártmegbizatás maradéktalan teljesítésének légkörében ért véget, Megyénk DISZ -ifjúsága nagy- aktiva ülésen tárgyalta meg DISZ-szervezeteink feladatait a mezőgazdaság termelésének fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásában, a DISZ Központi Vezetőség határozata alapján. Az ülésen résztvett Hollósi Ervin elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének Kedves ifjú elvtársak, paraszt- fiatalok! A Központi Vezetőség és a minisztertanács együttes határozata a mezőgazdaság fejlesztésére az egész magyar dolgozó nép elé nagy feladatokat tűzött. A határozat kimondja, hogy az elkövetkezendő 2—3 év legfontosabb feladata a mezőgazdasági termelés hozamának nagyarányú emelése. A határozat megállapítja, hogy az életszínvonal emelkedésének, az ipar további fejlődésének előfeltétele, hogy a mezőgazdasági termelést nagymértékben fellendítsük. Megyénk párt és állami szervei, á dolgozó parasztság és a parasztfiatalság előtt io az a feladat áll, hogy megteremtsük a város és a falu lakosságának bőséges élelmiszerellátását, a könnyűipar és az élelmiszeripar nyersanyagszükségletét. A határozat helyes arányt állapít meg a mezőgazdaság egyes ágazatainak fejlesztésében. Hogy milyen mértékben fejlesszük a mezőgazdaság egyes ágazatait, e tekintetben pártunk és kormányunk a népgazdaság szükségleteiből indul ki. Ezt a határozatot az egész dolgozó magyar nép nagy lelkesedéssel fogadtat. Hiszen mind a munkásosztály, mind a dolgozó parasztság és értelmiség érdekeivel egybeesik az életszínvonal emelésének e nagyszerű pro- grammja. Megyénk dolgozó parasztsága is nagy lelkesedéssel tagadta ezt a határozatot. Megyénk parasztfiatalságát is nagy tettvágyra buzdította .ez á aatározat. Az ifjúság most azt kérdi, hogy mit tehetne a mező- gazdaság mielőbbi fejlesztése érdekében. A mi pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalataiból tanulva, a mezőgazdaság fejlesztésének azt az ágát bízva ifjúságunkra, amelyben ifjúságunk lendülete és hozzáértése már egy év alatt is komoly javulást idézett elő a népélelmeMegyénk döntő termelési ágában, a szőlő- és gyümölcstermelésben akarjuk a termésátlagot nagymértékben emelni, mert mezőgazdasági dolgozóinknak ez a »második kenyere«. A világhírű magyar szőlő- és bortermelés hírnevét, rövid időn belül vissza akarjuk állítani, 1. Most az a célunk, hogy a szőlő- és gyümölcstermelésben a termésátlagokat olyan mértékben növeljük, hogy a bor- és musttermelésben kataszteri holdanként 10 hektoliteres megyei átlagtermést érjünk el már ez év végére. Ennek a feladatnak a megvalósítása azt jelenti, hogy a népgazdaság számára a ml megyénk közel egymillió hektoliter bort és mustot adna. Ennek ellenértékéként pedig, dolgozó parasztjaink közel egymilliárd forint bevételhez jutnának. 2. Hogy ezeket a célkitűzéseinket megvalósíthassuk, az szükséges, hogy a meglévő szőlőtalajaink termőerejét a lehetőségekhez mérten minél jobban gazdagítsuk. Ezért a rendelkezésünkre álló szerves- és műtrágyát a kenyérgabona után a szőlő- és gyümölcstermelésben hasznosítsuk. Már az idén el kell érnünk, hogy szőlőterületünk 25 százalékán, mintegy 20.000 kataszteri holdon a szerves- és műtrágyázást elvégezhess ük. 3. A meglévő szőlő- és gyü- mölcsfaállományunk nagy százaléka hiányos és kiöregedőben van. Ennek pótlására már az titkára, Németi József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Bács- kiskunmegyei Bizottságának titkára. Borszéki Lajos elvtárs beszámolójában foglalkozott azzal a pártmegbizatással, amelyet a megyei pártbizottság adott a megye dolgozó parasztfiataljai, DISZ-szervezetei részére, idén el akarjuk érni, hogy tavasszal közel 500 kataszteri hold szőlőt újonnan telepítsünk és a kipusztult szőlőtőkék és gyü- mölcsfaállomány körülbelül 12 százalékát pótoljuk. 4. A szőlő agrotechnikájának legfontosabb része a peronosz- póra elleni védelem. A pero- noszpóra elleni küzdelem részben anyagi, felkészültség, de fontos politikai kérdés is. Az ifjúság a peronoszpórajelző állomások és a gazdák észrevételei alapján nagy segítséget tud nyújtani abban, hogy a oero- noszpóra kártételét 10 századéit alá szorítsuk az idei gazdasági évben. 5. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozó parasztfiatalok előtt megvan a lehetőség arra, hogy egyéni képességüket és szaktudásukat saját területükön érvényesíthessék. Számos helyen sztahanovista-parcellák létesítésével, a fiatalok a termésátlag löonszö- rösét akarják elérni. Ezért új agrotechnikai trágyázás!, metszési, permetezési és növényápolási módszereket akarnak bevezetni. A megyei pártbizottság csak üdvözölheti ezt a törekvést. Az egyéni paraszti fonok előtt is megvan a lehetőség arra, hogy saját területeiken érvényesíthessék szaktudásukat a termésátlagok fokozása érdekében. 6. Ifjúságunk élettapasztalatát gazdagítja, ha a szőlő- és gyümölcstermelésben jártas szakemberek, gazdák szaktudását a parasztfiatalok körében a DISZ- szervezetek elterjesztik. Az idősebb gazdatársak, szakemberek élettapasztalatának, a fiatalság lendületének és munkaszeretetének társítása közelebb visz Oroszország népe a XIX. században nemcsak gazdasági es társadalompolitikai vonatkozásban készült fel a XX. század világtörténelmi jelentőségű forradalmára, megteremtette a művészet, az irodalom terén is az Októberi Forradalom előkészítéséhez méh ' osztályharci eszközt. A XIX. század nagy irodalmi nagyságai — az irodalmi hagyományok kissé halvány színű értékei ellenére is olyan dús eszmeiséggel telített művekkel ajándékozták meg a világot, amelyek ma is, világviszonylatban is a század legértékesebb művészi termékei. A múlt történelmi, eszmei és művészi hagyományainak értéke új társadalmi rendünk kialakításának egyik talpköve. Kötelességünk tehát, hogy úgy értékeljük ezeket a hagyományokat, amint ezt jövőbemutató erejük megérdemli. Ez teszi kötelességünké, hogy 145 év távlatából ból — hacsak mozaik képekben is — megemlékezzünk a XIX, század orosz irodalmának egyik legnagyobb alakjáról, a cári Oroszország egyik legharcosabb tollú írójáról, Nyikolaj Vaszü- jevics Gogol-ról. 1809-ben Ukrajna egy kis falujában született szegény nemesi családból. Életének szakaszai, középiskolai tanulmányai, pétervári tisztviselősége a környezet, amiben élt, különösen Puskin barátsága, írói magatartásának fontos tényezőjévé válnak. írói pályájának kezdetére, legnagyobb műveinek alkotására Puskin barátsága nyomta bélyegét. Puskin azonban csak témaválasztásban, a társadalmi valóság művészi ábrázolásában segített a bennünket célkitűzéseink megvalósításához, a termésátlagok fokozásához. 7. Szőlő- és gyümölcstermelésünk felvirágoztatására irányuló célkitűzéseink a parasztfiatalokkal megszerettetik gazdag földjeinket, termelőszövetkezeteinket és állami gazdaságainkat. Megismertetik fiatalságunkkal a szőlő- és gyümölcs- termelés agrotechnikájának elsajátítását. A szőlő- és gyümölcstermesztés szeretető elősegítheti fiatalságunkban a munkafegyelem megszilárdítását. Jó munkás kollektívák kialakítását eredményezheti a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban és az egyéni gazdaságokban is. 8. A szőlő- és gyümölcstermelés felvirágoztatásában az ipari ifjúmunkások akkor tudnak nagy segítséget ftyujtani, ha minél több mezőgazdasági kis- és nagygépet, növényvédöszert és műtrágyát, valamint kéziszerszámot juttatnak a mezőgazdasági parasztfiatalok részére. A DISZ- szervezeteknek és a parasztfiataloknak nem szabad elfeledkezni arról, hogy megyénk csaknem minden területén fő feladat a kenyérgabona termésátlagának nagymértékű emelése. A kenyérgabona kérdésének megoldása hosszú időn keresztül mezőgazdaságunk egyik legdöntőbb feladatát képezi. Ezéft meglévő gépeink, trágya- és mütrágyakészletünk hasznosítását is elsősorban a kenyérgabona területén kell fokoznunk. A mezőgazdaság fejlesztése az egész dolgozó nép, a munkás- osztály, a dolgozó parasztság es az értelmiség ügye. Ma a mező- gazdaságban dolgozó parasztfiataljaink munkája egyenértékű Sztál inváros kohászainak, Komló bányászainak munkájával. Ma a szőlő- és gyümölcstermesztés felvirágoztatásáért indított programm megteremtheti a falu ezreinek legjobbjaiból az élenjáró mlntagazdükat, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és gépállomások kiváló dolgozóit. A párt és állami szervek, a vezetők és szakemberek minden időben támogatni fogják az ifjúságot e nagy célkitűzéseik végrehajtásában. Az ifjúságtól és a DISZ-szervezetektől azt kéri pártunk, hogy erejüket és szakfiatal írónak. Elbeszélései közül a »Köpönyeg« óriási hatást ér ei. Akákievics Akákl köpönyegje a velejáró emberi méltóság öntudatával az orosz nép felszabadulása felé mutató fejlődésének jelképévé vált. Akákievics Akáki meghalt, mert elveszik tőle azt, ami számára felszabadulni vágyó emberi öntudatot jelenti: a köpönyeget. Az egyébbként idealista felfogású Dosztojevszkij is ezért nevezi Gogol »Köpönyegét« a nép széles tömegeit nevelni tudó irodalom példaképének. A főnemesi Oroszországot, a gyekabristákat vérbefojtó, a szellemi eletet gúzsbakötő cárizmust a XIX. század első felének két hata.- mas írója, Puskin és Lermontov szólaltatja meg. Műveik eszmei mondanivalójában különösen magávalragadó a nagybirtokos osztályról hirdetett megmásíthatatlan ítélet; ez a társadalmi réteg a »fölösleges emberek« tömege. Gogol, a Puskin és Lermontov által megkezdett kritikát kiszélesíti. Bírálatának fényszóróját rávetíti mindazokra a társadalmi rétegekre, amelyek résztvesznek a cárizmust kiszolgáló rendszer élnikénysze- rítésében. A Revizorban az orosz kisvárosok romlott, cinikus, népzsaroló urait mutatja be. Gogol itt ragyogó írói módszert választ. Hőseinek erkölcsi értékét, néphez való viszonyukat maguk a szereplők mutatják be, amikor Hlesztakov, a fővárosi szélhámos közéjük kerül. A lelkiismeretlen Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes az általános iskolák nyolcadik -osztályos tanulóinak továbbtanulásáról nyilatkozott: — A tanulókat mindössze néhány hónap választja el évvégi vizsgáiktól — mondotta. —• A iélévi bizonyítványosztáskor hű képet kaptak eddigi tanulmányukról és útbaigazítást további munkájukhoz, további tanulásukhoz. Vonatkozik ez főképpen azokra, akik ebben a tanévben fejezik be az általános iskola nyolcadik osztályát. Hol folytassák tovább a tanulást? — A pedagógusok e téren is •nagy segítséget nyújtottak tanítványaiknak. Mar az év elején minden tanítványukkal elbeszélgettek, megkérdezték tőlük, hol szeretnének továbbtanulni. — Pedagógusaink feljegyzéseiből végső következtetést még nem vonhatunk le, de tájékozódást már mindenesetre nyertünk. Az általános iskolában a nyolcadikosok nagyrésze már elhatározta, hogy folytatja a tanulást. Az is örvendetes viszont, hogy az általános iskolákban elsősorban a felsőbb osztályosok, a nyolcadikosok érdeklődése nagymértékben a termelőmunka problémái felé fordul. Sokan tervezgetik, hogyan segítenek majd szüleiknek a vizsgák után, hogyan állnak be szüleik mellé a mezőgazdasági munkába. A továbbtanulók megértették: a/, országnak művelt, képzett emberekre van szüksége. Az eddigi jelentkezésekből azonban az is kiolvasható, hogy sajnos a munkás- és parasztszármazásü kitűnő és jeles tanulók közül többen még bizonytalanok a továbbtanulás kérdésében. A jól tanuló gyerekek szülőinek kötelessége mindenekelőtt megértetni gyermekeikkel, hogy a továbbtanulásuk elsősorban a tudásukat nem kímélve álljanak nagy nemzeti ügyünk megvalósításának az élére — megyénk mezőgazdaságának szőlő- és gyümölcstermesztésének felvirágoztatásában. * A nagyaktíva ifjú részvevőinek hozzászólásaiból kitűnt, ho-gy már várták és örömmel teszik magukévá ezt a pártmeg- bizatást. tisztviselő-garnitúra megretten a számonkérés lehetőségétől. Ez a tény alkalmat ad Gogolnak arra, hogy a város urai jellemüknek megfelelően mutassák meg minden aljasságukat, «sőt még tetőzi is azzal, hogy a nép gálád vezetőt ugyanolyan szélhámos előtt játszák el magukat mentő szerepüket, mint ők- Ezáltal teszi őket Gogol nevetségesekké. Gogol bírálata nagyon fájt az illetékeseknek, mert világosan megértették a vígjátékból : Oroszország vezető rétege nemcsak gazember, de nevetséges is. Gogol szerette népét, hazáját — fájt neki szenvedése. S ezáltal, hogy megmutatta a Revizorban a valóságos képet, a társadalmi valóság elismertetésében tovább vitte a népet a forradalom felé vezető úton. Gogol legragyogóbb regénye a Holt lelkek. A mű megírásának terve — 3 kötetben — a kritikai realista ábrázolásmód leg- magasabbrendű fokán élt az íróban; átfogó képet akart nyújtani Oroszország társadalmi ellentéteiről.. Az első kötetben Oroszország szomorú képe tárul elénk, a fejlődni nem akaró nemesség valóságos típusaival. — Csicsikov holtielkeket akar vásárolni, mert az adójegyzékből még nem törölt jobbágyok megvétele alap a pénzhitel elnyerésére. Csicsikov csaló. Földje nincs, csak meghalt jobbágyok névjegyzékei, de milyen szomorú lehet az az Oroszország, amelynek nemesi vezetőinél még az erkölcstelen eszközökkel kapitalizálódni vágyó Csicsikov is különb. Honnan vette Gogol ezt aa éles típusteremtő erőt, a társadalmi ellentétek Ilyen magávalragadó feltárását? Gogolt az-ostorozásban a nép szeretető vezette. Egyike azoknak, akik legtisztábban látták és legfájóbban nézték Oroszország tájait. A nép sorsa nála szubjektív élmény :s — a nép panasza lelkiisroereté- ben ömlik. Gogol úgy igyekszik segíteni népén, hogy meggyú- tölteti a valóságot. Az ívó életében nem láthatott konkrét társadalmi tényt, amely a felszabadulás felé mutatott volna. De Gogol bízott a népben. A végtelen és szomorú orosz tájakor, meglátta a végtelen értékekkel, fejlődési lehetőségekkel rendelkező orosz népet. Ez Gogol hazaszeretetének az alapja. S a történelem valóban őt igazolta 1917-ben. Gogol írói pályája nem volt töretlen, Életének utolsó szakaszában súlyosan megbetegszik. A Holt lelkek második kötetében már eltűnt az a politikai tisztánlátás, amit az elsőben mutatott. Az a tény, hogy Gogol életének utolsó szakaszában letért a nép osztályhelyzetét feltáró útról, nem teljesen az 5 hibája. Korában, I. Sándor és Miklós cár uralma alatt semmi jel nem mutatott arra, hogy a Gogol által hangoztatott társadalmi felfogás érvényesülhet. — Gogol így szellemi törtségében is a világirodalom egyik legnagyobb alakja. Ahogy ő ábrázolta a nép sorsát, ahogy ő szerette népét, ahogy ő bízott a nép teremtőerejében,' tanítójává tette minden idők igazságot keres? írójának. Rési János, gimn. tanár, A Magyar Dolgozók Pártja Bácskiskunmegyei Bizottsága pártmegbízatása a megye dolgozó paraszt Jtataijai, DISZ• szervezetei részére Gogol születésének 145-ik évfordulójára