Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-17 / 64. szám

À y»ót*átörténet I. évfolyam |UH>jK6ga siflistől mik tapasztalatcseréje Áss elmúlt héten megyét,iv­óén több helyen a városi párt- bizottságok propagandistái ki­cserélték egymással a "*rté- net oktatásával kapcsolatos ta­pasztalataikat. A feltárt hiányosságok és a ■jó módszertani eredményen ér­tékelése szempontjából érde­mes beletekinteni egyes érte­kezletek, konkréten a IvőCSivC- j méti és a bajai értekezletek munkájába. Mit mutat a bajai értekezlet? Mindenekelőtt azt, hogy mi­képpen nem szabad kezeim a pártoktatás kérdését. A párt- oktatás 'Baján észlelt hiányos­ságai már azért is feltűnően, mert Harai elvtárs a propagan­disták konferenelavezetüie a oajai pártbizottság szerint igen jo elvtárs, mindig jól felkészül a konferenciára és nem engedi ki kezéből annak vezetését. Ezt nem vonjuk kétségbe. De állít­juk, hogy a bajai városi párt- bizottság agitációs és propa­ganda osztálya nem sietett se­gítségére Harai elvtársnak ab­ban, hogy Baján a pártoktatás jelenlegi állapota megjavuljon. Iliiig' Kecskeméten a párt- történet I. évfolyamának pro- ir.gandistái mar mind nekikezd­ek a párttörténet VII. fejezete eadásához, addig Baján nem tgy olyan propagandista van, iki a VI. fejezetet el sem tezdte. Miben látjuk ml a lemaradás ikalt? Röviden a következók- >en. A propagandisták nagyré- ize a havi konferenciákon ■endszertelenül, vagy egyáltalán icm vesz részt. A kötelező és tavasolt irodalmat nem olvas­lak és nem jegyzetelik. így az 'gyes foglalkozások ahelyett; ipgy világosabbak, közérthetőb- Jek és színesebbek lennének, a íallgatók részére unalmasak. — Ezt még fokozza áz a tény, hogy t szemináriumok teljesen isko­lás módon folynak, a kérdések is feleletek csak felületes meg­vizsgálásának jegyében zajla­nak le. Ami problematikus az Anyagban, azt a propagandisták — hogy tekintélyük «-ne csor­buljon« a hallgatók előtt, — egyszerűen kihagyják az anyag- bői. Jelentéseikben ha ilyet jgváltalán küldenek, ez a hely­telen szemlélet a következőkép* ieh mutatkozik: a szemináriu­mokon vitás kérdések nem vol­tak. Bajai- propagandistáinknál szinte általános az, hogy a sze­mináriumok menetéről a városi pártbizottságot nem tájékoztat­ják, ami pedig a helytelen elvi nézetek kiküszöbölésének egyik feltétele lenne. Röviden ez a helyzet Baján. AézziiK meg most mit ta­pasztaltunk ezzel szemben Kecs­keméten. Itt előrebocsátjuk a következőket. Ha Cseh elvtár», a városi pártbizottság oktatási felelőse jobban felkészül erre az értekezletre, akkor az még nagyobb eredményekkel zárul: volna. Nem az a városi pártbi­zottság oktatási felelőiének fel­adata, hogy egy három es fél­órás tapasztalatcserén legalább két órát az oktatási felelős be­széljen. Cseh elvtársnak a fen­tebb említett hosszú »kommen­tárjai« arra engednek követ­keztetni, hogy az utolsó per­cekben és csak kapásból készeit fef az- értekezlet levezetésére. Ennek ellenére ez az értekezlet eredményesen ért véget. A kecskeméti propagandisták olyan problémákról vitatkoztak, amelyek megoldása jelentősen megjavíthatja a pártoktaiás helyzetét. Melyek ezek ? A kiselőadások eredménye­sebbé tételének módszertani lei­adatai. Ezzel kapcsolatban megtár­gyalták, hogy a kötelező és ja­vasolt irodalmat, valamint a szépirodalmat hogyan fogják felhasználni az oktatás még eredményesebbé téteie érdeké­ben. Elhatározták, hogy a jövő-“ ben minden propagandista a kö­vetkező heti tananyag két-bárorn legfontosabb kérdését dolgozza fel a kiselőadás keretében. Reszéltck arról, hogy mi­lyen módon biztosíthatják a szemléltető anyagok, képsoro­zatok megszerzését és hogyan oldják meg a filmvetítéses ok­tatást. Megbeszélték a térkép- használat bevezetését a szemi­náriumokon. Határozatot hoztak arról, hogy ezentúl minden pro­pagandista kiválasztja a maga helyettesét és azok is résztvesz- nek a propagandisták konferen­ciáján. Egyben határoztak arról is, hogy a propagandisták a fo­lyamatos tapasztalatcsere szem­pontjából a jövőben résztvesz- nek egymás szemináriumain. — Ezek voltak a kecskeméti érte­kezlet leglényegesebb pontjai. ■’i'opus a ml istáink fent em­lített megbeszélései, úgy a hi­bák felszámolása, mint az ok­tatás színvonalának emelésében minden bizonnyal jelentős javu­lást fognak eredményezni párt- oktatásunk eddigi menetében. Ezeknek az értekezleteknek két fő tanulságuk volt. Először azért voltak értékesek, mert bár tapasztalatcserének indultak, mégis vita formájában zajlottak le. A másik tanulság pedig az, hogy ismételten bebizonyították propagandistáink előtt, hogy pártoktatás javítására csak az a propagandista képes, aki maga is rendszeresen tanul, aki szün­telenül képezi magát, tanulmá­nyozza a inarxizmus-leninizmus klasszikusait és a tanultakat al­kotó módon felhasználja a maga oktatási területén. nete, hogy a nyugati kapitalista országokban éles bírálatok hang­zanak el az amerikai gazdasági életet illetően, ugyanakkor di­csérettel emlékeznek meg a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák gazdaságáról. Hogy egyebet ne említsünk, egyetlen napon, március 9-én négy vezető angol napilap: a the Times, a Finan­cial Times, a Manchester Guar­dian, és a Daily Telegraph lios/- szan számolt be arról, milyen válságos az Egyesült Államok gazdasági helyzete. És ugyanaz­nap a Daily Express című jobb­oldali lap szemleírója szinte dicshimnuszokat zengett a szov­jet ipar és mezőgazdaság sike­reiről. Hangoztatta: a Szovjet­unió nemzeti jövedelme és a szovjet gazdasági gépezet terme­lékenysége évrol-évre hasonlít­hatatlanul gyorsabban emelke­dik, mint bármely nyugati álla­mé, beleértve az Egyesült Álla­mokat és Kanadát. Nem véletlenül irta a közel­múltban a Manchester Guar­dian: Az angol üzletemberéi? kö­rében népszerű lett a Moszkvá­ba utazás. Az elmúlt két hónap­ban az angol ipar több. mint 59 képviselője utazott a Szovjet­unióba, nem számítva azt a 93 A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének közleménye MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsúnak Elnöksége március Ifi-ún a következő közleményt hozta nyilvánosságra : A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége a Szov­jetunió Minisztertanácsának előterjesztésére megalakította a Szovjetunió felsőoktatási minisztériumát. A minisz­térium hatáskörébe a Szov­jetunió kulturális ügyeinek minisztériuma felsőoktatási főigazgatóságához és közép­fokú szaktanul tézeti igaz­gatóságához tartozó intéz­mények, szervezetek és vál­lalatok tartoznak, A Szovjetunió felsőoktatási minisztériumának taninté­zeteket, szervezeteket és vál­lalatokat adtak át a Szov­jetunió Minisztertanácsa által megállapított jegyzék szerint. A Szovjetunió felsőoktatási miniszterévé Vjaesoszlav íVt- fovics Jeljutyiut nevezték ki. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége Geprgij Fjodorovics Alekszandrovoi n Szovjetunió kulturális Ügyeinek miniszterévé ne­vezte ki. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége P, K. J’onomarenkot, Kazahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává történt megválasztása miatt, felmentette a Szovjetunió kulturális ügyei miniszteré­nek tisztsége alól. (MTI) EMZETKÏÏ7I SZEMLE Fei a sorompókkal! A berlini értekezlet óta az nerikai sajtó és más nyugati •szagok bizonyos lapjai is vál- 5 hangoztatják, milyen szilárd ( egység a Nyugat táborában, zámos példát találhatnánk a ifolatra, leginkább azonban a elet-Nyugat közötti kereskede- m kérdésén mérhetjük le a ka- talista országok közötti súrló- isokat. Ez a kérdés egyébként is ak- lális, hiszen most folyik az. NSZ európai gazdasági bizott- igának ülésszaka, amelyen 25 irópai ország s az Egyesült I Untok képviselői vesznek •szt, nem utolsó sorban azért, jgy megvitassák a kapitalista ■szagok és a béketábor közötti •ucsere fokozásának lehetősé­it. Említettük, hogy amerikai spviselö is van — noha csak Int megfigyelő — az értekezle- n. Ö persze alig fogja táma­dni a keleti kereskedelem gon- datât, hiszen amerikai nyú­lásra születtek azok a rendel­kezések, amelyek »tilos straté­giai cikkeket exportálni a kom­munista országokba« jelszóval elsorvasztották a kelettel való áruforgalmat. A sorvadó növény azonban most Isinél éledezik. Éppen azért mert Amerika csak exportálni hajlandó a többi nyugati ország­ba, saját kapuit pedig bezárja az import előtt. A kapitalista vi­lágpiacon szűkülnek az eladási lehetőségek, s ráadásul hallatlan méreteket ölt a nyugatnémet es japán cégek versenye. Nem cso­da ezek után, ha Anglia javas­latára — es még több teás tag­állam követelésére — értekezlet kezdődik Párizsban az atlanti szövetség 14 tagállamának, to­vábbá Nyugat-Németországiiak és Japánnak a részvételével. Az értekezlet célja; leszűkíteni azt a tilalmi listát, amely egész se­reg árucikk keletre történő szál­lítását akadályozza. A kereskedelem kiszélesítéséi szolgáló törekvés jellemző tii­Tuclni rolók « csulúdihús’t elltek igényléséről, as építkezési engedélyek kiadásúról, a típustervek kiválasstúsáról A csalúdiház-építési akció iránt országszerte nagy az ér­deklődés és — természetesen — akadnak olyan kérdések, amer lyekről nem eléggé tájékozottak a dolgozók, ezzel kapcsolatban a város- és községgazdálkodás: minisztérium illetékes szervei felvilágosítást nyújtottak. Családiházak építéséhez a dol­gozók — ha nincs megfelelő lel­kűk — telket igényelhetnek. Az igénylési kérelmet a telek fek­vése szerint illetékes tanácsnál kell. benyújtani. A telket első­sorban azoknak kell juttatni, akiknél az építkezési előfeltéte­lek biztosítottnak látszanak. A házhelyigémylések céljaira minden telekigénylőnek igénylő­lapokat kell kitöltenie. — Az igénylőlapot azoknak is ki kell tölteniök, akik telekigény lésüket kérvény formájában már bead­ták. Az igénylésről a tanácsok a benyújtást követő H napon belül kötelesek dönteni. Ahhoz, hogy valaki megkezd­hesse az építkezést, engedélyt kell kérni. A kérvényt Vidéken a járási tanácsok, város- és köz­séggazdálkodási csoportjaihoz kell benyújtani. Az engedély ké­réséhez ugyancsak nyomtatványt rendszeresítettek, de megfelelő mellékleteket is kell csatolni hozzá. így például: három pél­dányban 1:100 arányban a mű­szaki terveket és három pél­dányban a helyszínrajzot. Buda­pesten és vidéki városokban csa­tolni keil továbbá három darab úgynevezett műleírást, amely feltünteti az építkezés módját. Az építési engedélyről az illeté­kes, szervnek nyolc napon belül döntenie .kell. Ha a kérvényező az érvényben lévő típusterv sze­rint építkezik, akkor csak a tí­pusterv számát keli ráírni a kér­vényre, a helyszínrajzra azonban ebben az esetben is szükség van, A családiházak építésének meg­könnyítésére kormányzatunk gondoskodik a típustervekről s szombatra már 22 típusterv ké­szül el. A családiházak építésénél — elsősorban falun — szükséges, hogy az építtető maga is minél több munkát végezzen el, első­sorban segédmunkát. így ol­csóbb lesz és meg is gyorsítja az építkezést. Városokban — elsősorban az üzemi dolgozók — kalákában építkezzenek. (MTI) Az iskolai év második felének új beosztása A rendkívüli téli szünet szükségessé tette, hogy az oktatásügyi miniszter módo­sítsa a tanév második félévé­nek beosztását. Ennek értel­mében a hatnapos tavaszi szünetet egy napra csökken­tették, ez a szünnap ápri­lis 5. A harmadik negyedév április 10-én fejeződik be. Az utasítás intézkedik az osztály vizsga tárgyak számá­nak csökkentéséről is. Az ál­talános gimnáziumban csak magyarból, matematikából és a harmadik osztályban föld­rajzból, az általános iskolák­ban csak magyarból és. matematikából vizsgáznak a tanulók. A tanítási Időt egy héttel megj 1 osszabbí t,já k. Eszerint az utolsó tanítási nap a közép­iskola IV. osztályában május 8., az általános iskola VIII. osztályában és a középiskolák I—III. osztályában június li­as; általános iskola I—Vll- o s z t á 1 y á b a u j ú n 1 u s 12. Az évvégi összefoglalókat a középiskolák IV. osztályai­ban május 10—12-én, az álta­lános iskolák^ VIII- osztályú- ban és a középiskolák I—III. osztályaiban június 7—9 és az általános iskolák I—VII. osztályaiban június 1,4—17-én tartják. A vizsgák ideje is módosul. Az írásbeli érettségi vizsgák május 14—18., a szóbeliek pe­dig június 1—30-ig lesznek. Az általános iskolák Vili. osztályosai és a középiskolák I—III. osztályosai részére az osztói y vizsgákat június 14— 17-ig" rendezik. Az általános és középiskolai bizonyítvány- osztás, illetve tanévzáró ün­nepélyek időpontja június 23. Március 27-én kezdődik az Ötéves Terv keit csőn 8. sorsolása Az 1950 szeptemberében megtartott első államkölcsön, sorsolás óta 10 sorsoláson Ölti.2 millió forintot nyere­ményekben, 345.5 millió fo­rintot pedig törlesztésben adott, vissza államunk a köl­üzletemberből álló csoportot, amelynek tagjai nemrég tértek vissza. A nagy kapitalista országok közűi Anglia mellett Franciaor­szágot sújtja a legjobban az ame­rikai gazdasági diktátum, vala­mint a nyugatnémet és japán konkurrencia, ezért nem kisebb a Kelettel folytatott kereskede­lem iránti éreklödés Franciaor­szágban sem. Edgar Faure pénz­ügyminiszter, aki az, európai gazdasági bizottság ülésén rész­vevő francia küldöttséget vezeti, elutazása előtt kertelés nélkül kijelentette: A kereskedelem fej­lődésének nagy akadálya a stra­tégiai áruk exportálásának tilal­ma, Ez a tiialom azonban köny- nyíthető és egy szép napon meg­semmisíthető. További késede­lem nélkül ki kell szélesíteni a kereskedelmet Franciaország és a Kelet között. Egyébként az el­múlt hónapokban a kereskede­lem jelentékenyen megélénkült. Hasonló vélemények bőven akadnak valamennyi tőkés or­szág sajtójában, gyáriparosok és politikusok szavaiban. A köve­telő hangok mindinkább egybe­olvadnak: »Fel a sorompókkal:« »Szélesítsük ki a Kelet és Nyu­gat közötti kereskedelmet N csönjegyzőknek- Az Ötéves Tervkölesöu március ?7-tői 30-ig tartó 8. sorsolásán újabb 76.500 kötvényt, több mint har­minc és fél millió foriut ér­tékű nyereménnyel sorsol­nak ki. Törlesztésre és a kamatozó kötvények vissza­fizetésére pedig 72.7 millió forint kerül. Az Ötéves Tervkölesöu 8. sorsolása Budapesten, a fém­munkás kul túrót thoi I lm n (XIII. kerület, Frangepán-u. 10. sz.) március 27-én 1 óra­kor ünnepélyes megnyitóval kezdődik. Ez alkalommal egy darab 100 ezer forintos főnyere­ményt, 12 db 50 ezer forintos, 23 db 25 ezer forintos, G4 db 10 ezer forintos, 190 db 5 ezer forintos nagy nyereményt, valamint. 4300 db ezerforintos, 9400 db 500 forintos és 62-508 db 300 forintos nyereményt sorsolnak ki. Az ezer, 500 és 300 forintos nyereményeket és a 200 fo­rintos törlesztéseket sorozat- húzással. sorsolják ki. Ezek­nél egy-egy húzással 100 darab nyeremény kerül ki­sorsolásra. Minden olyan kötvény nyer, amelynek so- rozatszáinn a kihúzott soro- zatszámmal megegyezik, sor­száma pedig a kihúzott soro­zatszám mellett feltüntetett százas számcsoport (pl. 101 — 2l)0-ig, vagy 701—800) hatá­rain belül esik. A 25 ezer. 10 ezer és 5 ezer forint értékű nagynyeremónyeket a 800 forintos nyeremények soro­zat húzásával sorsolják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents