Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-17 / 64. szám

edz (uszonyok munkája ait kill nem tudjuk üiqeetiujtani jeladataüdzat... jS « a- j ülés Ki s li u h h alas o n AZ ELMÚLT NA PÓKBAN értekezletre gyűltek össze Kiskunhalas cs .járása «loi* gozó asszonyai. Szabados elv társ, a járási pártbizottság küldötte beszámolójában szá­mos. kérdéssel és sokoldalúan foglalkozott. Először is arról beszélt, hogy legfontosabb feladatunk: a mezőgazdaság fejlesztése, vem képzelhető cl az asszonyok munkája nél­kül, akik a járásban is a lakosság felét képviselik és akik már számtalanszor be­bizonyították képességeiket. Gazdag a járás élenjáró as­szonyokban. {Számos nő tölt be fontos vezető állást, sokáig lehetne sorolni azokat a termelőszövetkezeti tago­kat, akik négy-öt gyermek nevelése mellett ,2—ÖUU mun­kaegyseget teljesítettek a múlt évben, mint Kéleslial- mán Hóna Imréim, Zsauán Pál yl Dezsőné stb. Hogy mindemellett az asszonyok nem képviselhettek olyan szervezett erőt, amilyenre ké­pesek lettek volna, — ennek oka elsősorban az. hogy az MXDSZ sem foglalkozott he­lyesen az asszonyokkal. A szervezeti kötöttség és egy eb hibák távoltartottak az MNDSZ-től különösen az egyénileg dolgozó parasztasz- szonyok tömegeit. A párt­szervezetek és tanácsok pe­dig holmi begyűjtést és idő. fizetést előmozdító segéd- apparátust láttak az MN USZ- ben csupán. Nem értették mer/ és nem foglalkoztak a n6k sokrétű problémájánál. A JÖVŐBEN SZÉLES alapokra kell helyezni a női munkát. Az MNDSZ különös gonddal forduljon a dolgozó puraszlasszonyok felé. Ismer­tesse meg velük a J’álu, , az egész dolgozó nép jólétének emelését célzó határozatokat, .Mozgósítsa őket ezek meg­valósítására. Harcoljon az asszonyok érdekeiért, a veze­tésbe való bevonásukért. Irá­nyítsa szakmai és politikai fejlődésüket. Mindehhez pe­dig' a pártszervezetek és ta; »ácsok adjanak messzemenő segítséget. Az asszonyok pe­dig minden munkaterü'een értékes segítséget adhat nah nagy feladataink mvgva'.ó:-- lámához. Ha például az ös­szegyűjtött baromfi trágya se­gítségével megjavíthatjuk a talajerőt annyira, hogy egy-- másfél mázsával nagyobb ga­bonatermést arathatunk, -- ez a járás területén 60.001) mázsa gabonával jelent többet, amely Kiskunhalas város lakosságának egy évre ele­gendő kenyeret ad. A házkö­rüli jószág tartással nemcsak családjukat látják el az asz- szouyok éven át tejjel, Vajjal, friss hússal, de jó jövedelem mellett a szabadpiac révén növelik az egész nép élelmi­szerellátását. A zöldség-gyü­mölcstermelés, állattenyész­tés fellendítésében hasonló komoly részt vállalhatnak az asszonyok. A beszámolót tartalmas vi­ta. igen sok hozzászólás kö­vette. A KISKUNHALASI ASZ- SZONYOK elmondották, hogy Városukban már szám­talan jó kezdeményezés szü­letett. Az asszonyok korai zöldséget és elöcsíráztatott korai burgonyát termeszte­nek:, hogy mielőbb piacra vi­hessék. Mozgalom indult, hogy minden házban legyen legalább egy anyakoca. Szo­ciális bizottságot is alakítot­tak többek közölt az asszo­nyok, amely a gyermekek és öregek életkörülményeinek ellenőrzésével foglalkozik. Takács Jánosáé kelebiai kül­dött elmondotta, hogy a köz­ségben eredményesen folyik a szabás-varrás tanfolyam. Helytelen azonban, hogy a helyi ktsz erről úgy' nyilatko. zik: „Az MNDSZ-szerveZet kontárokat nevel.1’ Balotáról Osztobányt Jánosné, Rémről Halász Andrásáé jelentet­ték be, hogy a pártkongresz- szíts tiszteletére egészed to­jás- és baromfibeadásukat, valamint félévi adójukat ren­dezték. Kádár Tamásné, a kisszállási Petőfi tsz tagja lelkes, tapsvihar közepette vállalta. hogy ölgyermekes anya létére 230 munkaegység elérésére versenyre hívja a járás asszonyait. Fenyvesi Gáborné Kelebiáról bejelen­tette, hagy szövetkezetében ugyanilyen mozgalom indult az asszonyok közölt, JJ0— •S(H) m unkücyység eléréséért. Fátyerkó Józsefnc, a tompái Uj Elet tsz tagja elmondot­ta, hogy egyedüli asszony volt tavaly a csoportban, aki öt gyermeke mellett 21U mun­kaegységet teljesített. Vál­lalta, hogy októbertől iádig meglévő 169 munkaegységét év végére 300-ra szaporítja, emellett bevonja asszonytár­sait is a közös munkába­EZEK-A LELKES beszá­molók azt tükrözik, liogyr a kormányprogramul elhang­zása óta értékes változás van a női munka frontján is. Do beszéltek a küldöttek azokról a hibákról is, amelyek még mindig kerékkötői a haladás­nak. Bényi Gyuláné János­halmáról elmondotta, hogy az Uj Alkotmány- tsz-ben nem becsülik eléggé az asszonyok munkáját. Habár valamennyi női tag 2—300 munkaegysé­get ért el, a vezetőség nem talált közöttük olyant, aki szerinte méltó lenne a dicsé­retre. Blaskorics Imréné. a tompái Szabad Eöld tsz tag­ja elmondotta, hogy az elnök sűrűn hivatkozik az asszo­nyokkal kapcsolatban arra, hogy „hosszú haj — rövid ész”. Több küldött panaszol­ta, hogy a napközi otthonok­ban nem bánnak megfelelően a gyermekekkel, ezért a csa­ládos anyák nem is adják be szívesen gyermekeiket. Ki­derült, hogy- Tompán és Kis­szálláson a jogos szülési se­gélyt tartja vissza a tanács különböző okokra hivatkoz­va. SZAMOS JAVASLATOT is tettek az asszonyok, ame­lyek tolmácsolásával közsé­gük népe bízta meg őket. A tompáinknak fájó panaszuk, hogy- a MAVAITT-megálló mellett nincs védett helyiség, esőben, hóban, szélben a sza­bad ég alatt kell várakozni az autóbuszra. A rémi kül­dőn elmondotta, hogy rossz a mozi felszerelése, csúnya, összedőlóssel fenyegető fapa­dokon kell végignézni az elő­adási. Hunyadi Lászlóim, a kun fehértói Vörös Hajnal tsz asszonyainak kérését adta elő: napközi otthont szeretné­nek, máris lenne 25 gyermek, de nem találnak megfelelő helyiséget. Pető Ti borné já­noshalmi egyénileg dolgozó parasztasszony elmondotta, hogy örömmel hallgatnának oly an szakelőadásokat a falu­ban, amelyek a helyes ba­rom fi nevelésre, kertészkedés­re tanítanák meg a dolgozó parasztasszonyokat. VALAMENNYI KÜL­DÖTT ígéretet, lelt. arra-hogy falujába, munkahelyére visz- szál érve új életre serkenti az MN DSZ-szer veséid, új tago­kul toboroz az asszonyok seregébe. Sőreginé, a városi szervezet titkára buzdította a községi MN DSZ-szer vezetek tagjait: legyeitek öntevéke­nyek, harcoljanak lelkesen, élvonalban a dolgozó népre most váró szép és megtisztelő feladatok végrehajtásáért. A kiskunhalasi uőgyűlést tartalmas kultúrműsor zár­ta be. Kongresszusi verseny több hús és zsír előállításáért A Kiskunhalasi Ser- tc,:'.r.r;'-3ztő és HízV.ó • Vállalat dolgozói feb­ruár elsejével kon­gresszusi versenyt in­dítottak. Máris komoiy eredményekről számol­hatunk be. A legnagyszerűbb vállalások a tenyész­tési üzemágban szület­tek, itt viszont a leg­nehezebb a munka is. A felajánlások összege 43.960 forint volt. A versenyben első a kis­kunhalasi Dózsa-telep, amely havi tervét 107.9 százalékra telje­sítette. A bácsbbkodi telep eredménye 99.2, a Kossuth-telepé 96.7 százalék. Egyénileg ki­emelkedő dolgozók a tenyésztési üzemágban: Kerekes Jánosné Dó- zsa-telepi elletős vál­lalta, hogy havi tervét teljesíti — eredménye 126.5 százalék. Weiner András bácsbokodl el­letős 114 százalékot vállalt, — 124.5-öt tel­jesített, Kakuk Mária Kiskunhalason 109.8 százalékot ért el. A tenyésztési üzem- ágban a falkás-koca- gondozók és a boj'á- rok vállalásaikat mar teljesítették. A süldő- nevelési üzemágban a felajánlások értéke 89 ezer forint. Az első ha­vi értékelés szerint a tak ármány ér i é ke s í tésj százalék emelésével 22 ezer 545 forintot, a rá- hízlalás emelésével 44 ezer 355 forintot taka­rítottunk meg. Ez" ösz- szesen 66.901 forint megtakarítást jelent a süldőnevelési üzemág­ban. A brigádok Kö­zötti versenyben a Kos- suth-telepi süldős-bri- gád finomsági száza­lékeredménye: 160.1, a kisszállási brigádé: 187.1, a Barneváli bri­gádé: 151.8, a bácsbo- kodié; 128.1. . A süldo- nevelésben legjobb egyéni dolgozók: Se­bők Rozália 146.8, Mo­non Antal 132.8, Mé­száros Judit 127.1, Kormos Ilona 121.4, Kmetovics István 113.6 százalék. . A hizlalást üzemág­ban a felajánlások ősz- szege 65.200 forint. A munkaverseny első hó­napjában a tákar- manyértékesítési . szá­zalék emelésével 30.028 forintot, .a ráhizlalás emelésével 13.932 fo­rintot takarítottunk meg. Vállalati viszony­latban ez az Ü2emag érte el a legjobb ered­ményt. Februári ter­vét globálisan 118.5 százalékra teljesítette. A telepek közötti ver­senyben első a baja,, második a Kiskunns- lasi Barnevál. Az első havi értéke­lés eredménye válla­latunk minden dolgo­zójának új lelkesedést adott. Hiszen tudják, hogy az ország doigo? zóinak szeme elsősor­ban rajtuk van, ami­kor több — és most- már olcsóbb! — húst és zsírt várnak aszta­lukra. • • Takács Lajos, sz, b. elnök. Több, mint háromezer holddal bővül megyénkben az öntözéses gazdálkodás A mezőgazdaság fejlesztése, új öntözőtelepek és halastavak létesítése nagy feladatokat hárított a Vízügyi igazgatóság bajai kirendeltségére. Ebben az évben a már meglévő öntözéses gazdál­kodás 8304 holddal bővül, állami gazdaságokban 760. a termelő­szövetkezetekben 1568, a tangazdaságokban 360, az egyéni paraszt­gazdaságokban 616 holdon. A munkálatok már folynak a fajszi Vörös Csillag, a iászló- falvi Szovjet-Magyar Barátság, a kerekegyházi Dózsa és Előre, a kunpeszéri Petőfi, a dusnokl Munkás-Paraszt Szövetség, a sze­relnie! Béke termelőszövetkezetekben és a csengődi állami gazdaságban, ahol rizstelep létesül. Ezekét az építkezéseket május­ban már be is fejezik, Amilyen nagy a feladat, olyan lelkes a fizikai dolgozók és műszakiak összefogása. A hosszantartó tél miatt később indult meg a munka. A dolgozók a késlekedés pótlására igyekeznek. A munka első vonalában harcol Farkas Gergely és Félkör János kubikus-brigádja. Eddig az árvízvédelmen dolgoztak. Teljesít­ményük 150—180 százalék, s a két brigád párosversenyben dolgo­zik. Ballai István főmérnök, Mező Ferenc, Náhn Tibor, Gorondi János technikusok feladata, hogy a munka feltételeit biztosítsák s ezt a feladatot jól el is látják. Az első félévben állami gazdaságainkban 500, termelőszövet­kezeteinkben 1118, a tangazdaságokban 210, az egyéni gazdasá­gokban 616 holdon valósul meg a terv, a hátralévő részére a má­sodik félévben kerül sor, Baksa Jen» A TAVASZT MUNKA HÍREI A TISZAKÊCSKEI fiatalok 3 hold tartalékföldet kértek, Itt mutatják be a heterózis-kukorica termelését. Emellett gyümölcs­faültetést, zöldtrágyázást végez­nek. * A BUGACI állami gazdaság három erőgéppel és nyolc foga- tos ekével már március 4-én megkezdte a szántást. Annyira előrehaladt a munka, hogy a borsó vetését március 11-én megkezdték. A traktorosok — Kovács Mihály DISZ-taggal az élen — három nap alatt 30 hol­dat szántottak fel. Munkájuk­ról a Magyar Mezőgazdaság cí­mű folyóirat fotóriportere a helyszínen felvételeket is készí­tett. * A HELVÉCIÁI állami gazda­ságban a Béke- és Dózsa-brigád fiataljai a szőlőásózásban és trágyahordásban 140—150 száza­lékot teljesítenek. A bugaci DISZ-flatalok a községi teret rendbehozzák és parkosítják, játszóteret rendeznek be és 50« darab gyümölcsfa elültetését vállalták, A bajai járási szövetkezetek szővetséiujének kü (clöttközgyülése AZ ELMÚLT NAPOK­BAN a bajai járási szövetke­zetek szövetsége küldöttköz­gyűlést tartóit. A küldöttek nagy érdeklődéssel hallgat­ták a vezetőség beszámolóját az elmúlt év eredményeiről, Jii búiról és határozatot hoz­tak a további föladatokról. GÁL ISTVÁN járási titkár tartotta a beszámolót. Az el­ért eredmények mellett nem takargatta a hibákat. A Já­rás szövetkezetei az elmúlt éibeu sokat fejlődtek. Két­millió forinttal emelkedett az árudák készlete, félmillió forinttal az Italboltoké. A ta­gok magukénak érzik szövet­kezeteiket, amit az Is bizo­nyít, hogy a zárszámadási és kü I dö 11 v á I asz t ó taggyűlésen teljes számmal resztvettek. Az elmúlt évben 2591) új be­lépővel erősödött a szövetke­zeti tagság és kerek számban Ilit! ezer forint részjegyet fi­zettek be. A 10 szövetkezet közül 8 nyereséggel zárta évi mérlegét* a két veszteséges zárszámadás a vezetés Hibái­ból eredt. A BESZÁMOLÓHOZ szá­mos küldött szólott hoz­zá. Varga Györgyné Felső­szenti vúnr ól es üüiönyi Pé­ter üsátaljárói arról beszélt, hogy a helytelen elosztás miatt, nem egy idénycikkben hiány mutatkozik az árudák­ban. Varga Györgyim felhív­ta a figyelmet arra, hogy el­hanyagoltak a íoldműves- ,szövetkezetek italboltjai. Tisz­tátalanok, nincs bennük kellő számban asztal és szék. RADIUS EL KENU Sü- kösdről a felsőbb szervek fo­kozottabb támogatását sür­gette. Az árudák fejlődését gátolják svz, elmaradt beruhá­zások. Kó'ródi László Her­cegszántóról egyetértett a felvetett hiányosságokkal, de szerinte azok nem minden esetben írhatók a földműves- szövetkezetek rovására, ha­nem a nagykereskedelmi vál­lalatok , helytelen áruelosztá­sára és bürokratizmusára. Ez gátolja például most a tava­szi munka idején a kellő' mennyiségű aprómagvak biz­tosítását. A KÜLDÖTTEK igen he­lyesen azzal is foglalkoztak: milyen segítséget adhat a szövetkezeti tagság ahhoz, hogy a veszteségeket a jövő­ben megszűntethessék. .Val- csik János Bajáról kijelentet­te, hogy a tagok fokozottabb segítségé a veszteségek meg­szüntetéséhez nagyban hoz­zájárulhat, de a járási- szö­vetségnek is fokozottabban érvényre kell juttatnia a tag­ság részéről beérkezett javas­latokat, kezdeményezéseket Ezen a téren a járási szövet­ségnek van még mit javíta­nia. tíölönyi Péter a járási szövetség jobb ellenőrző mun­káját sürgette- Az olyan el; lenőrre nincs szükség, aki csak éppen megmutatja ma­gát, de segítséget, nem ad< Ivcreki Lajos Daráról arról beszélt, hogy az árudákban kapható kis gépek nem min­denben felelnek meg a minő­ségi követelményeknek. Fel kell hívni a gyártóüzemek fi­gyelmét a hibákra. HAVAS LÁSZLÓ megyei küldött az elhangzott felszó­lalásokra megjegyezte, hogy helyes volt felvetni a hibá­kat. A hibákért nemcsak » földművesszövetkezeteket, a járási szövetséget, a MÉSZÖV-öt, de a járási pártbizottságot is hibáztatni kell, A járási pártbizottság a jövőben mutasson több ér­deklődést a szövetkezetek munkája iránt. . NEM EGY EGÉSZSÉGES javaslat hangzott el. majd megválasztották az ríj veze­tőséget. A versenybizottság ezután , átnyújtotta a „ha­jai járás legjobb földműves- szövetkezete“ címet elnyert hercegszán tói földművé s­szövetkezetnek a járási vám dorz ászt ót,

Next

/
Thumbnails
Contents