Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-03 / 52. szám

A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának irányelvei a második ötéves tervhez

Szófia. (TASZ8Z) Március elsején a Bolgár Kommunista Bárt VI. kongresszusa áttért a harmadik napirendi pont tárgyalására. A délelőtti niesen Ucorgi Csankov, ,,a Bolgár Kommunista Part VE kongresszusának irányelvei a Bolgár Népköztársaság fejlesztését szolgáló J953-195^ ovi második ötéves tervhez’ címmel tartott beszámolót.

A második ötéves terv — mondotta Csunkov — előirányozza a szocializmus további építését országunkban, biztosítja a még nagyobb fellendülést a népgazdaság legfontosabb ágainak fejlesztésében és a dolgozók jólétének nagyarányú növelését.

(jeorgi Csunkov részletesen foglalkozott az_ első ötéves terv teljesítésének eredményeivel Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években megvalósították az ötéves'terv íő- leladalát: az országban felépültek a szocialista társadalom alapjai.

Csankov áttérve a második öleves terv alapvető feladatúinak ismertetésére, a következőket’ mondotta: az első ötéves terv éveiben a szocializmus építése terén elért nagy sikerek lehetővé teszik u pártnak és a kormánynak, hogy a második ötéves terv éveiben biztosítsa- a népgazdaság további fejlesztését s ennek alapján nagymértékben növelje az ország dolgozóinak anyagi ps kulturális jólétét.

Az előadó elmondotta, hogy a második ötéves tervben a népgazdasági beruházások ö-szegp az első ötéves terv ti égy eve alatti beruházások- lioz viszonyítva körülbelül Kétszeresére emelkedik.

Osaukmp részletesen — a népgazdaság jniiuh.'u ágára vojiatkozókig -~ jsipcrtette a második ötéves terv feladatait. Elmondta, hogy 1037-bep az ipari termelés szjnvonala az 1952-es úyh'-’z viszonyítva, az efoirányzai 'szerint <>Ö százalékkal lesz magasabb- Az ötéves terv végére az ipari termelés részaránya az össztermelésben körülbelül 56.4 százalék lesz, a mezőgazdasági termelés részaránya pedig' 2(3.0 százalék.

Az ipar egyik alapvető fejadata á vaskohászat és szí- uus fémköliászat fejlesztése.

A bolgár gépgyártás a második ötéves tervben mező- gazdasági gépek, fémtorgá- csoló gépek, bán y ab ere üde - zés, erőműbe rendezés, építőipari gépek és a szükséges ta rial ékalkatrészek gyártására fog berendezkedni.

Jelentősen megnövekszik a könnyű- és élelmiszeripar termelése.

így az élelmiszeripar Illőiben 50 százalékkal több terméket fog előállítani, mjut 1052-ben.

A mezőgazdasági termelés területén rendkívüli jelentőségük Aán "azoknak a feladatoknak, «melyek arra irányulnak, bogy megszüntessük a jgPzÜg«zdasági tprjHelés elmaradottságát űz ipar fejlettsége és az ország szükségletei mögött. — hangsúlyozta Csunkov. — A mezőgazdasági össztermelés és árutermelés jelentős növelése éi'dekébep a növénytermesztés területén biztosítani kpll a gazdagabb és allamlő termést. az állatteip-észtés területén pedig az állatállomány egészének és hozamának növelésétAz ötéves terv előirányozza a mezei munkák gépesítési színvonalának jelentős emelését s ennek érdekében az ország traktorállományát (13

lóerős traktorokra átszánút- va) 23 ezer traktorra, a kombájnok számát több mint öt" ezerre kell emelni.

Az ötéves terv végére az előirányzat szerint a szarvas- marhaállományt 2 millió 1UŰ ezerre (ebből a 1 ellenekét 7|JP ezerre), a sertések számát kétmilliókétszázezerre, a jnlioK és kecskék számát 9 millió hétszázezerre kell emelni.

A második ötéves terv éveiben — mondotta továbbá Csankov — még jobban kiszélesedik hazánk, valamint a íázovjetuujp és a népi demokratikus országok közötti mindenoldalú együttműködés.

A második ötéves terv teljesítése — mondotta, befejezésül Csankov — országunkban a munkás-paraszt sző; vétségnek, valamint, a népi demokratikus rendszernek további megszilárdulását fogja jelenteni, a gazdaság és kul- íurp új felvirágzására, a dolgozok anyagi és kulturális helyzetének javulására fog vezetni. Az ötéves terv teljesítése hazánk új hozzájárulását fogja jelenteni a népeknek a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott harcához.

A márqius elsejei, valamint a megelőző üléseken a Bolgár Kommunista Párt; VE kongresszusát a testvéri kommunista és munkáspártok nevében többen üdvözölték. (MTI)

fi i< l p o l i t ih a i h í r

MONTEVIDEO- Az ím- prensa Popular cím íj brazil lap közölte Brazília Kommunista. Pártja Központi Bizottságának decemberi leljes üléséit húzott határozatát, amely à párt legális működéséért vívott harcról szól. A bözpopti bizottság kiemeli a kommunista párt jelentőségét abban a harehap, amelyet i dolgozók és a széles tiéptütrtegek a békéért és a szabad, ságert, a szervezeti függetlenségért és a népi demokráciáért yjvtitt k- A munka fokozása érdekében — mouilla a határozat —erősíteni keli a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatait, ki kell vívnia legális működését és .'•észvételét az 1954-es választásokon. A központi bizottság elhatározta, újból kéri a legfelső választójogi bíróságot, vegye fel a kommunista pártot a. választást listára.

Szabad pártnapok megyénkben

A megye területén március hó

1-től március 3 5-ig szabad pártnapokat tartanak, melyeken a nemzetközi helyzetet ’ ismertetik. A megyei pártbizottság az alant felsorolt községekben tartandó pártnapokra biztosít megyei előadót.

Kérjük a járási pártbizottságokat és az aiapszervézetek vezetőségét, hogy alapos szervezéssel biztosítsák a dolgozó parasztok minél nagyobb számban való megjelenését e pártnapokon. KISKlíNFpI,EGYHÁZI JÄRÄS Kiskunruajsa március 11, d. u. 1„ óra; Zárai Károly MB II, titkár.

Jászszwitlászló március 11, d. u. 18 óra; Körösi Arthur MT

népművelési oszt. vez, l’álmonostora március 9, d. u. 13 óra; Koszik György kiadóhivf vezető,

BAJAI JÁRÁS:

Felsöszentiván március 12, d. u. 18 óra; Vajda József MB pol.

munkatárs.

Csávuly március 12, d. u. 18 óra: Vuity Sándor MB pol.munkatárs.

Sükösd március 12, d. u. 18 óra; Szalvai Mihály altábornagy. Hercegszántó március 12, d. u.

18 óra; Kerek István MB oszt. vezető.

BÁCSALMÁSI .TARAS;

Katymár március 7, d. e. 9 óra; Varga Jenő MT pü. oszt, vezető.

Csikéria március 7, d. e. 9 óra; Kovács Endre Megyei Békebiz. titkára.

Mátétclke március 7, d. e. 9 óra; Szabó István MT elnök h. KALOCSAI JÁRÁS:

Szakmar március 5, d. u. 19 óra; Kovács Károly DISZ 1MB oszt. vez.

llomokmégy március 5, d. u.

19 óra; Hallos Ferenc MT elnök.

Husitok március 5, d. u. 19 óra; Mádi Lajos DISZ MB titkár.

KISKŐRÖSI JÁRÁS:

Kecel március 14, d. e. 9 óra; Dóra István SZMT m. társ.

Soltvadkcrt március 11, d. u. 18 óra; Szclepcsényi Imre MT elnök h.

Akasztó március 12, d. u. 18 óra; Fesir István MT pszt. vez,

DUNAVECSEl JÁRÁS:

Apostag március 5, d. u. 18 óra; Cselt László MT titkár.

Solt március », d. u. 17 óra: Petőfi Sándor MB oszt. vez.

Dunaegyháza március 5, d. u, 18 óra; Dobi István MT elnök h,

KUNSZENTMIKLÓSI JÁRÁS:

Szabadszállás március 5, d. u- 18 óra; Szabó József fhdgy.

Fülöpszállás március 5, d. u, 18 óra; Sárközi Géza fhdgy.

Kunszcntmiklós március ö, d, u. 18 óra; Csckp Gábor fhdgy.

KISKUNHALASI JÁRÁS: Kiskunhalas március 9, d. u,

18 óra; Németi József MB titkár, Balotaszállás március 12, d. u,

19 óra; Kővári I’éter főszerkesztő.

Jánoshalma március 12, d. u, I» óra; Szabó Lajos MB pol( munkatárs.

Kisszállás március 12, d. u. IS óra; Sztankovics Mátyás ország- gyűlési képviselő.

KECSKEMÉTI JÁRÁS: Tiszakécske március 12. d. ú 18 óra; Ördög Lászl" MB oszt, vezető.

Lnjosmizse március 11, d. u 17 óra; Molnár Frigyes MB pol

munkatárs.

Bugac március 12, d, u, 15 órai Fiilöp Ferenc fhdgy.

Kecskemét, SZMT székház, március 9.,' d. u. 16 óra; Réthi László Központi Előadói Iroda tagja.

Incidens a/ lügjcsnU Államok kép viselő házában

New York (TASZSZ) Hírügynökségek jelentései szerint március 1-én az Egyesült Államok képviselőházának ülésén a karzatról több lövés dördült el a kongresszusi tagok felé. Megállapították, hogy puertoricóiak lőttek. A lövöldözők ezt kiáltozták: »Országunk nem szabad. Tegyétek szabaddá Puerto-Ri- cot.« A képviselőhöz öt tagja —

két köztársasági párti és három demokratapárti képviselő , — megsebesült.

Midőn a rendőrség ■ elfogta * merénylőket — két férfit és egy nőt — egyikük puertoricói lobogót bontott ki. A rtö ezt kiáltotta: »Szabadságot akarok országomnak, országomnak szabaddá kell lennie.« (MTI)-------------:-------------------------i ársadalmunknak két alapvető osztálya van, a munkásosztály és a dolgozó parasztság. E kettő mellett van egy harmadik, pem alapvető osztály is; a tőkésosztály maradványai, elsősorban a falusi burzsoázia, a kulákság. Ennek megfelelően munkásosztályunknak a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével két irányban sell harcolnia; Egyrészt a volt uralkodóosztályok fokozódó ellenállásának leküzdéséért, a kizsákmányoló osztályok teljes felszámolásáért, másrészt a dolgozd parasztság szocialista átalakításáért, azért, hogy a parasztságot a szocializmus ma még határozatlan, ingadozó követőjé- öől a szocializmus meggyöződé- ses, megingathatatlan és szilárd hívévé változtassuk, hogy az egyéni parasztgazdaságokat átvezessük a nagyüzemű, kollektív gazdálkodás útjára. Nyilvánvaló, hogy e kétféle harcot, ezek módszereit és eszközeit összekeverni, vagy .azonosítani nem lehet. Ez súlyos politikai hibákhoz vezetne és végső fokon népi demokráciánk - társadalmi-gazdasági rendjének v alapjait rendítené

!ÜGg.

A munkásosztály a proletár- diktatúra kivívásával nem szünteti be a harcot a volt uralkodóosztályok, a kizsákmányoló osztályok ellen. E megdöntött, -de 'még meg nem semmisített ősz- ; tályok ellenállása ; vereségükkel csak fokozódik : és mindinkább dühödtebbé, elkeseredettebbé válik. A munkásosztály azonban .már más körülmények között, harcol, mint a proletárdiktatúra kivívása előtt, «mikor a proletariátus leigázott osztályként küzdött Népi .demokráciánkban a prolétárlatüs a-/- úrálkodőosz-Az osztály Imre néhány kérdése népi demokráciánkban

tály. Az osztályellenség elleni harcában a szocialista államhatalom szerveire, a. szocialista törvényességre támaszkodik.

A kizsákmányoló osztályok ellent harcnak különösen bonyolult területe a falusi burzsoázia, a kulákság elleni harc. Lenin és Sztálin azt tanítják, hogy a kulsákságot nem számolhatjuk fel olyan módon, mint a többi kizsákmányoló osztályokat, a városi burzsoáziát és a nagybirtokosokat. A kulákgazdaságqk felszámolása szoros kapcsolatban van a kisárutermelés megszűnésével egész népgazdaságunkban, á kisárutermelésen alapuló mezőgazdaság szocialista átszervezésével Ezek a körülmények szükségessé teszik, hogy az átmeneti korszakban a kulákság elleni harc első szakasza a korlátozás, kiszorítás politikája legyen, amelyet a kulákság likvidálása csak a mezőgazdaság döntő részének szocialista átszervezése alapján válthat fel.

Mit jelent a kulákság korlátozásának politikája? Kiindulva abból, hogy a kulákság mint osztály, bizonyos ideig még fennmarad — megakadályozzuk növekedését, korlátozzuk kizsákmányolási . lehetőségeit. Ez együttjár -a kulákság gyengébb osztagainak kiszorulásával., — Ugyanakkor ázcufban nem szüntetjük meg az osztály létezésének feltételeit. Ezt a politikát úgy folytatjuk, hogy csökkenjen a kulákság befolyása a dolgozó parasztságra, hogy a parasztság tömegei megértsék és támogassák ezt a DolUikát.

. Az elmúlt években nem egyszer megsértettük ezeket az "elveket, túlhajtottuk -a kuláksá- gqt korlátozó intézkedéseket, nemcsak növekedését akadályoztuk meg és gyengébb elemeit szorítottuk ki, hanem gazdálkodásának feltétételtől fosztottuk meg a kulákgazdaságok tömegeit. A kulákságra rakott túlzott terhek, a korlátozásnak főként adminisztratív rends cr- . bolyokra való leszűkítése a szívós felvilágosító muni és a politikai harc gyengesége cda vezetett, hogy rendszabályaink a ■ igozó parasztok körében gyakran szánakozást váltottak ki a kulák. iránt. Ezeket gyakran nem értette és nem támogatta megfelelően a dolgozó parasztság. Megnehezítette a kulákok elszigetelését az is, hogy a kupakoknak szánt ütések nem egyszer a középparasztot érték. — Pártunk új politikája felszámolja ezeket a hibákat és az egyedüli helyes, a marxizmus-leni- nizrnus elvének megfelelő alapokra helyezi a kulákság korlátozásának és kiszorításának politikáját.

A kulákság elleni harcban természetesen figyelembe kell venni a kulákság helyzetében az ütqbbi években végbement változásokat. annak .sajátosságait. A: legfőbb változás abban áll, hogy az utóbbi években a kulákság gazdasági súlya és ereje jelentősen csökkent, nagy tömegekben szorult ki, elvesztette legfontosabb termelési eszközének, a földnek nagy részét és a működő kulákgazdaságok száma erősen lecsökkent. Jelenleg tehát

olyan kuláksággal van dolgunk, amely gazdaságilag lényegesen legyengült, s nagy része már üe- klasszálódott. Ugyanakkor azon- b. n helyzetük cs súlyuk szempontjából nem tehetünk egyenlőségjelet e legyengült kulákság és az egyéb kizsákmányoló osztályok (városi burzsoázia, földbirtokosok) maradványai és de- klasszálódo.tt elemei közé. Ez utóbbiaknak, mint osztályoknak a létezési feltételeit megszüntettük. Más azonban a helyzet a kuláksággal. Mindaddig, amíg a mezőgazdáságban döntő marad a kisárutermelés, addig a kulákság gazdasági létének termelési forrásait nem szüntetjük és nem szüntethetjük meg. Ha a kulákság jelenlegi helyzetét vizsgáljuk, gazdasági súlyának és erejének csökkenése mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy befolyása a parasztság tömegeire éppen az elkövetett hibák eredményeként korántsem csökkent olyan mértékben, mint gazdasági ereje.

Hibás és veszélyes lenne azonban, ha azokat ' a kulákokat, akik az utóbbi években felajánlották földjüket és jelenlegi gazdasági helyzetük alapján nincsenek kötelezve az 5 százalékkal nagyobb beadásra és a me- zögazdaságfejlesztési járulék íi- zetésére, néni- tekintenénk; kvjlá- koknak, osztályeUenségcknek. — Ezek, akik a múltban cseléd! ártok voltak, a dolgozó néplúszi- polyozásából gazdagodtak meg, továbbra is osztályelieuségnek tekintendők. Ugyanakkor meg kell különböztetni ezektől azokat a becsületes, módos Vözéoparasztokat, akik a múltban igazságtalanul kerültek a kulák' listára és akiknek'most újra el kell foglalniuk megbecsült helyüket a falu dolgozói között.

Mindez azt mutatja, hogy bár a kulákság ereje jelentősen kisebb, továbbra is megmaradt az átmeneti korszakban a kizsákmányoló osztályok legveszélyesebb képviselőjének. Ennek megfelelően a kulákság elleni harcban ezután is fokozott éberségre van szükség. — Ee kell leplezni minden olyan nézetet, amely lemond a kulákság elleni harcról vagy távolabbi időre akarja halasztani. Szakílani keli azzal a hibás gyakorlattal, mety a kulákok elleni harcot kizárólag adminisztratív rendszabályokra korlátozza, amely nem veszi ' figyelembe a kulákok elleni harc két szakaszát. Kétségtelen, hogy a proletárdiktatúra állama az' osztályeflenség elleni harcban nem folytathatja az osz- tályellenség »meggyőzésének«, »átnevelésének« politikáját. Éppen ezért ebben a harcban a kényszernek, az adminisztratív rendszabályoknak fontos szerepük van. A marxizmus-leniniz-. mus azonban arra tanít bennünket, hogy ezeket az eszközökéi csak akkor alkalmazhatjuk kellő eredménnyel, ha megértik és .támogatják a dolgozó 'parasztok tömegei, ha ezeket az adminisztratív intézkedéseket széleskörű ‘Politikai munkával kötjük össze és égyüttjárnak a kulákok elszigetelésével a dolgozó parasztok tömegeitől.

(Részlet Wirth Adámnak i ■Propagandista« 1954 február havi számában megjelent cikkéből.)