Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-03 / 52. szám
Mezőgazdaságunk fejlesztéséről és a megye költségvetéséről tárgyalt a megyei tanács ülése À kormányprogramra elhangzása óta több mint 50 plyan határozat jelent meg, amely, dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelését célozza. A megyei tanács tegnapi ülésén azokkal a kérdésekkel foglalkoztak, amelyeket a kormányhatározatok végrehajtásaképpen megyénkben meg kell oldanunk. Járásainkban és községeinkben különböző szakbizottságok alakultak, amelyek termelési terveket dolgoztak ki. Ebben a munkában megyénk legjobb termelői, szakemberei, tudósai vettek részt. A terveket a tájadottságoknak megfelelően dolgozták ki. Mindezeknek a terveknek az a céljuk, hogy a kormányhatározat keretein beiül emeljék népünk életszínvonalát. Tennivalók a növénytermesztés vonalán Az életszínvonal emelése érdekében komoly tennivalóink vannak a növénytermelés vonatán. Legnagyobb problémánk a kenyérgabona kérdése. Csak akkor tudjuk a megye lakosságának kenyérgabonaszük- ségletét biztosítani, ha legkevesebb 2.5 millió mázsa kenyérgabonát termesztünk. Emelnünk kell tehát termésátlagainkat. Az első lépés, hogy a megléiö vetésen segítsünk. tvülööüs^n gyenge állapotban vannais' a vetések a kalocsai, bajai és kiskőrösi járásokban. A megyei tanács ülésén elhatározták, hogy közel 10.000 holdon javasolnak lélültrágyázást, 127 ezer holdon pedig fej trágyázást Holdanként legalább 30—10 mázsa istállótrágyát, vagy egyéb komposztrágyát kell szétszórni. Fokozzuk a talaj termőképességét A megyei tanács ülésén arról is volt szó, hogy a talaj termőképességének fokozását a helyes vetésforgóval is biztosítani kell. Eddig megyénkben nem igen alkalmaztunk vetésforgót. Sokhelyütt a helyes növényi sorrendet sem tartották meg. Komoly tennivalónk van a lalajvédclem területén is. Megyénkben több, mint százezer hold futóhomok van, amely állandóan széiliordásnak van kitéve. Ezeken a területeken a trágyázás mellett nagy _ jelentősége van a fásításnak és a füvesítésnek is. Pesír István, aki a tanácsülésen megyénk mezőgazdasági problémáiról beszámolt — bejelentette, hogy még pbben az évben mintegy 20ö holdon erdőt telepítünk. 300 holdon létesítünk erdősávét, egyéb fasorokat, üsz- szesen megyénkben mintegy 4000 holdon végzünk telepítési munkákat. Szőlőink javítása Felmerült a szőlőterületek kérdése is. A termelési kedv hanyatlása következteben legjobban leromlottak szőlőink a kiskunhalasi es a kalocsai járásban. Legfontosabb teendőnk, liogy a meglévő szőlőket hozzuk rendbe. Az ötszörös szorzószám törlése után megnőtt az érdeklődés^ a szőlőtelepítés iránt. Az eddigi bejelentéseik szerint megyénkben több mint 40Ü holdon telepítenek dolgozó parasztjaink új szőlőt. Több óllatot és állati terméket A megyei tanács ülésén foglalkoztak az állattenyésztés és •a vele kapcsolatos takarmányozás' kérdésével is. Jelenlegi állatállományunk nemcsak eléri, hanem egyes területen meg is haladja a felszabadulás előtti szintet. Alacsony azonban a terinck- hoaam. Ezen kell elsősorban'javítani. — A gondos takarmányozással a szarvasmarhaallGmariyunkat a mainál sokkal gyorsabb»!, közel 50%-kal tudnánk emelni. Persze, ez csak akkor lehetséges, ha biztosítjuk a szilárd takarmány- alapot. Az elmúlt évben szarvas- marha- és juhtenyésztésben túl is teljesítettük előirányzatunkat. Állattenyésztési tervünk egyik fontos része a sertéstenyésztés. Ennek van a legnagyobb jelentősége a népélelmezésben. A sertéstenyésztés fejlesztésének céljából a megyét két részre osztották: a déli részen továbbfejlesztik a berksir és a cornwall- fajtákat, az északi járásokban pedig a mangalicákat. A tanácsülésen központi kérdésként kezelték a juhtenyésztést is. Sok a silány legelőnk, amelyen jól jövedelmez a juhtenyésztés. Különösen a kunszentmikiósi és a kecskeméti járásban. Állattenyésztésünk igen elhanyagolt területe vojt a baromfitenyésztés. Általában termelőszövetkezeteink lebecsülik, holott komoly jövedelmet ad. A tanácsülésen javasolták, hogy a baromfitörzs- állományból minden 100 hold szántóra legalább 42 darabot biztosítsunk. Ajánlják dolgozó parasztjainknak, hogy Kunszqnt- miklós és Kecskemét környékén a pulykát és a gyöngyöst neveljék. Szóbakeriilt az is, hogy a folyómenti járásokban vízi- szárnyastélepeket létesítsenek. Pesir elvtárs beszámolója a vita alapját képezte és sok hozzászólás egészítette ki, világította meg a tanácsülésen felmerült kérdéseket. Tárgyaljak a költségvetést F sy érdeklődés előzte meg a napirend következő pontját, Varga Jenő, a pénzügyi osztály vezetőjének beszámolóját az 1954. évi költségvetési tervről és az 1953. évi költségvetési terv teljesítéséről. A költségvetés és a zárszámadás tárgyalása mindig fontos esemény a fcözületék életében. Varga elvtárs a zárszámadáson keresztül mutatta meg tanácsaink, intézményeink, intézeteink, vállalataink és gazdálkodási szerveink hogyan hajtották végre azokat a feladatokat, melyeket pártunk és kormányurtk határozata értelmében teljesíteni kellett, Az elmúlt költségvetés végrehajtásában különösen jó eredményt ért el az oktatási osztály, mert mindent elkövetett, hogy pártunk határozatait az oktatás vonalán érvényre juttassa. Javult a tanyai iskolák helyzete és jelentős eredményt értek el iskoláink felszereléseinek ' fejlesztésében is. Az eredmények mellett pénzügyi osztály vezetője rámutatott a munka hiányosságaira is. Megállapította, hogy pénzügyi feladataink végrehajtásával nem lehetünk megelégedve. Elmaradtunk a költségvetési terv végrehajtásával, ami azt jelenti, hogy többmillió forint felhasználatlanul maradt. Ez pedig azt jelenti, hogy több feladatot nem hajtottunk végre. Az elmaradás óira, hogy megyénk dolgozói nem teljesítették adófizetési kötelességüket, és így megnehezítették a tanácsok munkáját, mert a lakosság adójából származó részesedést csak elkésve kapták meg. Tanácsaink pedig elhanyagolták a költségvetés végrehajtásának ütemes ellenőrzését. Az elmaradás oka az is, hogy nem vették igénybe az állandó bizottságok munkáját. A bizottságok nem tudták, milyen összegek felett rendelkeznek és, hogy ezeknek az' összegeknek mi a rendeltetésük, A pénzügyi bürokratizmus következtében az elmúlt évben 'tanácsainknak 1300 esetben kelleit ppthitelt igénybe vptviii, ami megnehezítette a feladatuk végrehajtását. Az egyes ágazatok gazdálkodásainak ismertetése után Varga eiytárs rátért a költségvetés Ismertetésére. A számokból kitűnik, hogy ez'a. költségvetés a lakosság szükségleteire támaszkodik. Az 1954. évi költségvetés végrehajtásának feladatai nagyban’ előmozdítják megyénk gazdasági pletének fejlődését. — Szebbé, jobbá varázsolják iskoláinkat, intézeteinket, intézményeinket, otthonainkat. Azpnban nem szabad elfeledkeznünk, hogy, a tervek végrehajtása nagy feladatot ró megyénk minden dolgozójára- Csak akkor tudjuk ezeket a feladatokat válóra váltani, ha minden dolgozó teljesíti állampolgári kötelességét. A megyei tanácsülésén határó* tatot hozfak mind a mezőgazdasági osztály, mind a pénzügyi osztály javaslataira. Ezzel vgget prt á megyei tanács ü isise. (A hozzászólásokra visszatérünk.) Csolyóspálosoa szívesen kötnejs termelési szerződést a dolgozó parasztok A tél folyamán igen sokan keresték fel a íöldmüvesszövet- kezetet szerződést kötő dolgozó parasztok. Osoivóspáloson eddig 688 dolgozó paraszt kötött termelési szerződést. A sz'erződéstkötök. között nagy számmal találunk .szövetkezeti tagokat is. A szerződéskötésben élenjárnak és példát mutatnak a föidmű- vesszövetkezeti tagok. Hódi Mihály például paradicsomra, káposztára és somkóróra kötött termelési szerződést. Elmondotta, hogy jó termés esetén a paradicsom holdanként 4000 forintot jövedelmez. A somkórómagért 1» jó pénzt kap, nem beszélve arról, hogy a következő évben a helyébe vetett kukoricából és rozsból 3—4 mázsával.magasabb termést kap a/, átlagosnál. Palinké István dolgozó paraszt ugyancsak szerződött, de elégedetlen azzal, hogy a Magtermeltetö Vállalat sok dolgozónak felbontotta a-somkórószerződést azzal az indokolással, hogy betelt a keret. Paprikára is szívesen szerződnek, mért a Szegedi Papnkn- tehne'.ö Vájlalat mindenkor eleget tesz.« szerződési’ fpl tételeknek. A község ti holdas szerződési tervét már fúl is-teljesítette, eddig 17. holdra kötöttek szerződést. Egyre több panasz érkezik bó azonban a Dohány termel tető Vállalatra. Több dolgozó parasztnak még ma sem fizették ki a decemberben átadott dohány árát. Ez természetesen gzi vonta maga után. hogy a szerződéskötés ezen a téren igen vontatottan halad, A dolgozókról való gondoskodás a esátaljai gépállomáson A esátaljai gépállomás traktoristái és szerelői téli gépjavítási tervüket öt nappal a határidő előtt: február 20-ra befejezték. Ezt az eredményt nemcsak a dolgozók lelkes, szorgalmas munkája segítette elő, hanem az js, hogy a gépállomás vezetősége gondos» kodott és gondoskodik jelenleg is a munkafeltételek biztosításáról. Még a gépjavítások megindulása plptt beszerezték a téli munkaruhákat. A gépszínekben ps a szabadban dolgozók 55 pár hali- nacsizmát, 57 vattanadrágot és kabátot kaptak. A zárható műhelyrészekben mindenütt kályhákul állították fel és a téli tüzeléshez szükséges kellő mennyiségű szén és tűzifa beszerzéséről is idejében gondoskodtak. Három pihenő- és melegedőszobát állítottak fel. A szobába ágyakat helyeztek, mosdó és kellő mennyiségű szappan biztosítja a tisztálkodási lehetőségeket. A gépállomáson a zord hideg idején forró teával vártak a dolgozókat. Termoszokat szereztek bo és azokban juttatták pl a munkahelyekre. A dolgozók meleg étellel való ellátását a földmű vesszővé tkezet üzemi konyhája biztosítja. Minden pihenőszobában és melegedőben rádió van, a szobák tisztántartására fokozott gonddal ügyelnek. Egy fürdőkályhát is beszerzett a gépállomás, amely biztosította a tisztálkodáshoz szükséges melegvizet. A gépállomás 200 kötetes könyvtára sűrűn látogatott. A könyvek 30 százaléka szakirodalom. Ez a gondoskodás vidámabbá tette a munkái a esátaljai gépállomáson. A műhelyrészekben mindenütt kályha áll és melegei sugároz. A nemrég készült égjük javítórészlegbe most szerelik tw a villanyt. lúg) helytelenül és egy helyesen elkészített szövetkezeti üzemterv a bajai járásban A ILKMLLOSZÜ VETKEZETEK tagsága most vitatja nreg a szövetkezetek ezóvi terveit. E nagy vitában érvényre jut az az elv, hogy a szövetkezetek jgazf vezetője maga a tagság, hogy a szövetkezet minden termelési ágéban a dolgozók véleményét tükrözi vissza a terv. A TEBVKÉS?ITÉSNÉX, azonban hibáit vannak a bacsbokotli Vörös Csillag termelőszövetkezetben, ahol az elmúlt évi 9 mázsás átlagterméssel szempen az idén 7 és félni ázsás k çi íyérg abon a termés t terveztek be. Az ilyen alacsony termésátlag bizony nem mozgósítja majd a tagságot a többter- més elérésére, merthiszen ilyen termést, vagy még ennél magasabbat ' minden különösebb erőfeszítés nélkül el lehet érni. A töobi növényféleség termésátlagai szintén . észben az elmúlt év úti..:,« alatt szerepel a tervben.. A TEK.MEEOSZÖVETKEZET ter ve tőhát nein abból az elvből indáit ki, hogy a tagság életszínvonalát a lehetőségekhez mérten maximálisan emelje. Nyilvánvaló, hogy alacsonyabb termésátlagokból alacsonyabb a részesedés is. ÉBRÜK KOVEflvE/lK, hogy az elkészített üzemi tprv az el- niúít évhez viszonyított ' alacsony abb termésátl agok ala pjáu 3.71 "kiló búzában, 1.42 kiló árpában, 3.86 kiló kukoricában, l kilogramm burgonyában,"a bor, a cukor es egyéb terményeken felül 1.93 forint, készpénzben állapítja még az egy munkaegységre jutó részesedőit. Jobb tervezéssel ennél jóval magasabb jövedelmet lehetett vöma beállítani a tagságnak. A KíiZGYlLÉSiNLK joga van az plyan tervet visszaadni, mely csak egy-két vezető kiagyalt elgondolásait tükrözi és "nem a tagság egészének bölcs előrelátásából született meg. Csak aa olyan tervét érzi magáénak a tagság, amelynek elkészítésébe» résztvett. Éppen ezért gondoskodni kell a bácsbokadi Vörös Csillag termelőszövetkezetben üzemterv helyes elkészítéséről. MÁSKÉPP KÉSZE ET a terv a hódunapuszlai Dózsában A Dózsa tagjai együttesen veitek részt az elkészítésben és elhatározták, liqgy minden erejükkel a többtermés elérésére törekednek majd. A« elmúlt évi S és fél ' mázsás búzatermés helyett 9 mázsát ütemeztek be holdanként. A "tavaszibúzábol 8 pààzsa hpiyeit 7-et terveznek, a kukoricából 13 mázsa helyet* 20-at. Hasonlóan növelik egyéb növény féleségeiknek termését Ingát, nagy gondot fordítanak a takarmánytérmesztésre, ' hogy változatos és vitamindús takarmány álljon növekvő állatállományuk rendelkezésére. ' Űt holdon niagkehdert termesztenek, rost kendert pedig 70 holdon. A SZÖVETKEZET hizlalójában 701 sertés hízik. 40 darab sertést beadásra. 3Q darabot a tagság közötti szétosztásra'szánnak, 31 darabot pedig szabadpiacon értékesítenek majd. Az év folyatnál! további 50 süldői juttatnak a tagoknak. Az pv végén három apaállat, 10U hízó é* 273 süldő képezi majd 3 sertés- állományi. A GÉPÁLLOMÁS díjazásúra 47.209 forintot, az aprómagvak csépiésére és a silózásra 2500 forintot fordítanak. A terv szerint a mezőgazdasági t«nneiés bevételeit 463.630 forintban, a? áliattenyésztés jövpdeknét 364 ezer 320 forintban állapították meg. A magasabb termésátlagok alapján természetesen magasabl: a 'részesedés is. 5.60 kiló búza 0.7Ú kiló árpa, 1.50 kiló krumpli és 24.29 forint készpénz juí majd egy munkaegységre. \ c!a*iis>«cli állami <»{tz4ls|s«g álluÜcuyéMtőlnuU vállalásai- A CSiE^QÖDi állami gazdaság dolgozói is lelkes vállalásokat tettek a kongresszus tiszteletére. Takács Pál sertéstenyésztő brigádja vállalta, hogy éves malacszaporulati tervét 1-51 százalékban teljesíti. Tehát az év végére 1100 darab választolt malacot fog felnevelni. K túlteljesítés áhal 40.149 - forinttal termel többet a népgazdaságunknak. A prigád vállalta azt is, hogy. a választási súlyt 3 2 kilóról 13 kilóra’ emeli. Ez év '’égére tehát az 1100 db leválasztott malacnál 11 mázsa súivlöhbletet fognak alárniHASQNEÓ vállalást tettek » többi sertéstenyésztő brigádok is. A scrtéshizialók közül Hege- uüs József elhatározta, hogy a 15:J darab sertésnél a ngpi 47 daka súlygyarapodást normát 55 dekára emeli. Emellett vállalja, hogy 20 százalékos daraéripke- sitpst fug elérni sertése me!.. Norman félül napi 8 dekát Cpg pgy sertésre ráhizialni, ami naponta 153 darabnál 12 kilogrammot jelent. Hgsoulp vállalást telt Markó Józs“f és Kovács János sertéshízlaló is.
