Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

Hogyan küzdi le a Kecskeméti Gyufagyár nyersanyag ellátásának nehézségeit ÜZEMÜNK EZ ÉV kezdete­kor komoly nehézségekkel küz­dött a hiányos íaanyagellátás Jniatt. Nem volt megfelelő a rendelkezésre álló fa minősége s-'-m. Ezeket a nehézségeket még növelte a rendkívüli zord időjá­rás, amely megnehezítette a fa megmunkálását.. Nehézség volt az is, hogy a nagymérvű hava­zások folytán vontatottan foly­tak a szállítások és a vasút is kénytelen volt korlátozásokat életbeléptetni, A ZAVARTALAN TERMELËS biztosítására ezeket a nehézsé­geket kellett leküzdenünk, mert különben csorba esett volna a termelés ütemében és a tervtel­jesítésben. Szemünk előtt lebe­gett kongresszusi versenyfelaján- 1 ásunk, amelynek alapfeltétele tervünk túlteljesítése. Leküzdöt­tük a nehézségeket és a januári és februári vállalásainkat túl­teljesítettük. MIÉRT VOLT ez lehetséges? Azért, mert üzemünk dolgozói nem vártak külső segítséget, nem kilincseltek felsőbb szer­veknél támogatásért, hanem sa­ját erejükből láttak hozzá a ne­hézségek leküzdéséhez. A nagy havazások idején műszaki veze­tőségünk a vállalatvezetőséggel egyetemben mindent elkövetett a zavartalan termelés biztosítá­sáért. Fabeszerző- és rakodó­brigád alakult, tagjai Magyar János raktárvezető, Ugri Ferenc csoportvezető, Német Imre, Hor­váth Gyula, Cséplő István há- mozók, Hascsik Gábor, Zöldi István masszakezelők, leik mun­kaidőn túl és a munkaszüneti napoleon, az erdei vágási terüle­tekre és a rakodókra különféle szállítóeszközökkel kimenteié és a helyszínen a hóakadályok megszüntetésével biztosították az üzem zavartalan faanyagellá­tását, a dolgozók mindennapi és ütemes munkáját. A KEMÉNY FAGYOK idején fűrészeseink és hámozóink több­letmunkával gondoskodtak ar­ról, hogy a fagyos fa miatt ter­melési kiesés ne állhasson elő és hogy az üzemrészek a fameg­munkáló műhely által megfelelő mennyiségű és minőségű fél- késztermékkel el legyenek lát­va, ÁLDOZATOS, átlagos telje­sítményen felüli munkát végez­tek az energiaszolgáltatók is, akik a főenergetikus vezetésé­vel fagymentesítő brigádot ala­kítottak és éjjel-nappali fárad­hatatlan munkájuk eredménye­képpen el tudtuk végezni a fá­nak fagytalanítását, a szárító- berendezések és munkatermek felfűtését. Ilyen szervezettel és munkával, a nehéz munka köz­ben is sikerült az energia meg­takarítására tett kongresszusi felajánlásunkat teljesíteni. A NAGY HAVAZÁSOK ide­jén probléma volt az iparvá­gány, a rönktér és a raktárépü­let környékének megszabadítása a helyenként másfélméteres ma­gasságot is elérő hófúvásoktól. Az értelmiségi dolgozók önkén­tes hótakarító-brigádot alakítot­tak és szabaddá tették a belső anyagmozgatáshoz szükséges utakat, területeket, így biztosí­tották az üzem zavartalan A Kecskeméti Gőzmalom dol­gozói azon fáradoznak, hogy kongresszusi felajánlásukat mi­nél előbb és minél jobban telje­sítsék. Az őrlő-üzemben a dol­gozók vállalták, hogy április hó 18-ig 22 vagonra teljesítik őrlési tervüket. Március első napjai­ban már a 21 vagonos teljesítés­nél tartottak. A jó eredményt elősegítette Zicskó Jenő sztaha­novista főmolnár és Borsodi Im­re főgépész jó munkája. Az ai- molnárok között Tasi Károly őrlőüzemi brigádja tűnt ki, Magonyi István segédműve­zető megfogadta, hogy túltelje­síti a takarmánylisztnél a kiőr­lési megtakarítást. Több mint 200 mázsa takarmányliszt meg­takarítást ér így el. Ennek ér­téke 8890 forint. Ebből eddig már 2300 forintot takarított meg. anyagellátásához és az ütemes termeléshez az előfeltételeket, A FELTORNYOS ULÖ nehéz­ségeket azért küzdhettük le, mert üzemünkben jó a kollektív szellem és az áldozatvállalás. — Ezt bizonyítja az a tény is, hogy amikor januárban és feb­ruárban a zord időjárás miatt a megbetegedések száma a szoká­sosnak a kétszeresére, sőt ese­tenként a háromszorosa fölé is emelkedett, az egészséges dol­gozók többletmunkavállalással igyekeztek pótolni a kieső mun­kaerőt. Horváth Imréné párttit­kárnőt, Szűcs Mihályné szak- szervezeti titkárt, Ági Irén ad­minisztratív dolgozót, T. Nagy Sandámé bérelszámolót nem egy alkalommal. fizikai munka­helyen találtuk a termelő mun­ka folyamatosságának biztosítá­sa érdekében. Erőn felüli mun­kát végeztek töltőgépeseink, há­mozóink és általában az üzem minden dolgozója átlagon felüli munkát végzett, tervünk és vál­lalásaink teljesítése érdekében. Kristófért Gyula művezető, szakszervezeti termelési felelős, dór és Balanyi Gergely fűtők vállalták, hogy megfelelő fűtési rendszerrel biztosítják az üzem zavartalan energiaellátását. — Igyekezetüket siker koronázta. Helyes szénkeveréssel és ada­golással mázsánként 0.20 kilo­grammal csökkentik a fajlagos energiafelhasználást. Ez azt je­lenti. hogy április 18-ig 74.8 má­zsa szenet takarítanak meg, fo- rirk-zn ez 1000-nél is többet je­lent. Kovács Péter, Dakó Mihályés Tóth István még nagyobb súlyt helyeznek a szenek keverésére. Ezzel elősegítik a fűtők felaján­lásának sikeres teljesítését. — Emellett pedig már több mint 20 mázs« szenet takarítottak meg. i |k!'«í A Kecskeméti Gőzmalom dolgozót a vállait 22 vagon őrlésből már 21-et teljesítettek Adorján József, Horváth Sán­\lágy dolog a szeretet. x ’ Különösen akkor, ha ismeretlen emberek kerülnek egybe. Erőltetni sem lehet, az csak úgy magától jön. Es jön- Ahogy az élet fejlődik, hasonlóan növekszik. A nagy gyárban csoporto­sultak az új munkások. Várták, hová kerülnek. A ré­giek munkájuk közben arra* arra lestek. Mérték az arco­kat, fülelték a hangokat. Ked­vesek-e, derültek-e? Beszé­düknek van-e dallama, ér zése? A férfiak talán egy­szerűbben veszik az ilyesmit, de az asszonyoknál, leányok­nál más a helyzet. Bordásné először került nagyüzembe. A szíve ijedten kalapált. Nem a munká­tól félt, azt szerette. Kétsé­gek gyötörték. Mégis hogyan lesz, fogadják-e szívesen? Nem nézilce rossz szemmel? Milyen munkabeosztást kap? Iszonyatosan nehéz kérdések ezek. Addig, amíg az ember túl nem esik rajtuk. Még jobban megrettent, amikor csupa fiatal lány kö­zé került. Szívesebbéit vette volna, ha korához illőkkel kerül össze. Az asszony az asszonnyal közvetlenebb, bi­zalmasabb. A lányok viszont nem csi­náltak problémát a megjele­néséből. Kató elkapta a de­rekát és közelebb húzta az asztalhoz• Ecsetével sebesen mázolta az üvegekre kerülő címkéket és kedvesen ma­gyarázta: — Egy húzás, két húzás és már jó. — Elébe tolta a papírt és a kesébe nyomta az cfhizotuj a teán ij hriq ádb an ecsetet: Nézzük, milyen ügyes. fíordásné bizony tál an- kodott. Gyengén fog­ta az ecsetet, a ragasztóból alig jutott a címkére. Kató a fejét rázta. — így nem jó. Bátrabban. Haladjon is, jó is legyen. A tizediknél, vagy talán a huszadiknál Bordásné vizs­gázott. Kató volt a tanár, mert elégedetten mondta: — Kitűnő! Ezzel az elismerő szóval kezdődött az összemelegedés. A folytatás azzal indult, hogy az ebédnél Mária az ételesét odakínálta Bordásáé­nak. — Vegyen belőle, jó fok­hagymás hús. Anna továbbment. Falato­zott és kislányos kedvesség­gel dugdosta a falatokat Bordásné szájába. — Ezt kóstolja meg. Füs­tölt szalonna. — Bordásné még a rágáshoz sem érke­zett, már kérdezte: — Ugye finom? — Egy falatot beka­pott őmaga, a másik ismét gyárba. Gondoltuk, négyes­ben rövidebb lesz az út. Belekapaszkodott a karjá­ba. Anna iparkodott a túlsó- oldalra, hogy neki is jusson hely. Mária eléjük állt és csak annyit mondott: — Holnap én leszek a soros• A negyedik nap Anna az ebédnél szimatolni kezdett. — Fölséges-illatot érzek. — Nagyra nyitott szemmel bámult Bordásné ételesére. — Savanyít káposzta és papri­ka!. Ide vele! Bordásné csak egy villa­nást látott és az étcles kire­pült a kezéből. Anna viharo­san forgatta, benne a villát és nyelte a káposztát, mint­ha olyat soha nem evett volna. Kató megrohamozta. — Nekem is hagyj! Hányatták az ételest, a villa a. földre esett, ujjúkkal ettek már. Amikor morzsá­nak való sem maradt, lehaj­tott fejjel, bűntudatosan já­rultak Bordásáéhoz, és hun­cut csuklások között kérték: Bordásné szájába került: — Ezt is- így érzi igazán a zamatját. Harmadnap Bordásné na­gyot nézett. Reggel, amint kilépett otthon a kapun, három nevető lánnyal találta magát szembe. A meglepetés­től, akaratlanul csúszott ki a száján a tegezés. — Hogy kerültök ide? Kató nevetve magyarázta: — Erre is mehetünk a — Holnap többet tessék hozni­Mindez természetesen ar­ra volt jó, hogy utána élén­kebben, lendületesebben ha­ladjon a munka. Emelkedjen a százalék és a végén \s fris­sek maradjanak. Bordásné úgy érezte piagát köztük: mint otthon a családban. Les­ték a gondolatát és segítették a munkájában. Nem volt bem niili semmi erőltetett ség, még Milyen intézkedésekkel segíti elő a Mészöv a falu áruellátását? A KÖZPONTI VEZETŐSÉG júniusi határozatai nyomán Me­gyei Szövetségünk is felmérte azokat a lehetőségeket, melyek­kel a kormányprogrammban megjelölt feladatokat földműves­szövetkezeteink — a falu jobb áruellátása érdekében -— kifejt­hetnek, MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy a földművesszövetkezeti kereske­delem fejlődését a kormáinypro- gramm megjelenése előtt bizo­nyosfokú öncélúság jellemezte és így nem tudott maradéktalanul megfelelni a szocialista keres­kedelem elé állított követelmé­nyeknek. A Mészöv hálózatfej­lesztési tevékenysége is sok eset­ben kimerült abban, hogy egy- egy nagyobb áru házat létesített, ugyanakkor elhanyagolta a ta­nyai boltok létesítését, valamint a falusi vegyesboltok korszerű­sítését és azok megfelelő áruel­látását. Erre a hiányosságra felsőbb szerveink mellett maguk a szö­vetkezeti tagok is felhívták fi­gyelmünket. Az utolsó negyed­évben a hiányosságok megszün­tetése érdekében megyeszer te megkezdtük a tanyai boltok lé­tesítését és a falusi kisboltok lé­tesítését. Ennek keretében meg- n, itásra került 52 tanyai jellegű vegyesbolt, többek között a fü- löpházai, keceli, szalkszentmár- toni és kecskeméti tanyavilág­ban. A meglévő vegyesboltok közül sokat szakosítottunk, így Tiszakécskén vasboltot, textil- szaküzletet és élelmiszerboltot adtunk át a forgalomnak. A me­gye területén négy maradékbol- tot is nyitottunk, melyekben jó­minőségű textilmaradékot tu­dunk csökkentett áron biztosí­tani a fogyasztóknak. AZ UJ EGYSÉGEK létesíté­sére 500.000 Ft. beruházási hi­tel mellett közel egymillió fo­rint saját beruházást hajtottak végre földművesszövetkezeteink, mely összeg tetemes része a tag­ság által befizetett részjegyek­ből tevődött. A MEZŐGAZDASÁG fejlesz­téséről szóló minisztertanácsi határozat alapján megyénk terü­letén 11 mezőgazdasági szaküz­letet létesítettünk január hónap­ban. Azonban ahhoz, hogy ezek a boltok hivatásukat ténylegesen köszönetvárás sem. Csinálták egyszerűen, magátólértető- dóén. Néhány hét múlva Bordás­né egy reggel észrevette, hogy a leányok rendkívül iz­gatottak• Nevettek, beszéltek. de nem úgy, mint máskor. Szaggatottan és kapkodván. Kérdezte is, hogy mi bántja őket, de mind egyet feleltek: — Semmi. Az öltözőben Bordásné felvette a köpenyét és indult volna. Anna utána szólt: — Kicsit tessék várni. fíordásné beljebb ment. A három lány arca. pirosodott, mint a szépen kinyílott rózsa. A kezükben is virágot tartot­tak. Egy-egy cserép bimbózó muskátlit, A könyökükkel egymást biztatták, hogy kezdje a másik, amit mind a hárman akarnak. Végül is Kató lendült neki a végső él" határozásnak. Keményen ko­pogott a cipője sarka, amíg Bordásnéhoz ért. Hozzáfo­gott a beszédhez is, de amit mondani akart félig sírta, félig nevette, ugyanúgy tett Mária is, Anna is. Ebből las­san megértette Bordásné, hogy a névnapján meleg sze­retettel köszöntik. Átölelte a három leány nyakát és könnyes boldogsággal mond­ta: — Édes kislányaim. Az ablakon beragyogott a napsugár, és a négy kék köpeny aranyos színben fényiéit. Fodor János. betölthessék, szükséges, hogy a SZÖVOSZ és a belkereskedelmi minisztérium biztosítsa azoknak mezőgazdasági kisgépekkel, me-» zőgazdasági szerártikkal való fokozottabb ellátását, A KORMÁNYPROGRAMM nyomán a falusi lakosság épít-* kezési kedve is megnövekedett, A Mészöv ezt figyelembevéve, a megye területén 17 új föl dm ü- vesszövetkezeti tüzéptelepet lé­tesített. A tavaszi mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzése ér­dekében mindenütt biztosítottuk a dolgozó parasztság rézgáhc, műtrágya és egyéb növényvédő* szer szükségleteit, A FALUSI LAKOSSÁG áru­ellátásában egyes területeken még. komoly hiányosságok ta­pasztalhatók. Ennek részben a földművesszövetikezeti árubeszer­zők az okozói, akik ahelyett, hogy személyesen keresnék fei a nagykereskedelmi vállalato­kat igényeikkel, sok esetben megelégednek azzal, hogy áru­rendeléseiket postára adják es azután várják a sültgalambot. —* Példa erre a nagybaracskaá föld- művesszövetkezetnél Sándorfi János üzemágvezető, aki nem biztosította napokig a község la­kosságának élesztővel és egyéb szükségleti cikkel való ellátását. Vagy G arán Horváth István volt árubeszerző, aki bűnös hanyag­ságból négy napig hagyta a községet liszt nélkül. MEGYEI SZÖVETSÉGÜNK a közelmúltban megtartott szövet­kezeti tagértekezleteken a tag­ság által felvetett bírálatok nyo­mán elrendelte a íöldművesszö- vetkezetek személyes árubeszer­zését, ugyanakkor megbeszélése* két folytatott a nagykereskedel­mi vállalatokkal annak érdeké­ben, hogy a föidmüvesszövetke- zeteket személyes vásárlásaik során maximálisan elégítsék ki, Ezen tevékenységet a Mészöv és a járási szövetségek szak előad ói állandóan ellenőrzik. AZ ARUK GYORS és pontos kiszállítása érdekében a Szállí­tási Vállalatot a Mészöv fel­ügyelete és irányítása alá he­lyeztük. Ezzel biztosítottuk a falura irányított áru szervezet* kijuttatását. Az áruellátásban mutatkozó hiányosságok okát egyes ügyve­zetők megfelelő pénzösszegek hiányával- igyekeztek magyaráz­ni," Ezek a kifogások azonban nem álltáit meg helyüket, ment január, február hónapban közel 20 millió forintot biztosítottunk árubeszerzésre. A hiba inkább ott volt, hogy egyes ügyvezetők — mint például Szabó Zoltán kerekegyházi ügyvezető elvtárs — az árubeszerzést korlátozták, nem engedélyezték a nagyobb szükségletnek megfelelő bevá­sárlásokat. Az ilyen jelenségek­re időben felfigyeltünk és a já­rási szövetségeken keresztül megtettük intézkedéseinket, HIBÁK MUTATKOZTAK a» áruterítésben is. Helyenként nagymennyiségű készletek mu­tatkoztak feleslegként, ugyan-* ezen áruféleségekből másutt hiányok voltak. Húsz szövetkeze« tünknél, mintegy négymillió fo­rint értékű ilyen árut találtunk, melyek eljuttatása más földmű - vesszövetkezetekhez folyamatban van. A falusi áruellátás megja­vítása megköveteli, hogy necsáa az irányító szervek adjanak se­gítséget földművesszövetkezete-* ink munkájához, hanem maga a tagság, a helyi párt és tanács is végezzen fokozottabb ellenőr* zést. A most újjáválasztott bol-j tosbizotlsági tagok is érezzék át* felelősségüket és a lakosság pa­naszait gyors, hathatós intézke-1 désekke! orvosolják. # A MÉSZÖV további feladata,) hogy szervező és irányító mun­kájának megjavításával kielé­gítse a tagságnak a földműves­szövetkezeti kereskedelemmel szemben támasztott igényeit. ■ Orbán János, Mészöv fogy. oszt, vez: h,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents