Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) gok a szövetkezetnek nemcsak dolgozói, de egyben teljesjogú gazdái is. A vezetőség és a tag­ság szoros együttműködése, az egész tagság részvétele mind a termelőmunkában, mind a gazdálkodás irányításában olyan erő, amelyre minden termelő­szövetkezeti elnöknek támasz­kodnia kell. A szövetkezeti demokrácia széles kibontakoztatása a jó vezetés biztosítéka a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás­ban s a mezőgazdasági ha­tározat végrehajtásának nél­külözhetetlen teltétele. A másik erőforrás az üzem nagy­ságában, nagyiizentben rejlik, abban, hogy a szakembe­reket, a gépi technikát és az agronómiái tudományok vívmá­nyait szélesebben lehet alkalmaz­ni, s ezáltal ugyanaz a segítség sokkal hatékonyabb és eredmé­nyesebb a termelőszövetkezetek­ben, mint az egyéni gazdaság­ban. Hatalmas erőforrást jelent a közös munka és a jó munkaszer­vezés. Nem kell bizonygatni elvtársak, hogy például 200 em­ber együtt, közös erőfeszítéssel sokkal eredményesebb munkára képes, mint ugyanannyi ember külön-külön. A közös munka sokkal termelékenyebb, gyümöl­csözőbb, ami döntő tényező a szövetkezeti termelésben. Mindez adva van a mi terme­lőszövetkezeti gazdálkodásunk­ban. A jó vezetéstől függ, hogy széket a tényezőket messzeme­nően hasznosítsák a gazdálkodás fellendítésére. Meg kell mon­dani, hogy ezen a téren, még igen sök a tennivaló, sok a hiá­nyosság, ami megmutatkozik a most folyó tavaszi munkákban s. Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni és a ha­táridőket be kell tartani. AZ eddiginél lényegesen na­gyobb erőfeszítésre van szükség a szántásban mu­tatkozó nagy elmaradás be­hozására. Rendkívül fontos a traktorál- íomány maximális kihasználá­sa, a két műszakban való foglal­koztatása. Ehelyett bizonyos hú­zód ozás tapasztalható a gépi munkától és vontatottan halad a ••gépállomásokkal való szerződés- kötés. Ez hátráltatja a munkála­tok időben történő elvégzését és növeli a munkatorlódást. Ilyen viszonyok között foko­zottabban fennáll annak veszé­lye, hogy a sietés a munka mi­nőségének rovására megy, ho­lott éppen az elvégzett munka minősége szinte az egyetlen fel­tétele a terméseredmények fo­kozásának. E tekintetben igen nagy követelményeket kell tá­masztania. Meg kell mondanom, hogy e téren is sok még a hiá­nyosság. a termelőszövetkezetek munkájában, elsősorban a veze­tésben. A munka minősége te­kintetében nem támasztanak megfelelő követelményeket a gépállomásokkal szemben, bár a szerződés erre lehetőséget ad, a termelés érdeké pedig egye­nesen megköveteli. Ahol a gépi munka során az agrotechnikai szabályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell átvenni. Kétségtelen — és ez örvendetes —, hogy a gépállomások mun­kája lényegesen megjavult. Vi­szont komoly hiányosságok is előfordulnak, a termelőszövet­kezetek vezetőségei azonban nemigen élnek jogukkal, nem lépnek fel a rosszul végzett munka miatt. Az, hogy ilyen ritkák a kifogások, nemcsak a gépállomások jobb munkáját di­csérik, hanem azt is mutatja, hogy a termelőszövetkezetek fe­lületesen és hanyagul veszik, hogy a gépek milyen munkát végeztek földjeiken, s nem tá­masztanak követelményekét a gépállomás munkájával szem­ben. Ideje ennek véget vetni. Termelőszövetkezeteinknek fo­kozottkövetelményeket kell tá­masztani saját magukkal, a ve­zetőséggel és a tagsággal szem­ben is, elsősorban a munka mi­nősége, a termelési előírások, az agrotechnikai szabályok ba- tartása terén. Rosszul végzett, felületes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell vé­geztetni. E téren komoly laza­ságok vannak még. Könnyel­műen gazdálkodnak a munka­egységekkel. Gyakran összekap­kodott, hanyag munkáért is el­számolják és számos példa van arra, hogy aki rossz munkát vé­gez, többet keres, mint a be­csületes ember. 9 A munkaegységgel úgy kell gazdálkodni, hogy vele a jó munkál serkentsék, a be­csületes munka díjazása le­gyen, s a hanyagok ne élös- ködhesseuek a közösség ro­vására. Fokozottabb követelményeket kell támasztania minden terme­lőszövetkezeti tagságnak önma­gával szemben is. A bő termés, a nagyobb jövedelem, több és jobb munkát követel. Minden tagnak a közös munkában való közös részvétele, szorgalmas, jó munkája a termelőszövetkezeti társas, -nagyüzemi gazdálkodás fundamentuma. Gyümölcsöző, eredményes munka csak a tagok öntudatos fegyelme alapján foly­hat. A hiányosságok, talán ezen a téten a legnagyobbak a szö­vetkezeti gazdaságunkban, es ezért itt van a legtöbb tenni­való. A szövetkezeti alapszabá­lyokban lefektetett elvek és rendszabályok szigorú alkalma­zása mellett, a munkafegyelem megszilár­dításának leghatékonyabb és célravezetőbb eszköze, a tagok egyéni anyagi érde­keltségének messzemenő biztosítása, a munka pontos és jó elvégzésében. Feltét­lenül meg kell ezt valósí­tani. Tisztéit értekezlet! A szövet­kezeti nagyüzemi gazdálkodás­ban igen fantos tényező a ter­melési terv. A vizsgálat azt mu­tatja, hogy számos helyen a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat cél­kitűzései és a termelési tervek nincsenek összhangban. A »hiba a tervekben van, amelyek néni mindig irányulnak a legnagyobb eredmények elérésére, a lehető­ségek legteljesebb kihasználásá­ra, nem mozgósítják a tagságót jobb és több munkára, beérik kisebb eredményekkel is. Bez­zeg más a helyzet az elszámo­lásnál, az osztásnál, amikor bi­zony kevesebb munkával is többre tartanak igényt. A termelés tervezésénél a me­zőgazdasági határozat feladatai­nak és a helyi adottságoknak összeegyeztetéséből kell kiin­dulni azzal, hogy a lehető leg­többet termeljenek. Ez az érde­ke minden egyes termelőszövet­kezeti tagnak is, a népgazda­ságnak is. A mai országos tanácskozás­nak az a feladata, hogy azt a nagy erőt, szervezettséget és tervszerűségét, amelyet a ter­melőszövetkezeti gazdálkódás képvisel, a mezőgazdáság fej­lesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat minél sikereseb­ben szolgálatába állítsa. Az idei tavasz az első nagy erőpróbája a progralnm megvalósításának. Ebben á nagy munkában a ter­melőszövetkezeteknek az élvo­nalban kell lenniük, A még fennálló hiányosságok ellenére a termelőszövetkezetek gazdál­kodásához nagy reményeket fű­zünk. A zord tél átvészelése, a tavasz nehézségeinek leküzdése mutatja, hogy termelési felada­taikkal meg fognak birkózni, jobban, mint bármikor a múlt­ban. A párt és kormány mesz- szemenő segítsége, az anyagi feltételek, a gép és technikai, minden termelőszövetkezet szá­mára adva vannak, csak élni kell a lehetőségekkel. Tudjuk azonban, hogy a gép, a technika emberek nélkül holt anyag, de az emberek kezében Csodákat művel. Végső soron, tehát a szövetkezeti embereken, a terme­lőszövetkezetek tagságán múlik, hogy valóban nagyszerű ered­ményekét érjenek el, hogy nemes Versenyben, a nagy lendülettel és kedvvel termelő egyéni gazdák­nak bebizonyítsák a termelő­szövetkezeti társas-, nagyüzemi gazdálkodás nagy fölényét. Min­den szövetkezetnek, minden tag­nak a maga eredményeivel kell hozzájárulnia ehhez. A szövetkezet az a termelési forma, amelyben a gazdálkodás fejlesztésének korlátlan lehetősé­gei vannak. Gyáriparunk mun­kássága nagy erőfeszítései­vel, nagyszerű teljesítményeivel megteremti a technikai feltételéi annak, hogy termelőszövetke­zeteink tagsága mind nagyobb mértékben éljen ezekkel a lehe­tőségekkel, hogy a termelő- szövetkezetek bőtermő, jól jöve­delmező gazdaságok, a jólét for­rásai legyenek; Az elkövetkező hetek, hónapok mutatják majd meg, milyen eredményekkel oldották meg termelőszövetkezeteink termelési feladataikat. A párt és kormány bizakodással tekint munkájuk elé, amelyhez sok sikert kívá­nok, uw A Tigris áradása félmillió embert tett eddi* hajléktalanná (»MTI) Sajtójelentések szerint a Tigris-folyó áradása eddig mintegy ' félmillió embert telt hajléktalanná. Bagdadban nem- hiVatalos becslés szerint az áradás által okozott kár a meg­művelés alatt álló területeken el­érte a 15 millió angol fontot. Az olasz kormány . még nem tudod választ adni Róma (MTI) Az olasz kor­mány még mindig nem adott vá­laszt a parlamentben azokra az interpellációkra, amelyeket a Giuliano szicíliai bandavezér ha­lálával kapcsolatban kiadott ha­mis közlemény miatt intéztek hozzá. Ugyanakkor az olasz kormánysajtó élesen támadja a szicíliai bíróságot a Perente csendőrszázados ellen emelt vá­dak miatt. Ezzel az újabb botránnyal Kap­csolatban a »L‘Unitá*< a követke­zőket írja: ■»Scelba magáévá tette Pe­rente állításait és a parlament­tel szemben magára vette a tel­jes felelősséget, amikor elutasí­tott minden pótnyomozást. Így tehát az akkori belügyminisz­tert (Scelba) terheli a teljes fe­lelősség azért a hatalmas bot­rányért, amelyet a szicíliai bí­róság most napfényre hozott. Ha igaz lenne az, hogy Scel­ba Perente csalásának esett ál­dozatául, akkor ez azt jelente­né, hogy az akkori belügymi­niszter és a jelenlegi miniszter- elnök nem alkalmas feladata ellátására. Ez azonban még nem elég! A közvéleményben nincs sen­ki, aki hajlandó leniie elhinni, hogy Perente százados saját kezdeményezésére némftotta el és gyilkolta meg Giulianot, ahe­lyett, hogy élve fogta volna el. Vájjon kinek a megbízásából járt el? Talán Luca tábornok megbízásából, aki teljes hatal­mat kápott Scelbától, vagy még egy nála magasabban álló sze­mélytől? És vájjon ki hiszi el, hogy amíg Scelba van kormá­nyon, addig visszamenőleg ki lehet nyomozni, hogy kit terhel a felelősség ezekért a dolgo­kért?-« (MTI) Időjárásieientés Várható időjárás kedd estig: változó felhőzet, ma eső nélkül, holnap néhány helyen, főleg a nyugati megyékben eső. Mérsé­kelt szél. Az éjszakai lehűlés mérséklődik, a nappali hőmér­séklet alig változik. Várható hő- mérsékleti értékek: kedden reg­gel 0, +3, délben 14—17 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet kedden 4 fok felett lesz. (MTI) MEGJELENT A PROPAGANDISTA legújabb száma A Propagandista március-ápri­lisi kettős száma gazdag tar­talommal jelent meg. Első cikke: „Egy éve halt meg Sztálin elvtárs“ — Lenin legna­gyobb tanítványának munkássá­gát méltatja. „1919 március 21. Magyarország: Tanácsköztársa­ság!“ cím alatt korabeli doku­mentumok jelentek meg a lap­ban. „Az MDP III. kongresszusa elé“ rovatban jelent meg Laczkó Miklós „Pártunk: a nép jólétéért folytatott harc vezető ereje“ című cikke, amely hitelesen mu­tatja meg, hogy pártunk egész története egyben a nép jólétéért folytatott harc története is. A cikk e harcok legfőbb állomásait, eredményeit ismerteti, Köteles István: ,,A Kom­munisták Magyarországi Pártjá- hak harca az antifasiszta nép­trónt megteremtéséért, az impe­rialista háború ellen“ című cikke a párt második világháború alatt folytatott hősies harcait elemzi. Sokoldalú dokumentációs anyag felhasználásával teszi szemléle­tessé a párt elszánt harcát, a néptömegek összefogásáért a fasizmus, a háborús pusztítók el­len. Bassa Endre: „Kollektív veze­tés — egyéni felelősség“ című cikkében rövid képet nyújt a kollektív vezetés kifejlesztésé­ben elért eredményekről, majd világosan megmutatja, ho­gyan kapcsolódik a vezetés kol­lektivitása a személyes felelős­séggel. „A propagandista munkájá­hoz“ rovat első cikke: Csatár György: „A munkafegyelem megszilárdítása a jólét emelésé­nek fontos feltétele.“ A szerző lészletesen megvilágítja, miért növekedett napjainkban a fe­gyelmezett munka szerepe, majd szembeállítja a tőkés viszonyok között kikényszeritett „fegyel­met“, a szocialista öntudaton alapuló fegyelemmel. A cikk befejező része a munkafegyelem javítása terén előttünk álló fel­adatokat elemzi, Szécsi András cikkében a falu-5 si ifjúságnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a mun­kás-paraszt szövetség erősítésé­ben betöltött fontos szerepéről! ír. Ennek során a falusi DISZ-- szervezetek megerősítésének fon­tosságát, az egyénileg gazdálkodó családok fiai, leányai közötti po­litikai, nevelő, kulturális munka feladatait állítja előtérbe. „Válasz a propagandista kér­déseire“ rovatban jelent meg Tóth Mátyás: „Az anyagi érde­keltség jelentősége a mezőgazda- sági^ termelés fejlesztésében“' című cikke, amely részletesen ismerteti az eddig e téren tett intézkedéseket és azok hatását. Ebben a rovatban jelent meg: Arató Oszkár: „A termelési ár­ról szóló marxi tanítás“ és Ko­vács Tstván: „A termelési mod, mint a társadalom fejlődését meghatározó legfőbb erő“ című írása. A propagandamunka ta­pasztaltairól szóló cikkek kö­zül különösen figyelemreméltó Takács Kálmán: „A marxizmus- leniniztnus klasszikusai tanulmá­nyozásának néhány kérdésétől“ című cikke, amelyben részletesen kimutatja, hogyan segítik mai harcainkat is a klasszikusok tanításai, és hangsúlyozza a klasszikus művek alkotó módon történő tanulmányozásának nagy fontosságát. Illés Lajos: „A párttörténet VIÍ. fejezete és a szépirodalom“ című írása eleven és színes formában jól megválasztott szép- irodalmi szemelvényekkel mu­tatja meg, milyen fontos eszköz­zé válik a szépirodalom az okta­tás, nevelés során, ha helyesen, jól használja fel a propagandis­ta. Fock Jenőné a járásokban működő pártoktatás házai eddigi munkájáról, fnegnövekedett sze­repükről és feladataikról ír. A lap több, más fontos cikket közöl e rovatban, könyvismerte­téseket és propagandisták leve­leit is tartalmaz. A Szovfeíunió segítsége ax árvízkárosult alga » iss tá n I lakosságnak Kabul. (TASZSZ) M. V. Gyegtyarj, a Szovjetunió afga­nisztáni nagykövete szombaton felkereste Ali Muhamrtred Kai­mét Afganisztán külügyminisz­terét és kifejezte részvétét a Hllment Fararud és Asrud-folyók áradása következtében árvízká­rosulttá vált lakosság iránt. A nagykövet kijelentette, hogy a szóvjét nagykövetség nevében 20 ezer afgannal hozzájárul az árvízkárosultak segélyalapjához; A külügyminiszter az afgán kormány és az árvízsujtötta lakosság nevében köszönetét mondott a szovjet nagykövet­nek együttérzéséért és nagylelkű segítségéért. (MTI) Újabb árleszállítás - a Bolgár Népköztársaságban Szófia (MTI) A Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsa és a Bolgár Kommunista Párt köz­ponti bizottsága a dolgozók anyagi és kulturális jóléténeit további emelése érdekében elha­tározta, hogy végrehajtja a köz­szükségleti cikkek árainak ne­gyedik csökkentését. Az árleszállítás jelentősen nö­veli a dolgozók reálbérét, vala­mint a doigozó parasztok jöve­delmét. Az újabb árleszállítás követ­keztében a dolgozók egy év alatt több mint 970 millió levât taka­ríthatnak meg. A minisztertanács és a Bol­gár Kommunista Párt központi bizottsága elhatározta, hogy 1954 március 29-töl kezdödőleg az egységes állami kiskereskedelmi árakat többek között a követke» zőképpen csökkenti: A különböző kenyérfajták árat 11— 13 százalékkal» a péksüte­ményekét 9—22 százalékkal, az étolajét 11 százalékkal, a hús árát 5—18, a hentesárukét 10— 15, a szalonnáét 20, a hal árát 12— 15 százalékkal csökkenti. A pamutszövet ruhaanyag ára 10—40, a gyapjúszöveté 15—30, a selyemárué 10—25, a len- és kendervászoné 10—20. a cipőé 5—28, a készruha ára 5—25 szá­zalékkal csökken. Ugyancsak leszállították * szappan, a bútor, továbbá a ház­tartási Cikkek érát is. Az árcsökkentésnek megfele­lően mérsékelték az árakat az üzemi étkezdékben, éttermek­ben és cukrászdákban is, (MTI) Megnyílt Firenzében az agrárjogi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi tanácskozás Róma. (TASZSZ) Firenzében megnyílt az agrárjogi kérdések­kel foglalkozó nemzetközi ta­nácskozás. A tanácskozást a fi­renzei egyetem agrárjogi intézete az Accademia Dei Georgoíili- vel (Olaszország legrégibb mező- gazdasági akadémiájával) együtt szérvezte. A tanácskozáson 34 ország kö­rülbelül 100 jógdsza és tudósa vesz részt. Képviselve van a többi között a Szovjetunió, Francior­szág, Olaszország, Nyugat-Né- metország, Svájc, Görögország és Ausztria. Mint Gastone Boila, az Agrárjogi Intézet igazgatója ki­jelentette, a tanácskozásnak az a célja, hogy tanulmányozza •» különböző hagyományú és gazda­sági stukturájíí országok agrár- törvényhozását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents