Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

/ Kei község begyűjtési állandó munkája b izo ti súgó nak az elmúlt évhez ha­sonlóan az idén Í3 az első helyen áll a begyűjtésben. A tanács szoros kapcsolata a be­gyűjtési állandó bizottsággal nemcsak abban mutatkozik meg, hogy állandóan feladatok­kal bízza meg a bizottságot, hanem kéthetenként megtartott értekezleteken együtt beszelik meg az elért eredményeket; A begyűjtésben hátralékos dolgozó parasztőkkal személyesen is be­szélgetnek, de egyben a maguk és tanácstagok példamutatása is hozzájárul ahhoz, hogy az elsők közé tudott emelkedni a község a tervek teljesítésében. Maíos Dániel bizottsági tag példamutatásával az egész Ady Endre-uteát az élenjárók soraiba vonta. Erdős Gáspár egészévi baromfi, félévi tojásbeadási kö­telezettségének eleget tett. Gojtán Antal félévi tojás- és baromfi, Rekanov Miklós tanács­tag háromnegyedévi tojás- és baromfi, valamint félévi tej­beadását teljesítette. áz elmúlt évben versenytársa volt Garának. Az elmúlt év eredmé­nyei azonban talán elbizakodottá tették a csávolyiakat, hogy any- nyira lemaradtak? Míg tavaly igen erős Versenytársaknak bi­zonyultak, az idén a járás közsé­gei között a 16. helyre jutottak. A lemaradás okát megmagyaráz­za az, hogy a begyűjtési állandó bizottságot egyedül az elnök, Mándity István képviseli. A ta­nácsháza elnöki szobájának író­asztalában hetekig ott porosod­tak a begyűjtési versenylapok, ♦ sávoly tiara ahelyett, hogy azok szétosztásra kerültek volna az operatív bi­zottság tagjai között; A tanácsházán sincs gazdája a versenynek. Maguk a tanácsta­gok és a begyűjtési állandó bi­zottság tagjai is nagyrészben adósok még a begyűjtési tervek­ben előírt kötelezettség teljesí­tésével. Van ugyan a községben dicsöségtábla nem is egy, de mind üresen ásítózik. Pedig lenne kinek a nevét kiírni ezek­re a táblákra! Krémer Mihály már egészévi baromfibeadásának eleget tett, Mezei János három- negyedévi baromfibeadási köte­lezettségét teljesítette. A lemaradás arra figyelmezteti a csávolyi tanácsot, hogy sürgő­sen cselekedni kell, ha nem akar szégyenben maradni versenytár­sa: Gara dolgozó parasztsága előtt; A tavaszi munkák versenyhíradója A március 25-i állapot szerint járásaink az alábbi eredmé­nyeket érték el a tavaszi mezőgazdasági munkákban: TAVASZIBÚZA VETES: Járás 1. kecskeméti járás 2. kiskőrösi járás 3. kiskunfélegyházi járás 4. Kecskemét város 5. kiskunhalasi járás C. kunszentmiklósi járás 7. bajai járás 8. Baja város 9. kalocsai járás 10. bácsalmási járás 11, dunavecsei járás Mezőgazdasági osztályvezető Pinczel Lajos Tordal József Csányi Imre Király Lajos Szili János Bárthidi István Kiss Ferenc Márton Vilmos Pülöp Mihály Sütz Mihály Oláh Pál Járási főagrohóinus Tompa László Skrobár M.-né Szántó Tibor Szécsei Teréz Vida Simon Szenti Pái Deák József Lukács Béla Deli Péter Berta Balázs Farkas Vilmos Tavaszi szántásban a legjobb járás: kiskunfélegyházi, kecskeméti; legrosszabb: kiskunhalasi, kunszentmiklósi. Istállótrágyázásban legjobb; Baja város, kiskunfélegyházi járás; legrosszabb: dunavecsei, bajai járás, Tavaszi árpavetésben legjobb: kalocsai, dunavecsei járás ; legrosszabb: bajai járás és Baja város, Zabvctcsben legjobb: bácsalmási járás, Baja város; legrosszabb: kunszentmiklósi, dunavecsei járás. Cukorrépavetésben legjobb: kiskunfélegyházi, bácsalmási járás; legrosszabb: Baja város, kunszentmiklósi j. Napraforgóvetésben legjobb: kiskdftfélegyházi, kecskeméti járás; legrosszabb: Baja város, kiskőrösi járás.­Eredményekben gazdag volt a földművesszövetkezefek megyei küldöttgyűlése MÁRCIUS 26-AN a kecske­méti szakszervezeti székházban ült össze a föidművesszövetkeze- tek megyei küldöttgyűlése. Pi­ros drapériáé, virágokkal díszí­tett asztalok mellett foglalták el helyüket a szövetkezeti mozga­lom legjobbjai, a tagság bizal­mából küldöttnek megválasztott íöldmüvesszövetkezeti vezetők, tagok és dolgozók. Az egészha- pos értekezletet Korodi László, az ország harmadik legjobb földművesszövetkezete címet el­nyert hercegszántói szövetkeze­tének ügyvezetője nyitotta meg. az Ünnepélyes megnyitó után Ferencz Ernő, a MÉSZÖV megyei titkára tartotta meg a megye földművesszövetkezetei­nek két évi munkáját felölelő beszámolóját. Elmondotta, hogy a. szövetkezetek legfőbb felada­ta volt és jelenleg is az, hogy a falu és város közötti áruforgal­mat a dolgozó nép érdekeinek megfelelően lebonyolítsák. Hang­súlyozta, hogy a földművesszö­vetkezetek, ha nem is hibátla­nul, de megfeleltek ennek a fel­adatnak. Beszámolt arról, hogy az 1953-as esztendőben a boltot? raktárkészletei a kétszeresére emelkedtek, az üzletek száma mintegy 20 százalékkal növeke­dett. A kormány Programm ha­tására a szövetkezeti kiskeres­kedelem forgalma a megyében 465 millió forintra nőtt és ezt a forgalmat a boltok, mihd jobb és több áruval tudták lebonyo­lítani. Erinek eredményeképpen a szövetkezetek tiszta nyeresége az 1952. évhez viszonyítva mint­egy 280 százalékkal emelkedett és az előző év 46 veszteséges földművesszövétkezetével Szem­ben, tavaly mindössze hat mű­ködött felesleg nélkül. A szövetkezetek másik fontos gazdasági feladatával, a szabad- felvásárlással kapcsolatosan el­mondotta Ferencz elvtárs, hogy tiem tudtak olyan átütő sikere­ket elérni, hogy azzal tehermen­tesíthették volna a központi készleteket. A gazdasági sikerek nyomán a szövetkezetek megnyerték a tag­iág bizalmát melyét híven bizo­nyít az, hegy 1953-ban közel 800 ezer forint részjegyhátralék folyt be és 12.500 új, még 'kívülálló dolgozó paraszt lépett be a föld­mű vesszövetkezeteinkbe. A HOZZÁSZÓLÓK kiegészí­tették a beszámolót. Valcsik Já­nos, a bajai földművesszövetke- Zet kitüntetett felügyelő bizott­sági elnöke, a szövetkezeti ve­zetők példamutatásának jelentő­ségéről beszélt. Elmondotta, hogy ő beadását minden területen túlteljesítette és a pártkongres­szus tiszteletére az 1954—55. évi sertésbeadási kötelezettségének is eleget tett, Kérte, hogy pél­dáját a többi szövetkezeti veze­tők is kövessék-, Ivánkovity Ferencné, katymári délszláv küldött anyanyelvén szólalt fel. Elmondotta, hogy szövetkezetük eredményei mel­lett még mindig vannak hiá­nyosságok az áruellátásban. Té­len nem kaptak gyermekit aris­Ivánkovity Ferencné katymári küldött felszólalása. nyát, mackót, most pedig hiány­zik a jóminőségü kapa, egyéb me­zőgazdasági áruféleség. Ű, mint mondja, azért fog harcolni, hogy a katymári dolgozó parasztos, akik jó munkájukkal az egész ország népének békéjét védik a halár mentén. «*» kifogástalanul legyenek ellátva különféle köz­szükségleti cikkekkel. IGEN JÓ hozzászólása von Il­la Károly tassi küldöttnél?, aki a szövetkezeti vagyon megkáro­sítóit ostorozta és követelte, hogy a sikkasztok ellen, mint a nép ellenségei ellen, szigorúbban jár­janak el. Vállalta szövetkezete nevében, hogy a III. küldöttgyű­lés tiszteletére a tassi Alkot­mány tsz pénzügyi és adminiszt­rációs munkáját segíteni fogják könyvelőik. A SZÖVETKEZETEK áruel­osztásúnak hiányosságairól és egyes nagykereskedelmi vállala­tok munkájáról mondott éles bírálatot Horváth Gyula, a fü- löpszállási földművesszövetkezet küldötte. SZABO ISTVÁN, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a tanácsok és a földmüvesszövetkezetek he­lyes kapcsolatának kialakításá­ról és a két szerv együttműkö­désének jelentőségéről szólt hozzá. Szép Károly, a megyei pártbizottság nevében szólalt fel és hangsúlyozta, hogy a dolgozó parasztság termelőkedvét csak igényéinél? maximális kielégíté­sével lehet fokozni és meghatá­rozta a földművesszövetkezetek ezzel kapcsolatos feladatait. mólnak karoly, a szö­VOSZ igazgatósági tagja szerint a megye földművesszövetkezeti mozgalma az elmúlt évben jói Vizsgázott. Felhívta azonban a küldöttgyűlés részvevői figyel­mét - arra a veszélyre, amit az elbizakodottság okozhat és mely­nek kezdeti jelei mar az első negyedévben mutatkoznak. Majd a tömegszervezeti munka jelen­tőségéről, a tagok érdekeltté té­teléről beszélt. MÉG SZAMOS hozzászólás hangzott el, mely után értékes, az elkövetkezendő esztendő fel­adatait megszabó határozati ja­vaslatokat fogadtak el. Ezután került sor az új Vezetőség és az országos küldöttek megválasztá­sára, majd az országos küldött­gyűlésre készült népviseleti ajándékok átadására, Ml ÚJSÁG A HATÁRBAN? Megyénk 107 termelőszövetke­zete fejezte be a tavaszibúza ve­tését. A tavaszi kalászosak veté­sében élenjár Harkakötöuy, ahol 37 és Zsanaeresztő, ahol 20 hol­dat vetettek cl terven felül. * Garas László, a balotaSzállási Petőfi tsz agronómusa nem ké­szült fel kellően a tavaszi mun­kák irányításúra. Március 19-én az építési brigádvezető figyel­meztette: nézze meg az ősziárpa fejlődését. Nem végeznek megfe­lelő munkát a szövetkezet föld­jén a traktorosok sem. ki Kiskőrös határában 90 száza­lékos a szőlők nyitása, 85 szá­zalékos a metszés. 25U0 dolgozó paraszt 2700 holdon befejezte a nyitást, metszést, a gyümölcsfák ápolását. A községben nincsen olyan termelőszövetkezet és egyé­nileg dolgozó paraszt, aki ne szórt volna szőlőjére szerves-, vagy műtrágyát. A határban a hónapban 30 kisgyűlést tartot­tak a termelési bizottság tagjai. Közöttük is kitűnik Kurucz And­rás 10 holdas, Rakonczai Pál 8 holdas dolgozó paraszt. Mindket­tőjük megtrágyázta, kinyitotta és megmetszette szőlőjét. Jelenleg a gyümölcsfák rügyfakadás előtti permetezését végzik, — Kurucz András a legjobb almatermelők közé tartozik. Rakonczai Pál pe­dig egészévi tojás- és baromfi- beadását is téljesítette már, * Rideg Ignác, Bornemisza And­rás és Kapitány Ferenc közép­parasztok összetársulva 12 soros vetőgépet vásároltak 4200 forin­tért. A három kiskőrösi dolgozó paraszt 590 forintért boronát is vett. Rideg Ignác örömmel hú- zatta haza a vetőgépet, így már­cius 26-án elvetette 2 hold árpá­ját és egy hold zabját. Az ed­digi késedelmet mindig a vető- gép hiánya okozta. Rideg Ignác szerint mostmár a korai vetés eredménye egy éven belül meg­hozza a vetőgép árát. m Orbán Gáborné törökfái dol­gozó parasztasszony a pártkon­gresszus tiszteletére teljesítette első negyedévi tojás-, baromfi- beadását, rendezte első negyed­évi adóját, fél hold árpát és 60» négyszögöl napraforgót is elve­tett. * Hírneves gazda Felsőcebén Tapoitl József S holdas dolgozó paraszt. Két tehene van egy borjúszaporulattal, a harmadik üsző, most hasas. A múlt évben két üszőt adott el te­nyészállatnak. Tejbeadását már tel­jesítette, így minden tejjel szabadon rendelkezik. Terve, hogy a tcjhoea mot feldolgozza vajnak és a tovúny tejet, írót a malacok takarmányo­zására fordítja. Egy katicája van, az is vemhes. Másik egyéves csikója olyan, hogy a környéken mindenki csodálja. Az elmúlt vásárra próba­képpen elvitte: mennyit ígérnek érte? A vásáron, ahogy meglátták egyből .’,800 forintot adtak volna o csikóért. Két kocája is van és az ud varán mozdulni sem lehet a sok baromfitól. Élenjár a mezőgazdaság munkákban is. Tavaly ax összes őszi kalászos után veteti kölest, murok répát és kukoricái, amely utóbbi igen szépen beérett. SOK ALLAT CSERÉLT GAZDAT a kecskeméti tavaszi országos vásáron Magas állatárak jellemezték a vásárt — Eb a vásár vevő nélkül — szokták mondani a vásározók. F.zt a tavaszi országos vásárra Kecskeméten nem mondhatták, mert a délelőtti rossz idő ellené­re már a reggeli órákban hatal­mas embertömeg hullámzott a vásár területén. A kirakodó vásárt a Kossuth-köfúton bonyo­lították le. Sátor sátort támasz­tott. Mindegyikben a polcok ios- Radásig meg voltak rakva kü­lönféle árucikkel. Volt miben vá­lasztani. Sok dolguk volt az áru­soknak. Különösen nagy volt a mezőgazdasági cikkekben a ke­reslet. A Kiskereskedelmi Vál­lalat 28. sz. vasszaküzletének sátrában délig eladtak 5 ekét, 48 nyitókapát, több szőlőkapát, és minden tűzhelyet. Sokan vet­tek rögtörő boronát és megtaka­rok A kirakodó részlegen majd minden ember szorított kezében valamilyen Vásáriját. — Ma még a kopasz is fésűt vesz —■ ékelőd­tek a lacikonyhások. Jellemző erre a vásárra, hogy igen nagy volt az állatfelhajtás. A Szegedi-út környékén külön helyen tartották a sertés-, a marha-, a ló- és kocsivásárt. A sertésvásárlás már a reggeli órákban indult meg. A korai órákban itt tömörült a legtöbb ember. El is kértekjegyéves ser­tésért 1400—2000 forintot. Vá­lasztási malac párja 800—900 fo­rint volt. 8—9 hónaposért adtak 900—1200 forintot. Már a déli órákig több mint 200 sertést írattak át. A szarvasmarha- és lóvásár úgy 10 óra felé indult meg. Feltűnő volt, hogy parasztságunk igen sok borjút hajtott fel. Má­sik feltűnő jelenség, hogy igen nagy volt a kereslet állat iránt, ami azt jelenti, hogy parasztsá­gunk magáévá teszi kormány* programmunkat és több álla­tot tart, fejleszti állatállományát, jobban műveli földjét. Gyen­gébb tehenek 4000—5000 forin­tos áron keltek el. Jobb tehenek 5000-en felül. Láttunk olyan gazdát is, aki gyönge tehe­néért, melynek csontjait csak a bőr tartotta össze, 85Ô0 forintot kért. A déli órákig közel 250 te­hén cserélt gazdát. Igen élénk volt a lóvásár is. Itt találkoztunk olyan gazdával, aki tavaly 600 forintért vásárolt lo­vát most 4000-ért adta el. Sokan jő lovat kerestek és bizony meg­adták annak árát. Volt olyan ló is, amely 12.000 forintért keltek Általában a lovak árai 4000 és 11.000 forint között mozogtak. Ebédidőig több mint 150 ló cse­rélt gazdát. Eladtak addig még 11 kecskét és 93 juhot is. A ko­radélutáni órákban az állatvásá­ron már nem igen volt eladó por­téka. Azt tartja a közmondást egy lúd, két asszony egész vásár, Ez a zsibpiacra volt jellemző; A Bajcsy* ZsilinszLy-ut muszáji Ol­dalán, a vasút és a csatorna kö­zött találkozott a fél megye ószé- rese, kufárja, csiszárja, űzérje és árulgatta a harmonikától a nagy estélyi ruháig mindenfajta portékáját. Az árusok hangos szóval kínálgatták a cikkeket, amelyek »becsületszavuk« sze­rint a legjobbak. A zsibpiacot ez alkalommal nemcsak az asz- szonyok keresték fel, hanem igen sok férfit is láttunk, akik kerékpárt kerestek. Nem is hoz­tak egyetlen olyan kerékpárt, amely ne cserélt volna gazdát. Szép forgalom volt a kecs­keméti üzletekben is. Az Állam) Áruházban ember, ember hálán tolongott a pultok és a pénztá­rak előtt. Volt olyan eladó, aki pár óra alatt 40.000 forint forgal­mat csinált. A Kiskereskedelmi Vállalat Készruhaüzletében ke­vésnek bizonyultak az eladók olyan jelentős forgalmat bonyolí­tottak le. Nagy látogatottsága volt a kecskeméti tavaszi országos vásárnak. Ezt azt bizonyítja, hogy a sok kormánykedvezmény nyomán máris könnyebben él parasztságunk. De bizonyítja azt is, hogy parasztságunk meg­kezdte a harcot a magasabb ter­mésért, állatállományának fej­lesztéséért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents