Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

Ä Kecskemét» Gépjavító Vállalat dolgozói a gépjavítások sikeres végrehajtásáért Megyénk helyi iparának soronlévő feladatairól \ A Kecskeméti Gépjavító Vállalat tágas udva­rán változatos kép tárul a látogató szemei elé. A mű- helyfelé vezető út baloldalán „beteg ’ erőgépek álldogál­nák árván, várják, hogy gyógyító kezekbe kerülje­nek. Közvetlenül a szerelő­csarnok előtt 6—8 HG 35-ös y.öldrefestett traktor útraké- szen áll. Nem kell sokáig áil- niok, mert nap-nap után jön­nek a gépállomások traktoro­sai. viszik a kijavított gépe­ket. vissza a gépállomások­ra, hogy rövid idő múlva megkezdjék a tavaszi nagy munkákat. A mühelyrészekben min­denütt szorgalmas munka folyik. A szerelők, esztergá­lyosok, lakatosok mindnyá­jan a nagy célért, a bő ke- uyértermósért küzdenek. Az elvégzett munkában nincs is Inba. Egy gépállomás sem jelentette, hogy a kijavított traktorok minősége nem ki­elégítő. Nem is a gépállomáson, hanem kint a földeken vizs­gáznak a gépjavító válla at dolgozói, amikor a kezük ál­tal kijavított traktor állan­dóan üzemképes lesz, segíti a tavaszi munka sikerét. Az idén 77 traktort kell ki­javítani a tavalyi 42-vel szemben. Február 15-én már ftli erőgép volt kijavítva. —- A többi kilenc típusgép javí­tásához megvan minden al­katrész és a jövő hét vécére készek is leszünk a javítás­sal — mondja Erdősi elvtárs, a vállalat igazgatója. falóban nem volt kis T dolog a novemberi és decemberi elmaradást pótol­ni. a traktorokat időre jól kijavítani, E nagyszerű küz­delemben nem álltak egyedül a gépjavító vállalat dolgozói. Munkásosztályunk legjobb jjai segítségükre siettek. Ott hagyták a meleg műhelyt és a mennyezetnélkiili javító- színben is becsülettel végez­lek munkájukat. A darugyá­riak, hatan vannak. Vezető­jük: Makara István. Ami­kor munkájuk felől érdeklő­dünk, rövid választ kapunk: „Le a kalappal előttük *, bár csak előbb jöttek volna, ak­kor biztosan már készek len­nénk a javítással — mondja Erdősi elvtárs. Valóban alapos és gondos munkát végeznek. Egyikü­ket sem kell noszogatni, szint« kitalálják egymás gon­dolatát. Nem jöttek üres kéz­zel mint vendégek sem- Ma­gukkal hoztak 300 kilogramm hulladéklemezt, 1000 darab különböző méretű csavart, 50 kg elektródát, hegesztő­kesztyűt, villanyamerikánert, 600 kg gömbaeélt. Ez a segítség jelentősen meggyorsította a munka üte­mét, ösztönözte a dolgozókat a több és jobb munkára. A helyiek követték a daru­gyáriak példáját és nagy szorgalommal dolgoztak. A legjobbak között van Benda József, Tóth Miklós. Tóth János, Kőrös Ferenc, Kóbor László esztergályos, ök és még egynéhány munkatársuk a januári eredmények alap­ján elnyerték a megtisztelő sztahanovista címet» A gép javítási munkák nehezebbik részén túl­vannak, hátra van azonban még egy hót s ez idő alatt a tizenegy traktor kijavítása az eddiginél még keményebb, f yorsabb, áldozatosabb mun- át követel. Nem úgy kell dolgozni, mint ahogy azt Ke­nyák Ferenc és Körösi Imre teszik, akik vállalták, hogy egy traktort határidő előtt kijavítanak. Sajnos ők még csak a szétszedéséig jutot­tak cl és otthagyták gazdát­lanul az erőgépet. Vegyenek példát Zsilinszky Zoltán és Rózsa Pál műszaki dolgozók­ról. akik a .jövő hét elején végeznek az általuk vállalt traktor kijavításával. Fáradhatatlan munkával a jobb közlekedésért A KECSKEMÉTI Fűtőház dolgozói fáradságot nem ismer­ve veszik lei részüket a rend­kívüli időjárás okozta többlét­munka elvégzéséből. Mindezt a vonatok rendes közlekedése ér­dekében teszik. A fütőház dol­gozóinak többsége felajánlást tett a III. pártkongresszus tisz­teletére. A mozdonyszemélyzet ember­feletti munkát végez a szokat­lan időjárás miatt. Különösen az Ifjúsági brigádok, akik még mozdonyon ilyen kemény tél­ben nem tettek szolgáltok — Nemcsak a fiatalokat teszi pró­bára az időjárás és a szén mi­nősége, hanem az öreg, gyakor­lott szakembereknek is össze kell szedni a tapasztalataikar, hogy a hóakadályokat legyőz­íék és a vonafckóséü«jket csök­kentsék. A LAKATOSOK mindent el­követnek, hogy a fűtőházból ki­járó mozdonyok, amelyek a vo­natokat továbbítják, rendes idő­ben kijárjanak. A 15—20 fokos hidegben a mozdonyokat szabad ég alatt javították, azzal a cél­lal, hogy a vonatok ne késsenek a javítások miatt. A SZÉNSZER ELŐ brigádok reggeltől estig, vagy estétől reg­gelig rakják a esiléket. Sokszor csak annyi időmegszakítássai, míg az ebédet vagy a védőételi elfogyasztják. Az adminisztratív dolgozók szintén kiveszik ré­szüket abból a munkából, amellyel a fűtőház dolgozói egy családként készülnek a pártunK legjobbjainak tanácskozására. A Jegelők megjavításáért A bácsborsódi legeltetési bi­zottság csatlakozva a Tolna me­gyeiek versenyfelhívásához, az alábbiakat vállalja: A legelőn a tavasz folyamán 1200 akácot és kanadai nyárfát üitetnek el. Bevezetik a szaka­szos legeltetést. Uj kutat létesí­tenek a legelőn. Bevezetik a tektetéses trágyázást olyképpen, hogy a deleltetést mindig más- más helyen tartják. A tavasz kezdetén megtrágyázzák a lege­lőt és területét 77 holddal növe­lik, A lolnamegyei legeltetési bi­zottság új versenyfelhívásához Bácsborsódon kívül a nemesnád­udvari és sükösdi bizottság is csatlakozott, Egy szorgalmas levelezőnk Batalmas területe» fek­szik « kiskunfélegyházi Petiin termelőszövetkezet földje. A tsz-tagok ta­nyái, mint erős bástyák veszik körül a gazdag termővidéket. Zsoldos pászlá leve­lezőnk tanyája is itt fog­lal helyet. Három hatal­mas jegenyefa öleli kő­iül. A tanya fekete kon­dorosa ugatásával mész- szirtit jelzi, hogy valaki keresi gazdáját. O így üd­vözli az érkezőket. Még odaérkezünk, az ajtóban tnár megjelenik egy kö- yiptarmetü, mosolygós- nrcA asszonyka. Zsoldos Pásztó felesége Szívesen, szeretettel tessékel a me­leg lakásba, mert ott jobb idő van a beszélge­tésre ts. férje után kér­dezősködünk — vele sze­retnénk beszélgetni. — Hát igen — férjem már kora reggel elment a tsz kovácsához, lovait pat- koltatni, — azt hagyta meg, hogy csak késő dél­után ér haza. — Ha na­gyon akarnak vele be­szélni, hát majd elmon­dom, merre kell menni a kovácsmühclyhez. — Egy far pere múlva már út­ján is voltunk, Kevésbbé járt dülóuta- kon jutottunk el a ko- vdcsmühelyhez, amely mögött az új vasgyár áll 6rt, hatalmas épületeivel, itt beljebb Zsoldos vb)társat, lapunk egyik szorgalmas levelezőjét ke res8ük, aki türelmesen várt a lovainak patkó- lázára. Már az első perc­ben meleg szeretettel, örömmel fogadott ben­nünket, de a meglepödöti- ség is látszott az arcán. Amíg sorrakerül lovai­nak patkolása, addig be­szélgetésbe merül tünk. Szó esett arról is, hogy mit is akart megírni még a héten a szerkesztőség­nek. Ha már itt vagyunk, eddig eljutottunk, akkor megírjuk Zsoldos elvtdrs gondolatát. Azzal kezdi, hogy tavaly Bit munka­egységet ért el felesége segítségével. Nagy volt a boldogság, amikor az évvégi elszámolásnál 3800 forint ütötte markunkat Ez azonban nem minden. Jutott bőven gabonafélék­ből is, Í5 mázsa kenyér- gabona, 2 és fél mázsa árpa, 7 mázsa krumpli, S és fél mázsa kukorica, S3 kg cukor, olaj, mái; és bor került a kamrába De jövőre úgy szeret­nénk, hogy még több le­gyen. Úgy van, hogy ez aa út, amin mi járunk, bár kezdetben nehéz, de helyes. Ez a jólét útja. Jóval gazdagabbak va­gyunk, mint az elmúlt év­ben. Minket követnél: so­kan az egyéni dolgozó parasztok is. Jönnek hoz­zánk, kérik felvételüket, mert ők (s jóbban akar­nak élni. Nemrég farkas Sándor feleségévet együtt állt közénk. — Úgy van ez — szólt közbe Nagy Sándor tsz- tag. — Do nemcsak ta­gokkal gyarapodunk, hanem gazdagodunk is napról-napra. Malmunk la megnagyobbodott, új oá pet kaptunk. Most Zsoldos elvtárs e|aai tovább a gondolatot. Arról beszél, hogy mi­lyen terveik vannak a Lenin tsz tagságának gazdagítására. Ezeket a terveket a közösség hoz­ta létre, a közösség fogja is megvalósítani, mert ca mindannyiok érdeke. Ű00 helyes süldőszállás, egy juhliodály, egy 20 va- gonos magtár, két halas­tó, egy artézi kút, mind igazolja, hogy itt a követ­kező években nagyobbat merítenek a bőség kosa­rából, mint eddig. S ennek az ügynek lel­kes élenjárója Zsoldos László levelezőnk. Van funkciója, felelősség is van a vállán elég nagy. De ö mindezt szívesen elviseli. — Munkámban példamutató vagyok, mint pdrtvezetöségi tag, emel­lett még találok időt ar­ra, hogy neveljem dol­gozó társaimat Sokat be szélgettünk arról, hogy ho­gyan erősödhetnénk Ered­ményeink nyomán az el­múlt ősztől napjainkig SO taggal gyarapodott tag­ságunk. Velük együtt vé­gezzük most már a tavaszi munkákat, visszük győ­zelemre a mi tervünket. Jobban is ki tudjuk hasz­nálni a munkaidőt, job­ban is meg tudjuk mű­velni jöldjeinket. Zsoldos László a »api munka után még urpa is gondol, hogy hírül adja a csoporton belüli ered­ményeket. Esténként a pislákoló lámpa fénye mellett kérges kezébe ve­szi a tollat, vagy ceruzát és levelet ír a sajtónak, segítőtársának, mely tá­jékoztatja, tanítja, neveli ót et és az egész tagsá­got. Gyakran mondja a csopcrttagoknak: az újság az egyik nagy segítőtár­sunk a forduljunk hozzá minden esetben lÁrulóm­mal. Szavainak igazságát számos példával támasz sza alá. További beszélgetésün­ket megszakítják. Az ab­lakon át jelzik, hogy most már Zsoldos elvtdrs lovai­nak patkolása következik. Egy pár perc múlva mar szorgos munkában ta­láljuk. Elbúcsúzunk, s míg ke- zetszoritunk mégegysxcr, megígéri, hogy továbbra is felkeresi levelével szor- kesztöségünket, beszámol, hogyan halad a tavaszi munka, milyen tervekért küzdenek a jobblétük ér­dekében, l?. F. A kormányprogramm elhang­zása óta megváltozott megyénk helyi ipara fejlődésének iránya. Helyi iparunk megnövelte a la­kosság részére gyártandó cikkek körét és jelentősen kiterjesztette javító és szolgáltató hálózatát. Megyénkben 1033 december hó 31-ig 551 új iparengedélyt adtak ki. Ezek azonban csalt részben tudják fedezni a lakosság igé­nyeit, mert igen sokan városban gyakorolják az ipart, ahol amúgyis erősebb kisipari terme­lőszövetkezetek működtek. A feladat itt az, hogy elősegítsük a falusi kisiparosok munkáját. Eddig 57 kovács, 39 bognár, 80 szabó, 98 cipész, 32 kőműves-ács kapott megyénkben iparenge­délyt. így lényegesen javult a lakosság szükségleteinek kielégí­tése ezen a területen is, Kisipari termelőszövetkezete­ink a város központjától távo­labb eső külterületen is szervez­tek javító és szolgáltató műhe­lyeket. Ezzel megKönnyítették a nem belterületen lakók szükség­leteinek kielégítését. A külső városrészeken létesített üzletek­kel tehermentesítették a belte­rületen működő műhelyeket. Helyi iparunk soronlévő fel­adata most az, hogy a mezőgaz­daság és általában a falusi dol­gozók részére az eddiginél lé­nyegesen jobb és több támoga­tást biztosítson. Ez megyénkben különösen vonatkozik a kisgé­pekre és a növényvédelmi eszkö­zök gyártására. Megyénkben igen sok a szőlő- és gyümöiosterülel. Sok permetezőgépre, metszőolló­ra, kapára van szükség. A Ti- szakécskei Permetezőgépgyár a színesfémhiány miatt nem tud­ta kellőképpen a permetezőgé­pek gyártását megindítani. Az RM dolgozói segítségére siettek a tiszakécskei üzemnek. A per­metezőgépekhez szükséges szí­nesfémet terven felül legyártják és Így lehetővé válik, hogy a tiszakécskei, kiskunhalasi és bá­jai üzemek ebben az évben 2ü ezer permetezőgépet gyárthat­nak. A falusi dolgozók segítségért» sietett a Bánya- és Építőipari ES is, amely fokozza tőzeg termelé­sét. A téglagyárak pedig mái'' agy szervezik a munkát, nogy ki tudják elégíteni a falusi lakos­ság lakásépítésének téglaszük­ségleteit is. Helyi iparunk egyik fő fel­adata, hogy a központi anyagok helyett helyi, maradék- és hul­ladékanyagokat dolgozzon fel. — Megyeszerte megindult már ,-t helyi anyagok feltárása. Sok ilyen anyagnak a feldolgozására helyi üzemet hozna!» .étre. Ez­zel is jobban tudják a lakosság szükségleteit kielégítőm. Ezen a téren a Bajai FaárukéstíJtp Vál­lalat mutat példát, amely nem­csak a gyermekjátékok minősé­gét javítja, hanem bővíti u ház­tartási faáruk gyártásának köret is. Helyi ipari vállalataink éti?* gős teendője, hogy csökkentsék a se lej tét és nagyobb takaré­kosságot érjenek el. Ezen a te­rületen különösen a vágóhidak- nál van még sok tennivaló. A bajai és kalocsai vágóludaknái még mindig igen magas a vágást veszteség, a nyersbőrselejt és a zsírolvasztásnál előúUó veszte­ség. A legtöbb vágóhídnál néni tartják be a normákat. Bajái például az elmúlt évben állan­dóan norma felett termeltek éa így népgazdaságunknak körűibe, lül X millió forint kárt okoztak, Kiskunhalason is még elég gyenge az ellenőrzés. A megye lakosságánál: szük­sége van a helyi ipar jó mun­kájára. Megyénk helyi ipara a lakosság részére minél több és olcsóbb közszükségleti cikket gyártson. Szolgáltató hálózatét pedig úgy terjessze ki, hogy minden dolgozó igénye könnyen kielégítést nyerhessen. iavitjuh a liszt minőségét Mi, a Kalocsai Margit-malom dolgozói is örömmel csatlakoz­tunk a kongresszusi verseny­hez. Üzemrészenként megbeszél­tük, hogy miképpen kívánjuk viszonozni pártunk gondoskodá­sát, mit teszünk azért, hogy be­bizonyíthassuk a párt iránti sze- retetünket. Mindannyian megfo­gadtuk, hogy jobbminőségű lisz­tet adunk dolgozóink asztalára. Az őrlőüzemben a legnehe­zebb kérdés az volt, hogy a kevert és magas víztartalmú gabona miatt az előírt kiőrlósi százalékot nem tudtuk a leg­több esetben elérni. Üzemünk műszaki vezetői több módosítást is végeztek az őriósmeneten, de komolyabb sikerrel ez nem járt. Orlőilzemi dolgozóink elhatároz­ták, hogy most már ezen vál­toztatnál:. Felajánlották, hogy április 18-ig valamennyi őrlés- fajtánál nemcsak elérik, hanem ű.X százalékkal túl is teljesítik az előírt kiőrlést. Ezt úgy érik el, hogy Nagy Lajos főmolnár és a segédművezetők a gabona- raktárral szorosan együttmű­ködve az őrlés előkészítését, a gabona koptatását, pihentetését, szakszerűbben végzik el s az őr­lési folyamatot valamennyi dol­gozó a legnagyobb körültekin­téssel vezeti. Erőtelepünkön a legnagyobb probléma az volt, hogyan tud­ják a jelenleg rendelkezésre álló szénfajtákkal a lehető legki­sebb fogyasztás mellett a2 üze­met fenntartani. Ugyanis ezek a szénfajták tüzelőberendezésünk* nek nem felelnek meg. Mácsai Sándor főgépésszel az élen erő­telepi dolgozóink vállalták, hogy a december havi 16.4 kg-os faj­lagos szénfelhasználást március 31-ig 15.9 kg-ra, április 18-ig pe­dig 15.8 kg-ra csökkentik. A felajánlás teljesítése érdekében a gépészek állandóan segítenek a fűtőknek a szénkeverési arány kidolgozásában és a szénszállí­tás folyamatosságának biztosítá­sában. Még egy fontos és jelentő» felajánlást tett Mácsai főgépésa elvtárs. Vállalta, hogy üzemünk vízellátása biztosításának érde­kében a telepünkön melyfúratú kutat április 18-ig üzemünk víz­hálózatába bekapcsolja. Ennek elvégzésére egy brigádot alak'i és a munkaidőn kívül fogják ez: elvégezni. Üzemünk valamennyi dolgo­zója már szorgalmasan dolgozik, hogy eredményeivel hozzájárul­jon az önköltség csökkentéséhez, a termelékonység emeléséhez, » Kecskeméti Gazdasági Gőzma­lommal kötött párosversenyszer- ződés 1954 első negyedévi sza­kaszának megnyeréséhez. A Ver- senyzászló jelenleg is nálunk van, ezt kívánjuk megőrizni » kongresszusi verseny folyamán és jó munkánkkal meg is tart­juk. Kákonyi Ferencné, Kalocsai Margit-malom. ÉlrctOrtek a lemaradók A Kalocsai Fapr urate.aoiguz» Vállalat dolgozóinak többsége azon fáradozik, hogy a terv túl­teljesítéséről számolhasson be üzemük. Ez az igyekezetük megmutatkozik abban is, hogy a termelésben lemaradt dolgo­zók az élenjárók közé kerültek. Hajpál Erzsébet 100 százalé­kon alul teljesített. Nem elége­dett meg eredményével, hanem szorga másán és nagyobb len­dülettel végezte munkáját, Meg is van az eredménye, meri ja­nuári tervét 111 százalékra tel­jesítette. Kara Sándomé is be­bizonyította, hogy 90—95 száza­léknál többre képes, január ha­vi előirányzatát 128 szá/álékna végezte el. Dicséretrewiéltc mun­kát végzett Vörös Istvánná is, aki tervét azelőtt nem minden esetben teljesítette. Január első 10 napját betegen feküdte át, mégis meghaladta a 100 száza- ékot januári termelési eredmé­nye.

Next

/
Thumbnails
Contents