Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

A termelőszövetkezetekből kilépettek ugye Fülöpszállóson Január 9-én jelent meg a Szabad Nép-ben az a vezércikk,« amely a termelöszöveikezetbó, lalépett dolgozó parasztok ügye­vei foglalkozik. Nem véletlen, hogy pártunk központi lapja igen élesen bírálta meg az ezzel kapcsolatos értetlenséget, sok esetben előforduló visszásságot, amely a kilépettek Különböző módon történő megrövidítésére irányul. Már több, mint egy hónapja, hogy ez a vezércikk megjelent. De még mindig sok helyen nem -tettek pontot a Kilépettek ügyére. Még mindig húzzák-ha- lasztják a gazdasági felszerelé­sek kiadását, vagy ezek értéke­lésénél követnek el hibákat, vagy más fondorlatos módsze­rekkel igyekeznek megrövidíteni a kilépetteket. így van ez Fülöpszálláson is. A Vörös Csillag tsz-bői kilépett Daczi Sándor középpnraszt feo- t-uár 18-ig még nem kapta meg a kapálóekét, a hengert és a fo­gast, amit bevitt a szövetkezet­be. Pedig a csoportnak nincs szüksége rá. Daczi Sándor na­ponta jár az elnökhöz, a vezető­séghez, de mindig azzal utasít­ják ej, hogy »majd elintézzük az ügyedet«. Úgy látszik, a termelőszövet­kezet elnöke: Izsáczki János elv­társ és a vezetőség clfeledkezik arról, hogy Daczi Sándor is gazdálkodni akar, még pedig jól gazdálkodni, a maga és a haza javára. A szövetkezetben ott rozsdásodnak a különböző szer­számok a központi épület udva­rán és a tanyákon. Felmerül a kérdés: jobb-e, ha az udvaron rozsda eszi a szerszámokat, vagy a termelőmunkában használják fel azokat? Úgy gondoljuk, nem nehéz erre felelni. Egyesek ak­ként vélekednek a Vörös Csil­lag tsz-ben is, hogy ezek a dol­gozó parasztok elhagytak a szö­vetkezedet, hát bűnhődjenek. — Erre vall az is, hogy az egyik közgyűlésen, amikor arról volt szó, hogy visszaadják Daczi Sán­dornak a felszerelést, mindenki *— egy kivétellel — a kiadás el­bán szavazott. A termelőszövet­kezet vezetői még arról sem gondoskodtak, hogy Daczi Sán­dor és társai a kölesjárandóságot megkapják. Merőben helytelen felfogás ez. Elfeledkeznek arról, hogy a termelőszövetkezetből kilépett dolgozó parasztokat úgy kell te­líteni, mint leendő tsz-tagokat és úgy is kell megbecsülni őket. Felmerül a másik kérdés is. Az, hogy miért léptek iá ezek a tagok? Feleljenek rá ők ma­guk. Lángos Gábor, akit szorgalmas munkájáról ismernek, ezt mond­ja: — Én, amikor egyedül gaz­dálkodtam, mindig tudtam elő­re, hogy a következő két-három nap mit fogok tenni gazdasá­gomban. Kendben tartottam a gazdasági felszerelést. Itt a ter­melőszövetkezetben bizony nem ezt láttam. A rossz munkaszer­vezés, a gyakori fejetlenség el­vette a kedvemet. Egyébként Lángos Gábornak is van egy panasza. A jóminő­ségű 7 és fél hold bevitt földje után ugyanolyan termetű, de sokkal rosszabb földet kapott. Kísérletképpen vetett bele bú­zát és rozsot, mert csak száraz esztendőben terem jól a föld, máskor elviszi a termést a ta­lajvíz Lángos Gábor szavait nem egy becsületes tsz-tag igazolja. Lo- sonczi Mihály brigád vezetőnek sem tetszik, hogy a szövetkezet vagyona szanaszét van és az sem, hogy gyenge a vezetés, rossz a munkaszervezés. Pintér János párttag is fel van hábo­rodva, hogy az udvaron a rozs­da eszi a hengereket, a körfű­részt, az értékes kukqricamor- zsolót is csak hevenyészve ta­karták le, kitéve az időjárás vi­szontagságainak. Azonban sen­kinek sem jut eszébe, hogy va­lamit tenni is kellene. A tagok érezzék sajátjuknak a szövetke­zet vagyonát és úgy is kezeljék azt. Nem lehet csodálkozni, hogy ezek után péhányan kilép­tek a szövetkezetből annál 13 inkább, mert javaslataikat sen­ki sem hallgatta meg és nem javítottak a hibákon. Pedig le­hetne ezeken segíteni, c^ik aka­rat kell hozzá. Nézzük meg a Kossuth tsz-t. Innen 19-en léptek ki, fő­ként középparasztok. Mikor meg­kérdeztük: kik azok, ukik el­hagyták a csoportot, Molnár László csoporttag és néhány tár­sa egy kézlegyintéssel kísérve a következőket mondották: «Olya­nok léptek ki, akik amúgy sem szerettek dolgozni.« Amikor azonban felsorolták, a kilépettek neveit és hogy meny­nyi munkaegységet teljesítet­tek, kiderült, hogy egyrészüknek több munkaegységük van, mint Mólnál- Lászlónak. Fontolóra keii tehát venni azt, hogy vájjon, akik kiléptek, szerettek-e dol­gozni, vagy sem? Nem lehet te­hát egy kézlegyintéssel elintéz­ni a kilépett tagok ügyet. Far­kas János 8.S holddal lépett be tavalyelőtt a szövetkezetbe. Osz- szel úgy határozott, hogy kilép. Panaszkodik, hogy sok esetben nem hallgatták meg az ô és társai javaslatát a munka jobb megszervezésére vonatkozólag. Nyáron gyakran előfordult, hogy a szövetkezet központjában ar­ról vitatkoztak órákig, hogy merre menjenek dolgozni? Per­sze, hogy ez elvette a kedvét Farkas Jánosnak a szövetkezeti élettől. ügy gondoljuk: nem árt, ha ezen elgondolkoznak a Kossuth tsz vezetői és tagjai. Egyébkénl még itt sem intézték el teljesen a kilépett tagok ügyét. Sok huza-vona után február 17-én sor került a jószágok és a fel­szerelések újból való értékelé­sére és a követelések elintézésé­re. De még mindig vannak tisz­tázatlan kérdések. Az igaz, hogy a Kossuth-nak jelenleg kevés a tova és a felszerelése, de akkor miért adtak el előzőleg hat lo­vat, va.amint kocsit és szerszá­mot? Arra hivatkoznak, hogy a •selejtállatokat vitték piacra. A iálépettek viszont azt állítják, hogy a legnagyobb része az el­adott jószágoknak és felszerelés­nek használható volt, A Kossuth tsz tagjai attól fémek, hogy gyengül a szövet­kezet, ha kiadják a jószágokat és a felszerelést vagy annak értékét a kilépett tagoknak. Ar­ra kell gondolni, hogy ezzel vég­eredményben nem rövidül meg a szövetkezet és ha maguk ere­jéből jól gazdálkodnak a tagok, akkor több a jövedelem és ezzel erősödik, nem pedig gyengül a szövetkezet. Sokkal jobban gyengül akkor, ha különböző huza-vonával nem sikerül meg­egyezniük a bentlévőknek és a kilépett tagoknak, mert ez mindkét részről a mumta rová­sára megy. Viták folynak még napjaink­ban is, pedig már régen el kel­lett volna intézni ezeket a kér­déseket. A helyi pártszervezet és a községi tanács tehetetlen­ségén és értetlenségén is mú­lott, hogy még mindig- nem tet­tek pontot a kilépettek ügyére Tűrték, hogy így elmérgesedjék a helyzet a tsz-tagok és a ki­lépettek között Sőt nem egy­szer elkenték a község vezető emberei a fennálló hibákat és visszásságokat. Hasonlóan felelősség terheli a járási pártbizottságot és a taná­csot is, mert hagyta, hogy a túl­kapások elharapódzanak a köz­ségben. Munkához kell látni te­hát és a legrövidebb időn belül orvosolni a fennálló panaszokat. Helyes, ha bizottságokat hoznak látre, amely a tsz-tagokból és a kilépőkből, valamint a járási és községi tanács képviselőiből áll és rövid úton elintézik a vitás kérdéseket, A község komin uuistúira és a tsz-ek pártszervezeteire ezen túlmenően is komoly feladat vár. Azonkívül, hogy maguk is meg­értik a párt politikáját, világo­sítsák fel a szövetkezeti tago­kat, hogy abból csak kár szár­mazik, ha a kilépett dolgozó pa­rasztokat akadályozzuk a ter­melésben. Inkább arra kell tö­rekedni valamennyi szövetke­zetben a vezetőknek és a tagok­nak egyaránt, hogy jó munká­val, a párt- és kormányhatáro­zat nyújtotta lehetőségek ki­használásával jövedelmezőbbé tegyék gazdaságukat, hogy több jusson egy-egy munkaegységre és minden szövetkezeti tag jö­vedelme meghaladja az egyéni parasztokét. Akkor nem lesz több kilépő a termelőszövetke­zetekből, sőt még a kilépettek közül is többen visszatérnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Egy agronómus a több termes eléréséért A garai Vörös Csil­lag termelőszövetkezet agronómusa, Krisko- vies József az elmúlt év tapasztalatait mér­legelve dolgozta ki a több termés elérésének tervét. A terv azonban ten/ marad, ha ahhoz «sem sikerül a tagság hozzájárulását is el­nyerni. Hiszen öli lesz­nek a terv végrehajtói. Bizony nem egy két­kedő megjegyzés kísér­te a tervnek azt a pont­ját, amely szerint az •simult évi hét és fél­mázsás búzaat.agot az idén kilenc, mázsára akarják emeiM. Jó volna, jó volna — haj­togatták a tagok — de hogyan tudjuk ezt el­érni? — Úgy — mondotta Kricskovics József — hogy az idén 340 hold őszi vetésünket 160 má­zsa pétisóval fejtrá­gyázzuk. A több ter­més eléréséért a be­vált agrotechnikai mód­szereket is aikaimazn, fogjuk. Száz holdon ve­tünk az idén négyzete­sen kukoricát, fészek- trágyázással. Ez a. módszer átlagosan 2-á mázsás terméstönbletei eredményez. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kukoricát kétszer-há- romszor géppel kapál­juk a kelése ■ után, majd később egyirányú fogatos kapálást adunk és ezt követi három­szori kézikapálás, — további két-három má­zsás terméstöbbletre te­hetünk szert. A fészek­trágyázással elért ter­méstöbblet egymaga annyi kukoricát bizto­sít majd a szövetkezet­nek. hogy abból mint­egy 50 darab sertést fel lehet híz.alni. — Az idén először alkalmazzuk a több termés biztosítására a rozs pótbeporzását. Át­lagosan egy-két mázsa terméstöbbletet itt is elérünk. A cukorrépát még az ősszel mély­szántás után műtrá- gyáztúk, tavasszal pe­dig az ősszel felhasz­nált műtrágya egyhar- mad részével erősítjük tovább a talajt. A 200 mázsa holdankénti ter­mésátlagot ezzel az el­járással könnyen túl is szárnyaljuk. flgg^afcalendárta Helyes takarmányozással a meddőség ellen A téli hónapokban a tehenek, de méginkább az üszők fedezte­tésének száma csökkent. Az üszők nem ivarzanak, vagy az ivarzás szabálytalanul folyik le. Az ivarzási rendellenességek okát általában takarmányozási hibákra lehet visszavezetni. A tenyésztésbe vett üszők ta­karmányozásában helyenként súlyos hibák fordulnak elő. Ta­karmányuk nélkülözi a ke­ményítőt, a fehérje- és vitamin­tartalmat, ásványi anyagot. Az üsző sok helyen kevés takar­mányt kap, máshelyütt Mázott, eivónült, vagy eredeténél fogva is kis tápértékű takarmany- szalma, későn begyűjtött kuko­ricaszár kerül a fiatal jószág elé. A kedvezőtlen hatást fokoz­za az is, hogy ezek a takarmá­nyok általában foszforban sze­gények, pedig a nemi működés normális fenntartásához kellő mennyiségű foszforra van szük­ség. A foszforszükségletet legter- meszetszerűbben búzakorpávat .ehet fedezni, Sok állattartó azonban nem tud üszőjével kel­lő mennyiségű korpát etetni. Fontos tehát, hogy az állat* tartók a legjobb minőségű ta« sármányt lehetőleg a tenyész­tésbe vett üszőknek adják. Na­ponta adjanak a fedeztetésre ke­rülő állatoknak korpát, vagy amennyiben ez nem lehetséges, úgy a napi takarmányadagot 40« 50 gramm foszforsavas takar- mánymésszel egészítsék ki. Az állatorvosok megszervezik termelőszövetkezetekben s egyé« nileg dolgozó parasztoknál a te-» nyészérett üszők vemhességí vizsgálatát és a meddőség elleni gyógykezelést. Szántosi János, megyei főállatten.Vi sztö. Gépállomásunk életékői AMIKOR megkezdtük a téli gépjavítást, igen sok baj volt a munkafegyelemmel, az anyagel­látással és ezenkívül még szer­vezetlenség és kapkodás is volt érezhető a munkában. A hibák megszüntetéséhez az kehett, hogy megfelelő heiyen kezdjünk hozzá a bajok orvoslásához. A, munkafegyejemmel voit a leg­több hiba. A dolgozókkal való alapos foglalkozás eredménye­képpen elértük, hogy alig van igazolatlan hiányzás és meg­szűnt a lógás. Az anyaghiányon úgy segítettünk, ahogy tudtunk. Még szerencse, hogy a gépállo­máson van egy régi eszfer@apad és ezen az ócska szerszámon nagy szakértelemmel és türe­lemmel sok alkatrészt házilag készített el Zoboki Balázs elv­társ. Amit nem tudtunk megcsi­nálni, azt beszereztük, lia nehe­zen is. AZ ANYAGGAL és a mun­kafegyelemmel valahogy rend­ben is voltunk, de ekkor jött egy új nehézség: a hideg. An­nak ellenére, hogy fűthető mű­helyekben dolgoztak az elvtár­sak, nc-m volt valami nagy me­leg. Hiába égett a tűz egész nap, mert 10—20 fokos hidegben nem tudtuk kellőképpen felme- legiteni a gépjavítóműhelyt. A hideget úgy ellensúlyoztuk, hogy a dolgozókat melegítő itallal láttuk el, ÍGY AZTÄN a kemény hideg ellenére is’ tokozott • ütemben haladt előre a munka. Ennek eredményeképpen február hó 25 helyett február 10-én befejeztük a téli gépjavítási tervet. Erőgé­peink és munkágépeink kijavít­va várják a tavaszt. Azonban van itt is egy kis hiba. Bár a gépállomás a saját műhe-yében végzendő javításokat befejezte, a megyei gépjavító vállalat még mindig adós több erőgép ki­javításával. GÉPJAVÍTÓ brigádjaink kö­zül elsőnek Hegedűs József elv­társ brigádja érte el a legjobb eredményt. A brigád január 28 óta terven felül dolgozik. Feb- i-uár 12-ig kijavítottak még há­rom szelektort, 2 mű trágyaszórót és egy kalapácsos darálót. Dere« kas munkát végzett id. Mari Pé­ter brigádja is. Mari elvtárs bri­gádja javítási tervét február el­ső napjaiban fejezte be. Február 12-ig kijavítottak a már. kiselej­tezett ekék közül négyet és egy kultivátort. Munkagépjavító bri­gádjaink munkáját nagyban se­gítette gépállomásunk aét fárad­hatatlan kovácsának, Mohácsi ég Takács elvtársnak a munkája is, Az ő érdemük, hogy sok alkat­részt házilag tudtunk ócska anyagból előállítani. Nem feledkezhetünk meg azon­ban vontatásaink munkájáról sem, akik a gyakori ítéletidő #l«i lenére is biztosították, hogy a megvásárolt alkatrészek időben eljussanak a gépállomásra. Ke­mény és fáradalmat nem ismerd munkát végeztek, amiért dicsé­ret illeti meg őket. Nemkülön­ben dicséretet érdemel Cserous» elvtárs, a gépállomás főgépésze« aki minden lehetőséget megra­gadva beszerezte a javításhoa szükséges anyagot és alkatré­szeket. MOST NÉHÁNY szót a hi­bákról. A cséplőgépjavításban el­maradtunk. Az elvtársak külön-» böző kifogásokat keresnek az el­maradás igazolására. Különöse» csapágy- és lemezhiányra hivat­koznak. Kétségtelen, van anyag­hiány, de ettől eltekintve jobb eredményt is elérhetett volna a cs^lőgép javító-brigád. Ehhez; azonban az szükséges, hogy job­ban megszervezzék a munkát és jobban segítsék egymást. Mert a dolog úgy néz ki, hogy megfelelő képzettséggel és sokéves tapasz­talattal rendelkező elvtársak ve­zetik a javítást, de a tapasztala­tok átadása és a másikon való segítés a nehezükre esik. Püspök István elvtárs segíti a többieset és szeretik is őt. Most a javítás meggyorsítására a munkagépja- vító-brigádokból szervezünk egy eséplőgépjavító-brigádot. — így akarjuk a lemaradást pótolni. Az erőgépjavító-hrigád pedig az állómunkaiépeket veszi javítás alá. Kuruc* József, tiszakécskei gépállomás. A bajai járás termelőszövet­kezetei felkészülve várják a ta­vaszt. 38 növénytermesztési bri­gád és 76 munkacsapat alakult meg eddig a 32 szövetkezetben. Fo,yik a fakitermelés, trágya­hordás, vetőmagtisztítás, szer- s7ámjavítás, kosárfonás, kukort- camorzsolás. Három tsz szőlőte­lepítésre, nyolc gyümölcsös lé­tesítésére, négy halastó építésé- "e készül. 17 terme’őszövetkezetben szak­mai oktatás folyik, roáshejyütta Szabad Föld Téli Esték mező - gazdasági ismeretterjesztő elő­adásait hallgatják a tagok, Az Iparból eddig nyolcán tér­tek vissza a szövetkezetekbe. A vaskúti Dózsa tsz-ben két, a csátaljai Budai Nagy Antal tsz- ben hat, iparból hazakerült tag dojgozik. Tizennégy szakember­rel is gazdagodott a bajai járás. Legtöbbjük a gépállomásokon segít a gépjavítások mielőbbi be­fejezésében. \ Ä búi SmúszMW a tavasz üszőé

Next

/
Thumbnails
Contents