Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-21 / 44. szám
A termelőszövetkezetekből kilépettek ugye Fülöpszállóson Január 9-én jelent meg a Szabad Nép-ben az a vezércikk,« amely a termelöszöveikezetbó, lalépett dolgozó parasztok ügyevei foglalkozik. Nem véletlen, hogy pártunk központi lapja igen élesen bírálta meg az ezzel kapcsolatos értetlenséget, sok esetben előforduló visszásságot, amely a kilépettek Különböző módon történő megrövidítésére irányul. Már több, mint egy hónapja, hogy ez a vezércikk megjelent. De még mindig sok helyen nem -tettek pontot a Kilépettek ügyére. Még mindig húzzák-ha- lasztják a gazdasági felszerelések kiadását, vagy ezek értékelésénél követnek el hibákat, vagy más fondorlatos módszerekkel igyekeznek megrövidíteni a kilépetteket. így van ez Fülöpszálláson is. A Vörös Csillag tsz-bői kilépett Daczi Sándor középpnraszt feo- t-uár 18-ig még nem kapta meg a kapálóekét, a hengert és a fogast, amit bevitt a szövetkezetbe. Pedig a csoportnak nincs szüksége rá. Daczi Sándor naponta jár az elnökhöz, a vezetőséghez, de mindig azzal utasítják ej, hogy »majd elintézzük az ügyedet«. Úgy látszik, a termelőszövetkezet elnöke: Izsáczki János elvtárs és a vezetőség clfeledkezik arról, hogy Daczi Sándor is gazdálkodni akar, még pedig jól gazdálkodni, a maga és a haza javára. A szövetkezetben ott rozsdásodnak a különböző szerszámok a központi épület udvarán és a tanyákon. Felmerül a kérdés: jobb-e, ha az udvaron rozsda eszi a szerszámokat, vagy a termelőmunkában használják fel azokat? Úgy gondoljuk, nem nehéz erre felelni. Egyesek akként vélekednek a Vörös Csillag tsz-ben is, hogy ezek a dolgozó parasztok elhagytak a szövetkezedet, hát bűnhődjenek. — Erre vall az is, hogy az egyik közgyűlésen, amikor arról volt szó, hogy visszaadják Daczi Sándornak a felszerelést, mindenki *— egy kivétellel — a kiadás elbán szavazott. A termelőszövetkezet vezetői még arról sem gondoskodtak, hogy Daczi Sándor és társai a kölesjárandóságot megkapják. Merőben helytelen felfogás ez. Elfeledkeznek arról, hogy a termelőszövetkezetből kilépett dolgozó parasztokat úgy kell telíteni, mint leendő tsz-tagokat és úgy is kell megbecsülni őket. Felmerül a másik kérdés is. Az, hogy miért léptek iá ezek a tagok? Feleljenek rá ők maguk. Lángos Gábor, akit szorgalmas munkájáról ismernek, ezt mondja: — Én, amikor egyedül gazdálkodtam, mindig tudtam előre, hogy a következő két-három nap mit fogok tenni gazdaságomban. Kendben tartottam a gazdasági felszerelést. Itt a termelőszövetkezetben bizony nem ezt láttam. A rossz munkaszervezés, a gyakori fejetlenség elvette a kedvemet. Egyébként Lángos Gábornak is van egy panasza. A jóminőségű 7 és fél hold bevitt földje után ugyanolyan termetű, de sokkal rosszabb földet kapott. Kísérletképpen vetett bele búzát és rozsot, mert csak száraz esztendőben terem jól a föld, máskor elviszi a termést a talajvíz Lángos Gábor szavait nem egy becsületes tsz-tag igazolja. Lo- sonczi Mihály brigád vezetőnek sem tetszik, hogy a szövetkezet vagyona szanaszét van és az sem, hogy gyenge a vezetés, rossz a munkaszervezés. Pintér János párttag is fel van háborodva, hogy az udvaron a rozsda eszi a hengereket, a körfűrészt, az értékes kukqricamor- zsolót is csak hevenyészve takarták le, kitéve az időjárás viszontagságainak. Azonban senkinek sem jut eszébe, hogy valamit tenni is kellene. A tagok érezzék sajátjuknak a szövetkezet vagyonát és úgy is kezeljék azt. Nem lehet csodálkozni, hogy ezek után péhányan kiléptek a szövetkezetből annál 13 inkább, mert javaslataikat senki sem hallgatta meg és nem javítottak a hibákon. Pedig lehetne ezeken segíteni, c^ik akarat kell hozzá. Nézzük meg a Kossuth tsz-t. Innen 19-en léptek ki, főként középparasztok. Mikor megkérdeztük: kik azok, ukik elhagyták a csoportot, Molnár László csoporttag és néhány társa egy kézlegyintéssel kísérve a következőket mondották: «Olyanok léptek ki, akik amúgy sem szerettek dolgozni.« Amikor azonban felsorolták, a kilépettek neveit és hogy menynyi munkaegységet teljesítettek, kiderült, hogy egyrészüknek több munkaegységük van, mint Mólnál- Lászlónak. Fontolóra keii tehát venni azt, hogy vájjon, akik kiléptek, szerettek-e dolgozni, vagy sem? Nem lehet tehát egy kézlegyintéssel elintézni a kilépett tagok ügyet. Farkas János 8.S holddal lépett be tavalyelőtt a szövetkezetbe. Osz- szel úgy határozott, hogy kilép. Panaszkodik, hogy sok esetben nem hallgatták meg az ô és társai javaslatát a munka jobb megszervezésére vonatkozólag. Nyáron gyakran előfordult, hogy a szövetkezet központjában arról vitatkoztak órákig, hogy merre menjenek dolgozni? Persze, hogy ez elvette a kedvét Farkas Jánosnak a szövetkezeti élettől. ügy gondoljuk: nem árt, ha ezen elgondolkoznak a Kossuth tsz vezetői és tagjai. Egyébkénl még itt sem intézték el teljesen a kilépett tagok ügyét. Sok huza-vona után február 17-én sor került a jószágok és a felszerelések újból való értékelésére és a követelések elintézésére. De még mindig vannak tisztázatlan kérdések. Az igaz, hogy a Kossuth-nak jelenleg kevés a tova és a felszerelése, de akkor miért adtak el előzőleg hat lovat, va.amint kocsit és szerszámot? Arra hivatkoznak, hogy a •selejtállatokat vitték piacra. A iálépettek viszont azt állítják, hogy a legnagyobb része az eladott jószágoknak és felszerelésnek használható volt, A Kossuth tsz tagjai attól fémek, hogy gyengül a szövetkezet, ha kiadják a jószágokat és a felszerelést vagy annak értékét a kilépett tagoknak. Arra kell gondolni, hogy ezzel végeredményben nem rövidül meg a szövetkezet és ha maguk erejéből jól gazdálkodnak a tagok, akkor több a jövedelem és ezzel erősödik, nem pedig gyengül a szövetkezet. Sokkal jobban gyengül akkor, ha különböző huza-vonával nem sikerül megegyezniük a bentlévőknek és a kilépett tagoknak, mert ez mindkét részről a mumta rovására megy. Viták folynak még napjainkban is, pedig már régen el kellett volna intézni ezeket a kérdéseket. A helyi pártszervezet és a községi tanács tehetetlenségén és értetlenségén is múlott, hogy még mindig- nem tettek pontot a kilépettek ügyére Tűrték, hogy így elmérgesedjék a helyzet a tsz-tagok és a kilépettek között Sőt nem egyszer elkenték a község vezető emberei a fennálló hibákat és visszásságokat. Hasonlóan felelősség terheli a járási pártbizottságot és a tanácsot is, mert hagyta, hogy a túlkapások elharapódzanak a községben. Munkához kell látni tehát és a legrövidebb időn belül orvosolni a fennálló panaszokat. Helyes, ha bizottságokat hoznak látre, amely a tsz-tagokból és a kilépőkből, valamint a járási és községi tanács képviselőiből áll és rövid úton elintézik a vitás kérdéseket, A község komin uuistúira és a tsz-ek pártszervezeteire ezen túlmenően is komoly feladat vár. Azonkívül, hogy maguk is megértik a párt politikáját, világosítsák fel a szövetkezeti tagokat, hogy abból csak kár származik, ha a kilépett dolgozó parasztokat akadályozzuk a termelésben. Inkább arra kell törekedni valamennyi szövetkezetben a vezetőknek és a tagoknak egyaránt, hogy jó munkával, a párt- és kormányhatározat nyújtotta lehetőségek kihasználásával jövedelmezőbbé tegyék gazdaságukat, hogy több jusson egy-egy munkaegységre és minden szövetkezeti tag jövedelme meghaladja az egyéni parasztokét. Akkor nem lesz több kilépő a termelőszövetkezetekből, sőt még a kilépettek közül is többen visszatérnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Egy agronómus a több termes eléréséért A garai Vörös Csillag termelőszövetkezet agronómusa, Krisko- vies József az elmúlt év tapasztalatait mérlegelve dolgozta ki a több termés elérésének tervét. A terv azonban ten/ marad, ha ahhoz «sem sikerül a tagság hozzájárulását is elnyerni. Hiszen öli lesznek a terv végrehajtói. Bizony nem egy kétkedő megjegyzés kísérte a tervnek azt a pontját, amely szerint az •simult évi hét és félmázsás búzaat.agot az idén kilenc, mázsára akarják emeiM. Jó volna, jó volna — hajtogatták a tagok — de hogyan tudjuk ezt elérni? — Úgy — mondotta Kricskovics József — hogy az idén 340 hold őszi vetésünket 160 mázsa pétisóval fejtrágyázzuk. A több termés eléréséért a bevált agrotechnikai módszereket is aikaimazn, fogjuk. Száz holdon vetünk az idén négyzetesen kukoricát, fészek- trágyázással. Ez a. módszer átlagosan 2-á mázsás terméstönbletei eredményez. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kukoricát kétszer-há- romszor géppel kapáljuk a kelése ■ után, majd később egyirányú fogatos kapálást adunk és ezt követi háromszori kézikapálás, — további két-három mázsás terméstöbbletre tehetünk szert. A fészektrágyázással elért terméstöbblet egymaga annyi kukoricát biztosít majd a szövetkezetnek. hogy abból mintegy 50 darab sertést fel lehet híz.alni. — Az idén először alkalmazzuk a több termés biztosítására a rozs pótbeporzását. Átlagosan egy-két mázsa terméstöbbletet itt is elérünk. A cukorrépát még az ősszel mélyszántás után műtrá- gyáztúk, tavasszal pedig az ősszel felhasznált műtrágya egyhar- mad részével erősítjük tovább a talajt. A 200 mázsa holdankénti termésátlagot ezzel az eljárással könnyen túl is szárnyaljuk. flgg^afcalendárta Helyes takarmányozással a meddőség ellen A téli hónapokban a tehenek, de méginkább az üszők fedeztetésének száma csökkent. Az üszők nem ivarzanak, vagy az ivarzás szabálytalanul folyik le. Az ivarzási rendellenességek okát általában takarmányozási hibákra lehet visszavezetni. A tenyésztésbe vett üszők takarmányozásában helyenként súlyos hibák fordulnak elő. Takarmányuk nélkülözi a keményítőt, a fehérje- és vitamintartalmat, ásványi anyagot. Az üsző sok helyen kevés takarmányt kap, máshelyütt Mázott, eivónült, vagy eredeténél fogva is kis tápértékű takarmany- szalma, későn begyűjtött kukoricaszár kerül a fiatal jószág elé. A kedvezőtlen hatást fokozza az is, hogy ezek a takarmányok általában foszforban szegények, pedig a nemi működés normális fenntartásához kellő mennyiségű foszforra van szükség. A foszforszükségletet legter- meszetszerűbben búzakorpávat .ehet fedezni, Sok állattartó azonban nem tud üszőjével kellő mennyiségű korpát etetni. Fontos tehát, hogy az állat* tartók a legjobb minőségű ta« sármányt lehetőleg a tenyésztésbe vett üszőknek adják. Naponta adjanak a fedeztetésre kerülő állatoknak korpát, vagy amennyiben ez nem lehetséges, úgy a napi takarmányadagot 40« 50 gramm foszforsavas takar- mánymésszel egészítsék ki. Az állatorvosok megszervezik termelőszövetkezetekben s egyé« nileg dolgozó parasztoknál a te-» nyészérett üszők vemhességí vizsgálatát és a meddőség elleni gyógykezelést. Szántosi János, megyei főállatten.Vi sztö. Gépállomásunk életékői AMIKOR megkezdtük a téli gépjavítást, igen sok baj volt a munkafegyelemmel, az anyagellátással és ezenkívül még szervezetlenség és kapkodás is volt érezhető a munkában. A hibák megszüntetéséhez az kehett, hogy megfelelő heiyen kezdjünk hozzá a bajok orvoslásához. A, munkafegyejemmel voit a legtöbb hiba. A dolgozókkal való alapos foglalkozás eredményeképpen elértük, hogy alig van igazolatlan hiányzás és megszűnt a lógás. Az anyaghiányon úgy segítettünk, ahogy tudtunk. Még szerencse, hogy a gépállomáson van egy régi eszfer@apad és ezen az ócska szerszámon nagy szakértelemmel és türelemmel sok alkatrészt házilag készített el Zoboki Balázs elvtárs. Amit nem tudtunk megcsinálni, azt beszereztük, lia nehezen is. AZ ANYAGGAL és a munkafegyelemmel valahogy rendben is voltunk, de ekkor jött egy új nehézség: a hideg. Annak ellenére, hogy fűthető műhelyekben dolgoztak az elvtársak, nc-m volt valami nagy meleg. Hiába égett a tűz egész nap, mert 10—20 fokos hidegben nem tudtuk kellőképpen felme- legiteni a gépjavítóműhelyt. A hideget úgy ellensúlyoztuk, hogy a dolgozókat melegítő itallal láttuk el, ÍGY AZTÄN a kemény hideg ellenére is’ tokozott • ütemben haladt előre a munka. Ennek eredményeképpen február hó 25 helyett február 10-én befejeztük a téli gépjavítási tervet. Erőgépeink és munkágépeink kijavítva várják a tavaszt. Azonban van itt is egy kis hiba. Bár a gépállomás a saját műhe-yében végzendő javításokat befejezte, a megyei gépjavító vállalat még mindig adós több erőgép kijavításával. GÉPJAVÍTÓ brigádjaink közül elsőnek Hegedűs József elvtárs brigádja érte el a legjobb eredményt. A brigád január 28 óta terven felül dolgozik. Feb- i-uár 12-ig kijavítottak még három szelektort, 2 mű trágyaszórót és egy kalapácsos darálót. Dere« kas munkát végzett id. Mari Péter brigádja is. Mari elvtárs brigádja javítási tervét február első napjaiban fejezte be. Február 12-ig kijavítottak a már. kiselejtezett ekék közül négyet és egy kultivátort. Munkagépjavító brigádjaink munkáját nagyban segítette gépállomásunk aét fáradhatatlan kovácsának, Mohácsi ég Takács elvtársnak a munkája is, Az ő érdemük, hogy sok alkatrészt házilag tudtunk ócska anyagból előállítani. Nem feledkezhetünk meg azonban vontatásaink munkájáról sem, akik a gyakori ítéletidő #l«i lenére is biztosították, hogy a megvásárolt alkatrészek időben eljussanak a gépállomásra. Kemény és fáradalmat nem ismerd munkát végeztek, amiért dicséret illeti meg őket. Nemkülönben dicséretet érdemel Cserous» elvtárs, a gépállomás főgépésze« aki minden lehetőséget megragadva beszerezte a javításhoa szükséges anyagot és alkatrészeket. MOST NÉHÁNY szót a hibákról. A cséplőgépjavításban elmaradtunk. Az elvtársak külön-» böző kifogásokat keresnek az elmaradás igazolására. Különöse» csapágy- és lemezhiányra hivatkoznak. Kétségtelen, van anyaghiány, de ettől eltekintve jobb eredményt is elérhetett volna a cs^lőgép javító-brigád. Ehhez; azonban az szükséges, hogy jobban megszervezzék a munkát és jobban segítsék egymást. Mert a dolog úgy néz ki, hogy megfelelő képzettséggel és sokéves tapasztalattal rendelkező elvtársak vezetik a javítást, de a tapasztalatok átadása és a másikon való segítés a nehezükre esik. Püspök István elvtárs segíti a többieset és szeretik is őt. Most a javítás meggyorsítására a munkagépja- vító-brigádokból szervezünk egy eséplőgépjavító-brigádot. — így akarjuk a lemaradást pótolni. Az erőgépjavító-hrigád pedig az állómunkaiépeket veszi javítás alá. Kuruc* József, tiszakécskei gépállomás. A bajai járás termelőszövetkezetei felkészülve várják a tavaszt. 38 növénytermesztési brigád és 76 munkacsapat alakult meg eddig a 32 szövetkezetben. Fo,yik a fakitermelés, trágyahordás, vetőmagtisztítás, szer- s7ámjavítás, kosárfonás, kukort- camorzsolás. Három tsz szőlőtelepítésre, nyolc gyümölcsös létesítésére, négy halastó építésé- "e készül. 17 terme’őszövetkezetben szakmai oktatás folyik, roáshejyütta Szabad Föld Téli Esték mező - gazdasági ismeretterjesztő előadásait hallgatják a tagok, Az Iparból eddig nyolcán tértek vissza a szövetkezetekbe. A vaskúti Dózsa tsz-ben két, a csátaljai Budai Nagy Antal tsz- ben hat, iparból hazakerült tag dojgozik. Tizennégy szakemberrel is gazdagodott a bajai járás. Legtöbbjük a gépállomásokon segít a gépjavítások mielőbbi befejezésében. \ Ä búi SmúszMW a tavasz üszőé
